Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-02 / 154. szám
2 ^Zre'lGjßß'Tm ^Cwwian 1987. JÜLIUS 2., CSÜTÖRTÖK Az iráni—kontra botrány fejleményei North megtörte a hallgatását A kedvező tavasz sok reményt adott vissza Ráckevén megkezdték az aratást Oliver North alezredes, az iráni-kontra botrány egyik kulcsfigurája kedden elismerte, hogy tudomása volt az ügy minden fontosabb vonatkozásáról. Bár North hivatalos zártkörű meghallgatása csak szerdán kezdődött meg, a nemzetbiztonsági tanács politikai-katonai osztályának volt helyettes vezetője, aki hét hónapon keresztül alkotmányos jogaira hivatkozva hallgatásba burko- lódzott, már kedden megjelent a kongresszusi vizsgálóbizottság előtt és átadta az ügyre vonatkozó személyes feljegyzéseit, naplóit, levelezését és más dokumentumokat. Részletes felvilágosítással még nem szolgált, kérdésekre válaszolva azonban elismerte: tudomása volt arról, hogy az amerikai kormány erőfeszítéseket tesz a Libanonban foglyul ejtett amerikai túszok szabadon bocsátása érdekében. Tudott az amerikai hadifelszerelés Iránnak történő eladásáról. Mihail Gorbacsov fogadta Cáriért A Szovjetunió kész elősegíteni a közel-keleti nemzetközi békekonferencia sikerét, de olyan keretek között, amelyek lehetővé teszik minden arab oroszág és Izrael érdekeinek figyelembevételét, és eleve kizárják, hogy a konferenciát különalku'k törvényesítésére használják fel — mondotta a Jimmy Carter volt amerikai elnökkel tartott szerdai moszkvai megbeszélésén Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Carter a nap folyamán érkezett a szovjet fővárosba. J Tegnap megkezdődött az ^ aratás a megyében. Elin- ^ dúltak a kombájnok a ^ ráckevei Aranykalász Ter- ^ melőszövetkezet földjein. 2 Az első nap tapasztalatai- í ról Králl Béla mezőgazda- ^ sági igazgató küldte hoz- t zánk az alábbi írást. A keddi határszemlén látottak alapján döntöttünk arról. hogy tegnap megkezdjük a mintegy 600 hektár őszi árpa aratását. Az elmúlt napok meleg időjárása ugyanis meggyorsította az érést, s ennek következtében a kalászok néhány területen már vághatok. Meg kell jegyeznem, hogy a tél végén még nem voltak ilyen kedvező kilátásaink. A nagy hideg nagyon meggyötörte a gabonákat, ám a kedvező tavasz sokat visszaadott reményeinkből, ősszel például 300 hektár árpát öntöztünk, ezen a területen a növény megerősödve vészelte át a telet. Máshol azonban jól látható volt a ritkulás, ezért mintegy 200 hektáron felülvetettük a tavaszi árpát. Ezeken a helyeken a gabona fejlettségi állapota megfelelő. Egyébként nem várunk rekordtermést, hektáronként 3 tonnás hozamokra számítunk. Műszaki felkészülés Műszakilag is felkészültünk az aratásra. A június 27-én megtartott gépszemlén egyértelműen jónak minősítettük a rendelkezésre álló betakarító gépeket és más járműveket. A gépek üzemeltetését költségtérítéses formában oldjuk meg, a nagyjavításokat pedig egy összegű bérutalványozás- sal. Az egyéni érdekeltségi rendszer ezen egyszerű formái szövetkezetünkben jól beváltak. Az árpánál jóval nagyobb hozamokat várunk a búzától. A kény érnek valóból 1000 hektárt vetettünk, s úgy látjuk, öt és fél tonna hektáronkénti termés sem reménytelen. Mivel vetőmag-előállító gazdaság vagyunk, a betakarítást nagy figyelemmel kell elvégeznünk. A 200 hektár borsónak, amely homokos, de öntözhető területen van, kifejezetten kedvezett a tavaszi időjárás, bár némileg késett a betakarítás kezdete. Jelenleg hektáronként mintegy 3,8 tonna szem terem. Ugyancsak szépen fejlődik a kukorica és a napraforgó is, s nem volt jelentős a téli fagykár a kertészeti kultúrákban sem. Dolgozóinkkal időben megbeszéltük a betakarítás tervét, így mindenki tudja és érti is a feladatát. Ha elképzeléseink valóra válnak, jó közepes eredménnyel zárhatjuk a betakarítást. Amikor a határt járjuk, gyakran jut eszembe egy tanárom mondása: „Mindennemű termelésnek megvan a maga kockázata és izgalma, azonban a mezőgazdasági termelés izgalmával — annak nagyfokú kiszolgáltatottságánál fogva — egyik sem ér fel. Az eltorzított ipari és mezőgazdasági árak, s az időjárás okozta bizonytalanságok minden évben borotvaélen táncoltatják a mezőgazdaságot.” Ezek a megállapítások napjainkban is tökéletesen igazak. Tudjuk, nincs köny- nyű helyzetben az ágazat, mégis érdemes tapasztalatainkról egy kicsit részletesebben beszélni. A mezőgazdaság műszaki eszközellátottsága kritikus szinten van, elöregedett a géppark és új gépek vásárlására kevés a pénz. Tehát javítani kell, ám ezzel tovább növeljük az amúgy is magas termelési költségeket. A rendkívül gyorsan változó szabályozókat követni szinte lehetetlen, mert tudomásul kell venni, hogy egy nagyüzem a maga kialakult termékszerkezetével, s speciális gépparkjával és területi adottságaival rugalmatlan. Félő, hogy az alkalmazkodási készség előbb- utóbb kapkodásba megy át. Tolni a veszteséget Jelenleg nagyon nehéz, vagy lehetetlen megmondani, hogy milyen beruházásokba kezdjen egy nagyüzem, mert lehet, hogy a megvalósuló beruházás néhány év múlva „veszteséget termelő ágazattá” növi ki magát. A szövetkezetek jelentős része már csak az egyszerű újratermelésre képes, vagy éppen arra sem. Ez azért figyelemre méltó, mert ebben a helyzetben a talpon maradáshoz állami beavatkozás szükséges, ez pedig nem kis anyagi áldozattal jár. S ha nem teremtjük meg a bővített újratermelés lehetőségét, megáll a fejlődés. Az öntözésre berendezkedett gazdaságok például nem tudják a többletköltséget az árakban érvényesíteni, így tudomásul kell venni, hogy a legtöbbször nincs annyi többlettermés, amely fedezné a kiadásokat. Sok a gond a hús- marhaágazatban is. Ennek eredményessége a legtöbb helyen a kritikus pont alatt van, ezért sok gazdaság szívesen felszámolná a tartást, de az ezzel felmerülő terheket már nem tudja elviselni — tehát tolja maga előtt a veszteséget. A háztáji és kisegítő gazdaságok fejlődésével sincs minden rendjén. Napjainkban például mindenki az új adózási rendszerrel foglalkozik, és miután többféle tájékoztatás is elhangzott, nagy a bizonytalanság. Ezért úgy gondolom, szükség volna pontos és egyértelmű állásfoglalásra. Felmerül a kérdés, mit tesznek a szövetkezetek a talpon maradás érdekében. A több lábon állás gazdasági stratégiája egy lehetősége ennek, de ezzel elsősorban azok tudnak élni, akiknél már kialakult az ipari tevékenység. Mert aki most akar ehhez fogni, annak sok pénzzel kellene rendelkeznie. De napjainkban megrendelést szerezni sem könnyű. Valós lehetőségnek látszik a költségekkel és az energiával való takarékosság is, ám ennek szintén megvan a maga határa, mert ha termelni akarunk, a földnek és a növénynek meg kell adni, ami neki jár. Egyéni érdekeltség Az egyéni érdekeltségi rendszer fejlesztésében én óriási tartalékokat látok. Sok próbálkozás volt, de az eddigi kísérletek csak részeredményeket hoztak, s továbbra is jellemző az útkeresés. Nagy figyelemmel kísérjük a mintegy negyven gazdaságnál bevezetett mezőgazdasági átalánydíjas csoportok munkáját és szeretnénk egy értékelő tájékoztatást' käpni ᣠév’’ végén a tapasztalatokról. Ma Összeül ez olasz parlament Csütörtökön összeül az újonnan választott olasz parlament. Az első teendő a szenátus és a képviselőház elnökének megválasztása lesz. A képen: Bettino Craxi volt szocialista miniszterelnök (jobbról) megbeszélést folytat a Kereszténydemokrata Fárt főtitkárával, Ciriaco de Mitával. Pest megye gazdasága az év első öt hónapjában Igény a nagyobb szervezettségre Népgazdaságunk helyzete, az elmúlt időszak gazdasági folyamatai arra ösztönöznek bennünket, hogy a gazdaság egyes ágazatai fejlődésének jellemzőit folyamatosan elemezzük, lehetőséget teremtve a kedvező és kedvezőtlen tendenciák okainak részletesebb feltárására, a szükséges — esetenként megelőző — intézkedések megtételére. Elemzéseink a legjelentősebb gazdálkodó egységek adatszolgáltatására. az érintett vállalatok vezetőinek, pártszervezeteinek információjára, véleményére épülnek. (A minta az iparvállalatok és szövetkezetek körében 90%-os reprezentációt, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és állami gazdaságok esetében pedig 60—70%-os reprezentációt jelent a bruttó termelési érték figyelembevételével. Az elemzések folyó áras értékadatok alapján — a ciklikus termelőágazatokat figyelembe véve — az előző év hasonló időszakához viszonyítva történtek.) . Az iparvállalatok bruttó termelési értéke és nettó árbevétele összességében elmarad az előző év azonos időszakában realizált értéktől. Ennek alapvető oka, hogy a két jelentős súlypontot képviselő nagyvállalat közül a Dunai Kőolajipari Vállalatnál a korábbi évekhez képest — a piaci árhatások miatt — a termékek jelentősen leértékelődtek. A másik jelentős tényező, hogy a Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál az igények számottevő mérséklődésének megfelelően csökkent a termelés és így az árbevétel is. A két nagyvállalat adatait figyelmen kívül hagyva, az ipari szektor bruttó termelési értéke várhatóan 4—5%-fcal, o nettó árbevétele 3—4%-kaI lesz magasabb a bázisidőszakénál. Alapvető és a megye határain túlmutató problémaként kell megállapítanunk, hogy az értékképző folyamatokban kedvezőtlen tendenciák érvényesülnek. A termelés és értékesítés volumennövekedését a tavalyinál alacsonyabb szintű értéktermelés kísérte. Ez évben tehát továbbra is azzal kell számolni, hogy a termékeinkben megtestesülő munka egy részét a piac nem értékeli, az az értékteremtés során elvész. Az 1987. évi összesített tervelőirányzatok időarányos részéhez viszonyítva is 1— 2,J;0-os elmaradás mutatkozik, amely arra utal, hogy az év második felében ismét számolni kell a feladatok torlódásával és az ebből származó feszültségekkel. A termelés legkritikusabb pontja ez évben is az alapanyag- és alkatrész- ellátás. Ezen belül is főként az importlehetőségek szűkülése okoz gondot, melynek következtében több iparvállalat komoly termelési és gazdálkodási feszültséggel kénytelen szembenézni. fiz értékesítésen belül az ipar belföldi bevételei mintegy 10uia-kal alacsonyabbak, az exportbevételei hasonló mértékben magasabbak a bázisidőszakénál. A csökkenésben közrejátszik, hogy mind a beruházói, mind a fogyasztói kereslet mérséklődött. ami legérzékenyebben a könnyűipart és az építőanyag-ipart érinti. Kedvező, hogy a gépipar bevételeinek növekedése nem esett vissza. Ebből arra lehet következtetni, hogy a beruházói és felhasználói kereslet a gépek és berendezések piacán nem csökken, bár ez a termelés műszaki-technikai színvonalának javulásaként nem mutatható ki. Rubelexportban a kivitel növekedése ellenére a feszültségek halmozódása tapasztalható. A növekedés a gépipar és az élelmiszeripar exportjának bővüléséből származik, ugyanakkor a jelzett feszültségek is itt, főként a gépipar exportjánál jelentkeznek. Ezek oka, hogy a szocialista export esetében a népgazdasági és a gazdálkodói érdek nem mindig egyeztethető össze. A lehetőségeket reálisan mérlegelve nem várható, hogy a szocialista országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatokban a közeljövőben gyors és számottevő, pozitív irányú elmozdulás történik, így inkább az új helyzethez való alkalmazkodás javasolható. fi tőkés export értékesítés alakulásában kedvező, hogy az ipar bevételei az I—V. hóban mintegy ll°/0-kal meghaladják az elmúlt év első öt hónapjának bevételeit. A gépiparban, a vegyiparban és könnyűiparban dinamikus árbevétel-növekedés tapasztalható és biztató, hogy a DKV tőkés exportja több mint 15%-kal magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Kedvezőtlen azonban, hogy a vegyipar többi vállalatánál mind az értékesítési célkitűzésekhez, mind az előző évi teljesítésekhez viszonyítva elmaradások keletkeztek. Pótlásukra az év hátralevő részében feszített munkára lesz szükség. Figyelemre méltó módon növelték konvertibilis bevételüket a könnyűipari vállalatok, köztük a Buda-flax, a Senior és a Texelektro. A gépiparban elsősorban a Mechanikai Művek, a Híradástechnikai Anyagok Gyára, az Ipari Műszergyár növelte számottevően tőkés kivitelét. Az építőipari szervezetek termelése nem éri el a bázis- időszakét, és a tervhez képest is lemaradás mutatkozik. A gazdálkodók közötti differenciálódás csökkent az év első negyedévéhez képest, de még így is jelentős különbségek tapasztalhatók az időarányos teljesítésben. A bázisidőszakhoz viszonyított alacsonyabb termelést jelentősen befolyásolja az Égszöv idei kisebb teljesítménye. Itt a csökkenés oka a szocialista exportnál jelentkező kontingensproblémá- ra vezethető vissza. Az építési-szerelési tevékenység értékben és volumenben is alacsonyabb az elmúlt év hasonló időszakához képest, és a gazdálkodók közötti differenciák is jelentősebbek. Az építőiparban a félév utáni átadások miatt a második félévben jelentősebb árbevétel-növekedés várható. A munkaerő-gazdálkodásban nem következett be alapvető változás. Továbbra is a munkaerő iránti kereslet a meghatározó, ezen belül azonban egyre inkább a szakképzett dolgozók irányába való eltolódás tapasztalható. A keresetszabályozáshoz alkalmazkodva több gazdálkodó egység csökkentette foglalkoztatottjainak számát, ami eddig kisebb feszültségektől eltekintve nem jelentett regionális foglalkoztatási gondokat. A felszabaduló munkaerő túlnyomó része maga keres és talál új munkahelyet. A jövőre vonatkozó döntések megalapozása érdekében azonban szükséges, hogy a létszám- csökkentési szándékokról megfelelő információk álljanak rendelkezésre. Teljesen érthetetlen az a vállalati magatartás, amikor a létszámcsökkentéseket „elaprózva” igyekeznek végrehajtani, kibújva ezáltal a bejelentési kötelezettség alól. A bejelentési kötelezettség elmulasztását a jövőben nem lehet megengedni. A munkaerőmozgás fő iránya — a szocialista szektor és az új vállalkozási formák közötti jövedelemszerzési lehetőségek lényeges különbözősége miatt — a szocialista szektorból való eláramlás. Az építőipari szervezeteknél a tervezett közelében alakul a tényleges létszám, ami a bázishoz képest jelentős csökkenést jelent. Az első öt hónapban kifizetett keresettömeg az ipari szektorban mérsékelt növekedést mutat, 3—3,5%-kal haladja meg a bázisidőszak keresetfelhasználását. Az építőipari keresetnövekedés továbbra is meghaladja a teljesítményeket, jóllehet a bázishoz viszonyítva javulás tapasztalható. A keresetek alakításában az eddiginél nagyobb óvatosság és megfontoltság tapasztalható, ami elsősorban a szabályozás szigorodásának következménye, de a felelősebb gazdálkodói magatartás arányának növelésére való törekvésekben és a teljesítménykövetelmények következetesebb alkalmazásában érzékelhető. Alapvető gazdaságpolitikai elvárás, hogy a gazdálkodó szervezetek az év hátralevő részében is csak a biztos eredmény birtokában hozzanak vissza nem fordítható döntéseket a keresetek alakítására. A teljesítményekkel alá nem támasztható kifizetések, a gazdasági ésszerűséget mellőző, taktikázó vezetői magatartás nem maradhat konzekvencia nélkül. fi gazdálkodók piaci helyzete általában az elmúlt évihez hasonló, nincs számottevő élénkülés. Viszonylag kedvező helyzetben vannak azok a vállalatok, amelyek az igényesebb, biztosabban fizető piacokon már teret nyertek, és ezt igyekeznek megtartani. Ezzel szemben azonban az az általános helyzet, hogy a gazdálkodó egységek többségének piaci lehetőségei a külpiacon a vevők igényének és a konjunktúra ingadozásának függvényeként alakult, míg a belföldön a monopolisztikus magatartás jegyeit viseli magán. Az iparvállalatok pénzügyi helyzete általában rendezett. A kisebb fizetési nehézségek áthidalásában a rugalmasabb banki hitelezésnek kedvező tapasztalatai vannak. A mezőgazdasági üzemek I—V. havi tevékenysége ösz- szességében az országos elvárásoknak megfelelően alakult. Az üzemi termelési érték 5— 6n!n-kal haladta meg a bázis- időszakét. A termelőszövetkezetekben a növekedés magasabb és kiegyensúlyozottabb, mint az állami szektorban. Az állami gazdaságoknál az alap- tevékenység bevételkiesését — ami jórészt az elmúlt évi aszály és fagykárok miatt következett be — a kiegészítő tevékenység bővítésével ellensúlyozták. Összességében az alaptevékenységen kívüli tevékenység üzemi termelési érték növekménye 2%-kal meghaladja a mezőgazdasági tevékenységét. Főként az élelmiszer-ipari termékek előállítása növekszik. A szállítási tevékenység a gépkocsijárulék növekedése miatt- csökken. Az árbevétel folyóáron számítva 7—8%-kal haladja meg a bázisidőszakét. A növekedés a szövetkezeti szektorban magasabb, mint az állami gazdaságok esetében. A közvetlen exportból származó árbevétel közel 20í>l0-kal növekedett. A dinamikus változás a szövetkezetek szocialista relációjú kivitelében következett be, a gödi Dunamenti Termelőszövetkezet kiemelkedő teljesítése miatt jelentősen meghaladja a bázist. A növekedést a Polystop főágazat tűzvédelmi rendszerének sikere okozta. A tőkés relációjú export növekedése az állami gazdaságok vonatkozásában kedvező, elsősorban az alagi és monori gazdaságok jelentős kiviteli többlete, illetve az árfolyamváltozások következtében. A ráfordítások csak kismértékben növekedtek, ami takarékosabb gazdálkodást feltételezve is azt mutatja, hogy a szabályozók, az energia- és anyagárak szaldója nem sújtja lényegesen a mezőgazdasági üzemeket. A mezőgazdasági üzemek létszáma tovább csökkent. A keresettömeg 0,8%-kal nőtt az állami gazdaságok esetében a növekedés magasabb. A keresetszínvonal ennek, illetve az elmúlt évi eredményeknek megfelelően a termelőszövetkezeteknél 3%-kal, az állami gazdaságoknál pedig 4%-kal növekedett a bázisidőszak átlagához viszonyítva. A mező- gazdasági üzemek pénzüevi helyzete az elmúlt hónapokban enyhén javuló tendenciát mutat. A pénzhiány általáhan a szakcsoportoknál jelentkezett, melyet az anyaszövetkezetek nem mindig voltak hajlandók finanszírozni. A tavaszi munkákat a jelentős mennyiségű csapadék a nitrogén-műtrágya és esv°s gyomirtó szerek hiánya hátráltatta. A növények fejlődése mintegy 2 héttel elmarad a kívánatostól. Kedvezett az
