Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-26 / 149. szám
TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA nek a szociális biztonság megőrzése, ezért a bevezetés időpontjában széles körű, az időskorúakat és a gyermekes családokat érintő kompenzálást kell megvalósítanunk. Az 1986-os költségvetés számai is világosan mutatják, hogy a gazdaság problémáit — beleértve az életszínvonalét is — nem az adó- és árreform okozza. Legfeljebb az itt bekövetkező változások a feszültségeket nyíltabban felszínre hozzák. De éppen ez segít létrehozni a gondok megoldásának lehetőségét is. A jövőt tervezve és erre stratégiát kialakítva azzal is számolni kell, hogy gazdasági helyzetünk stabilizálása, fejlődésünk megalapozása érdekében olyan lépések is szükségesek, amelyek érdekütközéseket váltanak ki. Ezek feltárásához és szocialista elveinkkel egyező megoldásához is kérjük az Országgyűlés támogatását — fejezte be expozéját a pénzügyminiszter. ★ A pénzügyminiszter expozéjához Kiss Dezső (Borsod-Aba- új-Zemplén megye 8. vk.), a törvényjavaslat bizottsági előadója fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta, hogy nyíltabbá, közérthetőbbé kell tenni a költségvetési beszámolókat. Javasolta, hogy a képviselők a költségvetés legfontosabb tételeit, a terv ezzel kapcsolatos elképzeléseit az eddigieknél mélyrehatóbban vitassák meg. A vitában felszólalt Rujsz Lászlóné (Vas megye 3. vk.), Oross Imre (Győr-Sopron megye 5. vk.), Nagy Endréné (Heves megye 12. vk.), dr. Nemes ámás (Komárom megye 6. vk.), Puskás Sándor (Heves megye 2. vk.), Király Zoltán (Csongrád megye 5. vk.). Az elhangzottakra Medgyes- sy Péter válaszolt. Kiemelte: a képviselők nem új igényeket fogalmaztak meg a költségvetéssel szemben, hanem szigorúbb, következetesebb magatartást kértek a kormánytól. Egyetértését fejezte ki azzal, hogy a parlament az eddigieknél gyakrabban kapjon tájékoztatást a költség- vetés végrehajtásának helyzetéről, s adott esetben a kormány kérjen felhatalmazást az Országgyűléstől a korábban már elfogadott költségvetési tételek megváltoztatásához. Ezután a határozathozatal következett: az Országgyűlés az 1986. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot — öt ellen- szavazattal és tizennégy tartózkodással — elfogadta. Az elfogadott napirendnek megfelelően dr. Markója Imre igazsrgügv-miniszter expozéja következett a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvényt módosító törvényjavaslatról, DR. MARKOJA IMRE: Egyszerűbb büntetőeljárást Bevezetőben — egyebek között — hangsúlyozta, hogy a javasolt módosítások nem célozzák a jogterület átfogó felülvizsgálatát, sem az alapelvek, illetve az intézmény- rendszer gyökeres reformját és nincs szükség a büntető- politika átalakítására sem. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül azokat a társadalmi-gazdasági változásokat, amelyek a szóban forgó törvények megalkotása — 1973, illetve 1978 — óta bekövetkeztek. Dr. Markója Imre ezután a beterjesztett két törvényjavaslat részletes elemzésével és indoklásával folytatta beszédét: — Elsődleges célunk az volt,' hogy a jogalkotás eszközeivel javítsuk a bűnüldöző szerveknek a bűncselekmények felderítésére irányuló tevékenységét. és fokozzuk a büntető felelősségre vonás visszatartó hatását. Erre többféle lehetőség kínálkozott. Egyrészt a büntetőeljárási törvény egyszerűsítésével, a felesleges bürokratikus vonások kiküszöbölésével csökkenthetjük a bűnüldöző szervek felesleges munkaterhét, s ezáltal jelentős erőket szabadíthatunk fel a bűnözés által leginkább veszélyeztetett területekre. Az eljárásnak ez az ésszerűsítése ugyanakkor jelentősen gyorsítja is az eljárás lefolytatását. ami szintén fontos jogpolitikai és törvényességi követelmény. A másik lehetséges megoldás, amellyel növelhetjük a büntetőjogi fellépés hatékonyságát, ha a felelősségi rendszer továbbfejlesztésével olyan eszközöket adunk a jogalkalmazók kezébe, amelyeket eredményesen használhatnak fel a társadalomellenes magatartások elleni küzdelemben. E körbe tartoznak azok a módosítások, amelyek új büntető tényállások megalkotásával, a már meglévő tényállások kiegészítésével, valamint új minősítő körülmények beiktatásával kiterjesztik, illetve fokozzák a büntetőjogi védelmet. Ezután a törvényjavaslatok legfontosabb jellemzőiről szólt a miniszter: — A büntető törvénykönyv a büntetések és a bűncselekmények miatt alkalmazható intézkedések olyan rendszerét alakította ki, amely a nemzetközi összehasonlítás mércéjével is korszerű. A büntetési rendszer továbbfejlesztését most mégis szükségesnek tartjuk. A javító-nevelő munkát a büntető törvénykönyv 1950- ben megalkotott általános része vezette be. Ezért indokolt — a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával — a továbblépés. A törvényjavaslat fenntartja ugyan a javító-nevelő munka jelenlegi formáját, de emellett új végrehajtási formát, közérdekű munkát vezet be. Ez azt jelenti, hogy az elítélt hetenként egy napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadnapján köteles díjazás nélkül dolszerűen elkövetett korrupciós bűncselekmények. Az ilyen elkövetési módnak a veszélyessége fokozott, ezért indokolt, hogy súlyosabb büntetések fenyegessék őket. Gazdasági viszonyaink változása szükségessé tette, hogy a hitelezők megkárosításával kapcsolatos szabályozást újból átgondoljuk. A magánvállalkozások szabadságával egyesek ugyanis visszaélnek, a vállalt munkát nem végzik el, a felvett előleget, anyagköltséget — és így tovább — saját céljaikra fordítják. A megrendelők számára viszont nem biztosít kellő jogvédelmet az, hogy a bíróság igazukat elismeri, a vállalkozót a felvett összegek visszafizetésére és kártalanítására kötelezi, amit azonban nem. vagy csak hosz- szú évek múlva lehet véghe- hajtani. Ezért a törvényjavaslat a tartozás fedezetének elvonását ... bűncselekménnyé nyilvánítja. Következő témaként a büntetőeljárás gyorsításával és egyszerűsítésével 1 foglalkozott dr. Markója Imre, megemlítve, hogy ez már az 1973. évi I. törvény megalkotásakor is alapvető célkitűzés volt. A nyomozás szabályai több olyan határidőt állapítanak meg, amelynek a meghosszabbítására az ügyész jogosult. Ezek a határidők a nyomozás törvényessége szempontjából nem nyújtanak kellő biztosítékot, viszont a nyomozó hatóság és az ügyészség munkaterhét egyaránt növeli az iratoknak havonta történő felterjesztése és a havonkénti határozathozatal. Ezért indokolt a nyomozási határidők jelenlegi szabályainak kiiktatása. Azt azonban biztosítani kell, hogy a nyomozást mielőbb befejezzék. Ezt szolgálja az, hogy a rendőrségi vezetőknek a nyomozás elrendeléséről szóló határozatban rendelkeznie kell majd a nyomozás határidejéről. A jelenleg hatályos büntető- eljárási törvény igen részletesen — hat pontban — határozta meg azokat az okokat, amelyeknek fennállása esetén az előzetes letartóztatás elrendelhető. Ez azonban a gyakorlatban sokszor az előzetes letartóztatás indokolatlan elrendelésének a forrásává vált. Ezért a törvényjavaslat szűkíti az előzetes letartóztatás okait, s három vagylagos feltételt határoz meg. Ezek: a szökés, az eljárás meghiúsításának vagy megnehezítésének, illetőleg újabb bűncselekmény elkövetésének a veszélye. Ennek a módosításnak az elfogadása esetén tehát nem lehet az előzetes letartóztatást elrendelni azon az alapon, hogy a terhelt szabadlábon. hagyása zavarná a köznyugalmat, ez ugyanis — ha a letartóztatásra nincs más ok — törvényességi szempontból aggályos. A büntetőeljárás egyszerűsítését több módosítás szolgálja. A társadalmi fejlődés, nemzetközi kapcsolataink bővülése megkívánja, hogy a büntető- eljárást új jogintézménnyel gazdagítsuk. A büntetőügyekben folytatott nemzetközi együttműködés tapasztalatai azt mutatják: célszerű lehetővé tenni, hogy a Magyarországon felelősségre vont, külföldön élő személy biztosítékot helyezhessen letétbe. Hangsúlyozni kell, hogy ennek célja a büntetőeljárás lefolytatásának biztosítása, és nem az, hogy a külföldit mentesítse az egyébként indokolt előzetes letartóztatás alól. A biztosíték letétbe helyezése esetén engedélyezni kell, hogy az eljárás alá vont külföldi elhagyja az országot, tehát nem kényszerül arra, hogy az eljárás befejezéséig Magyarországon tartózkodjék. Kitért a miniszter arra, hogy van a törvényjavaslatoknak egy olyan új szabályozása, amely mind a büntető törvénykönyvet, mind a büntető- eljárásról szóló töi'vényt érinti. Ez a jogszabály megszegésével külföldön tartózkodó személyek felelősségre vonásához kapcsolódik. Az mindenképpen szükséges, hogy az ügyet felderítsék, a bizonyítékokat rögzítsék akkor is, ha a bűncselekménnyel gyanúsított személy jogszabály megszegésével külföldön tartózkodik. A nyomozást tehát le ' kell- foh/tatnt, majd-az ügyész az eljárást felfüggeszti és annak folytatására akkor kerülhet sor, ha a gyanúsított az elévülési időn belül hazatér. Előfordulhat azonban olyan kivételes eset, amikor a bűn- cselekmény súlya indokolttá teszi a bírósági eljárás lefolytatását. Befejezésül dr. Markója Imre a Minisztertanács nevében kérte, hogy az Országgyűlés a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárásról szóló tör- \7^nv+ mnrincíin törvén via vaslatokat vitassa meg, fogadja el, és iktassa a Magyar Nép- köztársaság törvényei közé. ★ Az igazságügyminiszter expozéjához dr. Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar megye 4. vk.) a törvényjavaslat bizottsági előadója fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: a büntetőjog módosítása szükséges és időszerű. A büntetési rendszer javasolt módosítása eredményesen szolgálhatja az egyéniesített, a megelőzést szem előtt tartó büntetéskiszabást. Javasolta, hogy szigorítsák az adócsalás büntető megítélését, ezzel is kifejezésre juttatva az adó mígváltozott társadalmi és gazdasági szerepét. A vitában felszólalt Südi Bertalan (Bács-Kiskun megye 12. vk.), aki a büntetőeljárásról szóló törvény alkalmazásában fellelhető néhány fogyatékosságra hívta fel a figyelmet, több, törvénymódosító javaslatot tett, egyebek között a közérdekű bejelentők védelme, az orvosi hálapénz adása, illetve elfogadása, valamint a feddhetetlenség szabályainak témakörében. Horváth Jenő (Budapest. 1. vk.) kifogásolta, hogy az Országgyűlés elé terjesztett — a büntetőeljárásra vonatkozó — szövegmódosítás csak az új megfogalmazásokat tartalmazza, így a testület tagjainak nincs módjuk az eredeti paragrafusokkal való egybevetésére. A btk. módosításával összességében egyetértett, az eljárásjogi törvénnyel kapcsolatban azonban annak a véleményének adott hangot: nem kellene változtatni a nyomozati határidőn. ★ Ezután dr. Kereszti Csaba számolt be az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának a délutáni szünet idején összehívott üléséről. Utalt arra, hogy Südi Bertalan a plénumon elhangzott javaslatainál — egyebek között figyelmen kívül hagyta azt a házszabályt, hogy írásban kell beterjeszteni a törvényjavaslatokat. Mindamellett a képviselő indítványait alafSösarf* megvitatta a jogi bizottság, s végül mindegyiket elutasítottál > Ugyancsak elutasította a bizottság Horváth Jenő képviselőnek a plénumon tett indítványát. A vitában elhangzottakra dr. Markója Imre válaszolt. Elmondta, hogy teljes mértékben egyetért a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság döntéseivel — a felmerült képviselői javaslatokat illetően —, továbbá azzal a bizottsági ál- lásfoelalással amelv szerint az eredetileg beterjesztett javaslatokat támogatják. A képviselők által felvetett témák közül reflektált a felelősségi rendszerrel kapcsolatos kérdésekre, s utalt arra, hogy ezzel a problémakörrel néhány évvel ezelőtt a kormány is átfogóan foglalkozott. Felelősségi rendszerünk, a felelősségre vonás differenciált: lehet szabálysértési, büntetőjogi, büntetőjogon kívüli, munkajogi, polgári jogi és egyéb eszközöket alkalmazni. A lényeg azonban az, hogy aki valamiben hibázott, annak felelősségét állapítsák meg, s annak viselnie kell a következményeit. A feddhetetlenségi rendszerrel kapcsolatban közölte, hogy elhatározták ennek az egész témának a felülvizsgálatát. A nyomozási határidők kapcsán kiemelte, hogy a beterjesztett törvényjavaslatnak van olyan rendelkezése, amelynek alapján a nyomozó hatóságok vezetői minden egyes konkrét ügy sajátosságai szerint fognak megállapítani határidőket. Egyébként pedig az ügyészségnek a nyomozás feletti törvényességi felügyeletét semmi sérelem nem éri. Válasza végén dr. Markója Imre a kormány nevében is támogatásáról biztosította a jogi bizottság módosító indítványait, s kérte, hogy azok figyelembevételével fogadja el az Országgyűlés az eredetileg beterjesztett törvényjavaslatot, Ezután határozathozatal következett. Az Országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság korábban megfogalmazott, s a képviselők között írásban is szétosztott módosító javaslatairól döntött: a bizottság módosító indítványait kilenc ellenszavazattal és 23 tartózkodással elfogadta. A képviselők ezt követően a büntető törvény- könyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról, valamint a büntetőeljárásról’szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szavaztak: a javaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben is — 12 ellenszavazattal és 32 tartózkodás mellett — elfogadták. ★ A napirend szerint Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke következett, aki a környezetés természetvédelemnek a VI. ötéves tervben elért eredményeiről, a VII. ötéves terv feladatairól, a hivatal munkájáról számolt be. gozni olyan vállalatnál, intézménynél, szövetkezetnél, amely akkor js, mp,ködiks.: Újabb téma: 1986-ban bíróságaink 927 vádlottat ítéltek szigorított javító-nevelő munkára, ez a felnőtt korú elítéltek 1,63 százaléka. Ennek a viszonylag alacsony aránynak az az oka, hogy jelenleg csak a klasszikus értelemben vett közveszélyes munkakerülés miatt szabható ki szigorított javító-nevelő munka. A továbblépés tehát ezen a téren is indokolt. Ennek lényege a javasoltak szerint az, hogy más olyan bűncselekmények miatt is célszerű lehetőséget adni szigorított javító-nevelő munka alkalmazására, amelyeket gyakran motivál az elkövető munkátlan életvitele. Ilyen bűncselekmények például az üzletszerű kéjelgés. a kitar- tottság, az üzérkedés, a lopás, a csalás és az orgazdaság. A büntető törvénykönyv megalkotásakor gondot fordítottunk a bűncselekményt elkövető alkoholistákkal szembeni hatékony büntetőjogi eszközök megteremtésére. Ennek érdekében vezettük be többek között az alkoholisták kényszergyógyítását is. Most egy újabb veszély fenyeget bennünket: a kábítószerfüggőség terjedése. Kétségtelen, hogy a kábítószerrel összefüggő bűn- cselekmények miatt elítéltek száma ma még alacsony. Ez azt mutatja, hogy a kábító- szerfüggőség a bűnözés helyzetére nem gyakorol olyan hatást, mint az alkoholizmus. A kábítószerfogyasztás kedvezőtlen tendenciája mégis arra késztet, hogy a büntető törvénykönyv módosítása terjedjen ki a kábítószerfüggőségben szenvedőkkel szemben meghozható intézkedésekre is. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a közélet tisztasága elleni — más szóval: korrupciós — bűncselekmények kedvezőtlen társadalmi megítélése erősödik. A törvényjavaslat bűncselekménnyé nyilvánítja azt a jelenleg szabálysértést megvalósító cselekményt, amikor az állami szerv vagy a gazdálkodó szervezet dolgozója — aki nem hivatalos személy — a működésével kapcsolatban előnyt kér. Mind gyakrabban fordulnak elő ugyanakkor a bűn- szövetségben, illetve az üzletÁBRAHÁM KÁLMÁN: Előtérben az élet minősége honatyák dr. Markója Imre expozéját hallgatják, jobb oldalon a Pest megyei képviselők mőföldet, a vizet, a levegőt, átalakítjuk tájainkat. A beavatkozások hatásait a természet öntisztuló képessége nem tudja kellően ellensúlyozni, labilissá válik a társadalom és a környezetének hosz- szú idő alatt kialakult egyensúlya, drágul és csökken a természeti erőforrások igénybevételének lehetősége, romlanak az élet minőségét lényegesen befolyásöló feltételek, körülmények. Erre a kihívásra a társadalom egyre érzékenyebben és határozottabban reagál. A környezetvédelem nemcsak az egyes országok, hanem az egész emberiség közös problémája, a nemzetközi politika és a gazdasági kapcsolatok fontos kérdése. A társadalmak érzékenyebbé váltak a földi életre leselkedő veszélyekre és értékrendjükben előtérbe került az élet minősége, illetve az ahhoz elengedhetetlenül szükséges megfelelő környezet. A jövőben csak olyan fejlesztéseket szabad tervezni, amelyek nem veszélyeztetik az életet fenntartó természetes rendszereket, a légkört, a vizet, a talajt és az élővilágot. Lehetőségeink határain belül eddig is megtettük és a jövőben is megtesszük mindazt, ami a szomszédos országokat, az európai kontinenst és az egész földet érintő környezet- védelmi feladatokból reánk hárul. Ezután Ábrahám Kálmán hangsúlyozta: széles körű tudományos, szakmai előkészítő munkát kívánt például a Dunántúli-Középhegység ásvány- vagyonának kitermelése, a bős —nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítése, vagy a Balaton idegenforgalmi adottságainak hasznosítása. Az ezekkel kapcsolatos programok megvalósítása szükségessé teszi, hogy az erőforrások hasznosításával egyidejűleg a komplex környezetvédelmi intézkedések is megtörténjenek. A nagy térségekre kiterjedő és sok embert érintő progra(Folytatás a i. oldalon) Elöljáróban kiemelte: környezetvédelem ügye az Or szággyűlés által alkotott tör vény végrehajtásának meg kezdése óta egyre jobban fel értékelődik. Mindez kifejezés re jut abban is, hogy a tör vényhozó testület a település fejlesztési és környezetvédel mi bizottság munkájára tá maszkodva rendszeresen fog lalkozik a környezetvédeler átfogó kérdéseivel. A továbbiakban arról szólt korunk új jelensége, egybe: gyors ütemben kibontakoz cselekvése a környezetvéde lem. Egyre fokozódó ütem ben használjuk fel a termelés hez, a fogyasztáshoz a tér mészeti erőforrásokat, é eközben szennyezzük a tér
