Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-09 / 108. szám

W£Mun 1987. MÁJUS 9., SZOMBAT Cf HÉT VÉSI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS Új fordulók régi helyszíne Változatlanul nem egységes a HATÓ az eurorakéták ügyében Ellentmondó jelentések az Egyesült Államok guotemalai akciójáról ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Ügy adódott, hogy egyszerre kezdődött ezen a héten a genfi szovjet—amerikai megbeszé­léssorozat új menete a raké­tanukleáris fegyverekről és a világűr-fegyverkezés megaka­dályozásáról és a bécsi tárgya­lás fordulója, amelyen az európai biztonság növelésének kérdései szerepelnek. Mindkét tanácskozást az jellemzi egyébként, hogy döntő szaka­szukba jutottak. A genfi szov­jet—amerikai eszmecseréken mindhárom téma — a közepes és rövid, továbbá a földrész­közi rakéták, valamint a világ­űrfegyverkezés megakadályo­zása ügyében — tulajdonkép­pen már a szövegezés is meg­kezdődhetne eljövendő szerző­désekről. Ugyanúgy a bécsi utótalálkozón, amely az 1975- ös helsinki záróokmánynak megfelelő, időről időre sorra kerülő tanácskozások sorába illeszkedik, eljutottak a záró­okmány megszerkesztésének időszakába. Az ilyenkor szokásos pozitív megnyilatkozások elhangzot­tak. Ezek szerint minden kül­döttség a jó szándék és a meg­egyezési készség által vezérel­tetve érkezett a „régi szín­helyekre”. Valóban, ha a saj­tónyilatkozatok és nem a megkötött szerződések szabnák meg az események jövőbeni alakulását, a leszerelésnek nem volna immár semmi aka­dálya. Ugyanez érvényes ter­mészetesen a közös fényképek­re és kézfogásokra is a kame­rák előtt. Csakhogy a jelek szerint még nagy a különbség a közvéleménynek szánt meg­nyilatkozások és a tárgyaló- asztaloknál zárt ajtók mögött elhangzó vélemények között. A kölcsönös bizalmatlanság mély szakadéka fölött még fe­lette nehéz a hídépítés — mint nemzetközi kommentáto­rok rámutatnak. Bár — mint megjegyzik — ebben értek el némi eredményt is éppen az elmúlt héten. A nukleáris ve­szély kockázatának csökkenté­séről szóló szovjet—amerikai megállapodásra utaltak. Ez a megegyezés arra hivatott, hogy megakadályozza a nukleáris háború véletlen, tévedésből való kirobbanását. Emlékeze­tes, hogy erről már több világ­hírt aratott regény jelent meg az elmúlt három évtizedben. De nemcsak a képzelet biro­dalmába tartoztak ilyen hely­zetek. Tekintve, hogy mind a megfigyelés, mint a készültsé­gi állapotok elrendelése, mind pedig az értékelés számítógé­pekkel történik, ezek hibái nyomán már nemegyszer volt Washingtonban téves riadó, s indult meg a nukleáris csa­pásmérésre való felkészülés. S az is közismert, hogy a föld­részközi rakéták támadásánál a cselekvési idő rendkívül rö­vid az ellencsapás megindí­tására. Az Egyesült Államok­ban — mint később arról be­számoltak — emiatt a hamis riadó folytán nemegyszer el­jutottak már az úgynevezett „vörös szintig”, amely után 15 perccel a hadászati támadó fegyverek automatikusan út­jukra indulnak. Az emberiség szerencséjére akkor mindig idejében észlel­ték a hibás riasztás tényét. Ezek kiszivárgása volt az. ami arra kényszerítette a közvé­lemény nyomására az ameri­kai kormányzatot, hogy a két világhatalom közötti villám­gyors. legmagasabb szintű in­formációcsere lehetőségeit tö­kéletesítse. hogy így még ide­jében lehessen tisztázni- a számítógépes rendszerben van a hiba . . Hogy azonban a héten elért megállapodás átültetődjön valóban a gyakorlatba ahhoz a kölcsönös bizalomnak a je­lenleginél nagyobb mértékére is szükség van S ezt jó! szol­gálná egy olyan megállapodás, amely már nemcsak a véletle­nül kirobbantható nukleáris háború kockázatát igyekszik csökkenteni, hanem magában a tömegpusztító arzenálban is korlátozó egyezményt ér el. I TULAJDONKÉPPEN NEM I LENNE AKADÁLY Ami a genfi tárgyalásokat illeti, ezek minden további nélkül könnyen végső szaka­szukba juthatnának azzal, hogy megkezdődik a közepes hatótávolságú vagy úgyneve­zett „eurorakéták” leszerelése ügyében a szerződés konkrét kidolgozása. Szovjet részről erre nézve volna is ütemterv: még a nyár végéig a két dele­gáció megyezésre jut a szöveg­ben. Ezután a kormányok még egyszer áttanulmányozzák az okmányt, s egy-két végső si­mítást hajtanak végre. Majd szeptembertől kezdve semmi akadálya sem volna annak, hogy bármikor, csúcstalálko­zón írják alá a dokumentumot. így még arra is jutna idő, hogy a jövő évi amerikai el­nökválasztási hadjárat kezdete előtt sor kerülhessen a szer­ződés becikkelyezésére, úgy, ahogyan azt mind a Szovjet­unió, mind pedig az Egyesült Államok törvényhozási proce­dúrája megköveteli. Miután szovjet részről az 500—1000 kilométer hatótávolságú raké­ták leszereléséről is készek megállapodni, ez a NATO-el- lenvetés a szerződés útjában is semmissé vált. Ahogyan azonban történni szokott, ilyen „tiszta és átte­kinthető helyzetben” Washing­tonból ismét „ködösítést” al­kalmaztak, hogy a NATO-or- szágok közvéleményének fi­gyelmét eltereljék erről. Rea­gan elnök váratlanul nyilat­kozatot tett, amelyben bejelen­tette: a hadászati támadó fegy­verek csökkentését az ameri­kai kormányzat elsőrendűen fontosnak tekinti, s rendkívüli erőfeszítést tesz erre. Kész to­vábbá a rakétaelhárító rakéta- rendszerek kiépítését korlátozó SALT—I egyezményt hét évig megtartani, ha kimondják, hogy utána mindkét fél szabad kezet kap katonai eszközök te­lepítésére a világűrben. Szov­jet részről azonban elutasító volt a válasz, hiszen mi értel­me volna a mai hadászati tá­madó fegyverrendszerek foko­zatos leszerelésének, ha arra az időpontra, amikor ezt elő­irányozzák, megkezdődne a világűr militarizálása és a földről a kozmoszba tevődne a fegyverkezési verseny? Moszkvában viszont rámutat­tak: készek akár holnap is a reykjavíki formula alapján megegyezni a hadászati táma­dó fegyverrendszerek radiká­lis csökkentéséről. MIT TAKAR A NAGY KÖDÖSÍTÉS? Washington „váltása” a földrészközi rakéták csökken­tésére azt tükrözi, hogy a NATO-szövetségesek körében továbbra is megoszlanak a vélemények arról, hogy ki­vonják-e Nyugat-Európából a közepes hatótávolságú rend­szereket. Itt emlékeztetni kí­vánjuk olvasóinkat: annak idején, 1979-ben a NATO azért hozta meg emlékezetes „pót­felfegyverzési” határozatát — amelynek alapján amerikai Pershing—2 rakétákat és ma- nővereztethető robotrepülőgé­peket telepítettek az Észak­atlanti Szerződés több orszá­gába —, mert szovjet részről állítólag „fenyegetést” jelen­tenek a hasonló rendszerek. Most viszont, legalábbis sze­rintük, az jelentené a „ve­szélyt”, ha mind a szovjet, mind az amerikai rakétákat kivonnák a hadrendből. A nyugat-európai NATO-ál- lamok most különböző fenn­tartásokat hangoztatnak ilyen szovjet—amerikai megállapo­dással szemben. Igaza van valószínűleg azoknak a nyu­gati kommentátoroknak akik mindebben egyfajta „munka- megosztást” látnak, s rámutat­nak, hogy mivel Washington képtelen kitérni a szovjet ja­vaslatok elől, szövetségeseinek „fenntartásaira” hivatkozva próbál időt nyerni. Másrészt nyilvánvaló, hogy Washington és nyugat-európai NATO-part- nerei között létezik és hat a hadiipari körök összefonódása és érdekeltsége abban, hogy a fegyverkezési verseny a raké­tanukleáris eszközökben min­den téren folytatódjon. De többről is szó van. Nevezete­sen arról, hogy egy ilyen egyezmény megkötése áttörést jelentene a fegyverkezési ver­senytől a leszerelés irányába, s ez nyilván további megálla­podások útját egyengetné, s ez egyáltalán nem érdeke a hadiipari monopóliumoknak, amelyek oly rendkívüli ellen­őrzést gyakorolnak a kor­mányzati körök fölött. CSAPATSZÁLLÍTÁSOK AMERIKAI REPÜLŐKKEL Mindehhez olyan háttér já­rul Washingtonban, hogy a kormányzatot a törvényhozás állandó „pergőtűz” alatt tart­ja. Reagan elnök szinte telje­sen elvesztette a fejét a ha­ragtól, amikor arról értesült, hogy a jövő évi költségvetés­hez a képviselőház olyan zá­radékot kíván csatolni, amely a SALT—I szerződés úgyneve­zett „szűkebb értelmezésére” kötelezné. Egy másik elfoga­dott határozat a Fehér Ház ura által tavaly felmondott SALT—II szerződés megtartá­sát kéri számon, s arra szó­lítja fel a kormányzatot, hogy vonja ki a szolgálatból azokat a hadászati támadó fegyver- rendszereket, amelyekkel túl­lépte az 1979-es megállapodás határát. Megjegyzendő, hogy ezt a dokumentumot a tör­vényhozás mind a mai napig nem cikkelyezte be, de múlt év végéig a washingtoni kor­mányok hallgatólagosan tiszte­letben tartották. Reagan kije­lentette, hogy ha kell, az el­nöki vétóval is él, hogy meg­akadályozza e határozat tör­vényerőre emelkedését. Mindehhez hozzá kell szá­mítani a kormányzat súlyos közép-amerikai problémáit. Tovább gyűrűznek a nicara- guai kontráknak való, akkor illegálisnak számító támogatás miatti botrány hullámai, s nemegyszer szinte már az „el­nöki dolgozószobát nyaldos­sák” — mint ahogyan egyes hírmagyarázók fogalmaznak. Alig csitították el egy másik botrányt Honduras ügyében, amikor már kirobbant egy guatemalai is. A törvényhozás­ban ugyanis nemrég megbé­lyegezték a washingtoni kor­mányzatot, amiért hondurasi katonai egységeket amerikai szállítógépeken juttattak el a nicaraguai határterületekre harci missziókra. Akkor állí­tólag managuai katonai fenye­getés és „betörés” miatt ke­rült sor erre a segítségnyújtás­ra. Most viszont mint kipat­tant: amerikai repülőgépek olyan területekre szállítottak guatemalai katonai osztagokat, amelyeket a kormány ellen szabadságharcot folytató erők tartanak ellenőrzésük alatt. A washingtoni törvényhozás egyes tagjai szerint ez beavat­kozás egy közép-amerikai ál­lam ügyeibe, s felvetik: ilyen katonai segítségnyújtásra csak a szenátus jóváhagyásá­val vállalkozhat a Fehér Ház. A szóvivők, akiket a sajtótu­dósítók ostrom alá fogtak, eleinte egyszerűen tagadták a tényeket.. Helyszíni sajtójelen­tések viszont továbbra is azt állították, hogy amerikai szál­lítógépek vettek részt a mű­veletben. Ezután következett a Fehér Ház defenzív akciójának má­sodik menete. Immár nem ta­gadják amerikai repülőgépek részvételét a műveletben. Azt próbálják azonban elhitetni, hogy nem „harci készültség­ben” juttatták el az érintett vidékre a guatemalai kor­mánycsapatokat ... Árkus István Magyar vezetők üdvözlő távirata CSEHSZLOVÁKIA NEMZETI ÜNNEPÉN 2 Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő- ^ titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki £ Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Nép- 5 köztársaság Minisztertanácsának elnöke Csehszlovákia nemzeti ünnepe alkalmából üdvözlő táviratot küldött ^ Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja ^ Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szn- Tj cialista Köztársaság elnökének és Lubomir Strougal- nak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya í elnökének. Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és népünk nevében elvtársi üdvözletünket és őszinte jókívánságainkat küldjük önöknek, a baráti Csehszlovákia népeinek, hazájuk felszaba­dulásának 42. évfordulója alkalmából. Népünk ismeri és nagyra értékeli a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságban folyó szocialista építőmunka eredmé­nyeit, a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak valóra vál­tása érdekében tett erőfeszítéseket. Megelégedésünkre szolgál, hogy közös céljainknak és ér­dekeinknek megfelelően országaink együttműködése évről év­re erősödik, elősegítve a szocialista építőmunka feladatainak megoldását és népeink barátságának elmélyülését. Érdekel­tek vagyunk abban, hogy e gyümölcsöző kapcsolatok a jövő­ben tovább szélesedjenek, fejlődjenek, és eredményesen járul­janak hozzá népeink boldogulásához, a szocialista közösség, a béke és a nemzetközi biztonság ügyének erősödéséhez. Nemzeti ünnepük alkalmából kívánunk önöknek, és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeinek további sikere­ket szocialista céljaik megvalósításához és a világbékéért foly­tatott közös harcunkban. ★ Varsói tanácskozás A hngyel népfront kongresszusa A lengyel párt- és állami vezetők, köztük Wojciech Ja­ruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel államta­nács elnöke, valamint 19 külföldi népfrontküldöttség jelenlétében pénteken Jan Dobraczynski, a PRON Or­szágos Tanácsa elnökének megnyitóbeszédével meg­kezdte háromnapos ülését a lengyel hazafias nemzeti új­jászületést mozgalom II. kongresszusa. _______ F anfani Japánban Munkalátogatás Amintore Fanfani olasz mi­niszterelnök ma Japánba uta­zik, s ezzel megkezdi a több fővárost érintő munkalátoga­tásainak sorozatát. Ezek cél­ja, hogy a kormányfő előké­szítse a hét vezető tőkés ipari hatalom június 8-án és 9-én Velencében rendezendő csúcs- találkozóját. Fanfani tokiói munkalátogatásának is rész­ben a kereskedelmi feszültsé­gek csökkentése a célja: kü­lönösen a Japán és az Egye­sült Államok, a dollár és a jen rivalizálását kellene tom­pítani. Fanfani vasárnap visszatér Rómába, hogy azután a négy nyugat-európai főváros, Bonn, Párizs, London és Brüsszel fe­lé vegye útját. Csehszlovákia felszabadulá­sának 42. évfordulója alkal­mából Sarlós István, az Or­szággyűlés elnöke táviratban üdvözölte Alois Indrát, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság Szövetségi Gyűlésé­nek elnökét. Az évforduló al­kalmából táviratban üdvözöl­te csehszlovák partnerszerve­zeteit a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség Közpon­ti Bizottsága, az Országos Bé­ketanács, és a Magyar Nők Országos Tanácsa. Helsinki Kétoldalú kapcsolatokról Mauno Koivisto finn köz- társasági elnök pénteken Hel­sinkiben megbeszélést folyta­tott Marjai Józseffel, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­vel. A szívélyes légkörű ta­lálkozón a két ország belpoli­tikai, gazdasági helyzetéről, a kétoldalú kapcsolatokról és fejlesztésük lehetőségeiről, valamint a nemzetközi poli­tika és a világgazdaság jelen­legi fő folyamatairól volt szó. A megbeszélésen részt vett Hargita Árpáét, hazánk finn­országi nagykövete. RAKÉTATÁMADÁS Rakétatámadás ért egy szov­jet teherszállító hajót a Per­zsa-öbölben. Mint a TASZSZ szovjet hír- ügynökség jelentette- a Novo- rosszijszk kikötőjéből a szaúd- arábiai Dammámba tartó, épí­tőanyagot és talaj víztelenítő csöveket szállító Iván Korote- jev szovjet teherszállító hajói május 6-án a Perzsa-öbölben rakétákkal és nagykaliberű gépfegyverekkel lőtték felis- merhetetlen felségjelü hadiha­jókról. A szovjet teherhajó sú­lyosan megrongálódott. Sze­rencsés véletlen, hogy a le­génység egyetlen tagja sem se­besült meg. A TASZSZ később az AP amerikai hírügynökségre hi­vatkozva közölte, hogy az Ivúa Korotejevet iráni hadihajók tá­madták meg. A londoni székhelyű Lloyds hajózási biztosítótársaság és öbölmenti hajózási források szintén megerősítették a táma­dás hírét. A győzelem napján kettős évfordulóra emlékeznek Csehszlovákiában. A második világháború európai befejezé­se egyet jelentett Prága, az utolsó, még hitlerista kézen lé­vő főváros felszabadulásával. 1945. május elején a szovjet hadsereg utolsó harcait vívta a Csehországban összpontosí­tott egymilliós fasiszta csapa­tokkal. A cseh és a morva la­kosság fegyveres felkelése se­gítette a Vörös Hadsereg elő­nyomulását. Május 5-éh á prá­gai nép is fegyvert ragadott és megtámadta az ott túlerő­ben lévő hitleristákat. A szovjet csapatok erőltetett menetben siettek a főváros felé és május 9-én hajnalban elkeseredett küzdelem után a felkelőkkel együtt letörték a fasiszta ellenállást és sikere­sen befejezték a prágai had­műveleteket. Az azóta eltelt negyvenkét esztendő bebizonyította, hogy Csehszlovákia népei élni tud­tak a nagy áldozatok árán ki­vívott szabadsággal. A CSKP tavalyi kongresszusa hatalmas fejlődésről számolhatott be. A további felemelkedés ér­dekében a CSKP XVII, kong­resszusán az ezredfordulóig szóló tervet fogadtak el, amely a gazdaság élénkítését és korszerűsítését, az életszínvo­nal jelentős emelését tűzte ki célul. Az amerikai igazságügy­minisztérium illetékes veze­tői a jövő héten Bécsben tár­Fokozott figyelmet szentel­nek a nemzetiségi politikának. Hazánk és északi szomszé­dunk együttműködése az élet minden területén megmutat­kozik. Gazdasági, kulturális, műszaki-tudományos, oktatási kapcsolataink dinamikusan fejlődnek. Ebben jelentős ré­sze van a két ország vezetői rendszeres találkozóinak. Nö­vekszik az árucsere-forgalom, bővül a termelési kooperáció, immár hagyományos a mező- gazdasági munkacsúcsok ide­jén a kölcsönös segítségnyúj­tás. Egymás jobb megismeré­sét is szolgálja az igen élénk, milliós nagyságrendű turiz­mus. Csehszlovákia a nemzetközi béke és biztonság megszilár­dításáért folytatott következe­tes politikájával kivívta a világ haladó közvéleményé­nek megbecsülését. A Varsói Szerződés és a KGST tagja­ként aktív szerepet vállal a szocialista országok közös erő­feszítéseiben a nemzetközi bé­ke és biztonság megerősítése érdekében. F elszabadulásuk ünnepén szívből köszöntjük a ba­ráti Csehszlovákia népeit és újabb sikereket kívánunk ne­kik a fejlett szocialista társa­dalom építésében. G. J. gyalnak Franz Vranitzky kan­cellárral Kurt Waldheim ál­lamfő ügyéről — jelentették be pénteken az osztrák . főváros­ban. Nemzetközi történészbizottság tisztázza? Lépések a WaMheim-ügyben mm Tegnap történT' Németh Károly, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkárhelyettese pénteken, a Köz­ponti Bizottság székházában fogadta Aziz Mohamedet, az Ira­ki Kommunista Párt főtitkárát, aki küldöttség élén tartózko­dik hazánkban. Az MSZMP főtitkárhelyettese tájékoztatást adott pártunk helyzetéről, az ország előtt álló feladatokról, s meghallgatta Aziz Mohamed értékelését a közel-keleti hely­zetről, az iraki—iráni háborúról. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénte­ken az Országházban fogadta Jósé Federico de Carvajalt, a spanyol szenátus elnökét, aki Sarlós Istvánnak, az Országgyűlés elnökének meghívására hivatalos látogatá­son tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű megbeszélé­sen — amelyen részt vett Sarlós István és Javier Rubio, Spa­nyolország budapesti nagykövete — áttekintették a két or­szág örvendetesen fejlődő kapcsolatait. Szovjet veteránok A Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság vendégeként Magyarországra érkezett a hazánk felszabadításában részt vett szovjet veterá­nok egy csoportja. A volt felszabadítók ott lesznek a béke és barátság hónap rendezvényein, felkeresik az egykori harcok színtereit, ellátogatnak Fejér, Komárom és Veszprém me­gyébe. A Reagan-kormány a múlt héten megtiltotta Waldheim amerikai beutazását az állam­fő állítólagos háborús bűneire hivatkozva. A döntés alapjául szolgáló okmányokat a közeli napokban megküldik az oszt­rák kormánynak, amely alap­talannak minősítette a wa­shingtoni döntést és tiltakozott ellene. Jóllehet a szocialista-nép­párti koalíciós kormány egy­ségesen védelmébe vette V/ald- heimet, a következő lépések­ről eltérőek a vélemények. A néppárt, amely Kurt Wuld- heimet a tavalyi elnökválasz­táson jelöite, azt szeretné, ha a parlament a jövő héten részletes nyilatkozatban fog­lalna állást az államfő mellett, s a kormány nemzetközi tör­ténészbizottságot kérne fel a ügy tisztázására. A szocialis­ták a parlamentben csak a kormány állásfoglalásának megerősítését kívánják.

Next

/
Thumbnails
Contents