Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-09 / 108. szám

1987. MÁJUS 9., SZOMBAT Ülést tartott a SZOT elnöksége Határozatok módosítása Pénteken, Gáspár Sándor elnökletével ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöksége. Az ülé­sen részt vett Csehák Judit miniszterelnök-helyettes is. Az elnökség tárgyalt az ál­talános forgalmiadé és a sze­mélyi jövedelemadó elveiről, valamint a nyugdíjrendszer tervezett módosításáról. A testület javaslatot foga­dott el a munkahelyi demok­rácia egyes kérdéseiről szóló 1049/1982. (XII. 15.) MT— SZOT számú együttes hatá­rozat, valamint a szakszerve­zeti kifogásolási (vétó) jogra vonatkozó 48/1979. (XII. 1.) MT számú rendelet 3. parag­rafusának módosítására. En­nek alapján a SZOT elnöksé­ge kezdeményezni fogja a kormánynál a két határozat megfelelő időpontban történő módosítását. Megállapította, hogy a szakszervezetekhez érkező be­jelentések, panaszok, felvilá­gosítást kérő megkeresések száma növekedett, azok tárgy szerinti összetétele lényegé­ben a korábbi évekkel egye­ző. A bizalom megnyilvánulá­saként is értékelhető, hogy a dolgozók nagy számban a szakszervezetekhez fordulnak kéréseikkel, panaszaikkal. A bejelentések mondanivalójá­ban a bejelentő egyéni gond­ja, környezetének véleménye, hangulata tükröződik. Növe­kedett a türelmetlenebb, kri­tikusabb hangvételű bejelen­tések száma. Ezek alátámaszt­ják, hogy a dolgozók egy ré­sze, különösen a többgyerme­kes családok és a kisnyugdí­jasok, nehezen élnek. A be­jelentések, panaszok ponto­sabb elemzése szükségessé te­szi a nyilvántartás fejleszté­sét, a tapasztalatoknak a jog­segélyszolgálati munkában tör­ténő jobb hasznosítását, vala­mint a SZOT-hoz hivatali időn túl is fordulók félfogadási le­hetőségének megteremtését. Törpe szakrendelő - átmenetileg Hétfőtől gyógyítanak A laboratóriumi vizsgálóberendezéseket helyezik üzembe Lcgeza Mária orvos és Farkas Istvánná asszisztens (Vimola Károly felvétele) dr. — Hétfőtől jöhetnek a be­tegek. — E mondattal fogadta tegnap dr. Kárpáti Ervin, a Felkészültek a nyári csúcsra Tavaszi szemle a vízmüveknél A Duna Menti Regionális Vízművek a héten bizottsági szem­lét tartott működési területén. A vállalat vezetői az OVH, a Kővizig, a Köjál, a Pest Megyei Tanács képviselői és más szakemberek megszemlélték az üzemigazgatóságok vízmüveit és szennyvíztisztító telepeit, ellenőrizték, mennyire volt sike­res a felkészülés a nyári csúcsfogyasztási időszakra. Átadás előtt Ä 86-os esztendő szokatlan szárazsága a vállalat terüle­tén több alkalommal is kriti­kus helyzetet teremtett a víz­szolgáltatásban. Az ellátott 56 település közül a vízhiány har­minchármat érintett. Július végén és augusztus elején a fogyasztási igény 19 napod 'át meghaladta- a vállalat vízter­melő kapacitását. A Dunaka­nyar üdülőövezetében az utób­bi évek gyors fejlődése, az építkezések egyre több fo­gyasztót jelentenek, az ivóvíz- ellátás egyensúlyának biztosí­tásához azonban nem elegen­dő a vállalat víztermelő kapa­citása, még a Fővárosi Vízmű­vektől átvett vízkészlettel együtt sem. A vállalat belső erőforrásai­nak felhasználásával igyeke­zett erre az esztendőre javí­tani a helyzeten. így például a bal parti üzemigazgatóság területén megépült a Gödöllőt ellátó északi vezeték, átadása hamarosan várható, amely Vác, Szöd, Örbottyán, Erdő­kertes, Veresegyház, Szada térségében juttat vizet a fo­gyasztóknak, és biztosítja Gö­döllő két irányból történő biz­tonságos vízellátását. A 130 miliós beruházás a vállalat ki­vitelezésében készült. Az északi ág kiépítésével le­hetőség nyílt arra is, hogy Du­nakeszi a fóti ágból újabb két­ezer köbméter vizet kapjon, amely a tavalyi ezer köbméte­res fejlesztéssel együtt már lé­nyegesen javít a város évek óta nehéz helyzetén. A szak­emberek szerint azonban leg­feljebb két évre képes eleget tenni a fogyasztói igények nö­vekedésének. A gyorsan gya­rapodó város néhány év múl­va ismét a vízbázis fejleszté­sét igényli. GyorsfejEesztési program A jobb parti üzemigazgató­ság területén is sikerült az ivóvízellátás és a szennyvíz- tisztítás kapacitását növelni. Várható, hogy javul Pilisboros- Jenő és Üröm vízellátása, ám továbbra is mérsékelt víz­hiánnyal kell számolni Szent­endre és Leányfalu 2-es nyo­másövezetében. Vízhiányra számíthatnak azonban idén is Dömös, Dobogókő, Visegrád és Dunabogdány lakói. A roha­mosan fejlődő üdülőterületek nyári és téli fogyasztása köz­ti különbséget a vállalat víz­termelése nem tudja követni. A helyzet javítása érdekében került sor annak a gyorsfej­lesztési programnak a jóvá­hagyására. amelyet idén és jö­vőre hajt végre a vállalat. A 40 millió program keretében a Papszigeten ötezer köb­méter napi kapacitású csápos kút épül, Szentendrén kétezer köbméteres tározó, Tahin, Leányfalun és Szentendrén a vízművek szivattyúinak és gé­peinek cseréje fogja javítani a szolgáltatást. Körülbelül 2500 folyóméternyi vezeték épül majd, s mindenek következ­tében két éven belül sikerül a 2-es nyomásövezet vízhiányán enyhíteni. A tavaszi szemlén részt ve­vők azonban kénytelenek vol­tak megállapítani, hogy bizo­nyos igen lényeges kérdések­ben a vállalat saját erejéből nem tud előrelépni. Ezek kö­zé tartozik a vízbázisok vé­delme, amely mind a két par­ton jócskán hagy kívánniva­lót maga után. A hidrológiai védőterületek, valamint a csa­tornahálózat hiánya, a szik- kasztásos emésztőli nemcsak veszélyeztetik szinte vala­mennyi vízbázist, sok helyütt már szennyezést okoznak. A nitráttal, illetve ammónium- mal szennyezett kutak vizét csak gondos fertőtlenítés és keverés után juttathatja a vál­lalat a fogyasztókhoz. A vízbázisok védelme sür­gős intézkedéseket, a védterü- letek kijelölésén kívül csator­názást igényelne. A csatorná­zás azonban nemcsak a pénz­hiány igen reális akadályába ütközik, hanem a szennyvíz- tisztító telepek kapacitásának korlátozottságába is. Igaz ugyan, hogy a szentendrei szennyvíztisztító telep bővíté­se során további háromezer köbméter fogadására lett al­kalmas naponta, ám a kapaci­tás újabb, 100 százalékos bő­vítésére lenne szükség. Szin­te valamennyi szennyvíztisz­tító telep túlterheltségét jel­zi, hogy rendszeresen szenny­vízbírságot fizet a vállalat a kibocsátott tisztított szennyvíz minősége után. Pilisszentke- reszten, Pilisvörösváron és Solymáron például nem járul hozzá a DMRV a csatornaháló­zat bővítéséhez, mivel a tisz­títótelepek nem alkalmasak több szennyvíz fogadására. Az üzemeltetők egyik leg­főbb gondja mindkét partoji a szennyvíztisztító telepek mű­ködtetése során, hogy megol­datlan a szennyvíziszap elhe­lyezése. Korábban mindkét parton szeméttelepekre hord­ták a szikkasztott szennyvíz- iszapot. ám, lassan a megkö­zelíthető szeméttelepek foga­dókészsége is végesnek bizo­nyul. A jobb parton — a szent­endrei szennyvíztisztító tele­pen például — lehetőség nyíl­na az iszap mezőgazdasági hasznosítására, mivel az anyag nem tartalmaz veszélyes nehéz fémeket. Nincs azonban a kor­nyéken olyan gazdálkodó szö­vetkezet, amely Igényelné a talajjavításhoz az iszapot. A bal part helyzete még kri­tikusabb, mert itt az iszap ne­héz fémekkel is szennyezett az ipari egységek szennyvizé­nek fogadása következtében. Némi reménnyel kecsegtet, hogy a főváros tárgyalásokat folytat egy vácdukai szenny­víziszap-lerakóhely létesítésé­ről, amely fogadhatná a DMRV északi működési területének iszapját is. A vállalat hama­rosan kísérletbe kezd Szent­endrén egy eljárással, ame­lyet a Gödöllői Agrgártudo- mányi Egyetem ajánlott. En­nek lényege, hogy a nehézfém­mentes iszapot speciális földi- gilisztákkal fogyasztanák el. Korlátozási kísérlet A szokásos nyári fogyasztá­si csúcsra számítva azon is el­töprengtek a szakemberek, ho­gyan lehetne mérsékelni a lo­csolásra fordított ivóVízmeny- nyiséget. A DMRV munkatár­sainak tapasztalatai szerint a nyári vízkorlátozás, a locsolási tilalom nemigen váltja be a hozzá fűzött reményeket, így idén új módon próbálnak gá­tat szabni a fogyasztók pazar­lásának. Dömösön kísérletkép­pen 80 fogyasztónál szűkítő peremet építenek a hálózatba, az első hat-hét báros nyomás- övezetben. A műszaki szabá­lyozás továbbra is lehetővé teszi a kommunális vízszük­séglet igénybevételét, ám a szűkített átmérőn már szinte lehetetten az öntözéshez szük­séges vízmennyiség vételezé­se. Az őszi kiértékelést köve­tően dől majd el, alkalmas-e a módszer a nyári öntözés okozta vízhiány csökkentésé­re. A Hungaroring vízellátása — ami szintén a DMRV fel­adata — nem befolyásolja a Gödöllőre jutó vízmennyisé­get. A szerződés szerint azon­ban a vállalat csak a verseny­napok idején üzemelteti a rendszert. A tavaszi szemle 12-én a Dunakanyar termál strand­fürdőinek megtekintésével folytatódik. Márványi Ágnes budaörsi körzet pilisvörösvári szakrendelőjének vezető főor­vosa Szemethy Lászlónét, az MSZMP városi bizottságának első titkárát és Fehérváry Jánost, Budaörs Városi Taná­csának elnökét. A dolog­ban látszólag nincs is semmi meglepő. De a látszat csal... Talán olvasóink is emlékez­nek még rá, mert megírtuk, hogy Budaörsön a várossá vá­lás előtt a tanácsnak nagy di­lemmája volt: hozzálássanak-e a szakorvosi rendelőintézet építéséhez, vagy a nyomasztó oktatási helyhiány enyhítésé­re költsenek. Végül elnapol­ták a rendelőépítést — a VIII. ötéves tervidőszakra. Mégsem maradt teljesen megoldatlan a gond, tegnap ugyanis az egészségügyiek új­donságot vehettek birtokba: a Kossuth utcai központi kör­zeti rendelőből a lakótelepre költözött két felnőtt- és két gyermekorvos a hozzájuk tar­tozó egészségügyiekkel együtt, s az így támadt helyen, a rendelő régi épületében mun­kához láthattak a budaörsi Építési Költségvetési Üzem dolgozói. Egymillióért átala­kították, kitatarozták a házat, újabb egymillióért műszereket, eszközöket vásárolt a tanács. A központi szakrendelő napi 6 órás álláskeretet kapott, s ezt osztották föl a szakmák között. Így hétfőtől kislabora- tórium, nőgyógyászat, men­tálhigiénés szakrendelés, EKG- és fül-orr-gégészet várja heti 6—6 órában a város 20 ezer­nél több lakója közül azokat, akik eddig a budapesti szak­ellátást vették igénybe. S már most tervezik: rövidesen fizi­koterápiával és szemészettel bővítik a helyi törpeszakren­delő kínálatát. A gyors és jó munkáért az építőknek és a közreműködők­nek Fehérváry János tanács­elnök mondott köszönetét. A HÉT HÍRE ELOLVASSÁK? O Balatonszemesen tartotta ülését a KGST me­zőgazdasági állandó bizottsága. O Békéscsaba fogadta a szlovák nemzetiségi könyvtárosok országos tanács­kozása résztvevőit. @ A Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége a jogsegélyszolgálat tevé­kenységét elemezte. O Lezajlott Budapesten a régi optikai és fotócikkek árverése. O A hét híre az is, hogy országos hírlap- és folyóirat-kiállítás nyílt Szombathelyen. désükkel. A példányszámokat nézve azután a sorrend a megyében ez: Népszabadság, Népszava, Népsport. A hetila­pok közül a lista élén a Rá­dió- és Televízió Újság áll, majd a Nők Lapja, a Szabad Föld, a Képes Újság követke­zik. S nagyon érdekes fényt vet a fiatalok szokásaira — vagy éppen pénzügyi helyze­tére? —, hogy a Magyar Ifjúságból kétszer annyit ad­tak el az említett évben a megyében árus példányként, mint amennyit az előfizetők­höz vittek a kézbesítők. Színes rét ez, hiszen jó né­hány folyóirat-különlegesség is jár a megyébe, van elő­fizetője a vendéglősök nem­zetközi szövetségé szakmai folyóiratának, a vulkanológu- sok, azaz a tűzhányók tudo­rai lapjának, s olyan nyom­tatott orgánumnak is, amely kizárólag a muslicák kiterjedt családja ügyes-bajos dolgaival foglalkozik. Igazolódni látszik tehát a feltételezés — önál­tatás? —. ami szerint minden nyomtatott betűnek akad ol­vasója ... Amit mi a magunk bőrén akkor érzünk igazán, gmikor valamit nem jól ír­tunk, amikor tévedtünk. Ilyenkor a lap eldugottnak számító helyén néhány so- rocska is elég ahhoz, hogy megcsördüljenek a telefonok, érkezzenek a levelek, micsoda dolog az, hogy azt írta az új­ság ... Furcsa helyzetbe került az informátor napjainkra, hiszen újságírónak hívják akkor is, ha . nem ír, hanem kép-, hangszalaggal dolgozik, s lapot készítenek ott is, ahol ez a lap valójában évente egyszer megjelenő vaskos szakmai folyóirat, s a beava­tottakon kívül más egy kuk­kot sem ért a kinyomtatott szövegből. Akkor tehát? Ki az újságíró, mi az újság?! Ez, a fogalom tisztázása lenne a fontos? Vagy éppen az, hogy amit kinyomtatnak, azt elol­vassák, lett légyen napi-, hetilap, folyóirat, bármi más sajtótermék? S ha elolvas­ták, az már maga az ered­mény lenne? Mennyi min­denre kell(ene) gondolni, ügyelni?! Avagy legfőbb sza­bályként elegendő az, amit a bölcs Deák Ferenc így fogal­mazott meg: „Ha tőlem függe­ne, a sajtótörvénynek csak egy paragrafusa volna: ha­zudni nem szabad.”? Ritkán szólunk magunkról. Amit talán jogos szakmai szemérem diktál — hiszen érdekli-e az olvasót a hírlap­írás belső köre, ha esetleg maga a külső kör, a kész hírlap sem csábítja különö­sebben? —, talán a téves ta­pintatosság, ne terheljük még ezzel is a lapo(ka)t kézbe ve­vőt. S meglehet, ez utóbbi az oka a seregnyi félreértés­nek, tévhitnek, amik gyakran a lapcsinálást körítik. Ezért lesz azűtán a sokféle foglal­kozás, szakma, hivatás egyi­kének gyakorlója, a hírlapíró némelyek szemében furcsa fi­gura, gyanús fickó. Nemes emlékezetű elsőnk, Rát Mátyás, aki 1780-ban „Boldog Aszszony Havának első napjánn, Szombatonn költ” dátumozással bocsátot­ta ki buzgalma gyümölcsét, az első magyar újság, a Ma­gyar Hírmondó első számát, maga is küzdött már e fur- csálkodás, gyan.akodás ellen. Esztendő elteltével, munkájá­ról szólva, már így kellett magyarázkodnia: „Elég lé­gyen azt mentségemre mon­danom, hogy énnekem tá- voly lakozó tudósító Jó-aka- róimonn kívül, abbann sem­mi segétő társom nem volt, s most sintsen.” Ügy látszik, vannak kezdettől fogva léte­ző gondjaink, amiknek végé­re érni aligha remélhe­tünk ... Amint arra sincsen meg­alapozott reményünk, hogy megtudhassuk, szakmánk legfőbb kétsége, olvas-e az olvasó, mennyiben és miben igaz, miben nem?! Sokféle módon jutunk vélemények­hez, óm gyanítjuk, a sokféle­ség sem a teljesség. Amint arról is léteznek sejtéseink, gyakran az újság annyiféle, ahány az olvasó, s még in­kább igaz ez egy-egy lapol­dalra, lapanyagra, amit szem­léletesen igazol most zajló, Adunk a véleményére elne­vezésű, bevallottan véleményt kérő-kutató akciónk. Számokba kapaszkodva tudjuk, hogy a megyében — érthető és mégis felelősséget ránk rovó módon — a Pest Megyei Hírlap a legnagyobb példányszámban eladott — és remélhetően: olvasott — na­pilap. Húszmillió darab — ennek kilencven százaléka az előfizetőkhöz, tíz százaléka a példányonként vásárlókhoz — jutott el 1985-ben azok­hoz, akik megtiszteltek ben­nünket bizalmukkal, érdeklő­Mészáros Ottó Jobb kapcsolatok a tudományban (Folytatás az 1. oldalról) lyen az Akadémia belső dol­gaitól országos ügyekig a kér­dések széles köre szóba került. Sokan beszéltek arról, hogy bár az ország nehézségei min­denki számára ismertek, a megszorításokat, a központi támogatások visszafogását nem legyei titkári beszámolók Ülés a KISZ-bizottságon Tegnap Kiss Jenő első tit­kár elnökletével megtartotta soron következő ülését a KISZ Pest Megyei Bizottsága. A tes­tület tagjain kívül ott volt Pólyák László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának munkatársa is. Elsőként a testület titkári beszámolót hallgatott meg. a megyei bizottság kádermun­kájáról. Az ezt követő vitá­ban többen mondták el véle­ményüket, kiemelték az után­pótlásképzés gondjait. Ezt követően A jövőnk a tét! szerepelt a napirenden. Jakab Tibor titkár tájékozta­tott az akció indításának ta­pasztalatairól, a megyei fo­gadtatásról, ismertette az ed­digi eredményeket, értékelte az egyes területek munkáját. A testület végül megvitatta a továbblépés lehetőségeit is. szabad mindenütt arányosan, így például a kutatások terén érvényesíteni. Ez ugyanis nagymértékben veszélyeztetné a gazdaság fejlődését, az or­szág jövőjét. Évek óta vitatéma az aka­démiai kutatóintézetek és az egyetemek, felsőoktatási intéz­mények kapcsolata. A két in­tézményrendszer 40 éve szét­válva — a kutatás elkülönülve a felsőoktatástól — működik. Ennek a hátránya — az anyagi források szűkössége követ­keztében — ma méginkább jelentkezik. Az Akadémián már egy éve dolgoznak a szak­emberek az új rendszer kon­cepcionális előkészítésén, amelynek kialakításában az oktatásban érdekelt vala­mennyi minisztérium vezetői is részt vesznek. Az intézmények önállóságá­nak fenntartása rrfellett olyan részleges intégráció kialakítá­sára van szükség, amely elő­segíti, hogy a kutatóintézetek mint oktatási egyeségek is nak többek között az egyetem utáni, posztgraduális képzésbe. Ehhez kapcsolódik egy má­sik előkészületben lévő intéz­kedés is, amelynek célja a tu­dományos utánpótlás nevelé­sének a korszerűsítése. Intéz­ményesíteni kívánjuk a tudo­mányos ösztöndíjas képzést, összekapcsolva az egyetemek posztgraduális munkáját az intézetek kutatótevékenységé­vel — fejezte be az Akadémia elnöke. A közgyűlésen a vitában felszólalók közül is többen foglalkoztak az akadémiai ku­tatóintézetek és az egyetemek együttműködésének helyzeté­vel. Elmondották, sok terüle­ten szükség van a kapcsolatok javítására, éppen ezért figye­lemre méltó, hogy már né­hány követésre méltó példa is akad. így egyebek között az Akadémia növényvédelmi ku­tatóintézete és a kertészeti egyetem növényvédelmi tan­széke igen eredményes együtt­dolgozzanak, s bekapcsolódja- működést alakított ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents