Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-11 / 136. szám
4 1987. JŰNIUS 11., CSÜTÖRTÖK i lesz a szennyvíziszappal? Elavultak a tisztítótelepek Az elmúlt heti számunkban az ivóvízellátás jelenével és jövőjével foglalkoztunk. Ma már egyre többen tannak, akik azt állítják: a csatornázás és szennyvíztisztítás legalább annyira fontos — ha nem fontosabb —, mint a kutak, a hálózat, a fürdőszobák számának i:va- rapítása. s ha az ember állal a környezetnek okozott kárt nézzük, aligha lehet tagadni: az ideális sorrend csatorna, tisztítómű, vezetékes vízellátás lenne. Mert a szikkasztó rendszerű házi ..gödrök”, az ipartelepítéskor huszadrangúnak minősített természetvédelem, szóval a későn felismert legfontosabb érdekünk háttérbe szorítása: a mindenki által ismert tragédiákhoz vezetett. Öt településen j DMRV nem tudja fogadni az újabb köbmétereket. Tehát minden módon fel kell hívni a figyelmet arra. hogy a tisztítótelepek bővítése, újak építése halaszthatatlan feladat. Vegyük sorra a körzet azon településeit, ahol van valamennyi csatorna és kisebb- nagyobb fogadóhely is. Mi jellemző rájuk? A körzetünkben sem tértek el az országos gyakorlattól. A Dunakanyar gyöngyszemének elenyészően^ kis része csatornázott, Porház nagyközségben ennél is rosszabb az arány, Budakalászon gyakorlatilag oda teszi a lakosság a szennyvizét, ahová tudja, a falvakban Visegrád kivételével legfeljebb a tervek majdani elkészítésével foglalkoznak. Ugyanakkor a népesség létszáma legalább Szentendrén és a nagyobb településeken növekszik, a házak fürdőszobával épülnek, több a háztartási gép, szigorúbbak a környezetvédelmi előírások. A térségünkben öt településen található kisebb-nagyobb szennyvíztisztító. Általában jellemző rájuk, hogy berendezéseik, hibaelhárító eszközeik, technológiájuk elmaradt a biztonságos üzemeltetéshez szükséges követelményektől. Az öt-tíz évvel ezelőtt beszerzett gépek elavultak, számuk nem növekedett olyap ütemben, amennyire a megnövekedett csatornahálózat kiterjedtsége indokolná. Örvendetes, hogy az utóbbi öt évben nőtt a szennyvíz elvezetése iránti igény. Hovatovább odajutunk, hogy a telepek telítettsége miatt a Hiba hiba hátán Visegrádon a hálózat nagy része még ötéves sincs. A kivitelezés gyatrán sikerült, a sziklás talajba fektetett, csövek gyakori károsodásává! és meghibásodásával számolnak a szakemberek. A hálózati átemelőket nem lehet folyamatosan ellenőrizni, elektromos részei máris megrozsdásodtak, felújításra szorulnak. A KU— 200 típusú tisztítótelep kompresszora és villanyhálózata szinte állóandóan rossz. A berendezés nem vált be. Mit lehet a leírtakhoz hozzátenni? Talán a kérdést: kik csinálták, kik felelnek érte? Dobogókőn kielégítően működött a hálózat és a telep. Nagyon kellene egy tartalék rotor a levegőztetőegységnek. Ha ugyanis ez a gép leáll, a szennyvíztisztítást hosszú ideig szüneteltetni kényszerülnek. A sárkánytudomásiyok doktora Megfejtik a jelképeket A szentendrei városi gyermekkönyvtár a Somogyi—Bacsó parti omladozó épületből nemrégen költözött be a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtárba. Pethó Németh Erika vezető véleménye szerint ideális a hely, végre le tudnak ülni a kis olvasók, lehetőség nyílik vetélkedők, játékok, kiállítások rendezésére. Csaknem ötszázan kölcsönöznek innen rendszeresen, működik a zeneóvoda, az angol és német nyelvű tanfolyam. Táltosügyi szakértő Mindezen kezdeményezések azonban eltörpülnek a mellett a kísérlet mellett, amelyet Szeredi Mária és Pe- thő Németh Erika végez az alsó tagozatosok humán nevelése érdekében. Magam szinte véletlenül jutottam e munka nyomába úgy, hogy kezembe akadt két „dokumentum”, Az egyik szövege így szólt: Ezen oklevél tulajdonosa bármely király udvarában táltosügyi szakértőként működhet. Aláírás: A sárkánytudományok doktora. A másik a Menlevél címet viselte. A szövege pedig: Aki minden próbált kiállt, szabadon utazgathat az alvilágban. Semmi bántódása ne essék! Alatta pecsét, a Vasorrú bába aláírással. Szeredi Mária könyvtáros, amikor látta, hogy a csodálkozástól a szemem és a szám egyaránt nagyra nőtt, elém tett még néhány lapot: a vasorrú bába és a táltos ló totóját, valamint a boszorkányos lottót. Pironkodva kell bevalla- nom, hogy a 13-j-l-es kérdéssorra válaszolván megbuknék. Az mag egészen biztos, hogy az említett. oklevelek nem kerülnének a birtokomba. Igaz, a negyedik X-en felül ez kevésbé fontos, mint alsó tagozatos korban. De le a kalappal a gyermekkönyvtárosok előtt, akik hosszú vetélkedőket szerveznek a népmesék tudományából az apróságoknak. S elismerés azoknak a másodikos és harmadikos nebulóknak, akik — s meglepően sokan vannak — 11-12 pontot szereznek a totóban. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy a felső tagozatosok csak 6-7 kérdés helyes megválaszolására képesek. De hát miről van szó tulajdonképpen ? — Arról, hogy a gyerekek ne csak közhelyeket tudjanak a mesékből — mondja Szeredi Mária —, hanem megismerjék azok jelképrendszerét. Gondolkodjanak el a művek mondandóján. Döbbenjenek rá, hogy például a sárkány más a nyugati, keleti és a magyar történetekben. Vagy legyenek képesek végiggondolni a cselekeményt, teszem azt a táltos ló szempontjából — Ezek a totók komoly felkészültséget igényelnek mind az összeállítótól, mind a versenyzőtől. Mennyit dolgozik velük? A gyerekek szeretik — Bizony, sokat tanulok magam is. Végigolvastam Berze Nagy János mesekatalógusát, szorgalmasan forgatom a szakirodalmat, próbálom . a jelképrendszerüket megragadni. Teljesen önálló kezdeményezés, a gyerekek imádják a vetélkedőket, szituációjátékokat, vagy éppen a báj italrecepteket. Rengeteg pedagógus kéri az anyagot. Pilisszentlászlón a vasorrú bábáról folyamatosan megy a vetélkedő. Túl vagyunk a sárkánnyal és a legkisebb fiúval kapcsolatos tudományokon. Következő motívum: a boszorkány. Más forrásból jutott tudomásomra, hogy a gyerekek számára a megszerzett men- és oklevelek roppant fontosak. Annyira, hogy Pilisszentlászlón össze is verekedtek a birtoklás jogáért. Manók, törpék Befejezésül hadd kívánjam a hasznos es nagyszerű vetélkedő kigondolóinak. résztvevőinek és drukkolóinak, hogy minél tovább élvezhessék a játékot. Reméljük, hogy így lesz, hiszen bőven vannak még meseszereplők. A manók, a törpék, a szegényemberek Mindnyájunk gazdagodására. Pilisszentkereszten esetenként káros szennyezés kerül a rendszerbe. A szakemberek eddig nem tudták felderíteni a „forrásvidékét”. Szentendre egyesített rendszerű csatornahálózatában sok a kontraeséses szakasz. A dugulások napirenden vannak. A terület nagysága és széttagoltsága miatt az átemelők ellenőrzése nehéz. Célszerű lenne a korszerű üzemállapot-jelzők felszerelése. A tisztítótelep új technológiai során gyakori a meghibásodás. Kapacitása 'maximum 6500—7000 köbméter naponta, de csúcsidőben a terhelése másfélszerese a megengedettnek. Ehhez jön még a híg fékéi, amit alig képes tisztítani a gépsor. Az iszapprések beváltak, a rothasztok viszont nem üzemelnek. Emiatt az iszap nem sterilizált, hanem ingadozó minőségű. A karbantartást nehezíti, hogy nincs megfelelő műhely. Mi várható a jövőben? A jelenleg elvezetett szennyvíz- mennyiségen felül Szentendrének további 1000, Pomáznak 230 köbméter tisztítási igénye van. A Dunamenti Regionális Vízmű szakemberei azt mondják, hogy ezt,a mennyiséget, amíg valahogy fogadják, de ezzel le is húzzák a rolót. A hetedik ötéves terv végén a visegrádi és a dobogókői telepen lesz kisebb fejlesztés. Bírságot fizetnek A gondok sorolásának azonban még nincs vége. A DMRV jobb parti üzemigazgatóságának nincsenek gépei a csatornák javítására. Nem tudják hová tenni a szennyvíziszapot. Gyakorlatilag nincs értelme a szennyvíztisztításnak, ha az iszapot környezetkímélő módon lehetetlen elhelyezni. Kialakult az á paradox szituáció, hogy a vállalat mind a hat tisztítótelepe után szennyvízbírságot fizet. Tavaly például csaknem egymillió 800 ezer forintjuk ment rá. A szakemberek tudják, mit kellene tenni, de nincs pénz! íme a gondok vázlatosan, illő lenne kivezető utat mutatni. Erre azonban nem tudunk vállalkozni. Talán, ha változna a szemlélet: a természet és az ember védelmében minden mást megelőző feladatnak tekintenék a szennyvíztisztítást és a csatornázást. SZENTENDRE! A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Mindent saját erőbe} Csirkejaj a patakpartoa Amikor Nagy János, az Óbuda Tsz baromfi-feldolgozó önálló ágazatának, illetve Dorabai Géza, a Bükkös-patak partján fekvő üzem vezetője azt mondják, hogy évente mintegy egymillió 800 ezer csirkét dolgoznak fel e helyen, a Hortobágyon át megtett útjaim jutnak az eszembe. Ott láttam ugyanis hatalmas libafarmokat, ahol távolról hófoltnak látszottak a szárnyasok. Vajon azok lehettek egymillió 800 ezren? Az azonban tény, hogy sok csirke leli végét a gép■iArnknn. Az üzem enyhén szólva kevésbé népszerű Szentendrén. Ennek az a fő oka, hogy a Bükkös-patak legnagyobb szennyezőjének tartja a lakosság. Indokolt tehát, hogy az első kérdésem e tárgyra irányul. Dombot Géza körbevezet a biológiai szennyvíztisztító partjain. Valóban képtelenségnek tűnik a sokat hangoztatott vád: titokban a patakba engedik a csirkefeldolgozás folyamán keletkezett anyagot. Azt azonban az üzemvezető sem állítja, hogy mindig kifogástalanul működik a rendszer. A patakot azonban a belejutó csurgalék nem szennyezi. A séta mindenesetre meggyőz arról, hogy az ipar és a környezetvédelem összehangolása roppant nehéz és költséges feladat. A piacon jelenleg vagy harmincféle termékkel jelennek meg. A sláger a fej-lábas, a bontott csirke és a belső-, ség. A comb eladása akadozva megy. Borsos az ára. Kilónként 92 forint. Most filézik, hogy jobban vásárolják. A jövő a filézett csirkemellé. Jövőre 150 tonnát akarnak gyártani belőle. Egyebek mellett a bébiételnek is az alapanyagát szolgáltatja. A termelés bővítése a technológia állandó fejlesztését követeli. — Valamelyik gyártósor mindig elmarad a többitől — mondja Nagy János. — Ezért állandóan építünk valamit. Most a daraboló létrehozását tervezzük. Ebbe az üzembe nehéz munkásokat találni. Pedig van helyük. A termelési érték évi 130 millióra emelkedett. Egyre többet kell adni a csomagolásra. a külső megjelenítésre is. A gondon azzal próbálnak segíteni, hogy 16 dolgozónak szolgálati lakást alakítanak ki. Főleg az állami gondozott fiatalok jelentkezését várják. Folyamatosan javítják a munkakörülményeket. Tervben van a szociális létesítmények felépítése. — Mikor lesz igazán modern üzem az Óbuda baromfi- feldolgozójából? — Zsigerteremre, kartonfagyasztóra, mélyhűtőtárolóra és melléktermék-tárolóra van még szükségünk — mondja az ágazatvezető. — A fejlesztésre a piac igényei kényszerítenek. Most évi 5—6 millió forint a nyereségünk. A dolgozók átlagbére 6270 forint. Elégedetlenek vagyunk vele. De a több fizetésért többet kell tenni. Ma már termeltetünk is. A háztáji gazdaságokban jelenleg 700, ezer csir két tartanak számunkra. Ha a beruházások, a munkakörülmények és a keresetek megfelelően alakulnak, akkor lesz mondern üzem az Óbuda ba romfi-f eldől gozó ja. Cirillbetűs írógép A szerb klubban Meghívót hozott a posta. A szentendrei szerb klub kulturális egyesülete invitált a rendezvényére, amelyre Jugoszláviából — a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiától, az újvidéki Szerb Mati- cától —, az ottani írószövetségtől is vártak vendégeket a háziak. Azt tudtam, hogy a Szentendrén élő szerbek nemrégen kapták meg az úgynevezett Vajda-házat, s ott be is rendezkedtek. Az azonban meglepett a múlt hét végi esten, hogy már zenekaruk és tánccsoportjuk is van. A vendégek Milovád Zidár- nak, Jugoszlávia magyarországi nagykövetének a vezetésével pontosan érkeztek. A kapuban a nemzeti Szokás szerint pálinkával fogadták őket. A legalább kétszáz főnyi hallgatóságot Petrovics István, a szentendrei szerb klub elnöke köszöntötte. Aztán a citeraze- nekar és a fiatal., Magyarországon élő szerbek a közönséggel együtt énekelték a népdalaikat. A hangulat a kóló táncolása közben forrósodott fel igazán. Branko Radikojevics, a Szerb Szövetségi Köztársaság Kulturális Egyesületének titkára cirillbetűs írógépet, s a jelen levő írók dedikált köteteit adta át ajándékként. A baráti találkozó közös vacsorával ért véget. Jóleső érzés volt látni, hogy a Magyarországon és Jugoszláviában élő szerbek egyaránt otthon érezhetik magukat hazánkban. Visegrád „felzárkózik” Népesség és bűnözés A Pest Megyei Főügyészség nemrégen vizsgálta a Szentenrtrsi Városi Ügyészség munkáját. A megállapítások egy része olyan, amely közérdeklődésre tarthat számot. Roppant érdekesek például vényesül, igaz, lényegesen kia legfrissebb adatok körzetünk népességének alakulásáról. Ki gondolná például, hogy 1982. december 31. óta 57 855- ről 57 235-re csökkent a falvakban és a Szentendrén élők száma. Igaz, Szentendrén másfél ezerrel többen élünk (19 012), de Pomáz és Budakalász stagnál, a tizenegy faluban pedig 2000-rel kevesebben laknák. Az országos tendencia tehát a Dunakanyarban is érCsak négyen az országban Pénzük van, nyugalmuk kevésbé KI TUDNA megmondani, fekete füstöt, s ez keveredve a —Milyen ez az élet? — hogy mely szakma művelőiből kőporral, súlyosbítja a salak- kérdezem a Kromes Józsefné van nagyon kévés Magyaror- hegyek és különböző színű kő- nevén futó kőtörő főnökét, szágon? Talán akkor sem ru- csomók látványával, alaposan — Kegyetlen, uram. Van gaszkodunk el az igazságtól, elcsúfítja a környéket. rajta pénz, de pillanatnyi ha egyenesen azt állítjuk: ha- TÉRJÜNK VISSZA ezek nyugtom sincs. Magam javí- zánkban mindössze négy kő- után a kalapácsos emberekhez! tom a teherautóikat, gépeket, törő kisiparos kért és kapott Szóval szomszédok, de olyan Egy kalapács több mint ezer engedélyt e nem mindennapi éles konkurenciaharcban van- forintba kerül. És gyakran el- foglalatosságra. ők mindanv- nak egymással, hogy nemigen törik. Régi Csepel dízelmotor- nyian Pilisszántón dolgoznak, járnak névnapot köszönteni, ral hajtom az egészet. Már Pontosabban jelenleg csak Persze aligha jószántukból tét- tízéves. Három van belőle. A hárman termelnek. Biztos te- ték ugrásnyira a kerítéseket! kutyának sem kívánom a kez- hát, hogy a képzeletbeli Ki Döntő volt az, hogy a köves dés gyötrelmeit. Nekem kelmit tudón az íráskezdő kér- út másik oldalán bányászták lett összehozni az egészet. Meg désre adott „kőtörő” válasz- az alapanyagot, amelyet így a fordulatszámot is itt kísér- szal helyezett lenne a ver- szinte belerobbantottak a ga- léteztük ki, mintha fizikusok senyző. ratba. A tanács sem adott vol- lettünk volna. Szabadság? Hogy milyen beállítottságú na területet a község házai Ugyan hová gondol? De ez emberek vállalkoznak ma- között. így aztán sorban áll- legalább biztos kereset. Ezt napság erre a munkára? Hát nak a kőtörők félereszei. soha nem veszi el tőlünk sen- azok, akik erősnek, jó ideg- A holdbéli tájon kívül és ki. zetúnek és kitartónak érzik falakon belül egyaránt ugyan- A PILISSZENTLÄSZLÖI kő- magukat. Meg egy kis tökével az a. látvány fogadja a beté- törőkre nagy csapás zúdult öt is rendelkeznek, mert az üzem védőt. Beömlőnyílás fönt, ha- évvel ezelőtt. Környezetvédel- létrehozása hatszámjegyű ősz- talmas kalapácsok, osztályozó- mi . okokból bezáratták a bá- szeget igényel. No, meg sem- sziták, tartályok. Végül pedig nyát. Azt, amelyikből szinte miféle tapasztalat, útmutatás zsákok ezrei. Kétnullás, nul- a garatba robbantották a nincs arra nézve, hogy milyen Iá3. egyes, kettes, hármas, né- mészkövet. Azóta öt kilomé- gépet, kalapácsokat kell be- gyes és ötös nagyságban. A térről hordják, Leányvárról, szerezni, hogyan célszerű te- kétnullás olyan finom, mint No, nem azért mondom, hogy iepiteni a csúszdákat, osztá- a hintőpor. Az ötös sem na- sajnáltassam őket. Sem ők. iyozókat? Bizony ugrás ez a gyobb a borsószemnél. sem a mészégetők nincsenek vaksötétbe. Kik a vevők? Főként a ráutalva kölcsönökre. Az viEzek a pilisszántói kőtörők sírkövesek. És építőipari válla- szont tény, hogy keményen furcsa emberek. Szorosan egy- latok az ország valamennyi dolgoznak. A zaj, a por, a ci- más m.ellé települtek az üze- városából, ahol valami iga- pekedés rongálja szecvezetü- mükkel abba a festői völgy- zán szépet és szokatlant ki- két. Személy szerint én légbe, amely Pilisszentkereszt fe- vannak készíteni. A piacon jobban ezt a gyönyörű Vollöl érkezve fogadja az em- nincs külső versenytársuk, gyet sajnálom. Tényleg nem bért. Mellesleg ugyanitt két Sokkal jobb árut állítanak tudnánk élni a kőtörők nél- mészégetö kemence is ontja a elő, mint az állami cégek. kül? sebb ütemben. Mit mondanak a szakemberek a körzet bűnözéséről és bűnüldözéséről? Az eltelt négy év alatt elszaporodtak a betöréses lopások. Ugyanezen időszakban főként a körzet falvaiban játszik nagyobb szerepet a bűnözés. Az ismertté vált esetek száma 1983-ban 726 volt, 1986-ban már 904. A kétes- dicsőségű listán változatlanul élen áll Pomáz és Budakalász, újabban kezd „felzárkózni” Visegrád. Az előbbi két településen évente 100 esetben kell vádat emelni. A jövő feladata kézenfekvő. Po- mázra, Budakalászra és Viseg- rádra kell elsősorban figyelni. Az összképen belül feltűnő, hogy meghatározóak a vagyon elleni támadások. A megyében a hatvan százalékot sem éri el az arány, a mi körzetünkben 67 százalék. Az ok: az idegenforgalom soha nem remélt megnövekedése, s a nyaralók gomba módon való szaporodása. Elgondolkodtató, hogy a megyében a lopásoknak csak 11, a Dunakanyarban 40 százaléka betöréses. Tavaly Szentendrén és körzetében 237-szer törtek be. Érdekes, hogy az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények viszont alatta maradnak a Pest megyei átlagnak. Romlott a helyzet az utakon. A tizennégy településen 1986-ban 135 közlekedési baleset történt, 83-an ittasan ültek a kormány mögé. Az elmúlt négy esztendőben a Dunakanyarban csökkent az ismertté vált elkövetők száma. Sajnos nagyon sok a felderítetlen ügy. A nyomozás eredményessége az utóbbi három évben 72.9 százalékról 56 százalékra esett vissza. A nyomozás eredményességében csak az 1984-ben létesített dunakeszi és érdi kapitányságokon gyengébb. Gyakorlatilag, csak minden második tettest csípik nyakon, ami nem túl megnyugtató. Tavaly a körzetben 326 esetben szüntették be a nyomozást, mert a tettes ismeretlen maradt. Az oldalt irta: Vicsotka Mihály
