Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-13 / 138. szám
mmrr 1987. JÚNIUS 13., SZOMBAT TIT.elismerések Küldöttgyűlés előtt A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kezdődő IX. küldöttgyűlését megelőzően, pénteken kitüntetési ünnepséget rendeztek a Kossuth Klubban. Az elmúlt öt esztendőben végzett magasfokú ismeret- terjesztő tevékenységük elismeréseként Csiszár Imrét, a TIT országos és Vas megyei elnökségének tagját és Gras- tyán Endrét, a TIT Baranya megyei szervezetének elnökét az Elnöki Tanács, az Április Negyediké Érdeméremmel tüntette ki. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Reiman István, a matematikai választmány alelnöke és Simon István, a Vas megyei szervezet alelnöke. Ketten kapták meg a Munka Érdemrend ezüst és ugyancsak ketten a bronz fokozatát. A kitüntetéseket Köpeczi Béla művelődési miniszter adta át. A társulat legmagasabb elismerését, a Bugát Pál-emlék- érmet tizenhármán vehették át, köztük Maróti Mihály, a Pest megyei szervezet tiszteletbeli elnöke. Hideg tél után hűvös, esős volt a tavasz Noé növényét utolérte a végzet Sötét, csimbókos esőfelhők úsznak a fejünk fölött kavarogva, összetorlódva gyülekeznek, s gomolyognak tovább, Batta felé. S ahol szétszakad a szürke lepel, ott előtűnik a kék, s felfénylik a nap. Itt, az érdi Bentavölgye Termelőszövetkezet földjein villanyoszlopok szurkálta, magasfeszültségű vezetékek hálózta mezőin hetek óta napfényért kapaszkodtak, ágaskodtak a kultúrnövények, ám a meleg, az érlelő sugárnyaláb csak most érkezett. Äm mégsem mehetnek rá a lucernaföldekre a traktorok vontatta kaszálók: várniok kell, amíg megszikkad a talaj. Rövidebb az idő Így mondja Jáki András növénytermesztési főágazatveze- tő, s a naptárt lapozgatva sóhajtja tovább: — Hamarosan nyakunkon a Péter-Pál, s még csak viaszosérésben van a gabona. Igaz, a sok csapadék megerősítette, magasította a szárat, szerencsére nem feküdt el a kenyérnekvaló, mégis jobb lenne már olyan másfél-kéthetes, tartós, intenzív napsütés. Tíz-tizenkét napot késik a természet, ennyivel hátráltatja a növények érését, s a mi munkánkat a hűvös, csapadékos tavasz. Eddig majdnem annyi eső hullott földjeinkre, mint tavaly, egész esztendőben! Országgyűlési bizottságok tárgyalták Kevés a nővér, az eszköz Az Országgyűlés mezőgazda- sági bizottsága pénteken ülést tartott a Parlamentben. A képviselők megvitatták a mezőgazdasági és a vízügyi ágazat tavalyi költségvetéséről szóló jelentést. A Pénzügyminisztérium és a MÉM írásos tájékoztatójához Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Varga János (Pest megye 11. vk.. Monor) képviselőnek a vitában .feltett kérdésére válaszolva Villányi Miklós elmondta, hogy a tárca foglalkozik a kistermelői szarvasmarha-tartás jelenlegi bonyolult támogatási rendszerének átalakításával, korszerűsítésével, de konkrét határidőket még nem jelöltek ki. Hasonlód« napirenden van az állategészségügyi szolgálat átalakítása. Antal Imre (Pest megye 19. vk. Érd) arról érdeklődött, hogy a tárca milyen intézkedésekkel segíti a jelentős fagykárt szenvedett szőlőültetvényék újratelepítését. A mező- gazdasági tárca államtitkára utalt arra, hogy a rendkívüli hid'eg főként az úgynevezett magasművelésű rendszerben okozott érzékeny veszteségeket. A károkkal kapcsolatban újra kell értékelni a művelési technológiákat, s ha szükséges, módosítani kell a szőlőtermesztés területi elosztását is. Mindenütt ugyanis nincs lehetőség az elpusztult ültetvények újratelepítésére. ★ Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága pénteken ülést tartott Pesta László elnökletével a Parlamentben. A testület megvitatta az egészségügyi ágazat, a társadalombiztosítás, valamint, az üdülés és a szanatóriumi ellátás 1986. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést, és a megyei tanácsok, illetve a Fővárosi Tanács középtávú szociális programtervezetéről tanácskozott. A napirendi témák vitája előtt a bizottság tagjait Békési László pénzügyminiszterhelyettes tájékoztatta a tervezett adóreformmal kapcsolatos elképzelésekről. Az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság és a SZOT üdülési és szanatóriumi főigazgatósága írásos előterjesztéséhez fűzött szóbeli kiegészítőjében Hutás Imre egészségügyi minisztériumi államtitkár hangsúlyozta: tavaly az előző esztendőkhöz képest csökkent a halálozások száma. Kevesebben haltak meg szív- és érrendszeri, illetve daganatos betegségekben. A kedvezőtlen jelenségekről szólva rámutatott: a korlátozott pénzügyi lehetőségek nehezítik a kórházak zavartalan üzemeltetését, előfordul, hogy a létfontosságú gyógyászati eszközök beszerzése is akadozik, számos nővéri állás betöltetlen. Ezt a helyzetet megengedhetetlennek tartotta az államtitkár. A másik témával kapcsolatban az Országos Tervhivatalnak és az Egészségügyi Minisztériumnak a képviselőkhöz eljuttatott előterjesztése megállapítja: a társadalom különböző csoportjait illetően az- idős korúakkal, a megváltozott munkaképességűekkel, a sokgyermekesekkel és a veszélyeztetett fiatalokkal kapcsolatos teendőket kell a szociális tevékenység középpontjába állítani. A vitában felszólalt dr. Juhár János (Pest megye, 24. vk., Szentendre) is. — Pedig azt mondjuk: a májusi eső aranyat ér — vetem közbe. — Az igaz, csakhogy a növényzet hirtelen növekedésével megszaporodtak gondjaink és megnőttek feladataink, nem is beszélve a költségekről: többször is intenzívebben kellett védekeznünk a gombabetegségek — fuzárium, lisztharmat, vetésfehérítő — ellen. Az esőzések miatt erősen leszűkült a tavaszi komplex munkálatokra fordítható idő, s amit jó, vagy legalábbis jobb tavaszon 30—35 nap alatt végezhettünk el, arra most mindössze három hetünk maradt. — Azért megtettük, amit diktált a természet, s a kötelesség — mondja belépve az ajtón Sülé Károly növénytermesztési ágazatvezető. — Nagy szavak nélkül: a főágazat 60 dolgozója szombatokon, vasárnapokon és minden ünnepen is dolgozott. A napraforgó rekordja — Mekkora területen, s milyen növények hálnak még kinn a betakarításig? — A napokban fejeztük be a százharmincöt hektár lucerna első kaszálását. Az őszi búza 452, a napraforgó 308 hektáron várta a meleg időt, még a 367 hektáros kukoricának sem kedvez ez a túlzottan csapadékos időjárás. Van 65 hektár cukorrépánk is ... valami 50 hektárnyi, semmire sem használható* beír. vizes területünk — szól közbe Jáki András. — Ha a nyáron eltűnik róla a víz, talán másodvetéssel hasznosíthatjuk azt a táblát. Egyébként a napraforgó meghálálja majd a sok vizet: képes egy nap alatt akár 3 centimétert is nőni! Azért is növeltük a vetésterüBiztasítás és egészség Ha óvja magát - olcsóbb Magyarország halálozási adatai a legrosszabbak Európában s ez azt is jelenti, hogy a biztosítás itt kevésbé hajt hasznot. Ezért is szívesen csatlakozik az egészségmegőrzés társadalmi programjához az Állami Biztosító. Mint Szász András, az Állami Biztosító ügyvezető igazgatója elmondta, a jövőben önállóan és kiemelten kívánják kezelni a személybiztosítást. Elhangzott: a mai biztosítási formák nem serkentik az embereket az egészségvédelemre, arra, hogy minél kevesebb időt töltsenek táppénzen, s hogy a rehabilitációt válasszák a leszázalékölás helyett. A jövőben a biztosító tervei között szerepel, hogy a díjtételekben is érvényesíti, ki mennyit tesz egészsége megőrzéséért, tehát a jobb életkilátású emberek köthessenek olcsóbb díjú biztosítást. Bekapcsolódnak a beteg- ellátásba, mérlegelik idősek otthonainak és rehabilitációs intézményeknek létesítését, s részt kívánnak venni a társadalombiztosítás megújításában, szorgalmazzák a nyugdíjkiegészítő biztosítást. Részint ismeretszerzési célból kötöttek egy hónapja együttműködési szerződést az osztrák AUVA általános balesetbiztosítóval. Erről is beszélt dr. Kala- bay László docens, az AB központi főorvosa, dr. Honig Vilmos, a biztosító orvosi bizottságok elnöke és dr. Man- ninger Jenő professzor, a Magyar Traumatológiai Társaság elnöke. Elmondották és adatokkal illusztrálták: amennyiben a balesetmegelőzést, a sérültek gyógyítását és rehabilitációját szolgáló egészség- ügyi hálózatot tart fenn a biztosítótársaság, a költségek rendszerint megtérülnek azzal, hogy csökken a táppénzre, járadékra fordított kiadás, ugyanakkor eredményesebb és gyorsabb lehet a munkaképesség visszaszerzésének folyamata. letét, mert ezeken a földeken kiváló a napraforgó terméseredménye: eléri a 27—30 mázsát is hektáronként! — S hogyan teleltek a kalászosok? — Bár időben földbe került az ősszel, mégis a hó alatt kelt ki a mag, hektáronként 5—6 millió búzacsíra. Soknak tűnik ez, de azt akartuk, hogy jól fizessen a búzamező. Bok- rosodás után a vetést háromszor fejtrágyáztuk nitrogénnel, hektáronként összesen 180 kilogramm műtrágyát szórtunk ki! Gyakran tartunk határszemlét, legutóbb úgy becsültük, 65—70 mázsa búza terem majd tábláinkon. — A kukorica, május 10-ig földbe került — így Sülé Károly —, szépen kikelt, még szebben sorol. Csakhát a színén is látszik, kevés meleget, kevés napfényt kapott az elmúlt hetekben. Ügy számoljuk, hektáronként legalább hét tonnát kell hoznia, különben veszteséges lesz az ágazat. Évről évre növekednek a költségek, ugyanakkor a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat évek óta 3738 forintot fizet nekünk minden tonna megtermelt kukoricáért... — Szőlő, gyümölcsös? — Hál’ istennek, 1985-ben elfagyott a 25 hektárnyi szőlőnk — mondja rezignáltan Jáki András. — Tréfa nélkül: ha akkor nem is fagy ki Noé növénye, az idén télen minden bizonnyal utolérte volna a végzet, így megmaradt legalább 3 millió forintunk! Ugyanis minimum ennyit rá- költöttünk volna arra a kis szőlőre, az elmúlt két esztendő során. Van őszibarackosunk is, 75 hektáros, tavaly rekord mennyiségű gyümölcsöt termettek a fák., — S az' idén f — Még a télen elszálltak újmódi reményeink. A gyű-. mőicsFáic térmövésszőít 35—40' százalékos fagykár érte. a maradék kötés gyenge közepes. Sokoldalú traktorosok Sülé Károly az emberek helytállását dicséri: — A tavaszi-nyári munkákhoz szükséges gépeket, berendezéseket időben felkészítettük. Az emberek, a gépek vezetői, irányítói is számítottak a szeszélyes időjárás okozta nehézségekre, ezért tették dolgukat a munkaidő lejárta után is. Univerzális, minden erő- és munkagéphez értő traktorosaink, szerelőink vannak; nélkülük kicsúsztunk volna az időből. Tavaly vettünk egy Rába-Steigert és most már teljes a gépparkunk, tizennégy traktorral, s öt munkagéppel időarányosan elvégezzük az éves tervfeladatokat. A főágazatnak 4 és fél, 5 millió forint tiszta nyereséget kell produkálnia. Besze Imre A HÉT HÍRE A MÓD MÓDJA © A Hazafias Népfront Országos Tanácsa közjogi bizottsága az egyesületek jogi helyzetének fejlődési irányaival foglalkozott. © Az Építők Szákszervezetének elnöksége a munlcásszállók hasznosítását elemezte. © Megkezdte munkáját Győrött az ergonómiai nyári egyetem. © Budapesten, a Technika Házában aranyokleveles mérnököket köszöntöttek. © A hét híre az is, hogy Salgótarjánban kétnapos nemzetközi konferenciát rendeztek Életmód, művelődés, gazdaság címmel. Sokat vitatkozunk, tanácskozunk, konferenciá- zunk, tanulmányokat, könyveket írunk arról — mint most is —, amiről valójában nagyon keveset tudunk. Persze, ahhoz, hogy többet tudhassunk, viták, tanácskozások, konferenciák, tanulmányok, könyvek, cikkek kellenek ... Bűvös kör? Nem. Csak éppen arról van szó, hogy a mai kor embere kész mintákat keres, türelmetlenül elutasítva a kutatás, a kialakításba kudarcokat követő újrakezdések fáradalmait, idegi — és nem csak idegi, hanem erkölcsi, anyagi — terheit. Egyetlen társadalomban sem teremtődtek értékek önmaguk- tól, még akkor sem, ha ezek az értékek mulandóaknak vagy éppen hamisaknak bizonyultak. A szocialista társadalom sem kivétel. Magunknak kell értékeinket, mintáinkat létrehoznunk. A megyében a háztartások száma meghaladja a 350 ezret. A feltételezés, hogy az ezekben a háztartásokban élő családok, töredékcsaládok, egyedülállók életmódja sok mindenben mutat hasonlóságot és sok mindenben különbözőséget, nem alaptalan és nem is csupán feltételezés. A bökkenőt a hasonlóságok és a különbözőségek rendkívül nagy száma, már-már áttekinthetetlenül kusza serege okozza. A háztartások ugyanis életmódjukban1 sokféle -sajátos jegyet- hordanak magukon, attól függően, a társadalmi munka- megosztásban hol foglalnak helyet a háztartás tagjai — a megyében például a ruházkodásra a szövetkezeti parasztsághoz tartozó háztartások költik a legkevesebbet, az élvezeti cikkek legjelentősebb vásárlói a kettős jövedelmű háztartások —, Sm sok minden független attól, hol helyezkednek el a társadalmi szerkezetben. Így például a lakások komfortja szemszögéből nézve, nincsen semmi jelentősége annak, kinek mi a foglalkozása, s gyakran annak sincsen fontossága, kinek mennyi a jövedelme. Életmódunkra, ha beismerjük, ha mellőzzük ennek belátását, akkor is érvényes az, hogy objektív és szubjektív tényezők együttes függvénye. Abban például sok a szubjektív elem, vajon része-e az életmódnak a rendszeres könyvvásárlás, az olvasás, az újságok, folyóiratok egy meghatározott — a személy érdeklődési köréhez illő — csoportjának folyamatos ismerete. Ennek ellenére is azt kelt írnunk, vajon kizárólag szubjektív eredői lennének annak, hogy a gazdasági nehézségeknek a családi jövedelmekben való lecsapódása hatására a megyében visszaesőben van a munkásosztályhoz tartozó háztartásokban a könyvvásárlás, s hogy elsőnek a fizikai foglalkozásúak hagyják ott az öntevékeny művelődési kisközösségeket? Csupán ebből az előbbiből is nem az következik-e, hogy a gazdasági gondok miatt éppen ott szegényedünk, ahol gyorsan gyarapodnunk kellene, a tudás, a műveltség mezején?! Folytathatjuk a kétségek sorolását más területről, például az egészségügyből. A megyében másfélszer annyi orvos dolgozik, mint egy évtizeddel korábban, ennek azonban mintha nyoma sem lenne a keringési rendszer betegségeiben meghaltak számának alakulásában! önmagában tehát az orvosoknál elért növekedés aligha lesz gátja e haláloki főcsoport betegségei terjedésének. Életmódunk elemei meglelésé- nek módjait tehát nem ismerjük kellő mélységben, s ami rrtődöt 'tudunk.' azt sem alkalmazzuk ä gyaköflätbäh a magunk, a családunk életében. S mert ennyi féle-fajta a mulasztás, meglepő-e, ha össze- geződve már általános, társadalmi gondként jelennek meg ezek? „, . . . r , nincsen Karhoztatasban hiány, mi minden bajért felel a társadalom, de szemérmes — vagy éppen szemérmetlen? — csend övezi azt, az egyén is felelősséget visel sorsáért, családjáért, holnapjáért. Meghökkentő a tapasztalat. Egyre több a maga életmódját hibátlannak tartó ember, s egyre nagyobb azoknak a száma, akik mindenkor és mindenért a társadalmat hibáztatják. A társadalom azonban soha nem lehet különb, mint tagjainak összessége ...! Félő tehát, hogy miközben mindenre a gazdaság, az érdekeltség, az ösztönzés anyagi körében keresünk magyarázatot és gyógyírt, szem elől tévesztünk valami sokkal fontosabbat. Az erkölcsöt. Mészáros Ottó Kitüntetéseket adtak át Köszöntés az építők napjára j? Az építők napja alkalmából pénteken országszerte lángyár művezetője, Szentesi % megkezdődtek az építő- és építőanyag-ipari vállalatok János, a Tégla- és Cserépipa- 4 ünnepségei. Budapesten az Építők Szakszervezetének ri Tröszt osztályvezetője, Sző- £ székházában tartották a központi ünnepséget. Jelen nyi György, az Építésügyi és 4 volt Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára is. Kádár József Városfejlesztési Minisztérium 4 építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár főosztályvezetője, Szmola Im- 4 köszöntötte az ünnepség résztvevőit és méltatta az épí- re, a Borsod Megyei ÁÉV osz- tőipari dolgozók erőfeszítéseit, munkájuk eredményeit, tályvezetője, Szűcs József, a 4. Ezután kiemelkedő munkájuk elismeréseként 73 dől- Komárom Megyei ÁÉV vasbe- í gozónak adta át az Elnöki Tanács kitüntetéseit. tonszerelő brigádvezetője, TeA Szocialista Magyaror- lalat vállalkozási igazgatója és mesvári László, az ÉVM oszszágért Érdemrend kitüntetés- Steiner Rudolf, a Mélyépítési tályvezető-helyettese és Uheben részesült Katona József, Tervezővállalat kereskedelmi reezky Otto, az Építőipari Be— a Borsod Megyei Állami Épí- jSíl7!?atóhf»lvpttese- a Munka ruházási Vállalat igazgatója, tőipari Vállalat villanyszere- £rdeSmrend5arany 'fokozata ki- Ezenkívül huszonhatan vették lője; az Április Negyediké Er- részesült Csanlár ót a Munka Érdemrend ezüst, demrendet kapta Árendás Bé- tüntetésben részesült Csaplar . ... ,. ’ la, a Dél-alföldi Tégla- és °tfo> a GV°r Megyei Állami huszonkilencen pedig e kitun Cserépipari Vállalat osztály- Építőipari Vállalat kőműves tetes bronz fokozatát, vezetője, Balázs György, az brigádvezetője, Huszti László, Az ünnepséggel egy időben Építés gazdasági és Szervezési- az Épületkerámiaipari Válla- nyílt meg a szakszervezet Intézet főigazgatója, Kathy lat lakatoscsoport-vezetője, székházéban az Építettük ’86Imre, a Fűtőber épületgépé- Kollár József, a Romhányi ban című kiállítás, amely júszeti termékeket gyártó válla- Építési Kerámiagyár igazgató- nius 20-ig tekinthető meg. A lat osztályvezetője, Kovács ja, Kujáni István, a Villany- bemutatón 35 építőipari vállaÉerenc, az Alföldi Porcelán- szerelőipari Vállalat pártbi- lat legszebb épületeinek, ősz- nek a tavaly befejezett épülegyár raktárkezelője, Osztie zottságának titkára, Schmutzer szesen 85 létesítményének szí- teknek az értéke együttvéve Zoltán, a Csőszerelőipari Vál- Gyuláné, a Hollóházi Porcé- nes fotóit állították ki. Ezek- 19 milliárd forint. Az MO-ás körgyűrű Határ úti szakaszánál épül a felüljáró támfala
