Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-14 / 164. szám
Mvr I mu. tu 1987. JÜLIUS 14., KEDD 3 Szájtátva Presszó az áruházban Állítólag A Duna-lánc huszonharmadik tagja lett Szentendrén a Pis- inány ABC-áruház. Az üzletben új helyiséget alakítottak ki. ahol kulturált körülmények között lehet kávét és hot dogot enni. A képen Surányi Istvánná a presszógép mögött Bekapcsolódtak az állatfelvásárlásba Növekvő zöldségforgalom NTagy tekintélyű szakemberek állítják, testes könyvek, polcokat megtöltő szakdolgozatok bizonykodnak, ha a kínálat meghaladja a keresletet, akkor versenyhelyzet alakul ki. Állítólag sokkal többen szeretnének benzinkutasok lenni, mint amennyien lehetnek, mint hírlik, nem akárki és nem akármilyen módon kerülhet a kiválasztottak, a töl- tőcsöközeliek közé. S mégis, mint — sajnos — gyakori látogatója ezeknek a speciális kereskedelmi helyeknek, egyre nagyobb megütközéssel tapasztalom a minimális üzleti viselkedés, modor hiányát, vagy eltűnését ott, ahol korábban nyomait fellelhettem. Hirdeti bármely cég nevét az embléma, a felirat, a modor — tisztelet a nagyon ritka kivételnek — szinte azonos. A kedvtelen, kelletlen kútkezelő gyakran visszaköszönni sem hajlandó, nem ajánl semmit, nem kérdez, löki be a pisztolyt az üzemanyagtartály töltő csonkjába . . . Állítólag kérés nélkül illene szélvédőt tisztítani — főként akkor, ha a bogártetemek beborítják —, de gyakran kérésre is csupán annyi történik, hogy \ralami elképesztően mocskos léből kiemelt eszközzel maszatolni kezdenek. S állítólag annyi minden más is dolga, lehetősége lenne a kutasnak, aki állítólag a helyére várakozók miatt is, a zsebe miatt is érdekelt a vásárló minél jobb kiszolgálásában. Lehet, hogy így van. Elvben. A gyakorlatban a kútkezelők döntő része öt forint alatti borravalóért — tessék kipróbálni, a hírlapíró megtette — annyit sem mond, hogy fapapucs. öt és tíz forint közötti öszegért mormog valamit. S tíz forint felett átszűr a fogai között egy köszönömöt. Amiben nem sok a köszönet. Erre akkor jön rá az ember, amikor az átható benzinszag megádúsra késztetik s látja, a kutasnak sikerült az. ami szinte lehetetlen, a csonk végére ferdén ráerőszakolni a tanksapkát .. • MOTTÓ A Tszker, a Termelőszövetkezetek Értékesítési Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalata igyekszik átalakítani a forgalmazott árucsoportok szerkezetét, alkalmazkodva a kereslet-kínálat alakulásához. Az idén eddig valamelyest vállalatoknak gyakran nem éri meg külföldről megrendelni a kisebb- tételű alkatrészeket, legyártani viszont nem képesek, ugyanakkor nem ismerik kellőképpen az ilyen tevékenységet folytató kisiparosokat sem. A KTV azt vállalja, hogy összegyűjti és továbbítja a kisiparosokhoz a megrendeléseket. csökkentették az élelmiszer- forgalmat, fokozták viszont az élő állatokét, és a korábbinál több ipari fehérjetakarmányt értékesítettek. A Tszker megyei területi központjai bekapcsolódtak az állatforgalmazásba. Az idén több mint tízezer borjú felvásárlását bonyolítják le. A tervezett állatállománynak mintegy felét már át is vették. Néhány kertészeti termékből a szokottnál 18—20 százalékkal nagyobb területen termeltetnek. így vörös- és fokhagymából és uborkából. Ezekre a termékekre jó kereslet van külföldön. A vállalat már felkészült mintegy tízezer tonna friss hagyma feldolgozására. A megalakult Tszker-Hage Fehérje Gt máris, jelentős forgalmat bonyolított le fehérjetakarmányokból. A kisiparosok vállalják Importot helyettesít A Kisipari Termeltető Vállalat évi forgalmának kétharmada — csaknem egymilliárd forint — olyan termékekből áll. amelyek importot helyettesítenek, illetőleg hiánycikkeket pótolnak. A vállalat a hazai iparvállalatok kömével és csaknem 4 ezer kisiparossal áll kapcsolatban azért, hogy az igényeket kielégítse. Az ipari toknál s munkaterületeken az energia tervezésére, felhasznál lására. Rendszeresen értékelik az üzemek a villamos energia költségeit, és állandó figyelem fordul arra, hogy egy-egy üzemben, egy-egy ágazatban és az egész gazdaság szintjén ezek hogyan csökkennek. A b^lső tartalékok feltárása során, ' természetesen túl az energián, előtérbe került a munkaszervezés és a termék- szerkezet korszerűsítése. A gazdaságok figyelemmel voltak és vannak a népgazdaság igényeire. a piacra és ehhez igazították. igazítják termelési és termékszerkezetüket. Előtérbe került a munkaszervezetek korszerűsítése is, mint belső tartalék. Csökkent a dolgozói létszám a mezőgazdasági ágazatokban is. és nagyon jelentős mértékben a mezőgazdasági üzemek ipari ágazataiban. A magasabb adóterhek, a növekvő termelési költségek arra késztették a gazdaságok vezetőit, hogy csak a megfelelő színvonalon és megfelelő eredménnyel működő ágazatokat, termelési egységeket tartsák fenn. Kétségtelen tény, hogy a mezőgazdasági üzemek termelési szerkezetének korszerűsítése, váltása nem ment egyik napról a másikra, de jelentős az elmozdulás. A mezőgazdasági ágazatokban ezen belül a növénytermesztésben, az utóbbi években előtérbe került a gabonatermesztés növelése (búza, kukorica), a munkaigényes zöldségkultúrák a nagyüzemi termesztésben minimálisra csökkentek, számos üzemben teljesen meg is szűntek,, és átkerültek a háztáji gazdaságokba, nagyüzemi integrációval. A takarmánytermesztésben az utóbbi egy-két esztendőben elmozdulás tapasztalható az olcsóbb tömegtakarmányok felé. A gazdaságosabb és jobb minőségben történő betakarítás az alapja a hatékonyabb és gazdaságosabb állattenyésztési eredményeknek. Az állattenyésztésben, s ezen belül a szarvasmarha-állományban csökkenés állt be a kedvezőtlen állami támogatás miatt. Azok a gazdaságok Pest megyében, amelyek magas színvonalon művelik a szarvasmarha-tenyésztést, csak minimálisan csökkentették a nehezebb helyzetben is az állományt, és ma már intézkedéseik újra az állomány növekedését célozzak. Az tény, hogy nem egyformák a gazdaságokban rejlő lehetőségek. Ahol korszerűbbek a tartási körülmények. ott korszerűbb, szak- képzettebb. fiatalabb a munkaerő is. És ez meghatározó, nemcsak a termelés, hanem a hatékonyság oldalaitól is. Azokban a gazdaságokban viszont, ahol elavultak a szarvasmarhatelepek, csak igen kevés helyen tudják fedezni eredménnyel a felvett állami támogatás összegét. Ezért megítélésem szerint a megye és az ország szarvasmarha-tenyésztésének létérdeke a hagyományos, korszerűtlen telepek mielőbbi korszerűsítése, jelentős állami segédlettel. Ha erre nem kerül sor, nem számolhatunk az állomány és a termelés szinten maradásával sem. Ezeknek az üzemeknek — tekintettel arra, hogy korszerűtlen körülmények között termelnek — nincs vonzerejük a fiatal munkaerő irányába sem, gazdaságtalan is a termelésük, a gazdaságnak nem hoznak eredményt. Más ágazatok eredményéből pedig a gazdaság vezetése nehezen szánja rá magát arra, hogy a gazdaságtalanul termelő ágazatokba invesztáljon. Az idén már néhány mezőgazdasági üzemben, fő!eg azokban, ahol az állattenyésztés jelentős eredményeket hoz, hosszas töprengés után rászánták magukat világbanki kölcsönből, állami támogatással és jelentős saját erűvel a szarvasmarhatelepek bővíté- tésére és korszerűsítésére. Gondot jelent még az üzemi, pénzügyi szakemberek / részére is az ide vonatkozó pénzügyi jogszabály, amely 50 százalékos állami támógatást irányoz elő. Csak a döntés után jöttek erre rá a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezetben is, hogy tulajdonképpen az 1987. évi 36 millió forintos telepbővítés és korszerűsítés állami támogatási része abban az esztendőben, amelyben felmerül a költség, nem áll rendelkezésre. A támogatást majd csak a következő években veheti igénybe a szövetkezet a világbanki kölcsön törlesztésére. A telepbővítés és korszerű számitógépes irányítási rendszer megépül, és az is biztos, hogy nyereségesen, jó hatékonysággal fog termelni, mégis m.elgondolandó azon gazdaságok részéről, melyek ilyen korszerűsítést kívánnak végrehajtani, hogy miként bírja el az üzen) pénzügyileg ezzel a metódussal. A még meglevő lehetőségek feltárása szempontjából fontosnak tartom azt, hogy a gazdaságok — elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szólnék — vegyék figyelembe; a készülő új szabályozórendszer, melyben a nép- gazdasági akarat fejeződik ki a termelőszövetkezetekben elsősorban az alaptevékenység, tehát a mezőgazdaság és élelmiszerfeldolgozás termelését, annak fokozását irányozza elő. Az utóbbi 5—6 esztendőben országosan, de Pest megyében is csökkent a mezőgazdasági termelőszövetkezetek ipari tevékenységéből szárma, zó bevétel, de a bevételhez viszonyítva jelentős mértékben csökkent az innen származó eredmény is. Az állami, gazdaságok ipari tevékenysége erősödött, és a gazdálkodáson belül nőtt az Veszteséges első félév a Római Cserépgyárban Gyakran állnak az olasz gépek ? Az cpítőanyag-ipar az utóbbi két évben komoly ér- ^ tőkésítési gondokkal küzd, ám bizonyos termékfajták- ^ ból az esztendő második negyedévétől számítva szá- mottevöen csökkentek a készletek. Ebben nem kis sze- ^ rcpe van annak, hogy a magánépítkezők újabb ár- ^ emelésre számítva igyekszenek előre bespájzolni a ^ szükséges anyagokat. Viszont változatlanul hiány van 4 a tetőfedő anyagokból, ezek közül is elsősorban az í égetett cserepekből. Az eltelt három-négy évben je'/ lent meg a piacon a Bramac, valamint a Római cse^ rcp. Ez utóbbiakat azonban már eddig is viszonylag ^ magas áraik miatt csak a fogyasztók szűkebb köre 2 kereste. Ez egy prototípus A Dunakeszin lévő és már második éve üzemelő Római cserépgyár kevésbé eladási, mint inkább gyártástechnológiai gondokkal nyűglődik. Az indulása óta már-már meg- számlálhatatlannak tűnnek a gyártás közbeni üzemzavarok. Ennek eredendő, s egyben alapvető okára próbált rávilágítani Bádi István üzemvezető, amikor a következőket mondta: — Sajnos egyre inkább beigazolódik az a közmondás, miszerint olcsó húsnak híg a leve! Az olasz VORTEX-HYD- RA cég úgy adta el számunkra a telepített cserépgyártó berendezést, hogy az majd a próbaüzemelést követően, a felfutási időszakban képes lesz a műszakonkénti 40 ezer darabos teljesítményre is. — És mit mutatnak a tapasztalatok? — Pillanatnyilag jó, ha 20 —22 ezer darabos teljesítéseket regisztrálhatunk. Erre talán magyarázat lehet, hogy ezeket a berendezéseket valójában nálunk próbálták ki. — Tehát ez a gyár prototípusnak számít? — Igen. Olyannyira az, hogy az említett cég az itteni tapasztalatok alapján messzemenően okult a technológiai hiányosságokból, s az Angliában üzembe helyezett cserép- gyárban már ezek a zavaró hibák nem fedezhetők fel. Ez a technológia lényegében égy zárt rendszerű automatika, melyben számítógépes vezérlés van. A működőképesség meghatározói a mikroprocesszorok. S ha hiba csúszik a gépezetipari tevékenységből származó nettó nyereség is. Ha közelebbről vizsgáljuk ennek okait, akkor az állapítható meg, hogy az állami gazdaságok ipari tevékenységeiben nőtt az élelmi- szeripari és a saját termék feldolgozás. Jelen pillanatban arányaiban mintegy ötszöröse a mezőgazdasági termelőszövetkezetekéhez viszonyítva. Innen az eredménynövekedés. Fontosnak tartanám tehát, hogy a termékszerkezet korszerűsítésében Pest megyében is előtérbe kerüljön a mező- gazdasági- szövetkezetek saját termék feldolgozása és élelmi- szeripari tevékenysége. Ez amellett, hogy növelheti az eredményeket, fontos lehet a belső ellátás, a választékbővítés szempontjából is, de fontos lehet az export szempontjából is. A mezőgazdasági nagyüzemek tartalékfeltáró tevékenységének néhány fontos területéről tettem említést. Nem szóltam az üzem. és munka- szervezés olyan fontos és nélkülözhetetlen területéről, mint az ügyvitel, a számvitel, az ökonómiai munka, a munkaügy, vagy a bérek számítógépes rendszerének kialakítása. Napjainkban már, de a jövőben mindenképpen nélkülözhetetlen a gyors, pontos adat- rögzítés, és adatszolgáltatás: Az 1988. január 1-jével életbe léptetni tervezett új adózási rendszer újólag csak arra készteti a mezőgazdasági . üzemeket. hogy vizsgálják felül egész gazdálkodásukat. Megyénkben, ahol a növénytermelés, a zöldségtermelés és az állattenyésztés mellett igen jelentős az ipari tevékenység aránya is, fontos, hogy megvizsgáljuk, melyek azok a tevékenységi körök, amelyek fenntarthatok, s melyek azok, amelyek összhangba hozhatók a népgazda- S’’ 'i kívánalmakkal, vagyis az új gazdasági szabályozók sze^ be, akkor máris jöhetnék a karbantartók, a műszakiak, hogy a bajt a lehető legrövidebb időn belül elhárítsák. Sajnos alkatrészekből is siralmasnak tekinthető az ellátottságunk. — Meddig lehet egy olyan gyártóberendezéssel dolgozni, amelyben majdnem gyakoribbak az üzemzavarok, mint a tényleges termelés? — Remélhetően rövidesen megérkeznek az olasz cég szerelő szakemberei, s úgy állítják be a technikai-technológiai egységeket, hogy ha a 40 ezret nem is, de legalább a 30 ezer darabos műszakonként! eredményt elérhetjük. Ugyanis, ha az utóbbi megvalósul, akkor már nyereséges lehet a cserépgyártás nálunk! Ma még kedvezmény... A Római cserép termékcsalád pillanatnyilag több színben készül Kedvelt a piros, a bordó, de ha igény van rá, gyártanak feketét és gránitszürkét egyaránt. Pásztor György, a gyár kereskedelmi igazgatóhelyettese indulatosan közölte, hogy már minimum fél éve várják a cég úgynevezett jobbos paletta küldeményét, nélküle ugyanis nem tudják gyártani a jobbos szegélycserepeket. Érkezett ugyan 1250 darab, de tucatnyi, sértetlen: nincs már közöttük, olyannyira elhasználódtak, repedezettek, s agyonh egesztettek. — Gondjaink, műszaki nehézségeink ellenére, akármilyen furcsán hagzik is, fogy, kelendő a cserepünk! Olyany- nyira, hogy jelenleg már csali rint is megfelelő eredményességgel működtethetők. Az új helyzetnek megfelelően fel kell készíteni dolgozóinkat arra, hogy a hatékonyság szem előtt tartása végett a gazdaság minden munkaterületén hatékonyabb munkára lesz szükség, az eddiginél sokkal felelősségteljesebb, sokkal eredményesebb, sokkal jobb munkára. Félre kell tenni azokat az itt- ott berögződött nézeteket, amelyek a mennyiségi szemléletet tükrözik. Ma és a jövőben méginkább a mennyiség mellett nagy hangsúlyt kell helyezni a minőségre, arra, hogy milyen eredményt hoz a tevékenység a gazdaságnak. Meg kell találnunk a módját minden gazdaságban és a gazdaság minden ágazatában, minden munkacsoportjában az érdekeltség létrehozásának. Minden dolgozónak tudnia kell, hogy munkája milyen eredménnyel jár és abból az eredményből mennyiben részesedhet. Tudjuk azt is, hogy ezek természetesen nem mennek egyik napról a másikra, de el kell kezdeni ezt a jobbító szándékú munkát, minden bizonynyal követik ezt a felsőbbszintű határozatok, a felsőbbszintű döntések is, a népgazdaság erejéhez mérten a jövedelem- és bérpolitikai elvek megváltoztatásaival. Kétségtelen, hogy ez hozzá tartozik az érdekeltségi rendszer kiteljesedéséhez. hogy az kapjon és kaphasson többet, aki többet tesz, aki hatékonyabban dolgozik, és ezért egvetlen gazdaság, egyetlen vállalat se kerüljön hátrányos helyzetbe oly mértékben, hogy az a jól megfogalmazott el- v 'nkkel, szándékainkkal ellentétben. ne legyen érdekelt a termelés és az eredmény fokozásában. FURULYÄS JANOS a Zöldmező Tsz elnöke k j Vácszenllászló októberre tudunk ! elfogadni előjegyzéseket. — Végignézve a tárolótéren sokasodó cseréprakatokat, az emberben ellentétes vélemény fogalmazódik meg! — A látvány néha megtévesztő. A mintegy másfél milliós mennyiségből 500 ezer darabot már eladtunk 15 százalékos engedménnyel a Tü- zépnek. A többi még vevőre vár, de mivel híre ment a várható áremelkedésnek, bízunk abban, hogy a készleteink tovább mérséklődnek ... A kereskedelmi igazgatóhelyettes kitért arra is, hogy ha sikerül az olasz szerelőknek rövid időn belül rendbe hozniuk a gyártóegységeket, s megérkeznek az említett jobbos paletták, remélhetően 40 munkanap alatt ki tudják elégíteni azoknak a fogyasztóknak az igényeit jobbos szegélycserepekből, akik már hónapok óta szerepelnek az előjegyzésben. — Egy balatonalmádi kisszövetkezet, a Budatava elvégzi a zsugorfóliázó gép telepítését a nyár végéig. Ez nagyon fontos, mert szállítás és tárolás közben a betoncserepet'a mechanikus sérülésektől óvni kell. A pántolásos, egyse grakat os csomagolás, ha kiegészül a zsugorfóliázással, lényegesen biztonságosabbá teszi a cserepek mozgatását, szállításukat — mondja Pásztor György. ... ősszel pedig áremelés ? Illés János, a Római cserépgyár igazgatója nem titkolja az esztendő első félévéinek eredménytelenségét, amely a már érintett műszaki gondokra vezethető vissza. — Eddig csaknem 23 millió forint a veszteségünk. A tervezett cserépmennyiség feile került gyártásra, vagy inkább 60 százaléka,' mivel még nincsenek végleges adataink. Viszont meggyőződésem, hogy ez a gyár a jövőben nyereséggel gazdálkodhat, ha egyszer, s mindenkorra az illetékes olasz cég szakemberei ígéretüknek megfelelően a kívánt szintre szabályozzák be a gépegységeket. — A vártnál nagyobb a selejt, s így vannak minőségi kifogások is. Mindezek feledhe- tők lesznek, ha megoldódik a mini rekonstrukció? — Minden valószínűség szerint! Itt kívánom elmondani, hogy az őszi BNV-t követően várhatóan két-három forinttal emeljük cserepeink árát. Mi- sőségibb árut és minőségi választékot szeretnénk nyújtani a mintegy 17 forintos cserepenként! árért. A gyárigazgató megjegyezte azt is, törekvéseik, céljaik között szerepel, hogy belátható időn belül leányvállalatként szeretnének működni. Ismerve az anyavállalat, a 43. Számú Állami Építőipari Válallat nem éppen kedvező gazdasági körülményeit. talán érthető is a cserépgyár vezetésének szándéka. Gyócsi László Megfelelő cemsnt kell Minőségi kifogások A nyergesújfalui eternit- gyárban többféle intézkedéssel fokozatosan javítják az eter- nitlemézek minőségét. Tavaly ugyanis rendkívül megszaporodtak a tetőfedő és a hullámlemezek minőségével kapcsolatos reklamációk. Ebben az évben revízió alá vették a teljes gyártási folyamatot. s megbízták a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézetet a gyártás során adódó rendellenességek felderítésére. Az intézet munkatársai. megállapították, hogy az eddig felhasznált lábatlan!, és bélapátfalvi cement alkalmatlan a tetőfedő eternitlemez gyártására. Javaslatukra most áttértek a beremendi cemesnt felhasználására, ennek műszaki tulajdonságai uavanis jobban megfelelnek a gyártástechnológiai előírásoknak.
