Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-26 / 149. szám
PEST MEGYEK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXI, ÉVFOLYAM, 149. SZÄM Ära: 1.80 forint 1987. JÚNIUS 28., PÉNTEK GEÖSZ KAROLY LAZAR GYÖRGY Csütörtökön délelőtt a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka. A képviselők először — zárt ülésen — személyi kérdésekben határoztak; a döntéseket már az ülésszakra meghívott vendégek jelenlétében, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke ismertette. A testület ezt követően néma felállással adózott a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök emlékének; az elhunyt képviselő érdemeit az Országgyűlés jegyzőkönyvében örökítették meg. A képviselők ezután döntöttek az Országgyűlés ipari bizottságában elhalálozás miatt megüresedett elnöki tisztség betöltéséről; a bizottság elnökévé Juhász Mihályt, a Papíripari Vállalat vezérigazgatóját, képviselőt (Budapest 65. vk.) választották. Ugyancsak határoztak arról, HAVASI FERENC MEDGYESSY PÉTER: Egyidejű szigorítás, ösztönzés hogy az Országgyűlés állandó bizottságainak létszámát kibővítik. A képviselők határoztak a tanácskozás tárgysorozatáról: O A Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; © A büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása; O Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolója a környezet- és természetvédelemnek a VI. ötéves tervben elért eredményeiről, a VII. ötéves terv feladatairól, az OKTH munkájáról. Az elfogadott napirendnek megfelelően Medgyessy Péter pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. CSEHÄK JUDIT A pénzügyminiszter bevezetőben elmondta; a gazdasági helyzet értékelésénél abból célszerű kiindulni, hogy az 1983—84-ben szigorító intézkedések hatására javuló külkereskedelmi és pénzügyi egyensúlyi folyamatok utólag nem igazolható optimizmushoz vezettek. Visszatekintve a gazdaságirányítás nem használta ki kellő következetességgel azt a lélegzetvételnyi lehetőséget, amelyet a külső pénzügyi folyamatok kínáltak. Noha 1985-ben a bér- kiáramlás fokozódott, az import bővült és kissé a beruházási ráfordítások is emelkedtek, a várt gazdasági élénkülés, a teljesítmények javulása, a szerkezetátalakulási folyamat kibontakozása, nemzetközi versenyképességünk tervezett javulása nem következett be. 1985-től külső és belső egyensúlyi helyzetünk újra romlott, konvertibilis valutákban fennálló adósságunk tovább növekedett. Ebben szerepe volt a múlt évben a cserearányok 1973 óta legnagyobb mértékű, több mint 7 százalékos romlásának. Néhány, remélhetőleg nem ismétlődő kedvezőtlen esemény, például a rendkívül súlyos aszály is hozzájárult ahhoz, hogy az összes hazai termék mennyisége csak 1.3 százalékkal növekedett. Sem az iparban, sem az építőiparban gyakorlatilag üem volt növekedés. A mezőgazdasági ágazat termelése meghaladta ugyan a gyenge 1985. évit, de az 1984. évit nem érte el. A növekedéshez ugyanakkor kedvezően hozzájárultak a kisvállalkozások is. A rosszabbodó feltételek ellenére a lakosság fogyasztása összességében 3 százalékkal bővült, de ez társadalmi rétegenként igen eltérően alakult. A nép- gazdasági beruházások növekedése a tervezett 1,7 százalék helyett elérte a 3 százalékot. Az ismertetett folyamatok egy része 1987 első felében is érvényesült, A különféle forrásokból származó, vállalatoknak nyújtott támogatások tavaly több mint 20 százalékkal haladták meg az 1985. évit, s így összességében annyi támogatást nyújtott a költségvetés. mint amennyi nyereség létrejött a népgazdaságban. Az összes ipari beruházás több mint felét az alapanyag- és energiaszektorra fordítottuk, a feldolgozó ipar fejlesztésére ezáltal a szükségesnél kevesebb maradt. Ennek is mindössze egyharmada szolgálta az új technológiák meghonosítását. Szerencsére vannak azért gyorsan megvalósuló, piacképes terméket előállító hatékony beruházások is. Az irányítás szigora az elmúlt évben felemásan érvényesült, nem eléggé kénysze- rített alkalmázkodásra. A magyar termékek külpiaci leértékelődése arra mutat, hogy a helyzet felismerése és a sokszor meghirdetett változtatási szándék ellenére a tartós növekedést megalapozó szerkezeti változások túl lassan bontakoznak ki. Mindez ösz- szességében igen bonyolult helyzetet teremtett. A lakossági fogyasztás növekedésének mértéke ahhoz kevés, hogy a közhangulat elégedett legyen, ahhoz viszont sok, hogy az egyensúly ne romoljon. Ebben a helyzetben tulajdonképpen a holnapi termelés még nagyon is bizonytalan hozamait éljük fel. Nehéz elfogadtatni és érvényesíttetni azt a kikerülhetetlen állapotot, hogy még az azonos fogyasztási lehetőségért, reáljövedelemért is évről évre egyre többet kell teljesíteni. Az állami költségvetés 1986. évi hiánya 46,9 milliárd forint, valamivel több, mint kétszerese az Országgyűlés által jóváhagyott összegnek. Joggal igényelték a terv- és költség- vetési, az ipari és más bizottságok annak magyarázatát, miért ilyen nagy az eltérés és a deficit összege. Az okok röviden a következőkben kereshetők: nem jött létre a termelésben a számított teljesítmény, és ehhez az alacsony teljesítéshez nem sikerült a belső elosztást hozzáigazítani. Ezt tükrözi, hogy a költség- vetésnek a vállalatoktól és szövetkezetektől származó bevétele 9 milliárd forinttal elmaradt a tervezettől, a támo gatások pedig — az elkülönített alapok támogatási többletét is ideszámítva — 16 milliárd forinttal meghaladták az előirányzottat. Felhalmozási célra a költségvetés az előirányzottnál kétmilliárd forinttal nagyobb összeget költött, döntően a lakásépítés támogatása miatt. A társadalombiztosítási kiadások egymilliárd forinttal, a központi költség- vetési szervek kiadásai 900 millió forinttal, a tanácsi támogatások 500 millió forinttal haladták meg a tervezettet. A nagy exportárveszteségeket, amelyek főként az élelmiszer- gazdaságot és a kőolaj-feldol(Folytatás a 2. oldalon) FEJTI GYÖRGY LUKACS JÁNOS NÉMETH MIKLÓS Az MSZ1/1P Központi Bizottsága, illetve a népfront javaslatára Személyi változások a pártás állami vezetőtestületekben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1987. június 23-i ülésén — mint az arról kiadott közlemény tartalmazta — szervezeti és személyi kérdésekről döntött, s ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. A Központi Bizottság Beck Tamást, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökét, a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatóját, Gyuricza Lászlót, az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának első titkárát, Ivá- nyi Pált, a Fővárosi Tanács elnökét, I\Iedgyessy Péter pénzügyminisztert, Németh Miklóst, a KB osztályvezetőjét, Petrovszki Istvánt, a KB Ismét benépesült a Parlament ülésterme osztályvezetőjét és Tatai Ilonát, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatóját tagjai sorába választotta; Németh Károlyt felmentette az' MSZMP főtitkárhelyettesi tisztségéből; Lázár Györgyöt megválasztotta az MSZMP főtitkárhelyettesének ; Losonczi Pált saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt felmentette politikai bizottsági tagságából; Sarlós Istvánt saját kérésére, érdemei elismerése mellett felmentette politikai bizottsági tagságából; Berecz Jánost és Csehák Juditot megválasztotta a Politikai Bizottság tagjának; Havasi Ferencet felmentette központi bizottsági titkári tisztségéből; Horváth Istvánt felmentette központi bizottsági titkári tisztségéből; Fejti Györgyöt, Lukács Jánost és Németh Miklóst megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. ☆ ' ☆ ☆ A Központi Bizottság legutóbb1 ülésén felmentette Havasi Ferenc elvtársat, a KB mellett működő gazdaságpolitikai bizottság, a közgazdasági munkaközösség és a szövetkezeti munkaközösség elnöki tisztéből ; Németh Károly elvtársat a káderpolitkai bizottság, a párt. építési munkaközösség és az ifjúsági bizottság elnöki tisztéből, továbbá a KB által kiHORVÄTII ISTVÁN küldött — a párt vezető szerepének kérdéseivel foglalkozó — munkabizottság vezetése alól. A Központi Bizottság kinevezte Németh Miklós elvtársat a KB mellett működő gazdaság- politikai bizottság, valamint a közgazdasági munkaközösség elnökévé; Szabó István elvtársat a szövetkezetpolitikai munka- közösség elnökévé; Lázár György elvtársat a káderpolitikai bizottság elnökévé, és megbízta a KB által kiküldött — a párt vezető sze(Folytatás a 2. oldalon.) MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA NÉMETH KÁROLY BERÉCZ JÁNOS
