Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-11 / 136. szám

4 1987. JŰNIUS 11., CSÜTÖRTÖK i lesz a szennyvíziszappal? Elavultak a tisztítótelepek Az elmúlt heti számunkban az ivóvízellátás jelenével és jövőjével foglalkoztunk. Ma már egyre többen tannak, akik azt állítják: a csatornázás és szennyvíztisztítás legalább annyira fontos — ha nem fontosabb —, mint a kutak, a hálózat, a fürdőszobák számának i:va- rapítása. s ha az ember állal a környezetnek okozott kárt nézzük, aligha lehet tagadni: az ideális sorrend csatorna, tisztítómű, vezeté­kes vízellátás lenne. Mert a szikkasztó rendszerű házi ..gödrök”, az ipartelepítéskor huszadrangúnak minősített természetvédelem, szóval a későn felismert legfontosabb érdekünk háttérbe szorítása: a minden­ki által ismert tragédiákhoz vezetett. Öt településen j DMRV nem tudja fogadni az újabb köbmétereket. Tehát minden módon fel kell hívni a figyelmet arra. hogy a tisz­títótelepek bővítése, újak épí­tése halaszthatatlan feladat. Vegyük sorra a körzet azon településeit, ahol van vala­mennyi csatorna és kisebb- nagyobb fogadóhely is. Mi jel­lemző rájuk? A körzetünkben sem tértek el az országos gyakorlattól. A Dunakanyar gyöngyszemének elenyészően^ kis része csator­názott, Porház nagyközségben ennél is rosszabb az arány, Budakalászon gyakorlatilag oda teszi a lakosság a szenny­vizét, ahová tudja, a falvak­ban Visegrád kivételével leg­feljebb a tervek majdani el­készítésével foglalkoznak. Ugyanakkor a népesség lét­száma legalább Szentendrén és a nagyobb településeken növekszik, a házak fürdőszo­bával épülnek, több a háztar­tási gép, szigorúbbak a kör­nyezetvédelmi előírások. A térségünkben öt települé­sen található kisebb-nagyobb szennyvíztisztító. Általában jellemző rájuk, hogy berende­zéseik, hibaelhárító eszközeik, technológiájuk elmaradt a biz­tonságos üzemeltetéshez szük­séges követelményektől. Az öt-tíz évvel ezelőtt beszerzett gépek elavultak, számuk nem növekedett olyap ütemben, amennyire a megnövekedett csatornahálózat kiterjedtsége indokolná. Örvendetes, hogy az utóbbi öt évben nőtt a szennyvíz el­vezetése iránti igény. Hovato­vább odajutunk, hogy a te­lepek telítettsége miatt a Hiba hiba hátán Visegrádon a hálózat nagy része még ötéves sincs. A ki­vitelezés gyatrán sikerült, a sziklás talajba fektetett, csö­vek gyakori károsodásává! és meghibásodásával számolnak a szakemberek. A hálózati át­emelőket nem lehet folyama­tosan ellenőrizni, elektromos részei máris megrozsdásodtak, felújításra szorulnak. A KU— 200 típusú tisztítótelep komp­resszora és villanyhálózata szinte állóandóan rossz. A be­rendezés nem vált be. Mit le­het a leírtakhoz hozzátenni? Talán a kérdést: kik csinálták, kik felelnek érte? Dobogókőn kielégítően mű­ködött a hálózat és a telep. Nagyon kellene egy tartalék rotor a levegőztetőegységnek. Ha ugyanis ez a gép leáll, a szennyvíztisztítást hosszú ideig szüneteltetni kényszerül­nek. A sárkánytudomásiyok doktora Megfejtik a jelképeket A szentendrei városi gyer­mekkönyvtár a Somogyi—Ba­csó parti omladozó épületből nemrégen költözött be a Pest Megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtárba. Pethó Németh Erika vezető vélemé­nye szerint ideális a hely, vég­re le tudnak ülni a kis olva­sók, lehetőség nyílik vetélke­dők, játékok, kiállítások ren­dezésére. Csaknem ötszázan kölcsönöznek innen rendsze­resen, működik a zeneóvoda, az angol és német nyelvű tan­folyam. Táltosügyi szakértő Mindezen kezdeményezések azonban eltörpülnek a mel­lett a kísérlet mellett, ame­lyet Szeredi Mária és Pe- thő Németh Erika végez az alsó tagozatosok humán ne­velése érdekében. Magam szinte véletlenül jutottam e munka nyomába úgy, hogy kezembe akadt két „doku­mentum”, Az egyik szövege így szólt: Ezen oklevél tu­lajdonosa bármely király ud­varában táltosügyi szakértő­ként működhet. Aláírás: A sárkánytudományok doktora. A másik a Menlevél címet vi­selte. A szövege pedig: Aki minden próbált kiállt, sza­badon utazgathat az alvilág­ban. Semmi bántódása ne es­sék! Alatta pecsét, a Vasorrú bába aláírással. Szeredi Mária könyvtáros, amikor látta, hogy a csodál­kozástól a szemem és a szám egyaránt nagyra nőtt, elém tett még néhány lapot: a vas­orrú bába és a táltos ló totó­ját, valamint a boszorkányos lottót. Pironkodva kell bevalla- nom, hogy a 13-j-l-es kér­déssorra válaszolván megbuk­nék. Az mag egészen biztos, hogy az említett. oklevelek nem kerülnének a birtokomba. Igaz, a negyedik X-en felül ez kevésbé fontos, mint alsó ta­gozatos korban. De le a ka­lappal a gyermekkönyvtáro­sok előtt, akik hosszú vetélke­dőket szerveznek a népme­sék tudományából az aprósá­goknak. S elismerés azoknak a másodikos és harmadikos nebulóknak, akik — s meg­lepően sokan vannak — 11-12 pontot szereznek a totóban. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy a felső tagozatosok csak 6-7 kérdés helyes megvála­szolására képesek. De hát miről van szó tulaj­donképpen ? — Arról, hogy a gyerekek ne csak közhelyeket tudjanak a mesékből — mondja Szeredi Mária —, hanem megismer­jék azok jelképrendszerét. Gondolkodjanak el a művek mondandóján. Döbbenjenek rá, hogy például a sárkány más a nyugati, keleti és a magyar történetekben. Vagy legyenek képesek végiggondol­ni a cselekeményt, teszem azt a táltos ló szempontjából — Ezek a totók komoly felkészültséget igényelnek mind az összeállítótól, mind a versenyzőtől. Mennyit dol­gozik velük? A gyerekek szeretik — Bizony, sokat tanulok magam is. Végigolvastam Berze Nagy János mesekata­lógusát, szorgalmasan for­gatom a szakirodalmat, pró­bálom . a jelképrendszerüket megragadni. Teljesen önálló kezdeményezés, a gyerekek imádják a vetélkedőket, szi­tuációjátékokat, vagy éppen a báj italrecepteket. Rengeteg pedagógus kéri az anyagot. Pilisszentlászlón a vasorrú bá­báról folyamatosan megy a vetélkedő. Túl vagyunk a sárkánnyal és a legkisebb fiúval kapcsolatos tudományo­kon. Következő motívum: a boszorkány. Más forrásból jutott tudo­másomra, hogy a gyerekek számára a megszerzett men- és oklevelek roppant fontosak. Annyira, hogy Pilisszentlász­lón össze is verekedtek a birtoklás jogáért. Manók, törpék Befejezésül hadd kívánjam a hasznos es nagyszerű vetél­kedő kigondolóinak. résztve­vőinek és drukkolóinak, hogy minél tovább élvezhessék a játékot. Reméljük, hogy így lesz, hiszen bőven vannak még meseszereplők. A manók, a törpék, a szegényemberek Mindnyájunk gazdagodására. Pilisszentkereszten eseten­ként káros szennyezés kerül a rendszerbe. A szakemberek eddig nem tudták felderíteni a „forrásvidékét”. Szentendre egyesített rend­szerű csatornahálózatában sok a kontraeséses szakasz. A du­gulások napirenden vannak. A terület nagysága és széttagolt­sága miatt az átemelők ellen­őrzése nehéz. Célszerű lenne a korszerű üzemállapot-jelzők felszerelése. A tisztítótelep új technoló­giai során gyakori a meghibá­sodás. Kapacitása 'maximum 6500—7000 köbméter naponta, de csúcsidőben a terhelése másfélszerese a megengedett­nek. Ehhez jön még a híg fé­kéi, amit alig képes tisztítani a gépsor. Az iszapprések be­váltak, a rothasztok viszont nem üzemelnek. Emiatt az iszap nem sterilizált, hanem ingadozó minőségű. A karban­tartást nehezíti, hogy nincs megfelelő műhely. Mi várható a jövőben? A jelenleg elvezetett szennyvíz- mennyiségen felül Szentend­rének további 1000, Pomáznak 230 köbméter tisztítási igénye van. A Dunamenti Regionális Vízmű szakemberei azt mond­ják, hogy ezt,a mennyiséget, amíg valahogy fogadják, de ezzel le is húzzák a rolót. A hetedik ötéves terv végén a visegrádi és a dobogókői tele­pen lesz kisebb fejlesztés. Bírságot fizetnek A gondok sorolásának azon­ban még nincs vége. A DMRV jobb parti üzemigazgatóságá­nak nincsenek gépei a csa­tornák javítására. Nem tudják hová tenni a szennyvízisza­pot. Gyakorlatilag nincs értel­me a szennyvíztisztításnak, ha az iszapot környezetkímélő módon lehetetlen elhelyezni. Kialakult az á paradox szi­tuáció, hogy a vállalat mind a hat tisztítótelepe után szennyvízbírságot fizet. Tavaly például csaknem egymillió 800 ezer forintjuk ment rá. A szakemberek tudják, mit kel­lene tenni, de nincs pénz! íme a gondok vázlatosan, illő lenne kivezető utat mu­tatni. Erre azonban nem tu­dunk vállalkozni. Talán, ha változna a szemlélet: a termé­szet és az ember védelmében minden mást megelőző fel­adatnak tekintenék a szenny­víztisztítást és a csatornázást. SZENTENDRE! A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Mindent saját erőbe} Csirkejaj a patakpartoa Amikor Nagy János, az Óbuda Tsz baromfi-feldolgozó önálló ágaza­tának, illetve Dorabai Géza, a Bükkös-patak partján fekvő üzem vezetője azt mondják, hogy évente mintegy egymillió 800 ezer csir­két dolgoznak fel e helyen, a Hortobágyon át megtett útjaim jut­nak az eszembe. Ott láttam ugyanis hatalmas libafarmokat, ahol távolról hófoltnak látszottak a szárnyasok. Vajon azok lehettek egy­millió 800 ezren? Az azonban tény, hogy sok csirke leli végét a gép­■iArnknn. Az üzem enyhén szólva ke­vésbé népszerű Szentendrén. Ennek az a fő oka, hogy a Bükkös-patak legnagyobb szennyezőjének tartja a lakos­ság. Indokolt tehát, hogy az el­ső kérdésem e tárgyra irá­nyul. Dombot Géza körbeve­zet a biológiai szennyvíztisz­tító partjain. Valóban képte­lenségnek tűnik a sokat han­goztatott vád: titokban a pa­takba engedik a csirkefeldol­gozás folyamán keletkezett anyagot. Azt azonban az üzemvezető sem állítja, hogy mindig kifogástalanul műkö­dik a rendszer. A patakot azonban a belejutó csurgalék nem szennyezi. A séta min­denesetre meggyőz arról, hogy az ipar és a környezetvéde­lem összehangolása roppant nehéz és költséges feladat. A piacon jelenleg vagy harmincféle termékkel jelen­nek meg. A sláger a fej-lábas, a bontott csirke és a belső-, ség. A comb eladása akadoz­va megy. Borsos az ára. Ki­lónként 92 forint. Most filé­zik, hogy jobban vásárolják. A jövő a filézett csirkemellé. Jövőre 150 tonnát akarnak gyártani belőle. Egyebek mel­lett a bébiételnek is az alap­anyagát szolgáltatja. A termelés bővítése a tech­nológia állandó fejlesztését követeli. — Valamelyik gyártósor mindig elmarad a többitől — mondja Nagy János. — Ezért állandóan építünk valamit. Most a daraboló létrehozását tervezzük. Ebbe az üzembe nehéz munkásokat találni. Pedig van helyük. A termelési érték évi 130 millióra emelkedett. Egyre többet kell adni a cso­magolásra. a külső megjelení­tésre is. A gondon azzal pró­bálnak segíteni, hogy 16 dol­gozónak szolgálati lakást ala­kítanak ki. Főleg az állami gondozott fiatalok jelentkezé­sét várják. Folyamatosan ja­vítják a munkakörülményeket. Tervben van a szociális léte­sítmények felépítése. — Mikor lesz igazán mo­dern üzem az Óbuda baromfi- feldolgozójából? — Zsigerteremre, kartonfa­gyasztóra, mélyhűtőtárolóra és melléktermék-tárolóra van még szükségünk — mondja az ágazatvezető. — A fejlesz­tésre a piac igényei kénysze­rítenek. Most évi 5—6 millió forint a nyereségünk. A dol­gozók átlagbére 6270 forint. Elégedetlenek vagyunk vele. De a több fizetésért többet kell tenni. Ma már termelte­tünk is. A háztáji gazdasá­gokban jelenleg 700, ezer csir két tartanak számunkra. Ha a beruházások, a munkakörül­mények és a keresetek meg­felelően alakulnak, akkor lesz mondern üzem az Óbuda ba romfi-f eldől gozó ja. Cirillbetűs írógép A szerb klubban Meghívót hozott a posta. A szentendrei szerb klub kultu­rális egyesülete invitált a ren­dezvényére, amelyre Jugoszlá­viából — a Szerb Tudomá­nyos és Művészeti Akadémiá­tól, az újvidéki Szerb Mati- cától —, az ottani írószövet­ségtől is vártak vendégeket a háziak. Azt tudtam, hogy a Szent­endrén élő szerbek nemrégen kapták meg az úgynevezett Vajda-házat, s ott be is ren­dezkedtek. Az azonban meg­lepett a múlt hét végi esten, hogy már zenekaruk és tánc­csoportjuk is van. A vendégek Milovád Zidár- nak, Jugoszlávia magyarorszá­gi nagykövetének a vezetésé­vel pontosan érkeztek. A ka­puban a nemzeti Szokás sze­rint pálinkával fogadták őket. A legalább kétszáz főnyi hall­gatóságot Petrovics István, a szentendrei szerb klub elnöke köszöntötte. Aztán a citeraze- nekar és a fiatal., Magyaror­szágon élő szerbek a közön­séggel együtt énekelték a népdalaikat. A hangulat a kó­ló táncolása közben forróso­dott fel igazán. Branko Radikojevics, a Szerb Szövetségi Köztársaság Kulturális Egyesületének tit­kára cirillbetűs írógépet, s a jelen levő írók dedikált kö­teteit adta át ajándékként. A baráti találkozó közös vacsorával ért véget. Jóleső érzés volt látni, hogy a Ma­gyarországon és Jugoszláviá­ban élő szerbek egyaránt ott­hon érezhetik magukat ha­zánkban. Visegrád „felzárkózik” Népesség és bűnözés A Pest Megyei Főügyészség nemrégen vizsgálta a Szentenrtrsi Városi Ügyészség munkáját. A megállapítások egy része olyan, amely közérdeklődésre tarthat számot. Roppant érdekesek például vényesül, igaz, lényegesen ki­a legfrissebb adatok körze­tünk népességének alakulásá­ról. Ki gondolná például, hogy 1982. december 31. óta 57 855- ről 57 235-re csökkent a fal­vakban és a Szentendrén élők száma. Igaz, Szentendrén más­fél ezerrel többen élünk (19 012), de Pomáz és Budaka­lász stagnál, a tizenegy falu­ban pedig 2000-rel kevesebben laknák. Az országos tendencia tehát a Dunakanyarban is ér­Csak négyen az országban Pénzük van, nyugalmuk kevésbé KI TUDNA megmondani, fekete füstöt, s ez keveredve a —Milyen ez az élet? — hogy mely szakma művelőiből kőporral, súlyosbítja a salak- kérdezem a Kromes Józsefné van nagyon kévés Magyaror- hegyek és különböző színű kő- nevén futó kőtörő főnökét, szágon? Talán akkor sem ru- csomók látványával, alaposan — Kegyetlen, uram. Van gaszkodunk el az igazságtól, elcsúfítja a környéket. rajta pénz, de pillanatnyi ha egyenesen azt állítjuk: ha- TÉRJÜNK VISSZA ezek nyugtom sincs. Magam javí- zánkban mindössze négy kő- után a kalapácsos emberekhez! tom a teherautóikat, gépeket, törő kisiparos kért és kapott Szóval szomszédok, de olyan Egy kalapács több mint ezer engedélyt e nem mindennapi éles konkurenciaharcban van- forintba kerül. És gyakran el- foglalatosságra. ők mindanv- nak egymással, hogy nemigen törik. Régi Csepel dízelmotor- nyian Pilisszántón dolgoznak, járnak névnapot köszönteni, ral hajtom az egészet. Már Pontosabban jelenleg csak Persze aligha jószántukból tét- tízéves. Három van belőle. A hárman termelnek. Biztos te- ték ugrásnyira a kerítéseket! kutyának sem kívánom a kez- hát, hogy a képzeletbeli Ki Döntő volt az, hogy a köves dés gyötrelmeit. Nekem kel­mit tudón az íráskezdő kér- út másik oldalán bányászták lett összehozni az egészet. Meg désre adott „kőtörő” válasz- az alapanyagot, amelyet így a fordulatszámot is itt kísér- szal helyezett lenne a ver- szinte belerobbantottak a ga- léteztük ki, mintha fizikusok senyző. ratba. A tanács sem adott vol- lettünk volna. Szabadság? Hogy milyen beállítottságú na területet a község házai Ugyan hová gondol? De ez emberek vállalkoznak ma- között. így aztán sorban áll- legalább biztos kereset. Ezt napság erre a munkára? Hát nak a kőtörők félereszei. soha nem veszi el tőlünk sen- azok, akik erősnek, jó ideg- A holdbéli tájon kívül és ki. zetúnek és kitartónak érzik falakon belül egyaránt ugyan- A PILISSZENTLÄSZLÖI kő- magukat. Meg egy kis tökével az a. látvány fogadja a beté- törőkre nagy csapás zúdult öt is rendelkeznek, mert az üzem védőt. Beömlőnyílás fönt, ha- évvel ezelőtt. Környezetvédel- létrehozása hatszámjegyű ősz- talmas kalapácsok, osztályozó- mi . okokból bezáratták a bá- szeget igényel. No, meg sem- sziták, tartályok. Végül pedig nyát. Azt, amelyikből szinte miféle tapasztalat, útmutatás zsákok ezrei. Kétnullás, nul- a garatba robbantották a nincs arra nézve, hogy milyen Iá3. egyes, kettes, hármas, né- mészkövet. Azóta öt kilomé- gépet, kalapácsokat kell be- gyes és ötös nagyságban. A térről hordják, Leányvárról, szerezni, hogyan célszerű te- kétnullás olyan finom, mint No, nem azért mondom, hogy iepiteni a csúszdákat, osztá- a hintőpor. Az ötös sem na- sajnáltassam őket. Sem ők. iyozókat? Bizony ugrás ez a gyobb a borsószemnél. sem a mészégetők nincsenek vaksötétbe. Kik a vevők? Főként a ráutalva kölcsönökre. Az vi­Ezek a pilisszántói kőtörők sírkövesek. És építőipari válla- szont tény, hogy keményen furcsa emberek. Szorosan egy- latok az ország valamennyi dolgoznak. A zaj, a por, a ci- más m.ellé települtek az üze- városából, ahol valami iga- pekedés rongálja szecvezetü- mükkel abba a festői völgy- zán szépet és szokatlant ki- két. Személy szerint én lég­be, amely Pilisszentkereszt fe- vannak készíteni. A piacon jobban ezt a gyönyörű Vol­löl érkezve fogadja az em- nincs külső versenytársuk, gyet sajnálom. Tényleg nem bért. Mellesleg ugyanitt két Sokkal jobb árut állítanak tudnánk élni a kőtörők nél- mészégetö kemence is ontja a elő, mint az állami cégek. kül? sebb ütemben. Mit mondanak a szakembe­rek a körzet bűnözéséről és bűnüldözéséről? Az eltelt négy év alatt elszaporodtak a betö­réses lopások. Ugyanezen idő­szakban főként a körzet fal­vaiban játszik nagyobb szere­pet a bűnözés. Az ismertté vált esetek száma 1983-ban 726 volt, 1986-ban már 904. A kétes- dicsőségű listán válto­zatlanul élen áll Pomáz és Bu­dakalász, újabban kezd „fel­zárkózni” Visegrád. Az előbbi két településen évente 100 esetben kell vádat emelni. A jövő feladata kézenfekvő. Po- mázra, Budakalászra és Viseg- rádra kell elsősorban figyelni. Az összképen belül feltűnő, hogy meghatározóak a vagyon elleni támadások. A megyében a hatvan százalékot sem éri el az arány, a mi körzetünk­ben 67 százalék. Az ok: az idegenforgalom soha nem re­mélt megnövekedése, s a nya­ralók gomba módon való sza­porodása. Elgondolkodtató, hogy a megyében a lopások­nak csak 11, a Dunakanyarban 40 százaléka betöréses. Tavaly Szentendrén és körzetében 237-szer törtek be. Érdekes, hogy az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények vi­szont alatta maradnak a Pest megyei átlagnak. Romlott a helyzet az uta­kon. A tizennégy településen 1986-ban 135 közlekedési bal­eset történt, 83-an ittasan ül­tek a kormány mögé. Az elmúlt négy esztendőben a Dunakanyarban csökkent az ismertté vált elkövetők száma. Sajnos nagyon sok a felderí­tetlen ügy. A nyomozás ered­ményessége az utóbbi három évben 72.9 százalékról 56 szá­zalékra esett vissza. A nyo­mozás eredményességében csak az 1984-ben létesített du­nakeszi és érdi kapitányságo­kon gyengébb. Gyakorlatilag, csak minden második tettest csípik nyakon, ami nem túl megnyugtató. Tavaly a körzet­ben 326 esetben szüntették be a nyomozást, mert a tettes is­meretlen maradt. Az oldalt irta: Vicsotka Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents