Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-13 / 138. szám

1987. JÚNIUS 13., SZOMBAT MAGAZIN r r VERSENYBEN AZ ÜGYFELEK BIZALMÁÉRT Az elmúlt években, de napjainknak is egyik leggyakrabban emlegetett kife­jezése a gazdaságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésének programja. A nyolc­vanas évek elején ennek a folyamatnak keretében fogalmazódott meg a bank- rendszer átalakításának igénye is. Az utóbbi időben lényegesen megváltozott a működő bankok feladata. Kibővült tevékenységük eszközrendszere, új, kor­szerűbb formákat vezettek be. Ezekben az években alakultak meg a szakosított pénzintézetek, az úgynevezett kisban­kok, és jött létre a két biztosító inté­zet. A bankrendszer átalakításában je­lentős dátum 1987. január 1., ami a ma­gyar bankszervezet felépítésében, fel­adatmeghatározásában, működési me­chanizmusában jelentős változásokat hozott és hoz létre. A megye egyik legforgalmasabb OTP-fiókja az érdi. Naponta több száz ügyfél fordul meg a Budai úti épületben Bankreform és OTP Az új bankrendszer szerve­zeti rendje szerint a bank- rendszer középpontjában az állam központi bankja, a Ma­gyar Nemzeti Bank áll, jegy­banki feladatkörében közre-- működik a gazdaságpolitika formálásában, a népgazdasági tervezésben, alakítja a pénz­ügyi, hitel- és devizapoliti­kát, szabályozza és ellenőrzi a bankrendszer más tagjai­nak működését. A bankrendszer második szintjét a kereskedelmi ban­kok, a pénzintézetek és a ta­karékpénztárak alkotják. A kereskedelmi bankok — a lakossági bankműveleteken kívül — minden banküzleti tevékenységre felhatalmazást kaptak. Széles körű pénzügyi szolgáltatásokat nyújthatnak ügyfeleiknek, részt vehetnek vállalkozásokban. A bankok közötti feladatmegosztás alap­ján a lakossági bankfeladato­kat továbbra is a pénzinté­zetek, az Országos Takarék- pénztár és a takarékszövetke­zetek látják el. Erősödő kapcsolatok Mit jelent a bankreform a lakossági pénzintézeteknek, köztük az Országos Takarék- pénztárnak? A bankreform] törekvések első lépéseként a takarékszövetkezetek fokoza­tosan megbízást kaptak va­lamennyi lakossági bankfel­adat megoldására. Ezzel ki­alakult az ügyfelek megnyeré­séért folyó verseny. Ennek a versenynek kényszerítő ereje, hogy a változatlan takarék­pénztári feladatkör mellett felülvizsgáljuk ügyfélkapcso­latainkat, üzletpolitikánkat, tevékenységi körünket, egy­szóval mérlegre tegyük mun­kánkat. Az első lépésként megtett helyzetértékelés után az OTP is messze, egy kis magángaz­daság parcelláján aratták, ol­csón eladták, a piacon azután grammja nagyon sokat ér! Sajnos rombolóbb hatású az esetek nagy részében, mint az igazi, tiszta heroin vagy LSD. A legszomorúbb azonban az, hogy piac lettünk. Az ország két csempészútvonal metszésé­ben van. Voltak idők, amikor azt mondtuk, hogy csak átra­kodó ország vagyunk, ma már ez nem egészen igaz. Az alko­holt ragadtuk ki és a kábító­szert, de megtehettük volna ugyanezt egyéb kurrens áru­cikkel, például a videokazet­tákkal, amelyek gyermekeink tudatát és érzelmi világát rombolják, vagy akármiféle más árucikkel. Nézőpont kérdése ? Természetes az, hogy fel vagyunk háborodva baráti körben, a határ menti város élelmiszerüzletében, amit sze­rintünk kiraboltak szomszé­daink. A legmeglepőbb azon­ban, hogy — most nem be­szélve a nyugat-európai váro­sokat elözönlő magyar áru­sokról, ahol az ember ingyen standot kap — a testvéror­szágok piacain is ott a zug­árus, s az esetek nagy részé­ben magyarul beszél, de amit mond, azt mindenki érti: össznépi felkerekedésről van itt szó, csak hát mi keveseb­ben vagyunk, mint a szom­vezetése a takarékpénztár és az ügyfelek kapcsolatánaK ja­vítását, üzletpolitikai változ­tatásokat, a tevékenységi kör bővítését tűzte ki célul, Ügy­félkapcsolataink javítását eredményezték azok a jelen­tős egyszerűsítések, amelye­ket üzletágaink többségében bevezettünk. Ezekkel jelentő­sen csökkentettük az egyes ügyek átfutási idejét, a vára­kozási időt. Kerestük és meg­találtuk azokat a lehetősége­ket, amelyek biztosítják, hogy néhány konstrukció lebonyo­lításánál (pl.: kezességvállalás, takarékcsekk, munkabér-át­utalás) ne kelljen ügyfeleink­nek a takarékpénztári fiókokat felkeresniük. A várakozási időt, az ügyek átfutási idejét ma is és a jövőben is az ügy­félforgalmunk központi kér­déseként kezeljük, olyan kér­désként, amely ügyfeleinknek a takarékpénztárhoz fűződő kapcsolatában meghatározó. A megye takarékpénztári fiókjaiban ma már természe­tes, hogy csaknem a teljes nyitva tartási idő alatt van ügyfélszolgálat. A fogadási idő ilyen jelentős meghosszab­bításának — a munkaidőalap védelmén túl — kettős célja volt. A betétformák, a hitel- felvételi lehetőségek, s egyéb szolgáltatásaink iránt érdek-, lődő ügyfeleink számára lehe­tőség nyílik a nyugodtabb kö­rülmények közötti felvilágosí­tásra, tanácsadásra. Ugyanak­kor pedig a pénztári órák alatt fiókjainkat konkrét ügyintézés végett felkeresők számára rö- videbb várakozási időt tu­dunk biztosítani. Azzal, hogy hálózatunkat korszerűsítjük, a munka fel­tételeit javítjuk, egységeink számát növeljük, közelebb sze­retnénk kerülni a megye la­kosságához, megteremtve ez­zel a bankszolgáltatások ké­nyelmes és kulturáltabb igénybevételének lehetőségét. Az üzletpolitikai változáso­kat, a nyugdíj-előtakarékossá­gi betét, a lakásnyeremény- betét bevezetése, a betéti ka­matok, a fogyasztási és terme­lési hitelek kamatváltozása, a szédos testvérországok lakói. Árulni azonban azért árulunk. Természetesen másként lá­tunk, ha egy határ menti vá­rosban a szomszéd ország tu­ristái töltik meg a bevásárló- kosarat, és másként akkor, ha mi vesszük a konyakot liter­számra, hogy azt felárral to­vábbadjuk. Mi a kivezető út? Tűrjük vagy tiltsuk a zugkereskedel­met? Igyekezzünk mederbe terelni úgy, hogy egy-egy pia­cot kijelölünk? Tekintve, hogy az ország dolgáról, egészségé­ről van szó. nem dönthet egy- egy helyi tanács. Az ország­nak kell rendbe tenni közös dolgait. A riasztó jelek miatt több ellenőrzéssel, gondosab­ban — határainkon és azon belül is. Nem a spréárustól kell tar­tanunk, hanem azoktól, akik kabátjukat kitárják tíz éven aluli gyermekeink előtt is, valami huszadik század végi önmutogatással pornót kínál­va. Nem a kalotaszegi hím­zést áruló fiatalasszonyoktól kell félnünk, hanem az arc nélküli kompótárustól. Mire odaérek, elillannak — mondta a budapesti piacfel­ügyelő Jobban szeretnénk, ha elinalnának a szó igazi értel­mében. Nagyon messze, hatá­rainkon túlra. Ehhez azonban nem elég egy hatósági karsza­lag. K. S. takarékpénztári kötvény kibo­csátása jelenti. A hagyományosnak minősít­hető munkák, feladatok mel­lett tevékenységi körünk bő­vítését jelenti a bankreform szellemében létrehozott Kis­vállalkozási Bank és az oszt­rák céggel közösen megalapí­tott OTP—Penta Tours Uta­zási Iroda. Sokrétű tevékenység A bankreformmal összefüg­gésben, a tömegtájékoztatási rendszer minden szintjén sza­porodott a bankok feladatai­val, üzletpolitikájukkal, ügy­félkapcsolataikkal foglalkozó cikkek, riportok, beszélgeté­sek száma. Gyakrabban hall­ható mostanában, hogy az Or­szágos Takarékpénztárnak — mint lakossági pénzintézetnek — a fokozatosan kibontakozó versenyben feladata a lakos­sági pénzügyek teljes körű le­bonyolítása és a kommunális banki feladatok ellátása. Mit is jelent ez a tömör feladatmeghatározás? Azt, hogy a takarékpénztár szerve­zi, gyűjti és kezeli a lakos­ság pénzbeni megtakárítás'ait; kölcsönöket nyújt az ügyfelek részére lakásépítésre, -vásár­lásra, -helyreállításra, -kor­szerűsítésre és ingatlancseré­hez. Fogyasztási és termelé­si célokra áruvásárlási, ter­melési, kisvállalkozási kölcsö­nöket folyósít. Részt vállal a lakásépítési tervek megvaló­sításából. Szervezi, lebonyo­lítja és felügyeli a totó-lottó, valamint a borítékos sorsjegy játékokat. A különféle deviza-, valutaműveletek lebonyolítá­sával részt vesz az idegen- forgalmi feladatokban. Ellátja a tanácsok és a tanácsi irá­nyítás alá tartozó költségve­tési intézmények számlaveze­tési feladatait, hitelnyújtás­sal segíti a tanácsok gazdál­kodását. A lakossági pénzügyek egyik megyei lebonyolítójának, az Országos Takarékpénztár Pest Megyei Igazgatóságának fel­adatait, a tevékenység nagy­ságrendjét néhány jellemző adattal mutatom be. A megye számokban A megyei teljes betétállo­mány 75 százalékát, 12 mil­liárd forintot a takarékpénz­tár 560 ezer betétkönyvben, illetve betétszámlán kezel. A megyei lakosság teljes hitel- állományának 95 százalékát, 22 milliárd forintot a taka­rékpénztár tart nyilván, 330 ezer hitelszámlát kezel. Évente mintegy 25 ezer családnak folyósítunk lakás­építéshez, -vásárláshoz hi­telt, és több mint 90 ezer esetben közép- és rövid lejá­ratú kölcsönt. Egy-egy eszten­dőben csaknem 6000 új lakás épül fel pénzügyi közreműkö­désünkkel. Ebből kb. 800 a takarékpénztári beruházású lakás. Az értékesített lakások száma 1500—1800 db, az egyéb ingatlanértékesítési tételszám pedig 3000. Ötvenezer felett van azok­nak az ügyfeleknek a száma, akiknek valuta-, devizaügyei! intézzük. Eladunk 65 millió db. totó-, lottószelvényt. Mint a tanácsok bankja évente több milliárd forint összegű jóváírási, terhelési megbízást teljesítünk a taná­csok és tanácsi intézmények számláinak vezetésével, pénz- forgalmuk lebonyolításával. A teljesség igénye nélküli felsorolás is érzékelteti mun­kánk sokrétűségét, azt, hogy a lakossági bankfeladatok el­látása szoros kötődést jelent a lakossággal, annak szinte min­den rétegével, úgyszólván va­lamennyi családdal. A megalakult kereskedelmi bankok egyelőre nem foglal­koznak lakossági pénzművele­tekkel, és a takarékszövetke­zeteken kívül még más lakos­sági pénzintézet nincs. Tud­juk azonban azt, hogy hama­rosan komoly és több ver­senytárs lesz jelen és követel részt a lakossági bankfelada­tok megoldásából. A verseny­társak megjelenése és bekap­csolódása a lakossági bank­feladatok ellátásába az ügy­félért való verseny mellett új pénzbefektetési formák, egyéb banki szolgáltatások megjele­nését is jelenti. Mindez pe­dig versenyt, a teljes körű la­kossági bankműveletek és bankszolgáltatások terén. Minden bank, így a taka­rékpénztár számára is, ez a várható új helyzet, ez az üz­letpolitika, az ügyfélszolgála­ti munka folyamatos bővíté­sét, megújítását, javítását je­lenti. A szervezeti, a tárgyi, a személyi feltételek javítása ugyancsak feltétele a megfe­lelő színvonalú lakossági szol­gáltatásnak. A bankreform eddigi lépcsőjében már meg­fogalmazódott, hogy a taka­rékpénztár alapvető feladata a jövőben is a lakosság és a ta­nácsok pénzügyeinek ellátása lesz. Feladatok, tervek Köztudott, hogy a lakosság­nak nyújtott hitelek forrása az. elhelyezett betét., A hitelek zöme kedvezményes lakásépí­tési, -vásárlási, -felújítási köl­csön, melyek zavartalan la­kossági igénybevétele nem­csak és nem elsősorban ta­karékpénztári érdek. A bank­nak, a takarékpénztárnak fel­adata, létének kulcskérdése, hogy a hitelezéshez szükséges forrásokat megteremtse. Ez a forrásteremtés természetesen más bankoknak, a kereskedel­mi bankoknak is feladata és kötelessége. A pénzügyi kor­mányzat keresi azokat a lehe­tőségeket, amelyek a lakáshi­telezés zavartalanságát, a megfelelő forrásokat biztosít­ják. Ma a lakásépítési, -vá­sárlási hitelek után a lakos­ság évi 3 százalékos kamatot fizet. Az állami költségvetés 4 százalékos kiegészítésével 7 százalékos bevételünk keletke­zik a 30—35 éves lejáratra nyújtott hitelek után. Ez a bevétel egyetlen banknak sem jelent üzletet. A forrásbiztosítás, á kedvez­ményes kamatozású lakásépí­tési kölcsönök folyósításának ellátási felelőssége mellett a lakásépítés hitelezésének kulcs­kérdése e tevékenység jöve­delmezősége is. Feltételezhető, hogy a kereskedelmi bankok a lakossági betétgyűjtés mellett részt vesznek majd a lakáshi­Jól jön a pénz, főleg, ha a totó fizet. (Hancsovszki János fel­vételei) felezés forrásainak megterem­tésében. A takarékpénztár be­tétállományának, forrásainak fejlesztése érdekében a be­tétformák választékának bő­vítését, a jelenlegi megtakarí­tási formák feltételeinek von­zóbbá tételét folyamatos fel­adatának tekinti. Az új betét­formák, a nyugdij-elötakaré- kossági betét, a lakásnyere- mény-takarékbetét és a köt­vény mellett foglalkozik az úgynevezett értéknövekedési takaréklevél és más, hosszú lejáratú befektetési formák bevezetésének lehetőségével. A készpénz nélküli fizetési forgalom bővítésére is vannak elgondolásaink, melyek fontos lépést jelenthetnek a hazai bankszolgáltatásokban. Meg­győződésem az, hogy új, von­zó megtakarítási formákkal, a régebbiek korszerűsítésével si­kerül az OTP-nek betétállo­mányát növelnie, és az eddig otthon tartott pénzeket is be­tétként elhelyeztetni. Ehhez természetesen szükség van arra, hogy a jelenlegi , betét- elhelyezési formákat, megta­karítási lehetőségeinket job­ban megismerje a lakosság. E cél eléréséhez szükséges, hogy ügyfélszolgálatunkban helyet kapjon egy, a betétformák kö­zötti választást segítő, tanácsot adó szolgáltatás. Valamennyi fióknál meg kell találnunk, ki kell nevelnünk azokat a mun­katársakat. akikben megvan a képesség ahhoz, hogy a taka­rékpénztárhoz kötődő ügyfél­kör bizalmát továbbra is meg­nyerjék. Érezzék azt ügyfe­leink, hogy szolgáltatásaink közül a számukra legkedve­zőbbet kínáljuk, választásukat szakszerű tanácsokkal, infor­mációkkal segítjük. Felkészült hálózat A versenyhelyzet, az ügy­félközpontú bankmunka pro­pagandánk jelentős változta­tását, átalakítását is megkí­vánja. Érzékenyebben kell reagálnunk a sajtóban, a rá­dióban, televízióban elhangzó észrevételekre, véleményekre. Ezek jó vagy rossz jel­zést adnak munkánkról, a mindenkori ügyfélkör, a lakosság észrevételeit, jelzik. Ugyanakkor pedig az eddigieknél sokkal jobb, gondosabb, szakszerűbb infor­mációt kell adnunk szolgálta­tásainkról, új üzletágainkról, konstrukcióinkról. A harcot a lakosság, az ügyfél pénzéért, bizalmáért ezen a területen kell indítanunk és megvív­nunk. Negyvenéves tapasztalatunk alapján úgy ítéljük meg, hogy a lakossági hitelezésben az új körülmények között is meg­határozó szerepünk lesz. A hosszú lejáratú hitelezés bo­nyolult feladatainak megoldá­sára felkészült hálózatunk van, s ez a lakosság bizalmát él­vezi. Ezt a kötődést szeret­nénk a jövőben is megtartani. Szorosan kapcsolódnak a hosz- szú lejáratú hitelezéshez a szociálpolitikai feladatok is, melyek ellátására az OTP há­lózata a jövőben is alkalmas lesz. A versenysemlegesség, az egyenlő versenyfeltételek azt jelentik, hogy ha a kereske­delmi bankok felhatalmazást kapnak lakossági bankműve­letek lebonyolítására, a taka­rékpénztárnak is bizonyára lesz joga a vállalatok, szövet­kezetek pénzügyeinek intézé­sére. Természetesen ezek a lehetőségek számunkra is vál­tást, változtatást, felkészülést, kockázatvállalást jelentenek. A tanácsi bankszolgáltatások terén szeretnénk pozíciónkat megőrizni. Természetesen a bankreform szellemében kap­csolatainkat üzleti alapokra kívánjuk helyezni. A bankreform következő lé­péseként várható a bankok teljes körű banktevékenység­re való felhatalmazása. Ez a felhatalmazás egyenlő esélye­ket és azonos feltételeket je­lent. Az egységes feltételrend­szer várhatóan az OTP szá­mára is biztosítani fogja, hogy általános pénzintézeti szabá­lyozás, jövedelem- és kereset­szabályozási feltételek között működhessen. Üzletpolitikájá­ban kaphasson hangsúlyt az üzleti érdek, a kedvező be­fektetési lehetőségek kihasz­nálása. Az üzleti érdek szem előtt tartósa új betét- és hi­telkonstrukciók önálló alapí­tását, a kedvező befektetési le­hetőségek pedig a források egy részének szabad felhasz­nálását is jelentik. Mindezek olyan változások és változta­tások lesznek, amelyek a ban­kok, így az OTP működésében is az üzleti, gazdálkodói vo­násokat fogják előtérbe he­lyezni. Annak érdekében, hogy a takarékpénztár a jövőben színvonalas ügyfélszolgálatot biztosító, ügyfelei érdekeit messzemenően szolgáló, üzleti, gazdálkodói bank legyen, szükség van korszerű elekt­ronikus adatfeldolgozási rend­szerek kiépítésére, a takarék- pénztári fiókok számának nö­velésére. Ezeknek a feltéte­leknek a fokozatos biztosítása megkezdődött. Az ügyfélközpontú üzletpo­litika feltételei közül a jó fel­készültségű, stabil szakember- gárda léte meghatározó. Jö­vőnk, létünk, a bankrendszer­ben elfoglalt helyünk nagy­mértékben függ attól, hogy munkatársaink mennyire tud­ják közvetíteni üzletpolitikai elképzeléseinket, miként tu­dunk szemléletet váltani, meg­tartani ügyfeleinket. Felada­taink között fontosnak tart­juk dolgozóink szakképzettsé­gének fejlesztését, szemléle­tük formálását. Vonzó üzletpolitikával A lakosság, ügyfeleink bi­zalma jövőbeni munkánk alappillére. Tudjuk, hogy a bankok versenyében az egyen­lő esély, az azonos feltételek megteremtésével csak úgy tudunk helytállni, hogyha a lakosság minden rétegének, korosztályának bizalmát meg­nyerjük, megtartjuk. A biza­lom megnyerésének, megtar­tásának mai útja a jó és egy­re jobb ügyfélszolgálat, a vonzó üzletpolitika. A küzdőtéren az ügyfelekért folyó versenyben meg akar­juk és meg kell őriznünk az irántunk megnyilvánuló ro- konszenvet, bizalmat. Azt a bizalmat, melynek kézzelfog­ható formája az OTP-nél el­helyezett pénz, az itt igénybe vett hitel vagy egyéb szolgál­tatás. KOVÁCS GYULA, az OTP megyei igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents