Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-03 / 129. szám
1987. JtJNIUS 3., SZERDA 5 IALLITOTERMEKBOL Mágikus festői látomások Fedinecz Atanáz: A magány j Fedinecz Atanáz festő- ^ művész önálló tárlata jú- '/, nius 21-ig látható az aszó- í di Petöti Múzeumban. A Szovjetunió kárpátontúli területén jelentős művészeti élet alakult ki az elmúlt évtizedekben; a magyar nyelvű irodalom sok jelentős képviselője alkot itt, köztük Bállá László, Balogh Balázs, Bernjén Miklós, Ferenczi Tihamér, Füzesi Magda, Kovács Vilmos, Imre Sándor, Sütő Kálmán és mások. E tájról repatriált hozónkba Puskás László festőművész, aki legutóbb Szobon szerepelt önálló kiállítással és Fedinecz Atanáz, aki Aszódon röntgen szakorvos és festőművész. Orvos és alkotó Fédinecz Atanáz. , 1938-ban született Ungvíron, 1960-ban szerzett orvosi diplomát, közben fotózással és grafikával is foglalkozott, s műveivel tizennyolc nemzetközi kiállításon vett részt. Festői tanulmányait 1974-ben Odesszában végezte, 1986-ban bemutatkozott önálló anyaggal az MSZMP Pest Megyei Bizottsága oktatási igazgatóságán is. Aszódi tárlata izgalmas meglepetés. Elsősorban azért, mert mágikus emlékképekben örökíti meg az ottani népsorsot. Takáts Gyula kérdezte versben: Ki metszi rézbe, titka mit emelt? / Egy érzés síkjait, egy mozdulat egét, / ahogy Volócra tártad a kezed, a hegyeink más kőbe osztva szét. E más kövek, más hegyek, patakok ugyanazok — maga az ember. A mágikus látomásoknak ez a tartalma, igazsága, áhítata. Képekkel érkezik vissza ifjúságába, s e festményekkel feltámasztott érzések értékké válnak az emlékezés színes testesülésében. Chagalli módszer ez — Fedinecz Atanáz egyéniségére hangszerelve, önarcképe egy nép, egy táj. Nem keresett soha mitológiát, ez a világ és magatartás benne él, művekben követeli jussát, hogy üzenetként megszülethessen. Béke, harmónia A hegyek tiszta fensége tekint ránk egyik képén a háttérből — egy magányos férfi ül háttal egy szobában —, békét, harmóniát és megnyugvást árasztva tűzhelyre, vödrökre, mestergerendára. Emlékezetes portréja lányáról és öze Lajos színművészről készült. Rendkívül karakteres a Hegyi lovacska, a Falusi utca és az Esős rigai városkép. Erő és csönd, a lelkűiét visz- szafogott bensősége hatja át önarcképét és az Esti mise intim templomát Az elveszett őseink árnyéka című sorozat és egész művészetének kimagasló alkotása az Ökrös szekér. Ezen a képen a megdőlt kerítések szűk mederutcát építő sorfala között ballag a kanyarban egy szénásszekér. Virágzik a fa, a házak szinte emberszemekkel néznek ránk ablakaikkal, s ez az áhítat maga a béke. Maradandó művek Erdélyi Béla, Boksái József Manajló Fedor nyomán a képzőművészet új, friss hajtása született, Fedinecz Atanáz munkásságával a realizmust tisztázott látomásokkal, mágikus képi álmokkal bővíti. Olyan egyéniség, aki rendelkezik az ifjúság tiszta forrásaival, várakozó emlékképei bármikor új és maradandó művekké véglegesülhetnek. Losonci Miklós Társadalmi röntgenképek Hosszú évekkel ezelőtt találkoztam először Budai Tibor grafikáival. Már akkor sem volt kezdő művész, de hogy igazán kiforrott alkotó sem, az most vált bizonyossá számomra, amikor a' közelmúltban ismét láttam képeit a budapesti Fényes Adolf teremben. Ennek a kiállításnak az anyaga látható most Vácott a görög templom kiállító- termében és az érdi városi könyvtárban. Budai Tibor művészetének változása kettős. Az évek során rájzi eszköZtárá egyszerűsödött, lényegretörőbb, tömörebb lett, jelképrendszere kikristályosodott. Ugyanakkor grafikáinak gondolattartalma bonyonlultabbá, áttételesebbé vált. E látszólagos ellentmondást a következőképpen oldotta föl Tamás Ervin festőművész a váci tárlat megnyitóján: „Budai Tibor munkásságának két fő jellemzője van. Választott témái — legyen ez történelmi közelmúltunk megítélése vagy jelen életünk valamely gondja — elkötelezett állásfoglalással átgondoltak. Nemkülönben az a művészi következeteseség, igényesség, amellyel egyfajta grafikai törvényszerűséget, komponálás! módot követ. Ámde a grafika nyelvén kifejezett gondolatok befejezést sohasem nyernek. Céljuk az, hogy mi, nézők gondoljuk tovább a bennük rejlő tartalmakat. Ebben a világ' ban minden vonal, tárgy, figura többszörös feladattal terhelt. Mert azok csak első jelentésükben vagy rétegükben tárgyak, figurák. Minden - további .réteg már. szinj^olikus és asszociatív, hiszen a realitás talajából kiinduló társadalmi röntgenképek ezek.” M. N. P. Budai Tibor: Mi van a felszín alatt? Pest megyeiek Szolnokon V asutaskórus-találkozó Szolnok ad otthont június 27-én 14 órától az alföldi vasutaskórusok találkozójának. Az első ízben megrendezésre kerülő versenyen ott lesznek a Pest megyeiek is. A cegléd- berceli és dunakeszi kórusokon kívül szegedi, miskolci, szolnoki együttesek is pódiumra lépnek. A műsoridő 20 perc lesz, ezt követően dönti el a zsűri, hogy mely együttesek viszik el a pálmát. A legjobbakat ugyanis díjazzák. A vasutas-szakszervezet járműjavító művelődési központjában megrendezésre kerülő találkozón vendégként egy N.iZK-együttes is fellép és színesíti műsorával a találkozó programját. A verseny vé' gén fehér asztal mellett szak mai tanácskozáson vesznek részt a kórusok tagjai és vezetői. Vidéki és fővárosi színházak Utószó a találkozóhoz A kaposvári Csiky Gergely Színház előadásával a budapesti Vígszínházban — G. B. Shaw: Szent Johanna című drámáját játszották — befejeződött a VI. országos színházi találkozó, összesen huszonkét budapesti és vidéki színház egy-egy előadása vett részt — azaz a jelen színi évadban országszerte bemutatott művek mintegy 10—11 százaléka. Statisztikailag ez az arány igen reprezentáns. Nem biztos azonban, hogy színházművészetünket illetően is az. Amint azt a találkozón látott előadások is bizonyítják: ez a mintavétel részint sokkal kedvezőtlenebb képet adott a mai magyar színházművészetről, mint amilyen a valóságban létezik, részint sokkal jobbat. Rosszabbat, mert több esetben nem azzal az előadással szerepeltek a színházak, amellyel igazán képviselhették volna jelenlegi felkészültségüket, művészi színvonalukat, esetlég távlati elképzeléseiket. Csak két példát. A békéscsabai Jókai Színház egy olyan délamerikai darabbal lépett fel (Dragun: Argentin szimfónia), amely bár távolról emlékeztetett Brecht Kurázsi mama című darabjára, olyan vásári színvonalú volt, hogy még a szakmai közönség is alig bírta végignézni. Mindezt a rendezés eklektikussága, álmodern- kedése még csak fokozta. Ugyanakor a békéscsabaiaktól láttam korábban egy igen jó Űri muri-előadást, és egy nagyon érdekes mai darabot (Békés Pál: Pincejáték). Másik példa: a Nemzeti Színház Mo- liére: Tudós nők című komédiája szobaszínházi előadásával nevezett, holott például rendelkezésükre állt egy sokkal reprezentánsabb Énekes madár-előadás. Ugyanakkor a találkozó jobb ' Völt; mitit az-blőádások ösz- szességéből kitűnik. Hiszen láttuk az évad kiemelkedő magyar drámasikerét, Spiró György Csirkefej című drámáját (s ez egyben az évad egyik legkiválóbb előadása is). Lát- uk az igazán lenyűgözően megcsinált Brecht Galilei élete című drámát Miskolcról (rendezésben, színészi játékban ez is az évad egyik eseménye volt), láttunk Szolnokról egy magyarországi felfedezést, Gorkij Vassza Zseleznova című darabjának nálunk sosem játszott első (és nagyon jó!) változatát, az Örökösöket, jó előadásban és jó színészekkel. Szegedről egy élvezetes Hegedűs a háztetőn, Pécsről egy nagyon szórakoztató francia keserű komédia (Vitrac: Viktor), Nyíregyházáról egy mai angol szerző, Edward Bond A bolond című, izgalmas drámája érkezett, Debrecenből egy jó Örkény: Tóték előadás. Igen ám, de aki eleget járja az ország színházait, az azt is tudja, hogy ezek valóban a csúcsok, s a bemutatók többsége sajnos nem ilyen érdekes, az előadások színvonala meg ennél is vitathatóbb. No de hát ez a fajta arányeltolódás minden válogatás örök hibája. Az előadások általában szép számú nézők előtt zajlottak. Ä budapesti közönséget érdeklik ezek a találkozók. Nem úgy a budapesti szakmát. Hogy a vidéki színészek, rendezők nem láthatták egymás előadásait, nnak technikai akadályai vannak, s ezek érthetőek. De hogy a budapesti színészek és rendezők közül csak elvétve fordult elő egy-egy ezeken az előadásokon (mármint a vidékieken), az érthetetlen. Olyan közömbösség ez, amely jelzi: a szakma egyre inkább befelé fordul, saját közügyei sem érdeklik igazán. És ez nagyon nem jó dolog. A szakmai közöny az élet egyetlen területén sem kifizetődő magatartás.- T. I. RA DTÓFIGYELŐ JELENIDÖBEN — a munkások szabad idejéről. A sajtóból, a különböző felmérésekből is kiderül, hogy jelentősen csökkent a munkások szabad ideje. Aki teheti, gmk-zik, túlórát vállal, vagy más pénzszerzési lehetőség után néz. Mindezt azonban a pihenés, az önművelés rovására. Tárnái Gizella és Kondor Katalin a túlmunka és a kulturálódás ellentmondásait vizsgálták. Alaposan és tudatosan készültek fel a téma boncolgatására. Megkerestek gmk-tagokat, közművelődéssel foglalkozó szakembereket, gazdasági vezetőket egyaránt. Már az első percekben megütötte a fülemet az egyik nyilatkozó kijelentése: a műveltségnek nincs presztízse. Ezt a megállapítást én módosítanám: csupán hátrább került az értékrendben. Hiszen például a túljelentkezés — egyes középiskolákban, egyetemeken — sem ezt bizonyítja. Egy asszony szerint természetes, hogy mellékes ke- reseti lehetőségre is szükség van, mert a fizetésből nem lehet megélni. Ez már magyarázata lehet a műveltség kedvezőtlen értékváltásának. Mellékesen megemlítem — érvként, hogy rendkívüli módon megnövekedett a kulturális kínálat, jóval több a választási lehetőség a maradék szabadidő eltöltésére, mint korábban. Egy építőipari munkásszálló lakóival is beszélgettek. A riporter kérdésére, hogy tíz társuk közül hány gmk-zik, szellemes választ kapott — tizenegy. A szálló kultúrosából csak úgy ömlött a panasz: hiába veszi meg a könyvtár a legkülönbözőbb folyóiratokat, újságokat, nem olvassák. A heti egyszeri videovetítésre nem jönnek ötvennél-hatvannál tibben. — Az a feladatom, hogy fejlesszem az igényeket. Már bocsánat, de hogyan? — kérdezte. Csakis rendkívüli energiával és képességekkel megáldva- verve lehet valamit elérni! Úgy, hogy a közművelő napi tizenhat órát dolgozik. Számos esetben tapasztaltam Pest megye művelődési otthonaiban járva, hogy ahol eredményt tudnak fölmutatni, ott a munkatársak sokat feláldoznak szabadidejükből. Arról nem is beszélve, hogy ennek a hivatásnak betöltéséhez nem elég csupán százszázalékos erőbevetés. Ha tehát más rétegeknél vizsgálnánk a szabadidőhelyzetet — hasonló képet kapnánk, mint a munkások esetében. Dr. Fukász György szociológus egy Csepelen készített felmérésről számolt be. Míg 1969-ben a törvényes munkaidőn kívül megkeresett pénz a jövedelem 5,3 százalékát tette ki, addig ez a részarány 1985- re 42,9 százalékra emelkedett. ÉVEKKEL EZELŐTT csökkentették a munkaidőt, s így több lett a szabadidő, amit azonban nem pihenésre, regenerálódásra fordítanak az emberek, s ennek a későbbiekben következményei lesznek. Egyrészt károsodik a túlmunkát végzők egészsége, másrészt kedvezőtlenül hat ez vissza az ember felkészültségi szintjére. Hadd tegyem még hozzá, hogy mindezek a megállapítások a kultúra munkásaira is vonatkozhatnak! Az Elzett Egyesülés elnöke, Meleghegyi József sem örül a vgmk-knak, mert az ott felhasznált időt a szellemi, fizikai feltöltődésre kellene fordítani. Például arra, hogy ha a munkás új gépet kap, akkor hazavigye a gépkönyvet és tanulmányozza. Függetlenül attól, hogy tudok ilyen esetről, ennek általánossá válását elég nehéznek tartom. A gépkönyv ugyanis nagyon sokszor meg sem érkezik a géppel; külön kell megrendelni... Vennes Aranka A művelődéshez Kedvezményele nevelőknek A pedagógusok önművelését, szórakozását segítő kedvezményekről kötött megállapodást a pedagógus-szakszervezet és több kulturális intézmény. Az akcióra kísérletként először a fővárosban és Pest megyében kerül sor. A Pest Megyei Moziüzemi Vállalat június 1-jétől egy évre szóló, 24 szelvényből álló pedagógusbérletet bocsát ki. 180 forintos egységáron. Ezek a megye bármely filmszínházában. autós- és kertmozijában beválthatók: belépőjegyül egy-egy bérletszelvény szolgál. így egy jegy 7 forint 50 fillérbe kerül. A bérlet- tulajdonosok egy-egy alkalommal — a szelvények ellenében — legfeljebb öt hozzátartozójukat, barátjukat is magukkal vihetik. A budapesti oktatási intézmények pedagógusai e nyáron. 30 százalékos kedvezménynyel látogathatják a fővárosi szabadtéri színpadok előadását, kivéve az operetteket, a cigányzenei és a pop-rock hangversenyeket. A 100 forintos bérleteket június első két hetében lehet megvásárolni a Szabadtéri Színpadok Igazgatóságának városmajori központjában. Ezekkel nyolc különböző produkcióra váltható kedvezményes jegy. A harmadik kedvezményes akció már folyik. A szakszervezet a Könyvértékesítő Vállalattal a pedagógusnap alkalmából kötött egyezséget. Ennek alapján a vállalat — a fővárosban és Pest megyében egyaránt — külön kérésre az oktatási intézményekbe szállítja a könyveket, amelyeket 50 százalékkal olcsóbban bocsát a pedagógusok rendelkezésére. A #%••/ PEST MEGYEI IPARCIKK. ** rlfi KERESKEDELMI VÁLLALAT új szolgáltatása amatőr fotósoknak és filmeseknek: — színes negatívok előhívása — színes mozifilmek előhívása — fekete-fehér filmek előhívása keretezéssel — EG diafilm előhívása — színes papirkép negatívról. A szolgáltatások a következő helyeken igényelhetők; Monor, Pattermann u. 3., Forrás Áruház Szentendre, HÉV-végállomás, iparcikkáruház Gödöliő, Dózsa György u. 5-7., Kultúrcikkbolt. A kidolgozás minőségére a főfotó a garancia A Budapest Bank Rt. Ceglédi Igazgatósága (Cegléd, Rákóczi u. 2.) magánszemélyek részére kötvényjegyzési akciót hirdet [fCLpí C J vVM lJJ a Dél-Pest Megyei Áfész, Cegléd által kibocsátandó 10 millió Ft értékű kötvényre. Jegyzési időszak: május 25-étől június 5-éig. Jegyzés személyesen a Ceglédi Igazgatóságon. Biztosítsa kötvényét jegyzés útján!