Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-09 / 108. szám
8 ^fifylggp 1987. MÁJUS 9., SZOMBAT A gazdasági háttér megjelenik a kert végében A jé ház jé életformát teremt Hernád negyven-egynéhány évvel ezelőtti térképének tanulsága szerint kilenc ház állt itt akkoriban. Talán az a kettő az utolsó, amelyek közé nemrégiben családiházat tervezett Bartuszek György, fiatal helybeli építész- mérnök. Jóval a felszabadulás után született, mégis nagyon pontosan ismeri azt a változást, amely az elmúlt több mint negyven év alatt a magyar faluképben végbement. Hiszen kamaszként, mint az építőipari szakközépiskola vakációzó diákja, a nyári szünet idején édesapja, a hernádi kőművesmester keze alatt vett „pótórákat’’. S nem volt ez másképpen az egyetemi évek alatt sem. Az egyetemen tanult elméletet nyaranta ötvözte a gyakorlattal. Nem is csoda hát, hogy mindent a racionalitás, a gazdaság és a gazdaságosság oldaláról közelít meg. A szidott sátortető — A magyar falukép mindig hű tükörképe volt annak a gazdasági helyzetnek, amelyben a parasztemberek éltek — magyarázza. — Ez ma is így van. A legjobb példa erre Hernád és a környező községek összehasonlítása. A gazdasági háttér nemcsak képletesen, de láthatóan is megjelenik a házak mögött nagy fóliasátrak, nagyüzemi termelésre épített csirkeólak formájában. Az, hogy mára Hernádon nemcsak a vályogból készült klasszikus parasztporta tűnt el, hanem sátortetős családi házat is alig látni, egyértelműen az itt élők anyagi lehetőségeit bizonyítja. A sokat szidott sátortetőnél vagyunk. Annál az építési formánál, amelyet annak idején a vádlottak padjára ültettek sokan, mint a magyar faluképtől, a nyeregtetős, a telek belseje felé húzódó, tor- nácos világtól idegen megjelenési módot. Kiderül, hogy Bartuszek György sem tartja ideálisnak a sátortetőt — bizonyítja ezt az is, hogy a tízesztendős magántervezői pályafutása alatt évente mindössze egy-két ilyet tervezett —, de megint csak gyakorlati, gazdasági oldaláról nézve védőjévé válik a falukép megrontásával vádolt építési formának. — Annak is nagyon jól nyomon követhető gazdasági okai voltak, hogy éppen a sátortető és nem mondjuk a tetőtérbeépítéses forma terjedt el. A sátortető takarékosabb megoldás volt, mert mivel nem épült homlokzat, elmaradhatott a magas állványozás. Oka volt még az elterjedésének a rendkívül gyenge épüietfa-választék. Még azt a négy, csúcsban összefutó szarufát is nehéz volt összeválogatni. Akkoriban nem volt daru, amellyel a vasbeton gerendákat be lehetett volna emelni. Viszont a fagerendát kézi erővel, egyszerűen felhúzhatták a tetőre. Napjainkban viszont olyan házak is épülnek falun, amelyek a főváros akármelyik exkluzív villanegyedében megállnák a helyüket, miközben a hagyományos háztáji gazdálkodás folyik a telek hátsó traktusában. Az ellentmondás jól látható, ha az ember végigmegy . olyan helyeken, ahol a kertek vége néz az út felé, mint például Dabas egy részén, az 5-ös út mellett. Szép, emeletes ház az utca felöl, gondozott, művelt kert a főútig, közte viszont kaotikus állapotok, összetákolt ólak, düledező, füstölgő „majdcsak- jóleszvalamire” építőanyagok — festői összevisszaságban. — Nem könnyű egyik napról a másikra rendbe tenni a kerteket az építkezés után. Rendszerint erre anyagi erő csak a hátsó traktusban folyó termelésből lesz. Például: valakinek anyakocája van. Megszületik a tíz kismalac és a gazda úgy dönt, megtartja, mert a malacnak most nincs jó ára a piacon. Talán még pénze is lenne tisztességesen ólat építeni az állatoknak, de mire megtervezik, engedélyeztetik, zsűriztetik és megépítik, a malacok felnőnek. Ezért inkább lever négy oszlopot és egy délután összeüti az ólat. Amit azután nem kár ledönteni, ha másra kell a hely. Hernádon általában más a helyzet, mert itt a Március 15. Tsz nyújtotta biztonságra alapozva komoly, nem egy évre tervezett termelés folyik a szép házak mögött. Így azután ma már nem ritka az a porta, ahol a luxusigénnyel megtervezett lakóépületet és a pá- zsitos, tufákkal, s más örökzöldekkel telepített kultúr- kertet csinos kerítés választja el az ugyancsak példásan rendben tartott gazdasági udvartól, ahol szinte iparszerű termelés folyik. Bartuszek György és a társadalmi munkában elkészített egészségház- terv. Jöhet sáros lábbal is — Az emberek egy elvi életre építkeznek — mondja Bartuszek György, miközben az általa tervezett családi házakat mutatja meg, ahogy végigautózunk a községen. — Nem az aznapi igényeik kielégítésére megfelelő otthont akarnak, hanem egy olyat, amely azt az életformát szolgálja ki, amit élni szeretnének. S ha jó egy lakás, akkor képes jó értelemben átszervezni egy család életét. Ugyanez sajnos negatív értelemben is elmondható. Eleget beszélt róla mindenki, mégis a mai napig épülnek olyan lakások, amelyek kétturnusos étkezésre kényszerítik a benne élőket, a zsebkendőnyi konyhákban. Bartuszek György házai is változtak az évek során, úgy, ahogy a megrendelőket tudta befolyásolni egy nagyobb nyugalmat nyújtó megoldás felé. Ma már csak elvétve rendelnek az építeni szándékozók két nagy ablakot az utca felé. Pedig még tíz esztendeje is, ez alapkövetelmény volt. Manapság a házak inkább befelé fordulnak, a nappali—étkező— nyitott konyha hármasra szerveződő tér a kertre, s nem az utcára néz. Padlófűtéses, tágas, nyugalmat árasztó otthonokba kopogtatunk be, olyan házakba, ahol az építtetők következetesen ragaszkodtak a tervező elképzeléseihez. De míg egyik címről a másikra megyünk, több olyan házat is mutat, amelyre ugyanazt mondja: én terveztem, de nem A ház, a: lelynek csodájára jártak még az újdonsághoz szokott hernádiak is. Erdősi Agnes felvételei szeretem, mert alapvetően meghatározó kérdésekben eltértek a tervtől. Egy épülő házban nyitott konyhát nézünk meg. Ma még a terveket zsűrizők is idegenkednek ettől a megoldástól, pedig a fiatal építész jóvoltából Hernádon és környékén rohamosan terjed és mindenki megelégedésére funkcionál ez az „amerikai konyha”. Minden ház más, van földszintes, emeletes, tetötérbe- építéses, szinteltolásos, régi sátortetősből átépített. Egyben azonban megegyeznek: akármilyen ünnepélyesek — márványpadlóval borítva, bőr- garnitúrákkal berendezve, pálmákkal, kandallóval díszítve, mindegyikben van egy hely — rendszerint az ebédlő — ahová nyugodtan beléphet, s ahol leülhet a vendég sáros gumicsizmában, piszkos ruhában is. Ettől más a falusi otthon, s attól, hogy ha nem is látszik, de rendelkezik azokkal a kiszolgáló egységekkel — pince, kamra —, amelyek a paraszti munkához nélkülözhetetlenek. Modern gondolkodású, jó ízlésű emberek élnek errefelé, jegyzem meg, miközben Bartuszek György az új hernádi egészségház terveit mutatja — amelyeket társadalmi munkában készítettek. Az épületek külső megjelenése kicsit szokatlan, hiszen a földszintes házakon a római cserép tetőfalként, szinte a földig lefut, a tetőablakok csaknem függőlegesen állnak. ílagyen csodálkoztak — Azért a hernádiak sem fogadnak el mindent egykönnyen — meséli el a fiatalember a helybeli Kaldencec- her András házának építését. Itt alkalmazták először ezt a kicsit meglepő megoldást. — Nagyon csodálkoztak az emberek. Amíg megépült, mindenki eljött megnézni, találgatták. milyen lesz. Amikor fölkerült a cserép, egy bácsi meg is kérdezte: Aztán milyen daruval emelitek majd fel ezt a tetőt a házra? Móza Katalin Dunakeszi fejlődése Tízéves városok Tíz esztendővel ezelőtt Tolna megyében Bonyhádot, Pest megyében Dunakeszit, Somogy megyében Marcalit, Baranya megyében Siklóst várossá nyilvánította az Elnöki Tanács. A városi rang elnyerése óta ezeken a településeken felpezsdült az élet, a korábbinál gyorsabb fejlődés bontakozott ki. Miközben megőrizték hagyományaikat, jellegüket, nagyot léptek előre abban a tekintetben, hogy lakóik számára kedvezőbb, valóban városias körülményeket, életfeltételeket teremtsenek. Dunakeszi lakosságának vá- rosszeretetéről fogalmat alkothatunk abból, hogy a településfejlesztési társadalmi munka értéke tavaly megközelítette a 44 millió forintot. Tíz év alatt csaknem kétezer új otthon épült fel a város Duna- parti lakótelepén, a családi házak építése iránti növekvő igény kielégítésére pedig a tanács telkeket alakított ki, s ez a családi házas terület a következő években kertvárossá formálódhat. Az évtized folyamán jelentősen gyarapodott a gyermekintézmény-hálózat, új orvosi rendelők épültek, s az időskorúak számára 40 személyes napközi otthon létesült. Tavaly átadták a kibővített városi könyvtárat. Jégkrémújdonságok a Biadatejtől Leóval csak nyerni lehet Néhány hét múlva — ha az időjárás is kedvez — benépesülnek a vízpartok, a kirándulóhelyek és a kempingek. Az emberek egy részének megkezdődik a gondtalan nyári pihenés. A tanév befejeztével aztán a diákok hada is ellepi a turistaházakat és a strandokat. Fellendül a vendéglátók forgalma, s nem utolsósorban a fagylalt- és jégkrémárusok is pénzükre találnak. A forgalom növelése érdekében a közelmúltban a Bu- datej GT kóstolóval egybekötött bemutatóval örvendeztette meg kereskedelmi partnereit. Marik Miklósné kereskedelmi igazgatóhelyettes a hagyományos termékek mellett több újdonságra is felhívta a figyelmet. A poharas krémeket a jövőben több ízben gyártják, valamint különböző magokkal, gyümölcszselékkel ízesítik és díszítik az általuk előállított finomságokat. A töl- cséres, pálcikás és családi jégkrémek csomagolása és díszítése is esztétikusabb lesz az eddigieknél. A külső és belső megjelenés javulásától függetlenül ezután is változatlan áron tudjuk megvásárolni a közkedvelt Leót. A budaörsiek abszolút újdonságokkal is meglepik a fogyasztókat; ezek közé sorolhatjuk a jégkrémtortákat, a Dr. Oetker licenc alapján gyártott tölcséres fagylaltokat és a kisebb kalóriaértékkel rendelkező turmixtermékeket. A nagyobb piac meghódítása érdekében a Budatej nyereményakciót is kezdeményez, s terveik szerint az augusztus 20-án tartandó húzáson elsősorban hűtőipari termékeket nyerhetnek a szerencsés vásárlók. A fogyasztók megnyerése mellett természetesen a forgalmazókat is szeretnék a maguk oldalára állítani, s ennek érdekében hűtési költség- térítést fizetnek és a szokásosnál magasabb árréseket alkalmaznak. A nagyobb kereslet azonban nem csak a kereskedőkön és a gyártókon múlik, s ezt jól tudják ők is. Éppen ezért naponta többször is jelentkeznek a képernyőn reklámfilmjeikkel, melyek közt olyat is találhatunk, ami a hazai filmszemlén első díjat kapott, s jelöték a cannes-i fesztiválra is. Ilyen sikerek hallatán nem kétséges, hogy a Leo ezután is képes lesz visszaverni a konkurencia támadásait, s további finomságokkal örvendezteti meg a vásárlóközönséget. B. Gy. lint az utak jelzőtáblái A gondoskodás középtávú terve A főváros közelsége miatt gyarapodó népesség száma Foton az 1960-as 6540-nel szemben már elérte a 15 ezer 200- at. A foglalkozási és szociális rétegződés az agglomerációs településekre jellemző módon meglehetősen bonyolulttá vált: A viszonyok ismeretéhez szinte már szociológusi felkészültségre, de mindenképpen ennek megfelelő szemléletre van szükségük a tanács munkatársainak. Az ilyen nagy település középtávú szociálpolitikai tervéhez szolgálhat kiindulópontul, a körülményekből adódó feladatokat szabhatja meg az a helyzetismeret, amelyről nemrég, az április végi tanácsülésen tettek bizonyságot döntést előkészítő javaslatukkal az apparátus dolgozói. Rétegek, hagyományok A nagyközség ma három fő területre tagolódik. A hagyományok az úgynevezett Öregfalu területén a legerősebbek, ahol az őslakosság él. Leszármazottaik, a külön otthont teremtő fiatalabb családok Fótújfalu területén építettek maguknak. A legtöbb új ház Kisalagon látható, ahol a legvékonyabbak még a gyökérszálak a családok emlékeiben, az emberek tájszólásában a más vidéken átélt múlt tükröződik. Itt a legtöbb az emberi sorsokkal járó gond is. Sok a gyermekét egyedül nevelő édesanya, s ha nem li lesz a parkolóval? Lassan tíz esztendeje, hogy megépült a visegrád—lepen- cei strand, a Dunakanyar és talán az ország egyik legszebb szabadtéri fürdőhelye. A hegyoldalba, épített fürdőmedencéknek természetes keretet ad a pilisi erdő. Az idén, a zsúfoltságot megszüntetendő, ezen a strandon is, mint a többi jobb parti fürdőhelyen, csökkentik a strandolok számát — kevesebb napijegyet adnak ki a jó időben, mint eddig. Persze azért a levegő és a napfény szerelmeseinek, akik többnyire autóval érkeznek Lepencére, továbbra is szükségük lesz a parkolóhelyekre. Nem is volt ez gond — a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság 15 for-intos helypénz ellenében vállalta az autók őrzését. Igaz ugyan, hogy sokan helytelenül a tilosban, a 111-es út mentén hagyták kocsijaikat. Most, a szezonnyitás idején sokan kérdezték tőlünk, mi lesz a parkolóval? Ügy tudják, a vízlépcső építése miatt megszüntetik az autótároló helyet. A kivitelező OVIBER és az üzemeltető Natours utazási iroda válaszai alapján megnyugtathatjuk a közkedveltté vált lepencei strand szerelmeseit, az idén nem történik semmiféle változás. Az igaz, hogy az OVIBER-nek szüksége lesz majd az építkezéshez a parkoló egy részére, de a munkálatokat csak a szezonzárás után, augusztus végén, szeptember elején kezdik el. És a parkoló területe azután sem szenved csorbát. A vízlépcső építéséhez szükséges területet Visegrád irányába újabb terület használatbavételével pótolják. A. P. is mindegyikük lakik itt, azért az ideiglenesen bejelentett háromezer albérlő többsége ebben a környezetben található. Valamikor ők is lakáshoz szeretnének jutni. Ám hogy miből és mikorra, azt aligha tudná megmondani valaki. Szcciálís tükör Ritka alkalomként kínálkoznak az ilyen napirendek arra, hogy a testület tagjai jobban, mélyebben megismerhessék lakóhelyük társadalmigazdasági viszonyait. Mára viszont olyan ipari településsé változott a helység, ahol kilenc ipari üzemben, továbbá a termelőszövetkezet leányvállalatainál több mint négyezren dolgoznak, de ugyanennyire tehető a fővárosba járó ingázók száma is, miközben a fóti üzemekben a környék falvaiból bejárók is találhatók. A VI. ötéves terv idején is biztosak voltak abban a község vezetői, hogy az életkörülményeket elsősorban lakásépítéssel, az egészségügyi és szociális ellátás javításával, iskolai tantermek és boltok nyitásával, az egyéb szolgáltatások tökéletesítésével emelhetik magasabb színvonalra. A tervidőszakra előirányzott 100.8 millió forinttal szemben 172 milliót költöttek el, látható változásokat idézve elő a település arculatán. Ám még így is sok restanciájuk maradt a VII. ötéves terv idejére. Az úgynevezett rétegvizsgálatok is ezeket a restanciákat tárták fel. miközben megvizsgálták a három- és többgyermekes családok, a fogyatékosok, a csökkent munkaképességűek. az időskorúak, a házi szociális gondozásban részesülők helyzetét, s egyebek közt azt is kénytelenek voltak megállapítani, hogy a rokkantak és megváltozott munkaképességűek részére nem tudnak elegendő munkát, kereseti forrást nyújtani. Azt is tudják a felmA"és készítői, hosv 2995 nyugdíjas él Foton, s közülük nagyon sok a magáról gondoskodni nem tudó. 70 év feletti idős ember. Olyan is. akinek nincs gyermeke. vagy ami még szomorúbb: van. de nem gondoskodik a szüleiről. A nagyközség szociális politikáját középtávú terv szerint alakítják a tanácsülés óta. Programjuk célja a megkezdett út folytatása, a felsorolt gondok orvoslása, amennyire lehet. Sokféle nézőpont szerint vitatkoztak erről a tanácstagok. Ajánlották azt is, hogy figyeljenek jobban a tizenéves fiatalok életmódjára, lépjenek fel a családokat veszélyeztető alkoholistákkal szemben. Míg Szalui Mihályné, a végrehajtó bizottság’ titkára tárgyilagos hangon állapította meg, hogy a helyzetismeret egyik akadálya népességnyilvántartó rendszerünk gyengesége az információszerzés oldaláról, noha fontos lenne tudni, hol késik a segítség, addig mások, például az a köztiszteletben álló idősebb asszony, aki tanácstag és alapszervezeti párttitkár, szenvedélyesen sürgette,: hogy váljék élénkebbé a lakossággal való személyes kapcsolat. Mert mint mondta: ha valahol. akkor az idős emberek körében van legnagyobb szükség erre a megértő, közvetlen emberi szóra. Foton lakást nem, csak éví- tési telket tudnak kedvezményesen adni. Azt adnak is a többgyermekeseknek, ha az egy családtagra jutó jövedelmük nem éri el a 2 ezer 200 forintot. Ebben az esetben a kedvezmény a vételár fele is lehet. A látható közeljövő A VII. ötéves tervben elkészül az 1500 ember étkezését szolgáló központi konyha. Két terem felépítésével javul a napközi otthonok színvonala. Az egészségház végleges átadása után korszerűbb lesz a család- és nővédelmi tanácsadás. hatásosabb az alkoholizmus elleni harc. Egyformán keil itt gondolni fiatalra és idősebbre. A tanácsülés határozattá emelte azt a javaslatot hogy segíteni kell a kisebb közösségek útján az életmód formálását, tökéletesebbé keil tenni az idősebbek ellátását. Utazási körülmények, családvédelem, házi szociális gondozás. idősek klubja, a fiatalok átképzési támogatása egyformán része annak, amit szociálpolitikának neveznek. 1990- ben előreláthatólag 17 ezer 400 lakosa lesz a Budapest peremére épült városnyi nagyközségnek. A demográfiai jellemzők egyik adata az, hogy a mai 8 ezer 713 aktív munkavállalóval szemben, 1991- ben 10 ezer 500 munkaképes lakóia lesz a teIeoüléc- nek. Háromezer-négyszáz nvuffdíjassal kell gondolni. Ezek a számok olyanok, mint az országutak jelzőtáblái. A volán mellett nagyon kell rájuk figyelni. Kovács T. István
