Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-03 / 129. szám
1981 JŰNIÜS 3., SZERDA Jogi tanácsok Építkezés a zártkertben • A nyugdíjas-foglalkoztatási keretnél figyeEembe vehető jövedelem • A felmondási idő • Mentesség a tékánál • A mellékfoglalkozás bejelentése 9 K. L. palotáshalmi nyug- (U.Uís egy zártkert tulajdonosa. Kérdésé, hogy erre a területre mi építhető. A zártkertijén csak akkor lehet építkezni, ha a földrészlet a helyi tanács által meghatározott legkisebb mértéket meghaladja. A zártkert legkisebb nagysága általában nem kevesebb, mint 720 négyzetméter (200 négyszögöl). A zártkertben a tulajdonosok egy 12—32 nettó alapterületű (tetőtér-beépítés nélküli) legfeljebb 3,5 méter homlokzat- magasságú, illetve 5,5 méter gerincmagasságú, a tájba illő, a műveléshez szükséges •— ideiglenes tartózkodásra is alkalmas és az illemhelyet is magába foglaló — gazdasági épület helyezhető el. Hétvégi ház tehát nem építhető, a gazdasági épületnek szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytárolónak vagy présháznak kell lennie. Természetesen a zártkertben pince is építhető, valamint fóliasátrat, növényházat és az állattartáshoz szükséges ólakat is építeni lehet. A D. K.-iié túrát nyugdíjas havi ötezer forintos állást vállalt. A munkahelye azonban a múlt hónap teljes kidolgozását nem engedélyezte azon a címen, hogy év végi részesedést kapott. Közismert szabály, hogy a nyugdíjas a naptári év folyamán 1260 órás foglalkoztatási keretben dolgozhat, és az ezen belül elért keresete a 60 000 Ft-ot nem haladhatja meg. Ha ezt az előírást megsértik, a nyugdíj folyósítását fel kell függeszteni. Ezért különösen fontos, hogy a munkáltató; de- maga a dolgozó is figyelemmel kísérje jövedelmének alakulását. A foglalkoztatási keret szempontjából azt az.időt kell figyelembe venni, amelyre a dolgozó a munkájáért bármilyen, címen' bért vagy bérjellegű juttatást kap. A keretbe beleszámít a jutalom, az év végi részesedés is, továbbá az a természetbeni juttatás, amely után nyugdíjjárulékot kell fizetni. Ha a nyugdíjas táppénzt, baleseti táppénzt, betegségi segélyt kapott, ennek az összegét is figyelembe kell venni. • I*. I. nagykörösi olvasónk munkahelyen felmondást adott be. Vállalata a felmondási időt a munkaviszonyban töltött ideje és nem a vállalatnál eltöltött ideje alapján állapította meg. Szeretnem tudni jogosan járt-e, el a vállalatom — kérdezi. A határozatlan időre szóló munkaviszonyt a dolgozó indoklás nélkül, a munkáltató indoklással bármikor felmondhatja. Mivel a felmondás az egyik fél akaratából a mün- kaviszonyban váratlan helyzetet teremt, a jogszabály a másik fél érdekeinek biztosítása miatt felmondási időt ír elő. A felmondási idő alatt mindkét félnek lehetősége van arra, hogy megfelelő munkahelyet, illetve munkakör betöltésére alkalmas személyt találjon. A felmondási idő 15 naptól, hat hónapig terjedhet. Ezen belül a felmondási idő mértékét a munkaviszonyban töltött idő tartamától és a munka jellegétől függően a kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) határozza meg. Tehát a kiszámításnál minden munkaviszonyban töltött időt figyelembe kell venni. • V. L. üllői MAV-nyugdí- jast településfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezték. Olvasónk a tanács intézkedését sérelmesnek tartja, mivel 4000 Ft-os nyugdíjából feleségével csak úgy tud megélni, hogy 2500 Ft-ért éjjeliőri munkát vállal. A települések intézményei nek fejlesztéséről és színvona-- Iának emeléséről a helyi tanácsok úgy is gondoskodhatnak, hogy a lakosság véleményét' kikérve településfejlesztési hozzájárulást állapítanak meg, ameiyet meghatározott célra fordítanak. Amennyiben a lakosság a tanácsi célokkal előzetesen egyetért, a területen levő lakások és ingatlanok tulajdonosai, bérlői, ha szonélvezői kötelesek a hozzájárulást fizetni. A jogszabály a hozzájárulás megállapításánál mentességek és kedvezmények biztosításával segíti a szociálisan rászorulókat. A tanács kérelemre vagy a rendelkezésre álló adatok alapján mentességet állapít meg annak a javára, akinél az egy személyre számított jövedelem a hozzájárulás megállapítását megelőző évben — az együtt lakó házastárs és más közeli nagykorú hozzátartozó jövedelmét is figyelembe véve — a havi 2500 Ft-ot nem haladja meg. A helyi tanács rendelettel további mentességet és kedvezményt is engedélyezhet. A tanácsi szervek ezen felül anyagi és szociális körülmények alapján (lakással kapcsolatos terhek, fiatal házas, három- és többgyermekes család stb.) egészben vagy részben mentesítést adhat a hozzájárulás alól. Elengedhető, illetőleg mérsékelhető a hozzájárulás annál is, aki a településen társulási, illetőleg társulati hozzájárulást fizet. # M. Cs. ceglédi adminisztrátor egy társashaz gondnoki teendőit akarja mellékfoglalkozásban ellátni. Munkahelyén kérelmét elutasították. For- dulbatok-e a döntőbizottsághoz? — kérdezi olvasónk. Ha a dolgozó mellékfoglalkozást kíván létesíteni, a szerződéskötés előtt köteles a munkáltatójának írásban bejelenteni, hogy hol, milyen munkakörben, hány órát kíván a mellékfoglalkozásban eltölteni. A vállalatnak nyolc napon "'bélül' lehetősébe v&n arra-.:bpgy megtiltsa a dolgozó mellékfoglalkozását, ha a munkaviszonyából eredő kötelezettségének teljesítését veszélyezteti. Köteles viszont megtiltani a munkáltató a mellékfoglalkozást, ha a dolgozó munkájával összeférhetetlen. A vállalat döntéséta munkáltatói jögokat gyakorló vezető a szakszervezet véleményének figyelembevételével hozza, és e döntéssel szemben kérelemnek nincs helye. Vannak azonban olyan mellékfoglalkozású munkaviszonyok is, amelyeket nem kell előzetesen bejelenteni a munkáltatónak. A havi 48 órát meg nem haladó fizikai vagy egyszerű ügyviteli jellegű munkához, valamint a havi 16 órát meg nem haladó oktatói munkához a dolgozót nem terheli bejelentési kötelezettség. Ugyanezen szabályok szerint kell eljárni, ha a munka újítás vagy találmány kivitelezésére, illetőleg szerzői jogi védelemben részesülő alkotó munkára, vagy művészi produkcióban műsorkészítésben való közreműködésre irányul. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Bp. VIII., Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre folyamatosan válaszolunk. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezet raktárosa egy tápos zsákot elrejtett, és a szövetkezet autójával el akarta vinni lakására. A sofőr azonban másfelé készült menni, ezért terve nem sikerült. Közben az elrejtett zsákot felfedezték, és az egyik tsz-tagot vették gyanúba. Ekkor a raktáros önként jelentkezett, és beismerte eltulajdonítási szándékát. A történtek miatt fegyelmi eljárás indult ellene, ami azzal végződött, hogy a tagok sorából kizárták. A büntetés enyhítéséért a raktáros a munkaügyi bírósághoz fordult, amely a döntést szigorú megrovásra enyhítette. Az ítéletet a megyei bíróság jogerőre emelte. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett vétkes kötelezettségszegés súlyos fegyelmi vétség, és azzal általában a legszigorúbb büntetés kiszabása indokolt — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság határozata. — Az alsófokú bíróságok túlzott jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy a raktáros a cselekményét feltáró beismerő vallomást tett és megbánást tanúsított, holott az csak azután történt, hogy egyik munkatársára terelődött a gyanú. A cselekmény megTlZ NAP RENDELETÉI A takaréklevélről rendelkezik a 21/1987. (V. 23.) PM számú rendelet, melyet az 1987. május 15. napját megelőzően megkötött takaréklevél-szerződésekre is alkalmazni kell. Az egyes takarékbetétek elhelyezési és kamatozási feltételeiről szól a pénzügyminiszter 22/1987. (V. 23.) PM rendelete. A jogszabály alapján, felemelt kamat — a KST és az iskolai takarékbélyeg kivételével — a rendelet hatályba lépésétől" illeti meg a betéttulajdonost. A KST és az iskolai takarékbélyeg magasabb kamatai csák az új betétfizetési időszakok kezdetétől érvényesek. A nyeremény-takarékbetét nyereményeinek újabb megállapításáról, valamint a gépko- csi-nyereménybetétekről hozott 5/1961. (III. 10.) PM számú rendeletet módosították. Az áruvásárlási kölcsönről szóló 1/1966. (X. 30.) PM—BKM számú együttes rendeletet módosították. Felhívjuk olvasóink figyelmét a lapunk hétfői számában megjelent PM-közleményre, mely szerint a jogszabályban leírtaktól eltérően 1987. június 1. napját követően kötött áru- vásárlási kölcsönszerződésre kell megfizetni a felemelt kat- matokat. ., . . A mozgássérültek nevelőképző és nevelőintézetében elhelyezettek ellátásáért fizetendő térítési díjat módosította a 2/1987. (V. 23.). MM rendelet. A gimnáziumi fakultatív oktatást szabályozza a 4/1987. (V. 23.) MM számú réndélet. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 17. számában találhatók. Módosított törvény Házastársi vagya&kexösséa A családjogi törvény 'módosítása érintette házassági vagyonjogi rendszerünket is. Az eddigieknél részletesebb szabályozásra került a házassági vagyoni szerződés intézménye. A családjogi törvény eddig lehetővé tette, hogy a házastársak a házasság fennállása alatt egymás között különféle szerződéseket (például ajándékozást, cserét) kössenek, ezen túlmenően a közös és külön vagyonukból vagyontárgyakat utaljanak át a külön vagyo- nokba, illetőleg a külön va- gyonokból a közösbe. Megszűnik a tilalom A leglényegesebb változás az, hogy a családjogi törvény módosításával megszűnik az a tilalom, amely szerint a házasságkötés előtt a házastársi vagyonközösséget sem egészben, sem részben nem lehet kizárni. A felek most már házasság- kötés előtt is rendezhetik szerződéssel az egymás közötti vagyoni viszonyaikat. A módosított törvény lehetővé teszi, hogy a házasulandók vagy a már házasságban élők vagyoni szerződésben a Csjt. általános házassági vagyonjogi rendelkezéseitől eltérően határozzák meg, hogy. mi kerül a közös, illetőleg a külön vagyonba. Nagyobb rendelkezési jogot nyertek a felek arra, hogy a házassági közös vagyoni rendszert szűkítsék vagy bővítsék. Amennyiben másképpen nem rendelkeznek, azaz nem kötnek házassági vagyonjogi szerződést, az esetben a vagyoni viszonyaikra a családjogi törvény általános vagyonjogi rendelkezései lesznek az irányadók. Szerződéskötés esetén viszont rendelkezhetnek akár úgy, hogy a közös vagyon körét bővítik. Szerződéssel esetenként megvalósíthatják akár a teljes vagyon- elkülönüléses, akár a teljes vagyonelkülönítéses vagyonjogi rendszert. Házassági vagyonjogi rendszerünknek feltehetően változatlanul uralkodó formája marad a házastársi közös vagyoni rendszer, de egészében házassági vagyonjogunk sokrétűbbé és a társadalom mai követelményeinek inkább megfelelőbbé válik. Osztatlan iuloidon A módosított családjogi törvény rendelkezései szerint a házasság megkötésével a házastársak között — , hacsak szerződésben másként nem rendelkeztek — a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együtt, akár külön-kü- lön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs külön vagyonához tartozik. A módosítás a részleteket illetően a közös vagyonra vonatkozóan is tartalmaz eltérést a korábbi szabályozástól. A módosított törvény szerint közös vagyon a külön vagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és -fenntartás költségeit. Üj e tekintetben az, hogy a külön vagyon hasznából, amely a közös vagyont gyarapítja, a jövőben le kell vonni a vagyonkezelés és -fenntartás költségeit. Fenntartotta a törvény azt a rendelkezést is, amely szerint közös vagyon a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj. Fokozottabb védelem A bíróságok ítélkezési gyakorlata a közös vagyont mindig fokozottabb védelemben részesíti, mint a külön vagyont. Általában közös vagyonnak tekint mindent, aminek a külön vagyoni jellege nem nyert bizonyítást. Abból a továbbiakban is érvényes követendő élvből indul ki, hogy a házassági kötelékben élőknek a vagyonukat a legcélszerűbb módon is önzetlenül kell felhasználni a család érdekében. A vagyoni kérdésekben ne legyen közöttük kicsinyes, az együttélés jó légkörét megzavaró mérlegelés tárgya az, hogy a külön vagyonból vagy a közös vagyonból költekeznek a család érdekében. A módosított törvény szerint is.a házastársi vagyonközösség a házassági életközösség idejére keletkezik. pen neki volt kötelessége a raktári lopásokat megakadályozni. Mindezek figyelembevételével a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú ítéleteket hatályon kívül helyezte, és a tsz által kiszabott fegyelmi büntetést helyben hagyta. Egy vidéki kereskedelmi vállalat üzletének vezetője és helyettese megállapodott munkaadójukkal, hogy az üzletet öt éven át úgynevezett jöve- delemérdekeltségű rendszerben vezetik. Megegyeztek az alapbérben, a bérjellegű prémiumban és abban is, hogy ha egy év alatt ötmillió-há- romszázötvenkilencezer forintnál nagyobb eredményt érnek el, a többlet huszonöt százaléka kettőjüket illeti, mégpedig a vezetőt hatvan, helyettesét negyven százalékban. Az új rendszer már az első évben jól működött. A két vezető önállóan szerezte be az árut, saját felelősségükre határozták meg a választékot és az értékesítést. Mindezek eredményeként a kitűzött célt 577 ezer 300 forinttal túlteljesítették. Tehát a többleteredmény 25 százaléka: 144 ezer 325 forintot tett ki. Ennek 60 százaléka: 86 ezer 595 forint az üzletvezetőt illette, 40 százaléka pedig, vagyis 57 ezer 730 forint a helyettesét. Azonban tekintettel arra, hogy a helyettes egy hónapig betegsége miatt nem dolgozott, részesedéséből ennek megfelelő arányban 14 ezer 317 forintot levontak. Ezt az összeget az üzletvezető azzal az indoklással, hogy az egy hónap alatt helyettese munkáját is ellátta, magának követelte, de igényét a vállalat elutasította. Hasonlóképpen járt a munkaügyi döntőbizottságnál is. Ezért a munkaügyi bíróságon pert indított, de szintén sikertelenül. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, és így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely kimondta: a helyettes betegsége alatt, végzett munkájának eredménye az üzletvezető részesedési arányát növeli. Ellenkező esetben ugyanis az üzletvezető-helyettestől levont összeggel a vállalat jogalap nélkül gazdagodna. Ezért a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a vállalatot kötelezte, hogy a szóban forgó 14 ezer 377. forintot az üzletvezetőnek fizesse meg. Hová lettek az ékszerek? Hamisan tanúskodott A hamis tanúzás vagy az arra való felbujtás, a hatóságok félrevezetése büntetendő cselekmény. Az alábbi két történetben érről lesz szó. Egy dabasi fiatalasszony, a huszonhét éves Szőnyi János- né megharagudott valamiért a szomszédjára, és elhatározta, hogy bosszút áll rajta. Mégpedig ugyancsak sajátos módon. Feljelentést tett a rendőrségen, mely szerint a szomszéd ellopta az ő arany ékszereit. A ■ feljelentést annak rendje és módja szerint kivizsgálták, házkutatást is tartottak. A kérdéses darabok valóban előkerültek a szomszéd kertjéből, ott voltak elásva a veteményesben. A két telek egyébként nincs elkerítve egymástól; úgyhogy szabad a ki- és bejárás. Lopott holmi Ám az ügy ezzel még nem ért véget, sőt váratlan fordulat következett. Kiderült ugyanis, hogy éppen az kiabált. akinek a háza égett. Korábban ugyanis ékszerlopás volt Dabasnak abban a kerületében, ahopnan Szőnyiné elköltözött. Nos, az egyik eltűnt tárgyat valaki eladásra kínálta, és amikor lelepleződött, hogy lopott holmi, megmondta: Szőnyi Jánosnétól vette. Az asszony ekkor behallotta: ö volt a tolvaj, és azt is, hogy szomszédasszonyát akarta hamis váddal bajba keverni. A Dabasi Bíróság Szőnyi Jánosnét lopás és hamis vád bűntettéért nem jogerősen egy év felfüggesztett szabadságvesztésre, valamint tizenegy- ezer forint pénzbüntetés megfizetésére ítélte. Kitalál! tör^inet Á másik történet is azzal kezdődött, hogy valakit megloptak. A huszonöt éves Varga István február. 24-én reggel háromnegyed hat órakor egy fiatal nő lakása előtt,: az utcán várakozott, és megfigyelte, hogy az mikor távozik. Ekkor a bejárati ajtót egy csavarhúzóval felfeszítette, majd. a szobában, a szekrénysor fiókjaiban készpénz után kutatott. Talált egy lezárt ékszeresdobozt, melyet csavarhúzóval ugyancsak felfeszített, és a benne lévő háromezer forinttal távozott. A fiatal nő élettársával, a 33 éves Gáspár Jánossal együtt tért haza a lakásba. A férfi, mikor kiderült a lopás, érdeklődött, hogy mit vitt el a tettes. Az asszony a valóságnak megfelelően közölte, hogy háromezer forintot, az ékszerei hiánytalanul megvannak. Gáspár ekkor elkérte az értéktárgyakat, eltette azokat, és közölte élettársával: vallja azt a rendőrségen, hogy az ismeretlen tettes elvitte az ékszereit is, és ezenkívül ötvenötezer forint készpénzt. A kihallgatásoknál azonban kiderült a valóság. A Dabasi Ügyészség vádolja Varga Istvánt kisebb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettével, Gáspár Jánost pedig hamis tanúzásra való felbujtás vétségével. Ügyüket rövidesen tárgyalja a Dabasi Bíróság. Ga. J. Italozás után Botrány a HÉW-era Balogh Dezső 34 éves budapesti lakos, aki lopásért már ült a vádlottak padján, és barátja, Rákóczi Attila 23 éves dunaharaszti lakos, a Bicska csárdában szórakoztak, majd elhatározták, hogy meglátogatják szigethalmi rokonságukat, akik a késő esti órákban már lepihentek. így a két barát kiment a HÉV-állomásra, és felült a Dunaharaszti felé tartó szerelvényre. A kalauznő kérte a jegyeket, de a két fiatal azok bemutatását durva hangon megtagadta. A közelben tartózkodó polgári fegyveres őr, a szorongatott helyzetben lévő asszony segítségére sietett. Felmutatta igazolványát is, a garázda legények azonban tettlégesen bántalmazták őt. Végül a mozdonyvezető és a többi szolgálattevő tudták csak az ittas utasokat megfékezni. A Ráckevei Bíróság közfeladatot ellátó személy elleni erőszakért és könnyű testi sértésért Rákóczi Attilát egyévi felfüggesztett szabadságvesztésre és 3000 forint pénzbüntetésre, Balogh Dezsőt ugyancsak egyévi börtönre ítélte. Miután Balogh lopásért már büntetve volt, visszaesőként az ítélet végrehajtható. Asztalos Imre A helyettesítési díjról A raktárosság bizalmi állás télésénél annak sincs jelen- ősége, hogy az eltulajdoníta- íi kívánt táp nem nagy értélű. Viszont nyomatékkai kell írtékelni, hogy a raktáros bi- :almi állást töltött be, s ép-
