Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-19 / 143. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA után AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA SS 1 MEGYEI TXNACS LINA XXXI. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM Ára: I,UO forint 1987. JÜNIUS 19., PÉNTEK Ünnepélyes búcsúztatás a Kossuth téren Csao Ce-jang befejezte A Minisztertanács ülése Tájékoztatót tartott a kormány szóvivője A httháv" ..Jogtalannak próbálja beállí» a. tani az ellene folytatott eljáŰg helyseiben rást, vádaskodik, hazudozik, úgynevezett egykori besúgók névjegyzékével fenyegetőzik, s a francia jogrendet kihasználva még arra sem hajlandó, hogy volt áldozatai, vagy azok hozzátartozói, szemébe nézzen. A per ideje alatt eddig alig jelent meg a tárgyalóteremben.” (2- OLDAL) Gátoksiesikért ->Az eg>’ik útnak a csúcstechtee-pHaCStBttirr nikával készülő műszeripari aBkafréSSek termékek tömeggyártása ígérkezik, s ezáltal bekapcsolódásunk a világ élvonalába tartozó autógyárak munkájába. A másik lehetőség az ipari szerkezetváltás, az alkatrészek előállítása, illetve a személygépkocsik összeszerelése. Jelenleg folynak a tárgyalások több külföldi, autógyárral, például a Volkswagennel, a General Motorsszal és az indiai Maruti céggel.” (3. OLDAL) magyarországi látogatását Kádár János és a kínai vendég elvonult a díszalakulat előtt a Kossuth Lajos téri ünnepélyes búcsúztatáson Hivatalos, baráti látogatása befejeztével ünnepélyesen, katonai tiszteletadással búcsúztatták csütörtökön Budapesten, a Kossuth Lajos téren Csao Ce-jan- got, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott főtitkárát, az államtanács elnökét, aki Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának és Lázár Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökének meghívására tartózkodott hazánkban. A fellobogózott téren Kádár János, Lázár György, Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Várkonyi Péter külügy-, Karolyi László ipari, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, valamint politikai, állami és társadalmi életünk több más vezető személyisége búcsúztatta a magasrangú kínai vendéget. Csao Ce-jang Kádár János társaságában fogadta a felsorakozott díszegység parancsnokának jelentését, majd a magyar és a kínai himnusz elhangzása után ellépett a katonák sorfala előtt. A vendégek és a vendéglátók ezután kölcsönösen elbúcsúztak a megjelent magyar és kínai vezetőktől, illetve a budapesti diplomáciai kéviseletek vezetőitől és tagjaitól. Csao Ce-jang és kísérete ezután a Ferihegyi repülőtérre indult, ahol Lázár György, Maróthy László és Kótai Géza búcsúzott el a magasrangú vendégtől. Jelen volt Jván László, hazánk pekingi, illetve Zhu Ankang, Kína budapesti nagykövete. Csao Ce-jang tegnap kora délelőtt utazott el hazánkból különrep ülőgéppel. A látogatásról kiadott sajtóközleményt a 2. oldalon ismertetjük. f, A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoz- ^ tatási Hivatal elnöke, a ^ kormány szóvivője az ^ alábbi tájékoztatást adta: ^ A Minisztertanács elnöke í tájékoztatást adott Csao í Ce-janggal, a Kínai Kom- -í munista Párt Központi Bi- £ zottsága megbízott főtitká- ^ rával, az államtanács el- ^ nőkével folytatott tárgyáig 1 ásókról. A Miniszterta- ^ nács a tájékoztatót jóvá- < hagyólag tudomásul vette. ^ A pénzügyminiszter jcs lentése alapján a kormány ^ áttekintette az adóreform ^ előkészítésének folyamat- ^ ban lévő munkálatait. ^ A kormány ezt követően ^ megtárgyalta és jóváha- í gyólag tudomásul vette az ^ Állami Tervbizottság és a í gazdaságfelügyeleti bizott- ^ ság legutóbbi üléséről szóló i jelentést. A kormány ülését követő szóvivői értekezleten Bányász Rezső a sajtó jelenlevő képviselőinek kérdéseire válaszolt. Elsőként a Magyar Távirati Iroda tudósítója kérdezett hazánk utóbbi időszakban megélénkült diplomáciai tevékenységéről. Bányász Rezső válaszában mindenekelőtt leszögezte, hogy az első félévben valóban egymást követték a fontos hazai és külföldi tárgyalások. Emlékeztetett arra, hogy Kádár János, az MSZMP főtitkára áprilisban járt Svédországban. a kormány elnöke pedig Olaszországba látogatott. Hazánk vendége volt Poul Schlüter dán és Georgi Atanaszov bolgár miniszterelnök. A minap zárultak a Dzsambin Batmönh vezette mongol párt- és állami küldöttséggel folytatott megbeszélések, és hazánkban üdvözölhettük Csao Ce-jangot, a Kínai KB megbízott főtitkárát, kormányfőt. Több fontos külügyminiszteri találkozót is tartottak, s éppen most tartózkodik Budapesten Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere. Ehhez kapcsolódóan hangzott el az MTI második kérdése is, amely a most befejeződött magyar—kínai tárgyalásokról érdeklődött. A szóvivő kiemelte: Csao Ce-jang elvtársnak a magyar vezetőkkel folytatott tárgyalásai szívélyes, baráti, elvtársi légkörben zajlottak. A megbeszéléseken kifejezésre jutott az a kölcsönös óhaj és készség, hogy a két ország kapcsolata az élet minden területén dinamikusan továbbfejlődjön. Egymás tapasztalatainak megismerése, az újabb lehetőségek feltárása megkönnyíti ennek az együttműködésnek a (Folytatás a 3. oldalon) tlggeS Btíffg l-es ,.Már befejeződött a váci talál- •• •• . kozó, elindult kifelé a kilencezer 'QffM2*€£ffiZCT res nézősereg, s ekkor érkezett a hír a közlekedésiek vereségéről. A hangosbeszélő, közölte az úton lévőkkel az eredményt, s,így joggal hang-, zott a hazaiakra vonatkozó kiáltás: bajnokcsapat!” (7. OLDAL) Amég érék „A mozgalmat elindító dán- szentmiklósi—albeftirsai Miff cseresznye csurin Termelőszövetkezet nem szervez már Szedd magad! akciót, ugyanis felszámolták a főváros közelében lévő területeiket,' Dánszent- miklos, körzetében termő almájukra pedig nincs elegendő vevő.’’ , (8. OLDAL) Kádár János fogadta Eduard Sevardnadzét Véget értek a tárgyalások A szovjet külügyminiszter nemzetközi sajtókonferenciája Eduard Sevardnadzét a Központi Bizottság székházában fogadta Kádár János Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fogadta Eduard Sevardnadzét, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió ELHAGYOTTAK T avaly, az esztendő végén fogalmazódott meg az ötlet, s mivel eltelt azóta hat hónap, indokolt a feltételezés, nem lesz abból már semmi sem. Az ötlet figyelmet érdemel. Azt javasolták a kezdeményezők, hívják össze a városban dolgozó diplomások közül azokat, akik nem a képzettségüknek megfelelő pályán, munkahelyen, beosztásban stb. dolgoznak. Először minden illetékes — és ilyesfajta fórumok megrendezésében sok az illetékes — fejét felkapva azt mondta, ebben tényleg van valami. Később azután nyúlni kezdett az idő, a lelkesedés meg zsugorodni. Nem az ötlet gazdáinál, hanem az illetékeseknél. Végül is a legfőbb illetékesek egyike mondta ki a parancscsal felérő véleményt. Szerinte ug; mis egy ilyen ősz- szejövetelnek a politikai kockázatát?) felelőtlenség lenne vállalni. Veszett persze több is Mohácsnál, mint egy ötletnek a sorsa, magvában maradása vagy megvalósulása. A cselekvést megbénító verdikt sem tartozik a ritkaságok közé, hiszen a valóság bonyolultabbá válása némelyekből a hu- nyócskát játszó gyermek reflexeit váltja ki. Az igazi baj maga a valóság. A város néhány ipari üzeménél, mezőgazdasági szövetkezeténél, intézményénél tájékozódva ugyanis kiderült, diplomásaiknak az egyharmada(I) dolgozik olyan munkakörben, amely nem egyezik szakmai képzettségükkel ...! Semmi különleges nincsen abban, ha a mezőgazdasági gépész szakon végzett mérnök nem gyakorolja a mesterségét, mivel a termelőszövetkezet elnökévé választották. Az is inkább csak furcsa, de nem veszedelmes dolog, ha a jogász a kereskedelem állami felügyeletében vesz részt, miközben munkahelye betöltetlen státusokra jogászokat keres. Azt azonban már elgondolkoztatónak kell tartanunk, ha a baromfifelvásárlással egy geodéta foglalkozik, bár felettesei teljes megelégedésére, a könyvtárosi és népművelői diplomát szerzett asz- szonyka titkárnő a város egyik vezetője mellett... és ezek még korántsem a végletes példák. Talán jellemző is, talán csak véletlen: nem lelhető semmiféle áttekintő, összegező kép arról, a megyében milyen arányú a diplomások pályaelhagyása, olyan állásvállalása, amelynél szakmai képzettségüknek nincsen szerepe vagy az a szerepe jelentéktelen. A magunk szerény tapasztalatai azonban azt mutatják, a mérték le nem becsülhető, hiszen rábukkantunk olyan településekre, ahol például a pedagógusokat, az orvost és a gyógyszerészt leszámítva, az összes többi diplomás nem a tanult szakmájának a művelője...! Az általunk megismert esetek érdekessége, hogy a szakmát vagy éppen a pályát elhagyók között döntő részben férfiak vannak, s csupán csekély arányban nők! Tapasztalatok, számítások azt mutatják, ritka eset az, amikor a felsőfokú végzettséget szerzett fiatal diplomás el sem kezdi szakmája gyakorlását. Elkezdi. A pályamódosítás vagy éppen elhagyás azután következik be, hogy a gyakorlat és a remélt, meg a tanult szakmai helyzetek szembesítésének első szakasza — négy—hat évre tehetjük ezt az időszakot — befejeződik. Harminc év felett növekszik meg erőteljesen és szembetűnően azoknak a csoportja, akik nem látják igazolódni reményeiket, akár anyagi, akár szakmai értelemben, de gyakran mindkét tekintetben. Akár nyomatékos figyelmeztetésként is felfoghatjuk — és egyben a társadalmi megítélés tükröződésének —, hogy a kereskedelemből a diplomások szinte menekülnek! Van a megyében olyan kereskedelmi cég, ahol egyetlen diplomás sem dolgozik, s nem csekély azoknak a példáknak a száma, amelyek azt mutatják, a kereskedelemben maradó felsőfokú végzettségűek tetemes része sem a tanult szakmájában tevékenykedik. S okféle számítás eredményeit véve figyelembe, a megyében, a diplomásoknak az ötödét kell azok közé sorolnunk, akik elhagyták választott — ha választott és nem példáúl a szülők által, reájuk erőszakolt — szakmájukat. Miközben egyre élesebben kerülünk szembe a képzett emberek hiánya miatti termelési, szolgáltatási, oktatási bajokkal, gondokkal, a végzettek közül minden ötödik ember hátat fordít annak, amihez nagy reményeket fűzhetett, hiszen feltételezhető, azért tanult hosszú éveken át. Az elhagyott helyeknél, pályáknál is nyugtalanítóbb gondok forrása azonban a helyüket kereső, de meg nem találó, sok mindenbe belekezdő, de lényegeset valójában semmiben sem elérő középkorúak számának növekedése. Mészáros Ottó külügyminiszterét, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón tájékoztatták egymást az MSZMP és az SZKP legfontosabb időszerű feladatairól. Véleményt cseréltek a magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztéséről, a világpolitika főbb kérdéseiről. A találkozón részt vett Várkonyi Péter külügyminiszter és Rajnai Sándor, hazánk szövjetunióbeli nagykövete, a Központi Bizottság tagjai. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Eduard Sevardnadze délután nemzetközi sajtókonfe- ' renciát tartott a Hilton szállóban. Bényi József külügyminiszter-helyettes megnyitó . szavait követően a szovjet diplomácia vezetője rövid nyilatkozatot tett, amelyben tolmácsolta a szovjet nép baráti, testvéri üdvözletét, majd összefoglalta magyarországi látogatásának tapasztalatait. Hangsúlyozta, hogy a magyar vezetőkkel folytatott baráti, elvtársi, nyílt légkörű tárgyalásain jelentős politikai eredmények születtek. Kádár Jánossal politikai tartalmát tekintve nagyon komoly megbeszélést folytatott, Lázár Györggyel, a Minisztertanács elnökével hasznos eszmecsere során az országaink közötti gazdasági együttműködés fejlesztésének témaköreit tekintették át, Várkonyi Péter külügyminiszterrel pedig fontos külpolitikai kérdésekben egyeztették a magyar és a szovjet álláspontot. Eduard Sevardnadze kijelentette, hogy budapesti tárgyalásainak középpontjában is annak az átalakításnak a kérdései álltak, amely nemcsak a Szovjetunió, hanem a szocialista közösség (Folytatás a 2. oldalon) Munkában a Kombi-Trak Egy ügyes mindent tudó járművel a Kombi-Trakkal bővült a Közúti Igazgatóság tárnoki üzemmérnökségének gépparkja. A holdjárműre emlékeztető gép a ferde, hepehupás árokpartokról is képes lekaszálni a füvet és a gazt. Képünk a 7-es számú főútvonal mentén készült, ahol Schnepp Ferenccel az ülésén egy 10 kilométeres szakaszon tisztította meg az útszéli árkot. (Hancsovszki János felvétele)
