Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-29 / 151. szám

1981. JUNIUS 29., HÉTFŐ Gyűjtőhelyen a kamilla Befejeződött a kamillaszüret a Szilasmenti Tsz gyógynövény- ágazatában. A drogalapanyag betakarítása után a vetőmag­nak való növények utolsó szállítmánya is beérkezett a gyűj­tőhelyre. (V&mola Károly felvétele) Gyorsan faomló radioizotópok Inaktív — nem radioaktív — di&ginoszíikumokat, gyorsan bőm* ló radioizotópokat állítanak elő a Magyar Tndnmányos Akadémia Izotópintézetében. Miként dr. Föl­diák Gábor professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Izotópin- tézetének főigazgatója elmondta, az utóbbi csaknem 3« évben ki­fejlesztettek olyan radioaktív izo­tóppal jelzett készítményeket, ame­lyek alkalmazásával korán felis­merhetnek, eredményesen gyógyít­hatnak súlyos betegségeket. A ra­dioaktív készítmények azonban kis mértékben veszélyeztetik a kör­nyezetet, ezért újabban inaktív készítményeket: enzimes vagy fluoreszkáló anyagokat és olyan izotópokat használnak, amelyek rövid idő alatt lebomlanak, hatás­talanná válnak. Egyik ilyen új, környezetkímélő készítményük a fluoreszcencia- immunanalitikai készlet. Alkalma­zásával kimutathatják a vérben levő antibiotikumok, antiepilepti- kumok és más gyógyszerek szint­jét. így megelőzhetik azok túl­vagy ^túladagolását. E készlet for­galomba hozatalának engedélye­zése folyamatban van. s a méré­sére konstruált fluorimétert 10 la­boratórium már megvásárolta. Dobozt, könnyűfémet báláz a gép Gyártanak és fejlesztenek Mit tehet egy alig SJU dolgozót foglaikottato kis termelőegység, ha prolilja korlátozott, ha elsősorban társgyárakat keil kiszolgálnia a késztermékeknél kevésbé jövedelmez* alkatrészekkel, és mégis előbb- re akar jutni? Nos, a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 1-es számú svá­ra Vácott a kis, de biztos lépések taktikája szerint próbálkozik a talpon maradással. Már bevált ötleteikről és még csapán tervezőasztalra álmodott elképzeléseikről beszél Kovács Ferenc igazgató. — Ügy véltük: öntödei, for­gácsoló és szerelési felada­taink mellett készárugyártás­ra is vállalkozhatnánk. Kör­benéztünk, hol találkozhatna a piaci igény jelenlegi beren­dezéseinkkel. így jutottunk a központ segítségével, cipőipari gépek előállításához, évente 10—20 darabos külföldi meg­rendeléshez. Azóta már egy • román és egy NDK-vállalat is rendelt tőlünk újabb 10 dara­bot a harmadik negyedévre. Mondhatni, ez volt nálunk a nyitás, az új felé fordulás első megnyilvánulása. Eközben már formálódott egy másik terv, melyhez' a fo­gódzót a különböző külföldi vásárokon szerzett tapasztala­tok adták. A szocialista orszá­gokban, így hazánkban sem gyártanak papírbálázó gépe­ket: mi lenne, ha a vállalat fejlesztene ki ilyet? Kell. hogy legyen piaca — így töpreng­tek. Az eredmény pedig már a tavaszi BNV-n látható volt. — NSZK-beli mintára fej­lesztettük ki a gépcsalád egyik típusát, az áruházi kar- tondobozok, egyéb papírféle- gégek bálákba préselésére szol­gáló hidraulikus, félautomata berendezést — folytatja az Igazgató. — Rövidesen hozzá­kezdünk a sorozatgyártáshoz. egyelőre 10 darabot, később ugyanennyit készítünk az élel­miszer-kereskedelemnek. Las­san végzünk a másik típus fejlesztésével: ez méreteiben nagyobb lesz és könnyűfém bálázására is képes. Nemcsak ilyen kisgépekben gondolkodnak, foglalkoztatja őket a tökét export bővítése is. Általában egy évben 20—30 millió forint értékben szállí­tanak az NSZK-ba öntvé­nyeikből, egyebek között víz­hálózati alkatrészekből, csa­tornafedelekből és -keretek­ből. Most alkalom adódott termékskálájuk bővítésére. — Egy nyugatnémet gépko­csiemelőt összeszerelő cég megbízásából emelő talpprés, úgynevezett gerenda előmeg- mumkálását vállaltuk. Nemrég indultunk, körülbelül 10 mil­lió forinttal növeli tőkés be­vételünket ez a munka az idén. Az előírt mérettűzések fenntartására különböző cél­szerszámokat kellett készíte­nünk. A dolognak ez a része nem jelentett gondot, annál Inkább a hengerelt anyagok beszerzése. Sikerült ez is vég­re, s igyekeznünk kell, mert a németek gyors és jó minő­ségű munkát várnak tőlünk. Mi pedig szeretnénk tartóssá tenni ezt a kapcsolatot. Módosul egy, immár hagyo­mányszámba vehető gyártmá­nyuk is. Szovjet kooperáció­ban évek óta készítenek SZTB-szövőgéphez részegysé­geket, ezek továbbfejlesztett változatát várja el a jövőben partnerünk. Hogy a magasabb követelményeknek megfelel­jenek, új megmunkáló gépek re lesz szükségük. Anyavál­Lsssan növekvő zöldségkivitel tételek külföldre lalatuk tavaly exportbővltő hitelt vett fel és lakossági kötvényt is bocsátott ki — re­mélik, jut ebből a pénzből ne­kik is. T. A. Váltani kell a gondozásban A minta a hetes óvoda volt Azt bizonyosan nagyon so­kan tudják, hogy Nagykáta körzetében található a legtöbb hetes ellátást nyújtó, idősek számára kialakított napközi otthon. Azt viszont már keve­sebben, hogy az országban itt létesült az első hetes otthon, ennek egész működési felté­telét dr, Vámosi Erzsébet kör­zeti főorvos és kollektívája dolgozta ki. Állandó vendég — Errefelé mindig az igé­nyek és nem a jogszabályok diktáltak. így volt ez akkor is, amikor az első napközi otthonokat szerveztük — be­szél az idősek gondozásáról dr. Vámosi Erzsébet. — Ak­koriban, amikor az első ilyen otthont kigondoltuk, még klub formában véltük megvalósíta­ni. önálló épület nélkül, mű­velődési házak klubszobái ban kaptak helyet az idős embe­rek, kezdetben még csak egy­szeri étkezést biztosítva szá­mukra. 1968-ban volt mindez. Az első két-három év a felmé­rés, az ismerkedés időszaka volt, később már tudatosan fi­gyelembe vettük az igényeket. — Kiderült például, hogy az idős emberek nehezen visel­ték el a nyüzsgést, ami egy művelődési ház természetes velejárója. Sót, még az is gon­dot okozott, ha az esti prog­ramokhoz a fiatalok átrendez­ték a klubjukat, és egy szék vagy asztal nem a megszokott helyen állt. Csendes, nyugal­mat biztosító, önálló, kertes házra volt szükség. Így később már tudatosan ilyen épülete­ket kerestünk. Még olyan apróságok sem kerülték el a főorvos asszony figyelmét, hogy milyen legyen a berendezés, az evőeszköz, a tányér. Hiszen a csillogó, szép környezetben, puha szőnyegek, süppedő fotelek között állandó vendégnek érezte magát az idős ember, aki, ha hazament, minden eddiginél jobban érez­te az ellentétet az otthon pompája és az elhanyagolt, kopott lakás között. Emelt fővel — Amikor már megkedvel­ték az öregek a napközit, itt is, ott is felmerült az igény: de jó lenne ott aludni! Ebben az időben az Egészségügyi Minisztérium szociálpolitikai főosztályának élén dr. Völgyi Lajos állt, őt kerestem fel a hetes napközi otthon javasla­tával. Csakhogy 1975-ben még Egy ősi mesterség becsülete Amiben Budaörs nem kivétel Budaörs helynévtábláját pár lépéssel azután pillant­hatjuk meg, amint a főváros határát elhagyjuk. Idáig nyújtózkodik már a kétmilliós metropolis, s nem vé­letlen, hogy mellette várossá vált a kisebbik szomszéd. Ahogy az agglomerációs övezet településein szokott tör­ténni, jöttek a munkavállalók Budapestre, otthont alapí­tani meg Budaörsre. A táblától már jó messze kell men­ni a központig ahhoz, hogy bekopogtassunk Fehérvár; János tanácselnök szobájába. Ihnen indulunk még vább, s addig sem árt autóval közlekedni. A Nádas-dűlő a Sasad Termelőszövetkezet JaJd jevolt, tőle sajátították ki az új lakótelep építési területét. rét ahhoz, hogy tudjuk: egy loggia, magyarul erkély beállí­tásához vízmértéket használ­nak a mesterek, ha nem akar­ják, hogy valamerre lejtsen, s mint a nádes.-dűlői. lakóte­lep sok balkonjáról, befolyjon a víz az ajtók alatt Hol a hibák forrása, melyek bizonyára nem szándékosak, de hanyagságként túlságosan soknak bizonyulnak? Fehérváry János szerint kü­lönös, hogy a kivitelező 43-as Számú Állami Építőipari Vál­lalat építésvezetője nem ren­delkezhet, csak kérhet a terü­letén dolgozó különböző szak­csoportok vezetőitől, mivel minden munkafajta más rész­leghez tartozik. Nagy A Hungaroíruct Külkeres-; kedelmi Vállalat június köze­pe táján mind nagyobb téte­lekben indítja az exportszál­lítmányokat a külföldi meg­rendelőknek. A szokásoshoz képest az érés két-három hetes késésben van, ez a zöldség- és gyümölcsfélék forgalmazásá­nál is lemérhető. Máskor ilyentájt már lényegesen több áru hagyta el az országot. Az Idén azonban, a késedelmes érés miatt még nem szállítot­tak például szamócát és mál­nát, holott tavaly ilyentájt már javában tartott a sze­zon. A szállítások azonban most már folyamatosan növeksze­nek. Az NSZK-ba viszonylag nagy mennyiségű fehér spárgát adtak el, e zöldségféle iránt az utóbbi években megnőtt az ér­deklődés, és ennek tesz eleget — mezőgazdasági partnereivel együtt — a Hungaroíruct. Zöldpaprikából a szentesi kör­zetből érkezik most a legtöbb, a szállítmányokból jut export­ra is. Hetente mintegy száz tonnát indítanak, ám a követ­kező hetekben ennél lényege­sen több hagyja majd el az országot. A vállalatnál arra az ámítanak, hogy az idén 2500—3000 tonna zöldpaprikát adnak el külföldön. A gyümölcsök közül az eg­res szezonja tart, több száz tonnát értékesítettek, minde­nekelőtt az NSZK-ban és a Benelux államokban kapós ez a gyümölcs. A jövő héten 200 tonna egrest küldenek a Szov­jetunióba, ez lesz az első al­kalom, hogy ide nem vasúti kocsikkal, hanem hütókamio- nokban utazik az áru. A nyári bogyós gyümölcsök megkésett érése miatt egyelőre csak las­sabb ütemben szedik a szamó­cát és a málnát, az áruból egyelőre nem jut még külföld­re. A málna iránt fokozódnak az igények, ám hogy végül is mennyit sikerül értékesíteni, az sok tekintetben az időjárá son múlik. Legfeljebb június vége felé szedik majd nagyobb mennyiségben a termést, és akkor indulhat meg a kül­földi szállítás is. Eperből 100 200 tonna eladását tervezik. Az időjárás nem kedvezett, en­nek a gyümölcsfélének; kevés volt a napsütés, s hiányzott az éréshez szükséges magasabb hőmérséklet, az állandó esők miatt pedig lazább, puhább lett a gyümölcs. Az építtetők keservei Mint halljuk, tovább nő a lakótelep. Ügy, hogy a most szélsőnek számító házsorok la­kói csak addig élvezhetik a ro­mantikus Törökugrató sziklá­ra és az előtte elterülő mezőre nyíló kilátást, amíg oda is fel nem építik a tervezett újabb ezer lakást. A jelenleg 23 ezer körüli népesség tovább gya­rapodik. A tervezettnél hosszabbra nyúlik a beszélgetés az elnöki szobában, melyben az elindu­lás előtt találkozunk Scheu- ring Jánossal, a Pest Megyei Beruházási Vállalat igazgató­jával, s a vállalat budai mér­nöksége vezetőjeként jelen le­vő Fügedi Józseffel, akiket szándéka szerint az újságíró csendes megfigyelőként kísér­ne szemleútjukra. Fehérváry János egyik gondja az, aminek a megyei beruházó igazgatója is han­got adott nemrég egy kis ag­godalommal; a telep 208 új la­kását november 30-án kellene átadni, de az ehhez szükséges ütem nem látszik megnyugta­tónak. Fügedi József viszont olyan hibákat sorolhat fel itt a tárgyalóasztal mellett is, me­lyek a már kész lakásokban élűk mindennapjait keserítik meg, kijavításuk körül pedig sok a huzavona, nemritkán a bírósági tárgyalás. A lapok sokszor megírták már — említi a mérnökség vezetője —, hogy ez az Irma típusú lapos tető nem vált be. Szigetelőanyaga átengedi a vi­zet, ami befolyik a felső eme­letek lakásaiba. Penészednek a falak, leáznak a tapéták. Az úgynevezett Graboflex padló- és lépcsőházi burkolatok a használatba adás után kevés idővel összezsugorodnak, fel­válnak. A most már méreg­drága, új előírások szerint ké­szült nyílászárók rendelteté­sükkel ellentétben sem a hőt, sem a vizet nem szigetelik, beesik rajtuk az eső. A beépí­tett bútorok összeszáradnak. Csőstől érkezik a lakók rek­lamációja. Volt rá eset, hogy egy lakásban 27 hibát kellett jegyzőkönyvezni. Nem kell sok szakmai isme' Fegyelem szükséges Fügedi József szerint az ilyen paneles építkezéseken szigorú technológiai fegyelem­re lenne szükség. De mivel kevés a jó szakember, az épít­kezések vezetői ezt nem tud­ják megkövetelni. Ha a felsorolt hibák nem lennének, kitűnő otthonokban lakhatnának a budaörsi lakóte­lepen élők. Izzik a hegesztő­pisztoly lángja, dolgoznak a szerelők. A panelfalakat nem kell vakolni, csak a simára glettelt felületre ragasztják a tapétát. Tágas nappali szoba, mellette kisebb lakóhelyiség, a konyha mellett étkező, azon kívül két kisszoba. Ebből áll a nagyobb, de tágasnak bizo­nyul egy kisebb család részé­re a másik két és fél szobás, ésszerű elrendezésű hajlék is. — Csakhogy az oldalfal és a mennyezeti elemek beállí­tásakor túl nagy tűréshatárt engednek meg — mutatja Fü­gedi József az egyenetlen csí­kokat, melyeken, ha majd ra­gasztják, gyúródik a tapéta. Itt már Simon Gyula mű­szaki ellenőr is jelen van, s Legéndi József, a 43-asok vál­lalkozási főmérnöke Kecskés Miklós építésvezető társaságá­ban ad tájékoztatást arról, hogy a határidő a közművesí­tést, csapadékvíz-elvezetést, árkok, csatornák építését al­vállalkozóként végző Mezép- szer lemaradása miatt került veszélybe. Ez ellen persze til­takozik Bauer Péter, a szövet­kezeti közös vállalat műszaki igazgatóhelyettese, aki szerint időben behozzák a lemaradást, de azt azért tudni keli, hogy velük februárban állapodtak meg az időpont előrehozásá­ban, s hogy későn kapták meg a munkaterületekét, nemrég pedig módosultak a tervek is. Ijesztően magas árak Régen rangos és jó hírű cég volt a 43-as, melynek volt olyan éve, amikor 10 ezer la­kást adott át a boldog tulaj­donosainak. Főépítésvezető ko­rából Legéndi József is emlék­szik olyan évre, amikor a bu­dapesti Füredi úti lakótelepen majdnem 3 ezer lakás volt az évi eredményük. Most ennyi a vállalat egész esztendei pro­duktuma, s mint mondja, a mostani tizennégyezer forintos négyzetméterenkénti lakás­árakkal nem jár jól a vállalat. Ettől viszont Fehérváry János hangulata romlik el, s amikor a főmérnök azt is közli, hogy az új vállalások árát 19 ezer 700-ban szeretnék megállapí­tani, olyat mond, amit maga is megbán, s a beruházó igazga­tója is megdöbben. — Hát akkor befejezhetjük a lakásépítést, mert a városi tanács nem szavaz meg még egyszer olyan kiadásokat, mint például az 50 millió forintos területelőkészités. Megkérdője­lezi, hogy megéri-e nekünk a felépített lakások kétharma­dáért kockáztatni, hogy meg­veszi-e tőlünk ilyen áron va­laki azokat. Idő és szakmai ismeretek ht­ján nincs mód, hogy lezárt megállapításokat adjunk köz­re a bajok fő forrásairól, me­lyek közt biztos, hogy ott van a viszonyok áttekinthetetlen­sége. Figyelni kell arra is, amit Legéndi József mond. Bár 8—10 ezer forint a szak­emberek átlagkeresete, mégis kevés a szakiparos, az egész vállalat területén például csak hét bádogos található, a mun­kássá válás kezdő éveit élők­ből kerül ki a segéderő. Más alapra kellene helyezni a mi­nőség ösztönzését. Kétségtelen, hogy az anyag­gyártók háza táján is volna mit keresni, jóvátenni, s miattuk is sokszor verik el a port az építőiparon. De hát itt mégis­csak egy ősi mesterség becsü­letén esett csorba. Szomorúan kell beismernünk, hogy Buda­örs ebben nem kivétel. A fo­rintjaikat keservesen kuporga- tó, dolgozó emberek vallják kárát annak az általános ha­nyagságnak, amibe nem lehet belenyugodni, Kovács T. István senki nem próbálkozott ezzel a formával. Végül is lehetősé­get kaptám arra, hogy kidol­gozzam a működési szabályza­tot. A hetes óvodákat használ­tuk mintaként és a benyújtott javaslat nyomán 1975-ben kétéves próbaidőre megkap­tuk az engedélyt Ezek után indult Szentmártonkátán elő­ször tízes létszámmal a hetes otthon. Napjainkban ez az egyik legjobb gondozási forma az idős emberek számára, hiszen megmarad függetlenségük jel­képe, a lakás, az a biztonság, hogy bármikor hazamehetnek, ha egyedül akarnak maradni. Természetesen voltak visszalé. pések is. Farmoson és Szent- lőrinckátán például megszűnt a napközi, és kiderült az is, hogy már a szomszéd faluba sem szívesen mennek napkö­zibe az idős emberek, mert nincs meg a bármikori haza­menetel biztonsága. Ezért kel­lett bezárni a pándi intéz­ményt is, ahová a szomszédos Tápióbicskéről busszal vitték az idős embereket. Hetes napközi Napjainkra csaknem száz gondozott él a hetes napkö­zikben, kilenc településen mű­ködik idősek klubja összesen 280 taggal. A Nagykáta kör­zetében élő idős emberek anyagi helyzetét jól példázza, hogy csaknem százan nem fi­zetnek térítési díjat. — Nagyon szép mindaz, ami Nagykáta körzetében az idős emberekért az utóbbi 20 évben megvalósult. Ugyanak­kor mi, akik pontosan ismer­jük a napközi otthonok és klubok lakóit — mondja a főorvos asszony —, tudjuk iga­zán, hogy ami megfelel a mai 70—80 éveseknek, az már nem elég a következő generáció­nak, akikről tíz éven belül gondoskodnunk. kell. A szerényebb környezet, a tiszta, de egyszerű, már-már puritán szobák néhány év múlva már nem lesznek csá­bítóak a gondozásra várók számára. A mai hatvanöt- hetven évesek nagyobb anya­gi háttérrel, s ennek okán nagyobb igényekkel élnek. Hogy a megoldás a nyugdi- jasház, a nyugdíjasfalu vagy éppen a nyugdíjastanya lesz- e — ez utóbbiról beszél dr. Vámosi Erzsébet nagy lelke­sedéssel —, még nem tudni, de majdnem bizonyos, Nagy­káta körzete a majdani meg­oldásban legalább olyan úttö­rő lesz, mint annak idején a hetes gondozás megszervezésé­ben volt. Móza Katalin Törteli búza A törteli Dózsa Termelőszövet­kezetben a kedvező időjárás meggyorsította az időszerű munkákat. Szépen fejlődik a közeli aratásra váré gabona Is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents