Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-15 / 165. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1987. JÜLIUS 15., SZERDA Felújítják a várótermet Másodszorra talán sikerülhet A tetőteret is kihasználják Válasz cikkünkre A Pelikán csendes hely A földi élet múltjából Évmilliárdok tanúja talmát, képviselőjük kérésére és hozzájárulásával, összefog­laltuk, tehát nem szó szerint közöljük. Mit tehetünk hozzá? Rövi­den annyit, hogy jó néhány arrafelé lakótól érdeklődtünk, mik a tapasztalataik. Körülbe­lül fele-fele arányban voltak, akik azt mondták, hogy zajos, s akik szerint csendes a hely. Kétségtelenül meglepő, hogy ugyanazon házból egy kis­gyermekes édesanya szerint hangos, a nyugdíjas férfi vi­szont azt állítja, nyáridőben nyitott ablaknál békésen al­szik. Ami pedig a kurta kocsma kitételt illeti, amit ugyancsak nehezményeznék a tulajdono­sok, nos, ez régebben volt használatos kifejezés, s ősztől tavaszig működő falusi kocs­mát jelentett. A Pelikánra ez semmiképpen sem illik, hi­szen nem kocsma, s legjobb tudomásunk szerint egész év­ben nyitva áll a vendégek előtt. Itt akartuk befejezni. Idő­közben azonban megérkezett panaszosunk újabb levele, amit megmutattunk a tulajdo­nosok képviselőjének, s az ő nyomatékos kérésére idézzük a lényeget: Nem tudjuk, meddig lesznek az önök sorai hatás­sal az érintettekre, de eddig már négy éjszakát végigalhat- tak a szomszédok. Tehát volt értelme a nyilvánosságnak. evolúciós kutatóközpontjának vezetője szerint mindez azt is jelenti, hogy a föld ősi álla­potában sem volt olyan mos-, toha az élet számára. Muharay-egyiittes Irány Kalocsa A bagi kultúrház két abla­kán nem tükröződnek vissza a közvilágítási lámpák fényei. Nyitva hagyták őket. Befor­dulunk az udvarra, Széphal- miné Iglói Éva igazgató néhány társával hazafelé indul a Mu- haray Elemér népi együttes próbájáról. Mögöttük lassab­ban közeledik az együttes leg­idősebb tagja, Máthé Ilon né­ni, és a másik régi énekes, Tóth Sándorné. ö az egyik gondnoka is a kultúrháznak. Már éppen szólnék, amikor neki is eszébe jut becsukni az ablakokat. Addig Ilon néni­től érdeklődöm, milyen lesz a program. Ma indulnak Kalocsára, csütörtökön szerepelnek a mű­sorukkal. Pénteken Baján a víziszínpadon lépnek feL Rádióműsorok Népművésze! Körzetünk, elsősorban a nép­művészetet kedvelő és szere­tő lakosainak szerez örömet ezen a héten a Kossuth rádió. Július 17-én, a 9.39 órakor kezdődő Amerre a Galga fo­lyik című sorozatában a gai- gahévízi óvodából adnak köz­vetítést. Vasárnap 12.55 óra­kor a Népdalkörök pódiuma műsorban a bagi asszonykórus előadásában hallhatunk Galga menti népdalokat. Galga Áfész Sorsolás A 4-f-l nyeremény jegy-ak­ció keretében a Galga Áfész negyedévente és egy ráadás alkalommal sorsol ki jutalma­kat a meghatározott értékben vásárlók között. Az első ne­gyedévi sorsoláson 25 ezer fo­rint összértékű nyeremény ta­lált gazdára. A második ne­gyedévi sorsolást július 20-án, hétfőn tartják a túrái Galga- gyöngye étteremben. Fortuna kegyeltjei az előzővel egyező értékű különféle háztartási cikkek tulajdonosává válhat­nak. A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, ki­állítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről, Iparművészet a gö­döllői művésztelepen, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás. megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Nő a volánnál. Magyarul be­szélő, színes amerikai kaland- film, 6 és 8 órakor. A Galga-parti összefogás Termelőszövetkezet aszódi ta­nyáján kíváncsian szemlélget- te a zöldborsó keménységi fokát mérő finométer műsze­rének a mutatóját Braun Sá­muel brigádvezető és munka­társa, Mráz István raktáros. Néhány pillanat múlva elége­detten nyugtázták, negyven­fokos. Ez bizony kiváló mi­nőségű! Ezért jó árat fizetnek a Hatvani Konzervgyárban. Bárcsak ilyen lenne minden szállítmány, tették hozzá kö­zös óhajjal. Beszélgetésünk idején fo­lyamatosan érkeztek a közeli borsóföldről az újabb szállít­mányok. Az egyik traktoros a hőségtől elpilledve néhány korty szódavízért leugrott gé­péről. Mi ezt az időt kihasz­nálva kérdezősködtünk tőle. Krasznai János traktoros el­mondta, hogy a traktor von­tatta rendfelszedő pótkocsijá­val már tíz fordulót tett meg a munkakezdés óta. Eddig semmiféle rendellenesség nem fordult elő. A talaj tiszta, jól lehet dolgozni rajta a Hams- terrel. További magyarázat­ra nem volt idő. a magyar gyártmányú borsófejtő gépek már csaknem üresen zakatol­tak. Néhány másodperc múl­va szárától és hüvelyétől meg­fosztva zöld folyamként hűl-, lőtt äz egyik IFA tehergépko­csira a kifejtett zöldborsó. Pi­lótája, Chugyik Márton gon­dosan körbejárta a magasított platót, nem folyik-e valahol a mag. Miután mindent rend­ben talált, elindult a célállo­más felé. A kicsépelt magvakat időn­ként a gondos gazda alapos­ságával vizsgálgatta Kurucz József növénytermesztési ága­zatvezető, aki egyúttal a fej­tésért is felelős. Munkája ál­landó figyelmet igényel, ezért is beszélgettünk csak néhány szót e fontos mezőgazdasági munkáról. Megkértük arra is, hogy mondja el, milyen gon­dok voltak a növény fejlődé­se során. — Termelőszövetkezetünk­ben ebben az évben százhar­Gölöllő számára nagy fon­tosságú tanácskozás résztvevői voltunk a minap Péter András MÁV-föintézővel, a város vas­útállomásának vezetőjével. Tr vismertető tárgyaláson vi­tatták meg a MÁV Miskolci Igazgatóságának tanácskozó termében az egykori királyi váróterem újjáépítését. Ismeretes, hogy 1874-ben Ybl Miklós tervei alapján készült a váróterem a királyi család számára. Az épületet a második világháború utolsó szakaszában a németek kiéget­ték. A felszabadulást követő években, amikor Gödöllőn fel­épült a Ganz Árammérőgyár, egy évtizeden át a romos fa­lak között kiképzett raktár- helyiségekben volt a gyár egyik export-import raktára. Ahogy volt A hatvanas évek elején az épület rekonstrukciója során a rendelkezésre álló szűkös anyagi keret miatt úgy dön­töttek, hogy az előző elkép­zelésekkel ellentétben, a volt minckét hektáron vetettünk zöldborsót. Ez a hatalmas, egy­befüggő földterület itt a kö­zelünkben, Domony határá­ban van. A folyamatos érés érdekében huszonhárom hek­táron új majori korait, 35-35 hektáron banfot és újmajori középkorait, húszon carinát, ti­zenkilencen újmajori közép­késeit. A felsorolt fajták jó tulajdonságai közé tartoznak, hogy sokhüvelyűek, nagy ter- mőképességűek, termésük a magyar ember szájízének meg­felelően jó, édeskés. Fontos szempont az is, hogy kiváló a gépi feldolgozhatóságuk. — A hosszúra nyúlt kemény tél sajnos alaposan próbára tette idegeinket és türelmün­ket. Csaknem egy hónapos késéssel kezdődhetett a vetés. A talaj nyers volt és hideg. Nem csoda hát, hogy a vetés utáni csírázás vontatottan in­dult. Nagyon megnehezítette a további munkálatokat a gya­kori esőzés is. Ezeknek a té­nyezőknek a hatására további egyhetes késéssel tudtuk foly­tatni csak a vetést. A rossz idő miatt a fajták szakaszo­lását sem tudtuk tökéletesen megoldani. Épp ezért félő, hogy a kedvezőbbre fordult időjárás hatására a középéré­sű fájták azonos időpontban érik el a betakaríthatóság mértékét. Tarr Sándor gépesítési fő- ágazatvezető és Kováts István gépcsoportvezető is tanúja volt beszélgetésünknek. Meg­kértük őket is, mond janak né­hány szót a gépi kiszolgálás­ról. Elmondták, hogy a beta­karítás kezdete óta még nem volt műszaki hibájuk. A négy darab borsófejtő gép megbíz­hatóan működik. A fejtőgépe­ket öten szolgálják ki. A szá­rat és az üres hüvelyeket szál­lítószalag hordja a silózóba, ahol egy traktor állandóan ta­possa. A borsóföldről a szál­lítást négy Hamster végzi. Nincs gond a kifejtett borsó­val sem. mert az legkésőbb fél órán belül eljut a konzerv­gyárba. Kovács I. Csaba királyi várót is bevonják az állomás forgalmának lebonyo­lításába. Ide került az utas- forgalom, míg az üzemi épü­let a régi állomásépület alap­jainak felhasználásával ké­szült. Az utasforgalmi épület akkor kapta a mai tetőformá­ját és alaprajzi elrendezését. Gázkazán fűt Kedvezőtlenül hatott az épület megjelenésére, hogy a kiégett impozáns, koronaszerű tetőfelépítmény helyére egy alacsony hajlásszögű kontyolt tetőszerkezet készült pala­fedéssel. Ezért merült fel az a gondolat, hogy az esedékes­sé váló felújítási munkák so­rán sor kerüljön az épület eredeti külső építészeti meg­jelenésének rekonstruálására, vagyis a rendelkezésre álló anyagból és eszközökből pró­bálják meg visszaállítani az épület tetőformáját. Közben a belső funkciókat rendezve, a műemlék jellegű külső meg­jelenéshez méltó belső tere­ket hoznak létre. A kupola­szerű tetőforma által határolt tágas tetőtér kihasználására 4s gondolt a tervező. Az utas az épületbe szél­fogón keresztül belépve, tá­gas csarnokba kerül, ahonnan minden, számára fontos helyet elérhet. A bal oldalra kerül négy pénztárfülke, a jegyáru­sítók mosdója és egy váró­terem. A pénztár előteréből könnyű, áttört lépcső vezet az emeletre, ahol irodák, rak­tárak kapnak helyet. A jobb oldali szárnyban egy kisebb várót, az utasok vécécsoport­ját helyezik el. Itt lesz a tető­térbe vezető tágasabb lépcső­ház. A tetőtér szerkezetét úgy alakítják ki, hogy később ki­használható legyen. Jó helye lenne itt például a Vasutas Képzőművész Kör állandó ki­állítóhelyiségének. Megszűnnek tehát a jelen­F el kellene végre fedezni ezt a gyönyörű országot, ahol lakunk — határoztuk el néhány esztendővel ezelőtt egy baráti társasággal, s azóta sok táján jártunk hazánknak, s egyre otthonosabban mozgunk városaiban, különböző tájain. Megtudtuk, megismertük, hogy milyen a Bakony, hogy élnek a maiak az Őrségben. Sétál­tunk Szombathely utcáin, rá­csodálkoztunk Kőszeg törté­nelmet idéző ősi házaira, vi­tézeinek hősiességét bizonyító várfalára. Ahogyan egyik év pergett a másik után, úgy mélyült az elhatározásunk: itthon kell él­vezni a nyarat és az életet. Felismerésünknek az adta az alapot, hogy meggyőződésünk­ké vált, nagyon vonzó rész­letei vannak ennek a szép or­szágnak. Beszélhetnénk a Ba­latonról. Felidézhetnénk, hogy másokkal is megszerettessük a gyönyörű Dunakanyar ék­szerdobozát. Szentendrét, a minden látogatóját rabul ej­tő múzeumaival, egész évben gazdag programot kínáló, a hétköznapokat is ünneppé va­rázsoló rendezvényeinek soka­ságával. Szólhatnánk Eszter* gom kies tájairól, az Alföld sós tavairól, s a budai he­gyekről, Minden örömet adó órát felidézni sem lehetne, mert egyaránt örömet nyújta­nak a múlt dicsőségét hirdető, máig megmaradt várfalak, fel­újított templomok, kincsek so­kaságát őrző múzeumok, mint légi áldatlan állapotok, a za­jos vasajtók, a cserépkályhá­kat gázkazán adta meleg pó­tolja. Korszerű lesz a tájé­koztatás. Mindez hogyan ke­rült előterbe? A MÁV átszer­vezése folytán Gödöllő állo­más a Miskolci Igazgatóság­hoz került. A miskolci veze­tők, élükön Hernádi István igazgatóval, szívügyüknek tartják a műemlék épületek­kel való foglalkozást, azok helyreállítását. Így a gödöllői egykori királyi váró ügye is a programba került. 1985 feb­ruárjától tartanak a tanács­kozások, a felmérések, az engedélyek beszerzése, a ter­vek készítése. Buday Ferenc, az igazgató­ság ügyintézője elmondta, hogy a MÁV Tervező Intézete által készített terv építési engedélyezése jól halad, a mű­emléki jóváhagyását megkap­ta. Jövőre kezdetét veszi a munka Gödöllőn is. Az épít­kezés ideje alatt a pénztára­kat konténerekben helyezik el. Helyi segítség A tervismertető tárgyaláson lehetőség volt az észrevéte­lek, a javaslatok megtételére is. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a MÁV meg­felelően áll a kérdéshez. Az eg 'kori feljegyzésekben szere­pelt, hogy a Budapest—Kassa —Rutika vasútvonal legszebb épülete a gödöllői királyi vá­ró volt. Reméljük, felújítva méltó lesz ehhez az emlékhez. Jóleső érzés volt olvasni a tervdokumentációban, hogy a tervezőknek Polónyi Pé­ter, a városi helytörténeti gyűjtemény vezetője is segít­séget adott. Á szakági vezetőktől úgy búcsúztunk, hogy találkozás mielőbb az építkezés szín­helyén, ahol a MÁV Magas- építési Főnöksége lesz a ki­vitelező, a terv megvalósítója. Csiba József a gyümölcserdők és kertésze­tek, évről évre gazdagodó te­rületei, a falvakban magaso­dó új lakóházak, s a modern ipar telepei; az elmúlt évti­zedekben épült gyáróriások, gyárvárosok. Bebarangoltuk szűkebb ha­zánk környékét, a Galga men­tét és Palócországot. Amit itt láttunk, amit felfedeztünk, azt ismerőseinknek adtuk tovább. Ma már újabb társaság is szerveződött, akik elsőként a felújított sziráki kastélyt ke­resték fel, s jól sikerült ki­rándulásuk után megkérdez­ték: az acsaújlaki kastélyba vajon beengednek bennünket? Biztathattuk a modern vándo­rokat, nyugodtan kérjetek be­bocsátást, mert a régi mondás napjainkban teljesedik ki iga­zán: kopogjatok és az ajtók megnyittatnak. A mi társaságunk most Ba­ranyában járt, egy háromna­pos túrán, s utunk gazdagsá­gát tetézte, a látnivaló érté­keket megsokszorozta, hogy útikalauzunk, Várady Géza negyven évig élt Pécsett, Ba­ranya fővárosában. Máskor is megfordultam már ebben a városban, de igazi szépségeit most ismertem meg, most lettem ennek a te­Július 3-i számunkban, ol­vasói levél nyomán, arról ír­tunk. hogy a gödöllői Pelikán büfében egyre többször han­goskodnak késő éjszakáig, za­varva az arra lakók nyugal­mát. A büfé tulajdonosai vá­laszlevelükben a leghatáro­zottabban tiltakoznak a cikk állításai ellen, amelyek sze­rintük csupa valótlanságot tartalmaznak. Kijelentik, hogy falatozójuk kulturált, szép hely, amelyet vendégeik ép­pen azért kedvelnek, mert itt csendben elbeszélgethetnek és kulturált környezetben tölthe­tik el szabadidejüket. A meg­nyitás óta eltelt egy év alatt soha. semmiféle rendőrségi in­tézkedésre szükség nem volt. Betartják a nyitva tartásra vo­natkozó szabályokat is. Telje­sen légből kapott állítás, hogy náluk éjszakai dorbézolás foly­na, mert ez nyilván föltűnne a rendőrségnek is. A teljesség kedvéért hozzáteszik. hogy nagyon ritkán előfordulhat, hogy zártkörű rendezvény van az üzletben, de ilyenkor sem fordult elő, hogy annak részt­vevői bárkit zavartak volna pihenésükben. Ahhoz viszont nekik semmi közük nem le­het, ha az utcán netán más szórakozóhelyről jövő fiatalok zajonganak. de ilyenről sem tudnak, mert zárás és a napi elszámolások után ők haza- mennek. A fentiekben a falatozó tu­lajdonosai által írt levél tar­Kaliforniai geológusok 3 és fél milliárd évvel ezelőtt élt bak­tériumok kövületére találtak Ausztráliában. A lelet alapján arra következtetnek, hogy a földi élet jóval korábban ala­kult ki. mint azt eddig felté­telezték. William Schopf amerikai paleobiológus közölte: az általa Nyugat-Ausztráliában felfe­dezett kövület az első komoly bizonyítéka annak, hogy az élet a föld keletkezése után Vi­szonylag rövid idővel már ki­alakult. Az algára emlékeztető egy­kori organizmusok a növényi életnek már viszonylag bonyo­lult, fotoszintézisen alapuló formáját képviseljék. A tudó­sok szerint a fotoszintézisre képes növények jóval az élet egyszerűbb formáinak megje­lenése után fejlődtek ki. A 3 és fél milliárd éves organiz­musokat tehát a növényi élet egyszerűbb formáinak kellett megelőzniük. Mivel a föld 4 és fél milliárd éves, az élet — egyre bonyolultabb formában — a föld történetének túlnyo­mó részében létezett. A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem lepülésnek mindig visszavágyó szerelmese. Kevés hely van hazánkban, ahol a város köz­pontjától, autóbusszal negyed­óra alatt, a város fölött húzó­dó erdőbe lehet jutni. Pécs ilyen. A város és a Mecsek el­választhatatlanul kapcsolód­nak egymáshoz. A régi lakó­negyedeket és az új városré­szeket szőlőskertek, erdők ko- szorúzzák. Az utas, akárme­lyik irányból érkezik, Pécs kö­rül mindenütt megművelt föl­det, gyümölcsösöket, erdőt ta­lál. Felmentünk a szőlőhegyre, s az egyik, régi borházból át­alakított hegyi vendéglő tera­száról láttuk Pécs panorámá­ját, a Mecsekben nyíló sok kis völgyet, a szőlővel borított hegyoldalt, a tőkék között megbúvó présházakat. — Nagy kár lenne — mondtuk egy­másnak a valamennyiünket lenyűgöző látvány hatására —, ha a város elvesztené ter­mészeti környezetét, azt a ne­mes foglalatot, amely önérté­két felemeli, hatásosabbá te­szi. Igaz, az újonnan épülő házak, mint rohamozó kato­nák, egyre jobban közelednek a hegy felé, újabb és újabb területeket hódítanak el a ter­mészettől, a zöldövezetből. Sokszor írtam már vidékünk szépségéről, a Galgát kísérő virágos rétekről, a Gödöllöi- dombság gazdag élővilágáról, községeink népművészeti érté­keiről, s ezt mindig azzal a meggyőződéssel tettem, hogy egyszer talán az ország más vidékein élők is felfedezik azt a sok látnivalót, amit Isa- szegtől Szádéig, Veresegyház­tól Ácsáig, Galgamácsától Ver- segig, Bagtól Túráig, Gödöl­lőtől Aszódig kínál e táj. Baranyában mást és talán szervezettebben ajánlanak az idegennek. Orfűn mesterséges tavak láncolata kapcsolódik egymásba. Abaliget barlang­jában betegek keresik a gyó­gyulást. Harkány vizében megmártózni felejthetetlen él­mény. A siklósi vár romanti­kája marasztalja a vendégei. Villány vörösbora, az oportó vidám nótázásra csábít. Má- riagyiid temploma és környe­zete a csendes pihenést kí­nálja. Amerre jártunk, mindenütt volt felfedezni való. Biztatni szeretném útitársaim, Nagy Jenő és Major László család­ja nevében is az utazni vá­gyókat, a távoli tájakat meg­ismerni akarókat, induljanak el. s kicsiny hazánk bármely szögletében átélhetik a felfe­dezők semmivel nem pótolha­tó nagy-nagy örömét. Fercsik Mihály ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Galga-parti Összefogás Tsz Félórán belül a gyárban Barangolásaink tanulsága A nagyon vonzó részletek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents