Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-03 / 129. szám
1987. jÜNlUS 3., SZERDA 4 Magad uram, ha...! A biatorbágyi üzletépítők Eredeti gépen készül a Nemzeti dal NYOMDATÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS guk készíthetnek levonatét a Nemzeti dalról azon a pesti — Länderer és Heckenast nyomdájából származó, 1821-ben gyártott — gépen, amellyel 1848. március 15-én Petőfi költeményét nyomták. Gutenberg-tipusú prés a Landerer-nyomdából 1821-ből Áz 1800-as évek végéből maradt, ma raktáron tartják ezeket a kliséket-- (Erdősi Ágnes felvételei) A cím fölötti képeken: A teremőr szabad idejében, emlékbe a látogatóknak az eredeti Nemzeti dalt nyomja (balra). Német eredetú nyomógép 1850 körül (jobbra). Biatorbágy egyik központi helye a tanácsháza környéke. Itt található iskola, étterem, zöldséges, cipész, butik és húsbolt is, S a nagyközség legnagyobb élelmiszerboltja. Mégis hétköznap délelőtt mindig csendes, szinte kihalt volt e környék. Talán ez utóbbi helyzet változása volt először szembetűnő, amikor az új ABC-áruházba betértem, amely a régivel éppen szemben épült fel. Minden irányból kosárral, szatyrokkal érkeznek a vásárlók, a hétköznap délelőtti időpontnak megfelelően elsősorban kisgyermekes anyukák és nyugdíjasok. Kifosztott kisboltok Gyerekkocsit toló fiatalasz- szonyt szólítok meg: Nem lakunk éppen közel — mondja —, de a nyitás után egy nappal, május 22-én már eljöttünk ide a pici fiammal, és annyi mindent megkaptunk, amit a mi kisboltunkban nem, hogy megérte a fáradságot. El is határoztam, hogy hetente egyszer-kétszer idejövünk feltölteni a háztartást. El sem tudom mondani, mennyire hiányzott már ebben a községben egy ilyen korszerű üzlet. Mi például az üdülőkörzet szomszédságában lakunk. A boltunk egy nyári hétvégen olyan volt, mintha hurrikán söpört volna végig a polcokon. Hiába rendelt a kereskedő bőven mindenből, ha azt akarta, hogy elég áruja legyen, a teljes eladóteret is telepakolhatta volna. Nálam talán csak a férjem örül jobban ennek az üzletnek, mert végre nem kell Pestről busz- szal hazahoznia délutánonként a bébiételt, a mirelit árut meg sok minden mást, amit a sarki kisboltban sosem találtunk. Régen várt ünnep volt Biatorbágy életében ez a boltnyitás. Legalább tíz éve minden falugyűlés, tanácstagi beszámoló, és más demokratikus fórum visszaköszönő témája volt a hiányos kereskedelmi ellátás.-S. akármilyen jó volt a kapcsolat a Börzsöny Környéki Afész-szel, ez mit sem' változtatott a tényen: a szövetkezet nem tudott korszerű üzletet épiteni Biatorbágyon. Már esztendőkkel ezelőtt arra az elhatározásra jutott a tanács, hogy saját erőből látnak hozzá a megoldáshoz, s építenek ABC-áruházat. Alap: a társadalmi munka — A pénz egy részét a településfejlesztési társadalmi munkaversenyben elért helyezéseinkért kapott összeg képezte — mondja Hernádi Károly, a nagyközségi tanács elnöke. — S amennyit csak tudtunk, a költségvetésünkből is gyűjtöttünk erre a célra. Ezzel együtt, amikor 1985 őszén megkezdtük a munkát, nem is gondolhattunk arra, hogy kivitelezővállalat vagy szövetkezet számára adjunk megbízást. Az építő a nagyközség volt. Elképzelhető hát, mennyi fáradságot, figyelmet követelt egy több mint jélezer négyzetméteres épület társadat mi munkában való kivitelezése. Igaz, a tanács vezetői biztosak lehettek abban, hogy a lakosság most sem hagyja cserben őket. Segítettek a helyi gazdálkodóegységek és a honvédség is. — Még nem volt időnk ösz- szesíteni, de az bizonyos, alig van kisiparos Biatorbágyon, aki nem dolgozott az ABC- áruház építésén. Ennek ellenére az utolsó fázisban a végső belső szakipari munkák elvégzését már egy szak csoportra kellett bíznunk. , így is valószínű, , hogy a legolcsóbban felépített ABC- áruházak közé tartozik a biatorbágyi, hiszen még a hét és fél millió forintot sem éri el az építési költség. A berendeA felkészülés jó, csak szezon nincs Vendéglátás ellenőri szemmel A Ráckevei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta, hogyan készültek fel a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek a nyári üdülési szezonra. A programban szerepelt a lakosság és az üdülök ellátásának, valamint a kereskedelemben és a vendéglátásban dolgozók munkakörülményeinek ellenőrzése. A vizsgálat tapasztalatai lehetőséget adnak majd ez ellátás felmérésére, a testületek tájékoztatásához szükséges Információk gyűjtésére, valamint az esetleges Jogsértések felderítésére. Az ellenőrzésen részt vettek a szigetszentmiklösl és a ráckevei tanácsok hatósági osztályai, a HNF-bizottságok fogyasztók tanácsai és a helyi tanácsok ellátással foglalkozó szakemberei. A vizsgálatot végzők a volt ráckevei járás területén fekvő 19 település 56 kereskedelmi és vendéglátó egységét látogatták meg. A tizenöt vizsgálati szempont között olyanok szerepeltek, mint a vendéglátóhelyek ételkínálata, az üzletek alapvető élelmiszerekkel — tej, kenyér — történő ellátottsága, tekintettel a nyári szezon növekvő hétvégi forgalmára. Ezenkívül megtekintették a működési engedélyeket, a vásárlók könyvét, illetve az ellenőrzési naplókat. Az üzletlátogatások során a hivatalos „vevők" próbavásárlásokat végeztek és körülnéztek a raktárakban is. Lejárt a poroltó! Az ellenőrzés az érintett egységeket teljesen váratlanul érte. Az élelmiszerboltok, büfék, vendéglátóipari egységek nagy száma miatt a tapasztalatok értékelésére csak későbbi időpontban kerül sor. Ráckevén mi is az ellenőrökhöz csatlakoztunk. Meglátogattuk a szabadszállási Aranyhomok Tsz cégére alatt működő büfét a Kossuth utcában, közel a HÉV-állomás- hoz. A szerződéses üzemeltetésű büfé vezetője 12 éve áll a szövetkezet alkalmazásában. Az elsősorban italokat árusító pavilon — ahol sört, saját termelésű bort és üdítő italokat mérnek — III. osztályú árakkal dolgozik. Ebben a szezonban bővíteni szándékoznak ételkínálatukat is. Ezentúl a pogácsa mellett már főtt virslit, debrecenit és grillcsirkét is kínálnak. Az ellenőrzés itt mindent rendben levőnek talált, csupán a poroltó- készülék felülvizsgálatát és a működési engedély érvényesít- tetését javasolták az üzletvezetőnek. Apró hiányosságok Borozó, hideg-meleg ételek, büféáruk — ez van kiírva a soroksári Kis-Duna-ág partján fekvő Keszeg sori vendéglő homlokzatára. Sajnos hiába a vendéglő ablakából kínálkozó Duna-parti kilátás és az ínycsiklandozó cigánypecsenye- illat, hideg még az idő, nemigen akaródzik átjönni a vendégeknek a szigetről. Roszler Ernő tulajdonos az idén április elsejével vette át a szerződéses üzlet irányítását, melyet a keceli Szőlőfürt Mezőgazda- sági Szakszövetkezet üzemeltet. A falra kifüggesztett étlapon 2-3-féle levest és 4-5- féle frissensültet találni naponta. Az üzlet hűtőkapacitása lehetővé teszi, hogy a nyári kánikulában is hűtött italokhoz jussanak, akik megszomjaznak. Az ellenőrzés mindössze néhány apróságot hiányolt csupán, mint például a cégtábláról az üzletvezető nevét és címét, valamint a vendéglő konyhájában javasolták egy kisebb súlyok (például hússzelet) mérésére alkalmas mérleg beszerzését. A vendéglátóhely egyébként tiszta, rendes. Nem messzire a parti vendéglőtől, a Gorkij utca sarkán áll Szabó István élelmiszer- vegyeskereskedése. A kis családi ház szomszédságában felépített, esztétikus belső elrendezésű üzletben szinte minden megtalálható a hajsampontól a tojásig, a primőr uborkától a friss felvágottakig. A polcokon gusztusos házikenyerek és óriáskiflik sorakoznak. Fillérre pontosan — A szezonra való felkészülésünk jó, csak éppen szezon nincs — mondja érthető iróniával a tulajdonos. Nyáron a jó időben még csak úgy ahogy megy az üzlet, idejárnak vásárolni a Kerekzátony- szigetről és a Keszeg sorról is, de szeptembertől márciusig már csak a törzslakosság nyitja ránk az ajtót. Olyankor, ha nem is deficites az üzlet, de éppen hogy kijövünk. Egyszemélyes bolt vagyunk, mégis olyan forgalom után vetik ki ránk az adót, mint amilyet egy ABC csinál nyolc emberrel. Pedig szezonban még vasárnap is nyitva tartunk. — Hogy mivel van a legnagyobb gond,..? Hát a beszerzéssel. Az ember megrendeli az árut, de biztos, hogy sohasem azt hozzák, amit kér, vagy akkor, amikorra ígérik, így azután kénytelenek vagyunk mi szaladgálni a dolgok után, és ez nemcsak időt, hanem rengeteg pénzt és energiát is felemészt. Mindig, mindenért külön is fizetni kell! Fontolgatom is, hogy abbahagyom, pedig én tényleg nem a gyors meggazdagodás reményében fogtam hozzá két évvel ezelőtt... Az ellenőrzés egyébként Szabó István boltjában is mindent rendben talált és a próbavásárlás is fillérre stimmelt. Antal Piroska zéssel együtt — amelynek költségeit az üzemeltető, a Buda Környéki Áfész állta *rr tízmillió forint értékű létesítmény készült el a régi Vasút-* állomáson. Ugyanis az új bolt a régi rámpa mellett épült, a valamikori indóház — ma általános iskola — szomszédságában. — Még be kell laknunk ezt a boltot — mondja mentegetőzve Zsemberi Béláné üzletvezető amiatt, hogy újra meg újra ‘ elalszik a villany,, a csöpp kis irodában; a villanyszereid éppen feliratokkal látja el a biztosítéktáblát. — Sok mindennek helyet kell találni, kitapasztalni, megismerni a raktárát. Az üzletvézetőnőnék nincs miért mentegetőznie. A gondjaikból a vásárlók szinte semmit nem vesznek észre. A pultok tele vannak áruval, még az újdonságnak számító háztartási cikkek, edény- és műanyag áruk kínálata is példás. Helyére ruházat és cipő — Huszonketten vagyunk, de sajnos hatan csak négyórás műszakban dolgoznak — magyarázza Zsemberi Béláné —, így például pénteken többen szabadnapjukon jöttek be, hogy ne legyen fennakadás. Rekordforgalmunk volt az első két napban, a nyitáskor például több mint háromszáz- negyvenezer volt a bevétel. Ez háromszorosa a másik bolt csütörtöki forgalmának. A régi üzlet szinte az utolsó percig üzemelt, miközben az eladók nagy része az átköltözéssel, az áruk áthordásával volt elfoglalva. — Újdonság számúnkra a zöldség ; és a tőkehús, .jiiszen a másik ' boltbán nem árultuk. Bevallom, féltünk is, lesz-e keletje ezeknek a cikkeknek itt, a húsbolt és a zöldséges közelében. De bebizonyosodott, hogy a vevők szívesen szereznek be mindent egy helyen. Remélem, nyáron a kiskerttulajdonosok terményeinek felvásárlásával színesíthetjük a zöldség-, gyümölcskínálatot — beszél terveikről az üzletvezető. A régi bolt — amely vagy háromszor beleférne az újba — egyelőre zárva van. — Először tatarozni kellene — mondja Hernádi Károly tanácselnök. — Az áfész tervei között szerepel, s ennek mi is nagyon örülnénk, hogy ruházati és cipőboltot alakítanak ki ott. Így az iparcikkboltból elkerülnének ezek az áruk, helyet adva a bolt eredeti profiljának. M. K. Ötvenmillió értékben Phylaxia-kötvény A Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalat állóalap-bővítő kötvényt bocsátott ki 50 millió forint értékben, 10 ezer, valamint 50 ezer forintos címletekben. A kötvény bemutatóra szóló, s minden magyar állampolgár megvásárolhatja. Évi kamata tizenegy százalék. Törlesztési ideje alatt a mindenkor esedékes törlesztőrészletekkel csökkentett ösz- szeg kamatozik. A kötvény hétéves lejáratú. Beváltása (törlesztése) 1992. július 1-jén kezdődik és három éven át három részletben történik. A kötvények az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. pénztárainál,, illetve bankszerveinél vásárolhatók meg június 1. és június 30. között. A kötvényeket a bank pénztáraiban a befizetés ellenében lehet átvenni vagy — az erre adott megbízás alapján — megőrzés céljából letétbe helyezni. A Phylaxia az állattenyésztők, gazdálkodók magasabb színvonalú ellátása érdekében élt a kötvénykibocsátás lehetőségével ; fejlesztéseket tervez, és ezeknél használja fel az így befolyó összegeket. A gyűjteményben helyet kaptak a magas-, a mély- és a siknyomás több száz esztendős gépei. A kiállítást végignézve képet alkothat a látogató a nyomdászat fejlődéséről : miként működtek az első kézisajtók, s hogyan — az ehhez képest modern — tégelysajtók. amelyek már ötszáz -példányt készítettek óránként, A szakma fejlődésének valamennyi nagy állomását példázza valamilyen gép. berendezés. Látható betűöntő műszer, majd az ezt felváltó öntőgép, de a betűöntés és a sorszedés műveletét egyesítő szerkezet is. Egyik érdekessége a bemutatónak, hogy a látogatók maRendkívűl értékes ipartörténeti gyűjtemény látható a Budapesti Történeti Múzeum kiscelli múzeumában. A fővárosi nyomdák a XVIII—XIX. században című kiállításnak különösen nagy jelentőséget ad az, hogy a gépmatuzsálemek történelmünk nagy eseményeinek is tanúi egyben. A ságharc leverése után, az elnyomás 'évtizedeiben is számon tartották azokat a sajtókat, amelyeken a Nemzeti dal és a forradalom 12 pontja készült. Noha nyomdákat szerveztek át, gépeket "mozditott- tak el, a nyomdászoknak köszönhető, hogy ezek a berendezések napjainkig fennmaradtak.
