Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-09 / 108. szám

Kereskedelmi őrjárat Megjelent a félisper LLÖI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM. 107. SZÁM 1987. MÁJUS 9.. SZOMBAT Ülésezett a városi pártbizottság A fiatalok és az anfikylfilra Az aluljárón áthaladva ke­resem fel a Diana Ruhaipari Szövetkezet boltját. Az ősi, de felújított falak közé lépve rend, tisztaság és sok áru fb- gad. Két dolgozó foglalkozik a vásárlókkal és "az üzlettel. A vezető, Tamás Jánosné éppen árubeszerzés miatt van távol. Farkas Károlynéval váltok szót, ahogyan ketten mara­dunk. Férfi- és női, valamint gyermekruhák között lehet válogatni, bőven van ajándék- tárgy. kerámia és rézből készí­tett áruk. Az áru egy részét a szövetkezetben állítják elő és már mutatja is Farkgsné a szép pólóingeket, gyermekhol­mikat. Most mindenből van elég, mondhatjuk, dugig el vannak látva. Következő állomásom a Patyolat, ahol Cserenyec György üzletvezető tájékoztat és azzal kezdi, van munka bőven. Évente két negyedéven át van roham, az egyik már­ciusban kezdődik. Április 4-re, majd húsvétra, május 1-re sok ruhát, hoznak, és ma is tart a ruhatisztítás, amit helyben vé­geznek olasz gyártmányú gép­pel. Az ágyneműket a nagykő­rösi nagyüzemben tisztítják, és' menetrendszerűen szállítják oda-vissza. Júniusban kezdő­dik a szünet, augusztusban a téli ruhákat hozzák az embe­rek. A gyógyszertárhoz érve be­tekintek,' sokan állnak bent, befúrom magam és 9 vezető­höz megyek érdeklődni. Káro­lyi János elmondja, rengeteg a beteg, főként torokgyulladás­sal bajlódnak az emberek. Gyógyszer van elég és remél­jük, gyorsan múló állapotról van szó. A Dózsa György út 18. szám alatt van Boda Ervin virág­üzlete. Az anyák napja után most készülnek az iskolások ballagására. Főként élővirág tölti ki az üzletet, de van mű­virág is. Csokrok és koszorúk készítését vállalják, előrende­lést vesznek fel. Beszélgetés közben olvasom mai ajánlatu­kat: szegfű 25, gerbera 45, kála 45, kardvirág 80. vágott zöld 12, orchidea 60, rózsa 50, flamingó 80. írisz 50 forint. Nem olcsók, de maguk a ter­melői árak a magasak, és saj­nos egy-egy alkalomra a ter­melő is bespájzol. Nem egy esetben a gyorsan tönkreme- nő virágot vissza kell vinni a termelőhöz. Folytatom utam, mely a piacra visz. Van ott minden, csak pénze legyen az ember­nek. Megjelent az eper 440 forintért, uborka 50, zöldpap­rika 6,50, 9, 12, 16, retek 6. 8, laskagomba 76. zöldhagyma 7, paraj 30, sóska 38. kínai kel 30. karalábé 16, burgonya 12, zöldség 48, répa 60. A tojás 2,60. Csiba József Már szerelik A legkisebb Mikrobuszcsalád mintada­rabjait szerelik az Ikarus szé- késíehérvári gyárának kísér­leti üzemében. Az Ikarus Ka­rosszéria és Járműgyár tör­ténetében a mindeddig legki­sebb, öt méter hosszú és 14 utast befogadó járművet egyiptomi megrendelésre fej­lesztették ki, és Isuzu Gene­ral Motors Egyipt kooperáció­ban Isuzu-alvázra építik. Ha a mintadarab megnyeri az egyiptomi megrendelő tetszé­sét, várhatóan még az idén megkezdik a minibusz karosz- szériaelemeinek sorozatgyár­tását. Népdal, néptánc Május 10-én, vasárnap dél­után hat órakor népdalköri találkozó színhelye lesz a hé- vízgyörki művelődési ház. A házigazda hévíz györki nép­dalkor mellett hallhatjuk a fcartuliak, a mogyoródiak és a letkésiek énekét. Fellép a Gödöllői Agrártudományi Egyetem néptáncegyüttese is. A belépődíj 40 forint. Gödöllőn ülést tartott a vá­rosi pártbizottság. Herczenik Gyula első titkár tájékoztatta a testületet a Központi Bi­zottság legutóbbi üléséről, majd ugyanő terjesztette elő a végrehajtó bizottság nevében azt a szóbeli jelentést, amely a város és a vonzáskörzet közművelődési intézményei­ben folyó munkát értékeli, különös tekintettel a világné­zeti, politikai nevelésre. A szóbeli előterjesztés mellé a pártbizottság tagjai megkap­ták az írásbeli határozatterve­zetet, a kettőről együtt mond­tak véleményt. Herczenik Gyula rövid át­tekintésében kiemelte, hogy a közművelődés több területén kedvező irányzatok bontakoz­tak ki. A vonzáskörzetben fej­lődött a könyvtári hálózat, új lendületet kapott a népművé­szet, a hagyományőrzés, né­hány helyen erősödött a hely- történeti emlékek feltárásá­nak, közreadásának igénye Ám rögtön hozzátette a ked­vezőtlen jelenségeket is. Mi­közben a társadalom életében sok ellentmondással találko­zunk, nő a világnézeti kérdé­sek tisztázása iránti igény, a közművelődési intézmények­ben csökken a látogatottság, a bennük folyó tevékenység egy­re politikamentesebb. Egybe­vágóan a későbbi hozzászólók tapasztalataival, elmondta, a kultúrára fordított idő az utób­bi esztendőkben csökken. A látogatottság mérséklődésének azonban nemcsak ez az oka, hanem a községi intézmények személyi, technikai feltételei­nek romlása is. Az első titkár röviden átte­kintette az intézményhálózat helyzetét. A körzetben lévő közművelődési intézmények épületei az ötvenes-hatvanas években alakultak ki. Akár új volt a ház, akár régebbi, ko­rábban egészen másra hasz­nált épületben kapott helyet a kultúra otthona, magán visel­te a kor szemléleti bélyegét, amit röviden nagytermi felfo­gásnak nevezhetünk. Az in­tézményhálózatra ma is ez jel­lemző, nem a szemléletre, ha­nem a valóságra. Gödöllő és Erdőkertes kivételével alig ta­lálunk alkalmas helyiségeket a mostanság előtérbe került kis­csoportos foglalkozásokra. Beszélt az előadó a műve­lődési házak, könyvtárak nép­művelői, valamint a taná­csok kapcsolatáról, nem a leg­jobbnak minősítve . azokat. Mind a tanácsi, mind a párt­,vezetők ritkán jutnak eí a művelődési házakba, elmarad a kölcsönös tájékoztatás, egy­más bevonása a közös ügyek­be. Részben ennek tudható be, 'hogy elszaporodtak a nívótlan műsorok, s a fiatalok nem a kultúrotthonokba. — ha egy­általán annak nevezhetők —, hanem a diszkókba járnak. S ezzel voltaképpen már érintettük a feladatokat. Á nagyközségi, községi pártszei- veknek mindenekelőtt értékel­niük kell a területükön folyó közművelődési tevékenységet majd következhet a- helyi mű­velődéspolitikai koncepció ki­alakítása, meghatározva benne a tanácsok, gazdasági egysé­gek, társadalmi és tömegszer­vezetek feladatait. A. feladatok előtt azonban tekintsük át, mit mondtak a testület tagjai, nekik milye­nek a tapasztalataik. Magya­róvári Pál azt emelte ki, hogy a művelődéspolitika sokat se­gíthetne a gazdaságpolitiká­nak. Heltai Miklós arról szólt, hogy a kultúrszemét vissza­szorítása, megtiltása nem odázható el a demokratizálás­ra való hivatkozással. Füleki Lajos azt fejtegette, a helyte­lenül viselkedő fiatalok meg­fékezése nemcsak a rendőrség dolga. Kecskés József a hatá­rozattervezet néhány pontjá­ról mondta el véleményét. Hangoztatta, a gazdasági egy­ségektől kapott támogatás ko­rántsem szemléleti kérdés. Kö­teles Imréné kijelentette, a je­lenlegi helyzetben aligha kép­zelhető el a közművelődés anyagi.' technikai feltételeinek számottevő javítása, éppen ezért a módszerekben kell keresni a továbblépés lehető­ségét. Vidi István utalt a nép­Születeft: Alföldi Ágnes, Gödöllő, Munkácsy Mihály út 5/B., Bátori Dóra. János utca 15., Botlik Tamás. Sallai Imre utca 2., Egyedi Dániel Kál­mán, Bocskai utca 24., Farkas Gábor, János utca 18., Fedor Balázs, János utca 26., Ger­gely Gyöngyvér Ildikó, Dózsa György út 5—7.. Guba Péter, Bocskai út 36., Gurnyik Le­vente Nándor, János utca 13., Kassó Judit, Báthori Istváh út 41., Konoróth Máté, János utca 38., Kustos Károly Ben­ce, Liszt Ferenc út 5„ Lados Róbert, Ibolya utca 29., Lán­művészeti < együttesek ered­ményeire, majd arra figyel­meztetett, hogy az Alsó-Galga mentén egyre kevesebb, nép­művelő tevékenykedik. Szabó József, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese meg­említette, hogy megyeszerte hasonló a helyzet, mint a mi körzetünkben, mindenütt dön­tő, hogyan képesek irányítani az új folyamatokat. A hozzászólásokra adott vá­laszában Herczenik Gyula megállapította, ha megszün­tetnék az antikultúrát,. nem egy helyen nem maradna sem­mi, éppen ezért kell azon gon­dolkodni, mivel kötik le a fia­talok idejét, mit adjanak az antikultúra, vagy Heltai sza­vával a kultúrszemét helyett. Megerősítve Szabó- József sza­vait, aki azt fejtegette, hogy a gödöllői művelődési házban a minőségi fejlesgtés, a köz­ségekben a mennyiségi fel­adatok megoldása van soron, az első titkár hangsúlyozta a városi művelődési ház ki­emelkedő eredményeit, ame7 lyekkel nemegyszer vívtak ki országos elismerést, mind ma­guknak, mind a városnak. Visszatérve a határozatter­vezetre, amelyet a hozzászó­lók javaslataival kibővítenék, még azt ragadjuk ki, hogy a városi, községi, üzemi párt- szervezeteknek fokozott fi­gyelmet kell fordítaniuk a közművelődés káderhelyzeté­nek javítására, az intézmé­nyeknek, különösen a városi­aknak és az aszódi múzeum­nak az eddiginél is nagyobb szerepet kell vállalnia a köz- művelődési elképzelések meg­valósításában. czi Csilla, Stromfeld sétány 15., Lovasi Adám, Honvéd utca 26., Miklecz Krisztina. Bem József utca 14., Mogyo­rósi Balázs. József Attila ut 11., Nagy Boglárka Gabriella, József Attila utca 14., Németh Zsolt, Gárdonyi Géza utca 18., Pék Norbert R.chárd, János utca 17., Pocsai Zsuzsanna, Martinovics Ignác út 7., Ra­dies Mónika, Antalhegyi út 80. Házasságot kötött: Magyar Gyula és Juhász Katalin Er­zsébet, Mezei László és Játé­kos Etelka, Mcdveczki László és Turcsik Piroska, Fazekas Franz és Kerényi Katalin Anikó, Kisgergely László Ta­más és Király Andrea Mag­daléna, Fazekas Mihály és Cseresznye Éva, Tardy Tamás és Ternei Tünde, Hevesi Já­nos és Papp Marianna Piros­ka, Szász János és Sziráki Marianna Zsuzsanna, Strausz Lajos és Kollár Anita, Nádas- kay Zoltán és Pék Erika. Tóth Sándor és Petrányi Julianna, Erdei János és Bálint Kriszti­na Mária. Kiss Vilmos és Rétfalvi Eleonóra Éva, Gyi- móthy László és Petró Ildikó, Bartus István és Bállá Mag­dolna Mária, Kunsch János és Király Zsuzsanna. Szilágyi Csaba és Kovács Anikó. Elhunyt: Ladányi. Sándor István, Gödöllő, Szabadság út 19., Sivatagi János Gyula, János utca 4., Bokor András, Diófa utca 9., Szabácsi Dezső, Dregonya utca 3„ Dányi Sán­dor és ifjabb Dányi Sándor, Dregonya utca 17., Gál Jó- zsefné Somodi Mária, kastély, Mayer Pálné Juhász Éva Má­ria, kastély. Heranus Imréné Tóth Franciska. Szabadság út 19., Horváth Józsefné Szabó Margit, Tél utpa 12., Madarász Józsefné Földesi Eszter, kas­tély. m Szombati jegyzet s Altatás — Egy, kettő, három, négy... — Ne hagyja ab­ba, folytassa a számolást, mondja tovább. — Az or­vos hangja és a műszerek csörgésé egyre távolabbról hallatszik, enyhe lebegést érzünk, majd mély álomba zuhanunk. Ez az állapot számunkra kedvező, nem vagyuníc ezen a világon, csak műtét után térünk észhez. Sokkal szerencsétle­nebb azok helyzete, akiket azért altatnak, tartanak tartós álomban, hogy meg­óvják őket szenvedéseiktől. A hírek olvastán mélysége­sen. sajnáljuk a több éve alvó, felkölthetetlen bete­geket. Csicsijgatjuk, simogatjuk csecsemőinket, de altató­dalt dúdolunk a nagyobb, fogfájós, torokgyulladásos gyerekeknek is. Talán ha álomba ringatjuk, elmúlik a fájdalma. Altatót szed­nek az álmatlanságban szenvedők, altatjuk a tejet és sajnos sokszor lelkiisme­retűnket is. Áz altatással öntudatlan állapotba kerülünk, nem veszünk tudomást környe­zetünkről. érzelmeink leg­feljebb álmainkban nyilvá­nulnak meg. Tulajdonkép­pen szerencsésnek mond­hatják magukat azok, akik­nek tudata csak az álom­ban kapcsol ki. Mert van­nak közöttünk mástól elká­bított emberek is. Ezeket csak egyetlen ékezet kü­lönböztet meg az előzőek­től. Nem altatva, áltatva vannak. Hiúságukat ismervén meggyőzték őket csodálatos szépségükről, nádszálkar- csú termetük gyönyörűségé­ről. Hiába néznek a tükör­be, józan ítélőképesség hí­ján nem azt látják, ami ve­lük szemközt van, hanem azt, amit ők akarnak. Jó­ságosnak titulált ismerőse­ink sem néznek önmaguk­ba, hiszen annyit hallottak nagylelkűségükről, óriási adakozó szívükről, becsü­letben megőszült fejükről. Eszükbe sem jut ilyenkor, de sok vevőt, pácienst, ven­déget csaptak be életük so­rán. Könnyen elhisszük, ami­kor dicsérik kiváló eszün­ket, csodálatos fantázián­kat, híres észjárásunkat. Ezzel a hatalmas agyunk­kal sem fogjuk fel, ámítás az egész, csupán hízelegtek nekünk. Mert ugyebár, ha eszünk lenne, akkor tisztá­ban lennénk képességeink­kel is. Kicsapongó férjünk, feleségünk, szerelmünk minden szavának hitelt adunk, meghajtjuk fejün­ket az áltatása által. Meg­nyugodtunk, mi is azt akar­juk tudomásul venni, az a jó, ha elhisszük meséit. Ügymond megfelelő, vagy annál sokkal nagyobb szin­tű anyagi helyzetünkben szívesen adakozunk, pózo­lunk segélyekkel, bár leg­többször jó tanácsot oszto­gatunk. Sorsunkkal tökéle­tesen elégedettek vagyunk, a kiváltságosak nem tö­rődnek másokkal, nekik si­került. Magára vessen az. aki szegény, nincs miből dobálnia a pénzét. És egy­általán, az ilyenekkel szó­ba sem kell állni. Még egy rendes ruhájuk sincs, meg se jelennénk velük sehol. Hogy azok talán kidudoro­dó pénztárcájuk, bankbe­tétjük nélkül is különbek embernek? Az nem igaz. Az altatás, félrevezetés. Munkahelyünkön is elő­fordulnak problémák, gon­dok. Akadnak olyanok, akik ezt beismerik, de na­gyobb azok aránya, akik egymást, beosztottaikat, fő­nökeiket becsapják, ámít­ják. Miért mondanák meg az igazat a másik szemé­be. mikor azzal csak rosz- szat tesznek maguknak? Sgkkal egyszerűbb tagadni, szépíteni, a szorgos mun­kaerőt. szerető kollégát megjátszani. Abból nem le­het kárunk. Magunkat al­tatva áltatjuk a többieket. Fekete Zsuzsa ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) A Pest Megyei Vendéglátó Vállalat versenypályázat útján, július 1-jétől szerződéses vdldkozésbc cdja a 30J. sz.­Fehér Galamb Vácott, a Lenin út 37. sz. alatt. Tájékoztató adatokkal május 2ó-ától szolgál az igazgatóság. 1 A versenytárgyalás június 9-én 13 órakor lesz az igazgatóságon: Vác. Széchenyi út 19. A veresegyházi központunkba felveszi! 12 k közgazdasági szakközépiskolai végzettségű munkatársat Vállalunk fénymásolást A/4-es méretben, darabonként 3 forintos egységáron. Veresegyház e's Vidéke Takarékszövetkezet, Veresegyház Az Aszód Nagyközségi Közös Tanács V. B. szakigazgatási szerve július 1-jétől felvesz főállású Feltétel: felsőfokú számviteli végzettség és ötévi szakmai gyakorlat. Bérezés: megegyezés szerint, a 11/1983. (XII. 17.) ÁBMH rendelkezése alapján. Jelentkezni lehet a tanács elnökénél. ■ K. P. Anyakönyvi hírek

Next

/
Thumbnails
Contents