Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-23 / 146. szám

A péceli Rákosvölgye Termelőszövetkezet tojóházából kerül hozzánk, fogyasztókhoz a bábolnai barna héjú tojás. A száz­harmincezer tyúk alól évente harmincmillió tojást értékesítenek, egyharmadát a helyszínen. (Vimola Károly felvétele,) Százharmincezer tyúk Bábolnai barna héjú tojás Olvasóink fóruma Teljes komfort a moziban Ne csodálkozzanak, ha üres Tisztelt szerkesztőség! Felháborodva néztem végig egy híres amerikai filmet a gödöllői moziban, s azt hiszem ezzel nem állok egyedül... Június közepén játszották a gödöllői filmszínházban a Tá­vol Afrikától című amerikai filmet. Ez a kétrészes,, csak­nem háromórás produkció telt házakat vonzott a fővá­rosban, hiszen szuperfilmként hirdették, a maga Oscar-dí- jaival. A június 15-ei 18 órás elő­adásra gyenge fél ház gyűlt össze Gödöllőn. Nem értem, hogy mi volt ennek az érdek­telenségnek az oka, hiszen látványos, könnyed szórako­zást ígért. Ez azonban nem bizonyult felhőtlennek. Ha nem számí­tom a2t, hogy néha percekig nem jelent meg a felirat, és az angolul nem értők csak találgathatták, vajon miről folyik a vita a vásznon, nos, elég kiábrándító volt hallgat­ni az első sorokat megtöltő 10—12 éves gyerekek olcsó, íz­léstelen megjegyzéseit, és hoz­zá a szotyolamagok pat­togását. De a felnőttek sem maradtak le mögöttük ... Volt olyan, aki dobozos sörrel és kis kosár cseresznyével jött — gondolom, a teljes kom­fort kedvéért. A Gödöllő Városi Tanács V. B. pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya közgazdasági egyetemet vagy pénzügyi és számviteli főiskolát végzett tervcsoport­vezetőt keres Jelentkezni lehet önéletrajzzal az osztályvezetőnél, személyzeti főelőadónál. Ilyen incidensek, persze, minden moziban megtörtén­hetnek. De hol vannak ilyen­kor a jegyszedők? Akik azért vannak alkalmazásban, hogy rendet tartsanak, és ha vala­ki nem tud viselkedni, kive­zessék. Ha ezt a feladatot nem látták el, akkor gesztusszám­ba ment volna, hogy a meleg miatt kinyitott ajtókat kitá­masszák, mivel a szél percen­ként csapkodta be és ki őket. Olyan volt mindez, mint az elvarázsolt kastély ... Azt csak mellékesen teszem hozzá, hogy a hátsó sorokban ülők számára, a filmzene mel­lé (vagy helyett?) a gépház külön térzenét biztosított. Ilyen körülmények között ne is csodálkozzunk, ha üre­sen tátonganak a sorok. Tóth Andrea Gödöllő H etven éve alakult meg a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete. Kis hír jelezte csak a napilapok­ban a közelmúltban, hogy Budapesten, a József Attila Űttörőházban (IX., Hámán Kató út 27.) megnyílt a gyermekbarátok egyesületé­nek történetét és dokumentu­mait bemutató kiállítás. Meg­tekinthető október 31-éig hét­köznaponként 10—18 óra kö­zött. Érdemes megnézni a budapesti úttörőtörténeti gyűj­temény gyermekbarát-kiállítá­sát! Sok ember szívét megdobog­tatja ez a szó: gyermekbarát. Élmények, emlékek jutnak eszünkbe erről. Az idősebbek­nek a felszabadulás előttről, a középkorúaknak az 1945—48 közötti évekről. Nekik is és a fiataloknak is felelevenítjük ennek a méltatlanul elhall­gatott nemes mozgalomnak a •rövid történetét. Az 1890-ben megalakult Magyarországi Szociáldemok­rata Pártnak — a német és az osztrák példa hatására — nem kerülte el a figyelmét a gyer­mekek és az ifjúság megnye­résének fontossága mind az utánpótlás-nevelés, mind a szociális gondoskodás végett. Az első világháború alatt a súlyos szociális gondok meg­oldása, a gyermekmentés, a gyermekvédelem kérdése kor­mányzati szinten is fő feladat volt, ezért új anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi szerveze­teket, intézményeket hoztak létre. Sőt, keresték az együtt­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM .1987. JÚNIUS 23.. KEDD Az áfész kiváló brigádja Kereskednek is, tanítanak is Valamennyik szakképesített eladó A szövetkezetek, vállalatok, intézmények munkahelyi éle­téről ritkán kapnak hírt a kí­vülállók. Sokszor még az ott dolgozók sem értesülnek fon­tos eseményekről. Ezt szoktuk a tájékoztatás hiányaként em­legetni. Szerencsés helyzetben vannak azok a nagyobb — és anyagilag jobban álló — cé­gek, melyek megengedhetik maguknak egy üzemi lap meg­jelentetését. Kisebb helyen A szélesebb közönség csak ellvétve, ismerősök által jut hozzá ezekhez a kiadványok­hoz. Véletlenül akadtunk rá mi is a Gödöllő és Vidéke Áfész újságjában egy cikkre, miszerint a Vasas szocialista brigád A Szövetkezet Kiváló Brigádja kitüntetésben része­sült. Munkahelyükön, az áruház vm-műszaki osztályán beszél­gettünk Galambvári Jánosné brigád vezetővel és helyettesé­vel, Tóth Istvánnal. Tőlük ér­deklődtünk, mit tettek azért, hogy ezt a kitüntetést hosz- szú történetük alatt most elő­ször kiérdemelték. Megalaku­lásuk tizenhét évvel ezelőtt 1970-ben történt. Az akkor ti­zenhárom tagból álló brigád létszáma 1975-re tizenegyre csökkent. Az első évben hu­szonnyolcmillió forintos for­galmat bonyolítottak le, ez az összeg a múlt évben már 80 millió 400 ezer forint volt. te­hát 290 százalékos emelkedést értek el. Különösen akkor ne­vezhetjük figyelemre méltó­nak ezt az eredményt, hä’ tisz­tában vagyunk vele, hogy az évek során többször átalakí­tott, felújított földszinti eladó­terük százhét négyzetméterrel csökkent. A nagyobb forgal­mat, az egyre több készletet, a növekvő méretű és mind drágább holmikat nem köny- nyű ezen a kis területen be­mutatni és eladni. Kevesen maradnak A három ezüst és három arany kitüntetést eddig élért brigád tagjai jól összeková- csolódtak, minden munkában együtt vesznek részt. Vala­mennyien rendelkeznek szak- képesítéssel, segítik egymást az áruházi, a társadalmi és az otthoni dolgokban. Szívesen foglalkoznak az ipari tanulók­kal is, szeretnék velük meg­szerettetni a szakma szépsé­geit. Az utánpótlással azonban itt is hasonló gondok vannak, mint máshol. Hiába szabadul fel. szerez szakmunkás-okle­velet évente 2—3 tanuló, álta­lában jó eredménnyel, keve­sen maradnak a szakmában. A vasasokra mindenkor számíthat az áruház vezetősé­ge is. Elsőként náluk alkal­mazták. sikerrel az új elszá­molási ívimát, a jövedelemér­dekeltségi rendszert. Rengete­get dolgoztak az átalakításnál, a pultok, polcok, áruk átren­dezésénél, visszahelyezésénél, a nagytakarításnál. Most sem várnak arra, míg jelentkezik egy takarítónő, közös meg­egyezéssel tovább maradnak bent, megpucolják az ablako­kat. Természetes dolog, hogy ott vannak a bolgár és lengyel vagonok érkezésénél, a rako­dásnál, a különböző partner- vállalatok teherautóinak kipa­kolásánál. Mindezek mellett az év első negyedében nyolc és fél, a félévben öt egész egytized százalékkal haladták meg a tervezett árbevételt. Termelékenységük 18,2 száza­lékkal növekedett, két nappal csökkentették a forgási időt, vagyis jelenleg átlagosan 47 nap az osztályon egy-egy áru tartózkodási ideje. A magánéletben, a szórako­zásban is gyakran találkoz­nak. A városi ünnepségeken, a május elsejei felvonuláson, a közös vacsorákon, pótszil­veszteren családostól vesznek részt. Aktívan tevékenyked­nek ugyanakkor az áfész ren­dezvényein is. Meglátogatják, ünnepségeikre meghívják a kismamákat, a régi nyugdíjas kollégákat. Jelentős segítséget nyújtanak a különböző ak­ciók, leértékelések során. Várják őket Nemcsak egymással, mások­kal is törődnek a Vasas sza- cialista brigád tagjai. Tíz éve patronálják a János utcai óvo­dát, pénzt gyűjtenek ajándék­ra a gyerekeknek. A városi szociális otthon idős, beteg la­kói pedig tizenkét éve várják őket minden farsangkor, ka­rácsonykor, B. E. Csütörtökön Tanácsülés Csütörtökön, június 25- én ülést tart a városi ta­nács. Az ülés napirendje: 1. középtávú közművelődési terv jóváhagyása, előadója Bander Katalin, a művelő­dési osztály helyettes veze­tője, 2. tanácsrendelet al­kotása az üres helyiségek­re szóló pályázati rend­szerről, előadó Kovács Ilo­na, a hatósági osztály ve­zetője, 3. tanácsrendelet módosítása, előadó dr. Horváth Ilona, a végrehaj­tó bizottság titkára, 4. egyebek, a művelődési, if­júsági és sportosztály ve­zetőjének kinevezése, elő­adó Papp István tanácsel­nök, tájékoztató a két ülés­szak közötti időszak fon­tosabb eseményeiről, elő­adó Papp István. Az ülés nyilvános, hely­színe a városháza nagyter­me, kezdési idő délután 2 óra. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Napközis tábori foglalkozás, 10 órakor. Mit kezdjünk régi fényképe­inkkel? Fotótörténeti, restau­rálási és újrafelhasználási ki­állításkísérlet, a fotótörténeti táborhoz kapcsolódóan, megte­kinthető 15—19 óráig. A hónap műtárgya: Nagy Sándor: Harmadik me-1 se, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, ki­állítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről. Iparművészet a gö­döllői művésztelepen, kiállítás, dr. Bállá László és dr. Pintér Nándor festményei és grafi­kái, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Gyertek, nyertek! Mozgás az egészségért Akadályverseny a Margitén A Ganz Áramérőgyár Me­ző Imre KISZ-szervezete sze­retettel meghívja Gödöllő vál­lalatainak és intézményeinek fiataljait a rossz idő miatt el­halasztott akadályversenyé­Kár volt feloszlatni A gyermekek védelmére működést a munkásmozgalom­mal is. Így került sor az 1913- ban megalakult Budapesti Gyermeküdülőhely Egyesület alapszabályainak átdolgozása után 1917. június 15-én a Ma­gyarországi Munkások Gyer­mekbarát Egyesülete szerveze­teinek megalakulására Buda­pest több kerületében és a vi­déki városokban. Az őszirózsás forradalom, majd a Tanácsköztársaság alatt a gyermekbarátok lét­száma gyorsan nőtt. 1919 má­jusában 54 csoportról és 23 ezer tagról van tudomá­sunk. A pedagógia és a mun­kásmozgalom kiemelkedő sze­mélyiségei együtt dolgoztak a gyermekvédeiem szocialista átszervezésén, a proletárgye~- mekek anyagi, erkölcsi segíté­sén. felemelkedésén. Az ellenforradalom hata­lomra jutásakor több vezetőt bebörtönöztek és a csopor­tokat rendeleti úton felszá­molták, de a mérhetetlen nyo­mor hatására és a külföldi segélyező missziók nyomásá­ra már 1919. szeptember 13-án az Igazságügyi Minisztérium felkérte az egyesületet a segí­tésre. Ez az ijesztő néreteket öltő gyermek- és ifjúsági kri­minalitás, a prostitúció elleni küzdelemre vonatkozott, a Gyermekvédő Ligával együtt­működve végezték a gyer­mekmentést országosan. A kormányzati szervek lát­ták. hogy a munkások közre­működése nélkül nem tudnák a proletárgyermekek tömegeit megvédeni. Ezért nem szüntet­ték be a gyermekbarátok mű­ködését. hiába követelték tő­lük a húszas években a reak­ciós gyermek- és ifjúsági szer­vezetek (szívgárda, cserkészet, levente stb.) vezetői. A felszabaduláskor — az el­ső világháború utáni helyzet­hez hasonlóan — az anyák, a csecsemők, a gyermekek és a serdülők szenvedtek a leg­többet fizikailag és lelkileg. Akik nem élték át ezt az idő­szakot, de a Valahol Európá­ban című filmet látták, azok­nak csak képzelete lehet az akkori valóságról, arról a sú­lyos válságról, amelyen a fiatalok nagy része átment hazánkban. A gyermekvédelmi munkában szép eredményeket értek el a felszabadulástól 1948 tavaszáig, amikor az egyesületek feloszlottak. Ilyen volt: a fürdetési akció fel­élesztése, a nyaraltatások le­bonyolítása, a napközi nyaral- tatás szervezése, a csecsemők és kisgyermekek gyógyítása, óvodák, napközik fenntartása, élelmiszer- és ruhasegélyek előteremtése és elosztása. Legfontosabbnak a megelő­zést tartották! Jelszavuk volt: A dolgozók gyermekéért — a dolgozók erejével! Kár, hogy az elhamarkodottan feloszla­tott gyermekbarát-egyesület kiemelkedő tevékenységét, a társadalmi gyermekvédelmet nem mentette át elődjétől az út örőmozgalom. Erre a jelenlegi gyermek- és ifjúságvédelmi problémák és a sorra jelentkező újak is figyel­meztetnek bennünket. Tavaly hozott a Pest megyei párt- bizottság határozatot ebben a kérdésben, részletesen meg­szabva a tennivalókat. Ugyan­is vannak gyermek- és ifjú­ságvédelemben olyan felada­tok, amelyeket az állami szer­vek nem tudnak megoldani, szükség van az önként jelent­kező, társadalmi munkában dolgozó szervezetekre, szemé­lyekre. Ebben jártak elöl jó példá­val a gyermekbarátok, és ezért kell megköszönni nekik fárad­ságukat az évfordulón. A fent említett kiállítás — amelyet Gergely Ferenc és Papp Emil rendezett — nekik állít emlé­ket és mond köszönetét. A rendezők kérik, hogy min­den Pest megyei gyermek- barát tekintse meg és írja be nevét, címét, egykori szerve­zetét a kiállítás emlékkönyvé­be. Tervezik összehívásukat az úttörőtörténeti bizottságokban, amelyek tervszerűen dolgoz­nak az ifjúsági mozgalom tör­ténetének kutatásán, a múlt emlékeinek ápolásán és meg­őrzésén. Dr. Szabó Imre re. Nevezhet bárki, aki szereti a mozgást, a természetet, a szórakozást és az egészségét. Az időpont június 28-a, va­sárnap. Helyszín a Margita. Gyülekezés reggel fél kilenc, és kilenc között a volt blahai fürdőnél, melyet a Hegy utcai autóbusszal lehet elérni. Nyerni lehet pólókat, labdá­kat, dominókészletet, össze­csukható horgászszéket, posz­tereket és még sok mást, de mindenki nyer, ha mást nem, egy egészséges délelőttöt. A helyszínen lehet nevezni, akár egyénileg, akár csapattal. A feladatok között szerepel célba rúgás, célba lövés csúzli­val, kézigránátdobás, lajhár- mászás, totó, csasztuskaírás az egészséges életmódról — ezt előre is meg lehet írni és el­hozni — és még sok minden. A feladatok nem nehezek, a legkisebb gyerek is meg tud­ja csinálni. Élelemről és ivóvízről min­denki maga gondoskodjék. Bővebb felvilágosításért Kiss Mihályhoz, a KISZ-bizottság sportfelelőséhez lehet fordul­ni. A telefonszáma 20-055, vagy 10-055 452-es mellék. A jelszavunk: Várunk, gyertek, s biztos nyertek! Cs. L. Mozi Hatan Hetedhétország ellen Színes, magyarul beszélő NDí i:' úsági film. 4 órakor. Kifújta a szél. Kétrészes, szí nes amerikiV film. 6 órakor. Bagi autós mozi: Házibuli. Színes, magyaru beszélő francia filmvígjáték 21.45-kor. ISSN 0133—19S7 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents