Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-06 / 132. szám

MAGAZIN M»r W.fclf 1987. JÜNIUS 6., SZOMBAT Kábeltelevíziót terveznek Szádén Laskagomba helyett Magasra nyúló zöld tölgyek, gesztenyék és fenyők árnyéká­ban földszintes fehér ház áll. Hátrább a domboldalban tető­ablakos, Schulek Frigyes ter­vezte műterem — itt, Szadán élt és dolgozott valamikor Székely Bertalan. A nagy fes­tő emlékét a faluban nemcsak tábla és számtalan, a nevét viselő intézmény őrzi, hanem az egykori házában otthonra lelt rajztanári stúdió és kép­zőművészeti tábor is. Hama­rosan fiatalok veszik majd birtokukba a volt Székely­ház tágas pincéjét is: az ál­talános művelődési központ szervezésében ifjúsági klub készül itt. Kelemenné Boros Zsuzsa közművelődési igazga­tóhelyettes még a Pest me­gyei alkoholizmus elleni bi­zottságnak az egészségkárosító Szokások elleni küzdelem ér­dekében meghirdetett pályáza­tára is beküldte nevezésüket. Ami csak az övék... — Körülbelül 350 fiatal él Szadán, és ahogyan a szüleik dolgozni, ők tanulni járnak el innen, szakmunkásképzőbe, gimnáziumba — mondja a közművelődési igazgatóhelyet­tes. — Itt kicsiben érvényesül mindaz, ami a városban nagy­ban: a felnőttek egész nap dolgoznak, és ha hazajönnek, a kertben folytatják; a tele­pülést valamikor gyümölcs- termő szent Szadaként emle­gették, nagy gyümölcsösök vannak errefelé. Sok az elvált szülő, és ennek hatása a gye­rekek magatartásában is je­lentkezik. Egyre nehezebb be­lőlük közösséget összehozni. Ez a klub olyan hely lenne, ahova elmehetnének, és meg­vitathatnák, ami foglalkoztatja őket. Eddig saját helyiségük se volt, márpedig erre ugyan­úgy vágynak, mint a külön szobára, ami csak az övék. Egyedül hiába próbálkoztam volna a szervezéssel, ha a fiúk közül két-három vezéregyéni­ség nem mozgatta volna meg a társaságot. Újságot is írtak A szadai fiúk újságot is szerkesztettek, a példányokat széthordták és bedobálták a postaládákba. így próbálják a lányokat is megnyerni az ügynek, mert eddig furcsamód csak fiúk gyűltek össze. Az el­ső szám ugyan még jórészt csak viccekből állt, de már készül a következő. Ebbe a lapba egy cikk erejéig felkér­ték szerzőül a helyi fiatal rendőrt, és máris többen pá­lyáznak a sportrovat vezetői posztjára. No és a kiadói te­vékenységen túl sok még a munka a leendő klubban is. — Most hétvégén befejezzük a falak vakolását — mutat körbe Kelemenné Boros Zsu­zsa a húsz méter hosszú pin­cében, ahol nemrégiben még gombát termesztettek. — Ötö­dik hónapja dolgozunk, min­den hétvégénket itt töltjük, a gyerekek a legnagyobb téli Mezőgazdaságban is „Jövőnk a tét!’ Négy megye randevúja fagyban 20 centit mélyítettek az alapon. A padlót, hogy mi­nél olcsóbban oldjuk meg, le­vert farönkökből tervezzük, egy síkra csiszolva, és a kö­zöket kiöntve betonnal A szakmunkákban a helyi kis­iparosok segítenek nekünk, társadalmi munkában, a vil­lanyszerelésnél Cserei István, a festésnél Urustinszky Fe­renc. Körülbelül 60 ezer forint értékű az a társadalmi mun­ka, amit a klubon végzünk. A berendezést is a gyerekek akarják megcsinálni, már arra is gondoltak, hogy munkát vállalnak, hogy megvásárol­hassuk azokat a tárgyakat, amiket nem tudunk elkészíte­ni magunk, nem akarunk túl sok pénzébe kerülni a ta­nácsnak. A pályázatra is ezért neveztünk be, a meglevő 50 ezer mellé 60 ezer forintos támogatást kérve. Hogy ezt az összeget meg- kapják-e a szadaiak, egyelőre titok. Ám úgy tervezik, a klub vadonatúj tölgyfa ajtaját jú­niusra mindenképpen kitár­ják. Önismereti játékok — A programot a fiatalok maguk állítják össze, és én is javaslok néhányat, de nem mint egy fenntartó intézmény vezetője, hanem mint olyan valaki, aki szombat—vasárnap itt főzte nekik a paprikás krumplit. A kerepestarcsai kórházból jön majd egy szo­ciológus, aki éppen ezzel a középiskolás korosztállyal fog­lalkozik. Az ő vezetésével ön­ismereti játékokat játszhat­nak, hasonlóval már próbál­koztunk korábban is. Nemré­giben nyertünk az Országos Közművelődési Intézettől egy videokamerát -— erre építve a fiúk kábeíteleviziót tervez­nek. Vaa közöttük olyan, aki kezelni tudja a kamerát, és filmeket készíthet, és olyan is, akiknél az iskolában épül ilyen hálózat. Lehet, hogy csak álom, de ez a tévé az egész falué lenne. Kéri László szo­ciológus mondta egyszer: a mai fiataloknak az a bajuk, hogy mindent szolgáltatás szinten nyújtunk nekik, ezért maradnak passzívak. Mindan­nak, amit mi tervezünk, az a lényege, hogy a gyerekek ak­tívan részt vesznek benne. Mörk Leonóra ,,A táltos, ha parazsat abra­kot, akkor a patáján nem le­het nyolcvan filléres szögekkel kovácsolt patkó. Szükséges, hogy a patkó szege gyémánt legyen.” Ezt a József Attila- idézetet választotta mottóul a Nyilvánosság a gazdaságban című, nemrégiben megjelent könyv elé a szerkesztő. Gub- esi Lajos. A Magyar Ifjúsá? kiadásában napvilágot látott kötet alapjául a fiatal közgaz­dászok idei salgótarjáni kon­ferenciája szolgált. „A szervezők és az előadók maguk is megdöbbenlek azon az intenzív, élesen őszinte es ezért hatékony kozgondoikoda son, amelyet több száz fiatal közgazdász tanúsított, szellemi fórumot teremtve” — írja elő­szavában a szerkesztő. Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöki Heíormok a szocializmusban cí­mű tanulmányában azt vizs­gálja, hogy reform és szocia­lizmus mennyiben szervesen összetartozó togalmak, és mi a közöttük fennálló kapcsolat tartalma. Hangsúlyozza: a két fogalom azért is elválasztha­tatlan egymástól, mert szembe kell néznünk a korábbi elmé­leti feltételezések gyakorlati megvalósítási lehetőségeivel, szembe kell nézni a korább, gyakorlati követelmények fe­lülvizsgálatával, az új feltéte­lekhez való alkalmazkodással, és ezert a szocializmus gazda­sági rendszerének változása, átalakítása elkerülhetetlen és törvényszerű. A szerző áttekin­tést ad a hazai reformfolya­matról és annak jelenéről is. Vissi Ferencnek, az Országos Anyag- és Arhivatal elnökhe­lyettesének tollából a gazda­ságirányítás 1968-as reformjáról olvashatunk. Faluvégi Lajos, az Országos Tervhivatal volt elnöke, az Unicbank elnöke a magyar gazdaság 1979 és 1986 közötti időszakának kényszer- pályáiról ír, míg Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese a növekedés vagy stagnálás ellentétpárjának esi lyeit vizsgálja. Végezetül a kötetet Nagy Imrének, a KISZ KB titkárának tanulmánya zárja. Nemzetközi minifocitorna Solymáron A hálónál nem áll kapus Nem tartozom azok közé, akik egy-egy KEK-, BEK- avagy UEFA-döntő alatt tövig rágják a körmüket a tv előtt, kupaszerda napján pedig pa­rázs vitákban latolgatják az esélyeket a reggeli buszon. To­tószelvényt se láttam még kö­zelről soha, azzal azonban mint kívülálló is tisztában va­gyok, hogy az utóbbi időben nem jeleskednek hazai futbal­listáink a nemzetközi poron­don. Azaz — ez csak a „szabá lyos”, nagypályás labdarúgás­ra vonatkozik. Létezik azon­ban ennek a sportnak egy olyan változata, amelyben a magyar fiúk — sőt a lányok is — a nemzetközi élmezőnyben állnak. Ez a minifoci. Ha­zánkban elsőként Pest megyé­ben született meg a megyei labdarúgó-szövetség minifoci- bizottsága, majd Győrben, és néhány napja Budapesten is. Május 22-én pedig a sportág rajongói a nemzetközi mini- foci-szövetség megalakulását ünnepelték. Kevésbé pattog a labda * 1 A Belgiumban létrejött szö­vetség alapító országai a há­zigazdákon kívül Hollandia, Olaszország, az NSZK és az Egyesült Államok. Magyar- ország egyelőre még nem sze­repel a tagok között, de a be­lépéshez máris adottak a fel­tételek: 36 csapat részvételével kell bajnokságot rendezni, és ennek itthon semmi akadálya nincsen. A minifoci feltalálója — mint annyi minden másé a világon — magyar származá­sú, a 30 éve- Belgiumban élő Gaál Endre. A mérkőzéséket 4x13 percben, kézilabda méretű pályán játsszák, körülbelül ví­zilabdakapunak megfelelő nagyságú, 2,5 méter hosszú és 1 méter magas kapuval. Egy csapat 8 főből áll, közülük öten, illetve kisebb játéktér esetén négyen vannak egyszer­re a pályán. A játék kapus nélkül, egy speciális labdával folyik, ez kisebb a hagyomá­nyosnál és kevésbé pattog, így teremben ideális. A külön­leges szabályok közé tartozik, hogy szöglet nincsen, ehelyett minden negyedik szöglet után büntetőt ítélnek meg. Ilyen­kor a labdát két játékosnak kell az üres kapuba juttatnia, az első. rúgja, a második pe­dig a beívelt labdát a kapuba fejeli. Ez látványos akció, és a hozzáértők szerint éppen ez adja a minifoci szépségét: nem a durvaság, hanem a technikai készség érvényesül benne. _ Nők is játsszák Jóllehet Magyarország még nem tagja a nemzetközi szö­vetségnek, mint Medvegy Ju­dit. a Pest Megyei Labdarúgó­szövetség minifoci-bizottságá- nak titkára elmondta, az első hivatalos tornának tekintik ezt a bajnokságot, amelyet június 24—26. között rendez meg Solymáron a bizottság. A fel­nőtt korcsoportban 8 férfi és 3 női csapatot várnak a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat új. most elkészült sportcsar­nokába. Belgium, Hollandia, Olaszország, Anglia, az NSZK, valamint a szocialista orszá­gok közül a hazaiakon kívül Csehszlovákia küldi el labda­rúgóit a Pest megyei helyszín­re. A magyar színeket a két férficsapaton kívül egy női együttes is képviseli majd. Megyénk minifocistái már a játék „őshazájában”, Belgium­ban is jártak. Harminc általá­nos és 28 középiskola össze­csapásaiban választódott ki az a két gárda, akik eljutottak a belga szövetség húsvétkor ren­dezett nagyszabású nemzetközi tornájára. A két résztvevő, akik Oostkampba utazhattak: a ráckevei általános iskola és a budakeszi gimnázium csa­pata. — Gimnáziumunk sport ta­gozatos/ sok diákunk nagy egyesületekben rúgja a labdát — mondja Áfra Sándor, a bu­dakeszi gimnázium tanára — és a versenykiírást meghallva be­lőlük állt össze a csapat. Én ugyan nem testnevelés, ha­nem történelem—földrajz sza­kos vagyok, de mert sokat játszottam együtt a fiúkkal, és középiskolás koromban magam is futballoztam, meg tudtam ítélni a technikájukat, a ké­pességeiket, ezért léptem a más elfoglaltságú testnevelő kollé­gám helyére. Köszönettel tar­tozunk az iskola vezetőségé­nek. elsősorban Szabó Gyula igazgatónak, mert mindvégig támogatták a csapatot, és még a költségeink felét is fedezték. — Hogyan szerepeltek Oost- kampban a budakesziek? — Első helyezést értünk el, ami azért is nagy fegyvertény­nek számít, mert maguk az ot­taniak nyilatkoztak úgy: eljöt­tünk nekik megmutatni, ho­gyan kell játszani a minifut- ballt. Húsz-nullra vertük a belgákat, azokat a belgákat, akiknél általános iskolai tan­tárgy ez a sportág! A Sasad Tsz üvegházaiba is ellátogatnak a fiatalok, (Erdőst Ágnes felvétele) Rehabilitáció és reklám Napjainkban a felgyülem­lett gazdasági problémák meg­oldásában egyre nagyobb sze­repet szánnak a fiatal szak­embereknek. Szükség van a jó ötletekre és az energikus kez­deményezőkészségre, de köz­ben arról sem szabad megfe­ledkezni, hogy megfelelő poli­tikai és szakmai ismeretekkel is rendelkezzenek. A hét vé­gén ennek biztosítanak megfe­lelő fórumot a Pest megyei KISZ-bizottság munkatársai, ugyanis június ötödikén, hato­dikén és hetedikén rendezik meg Vácott a termelőszövet­kezeti KISZ-vezetők regionális találkozóját. Az összejövetel­nek már többéves hagyomá­nya van, de eddig a hasonló eseményeken az élelmiszer-gaz­daságban, az állami gazdasá­gokban és a szövetkezetekben dolgozó fiatalok is jelen vol­tak. A mostani, kifejezetten termelőszövetkezeti KISZ- eseknek szervezett találkozó­val remélhetően sikerül elér­ni, hogy a Jövőnk a tét akció­val párhuzamosan a mozgalmi vezetők részletesen meg tud­ják vitatni az ágazati és a KISZ-munka kapcsolatát a mezőgazdaságban. A Fejér, Heves, Nógrád és Pest megyéből érkező mintegy kétszáz fiatalnak ebben ko­moly segítséget nyújtanak az összejövetel védnökei, vagyis a MÉM, a TOT és a KISZ KB is. Az említett szervek szak­emberei mindhárom napon előadásokat tartanak. A kü­lönböző területekről összegyűlt vezetők megismerkedhetnek egymás gondjaival es munka­Segítséget bárki — Minek tulajdonítható ez az eredmény? — A csapatunk gerince kol­légista, és így, azon kívül, hogy különféle klubcsapatok­ban edzünk, két éve már, hogy együtt is játszunk — adja meg a választ Spánitz András csa­patkapitány, egyébként a KSI sportolója. — Ha elkap­juk a ritmust, akkor már szin­te magától jön minden! A bel­gákkal vívott döntő előtt azért mindnyájan idegesek voltunk, és nem éreztük úgy, hogy kiemelkedünk a me­zőnyből, A tanár úr elárulja, ez azért volt mert a belga után­pótlás-válogatottól egyszer már kikaptak. De azután még­is győztek. Június végén Solymáron pedig itt az újabb lehetőség megmutatni, hol áll a nemzetközi mezőnyben a magyar minifutball. M. L. í módszereivel, illetve az üzem­látogatások során új szakmai fogásokat sajátíthatnak el. Az ehhez hasonló találkozók persze nemcsak a gazdasági munka, hanem a KISZ-élet szempontjából is fontosak, hi­szen ezeken az ifjúsági moz­galom jó néhány területi prob­lémáját is megismerhetik a vezetők. Az MSZMP Központi Bizottságának júniusi ülésére már több hónapja készül a Jövőnk a tét mozgalom tanul­ságait és eredményeit össze­foglaló beszámoló, s ebben várhatóan szerepet kapnak majd a regionális találkozókon szerzett tapasztalatok is. Az összejövetel programjá­ban az első napon szakmai előadások, illetve üzemlátoga­tások szerepeltek a Duna, a Sasad, a Rozmaring, a Feri­hegy és a Szilasmenti terme­lőszövetkezetekben. A szerve­zők azért választották a felso­rolt gazdaságokat, mert ezek­ben a fiatalok szakmai és KISZ-munkája is eltérő, s ezért sok értékes tapasztalat­hoz juthattak a jelenlevők. Ma az érdeklődők ágazat-, illetve szövetkezetpolitikai előadást hallgathatnak, amelyben szó lesz a munkahelyi demokrácia és érdekvédelem időszerű kér­déseiről is. Beszélgetésre kerül sor a településfejlesztésről és az infrastruktúra korszerűsí­tésének lehetőségeiről, vala­mint gyakorlati szakembe­rek, illetve gazdaságvezetők tartanak előadásokat „Mitől beteg a magyar mezőgazda­ság?” címmel. B. Gy. Mellettünk élnek. Közöttünk. Tolókocsiban vagy mankóval közlekednek, ismeretlen lép­csőházakban ébrednek fel, álomtalan éjszakák bódulatából. Részegek. Testi vagy szellemi fo­gyatékosak. Emberek, akik mások segítségére szorulnak. És mi szánakozva vagy éppen ide­genkedve nézünk rájuk, kórházakat nyitunk, intézeteket hívunk életre, mintegy a saját lel­kiismeretünk megnyugtatására. De arról, ami a faiak mögött történik, valljuk meg őszintén, keveset tudunk. A múlt héten rendezte meg az Országos Re­habilitációs Társaság a fiatalok fórumát a bu­dakeszi művelődési házban. A fórumról dr. Klauber András, az Országos Orvosi Reha­bilitációs Intézet főorvosa beszél: — Nemzetközi gyakorlat, hogy a különböző tudományos társaságok, akár az orvostudo­mányon belül, akár más területeken, időről időre lehetőséget biztosítanak a fiataloknak, hogy a szakmával kapcsolatos nézetüket, ku­tatási eredményeiket ismertessék, vagy bár­milyen módon az adott témához hozzászólja­nak. Jelen esetben ez a téma természetesen a rehabilitáció. Azonban éppen e kötetlen tema­tika miatt nem kell valamilyen tisztán orvosi problémákat érintő tudományos konferenciára gondolni. Ezen a fórumon gazdasági szakem­berek éppúgy felszólalhattak, és fel is szólal­tak, mint ápolónők, gyógytornászok, pedagó­gusok, sőt előfordult, hogy valaki reklámfilm­mel nevezett. Az egyetlen kikötés, hogy az előadók életkora ne haladja meg a 35 évet. — Hogyan állt össze végül is a fórum anya­ga? — Az Országos Rehabilitációs Társaság szó­rólapokon, illetve újságokban tette közzé a pályázati felhívást. Magát az előadás-sorozatot általában márciusban tartjuk. Ez az időpont csúszott át az idén májusra. Ismételten bárki, bármilyen rehabilitációval kapcsolatos elő­adással pályázhat. Érdekesség, hogy az elő­adások elhangzási sorrendjét a nevezések be­Nyilvánossig a gazdaságban A gyémántszeg érkezésének sorrendje határozza meg. Tehát aki elsőként juttatja el jelentkezését, elsőként léphet majd dobogóra. Talán ez is érzékelteti, itt most nincs fontos és kevésbé fontos téma, egyetlen értékmérő az előadások átgondoltsá­ga, mélysége. — Sok szó esett már a pályázatról. Milyen célt kíván a kiírással megvalósítani az Orszá­gos Rehabilitációs Társaság? — Elsődleges célunk, hogy a rehabilitáció­val foglalkozó fiataloknak fórumot teremt­sünk. De természetesen nem csak ez az egyet­len lehetőség számukra, hogy a nyilvánosság elé lépjenek. Említhetnék egy közeli példát: augusztus 28—30-ig Szegeden rendezik meg a rehabilitációs kongresszust. A tematika nyi­tottsága ugyanakkor remélhetőleg ösztönzi a szorosan vett orvosi rehabilitáción túli tudo­mányos munka fellendítését. Lehet, hogy ép­pen ennek az eredményeként, de mindenkép­pen érezhető tendencia az orvos-előadók ki­sebbségbe kerülése a fórumon. A rehabilitá­ció legtágabb értelemben olyan gazdasági, jo­gi, társadalmi szférákat érint, melyeknek szakemberei itt az orvosokkal egyenrangú fél­ként szólalhattak fel. — Az idén másodszor a budakeszi művelő­dési ház volt a házigazda. Miért? — Mindig jó volt a kapcsolatunk a műve­lődési házzal. Tavaly még kényszermegoldás­ként rendeztük ott a fiatalok fórumát, de ideális feltételekre leltünk. Ezen elsősorban a dolog technikai oldalát értem. írásvetítő, dia­vetítő, képmagnók, monitorok, mindez még sikeresebbé teszi az összejövetelt. 160 fő befo­gadására alkalmas teremben pedig kényel­mesen elférnek az érdeklődők. Mellettünk élnek. Körülöttünk. Nem tudom, mit érezhetnek, ha meghallják: rehabilitációs fórum. A gondjaikat biztosan nem oldja meg ez a 30 előadás, de legalább látják: figyelnek rájuk, megpróbálnak segíteni... Falusy Zsigmond

Next

/
Thumbnails
Contents