Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-02 / 154. szám

A kormány szóvivőjének tájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról.) gi folyamatokat — hangsú­lyozta a szóvivő. Kitért arra is, hogy a kor­mány elnöke a haladéktalan, valamint a rövid és a hosz- szabb távú feladatokat számba véve tesz majd nyilatkozatot az Országgyűlésnek a kormány programjáról, várhatóan a kö­vetkező ülésszakon. E témá­hoz kapcsolódott a következő kérdező is, aki a kormány esetleges átalakításáról ér­deklődött. Bányász Rezső vá­lasza: Magától értetődően to­vább folyik a megfelelő szer­vezeti és személyi feltételek megteremtése ahhoz, hogy a gazdasági-társadalmi kibonta­kozás programja minél gyor­sabban és minél hatékonyab­ban, egyértelműbben való­sulhasson meg. Kérdés hangzott el az atom- energetika biztonságát szolgá­ló kutatási-fejlesztési prog­ramról. A szóvivő rámutatott: a most elfogadott program tennivalói közé tartozik a paksi erőmű biztonságának to­vábbi növelése, a felkészülés az erőmű bővítésére, az új, ezer megawatt teljesítményű blokkok építésére és sugár- védelmi, sugárbiológiai kuta­tások elvégzésére. Másfélszáz tudós és szakember, számos^ intézet vesz részt a munká­ban; a program felelőse az ipari miniszter. Humánus gondoskodás Az Özdon feleslegessé vált munkaerő sorsára vonatkozó kérdésre Bányász Rezső kifej­tette, hogy Özdon az ipar szerkezetátalakításának jelen­tős programja kezdődött meg. Határozottan kell lépni e te­kintetben, s a kormány el is van szánva e lépések megté­telére, úgy, hogy egyúttal hu­mánusan gondoskodik minden érintettről. Özdon pontos, sze­mélyre szóló felmérések ké­szültek arról: kik azok, aki­időjárás a kalászosoknak, lé­nyegesen javultak a termés­kilátások az év elején tapasz­talthoz képest. A kapásnövé­nyek fejlődése kielégítő. A kertészeti kultúrák közül a szőlő- és a kajsziültetvények­ben a jelentős fagykár követ­keztében 70—80% körüli ter­méskiesésre kell számítani. fiz állatállomány alakulása a megyében az országos átlag­nál kedvezőtlenebb. Az első negyedéves számok alapján a szarvasmarha-állomány az elő­ző év azonos időszakához ké­pest csökkent, a sertések szá­ma kismértékben növekedett. Biztató, hogy az anyakocák száma ugyanakkor dinamiku­san nőtt. A juhászat tovább­ra is a válságágazatok közé tartozik. A nagyüzemi állo­mány jelentős mértékben, mintegy 17%-kal tovább csök­kent. Tyúkfélékből több mint 50 ezer darabbal maradt el az állomány az 1 évvel korábbi­tól. A háztáji gazdálkodás két fő területén ellentétes tenden­ciák érvényesültek. A zöld­ség- és gyümölcstermesztés a jónak értékelhető tavalyi szin­ten valósul meg. a termelési kedvet a kedvező felvásárlási árak is ösztönzik. Az állatte­nyésztésben — ezen belül is főként a sertéstartásban és a kisállattartásban — jelentős visszaesés tapasztalható, en­nek okai alapvetően a tavalyi kedvezőtlen hatásokból, vala­mint a takarmánypia: feszült­ségeiből adódnak. A bolti kiskereskedelmi for­galom folyó áron jelentősen nőtt, míg a vendéglátás stag­nált az elmúlt év azonos idő­szakához képest. Az áremel­kedések miatt volumenében visszaesett az élelmiszerek ér­tékesítése, és ennek érezhető a hatása a vendéglátóiparban is. Számottevően csökkent a ru­házati termékek forgalma is. Az alapvető cikkekből ellátá­si gondok nem jelentkeztek. Hiány mutatkozott azonban egyes tartós fogyasztási cik­kekből (hűtőláda, fekete-fehér televíziót. választékhiány egyes építőanyagoknál (éretett tető­cserép, fehér csempe, vasbe­ton gerenda). A kiskereske­ket az üzemeken belül irányí­tanak át más munkakörbe, illetve akik eddigi teljesítmé­nyük, munkafegyelmük okán nem érdemlik meg, hogy a vállalat gondoskodjon róluk. Ez utóbbiak jelentős része már ki is lépett, és sokan mások is saját maguk kíván­nak munkát keresni. Mintegy kétszáz dolgozóról a helyi ta­nácsnak kell gondoskodnia; őket egyelőre közhasznú mun­kával foglalkoztatják. S a nyugdíjazáshoz közelálló 500— 530 ember helyzetével most külön foglalkozott a kormány és úgy döntött, hogy akiknek az életkora, esetleg megrom­lott egészségi állapota miatt az átképzés már nem megol­dás, azoknak meg kell adni a lehetőséget a korkedvezmé­nyes nyugdíjba vonuláshoz. A kedvezményben a legalább 35 évi munkaviszonnyal rendel­kező férfiak és 25 éve dolgo­zó nők részesülhetnek, ha szá­mukra más munkakör nem biztosítható és legfeljebb há­rom évük van hátra a nyug­díjkorhatárig. Hozzátette: a mostani döntés kizárólag az ózdi kohászati üzemekre ér­vényes, ugyanakkor folyik a hasonló jellegű feladatok rendszerszerű áttekintése is. Takarékosság Az értekezleten kérdések hangzottak el egyes pénzügyi rendelkezésekkel kapcsolat­ban. A szóvivő elmondotta, hogy az úgynevezett kísérleti bérgazdálkodás — amely fel­oldja a vállalatok bérkifize­tésre, illetve a költségekre fordított összegeinek egyéb­ként meglevő megkülönbözte­tését — nem csupán kedvező tapasztalatokat hozott. Több helyütt lehetővé tette az idén is megalapozatlan, teljesít­ményfedezet nélküli béreme­léseket, prémiumkifizetéseket. Kitért arra is, hogy a kor- mánv már az idén a költség­vetési hiány lényeges csök­delmi vállalatok munkájában továbbra is gondként jelent­kezik a munkaerőhiány. A gazdálkodás hatékonysá­gának alakulása teljes körű adatbázis híján nem. ítélhető meg egyértelmű biztonsággal. A fő folyamatok azonban né­hány következtetést így is megengednek. Az érték- és na­turális mutatók közötti jelen­tős differenciák arra utalnak, hogy a hatékonyság piaci ér­telmében vett javulásáról to­vábbra sem beszélhetünk. A cserearány változatlanul ked­vezőtlen volta azt jelenti, hogy a gyártmánystruktúrában to­vábbra sincs lényeges előrelé­pés. A megyei célok, a gazdálko­dó egységek terveinek teljesí­tése a gazdaság minden terü­letén igényli a fokozott erő­feszítést, a nagyobb szerve­zettséget és a tevékenységek jobb összehangolását. Az irá­nyító párt-, állami és társadal­mi szervek, szervezetek haté­konyabb segítséget kell nyújt­sanak a feladatok megoldásá­hoz. Az eddiginél jobban kell támogatni az új iránt fogé­kony, kreatív, kezdeményező, ésszerű kockázatot vállaló ve­zetőket. Előre kell lépni a felada­tok egységes értelmezésében, a gyors reagálási készség ki­alakításában, a következetes végrehajtásban, az ellenőrzés­ben és a számonkérésben. Kiemelt figyelmet kell for­dítani a gazdálkodás belső tartalékainak feltárására, a bél­és külpiaci tendenciák figye­lembevételére, a hozzájuk va­ló alkalmazkodásra, a koráb­binál hatékonyabb ösztönző­rendszerek kialakítására és a munkaidőalap védelmére. Ügy véljük, hogy a megye gazdálkodó szervezetei — fi­gyelembe véve az eddigi ta­pasztalatokat és eredményeket — képesek az előttük álló fel­adatok megoldására, éves ter­veik teljesítésére, eredménye­sen járulhatnak hozzá a nép­gazdaság ez évi célkitűzései­nek megvalósításához. Dr. Kocsis Péter 02 MSZMP Pest Megyei Bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője hentesét kívánja elérni, ezért minden forint helyét kétszer meg kell nézni a közkiadások területén is. A kormányzat a tanácsok idei támogatási ősz- szegét ezért a közelmúltban három százalékkal, összesen mintegy két és félmilliárd forinttal csökkentette. Ez egyébként az összes tanácsi kiadás 1,8 százaléka. A magyar—szovjet turista- forgalom alakulásával kapcso­latos kérdésre elmondotta, hogy tavaly félmillió szovjet állampolgár látogatott hazánk­ba, ez a szám 11 százalékkal meghaladja az előző évit. A magyar kiutazók száma csak­nem 160 ezer volt, s tovább élénkül az érdeklődés a Szov­jetunió iránt, hiszen az idei első negyedévben több ma­gyar utazott a baráti ország­ba, mint tavaly tavasszal. Harc a kábítószer ellen A kormány szóvivője egy kérdésre válaszolva tájékozta­tást adott a hazai kábítószer- heylzetről is. Kiemelte, hogy a kábítószer-bűnözés elleni harcról rendelkező két nem­zetközi egyezményhez Magyar- ország is csatlakozott, és eb­ből adódó kötelezettségeink­nek folyamatosan eleget te­szünk. A rendőrség együttmű­ködik mind a szocialista or­szágok. mind az e tekintetben leginkább érintett tőkés orszá­gok rendőri szerveivel; s a közös munka feltételei Inter- pol-tagságunk nyomán szá­mottevően javultak. Más or­szágok jelzései, felkérése nyo­mán, s a gyors információcse­re révén hatékony segítséget tudunk nyújtani külföldi ká­bítószercsempészek felkuta­tásában, leleplezésében. Ha­zánk a kábítószer-kereskede­lem szempontjából nem célor­szág, inkább tartalék tranzit- útvonalként szerepel, a bűnö­zök terveiben; itt alapvetően nincs felvevőpiaca az úgyne­vezett kemény drogoknak. A kábítószer elleni harcot azon­ban komolyan folytatni kell, hiszen a jelentős idegenforga­lom és a nemzetközi áruszál­lítás mind több lehetőséget ad a narkotikum behozatalára, illetve átvitelére az ország te­rületén. Mivel Magyarország földrajzilag közel fekszik a Közel-Keletről Nyugat-Euró- pába irányuló csempészet út­vonalához, aktívan bekapcso­lódtunk a kábítószerkereske­delem ellen küzdő délkelet­európai munkacsoport tevé­kenységébe is. Bányász Rezső végezetül a találmányok, újítások haszno­sításáról szólt. A műszaki szel­lemi termékek haszna tíz év alatt csaknem megnégyszere­ződött és tavaly már megha­ladta a tizenegymilliárd fo­rintot. Vállalataink az elmúlt években átlagosan 2500 szaba­dalomra szereztek külföldi ol­talmat, ami jelzi a magyar ta­lálmányok színvonalát is. Az újítókedv növekedését mutat­ja, hogy az újítások vállalati haszna öt év alatt megkétsze­reződött, 7,1 milliárd forintra nőtt. Ugyanakkor tény, hogy a gazdaság innovációs folya­matában sokkal jobban ki kellene használni szellemi tar­talékainkat — mondotta Bá­nyász Rezső. Szociálpolitika Fórum Cegléden A szociálpolitika és a társa­dalombiztosítás változásairól, a szakszervezeti tennivalókról rendezett fórumot tegnap a Szakszerve- etek Ceglédi Vá­rosi Bizottsága. A találkozón részt vett: Rácz Albert, a Tár­sadalombiztosítási Főigazgató­ság vezetője, Föcze Lajos, a SZOT osztályvezetője, Bognár Miklós, a megyei társadalom- biztosítási igazgatóság vezető­je, Hortolányi Elemér, az SZMT titkára, dr. Götzinger István, a megyei társadalom- biztosítási tanács elnöke, Bal­ia János, a ceglédi pártbizott­ság első titkára és Fekete An­tal tanácselnök. túlszámlázásokból eredő visz- szafizetések következtében — jelentős, mintegy 25 milliós veszteség keletkezett. Súlyos­bította a bajt, hogy a felszá­molt ágazatok berendezéseit is csak áron alul tudták elad­ni másoknak. A szövetkezetben az utóbbi években több elnök, főköny­velő és termelésirányító vál­totta egymást. Ez összefüggés­ben van az időközben már fel­színre került pénzügyi gon­dokkal. de egyben vissza is ha­tott minden kilábalási próbál­kozásra. Mint a végrehajtó bi­zottság elé került jelentés megállapítja, a veszteségekért elsősorban az alaptevékenysé­gen kívüli területeken dolgozó vezetőket, illetve irányítókat terheli a felelősség. Az ellen­őrzés elmulasztásáért a föága- zatvezetöi és a főkönyvelői munkakört betöltő személyek, továbbá a szövetkezet jelenle­gi és korábbi elnöke, elnökhe­lyettese és közgazdasági igaz­gatója kell hogy viselje a kö­vetkezményeket. Az egyik leg­kirívóbb hibájuk, hogy bár észlelték az egyre szaporodó gondokat, nem alakítottak lei megfelelő belső információs rendszert, emiatt nem álltak rendelkezésre értékelhető ada­tok. s így elmaradt az időbeni számonkérés és elszámoltatás is. A szanálási bizottság kény­telen volt azt is megállapíta­ni, hogy az ellenőrzés elmu­lasztásáért a korábbi elnök és főkönyvelő ellen elévülés kö­vetkeztében eljárás nem in­dítható. A Dunabogdányi Tanács rendelete nem törvénysértő A felelősségre vonást minél előbb teljessé kell tenni A gazdaság helyzetének ala­pos elemzését követően sor ke­rült a kilábalást jelentő ja­vaslatok megfogalmazására is. A részletes és alapos ajánlá­sok közül érdemes kiemelni néhányat. A végrehajtó bizott­ság javasolja a téesz vezetősé­gének, hogy az alaptevékeny­ségen kívüli területekén dol­gozó, volt közvetlen irányítók ellen a folyamatban levő el­járásokat tegye teljessé, s min­den érintett ellen indítsanak felelősségre vonást. Ugyan­csak helyesnek tartaná a tes­tület, hogy a szövetkezet ve­zetősége az elnök és a közgaz­dasági igazgató esetében a ve­zetői felelősség címén a szük­séges intézkedések elmulasz­tásáért éves munkadíjukat, munkabérüket egy évi időtar­tamra 20 százalékkal csök­kentse, ám a felelősségre vonást az idei eredményektől tegyék függővé és veszteségmentes gazdálkodás esetén tekintsen el attól. Hosszú lenne felsorolni, mi­lyen fontos tennivalókat je­lölt meg a végrehajtó bizott­ság. Egy tény: lassú és rögös út vezet a lejtőn felfelé, s ezt a sülysápi téesz kollektívájá­nak ezután már a maga ere­jéből kell végigjárnia. A testület felhatalmazta a me­gyei tanács elnökét, hogy meg­állapodást írjon alá a terme­lőszövetkezet elnökével a sza­nálásról. F. Z. A Dunabogdányi Tanács rendelete megsemmisítésé­nek miniszteri kérelme kö­rül kialakult vitát hallgatva mindjárt az elején nyilván­valóvá vált: itt nem egy kis­gazdáról van szó, hiszen a véleménykülönbségek a sa­játos érdekekből fakadóan vezettek el az elvi összeüt­közéshez. Mindkét fél a ma­ga igazában hisz. A MÉM képviselői azt mondják, tár­sadalmi érdek a háztáji ál­lattartás támogatása, ezt egyébként rendelet is előír­ja, hibázott tehát a helyi tanács, amikor megbírsá­golta a minisztériumhoz vé­delemért forduló sertéstar­tót. De a tanács is a közér­dekre hivatkozik, mondván, nem lehet figyelmen kívül hagyni a szomszédok jogait sem, akik többszöri bead­ványukkal jelezték: nem kívánják elviselni a trágya bűzét és tucatszámra üldöz. ni a kellemetlenkedő legye­ket. Társadalmi érdek az ál­lattartás, társadalmi érdek az emberek nyugalmának biztosítása is. Akkor végül is holtpontra juthat a vita? A sajátos helyzetéből faka­dóan ezúttal amolyan dön­tőbíróként fellépő megyei tanácsi végrehajtó bizottság tagjai — ezt jelezték hozzá­szólásaik is — szerencsére nem azt kezdték mérlegel­ni, hogy melyik érdek ér­Szanálják a sülysápi téeszt A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése hők. Azóta egyre gyakoribbak voltak, az utóbbi időben pe­dig folyamatos a pénzügyi sorban állás, emiatt hitelt is kellett felvennie a téesznek, amelyért csak az elmúlt év­ben 13 millió forintnyi kama­tot kellett fizetniük. A szanálási bizottság értéke­lése szerint az aszály közvet­ve és közvetlenül összesen 33 milliós kárt okozott. A már említett ipari tevékenységek­ben — a kivitelezési hibák miatti többletkiadások és a A tanácsi munkában ritkán előforduló és különös ügyben kellett döntenie a végrehajtó bizottságnak tegnap. Váncsa lenő élelmezésügyi és mező- gazdasági miniszter egy pa­naszügy kapcsán kezdemé­nyezte a Dunabogdányi Tanács által 1930-ban alkotott, a köz- tisztaság fenntartásáról szóló tanácsrendelete megsemmisíté­sét, arra hivatkozva, hogy a döntés jogsértő. Az ügy azóta több fórumot is megjárt — Foglalkozott vele a helyi ta- iács ügyrendi bizottsága és a negyei tanács illetékes szak­igazgatási szerve —, óm végül is meg kellett állapítaniuk: a rendelet nem jogsértő, ezért megsemmisítését nem javasol­ják. Ilyen előzmények, után ke- rült az ügy tegnap a végre­hajtó bizottság elé. A testület ■nintegy másfél órás vitában a egapróbb részletekig elemez­te a helyzetet, meghallgatva a Junabogdányiak és a minisz- :érium képviselőinek állás­pontját is, s végül úgy dön- :ött, fenntartja az eddigi vé­leményét és elutasítja a mi- liszter megsemmisítési kérel­mét. Mindezt azzal indokolva, íogy a helyi tanács rendelete ;emm ilyen jogszabályt nem sért és a közérdeknek is meg­lelek Ám a testület azt is Tiegállapította, hogy a rende- et előírásai indokolatlanul szigorúak és felesleges tilal- nakat állítanak az áruterme- ö állattartás elé, ezért java­solta, hogy a Dunabogdányi Ta- lács testületé a legközelebbi ilésén módosítsa korábbi ren­deletét, s egyben vizsgálja fe- ül ezzel összefüggésben a te- epüiés rendezési tervét is. Nem volt könnyebb helyzet- pen a végrehajtó bizottság ak- ior sem, amikor a sülysápi rápióvölgye Termelőszövet- cezet tavalyi veszteségének rendezéséről szóló jelentést vi­tatta meg. A szövetkezet — mint arról lapunkban már ír- ;unk — az elmúlt időszakban plyan helyzetbe került, hogy pemrég nyilvá valóvá vált: csak külső segítséggel tud is­mét talpra állni. A szanálást végző bizottság körültekintően mérlegelte a gazdaság tevékenységének minden elemét és ez alapján mondott véleményt. Megálla­pította például, hogy a mint­egy 6 ezer 880 hektár művelt földterülettel rendelkező, sgyébként a megyei átlagnál jobb talajon termelő nagy­üzem gondjainak kialakulásá­ban nagy szerepe volt az évek óta sújtó aszálynak. Tavaly a termésátlagok — a napraforgó kivételével — rendkívül ala­csonyak voltak, s a bajokat csak tetézte, hogy közvetve az állattartás is megérezte a szárazság következményeit Mindez párosult azzal, hogy a téesz ipari, építőipari és szol­gáltató üzemei egyre csökkenő eredményességgel, némelyek íözülük pedig egyenesen ráfi­zetéssel dolgoztak. Az elemzések során az is íiderüit, hogy a sülysápiak ?ondjai nem újkeletűek. A szövetkezet egén már 1982-ben kezdtek gyülekezni a viharíel­vényesítése a fontosabb, mert ez valóban zsákutcá­hoz vezetett volna. A kér­dést más oldalról, a tanácsi önállóság felől közelítették meg, kiemelve: nem lehet cél sehol sem az állattartás korlátozása, de az már igen, hogy mindez a higiéniai előírások maradéktalan be­tartásával és betartatásával valósuljon meg. Ám az sem helyes — tet­ték hoZzá többen is —, hogy egy. a helyi viszonyok isme­retén alapuló rendeletet azért vonjanak vissza, vagy semmisítsenek meg, mert egy adott településen — ez­úttal Dunabogdányban — egy állattartó összeütközés­be került az előírásokkal. A helyi tanácsnak pedig jo­ga — joga! —, hogy a ke­retszabályozás betartásá­val önállóan szabályozza a falu életét. A dunabogdányiak ren­deleté tehát nem törvény- sértő. Legfeljebb azon le­het vitatkozni, hogy megfe- lel-e a változó élet diktálta követelményeknek vagy sem. Ennek mérlegelése — x végrehajtó bizottság vitá­jában elhangzott ésszerű ja­vaslatok birtokában — az inállóságával csorbítatla­nul élő helyi tanács dolga, löntsenek hát ők. ahogy jó- rak látják — joguk van lozzá! (furuez) Jog és önállóság Az egyik a VII. ötéves terv­ben szereplő közlekedési el­képzelésekről szólt, kiemelt figyelemmel a bős—nagyma­rosi vízlépcső és az MO-ás autópálya építésével összefüg­gő teendőkre, míg a másik a különösen nehéz körülmények között működő iskolák hely­zetét tette mérlegre. A továbbiakban a testület véleményt mondott a megyei tanácsigazgatási számítástech­nikai koncepció megvalósítá­sának személyi és tárgyi fel­tételeiről, előterjesztést foga­dott el idei közművelődési di­jak odaítéléséről. Részletesen megvitatta a sülysápi Tápió- völgye Termelőszövetkezet ta­valyi veszteségének rendezésé­ről szóló jelentést is, majd egyéb pénzügyi és személyi kérdésekben foglalt állást. Fontos, nemcsak a megye lakosságának egészét, hanem egy-egy kisebb közösség jele­nét és jövőjét érintő döntése­ket hozott tegnapi ülésén a megyei tanács ■ végrehajtó bi­zottsága, amelynek munkájá­ban részt vett dr. Balogh Pál, az MSZMP Pest Megyei Bi­zottságának titkára is. A na­pirendre vonatkozó javaslatot Balogh László, a tanács elnö­ke terjesztette elő. Eszerint a testület tagjainak egyetértésé­vel elsőként döntés született a Dunabogdányi Tanács állattar­tást szabályozó rendeletének megsemmisítését kezdeménye­ző miniszteri indítvány ügyé­ben. majd értékelték a megyei tanács pénzügyi osztályának tevékenységét. A továbbiak­ban két tájékoztatót hallgatott meg a végrehajtó bizottság.

Next

/
Thumbnails
Contents