Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-13 / 138. szám

1987. JÜNIUS 13., SZOMBAT, H£T Via VILÁGPOLITIKAI KIMINJÉS Megkezdődik-e a zárójelek feloldása? A csúcstalálkozó növekvő esélyei a nyugati egyeztetések utón Újabb amerikai hadihajókat irányítottak Perzsa-öböl térségébe ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Azok a tanácskozások, ame­lyekre Reagan elnök hivatko­zott, amikor indokolni igyeke­zett a szovjet kettős nulla- megoldás-javaslatra vonatko­zó amerikai válasz halogatá­sát, immár lezajlottak. Ezekre az Egyesült Államok kormány­zatának a hivatalos magyará­zat szerint azért volt szüksége, hogy szövetségeseivel egyet­értésben egységes NATO-állás- pontot képviselhessen az eurorakéták leszerelése ügyé­ben. A velencei tőkés csúcs és a NATO reykjavíki külügy­miniszteri megbeszélése után Washington minden jel sze­rint „zöld “fényt” kapott szö­vetségeseitől, hogy a közepes hatótávolságú rakéták lesze­relésére szerződést kössön a Szovjetunióval. Az izlandi fő­városban inkább csak arról volt vita. mi legyen a követ­kező leszerelési lépés, ame­lyet az atlanti tömbnek szor­galmaznia kell az eurorakéták eltűnése után. Erre vonatkozóan a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének javaslata ott volt a NATO-külügyminiszterek asztalán. A szocialista orszá­gok védelmi szervezete indít­ványozta. hogy a hagyomá­nyos fegyverek csökkentésére és a vegyi arzenál megsemmi­sítésére tegyenek erőfeszítése­ket, s induljanak a két kato­nai szövetség között erre vo­natkozó tárgyalások. Az NSZK viszont az 500 kilométernél ki­sebb hatósugarú rakétákkal, amelyekre nem terjed ki a kettős nullamegoldás hatálya, kívánja folytatni a leszerelést. Még mindig vita van a nyu­gati táborban arról is, hogy cC két katonai szerződés között, vagy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ke­reteiben jöjjenek létre ezek a jövőbeni tárgyalások. Ez azonban későbbi kérdés, a lényeg az, hogy minden le­hetőség megvan ahhoz, hogy Genfben felgyorsuljon a szov­jet és amerikai szakértők munkája. Mint emlékezetes, elkészült már a közös szov­jet—amerikai szerződésterve­zet a közepes hatótávolságú rakéták leszereléséről. Ennek azonban van még egy jelentős szépséghibája. Nevezetesen az, hogy zárójeleket tartalmaz. S a közös tervezetnek ezek a részei egyaránt idézik az egy­mástól eltérő és nemegyszer még ellentétes szovjet és ame­rikai megfogalmazást. A dele­gációknak most e zárójeles ré­szek megszüntetésére kell össz­pontosítaniuk oly módon, hogy ide is közösen elfogadott szö­veg kerülhessen. Vagyis komp­romisszumos megállapodásra kell jutni a még függő kérdé­sekben. Ehhez politikai akarat szük­séges, s ha erre a szándék Wa­shingtonban is megvan, úgy ahogy Moszkva eddig példát mutatott, nem lehet akadálya annak, hogy létrejöjjön az újabb Gorbacsov—Reagan ta­lálkozó, valamikor az ősz fo­lyamán, s aláírják azt az ok­mányt, amely intézkedik az eurorakéták leszereléséről. SZÍVÉLYES ÁLLAMFÉRFIAK, MEGOLDATLAN PROBLÉMÁK Immár tizenharmadik alka­lommal rendezték meg a hét vezető tőkés ország csúcstalál­kozóját. A színhely ezúttal Velence volt. E magas szintű megbeszélés iránt azért nagy mindig az érdeklődés, mert az Egyesült Államok, Japán, az NSZK, Franciaország, Olasz­ország, Nagy-Britannia és Ka­nada a világtermelés majd a felét és a világkereskedelem kétharmadát adja. Mint az várható volt, a ve­lencei csúcs ünnepélyes nyilat­kozaton kívül nem hozott eredményeket a tőkés világ legfontosabbnak tartott prob­lémáiban. Washington ugyan „sikeresnek” nevezte, hogy a többi hat ország helyesli a Perzsa-öbölben tanúsított ma­gatartását, de ez csak az Egye­sült Államok véleménye. A Reuter szerint például Wa­shington csak „véli”, hogy az elfogadott nyilatkozat saját céljait támogatja, „ám a töb­biek — írja a hírügynökség — hálásan állapítják meg, hogy nem kötelezi őket kockázatos katonai kalandokra.” A 200 milliárd dollárt meg­haladó amerikai költségvetési hiány árnyéka ott lebegett a tanácskozás felett, mint ahogy sötét felhőt jelentett, hogy Japán, amelynek az Egyesült Államokkal 60 milliárd, a Kö­zös Piaccal pedig 20 milliárd dollár kereskedelmi többlete van, semmit sem jelentett be ennek kiegyensúlyozására. A problémák maradtak Velence után is, s ezt nem leplezhette el, hogy a hét tőkés állam ve­zetői gyakran álltak mosolygó arccal a fotóriporterek kame­rái elé. A mosolyokkal leplezett te­hetetlenség azzal is összefüg­gött nyilvánvalóan, hogy a részvevők közül többen, min­den bizonnyal utoljára voltak szereplői egy ilyen csúcstalál­kozónak. Nakaszone japán mi­niszterelnök októberben mond le hivataláról, Ronald Reagan mandátuma jövő év január 20-ig szól, Olaszországban Fanfani csak átmeneti megbí­zatással, ügyvezető miniszter- elnökként, az idő előtti vá­lasztásig áll kormánya élén. Mitterrand úgy vett részt a velencei csúcson, hogy a nem egy kérdésben vele ellentétes nézetet valló párizsi kabinet kulcsminiszterei ott ültek mel­lette a velencei tárgyalóasztal­nál. S mindehhez még hozzá kell tenni azt is, hogy a fran­cia államfő azt sem közölte eddig, hogy egyáltalán indul-e a jövőre esedékes elnökválasz­táson. így a legfontosabbnak kikiáltott gazdasági megálla­podás meglehetősen szerény jellegű. A velencei csúcson megegyeztek abban, hogy a hét ország pénzügyminiszterei a jövőben rendszeresen talál­koznak, hogy áttekintsék, mi­ként alakul a gazdasági hely­zet. WASHINGTON ÉS TEHERÁN ÉLEZŐDŐ HANGNEME Carlucci amerikai nemzet- biztonsági főtanácsadó a héten jelezte: Washington folytatja erőfeszítéseit, hogy tető alá hozza a nyugati hadiflották együttműködését a Perzsa­öbölben. Azt mondotta, hogy az elkövetkező napokban az Egyesült Államok kétoldalú tárgyalásokat folytat szövetsé­geseivel ennek gyakorlati ki­dolgozására. A Fehér Háznak azért is kell valamiféle NATO-együttmű- ködés az ügyben, mert a wa­shingtoni törvényhozás mind nagyobb ellenszenvet tanúsít az amerikai katonai jelenlét növelésével szemben a Perzsa­öböl térségében. Az az elkép­zelés ugyanis, hogy tizenegy kuvaiti olajszállító hajó csilla­gos-sávos lobogó alatt, ameri­kai hadihajók kíséretével ha­lad át majd a veszélyes vize­ken, o megvalósulás szakaszá­ba került. Az amerikai parti őrség, amelynek ez a hatáskö­rébe tartozik, már megkezdte a kérdéses kuvaiti hajók be­jegyzését. Ez a procedúra a hónap végéig tart, s július ele­jétől kezdve az amerikai zász­lót felvont kuvaiti hajókat az USA hadiflottaegységei kísé­rik. (Kuvait az öböl menti há­borúban Irakot támogatja, s ezért Irán hadi célpontnak te­kinti hajóit.) Teherán több nyilatkozatban jelentette be, hogy a kuvaiti hajók, akármilyen zászló alatt hajóznak, továbbra is támadás célpontjai lehetnek. Washing­ton válasza az volt erre, hogy a csendes-óceáni térségből há­rom hadihajót irányítottak át a Perzsa-öböl felé. Ezek a ha­jók a jövő hónap elején érnek oda, vagyis akkor, amikor a 11 kuvaiti hajóra felhúzzák majd az amerikai lobogót, s ezek flottakísérettel elindulnak a veszélyes vizekre. Az öböl­ben cirkáló amerikai hadi­flottaegység jelenleg hat ha­jóból áll. Ha az erősítés meg­érkezik, az Egyesült Államok kilenc olyan hadihajóval ren­delkezik majd az iráni partok közelében, amelyek mindegyi­két a legkorszerűbb távközlési eszközökkel szerelték fel. Fegyverzetükhöz tartoznak a Standard típusú tenger-levegő rakéták és a Phalanx elne­vezésű rakétaelhárító fegyve­rek. A flottát AWACS (légi felderítő és előrejelző rendsze­rű) repülőgépek segítik. A Constellation repülőgép-hordo­zó, amely jelenleg távolabb, az Indiai-óceánon cirkál, köze­lebb hajózik a Perzsa-öbölhöz, hogy szükség esetén beavat­kozhasson. Közben Washington és Te­herán között ismét éleződött a hangnem. Weinberger olyan nyilatkozatot adott a The Wa­shington Timesnek, amely to­vább szította az iráni indula­tokat. Az amerikai hadügymi­niszter interjújában elképesz­tően fogalmazott. Kijelentette: nem lát lehetőséget az Egyesült Államok és az Iránban hatal­mon levő „ütődöttek bandája” közötti viszony javulására. Weinberger azzal vádolta Kho­meini kormányzatát, hogy a középkor óta a legsúlyosabb elnyomást gyakorolja. Ismét felszólította Iránt, ne telepít­sen rakétákat a Hormuzi-szo- ros partjára, mert ezt az Egye­sült Államok súlyos fenyege­tésnek tekinti. Az AP amerikai hírügynökség Weinberger sza­vaihoz hozzáfűzte, hogy wa­shingtoni hivatalos személyisé­gek kijelentették, a Hormuzi- szorosba telepítendő iráni ra­kéták elleni támadás lehetősé­ge szerepel azok között az „al­ternatívák között”, amelyeket az amerikai katonai tervezés fontolóra vesz. A „fenyegetésháború” azzal folytatódott, hogy Teherán kö­zölte: ha az Egyesült Államok csapást mér az iráni rakétaál­lásokra, atomreaktorai és egyéb intézményei elleni tá­madást kockáztat meg. A te- heráni rádió magyarázata sze­rint az amerikai érdekeltségek a világon annyira szétszórtak és ellenőrizhetetlenek, hogy nagyon sebezhetőek, ha „Wa­shington ujjat húz az iszlám köztársasággal.” Mint látható, a helyzet éle­ződése joggal tölt el nyug­talansággal a térségben, de azon kívül is minden olyan erőt, amely a válsággócok meg­szüntetésén munkálkodik. Ezért erőteljesebben mint bár­mikor, megnövekedtek az erő­feszítések az iráni—iraki há­ború megszüntetésére és an­nak megakadályozására, hogy a jelenlegi konfliktus tovább szélesedjen. Árkus István Bécsi utótalálkozó Nincs haladás Á NATO-javaslatok hiánya minden haladást akadályoz katonai területen a bécsi utó­találkozón. Erről beszélt pén­teken a sajtó előtt Rudolf To- rowsky nagykövet, az oszt­rák küldöttség vezetője. To- rowsky, aki a katonai biz­tonság kérdéseivel foglal­kozó szerkesztőcsoport veze­tője a találkozón, hangoztat­ta: nem tartja valószínűnek, hogy egyhamar változna e helyzet. Miközben fennáll az ismert amerikai—francia el­lentét a tervezett európai le­szerelési tárgyalások kérdésé­ben, nehéz megérteni, miért nem hajlandó a NATO javas­latokat tenni a stockholmi, a katonai bizalomépítés kér­déseivel foglalkozó tárgyalá­sok folytatására — mondotta az osztrák diplomata. Torowsky utalt arra, hogy a küldöttek korábbi megálla­podás alapján e hó végén megvizsgálják a találkozó to­vábbi munkaprogramját. Általános a várakozás, hogy a konferencia elhúzódása miatt nyári szünetben álla­podnak meg és az utótalálko­zó szeptemberben folytatódik majd. A hónap végén ülést tart az SZKP KB A gazdálkodás megújításáról Az SZKP Központi Bizott­sága e hónap végén tartja meg ülését, amelynek napi­rendjén a gazdaságirányítás átalakításának nagy horderejű kérdése szerepel — jelentette be Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a június 8—9-én a KB-ban tartott or­szágos tanácskozáson. A gaz­daságirányítás gyökeres átala­kításának témájával foglalko­zó tanácskozásról — amelyen meghívott vállalati, miniszté­rium és főhatósági vezetők, tudósok, pártmunkások vettek részt, s jelen volt az SZKP KB Politikai Bizottságának több tagja és póttagja is — pénteken hoztak nyilvánosság­ra részletes tájékoztatót Moszkvában. Mihail Gorbacsov megnyitó­jában elmondta, hogy a mos­tani tanácskozás résztvevőitől három kérdéscsoportban vár­nak állásfoglalást. Az első: miként folyik az átalakítás nemcsak a gazdasági szférá­ban, hanem az egész társada­lomban? A második kérdés: mi a véleményük a vállalati törvény tervezetéről? amelyet Megnyílt a Finn KP XXL kongresszusa Érvényesül Helsinki szelleme Pénteken 223 kongresszusi küldött részvételével és 28 testvérpárt delegációjának je­lenlétével megnyílt a Finn Kommunista Párt XXI. kong­resszusa. A három napig tar­tó tanácskozáson a szocialista országok és Nyugat-Európa kommunista pártjainak dele­gációi mellett hosszú idő után első ízben a Kínai Kommu­nista Párt is küldöttséggel képviselteti magát. Az SZKP küldöttségét az Észt KP KB első titkára, Kari Vajno veze­ti. Ugyancsak a finn főváros­ba érkezett az MSZMP kül­döttsége Szabó Istvánnak, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével. A külföldi delegációkat kö­szöntő beszéd után péntek délután Arvo Aalto, az FKP elnöke emelkedett szólásra, hogy megtartsa kongresszusi beszámolóját. A nemzetközi helyzet kilátásait értékelve az FKP elnöke hangoztatta: a bé­ke megőrzése tekintetében nagy jelentőségűek a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének berlini értekezle­tén elhangzottak, melyek a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok megállapodásának le­hetőségét tartalmazzák a kö­zép- és rövid hatótávolságú rakéták európai csökkentése tekintetében. Ami Finnorszá­got illeti, mondotta, az ország nemzetközi elismertségének és külpolitikai sikerének alapját eddig is a Szovjetunióval foly­tatott jó kapcsolatok, a barát­sági és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés jelentették. A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója Finnországot is az ország függetlenségének elnyerésére, és külpolitikai, nemzetközi el­A brit konzervatívok sikere (Folytatás az t. oldalról.) tikai erővé vált a gyáripar ha­nyatlásának és a tömeges munkanélküliségnek legsúlyo­sabb terheit viselő Észak-Ang- liában, Skóciában és Wales­ben. A választás egyértelmű vesztese a középutas Szociál­demokrata—Liberális Pártszö­vetség volt. A Munkáspártból 1981-ben kiszakadt jobbszárny által alapított Szociáldemokra­ta Párt gyakorlatilag elvérzett. Brit politikai megfigyelők szerint a Vaslady évszázados rekordot megdöntő harmadik egymást követő választási győ­zelmének legbaljóslatúbb vo­nása az, hogy a szigetországot jómódú délre és szegény északra osztó gazdasági-szociá­lis szakadék a csütörtöki sza­vazással most nyilvánvaló po­litikai szakadásként pecsételő­dött meg. A thatcherizmus megbukta­tásának kudarcát elismerő nyi­latkozatában Neil Kinnock munkáspárti vezér a „megosz­tott királyság újraegyesítésé­re” irányuló küzdelem folyta­tására buzdította párthíveit. ŰRSÉTA Pénteken, az éjszaka! órák­ban újabb űrsétára indult a Mir űrállomáson tartózkodó Jurij Romanyenko és Alek- szandr Lavejkin. Az űrhajósok a nap folyamán az űrkomp­lexumon kívül végrehajtandó munkához szükséges műszerek és berendezések előkészítésé­vel foglalkoztak. Az elmúlt két napban az űr­hajósok újabb asztrofizikai kí­sérletsorozatot hajtottak végre a Kvant űrmodulon elhelyezett röntgenteleszkópok segítségé­vel. A különleges berendezé­sekkel a Nagy Magellan felhő­ben felfedezett szupernóváról és a Hattyú csillagképben levő neutroncsillagról készítettek felvételeket. A legújabb jelentés szerint mind az űrhajósok egészsége, mind a berendezések működé­se kifogástalan. ismerésére emlékezteti — mondotta. — Finnország alap­vető érdeke változatlanul az európai biztonság és együtt­működés folytatása, az, hogy Helsinki szelleme az európai biztonság és együttműködés folyamatának tartós eleme ma­radjon — mondotta egyebek mellett, majd belpolitikai kérdésekről szólt. Péntek délután a beszámoló feletti vitával folytatta mun­káját a Finn Kommunista Párt kongresszusa, amely ■szombat reggel a beszámoló­hoz fűzött további felszólalá­sokat hallgat még. megvitat a központi bizottság júniusi ülése, majd a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának következő ülésszaka? A harmadik megvitatandó kérdésnek az SZKP KB fő­titkára a központi irányító szervek leendő szerepét jelöl­te meg. Ezekkel a kérdésekkel fogunk foglalkozni a központi bizott­ság ülésén is. Miután a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak ülésszaka véglegesen el­fogadja a törvényt, össze kell hangolni az összes határoza­tot és el kell fogadni azokat. Ez a mi elgondolásunk. A re­form komoly, nagyszabású do­log. Bizonyos szakaszokon túl kell jutnunk, hogy elérjük azokat a célokat, amelyeket most alapozunk meg — jelen­tette ki Mihail Gorbacsov. A pápa látogatása Tiszteletadás a Westerplattén Államfőnek járó tisztelet- adással fogadták a Westerplat­tén a pápát, II. János Pált, aki a lengyel haditengerészet hajóján érkezett a félszigetre, a hadihajók teljes zászlódísz- szel, 21 ágyú díszsortüzével, majd szirénáik megszólaltatá­sával köszöntötték. A Westerplattén kezdődött a II. világháború, és ezt a né­hány száz méteres földdara­bot védte a hihetetlen túlerő­vel szemben 182 lengyel kato­na. Ezért állítottak itt emlék­művet azoknak a lengyelek­nek, akik a II. világháború valamennyi frontján hősiesen harcoltak a fasizmus ellen. II. János Pál az emlékmű előtt találkozott lengyel fiata­lokkal, beszédében méltatva az emberi jogok jelentőségét, de ugyanakkor figyelmeztetett az emberi kötelezettségek fon­tosságára. Tüntetések a látogatás elten Reagan nyugat-berlini útja A Nyugat kész együttmű­ködni a szocialista világgal a nagyobb nyíltság, egy biz­tonságosabb világ megterem­tése érdekében, de ehhez a Keletnek további alapvető változásokat kell végrehajta­nia — vélte Reagan ameri­kai elnök pénteken Nyugat- Berlinben mondott beszedő­ben. Az amerikai elnök, aki Ber­lin fennállásának 750. év­fordulója alkalmából tett alig ötórás látogatást a városban, a Brandenburgi kapuhoz ve­zető úton, közvetlenül az NDK fővárosa és Nyugat-Ber- lin határa mellett mondott beszédet mintegy 20 ezer meg­hívott vendég előtt. Reagan kimondottan pro­paganda jellegű beszédében el­sősorban a nyugati értelme­zésű szabadság fontosságát hangoztatta. Nyugat-berlini tartózkodása idején az amerikai elnök meg­beszélést folytatott Richard von Weizsäcker nyugatnémet szövetségi elnökkel. A talál­kozó ténye ellentmond a Nyu- gat-Berlinre vonatkozó 1971- es négyoldalú szerződésnek, amely kimondja, hogy a vá­ros nem része az NSZK-nak és a nyugatnémet vezetők hi­vatalos minőségben nem lép­hetnek föl Nyugat-Berlinben. Reagan felkereste az egyko­ri birodalmi gyűlés, a Reichs­tag épületét, majd elutazása előtt részt vett a Berlin-jubi- leum alkalmából rendezett fo­gadáson. Bár a rendőrség a csütörtök esti Reagan-ellenes tüntetés után kirobbant zavargásokra hivatkozva péntekre általános gyülekezési tilalmat rendelt el, a város több pontján tün­tetésekre került sor, Nyugat- Berlin több kerületében újabb zavargások voltak. Tegnap történT ÜdVÖZlŐ távirat LosoílC2:i Pál az Elnöki Tanács el­nöke táviratban üdvözölte Corazon C. Aquino elnököt a Fülöp-szigeteki Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Csehszlovák pártküldöttség Az MSZMP Koz­nak meghívására június 8. és 12. között Magyarországon tar­tózkodott a CSKP Központi Bizottságának küldöttsége, élén Milos Dockallal, a KB oktatási és tudományos osztályának ve­zetőjével. Pál Lénárd, az MSZMP KB főtitkára fogadta a cseh­szlovák vendégeket. Iraki látogatás Beíeíezte látogatását az MSZMP párt­ö munkás-küldöttsége, amely Varga Gyulának, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első tit­kárának vezetésével június 7. és 11. között látogatást telt Irakban. A magyar delegációt többek között fogadta Tarik Aziz miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, a nemzeti ve­zetőség külügyekért felelős titkára. Palesztin vezetők Kótai Géza, 'az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a külügyi osztály vezetője pénteken fogadta Abu Mazent és Abdul Razzakot, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának tagjait, akik a csütörtökön megtartott izraeli- palesztin találkozóra érkeztek Budapestre.

Next

/
Thumbnails
Contents