Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-26 / 149. szám

4 ^fafap 1987. JÜNIUS 26., PÉNTEK AZ ORSZÁGGYŰLÉS nyári ülésszaka Tanácskozás a kupola alatt (Folytatás a 3. oldalról.) mok hatásaikban meg is halad­ják a szűkebb értelemben vett környezetvédelmi tennivalókat, társadalmi, politikai ügyekké is válnak, s ennek követ­keztében a Minisztertanács és a kormányzati szervek sokkal behatóbban foglalkoznak meg­valósításukkal. Az elmúlt középtávú terv­időszak hazai környezetvédel­mi munkájáról szólva elmon­dotta: sokat tettünk, de még mindig nem eleget. Az OKTH elnöke szólt arról is, hogy mennyibe kerül az országnak a környezetvéde­lem. Mint mondotta: a VI. öt­éves tervidőszakban a közvet­len ráfordítások mintegy 32 milliárd forintot tettek ki, és ezek 75 százaléka a vízminő­ség és a termőföld védelmét szolgálta. A VII. ötéves terv­időszakban a hasonló ráfordí­tások tervezett összege 47 mil­liárd forint. Ebből 5 milliárd forintot fordítunk a levegő­tisztaság-védelmi program megvalósítására; 2,5 milliárd forintba kerül 8 város szenny­víztisztító műveinek, s több mint 2 milliárdba a dorogi veszélyeshulladék-égető mű, il­letve az aszódi lerakó megépí­tése. Becslések szerint a levegőbe jutó szén-monoxid 60 százalé­ka, a nitrogén-oxidok 30 szá­zaléka és az ólom 90 százalé­ka a közlekedésből származik. Sürgős teendőink vannak a járműállomány összetételének korszerűsítésében, a karban­tartás és az üzemeltetés javí­tásában, valamint a forga­lomszervezésben. Hazánk környezeti állapotát alapvetően befolyásolja a ren­delkezésre álló víz mennyisé­ge és minősége. Az eredményes környezetvé­delmi munka feltétele az is, hogy egyre jobban érvényesül­jön a regionális szemlélet a feladatok tervezésében és azok megvalósításában. Tevékenysé­günket mindenekelőtt a jelen­tősen szennyezett térségek BALOGH LÁSZLÓ: Az első felszólaló Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke (29. vk., Szob) volt. Elöljáróban arról beszélt, hogy fontos a természeti fel­tételek pontos ismerete. Ezért szükség van egy egységes in­formációrendszerre, amely tér­ségi adatbankokra támaszkod­hatna. A környezetvédelem hatékonysága a különböző szervek, intézmények koor­dinációján is múlik. Pozitív értelemben említette példaként a bős—nagymarosi vízi erőmű beruházását, más a helyzet azonban a Ferihegyi repülőtér körzetében. Csaknem tíz éve építési tilalom van érvényben Vecsésen, Üllőn és Ecseren. El lehet fogadni azt, hogy a kor­mány irreális igények kielégí­tésére ezzel kapcsolatban sem vállalkozhat, az azonban már egyáltalában nem kielégítő, hogy a felméréseken és a tá­jékoztatásokon kívül mind a mai napig semmilyen érdem­leges intézkedés nem történt. A szónok ráirányította a fi­gyelmet arra, hogy a főváros és környezetének létfeltételei­vel az eddiginél is kiemelteb­ben kell foglalkozni. Ez a leg­veszélyeztetettebb térsége az országnak, s a főváros és az agglomeráció gondjai nem vá­laszthatók el egymástól. Azt is meg kell mondani, hogy eb­ben a térségben nemcsak a fe­nyegetettség nagy, hanem az a társadalmi erő, az a tudomá­nyos bázis is, amely ennek az elhárítására megszervezhető. A továbbiakban ismertette az Országgyűlés településfej­lesztési és környezetvédelmi bizottságának a beszámolóval kapcsolatos állásfoglalását. E szerint a VII. ötéves tervben gondjainak mérséklésére kell összpontosítani. Mielőbb meg kell erősíteni a környezetvédelem ipari hát­terét — mondta a továbbiak­ban. Ez most a termelési szer­kezet átalakításának gyorsítá­sakor különösen időszerű azért is, mert a környezetvé­delmi szempontok figyelembe­vétele a különböző technoló­giák kidolgozásában, a terme­lő berendezések előállításában növelheti a gazdasági haté­konyságot, javíthatja a minő­séget és a termékek exportá- lási lehetőségeit — mutatott rá Ábrahám Kálmán. megadott programok és akció­tervek fontossági sorrendje megfelelő, nem szükséges azon változtatni, de néhány terüle­ten a tervezett intézkedések újragondolását javasolják. Ba­logh László figyelmeztetett ar­ra, hogy az új adórendszer ki­alakításánál a környezetvé­delmi beruházásoknak a tár­sadalom érdekében kedvezmé­nyezett helyzetet kell terem­teni. Ezután a vitában felszólalt Fenyvesi Henrik (Somogy me­gye 7. vk.) ★ Ezzel az Országgyűlés nyá­ri ülésszakának első munka­napja — amelyen felváltva elnökölt Sarlós István, Péter János és Cservenka Ferencné — befejeződött. A képviselők pénteken folytatják az OKTH elnökének beszámolója feletti vitát. Közös gondok a fővárossal halaszthatatlan Parlamenti jegyzet A kibontakozás Tudjuk, hallottuk már, s nem egyszer kerül szóba különböző fórumokon és baráti beszélgetések alkalmával is, hogy az állami költségvetés tavalyi hiánya, több mint kétszerese az Országgyűlés által jóváhagyott összegnek. Ha bennünket, köznapi embereket eny- nyire érdekel ez a téma, elképzelhető, hogy mennyire foglalkoztat­ja a képviselőket, akik a t. házban annak idején szavazásra emelték a kezüket. A parlamenti bizottsági ülések aktivitása a nyári ülés­szak első napján is folytatódott, s a képviselők az okokat is ku­tatva a kibontakozás mellett voksoltak. A PÉNZÜGYMINISZTER expozéja a kialakult helyze­tet elemezve egyebek között megállapította; a szigorító in­tézkedések hatására koráb­ban javuló kereskedelmi és pénzügyi egyensúlyi folyama­tok utólag nem igazolható op­timizmushoz vezettek. Dr. Medgyessy Péter részletesen szólt az okokról, amelyek kö­zött az is szerepel, hogy a vállalatoktól, szövetkezetektől származó állami bevételek csökkentek, ugyanakkor a tá­mogatások jóval meghaladták az előirányzottat. Ez önmagá­ban is kedvezőtlen arány, s újabb összefüggések tárulnak fel, ha elgondolkodunk rajta, így tett Polgárdi József (17. vk., Dunaharaszti), a Nyugat- Pest Megyei Sütőipari Válla­lat igazgatója, aki egyebek között arra a következtetésre jutott, hogy bizony nem jó befektetés a gyengélkedő vál­lalatoknak adott állami támo­gatás. Mert mi történik, ha a beinjekciózott pénz nem térül vissza? Akkor kétszeres a veszteség. Az államkasszának egyébként is sok kintlevősé­ge van, s talán jobban is le­hetne gazdálkodni a milliók­kal. Megfontolandó volna eze­ket az összegeket valahogyan visszaterelni, mint más esz­közökhöz, például hitelfelvé­telhez nyúlni. Hasonlóan fog­lalt állást Polgárdi József már egy évvel ezelőtt is a Parla­mentben, s a mostani üléssza­kot megelőző bizottsági ülé­seken. Véleményét ezúttal az­zal is kifejezte, hogy nemmel szavazott a beszámolóra. Van azonban egy másik ol­dala is a dolognak. A csekély jövedelmezőségű, de létfontos­ságú termékeket gyártó válla­latok alig tudnak moccanni állami támogatás nélkül. Hol­tai Imre, (28. vk., Vác), a Ce­ment- és Mészművek vezér- igazgatója ezt saját tapasztala­taival is megerősítheti. A DCM rekonstrukciójához 4,3 milliárd forintot kaptak és eh­hez csak 200 milliót tudnak saját erőből hozzátenni. A hi­telt vissza kell fizetniük, igaz, kedvező feltételekkel, s a kor­szerűsítés legalább 30 évre megoldást jelent. A Cemü- höz tartozó más vállalatok azonban nem számíthatnak ilyen segítségre sem. Ha volna miből, s még egyszer ennyit beruháznának, akkor sem jut­nának a technikai, műszaki fejlődés csúcsára... Ezért például a lábatlani gyár ese­tében külföldi töke bevonásán, vegyes vállalat kialakításán gondolkodnak. A KÖLTSÉGVETÉS teher­mentesítését szolgálják a gyakran szigorúnak minősített, most valamelyest megenyhült gazdasági szabályozók. Lele­mény, vállalkozókedv kell ah­hoz, hogy a kétségtelenül ne­héz helyzetben talpon marad­janak, mi több, nyereséget hozzanak a vállalatok. Azért akadnak ilyenek is szép szám­mal. A pénzügyminiszter elis­Tcnscskozik az SZKP Központi Bizottsága Napirenden a gazdaságirányítási reform Mihail Gorbacsov előadói beszéde A pártnak a gazdaságirányí­tás gyökeres átalakításával kapcsolatos feladatait vette számba Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára előadói beszédében, amelyet a közpon­ti bizottság csütörtökön Moszkvában megkezdődött ülésén mondott el. Hangsú­lyozta, hogy gyökeres re­formról, a gazdasági mecha­nizmusban végrehajtandó mi­nőségi változtatásokról van szó. Az utóbbi két év alatt vég­zett munkát értékelve a szov­jet vezető kijelentette, hogy a társadalomban mindinkább el­mélyül és felerősödik az át­alakítás, szélesen kibontakozik az ország életében a minden területre kiterjedő demokra­tizálási folyamat, a szellemi élet felélénkülése tapasztalha­tó, változik az emberek mun­kához való viszonya. Valame­lyest javultak a gazdasági mutatók is, így például a ko­rábbinál gyorsabb ütemben növekszik a munka termelé­kenysége és az ipari termelés. Jelentősen felgyorsult a szo­ciális fejlesztés üteme. Ez év­ben az e célra szánt beruhá­zások háromszorta gyorsabban nőnek, mint a népgazdaság egészében. Mihail Gorbacsov a továb­biakban rámutatott, hogy a pozitív változtatások folyamán ellentmondásba került egy­mással egyrészt a tömegek növekvő aktivitása, másrészt a konzervativizmus és a gazda­ságirányítás bürokratikus mód­szerei. Ennek az ellent­mondásnak a felszámolása gyors és energikus intézkedé­seket követel. Ezeket a de­mokrácia széles körű fejlesz­tésével, a követelmények min­den szinten történő megszigo­rításával, továbbá a munka anyagi ösztönzésének és a tár­sadalomban élvezett erkölcsi tekintélyének megerősítésével kell végrehajtani. Minden irányban mutatko­zik előrehaladás, ez azonban még nem jelent áttörést — hangsúlyozta a főtitkár, maid megállapította: a fékező­mechanizmust még nem sike­rült felszámolni és a gyorsí­tás mechanizmusával felvál­tani. Mihail Gorbacsov egye­bek között javasolta: a nép- gazdasági tervezés nyújtotta előnyökkel együtt bátrabban használják ki az áru- és pénzviszonyokat az irányítá­si rendszerben. Beszédében a főtitkár meg­határozta, hogyan lehet a nép­gazdaság irányításának min­den szintjén áttérni a főkép­pen adminisztratív vezetési módszerekről az elsősorban méréssel szólt róla, hogy a kedvezőtlen adottságok ellené­re a mezőgazdasági szövetke­zetek, állami gazdaságok egy- harmada kiváló eredmények­kel dicsekedhet, s név szerint említette az Alagi Állami Tan­gazdaságot. Az országos nyil­vánosság talán nem tud mit kezdeni ezzel a kiemeléssel, nekünk, Pest megyeieknek vi­szont nem meglepő. Ismerjük a sok lábon álló gazdaságot, ahol mindig a legmodernebb berendezéseket, eljárásokat al­kalmazzák, szakképzett mun­kásokat foglalkoztatnak, ahol havonta mérik az önelszámoló egységek teljesítményét, hogy rögtön beavatkozzanak, ha szükséges. Ahol nem riadnak vissza a veszteséges ágazatok megszüntetésétől sem. így vál­totta fel például az utánfutók gyártását a fémtömegcikkek és műanyag alkatrészek előállítá­sa. Valahogy így kellene má­sutt is, s erre most kedvezőb­bek a lehetőségek, a feltéte­lek, mint korábban. Egy sor olyan központi intézkedés született, amely szélesíti a gazdálkodók mozgásterét. El­sősorban azokét, amelyek hoz­zá tudnak járulni az országos célok megvalósításához, a cse- raarányok javításához, a dol­lárelszámolású export növelé­séhez, az importmegtakarítás­hoz, azaz a költségvetési mér­leg helyrebillentéséhez. Közé­gazdasági módszerekkel törté­nő irányításra. A főtitkár kifejtette, hogy az ilyen áttérés feltételezi a vál­lalatok és egyesülések önálló­sága határainak jelentős bő­vítését, a gazdaság központosí­tott irányításának gyökeres át­alakítását és minőségi színvo­nalának emelését, a tervezés, az árképzés, a pénzügyi és hi­telmechanizmus nagyszabású reformját, olyan új szervezeti struktúrák megteremtését, amelyek a tudományt közvet­lenül bekapcsolják a termelés" be, az áttérést az utasításokon alapulóról a demokratikus irá­nyítási rendszerre és az ön­igazgatás fejlesztését. A gazdaságirányítás átala­kítása — állapította meg Mi­hail Gorbacsov — új lehető­ségeket nyit a Szovjetunió külgazdasági kapcsolatai szá­mára, erősíti a külső piacnak az ország gazdaságára gyako­rolt befolyását. A gyakorlatban a gazdaság- irányítás átalakítása az álla­mi vállalatról szóló törvény elfogadásával kezdődik. Ezt követően az egyes kérdésekben egész sor döntést kell hozni — hangsúlyozta a főtitkár, majd befejezésül rámutatott: a tár­sadalmi-gazdasági élet kérdé­seivel kapcsolatos döntések kidolgozása és meghozatala során maximális nyíltságra, a közvélemény minél szélesebb körű bevonására van szükség, A csütörtöki ülésen az elő­adói beszédet követő vitában többek között felszólalt V. V. Scserbickij, az Ukrán Kom­munista Párt KB első titkára; V. I. Vorotnyikov, az Orosz- országi Föderáció Miniszterta­nácsának elnöke; B. N. Jelcin, az SZKP Moszkvai Városi Bi­zottságának első titkára; G. P. Bogomjakov, az SZKP tyume- nyi területi bizottságának első titkára; L. N. Zajkov, az SZKP KB titkára; G. V. Kol- bin. a Kazah KP KB első tit­kára; V. P. Nyikonov, az SZKP KB titkára; V. K. Mesz- jac, az SZKP moszkvai terü­leti bizottságának első titkára; N. V. Talizin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese; A. A. Logu­nov, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának alelnöke és J. P. Batalin, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Hajthatatlan a dél-koreai kormányzat Végsőkig éleződött a feszültség Elutazott Szöulból Gaston Sigur amerikai külügyi állam­titkár, aki közvetíteni próbált az elmúlt három napban a dél-koreai kormányzat és az ellenzék között. Elindulása előtt adott nyilatkozatában nem zárta ki egy dél-koreai államcsíny lehetőségét. Nehéz­nek minősítette a helyzetet, s megállapította, hogy komoly nézeteltérések vannak a kor­mány és az ellenzék között. Megismételte, hogy a Dél-Ko- reával szövetséges Egyesült Államok nem szeretné, ha Szöul fegyverrel, rendkívüli állapot bevezetésével próbálna úrrá lenni a feszültségen. Washingtonban a képviselő­ház külügyi bizottsága csü­törtökön felszólította a dél-ko­reai kormányt, hogy tegyen konkrét lépéseket a demokra­tizálás felé. A bizottság hatá­rozatban fejezte ki sajnálkozá­sát amiért Csőn Tu Hvan dik­tátor felfüggesztette a tárgya­lásokat a választási reformról. Kim Jung Szám és Kim De Dzsung. a két ellenzéki vezető csütörtökön újabb megbeszé­lést tartott. Ennek részletei nem ismeretesek, de egyes hí­rek szerint nem változtatnak a Cson-kormánnyal szembeni álláspontjukon. Pénteken helyi idő szerint 18 órakor kezdődik az ellen­zék korábban meghirdetett tömegtüntetése. Kim De Dzsung azt javasolta híveinek, hogy kerüljék az erőszakot. Khon Bök Kjung, a dél-ko­reai rendőrség parancsnoka kijelentette; 120 ezer rendőrt mozgósítanak és szigorú meg­torlással fenyegette meg a „rendbontókat”. Pápai magánk'kaflgatás Wddheim vatikáni látogatása Kurt Waldheim osztrák ál­lamfőt csütörtökön fogadta a Vatikánban II. János Pál pápa. jük tartozik a. Pest Megyei Műanyagipari Vállalat is. Kár­páti András (22. vk. Budake­szi) a Pemü igazgatóhelyette­se bizakodva mesélte az egyik szünetben, hogy új termékek­kel színesedik a skála, együtt­működés bontakozik ki több nyugati céggel, például a Wolkswagennel, vagy a szin­tén világhírű PUMA-val. A magas minőségi követelmé­nyek, az itthon még szokatlan szállítási fegyelem érdekelt­séggel párosul. Az export tel­jesítése, túlteljesítése anyagi­lag is érinti a vállalat minden dolgozóját. VAN ESÉLYÜNK a kibonta­kozásra, erőnk a megújulásra — mondotta a pénzügyminisz­ter, de ehhez gondjainkról őszintén kell szólni, hogy vi­lágos és következetes prog­rammal mozgósítani tudjuk egész társadalmunkat a cse­lekvésre. Tegyük hozzá: na­gyon várjuk ezt a programot, s afelől sincsenek kétségeink, hogy kérlelhetetlenül és követ­kezetesen kell végrehajtani. A képviselők hozzászólásai­ból és a folyosói beszélgeté­sekből szinte refrénszerűen csendült ki a megállapítás: most már olyan a helyzet, amely nem tűri el a késleke­dést. Ezzel a programmal nem járhatunk úgy, mint nem egy határozattal. Tudniillik, hogy nem hajtjuk végre ... Kövess László Waldheim e látogatását né­hány politikai pórt és zsidó közösség tiltakozó megmoz­dulása kísérte. Ismeretes, hogy Waldheim államfői minőségében érkezett az olasz fővárosba, de az olasz politikai élet magas rangú képviselőivel nem találkozik. Kizárólag a katolikus egyház­főnél tett látogatást. A pápa az államfőnek kijáró tisz­telettel fogadta Waldheimet. A magánkihallgatás valamivel több mint fél óráig tartott. Ezek után következett a szo­kásos ceremónia, amelynek ke­retében mind II. János Pál. mind vendége rövid beszédet mondott. A Vatikánhoz akkreditált száztizennyolc állam közül négy (Costa Rica, Honduras; Guatemala és a Monacói her­cegség) nem képviseltette ma­gát, míg más országok nem nagykövetükkel, hanem vala­mivel alacsonyabb szinten vet­tek részt az eseményen. mCsak röviDÍN7..n PIERRE JUQUIN, az FKP Központi Bizottságának tagja és egykori szóvivője lemondott KB-tagságáról, de azt még nem döntötte el, hogy indul-e a jövő évi elnökválasztáson. A CSIEFANGCSÜN PAO. a kínai felszabadító hadsereg lap­ja csütörtöki számában „A ba­rátságot és a békét szolgáló sikeres látogatás” címmel kommentálja Csao Ce-jang megbízott pártfőtitkár és mi­niszterelnök kelet-európai kör­útját.

Next

/
Thumbnails
Contents