Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-26 / 149. szám

Személyi változások a párt- és állami vezetőtestületekben Az Orszaghazban Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke előtt Grósz Károly miniszter­elnök es Horvath István miniszterelnök-helyettes letette a hivatali esküt. Az eskütételen je­len volt Kadar Janos, az MSZMP főtitkára. Kállai Gyula, a HNF OT elnöke és Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára (Folytatás az 1. oldalról.) repének kérdéseivel foglalko­zó — munkabizottság vezeté­sével ; Lukács János elvtársat a pártépítési munkaközösség, va­lamint az ifjúsági bizottság el­nökévé ; Bereczky Gyula elvtársat, a Magyar Televízió elnökét a KB mellett működő agitációs és propagandabizottság tagjá­vá. ☆ ☆ ☆ Az Országgyűlés csütörtökön délelőtt zárt üléssel kezdte munkáját. Az Országgyűlés elnöke előterjesztette a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa elnökségének együttes személyi javaslatait. Ezt elfo­gadva, az Országgyűlés Losonczi Pált, az Elnöki Ta­nács elnökét e tisztségéből, elnöki tanácsi tagságának meghagyásával — érdemei el­ismerése mellett, saját kérésé­re, nyugállományba vonulása miatt — felmentette; Németh Károlyt, az Elnöki Tanács tagját, az Elnöki Ta­nács elnökévé megválasztotta. Ezt követően az Országgyű­lés elnöke imertette az Elnö­ki Tanács levelét, amely a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ajánlá­sa alapján javaslatot tett sze­mélyi kérdésekben. Ezt elfo­gadva az Országgyűlés Lázár Györgyöt, a Minisz­tertanács elnökét e tisztségé­ből — érdemei elismerése mel­lett, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkárhelyettesévé történt megválasztása miatt — felmentette; Grósz Károlyt, a Minisz­tertanács elnökének megvá­lasztotta ; Czinege Lajost, a Miniszter- tanács elnökhelyettesét e tiszt­ségéből — érdemei elismerése mellett, saját kérésére, nyug­állományba vonulása miatt — felmentette; Horváth Istvánt, a Minisz­tertanács elnökhelyettesévé megválasztotta. Csütörtökön az Országház Nándorfehérvár termében Né­meth Károly, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt Grósz Károly és Horváth István letette a hi­vatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP főtitkára, Kállai Gyu­la, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára. ★ Csütörtökön ülést tartott a budapesti pártbizottság, ame­lyen részt vett és felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A testület személyi kérdések­ben döntött. Grósz Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját, a pártbizottság el^ő titkárát érdemei elisme­rése mellett felmentette első titkári funkciójából, mivel az Országgyűlés a Miniszterta­nács elnökének választotta meg. A testület Havasi Fe­rencet, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját megvá­lasztotta a budapesti pártbi­zottság első titkárának. AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról) gozást sújtották, az állam részben magára vállalta. Sajnos 1987-ben is sokan ar­ra számítanak, hogy az állam a szanálási eljárás keretében a teljes tartozást kiegyenlíti majd. Erre azonban nincs mód. Az eddigi gyakorlatot — mint azt a Veszprémi Állami Építőipari Vállalat példája is mutatja — nem kívánjuk, de nem is tudjuk fenntartani. Határozottan kijelenthetem: a kormány arra törekszik, hogy a szanálás állami terheit mér­sékelje és a tartósan vesztesé­ges, népgazdaságilag sem ha­tékony tevékenységet vissza­szorítsa. Aközött választhatunk, hogy vagy az eddigihez hason­lóan, a gazdaság egyes részterületein jelentkező fe­szültségeket a társadalom egészére terheljük, s ezzel fel­mentjük a nehézségeket oko­zókat a feltételekhez való iga­zodás felelőssége és kényszere alól, vagy megváltozott gazda­ságpolitikai magatartással, a gazdaságirányítás megújított eszközrendszerének segítségé­vel az adott helyen vállaltat­juk és vállaljuk el a problé­mákat. Az elmúlt évek tapasz­talatai alapján világossá vált, hogy az első utat járva még jelenlegi gazdasági helyzetünk is veszélybe kerülhet. Ezért a kormány, a Központi Bizott­ság elmúlt év novemberi ha­tározatára építve, fokozottan a második utat szorgalmazza. Fokról fokra kiépíti a szociá­lis garanciákat, az átképzési, az elhelyezkedési támogatást azért, hogy vállalni lehessen egy-egy munkahelyen a fog­lalkoztatás mérséklését, meg­szüntetését. Lázár György Kádár Jánost hallgatja az ülésteremben, előt­tük Németh Károly és Grósz Károly (jobbra) ÉLETUTAK SOROKBAN NEMETH KÁROLY 1922-ben született a Zala megyei Pákán, munkáscsalád­ban. Eredeti foglalkozása hús­ipari szakmunkás. Pártfőisko­lát végzett. A pártnak 1945 óta tagja. A felszabadulást követően szülőfalujában az MKP függet­lenített körzeti titkára, majd 1947-töl a párt Zala megyei bi­zottságának osztályvezetője volt. 1954-ben megválasztották a párt Csongrád megyei bi­zottsága első titkárának. 1960- tól az MSZMP Központi Bi. zottságának mezőgazdasági osztályát vezette, majd a KB titkára lett. 1965 és 1974 között az MSZMP Budapesti Bizottsá­gának első titkára volt. 1974-től 1985-ig az MSZMP KB titká­raként dolgozott, 1985-ben a párt főtitkárhelyettesének vá­lasztották. Az MSZMP KB-nak 1957 óta tagja. A Politikai Bizottságnak 1966-tól póttagja, 1970 óta tag­ja. 1958 óta országgyűlési kép­viselő. 1967 óta az Elnöki Ta­nács tagja. GRÓSZ KÁROLY Miskolcon született 1930-ban, munkáscsaládban. Eredeti fog­lalkozása nyomdász. Elvégezte az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemet és a pártfőiskolát. Á pártnak 1945 óta tagja. 1950-töl a párt központi ap­parátusában dolgozott, majd hivatásos katonatisztként tel­jesített szolgálatot. 1954-től a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei pártbizottság agitációs és provagandaosztályát vezette. 1958-tól 1961-ig az „Észak-Ma- gyarország” felelős szerkesztő­jeként, majd az MSZMP Köz­ponti Bizottságának politikai munkatársaként dolgozott. 1962-től 1968-ig a Magyar Rá­dió és Televízió pártbizottsá­gának titkára. 1968-tól az MSZMP KB osztályvezető-he­lyettese. 1973-ban a Fejér me­gyei pártbizottság első titká­rává választották. 1974-től 1979-ig a Központi Bizottság agitációs és propa­gandaosztályát vezette. Ezt követően a párt Borsod-Abaúj- Zemplén megyei bizottságának első titkára volt. 1984-től a párt budapesti bizottságának első titkári tisztét töltötte be. Az MSZMP Központi Bizott­ságának 1980 óta, a Politikai Bizottságnak 1985 óta tagja. LÁZÁR GYÖRGY A Pest megyei Isaszegen szü­letett 1924-ben, munkáscsalád­ban. Állami felső ipariskolát végzett. 1945 óta tagja a párt­nak. Több mint két évtizeden át — 1948-tól 1970-ig — az Or­szágos Tervhivatalban külön­böző munkaterületeken dolgo­zott, előadói, főosztályvezető- helyettesi, majd főosztályve­zetői beosztásban. 1958-ban az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettesévé nevezték ki. 1970- től munkaügyi miniszter. 1973- ban a kormány elnökhelyette­sévé, az Országos Tervhivatal elnökévé választották, vezette az Állami Tervbizottság mun­káját. 1975-től a Minisztertanács elnöke. 1970 óta tagja az MSZMP Központi Bizottságának, 1975 óta tagja a Politikai Bizottság­nak. Országgyűlési képviselő. BERECZJÁNOS 1930-ban született Ibrány- ban, parasztcsaládban. Elvé­gezte a Lenin Intézetet, majd az SZKP KB Társadalomtudo­mányi Akadémiáját. A törté­nelemtudomány kandidátusa. 1951 óta tagja a pártnak. 1955-től különböző DISZ- és KISZ-funkciókat töltött be. 1966-ban választották a Kül­ügyminisztérium pártbizott­ságának titkárává. 1972-től az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője, majd 1974-től az osz­tály vezetője. 1982-től a Népszabadság fő- szerkesztője. 1985-ben a Köz­ponti Bizottság titkárává vá­lasztották. 1980 óta tagja a párt Köz­ponti Bizottságának. Ország­gyűlési képviselő. CSEHÁK JUDIT Szekszárdon született, 1940- ben, munkáscsaládban. 1964­ben szerzett diplomát Buda­pesten, az Orvostudományi Egyetemen. 1967 óta tagja a pártnak. 1964-től körzeti orvosként dolgozott, majd 1973-tól Szek- szárd Város Tanácsának osz­tályvezető főorvosa. 1975-ben az Orvos Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezete Központi Vezetőségének titkárává, majd 1978-ban a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkárává vá­lasztották. 1984 óta a Minisztertanács elnökhelyettese. 1985-ben tagja lett a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának. HAVASI FERENC 1929. február 20-án született. 1942-től a Lábatlani Cement- és Mészművek kőművese. 1948- ban lépett be a partba, 1949- től különböző pártfunk­ciókat tölt be. 1958 és ’61 kö­zött elvégezte az SZKP-föis- kolát. 1966-tól ’7 5-ig az MSZMP Komárom Megyei Bi­zottságának első titkára. 1975- től ’7 8-ig miniszterelnök-he­lyettes, 1966-tól a Központi Bizottság tagja, 1978-ban a Központi Bizottság titkárává választották, 1980-tól a Poli­tikai Bizottság tagja, ország- gyűlési képviselő. FEJTI GYÖRGY Sátoraljaújhelyen született 1946-ban, munkáscsaládban. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. 1968 óta párttag. 1969-től a Budapesti Műsza­ki Egyetemen tanársegédként dolgozott. 1972-től a KISZ KB apparátusában tevékenykedett különböző munkakörökben. 1976 és 1979 között a KISZ KB titkára volt. 1979-ben az MSZMP KB osztályvezető-he­lyettesévé nevezték ki. 1980- ban a KISZ KB első titkárává, majd 1985-ben a párt Borsod- Abaúj-Zemplén megyei bizott­ságának első titkárává válasz­tották. Az MSZMP Központi Bizott­ságának 1980 óta tagja. LUKÁCS JÁNOS Püspökszenterzsébeten szü­letett 1935-ben, munkáscsalád­ból. Eredeti foglalkozása kő­műves. Az MSZMP Politikai Főiskoláján szerzett diplomát. A pártnak 1953 óta tagja. Az ifjúsági mozgalomban 1954-től különböző vezető tiszt­ségeket töltött be. 1964-ben a KIŰZ Baranya Megyei Bizott­ságának első titkárává válasz­tották. 1972-től az MSZMP Pécs Városi Bizottságának tit­kára, majd első titkára. 1980-ban megválasztották az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottsága első titkárának. Az MSZMP Központi Bizott­ságának 1985-től tagja. NÉMETH MIKLÓS Monokon született 1948-ban, parasztcsaládban. A Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. Az MSZMP-nek 1968 óta tag­ja. 1971-től a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetemen tanított. 1977-től az Országos Tervhivatalban osztályvezető­helyettes, 1981-től az MSZMP Központi Bizottsága gazdaság­politikai osztályának munka­társa, majd az osztály helyet­tes vezetője volt. 1987 január­jában a Központi Bizottság kinevezte a gazdaságpolitikai osztály vezetőjévé, ez év jú­niusában megválasztották a Központi Bizottság tagjának. HORVÁTH ISTVÁN Pakson született 1935-ben, munkáscsaládban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát. 1956 óta párt­tag. 1957-től Kecskeméten, a megyei bíróságon fogalmazó, majd a járási bíróságon ta­nácsvezető bíró. 1959-től a párt Bács-Kiskun megyei bizottsá­gának munkatársa, osztályve­zetője, majd titkára. 1970-ben a KISZ KB első titkárává vá­lasztották. 1973-tól a Bács- Kiskun megyei pártbizottság első titkára. 1980-tól belügy­miniszter, 1985-ben az MSZMP Központi Bizottsága titkárává választották. Az MSZMP Központi Bizott­ságának 1970 óta tagja. Az 1986. évi gazdálkodás ér­tékelése szerencsére követésre méltó példákkal is szolgált. Az olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek megfelelő stratégiával rendelkeztek a változó környe­zeti feltételekhez való alkal­mazkodáshoz, még a nehéz helyzetben levő ágazatokban is tudtak gazdaságosan termelni. — Az államháztartás kiadá­sainak fele közvetlenül össze­függ az életszínvonallal, ille­tőleg az életkörülményekkel. Mintegy 220 milliárd forintot fordítottak 1986-ban a közpon­ti és a tanácsi költségvetési intézmények működésre és fenntartásra, 142 milliárd fo­rint társadalombiztosítási cé­lokat szolgált, és 43 milliárd forintot használtak fel a taná­csok fejlesztésre. A társadalombiztosítási ki­adások 1986-ban az előző éve­kénél valamelyest szerényebb mértékben, nyolc százalékkal növekedtek, noha néhány szo­ciálpolitikai intézkedést tavaly is hoztunk. Jóllehet igyek­szünk segíteni a nagycsaládo­sok és az egyedül élő nyugdí­jasok helyzetén, az előrehala­dást nem tekinthetjük kielé­gítőnek, ezért elengedhetetlen a juttatási rendszer mielőbbi felülvizsgálata. A lakáshelyzet javítására mind a központi, mind a ta­nácsi költségvetés jelentős összegeket fordított. A jelen­tős mértékű és növekvő tá­mogatás ellenére a lakáshely­zet feszültségei összességében, különösen a fővárosban és Miskolcon, alig enyhültek. — A megnövekedett képvi­selői aktivitás és felelősségtu­dat a bizottsági viták során megmutatkozott abban is, hogy számon kérték a jóváha­gyott és a megvalósított álla­mi költségvetés nagy eltérését., A kormány ezért szükséges­nek tartja, hogy a jövőben az adott évi folyamatokról, a költségvetést érintő és intéz­kedéseket igénylő kérdésekről az Országgyűlést az eddigiek­nél részletesebben tájékoztassa és a szükséges gazdasági lé­péssorozatokra felhatalmazást kérjen. Ennek megfelelően a kormány nevében arra kérem a tisztelt Országgyűlést, támo­gassa a kormány azon törek­véseit, hogy a nemzetközi pénzügyi egyensúly javítása, a belföldi felhasználás mérsék­lése érdekében a költségvetés hiánya 1987. évben a jóváha­gyott 43.8 milliárd forint he­lyett inkább a 30 milliárd fo­rintot közelítse. Célunk, még ha kezdetben szerény méretekben is, de a jól dolgozó vállalatok pénz­ügyi lehetőségeinek bövitése, a hatékonyan gazdálkodó vál­lalatok fejlesztési lehetőségé­nek és mozgásterének növe­lése, az exportérdekeltség fo­kozása. Mindez rövid távon költségvetési kiadással, bevé­telelmaradással is járhat, de mégis ezt kell tenni. A közeli napokban megjele­nő jogszabályok a készletfi­nanszírozás jelenlegi admi­nisztratív előírásait is meg­szüntetik — mondotta továb­bá. — A változás a vállalati önállóságnak nagyobb teret enged, de nagy felelősséget követel az új bankoktól és a vállalatoktól is. A központi in­tézkedések egy másik része a megtakarításokban kívánja fenntartani az érdekeltséget. Más irányú lépéseket is kezdeményeznünk kellett. Már­ciusban igen szűk körben történő ellentételezéssel nö­veltük a termelői energia­árakat. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a kor­mány megállapodása alapján április elsejéig általános bér­emelésre nem került sor. A lakossági jövedelemnövekedés némi mérséklésére ez ideig áprilisban hajtottunk végre fogyasztói áremeléseket, ame­lyek hatását a nyugdíjaknál és a szociális ellátásoknál el­lentételeztük. Június elsejétől megemeltük a rövid lejáratú vállalati hitelek kamatlábát. A felhalmozási kiadásokat egy- milliárd forinttal mérsékeltük. Másfél milliárd forinttal csök­kentettük a vállalati támoga­tásokat, egymilliárd forinttal mérsékeltük az állami költség- vetésnek a szanálási alaphoz nyújtott támogatását. Ugyan­akkor a természeti csapások miatt lehetetlen helyzetbe ke­rülő gazdálkodók 1987-ben sem maradnak magukra. A vállalati szektort és a lakosságot közvetlenül érintő intézkedések mellett idén sem mondhatunk le a költségvetési intézmények pénzügyi elő­irányzatának szűkítéséről. En­nek keretében kérem az Or­szággyűlést, járuljon hozzá a tanácsi támogatásoknak a tör­vénytervezetben előterjesztett kétszázalékos, mintegy más­fél milliárd forintos csökken­téséhez. Egyúttal tájékozta­tom a tisztelt Országgyűlést, hogy a költségvetési tehervál­lalás mérséklése érdekében a Minisztertanács a költségveté­si intézményrendszer szerveze­tének, gazdálkodásának, fi­nanszírozásának átfogó felül­vizsgálatát indította el. Tavaly, a Központi Bizottság 1984. áprilisi állásfoglalásá­nak megfelelően — mondotta a továbbiakban — kialakítot­tuk a kétszintű bankrendszer szervezeti kereteit, korszerű­sítettük a biztosítási intézmé­nyi rendszert, befejeződött az állami vállalatoknál az új vállalatirányítási formák be­vezetése. A reformfolyamatot folytatni kell és ki kell ter­jeszteni. Törekedni kell a KGST-ben folyó sokoldalú együttműködés megfelelőbb szervezeti, érde­keltségi és pénzügyi keretei­nek a kialakítására. A pénz­ügyi rendszert, a költségvetési és hitelpolitikát ugyancsak to­vább kell fejleszteni. Szükség van adó- és árreformra, a ke­resetszabályozás, a szociálpoli­tika, a vállalati jövedelemsza­bályozás ezzel összehangolt módosítására is. A társadalom ezekre a kérdésekre természe­tesen nagyon érzékenyen rea­gál. Az elkövetkező néhány hónapban ezért olyan konkrét megoldások kialakítására kell törekednünk, amelyekből vilá­gossá válik, hogy a közterhek viselésében mindannyiunknak jövedelmünk arányában kell részt vennünk. De az adóvise­lő képességet a gyerekek szá­ma. kora és a szociális hely­zet egyéb tényezői alapvetően behatárolják. Az adórendszert ezzel mindenképpen össze kell hangolnunk. A fő gond abból ered, hogy az adó- és árreformra meglehe­tősen kedvezőtlen gazdasági helyzetben kell felkészülnünk, s a hátteret jelentő szociálpo­litikai ellátási rendszerek fej­lesztésére csak kevés pénzügyi forrás áll rendelkezésre. De rni- mivel fontos követelménye az adó- és árreform bevezetésé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents