Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-23 / 146. szám
A szivattyút cserélték Ä Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat gyömrői üzemegységében is örültek a vasárnapi kiadós esőnek. Egy-egy ilyen csapadékos idő ugyanis nagyban befolyásolja a vízfogyasztást Gyömrőn és Üllőn. A teljes locsolási tilalom azonban továbbra is érvényben van Gyömrőn és Üllőn, képünkön a vízszintes tengelyű szivattyút cserélik, ez a nagyobb üzembiztonságot szolgálja. Kókai Károly, Szabó Péter. Tóth István üzemegységvezető. Varga Imre és Kovács László „bábáskodik” a cserénél. (Aszódi László Antal felvétele) Polgári ári védelmi vetélkedő Megismételhető a siker A magyar polgári védelem megalakulásának 40. évfordulójára, a polgári védelem országos parancsnoksága, a Magyar Vöröskereszt országos végrehajtó bizottsága és az Egészségügyi Minisztérium VII. főosztálya a polgári védelmi egészségügyi szakszolgálat elsősegélynyújtó szakaszai részére országos versenyt hirdetett. A versenysorozat felmenő rendszerben 1987—1990 között kerül lebonyolításra. A versenyre benevezhetnek mindazok a polgári védelmi elsősegélynyújtó szakaszok, amelyek tagjai az 1986—87-es kiképzési évre előírt polgári védelmi tananyagot elsajátították. Nevezni lehet 1987. június 30-ig — a Monori Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács polgári védelmi parancsnokságán (2200 Monor, Kossuth Lajos utca 78.), ahol a nevezési lap is beszerezhető. A Maglódi Vas- és Fémipari Kisszövetkezet elsősegélynyújtó polgári védelmi szakasza három évvel ezelőtt elhódította az országos elsőséget, s az idén ők képviselik hazánkat a Német Demokratikus Köztársaságban — Suhl megyében — a szocialista országok nemzetközi versenyén.. Kulturális program « Gombán az autós kertmoziban kedden 21 órától: Gengszterek klubja (színes, feliratos, amerikai film.) Gyömrőn a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában Pál Aranka festőművész és Pál Mihály szobrászművész kiállítása 14 órától, 15.30-tói gyermektorna a Pázmány utcai óvodában, 17-től karate. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM 1987. JÜNIUS 23., KEDD Vizek partján, hegyek csúcsán Diákseregre várnak a táborok Tombol a nyári vakáció az általános és középiskolákban egyaránt. Lezajlottak mindenütt a tanévzáró ünnepségek, kiosztották az év végi bizonyítványokat. Több mint két hónap gondtalan pihenés vár a diákseregre. Az elkövetkezendő két hónapban lehetőségük lesz a gyerekeknek a nyaralásra, a táborozásra is. A monori vonzáskörzetből ismét sok piros es kék nyakkendös vesz részt a hagyományos nyári táborozásokon. A napokban ünnepélyes külsőségek között nyílt meg a mendei diáksporttábor, amely évről évre népszerűbb a résztvevők körében. Több mint félszáz felső tagozatos gyerek ütötte fel tanyáját az ottani általános iskolában, . a tíz nap folyamán számtalan színes program vár rájuk. Alighogy bezárja kapuit a diáksporttábor, újból gyerekek költöznek be az iskolába, a hagyományos alkotótábort ezúttal Mendén rendezik meg. Ám az igazi a vizek melletti, hegyekben való táborozás. Erre is bőven lesz módja a piros nyakkendös pajtásoknak. A körzeti úttörőtáborban, Káptalanfüreden már megkezdődött a táborozási szezon. Augusztus 30-ig fogadják a Balaton melletti faházakban a pajtásokat. , Tíz turnusban 1 ezer 200 gyerek tölthet bizonyára kellemes napokat a kies fekvésű táborhelyen. Ugyanitt negyvenöt szlovák és tucatnyinál is több NDK-beli pionír cseretáborozáson vesz részt. Szakmai és politikai elismerés Az egy ember csak egy ember Ritka ajándéka az a sorsnak, amikor egy ember egyszerre kapja meg munkájának szakmai és politikai elismerését. Kőrös Győző, a Rákos Mezeje Tsz ágazatvezetője ezen szerencsés emberek sorába tartozik, szakmai munkájáért Váncsa Jenő minisztertől vehette át a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést, majd ezt követően az MSZMP KB székházában Berecz János KB-titkár adta át neki pártaktivista tevékenységéért — és 25 évi párttagságáért — a Lenin-emlékplakettet. Ez az egybeesés nem véletlen. Éppolyan komolyan veszi szakmai munkáját, mint politikai tevékenységét. S mindkettőnek mozgatórugója a felelősségérzet. Az amely természetesnek veszi, hogy nemcsak önmagunkéit vagyunk a világon. Tizennegyedik éve dolgozik a tsz Határhalom úti telepén, akkoriban jött oda, amikor még csak álomban létezett a mai korszerű üzemegység. Az ilyen komoly szakmai és erkölcsi elismerés alkalmat ad arra is, hogy felidéződjenek emlékei: * — Itt, ahol most beszélgetünk — mondja az ágazatvezetői irodában —, itt kezdtük a munkát, de ez akkoriban magtár volt, úgy hordtuk ki mi a zsákokat, s tettük rendbe úgy-ahogy a helyiségeket. Amikor behoztuk az íróasztalt, én is beraktam a reggelimet a fiókba, s amikor dél lett. enni akarván kihúztam a fiókot, hát mit látok? Két egér jóízűen falatozik s az sem zavarta őket, hogy rányitottam a falatozókra, megszokták, hogy a magtárban senki emberfia nem zaklatta őket, s ők nem akartak engedni a jussukból. Azt is természetesnek vettük, hogy nem voltak szociális helyiségek, lavórban mosakodtunk, sem öltöző, sem ebédlő nem volt. De volt kedv és akarat: a munkára. Tudtuk, csak rajtunk múlik, hogy mi lesz itt. Kemény, s nem ritkán nehéz évek következtek. De a nehézséget segített elviselni s úrrá lenni rajta az, hogy bízhattunk a szövetkezet vezetőségében. gík HP? — A nehézségek mellett szép évek is köszöntöttek ránk, s közben kialakult itt egy remek csapat, olyan, amellyel minden feladatot meg tudtunk oldani. Nem szabad ugyanis elfeledni, hogy egy ember csak egy ember. Társak, munkatársak nélkül nem lehet sikereket elérni. — Minden túlzás nélkül elmondhatom, hogy a Határhalom úti közösség fennállásának talán a legjobb évét élte át tavaly. Igazán magas szintet ért el az ágazat, mondanom sem kell, hogy ezt a kollégák nélkül lehetetlen lett volna elérni. — Elégedett ember vagyok. A legfontosabbat tudhatom magaménak, azt, hogy bíznak bennem, bizalom vesz körül. Ez a bizalom nélkülözhetetlen. Csakis ilyen körülmények között lehet dolgozni, ha az ember nyugodtan összpontosíthat a munkájára, fölösleges -dolgok nem terhelik óz idegeit. Végezetül érdemes megemlíteni, hogy a Lenin-emlékplakettet az országban száz- nyolcvanheten kapták meg. Pest megyéből nyolcán, a monori körzetből egyedül Kőrös Győző. A hagyományos sátortábort ezúttal a Ság-hegy közelében Sárváron ütik fel. A Pilisi Nagyközségi Közös Tanács által üzemeltetett tábor talán még sohasem volt ilyen szép helyen, mint most. A hat turnusban több mint hétszáz gyereket fogadhat a sátortá- bor. A résztvevőknek alkalmuk lesz a környék nevezetességeivel is megismerkedni. Ellátogathatnak Szombathelyre és Kőszegre, gyalogtúrákat tehetnek a környéken. A kisdobos-vándortábor is népszerű a kék nyakkendősök körében. A Mende—Felsőfar- kasd—Monori-erdő útvonalon végigvonuló táborozok ezúttal is több turnusban tölthetnek bizonyára kellemes napokat. Több mint négyszázan vesznek részt a monori körzetből az országos vándortáborokban. Az ország szinte valamennyi szép tájával megismerkedhetnek majd a résztvevők. Természetesen a tábori programok ezúttal is igen változatosaknak ígérkeznek. A hagyományos karneválok, tábortüzek ezúttal sem fognak hiányozni. A vakációakció keretében számos egyéb programra nyílik majd lehetőség. A nagy október közelgő 70. évfordulója alkalmából a Barátság posta-akciót is elkezdhetik a pajtások. Káptalanfüreden folytatódik az egészségnevelő program. Valamennyi turnusban figyelemmel kísérik majd a szakemberek a gyermekek, táplálkozását, egészségét. y issza tér ve a táborozásokra, természetesen a legkiválóbbak ezúttal is méltó jutalomban részesülnek a nyári szünidőben. Negyven kiváló úttörő Szlovákiában, kettő pedig az NDK-ban — testvérmegyénkben, Suhlban — táborozhat. Egy nyáregyházi pajtás Lengyelországban. egy maglódi úttörőkislány pedig Angliában tölthet kellemes napokat. Zamárdiban és Zánkán is többtucatnyi gyerek vehet részt a táborozásokon, Csillebércre pedig tíz pajtás kapott meghívót, a Játssz velünk akció körzeti győztesei. Duna- varsányban a gombai és úri úttörőcsapat pajtásai táborozhatnak majd. A hét végén egy autóbusz- nyi gombai szülő utazott a A falu szája Szükségük van egymásra Tüske Kuka kukák dugig tömve Mielőtt az autósok beér- nének Monor i-er dóré — a felüljáró előtt —, jó nzhány szemeteskuka van elhelyezte a 4-es számú fő közlekedési út mellett. Nyilván azzal a céllal, hogy a megpihenő autósok szalvétájukat, papírzsebkendö- jüket beledobják. Ám a szemeteskukák napok óta ott vannak dugig teletömve, a szél szanaszét hordja a tartalmukat. Jó néhány zsák szemét is odakerült már, nem éppen épületes látványt nyújt arrafelé ez az útszakasz. Megkezdődött az idegenforgalmi szezon, egyre több autós külföldi turista halad el naponta errefelé. Meg lehet a véleményük hazánk tisztaságáról. ló lenne, ha az illetékéül sek gyakrabban kiürítenék a szemeteskukákat az aluljárónál, s nagyobb gondot fordítanának a tisztaságra a 4-es számú fő közlekedési úton (is). Kézilabda Zárás — ezüstös helyen Kézilabda, megyei férfi I. osztály: Nagymaros—Gyömrö 18-31 (8-17), Nagymaros, 100 néző, vezette: Pátkai A., Zsar- nóczay F. (mintaszerűen). Gyömrő: Szabó István — Barabás M., Tavasz B. (12), Nagy J. (4), Kiss Z. (1), Horváth L. (2), Szabó Imre (10), csere: Somogyi G. (1), Baranyai P. (1). Tulajdonképpen 12 perc alatt eldőlt a találkozó sorsa. Ekkor már 9-2-re vezetett a Gyömrő, rendkívül magabiztosan védekezett, s villámgyors támadásokkal szinte állva hagyták a vendéglátókat. Igyekeztek, igyekeztek a marosiak, ám egy-egy góljukra a vendégek kettőkkel válaszol- gattak. A második félidő ott folytatódott, ahol az első abbamaradt. Már 22-8-ra állt a találkozó, amikor a hazaik először betaláltak. A játékrész közepétől kissé könnyelmű játszadozás folyta pályán, de bármennyire igyekeztek a hazaik megközelíteni a gyömrőieket, azok mindig válaszoltak, ami láthatólag elkedvetlenítette a vendéglátókat. Valójában nem volt gyenge pontja a Gyömrőnek. Mindenki jól játszott. A jók közül most Tavasz Barna és Szabó István kapus egy árnyalattal az átlag fölé nőtt. Ugyanez persze elmondható Szabó Imréről is, aki, szintén kivette részét a gólgyártásból. Ugyan nem volt nehéz mérkőzés játékvezetői szempontból, de a síposokról is szót kell ejteni. Nagyvonalúan, pontosan, az előnyszabályok kiváló alkalmazásával vezették a találkozót, semminemű vitára nem adtak alkalmat. A nagy gólarányú győzelem annál is értékesebb, mert az előző nap a listavezető Váci Izzó MTE mindössze két góllal verte a marosiakat. Így a hárompontos különbség — sajnos — megmaradt a Vác és a Gyömrő között... Ifi: Nagymaros—Gyömrő' 14-11 (4-5). A szerencsésebb csapat győzött. Góldobó: Ma- jer B„ Tuskán A. (3—3), Gál A., Matyó L. (2—2), Szellő Z. (1). G. L. Ottfelejtet! csomagok Szűkebb a mozgástér a gazdálkodók számára seregnyi dologban. Le a kalappal tehát a magára mindig is adó cég előtt, hogy másokkal ellentétben — és ezek a mások egyre többen lelhetők fel a megyében — az idén is megrendezi nyugdíjasainak találkozóját. Azon a módon, amiként a korábbi esztendőkben, a hírlapiró ugyanis nem először meghívottja a kedves, kellemes összejövetelnek. Ami most is kedves, kellemes. Kiskanálnyi hivatalosság, merőkanálnyi barátság. Hiába, sokat számítanak az együtt töltött esztendők! Ezekre az évekre emlékeztetnek azok a gusztusosán elkészített csomagocskák is, amelyeket — hagyományosan — a vállalat által termelt és forgalmazott árukból állítottak össze a vendéglátók. Soksok esztendeje gyakorolják ezt a gesztust, bizonyos, senkit sem sértett, szívesen fogadták az ajándékot, hiszen annak értéke jelképes csupán, a nyugdíjas-találkozóra eljött idősek egyikének sem adományjellegű. Az idén azonban valaki gondolt egyet, s a csomagocskák most már a takarékosság arcpirító változatának megfelelően, névre szólóak, és nem egyformák...! ' A közkatonáknak szerényebb, a tiszteseknek valamivel gazdagabb, a tiszteknek a korábban megszokott tartalmú csomagocskákat nyújtottak át, úgy vélve, az új idők furcsa szelét senki sem veszi észre. Mindenki tudott róla! És mindenki, még a teljesen kívülről érkezett újságíró is, lesütött szemmel ülte végig a csomagocskák kiosztását, mert érezte, valami olyasmi történik itt, ami jóvátehetetlen. A jelentéktelen csomagocska egyszeriben jelentőssé nőtte ki magát, az otrombaság bizonyítéka lett, tárgyi tanú arra, hogy közkatonákat, tiszteseket és tiszteket, azaz volt beosztottakat és vezetőket miként lehet néhány perc alatt egységbe kovácsolni. A távozók ugyanis „ottfelejtették” az asztalokon a csomagocskákat. M. O. JSSN 0133—3651 (Monori Hírlap) AZ ASSZONY kisírt szemnél fogadott. Meglepődtem. Nem ezt vártam. Az asszony, Erzsiké, távoli rokonom, egy kis dunántúli faluban él, több mint tíz éve özvegyen. A gyerekeit felnevelte, azok — szám szerint négyen — kiröpültek a házból, bár valamennyien ott maradtak a faluban. Három éve annak, hogy a szomszéd utcában Pista bácsi megözvegyült. Felsége hirtelen halt meg, Erzsikével leánykori jó pajtások voltak, ö ápolta, gondozta abban a néhány hónapban, amíg otthon betegeskedett, amíg be nem kellett szállítani a megyei kórházba. Erzsiké ezután sem kerülte el a portát. Természetesnek vette, hogy néha kitakarít. És sűrűsödtek a megjegyzések: „Még meg sem halt, még el sem temették, de ez az Erzsi máris be akar telepedni szegény Juliska helyére”. Három év telt el azóta, hogj szegény Juliskát eltemették é: a két ember — Erzsiké mosl ötvenéves, Pista bácsi alig néhány esztendővel idősebb — elhatározta, hogy összeházasodnak. Ekkor kezdett csak dörögni villámlani. Erzsikéhez sörre jöttek a gyerekei: „Ne hozzor ránk szégyent, hiszen csak azoknak lenne igazuk, akik azl mondták, hogy édesanyánk és Pista bácsi már a Juliska néni életében...” Erzsiké úgy gondolta, hogj a gyerekek eltúlozzák. Hiszer senkinek nem lehet oka, hogj ilyet hazudjon. Meg hát mosl sincs szó semmiféle szerelemről, de hát szükségük var egymásra. így hát szép csendben ösz- szeházasodtak. És azóta napirenden a megjegyzések. A saját gyerekei nem nyitják rá az ajtót, mondván, hogy „szégyenbe hozta” őket. És ő csak sír és töpreng. Nem érti: mind a ketten megözvegyültek. Ugyan kinek ártottak azzal, hogy összekötötték életüket? Ezt kérdezte tőlem is. ÉN CSAK annyit válaszoltam, hogy jól tették. A „falu szája” majd csak elhallgat. A gyerekek is kénytelenek lesznek megbékülni. Ne törődjön az ostobákkal, a rágalmazókkal, a pletykálkodókkal. A saját lelkiismerete tiszta — és ez a legfontosabb. S. M. Kies Kornyezeioen levő laDor- helyre és társadalmi munkában rendbe tették a környéket. felújították a különböző berendezéseket. Az idén valamennyivel szerényebb volt az érdeklődés a táborok iránt. Lehet, hogy azért, mert a nyersanyagnormák változása miatt általában i—5 forinttal drágábbak lettek a napi táborozási költségek. Így is sikerült valamennyi turnus minden helyét betölteni a monori úttörőelnökségnek, illetve csapatvezetőségeknek. Gér József
