Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-24 / 147. szám

1987. JÚNIUS 24., SZERDA Pávián Nyereséges Budapest Bank Rt. Saját kötvények A Budapest Bank Rt., amely a múlt év decemberében ala­kult, az eddig eltelt időszak­ban nyereséges volt. Az újon­nan alakult kereskedelmi ban­kok közül elsőként a Budapest Bank bocsátott ki saját köt­vényt. A meghirdetett 500 mil­lió forint összegű értékpapíro­kat a gazdálkodó szervezetek — bízva a pénzintézet eredmé­nyes működésében — rövid idő alatt jelentősen túljegyez­ték. A bank bővítette vállalko­zásait is. Több szakosított pénzintézet, kisbank részvé­nyeseivel együtt részt vett a magyar, osztrák és amerikai tőkerészesedéssel létrehozott Flexys Gyártásautomatizálási Rt. megalakításában. A pénzintézet bővítette nem­zetközi kapcsolatait is. A Me­zőgazdasági Bankok Nemzet, közi Szövetsége, a CICA fel­vette tagjainak sorába. A Bu­dapest Bank több mint 1700 ügyfele között ugyanis számos állami gazdaság és termelő- szövetkezet is megtalálható. A bank vezetői elmondták: annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2 százalékkal emelte a rövid lejáratú refi­nanszírozási hitelek kamatlá­bát. a pénzintézet továbbra is szolid kamatpolitikát folytat. Újítók egy családban E Bitói Apa és fia — idősebb és ifjabb Rádli Kálmán — ebben az évben újítási sorozattal hívta fel magára a figyelmet a Buda­pesti Szerszámgépgyárban. Már korábban is voltak hasznos ötleteik. A mostani újításaik is értékesek, hiszen az új gé­pek sorozatgyártásakor a szereléssel kapcsolatos hibák kikü­szöbölésére tett erőfeszítések jelentős költségmegtakarítást eredményeztek. Az újítássorozatot azonnal bevezették a gyár­ban. Összefogottahban és ésszerűbben Belső módosítások a Petémnél A gazdasági körülmények nem túl előnyös változása rá­kényszeríti a gazdálkodó szer­veket, hogy felmérve saját belső rendjüket és lehetősé­geiket, találják meg a to­vábblépésükhöz leginkább megfelelő utat Hasonló in­díttatásból határozta el a Pest Megyei Fémipari Vállalat a közelmúltban bevezetett intéz­kedéseit. Erről Garamhegyi Péter gazdasági igazgatóhe­lyettessel beszélgettünk el. — Mindenekelőtt szembe kell néznünk azzal a tény­nyel, hogy a Pefém, mint fo­gyasztó egy sokkal magasabb árszínvonalat érzékel, eladó­ként viszont nem tud árain változtatni: részben, mert egyes termékeinkből a piac telített, részben pedig ármó­dosítási korlátok miatt. Mind­ezek után feltétlenül szüksé­gessé vált belső költségeink csökkentése. Valahogy ellen­súlyoznunk kell az anyagkölt­ségek emelkedését, a megol­dást a szervezeti korszerűsí­tésben, illetve az ezzel elérhe­tő összefogottabb és éssze­rűbb gazdálkodásban láttuk. Ennek alapján hajtottunk vég­re két jelentősebb intézkedést Az egyik: leszűkítettük az amúgy is veszteséges szolgál­tatásunkat, azaz megszüntet­tük az építőipari jellegű te­vékenységünket . — Nem lesz hiány ezekből a lakosság által igényelt mun­kákból Szentendre városában? — Ezt a feladatot teljesség­gel átvállalták már különböző kisszövetkezetek. Mi pedig a felszámolással szabaddá váit épületeinket, teleprészünket bérbe adtuk nekik, amiből legalább szerény, de stabil be­vételhez jutunk. — Milyen más módosítás történt még vállalatuknál? — összevontuk szerszám­gyáregységünket a központtal. Gondoltuk: ezzel egyszerűsít­hetjük az ügyvitelt, és némi­leg létszámot is takaríthatunk meg. Ami az előbbit illeti: az bejött, nincs két pénztár, munkaügy, kevesebb a vezető, egyszóval ésszerűbb munka- megosztás alakult ki. Viszont gond lett az emberhiány. Az átszervezéskor nem bántuk, hogy elmentek tőlünk néhá- nyan. Igen ám, de közben Sződligetről átkerült a szám­viteli osztály, s sokan nem vállalták az idejárást, he­Ciáktalálkozó Miskolcon A Diós-asztal lovagja A négytomyú, kőcsipkés bástyájú diósgyőri várat Nagy Lajos király építtette felesé­ge számára vadászkastélyul a forgalmas mezőváros, Miskolc határában. Június 24-től 28-ig új udvartartás veszi birtokba az évszázados épületet: az országjáró diákok országos találkozójának rendezősége és résztvevői. Miskolc az idén harmadik alkalommal ad ott­hont az ODOT-naik, a mostani XX., jubileumi rendezvényt megelőzően már az első és a tizedik találkozó színhelye is a borsodi megyeszékhely volt. Az ötnapos eseményre megyénkből százhetvenen utaznak a Bükk lábához. Diósgyőrben a szerdai hon­foglalást „tábori ősködések" követik, ahol is lehetőség nyí­lik az erő, ügyesség, bátorság és természetesen az ész fitogta- tására. Ezután nyit a Diósd-vá- sár, itt különböző mesterségek mutatkoznak be. Másnap haj­nalban alig hangzik el a ka­kasszó, máris indul az udva­ri nép kengyelfutásra — azaz tájfutóversenyre a Bükkbe —, illetve bükki portyákra, vagy a vállalkozóbb kedvű apródok és hölgyek aggteleki kalando­zásra. A történelmi hagyomá­nyokat felelevenítve délután bárki porondra léphet a Diós­asztal lovagja megtisztelő cí­mért folyó bajvívásban. Pén­teken reggel újra kiált a ka­kas, és kezdődik a városdúlás — ám a miskolciaknak nem kell ijedten szedniük a sátor­fájukat, mert a vérfagyasztó név mögött ártalmatlan, bár alapos ismereteket kívánó t>d- rosismereti vetélkedő rejtőzik Sötétedéskor azután éjszakai szellemjárásra rajzik ki a vár népe a hegyekbe, természetjá­ró akadályversenyre. Szómba ton vízi tortúrában verseng­hetnek a győzelemért a me­gyék csapatai, este pedig zár a vár: a vak ló liciten min denki elverheti a négy nap során összegyűjtött-összenyert z-etonjait. Végül vasárnap reggel fazékba kerül az addig sokat kellemetlenkedett ka­kas, és az utolsó „etetés” utánra.már csak a táborbon­tás és a „honelhagyás” ma­rad. M. L. lyettük még nem tudtunk fel­venni másokat — ez ideiglene­sen fennakadást okoz az ad­minisztrációs munkában. De ami ennél komolyabban érint minket: kevés jól képzett szakmunkás van a körzetben. — Az átszervezéssel a szentendrei törzsgyáron kívül megmaradt a dabasi, sződlige- ti és a veresegyházi gyáregy­ségük. Hogyan kezdődött az év, milyen termelési kilá­tásokkal? — Tavaly ilyenkor teljesen bizonytalan volt, kapunk-e az egész évre elegendő megren­delést Most sokkal jobban ál­lunk, várhatóan nem lesz munkaellátottsági gondunk. Fő termékünknek, az eszter- gatokmánynak nem volt piaca az elmúlt időszakban, még évi hétezer darabot sem tudtunk eladni belőle. Most, 1987-ben több mint nyolcezer darab gyártását tervezzük. Ezzel a hazai piacot ellátjuk, fő megrendelőink a budapesti és megyei kereskedelmi vállala­tok. T. A. KÜLÖNÖSEN NAPJAINKBAN... K önnyű-e fiatalnak lenni? Iskola után beilleszkedni egy új közösségbe? Keresni a helyet, a választott pá­lya szépségét? Legyűrni azt a csalódást, amit már az elődök mindegyike átélt: legyen az fizikai vagy szellemi munka, egyik sem adja könnyen a siker él­ményét. Mire mégis birtokon belülre kerül a pálya­kezdő, kudarcok sora teszi próbára erejét. Küz­deni kell, hogy a szürke hétköznapok tengeréből min­denki kihalászhassa a maga számára az egyedülállót, a nekivalót, a megújításra ösztönző örömöt, amiért ér­demes holnap úrajkezdeni. S ha ez a nem csekély ví­vódás sikerrel is jár, ezzel egy időben jelentkezik az otthonteremtés minden gondja. Különösen napjaink­ban ... így kezdőúnek mostanában az értekezletek előterjesztései, a különös fórumok szónokla­tai, az újságok eszmefuttatá­sai, konkrét riportjai. Elkop­tattuk a szót is, mert minden érthető és érthetetlen, valósá­gos és álproblémát, vélt vagy valódi buktatót e szóval feje­zünk ki: „nehéz”. Kár lenne kétségbe vonni an­nak igazát, amit a szó rejt. Olykor nem is szükséges vé­gigolvasni az előttünk fek­vő anyagot, kívülről mondjuk a lecket: göröngyös a pálya­kezdők útja. A szigetszentmiklósi városi pártbizottság, vagy annak vég­rehajtó bizottsága mintha ezt nem tudná, amit mindenki más tud. Talán ők nem küz­denek bajaikkal, nem kell le­győzniük akadályokat? Bön­gészem a városi párt-végre- hajóbizottság előterjesztését. Már nem is aggódom, benne a jól ismert szöveg: „A pálya­kezdők a legnehezebb hely­zetben lévő csoport.” „ ... egy­szerre kell megküzdeniök a létfeltételek megalapozásának, az önálló egzisztencia megte­remtésének és a családalapí­tásnak külön is komoly ne­hézségeivel ...” Már abba is hagynám a sokszor hallott szöveg olvasá­sát, amikor is megakad a szemem'a szokatlan fordula­ton. Az általános és megkérdő­jelezhetetlen helyzet feltérké­pezése nem azzal folytatódik, hogy' „különösen nehéz Szi- getszentmiklóson és kömyé kén. sajátos körülmények között, a főváros árnyéká­ban ...” Akár az előttem fekvő írá­sos anyagot elemzem, akár a p árt-vógreha j tóbi zo t ts ág ülésé­nek vitájára gondolok vissza, rá kell döbbennem, hogy e pénzszűke világban, a gyérü- lö lehetőségek között sem kell megrekedni a siránkozásnál. Lehet vonzó távlatot festeni a pályakezdő generáció számára anélkül, hogy többet ígérné­nek, mint amit adhatnak. Természetesen feltételezve azt, hogy a fiatalság sem várja, hogy nélküle, az ő verítéke Életkezdés, munkavállalás, lakás Fiatal tanácstagok fóruma Tavaly alakult meg az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, és ez év január elsejétől megyénkben is új szervezeti keretek között dolgo­zik a megyei tanács az ifjúsági és sportpolitikai elvek, célok meg­valósításáért. A megkezdett munka eddigi állomásairól, a feladatok tervezéséről, az elképzelésekről hangzott el tájékoztató azon a fóru­mon, amit tegnap tartottak meg a megyei tanács ifjúsági és sport­osztályán. A találkozón azok a fiatal megyei tanácstagok, a körzet- központok és a helyi tanácsok tagjai vettek részt, akik ko­ruknál fogva maguk is része­sek az ifjúság mindennapi gondjaiban, örömeiben. A fórum résztvevőit, köztük Rónai Árpádot, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának osztályvezetőjét, Kiss Jenőt, a KISZ Pest Megyei Bizottságá­nak első titkárát és Csáki Ir­mát, az ÁISH munkatársát. Pest megyei területfeielöst a Pest Megyei Tanács nevében Balázs Gézáné, a megyei ta­nács elnökhelyettese köszön­tötte. Ezután Túróczi Béla, az if­júsági és sportosztály vezető­je arról beszélt, hogy a fel­adatok megvalósításához mi­lyen szervezeti kereteket ala­kítottak ki, s hogy ezek meny­nyiben járulnak hozzá a me­gyei, körzeti és helyi lehetősé­gek kiaknázásához. A megyei tanácson működő ifjúsági és sportosztály és az ifjúsági és sportrendezvény iroda fogja össze a nuszonnat sportszövet­ség és hat bizottság, valamint a több mint Háromszáz akti­vista tevékenységét, s termé­szetesen a városokban és a városi jogú nagyközségekben dolgozó osztályok munkáját. Somogyi Sándor, az ifjúsági és sportosztály vezetőhelyette­se röviden arról szólt, hogy miért is jött létre egyáltalán ez a szervezet. Bár a kor­osztály érdeke nem választha­tó el a társadalmi érdekektől, elengedhetetlenné vált, hogy a fiatalokat szolgáló elképzelé­sek szervesen épüljenek bele a gazdasági és politikai tervek­be. Eszerint kiemelt feladat­ként kell kezelni a fiatalok életkezdését, a munkavállalás lehetőségét és az első lakáshoz jutással járó gondokat. A ko­rábbinál nagyobb figyelmet kell fordítani a gyermek- és ifjúsgvédelemre. Az elhangzottakhoz több résztvevő fűzte hozzá monda­nivalóját. nélkül valósuljon meg álma. S azt sem Kepzen, hogy minden egyszerre teljesedik, mineiyt becsukta maga mögött az is­kola kapuját. Lehet-e például kecsegtető a Szerszumgepipari b'ejlesztoin- lezet módszere? A felsői okú végzettségűén, hogy teljesen beavatottá váljanak az intézet munkájába, hat hónapon át „vanaorolnak” az üzemben. A munka minden rejtett fázisá­val megismerkednetnek, meg kell ismerkedniük. Mire vé­gigjárják az egységeket, ad­digra kiderül, mihez van leg­inkább képességük. Itt, de a Pestvidéki Gépgyárban is ma­gas műszaki követelmények­nek kell megfelelniük, hosz- szabb ideig tart a különböző részletek elsajátítása. Ez a munkaadótól éppúgy türelmet igényel, mint attól, akit be­avatnak a sajátos szakmába. Képzés, továbbképzés nélkül el sem képzelhető a haladás. Emiatt típustanfolyamokat in­dítanak és vizsgán keli meg­felelni ahhoz, hogy önálló fel­adattad bízzák meg a kezdőt. Már képzelhetnénk az idilli valóságot: gyorsan középveze­tő válhat az igyekvőből. Csak­hogy nem vonzó az alkotó mű­szak státusa, inkább admi­nisztratív vezető pályára áhí­toznak, még mérnöki diplo­mával is. Az előbbi üzeme­ken kívül ezt erősíti meg a Mohári-hajójavító, a Ter­minál, a Duna téesz, is: so­kan a gyors, ugrásszerű kar­riert szeretnék megélni és a lépósenkénti előrehaladás tü­relmetlenné teszi sokukat. Mindemögött az anyagias szemlélet is fellelhető, az a bizonyos „mindent máról hol­napra megszerezni, kevés be­fektetéssel”. Aki azonban felelősen ter­vezi jövőjét, boldog, ha szere­tettel, szakmai féltékenység nélkül válhat otthonává a munkahely. A Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat ön­állóan képezi szakmunkásait. Családok — több generáció tagjai alkotják törzsgárdájuk egy részét. A Duna téesz-ben a 30 év alatti fiataloknak évente 45—50 százaléka vesz részt továbbképzésben. A város területén tehát oko­san várják a pályakezdőket, biztos holnapot teremtenek számukra. De tesznek-e, tud­nak-e tenni valamit a laká­suk, az otthonuk megteremté­séért? Akár abból is kiindulhat­nánk, hogy ha egy munkahely meg akarja oldani a munka­erőgondját, annak bizonyos kereteken belül e témával fel­tétlenül foglalkoznia kell. Vállalati stratégiaként tö­rődnek Szigetszentmiklós kör zetében a lakásproblémával. Eb nem jelenti azt, hogy vala mennyi fiatal egy-két éven belül minden képpen önálló la­káshoz jut, hiszen rajtuk kí­vül családosok is várnak jo­gos igényeik kielégítésére, de az igaz — és ez sem lebecsü­lendő —, arról meggyőződhet minden fiatal, hogy előbb- utóbb számára készül kulcs valamelyik lakáshoz. Aki már járt a Pestvidéki Gépgyár lakásszövetkezete ál­tal épített nagyon szép. vilá­gos otthonokban, az beleélhe­ti magát a várományosok lel­kivilága, hiszen élő példája a gyár gondoskodásának az egészséges környezetben tele­pített házak sora. Más üzemek kölcsönt nyújtanak dolgozóik­nak, ha a dráguló lakásárak­hoz viszonyítva bizony ezek nem hatalmas összegek, kell hozzá családi háttér... A Du­na Tsz kedvezményes áron juttat teliket „gyerekeinek”, fu­varral, s más egyéb módon segítenek. A legrosszabb a pe­dagógus fiatalok lakáshelyze­te, kivált mióta eltörölték a pedagóguskölcsönt is. Nem rózsás a kép általában sem. de ha igazságosak aka­runk lenni, meg kell állapí­tanunk, egyetlen rendelkezésre álló lehetőséget sem hagy­nak kihasználatlanul Sziget- szentmiklós körzetében az ipa­ri vagy mezőgazdasági üze­mek. r Érdekes az a kép is, amit a jövedelmeit alakuláséiról mondottak és minden bi­zonnyal a feltárt adatok birto­kában valamennyi vállalat át­tekinti saját helyzetét. Miért alacsonyabbak az átlagbérnél is a pályakezdők fizetései? Mi­ért aránytalanul kevesebb a nők jövedelme, fizetése a fér­fiakénál azonos képzettség, rá­termettség ellenére? Válasz le- het-e — ami a végrehajtó bi­zottság ülésén is elhangzott —, hogy a családfőknek (?!) kell többet hazavinniök, a nők keresete csak kiegészítés! Hát nem a munka mennyisé­ge, minősége dönti ed, ki mennyit -keres? Szociális vagy más önkényes értelmezés szab­hatja meg, mit érdemel a munkavállaló? A bérellátási szint átlagban 30—40 százalék és a szubjektív megítélés né­mely helyen miég rontja a ké­pet. Csak ott jobb a helyzet, ahol teljesítmény alapján ítélik oda a bért. S dicsérendő akár a SZIMFI, akár a Szigetfő Tsz, melyek ösztöndíjasokat küldenek iskolára, díjazzák a diplomamunkát, alkotói pótlé­kot adnak. A Szigetfő Tsz- ben például valamennyi ott dolgozó diplomás ösztöndíjjal járhatta végig iskoláit. Érdekes annak a feltárása is, hogy némely munkakörben milyen rosszul fizetik a diplo­másokat, pontosabban a tanult és segédmunka között elenyé­sző a fizetéskülönbség, úgy­szintén a közép- vagy felső végzettségi munka megítélésé­nél. Ami megjegyzendő: nem általánosságban állapították meg ezt a tényt, hanem rész­letes statisztika — és az azon alapuló többoldalnyi, mun­kahelyekre bontott — elemzes teszi érzékletessé: változtatni akarnak,. változtatni kell. S mivel konkrét volt az elemzés, a párt, a KISZ teen­dője is konkrétan meghatároz­ható, mert a differenciált ta­pasztalat valamennyi alapszer­vezet számára más-más meg­közelítést ajánl. (Van ahol erős a KISZ és ott kisebbek a gon­dok is, míg másutt a szerve­zet megerősítésre vár. szerve­zetileg, tartalmilag egyaránt. Ügyszintén a szakszervezeti if­júsági bizottság is tanulhat a kibocsátott és visszaküldött kérdőívek válaszaiból, a szá­mítógépes értékelésből. Jogos lehet a kérdés, bár­ki is tenné fel: mi haszna le­het a vb napirendjének, a tartalmas vitának, a valóság­hű helyzet bemutatásának, a jó és a rossz tapasztalatok ösz- szegzésének? Lesz attól több lakás? Van pénz az igazság­talan bérezés , megoldásához? Egyetlen — bál- kiváló — fel­mérés sem alkalmas a prob­lémák megoldására. De arra mindenképpen, hogy terjessze a Pestvidéki Gépgyár, a SZIMFI, a sütőipari vállalat, vagy a téeszek jó gyakorla­tát. Valamint rámutasson ar­ra a fontos dologra: általános gondjaink közepette is van mód a helyi források haszno­sításával változtatni a mozdít- hatatlannak hitt állapotokon. Módszerében is követendő a szigetszentmiklósi példa: a te­rebélyes témából kiválasztoi- ták a legfontosabbakat, a meghatározókat, nem veszten el a részletekben és amit ki­mondottak, legyen az pozitív vagy elmarasztaló, mentes volt a szubjektivitástól, tényekre alapozták vitájukat. Remélhe­tőleg már eljutott a pályakez­dőhöz, miként foglalkoztak a városi párttestületben problé­máikkal és remélhető az is, hogy általa ösztönzést kaptak munkájukhoz, s a megismert törekvések közérzetüket is kedvezően befolyásolják. Sági Ágnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents