Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-08 / 107. szám
198t MÄJÜS 8., PÉNTEK «sr — Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás a2 1. oldalról) pénzügyminisztert, hogy a vélemények széles körű meghallgatása után, részletesen munkáljanak ki erre vonatkozó javaslatot. Ez a tervezet idén nyáron kerül a tervek szerint a kormány elé, s mintán itt megvitatják, az ősz folyamán az Országgyűlés elé terjesztik. Olyan horderejű törvényjavaslatról van ugyanis szó, amelyben az Ország- gyűlésnek kell állást foglalnia. Kevesebb üzemi baleset A szóvivő egy másik kérdésre válaszolva újólag aláhúzta, hogy a Minisztertanács csütörtöki ülésén a munka folytatására adott megbízást azoknak a szerveknek, amelyek az adóreformot dolgozzák ki. Felszólította őket, hogy kérjék ki mindazoknak a tudományos és társadalmi szerveknek a véleményét, amelyeknek van mondanivalójuk ebben a kérdésben. Bányász Rezső rámutatott, hogy mai formájában az adóreform-tervezet nem foglalkozik még részletkérdésekkel, általános elveket szögez le, s a Minisztertanács is ebben a vonatkozásban foglalkozott a témával. Bányász Rezső rámutatott arra, hogy az adóreform olyan új dolog, amire szocialista országban még nem került sor. A véleményeket minden szinten ütköztetni kell és a társadalmi vita minden szinten üdvözlendő. Egy kérdésre adott válaszában a szóvivő hangsúlyozta, hogy a Közös Piac külügyminisztereinek mostani döntését, hogy felhatalmazást adnak az arra illetékes bizottságnak a Magyarországgal való tárgyalásra, számos diplomáciai, politikai lépés előzte meg. Rámutatott, hogy erre azért van szükség, mert a Közös Piac országai egyenként nem jogosultak hazánkkal való szerződéskötésre, ezt csak a Közös Piac, mint gazdasági egység teheti meg. Hangsúlyozta, hogy érdekeltek vagyunk e tárgyalások eredményességében, hiszen a Szovjetunió után a Közös Piac a második legnagyobb kereskedelmi partnerünk. Teljes konvertibilis külkereskedelmi forgalmunk egy- harmada a Közös Piaccal bonyolódik le. Jelenleg igen kedvezőtlenek az exportlehetőségeink a Közös Piac országaiba. Tárgyalásaink során olyan szerződés elérése a célunk. amely egyenjogú partnerként való kezelésünket biztosítja. A munkavédelemre vonatkozó kérdésre, Bányász Rezső múlt évi statisztikai adatokat ismertetett. Ezek szerint 1986- ban jelentősen — kilenc százalékkal — csökkent az üzemi balesetek száma. Tavaly több mint ötödével csökkentek a bejelentett foglalkozási megbetegedések. Többször kellett viszont keresőképtelenséget okozó betegséget megállapítani. Aggodalmat okoz az is, hogy csaknem félmillióan dolgoznak veszélyes, ártalmas körülmények között. Mint a szóvivő rámutatott: a helyzet javulása a kormány véleménye szerint lassúbb a kívánatosnál. Kérdés a telefonról Kérdést tettek fel Bányász Rezsőnek a távközlési beruházási hozzájárulás módosításáról. A szóvivő rámutatott: az úgynevezett belépési díj a telefonhálózat további fejlesztésének egyik fő forrása. Jelenleg a főállomások felszereléséért a közületek 45 ezer, a magánszemélyek 6 ezer forintot fizetnek, a mellékállomásokért pedig 30 ezer, illetve 4 ezer forintot. A posta kimutatása szerint viszont az utóbbi években immár 86 300 forintra emelkedett az egy telefonállomás létesítéséhez szükséges összeg. Mivel pedig a telefonhálózatot korszerűsíteni és az állomások számát növelni akarjuk, indokolt, hogy felemeljék a belépési díjakat. Erre június elsejétől kerül sor. Ezután a közületi előfizetők a főállomások felszereléséért 90 ezer, az ikerállomásokért pedig 60 ezer forintot fizetnek. Ez talán mérsékli majd egyúttal a túlzott közületi telefonigényeket. A kormány úgy döntött — folytatta a szóvivő —, hogy a lakosság belépési díjainak ösz- szege a jövőben sem lépheti túl a költségek 15 százalékát. Ez azt jelenti, hogy az új telefontulajdonosoknak a főállomásokért 12 ezer, az ikerállomásokért pedig 8 ezer forintot kell fizetniük. Űj rendelkezés, hogy a körzeti telefonkötvény-tulajdonosok ötvenszázalékos kedvezményben részesülnek. Újdonság lesz az is, hogy ha valaki lemond a telefonjáról, akkor a befizetett összeget maradéktalanul visszakapja. Nagyobb sebességgel Bányász Rezső elmondta azt is, hogy az új jogszabály szerint az idős, beteg, rászoruló emberek ötvenszázalékos kedvezményben részesülhetnek a telefonbelépési díj fizetésénél. Ezeket társadalmi bizottság jelöli ki, amely mérlegeli egy főre jutó jövedelmüket, vagyoni helyzetüket, egészségi állapotukat, szociális körülményeiket. Tervezett rendelkezés az — s ezzel a kormány egyetért —, hogy a kisvállalkozók a közülietekkel egyenlő kedvezményben részesüljenek, ha vállalják a közületi díjtétel kifizetését. Egy kérdés kapcsán a szóvivő .közölte: a kormány csütörtöki ülésén felhatalmazta a közlekedési minisztert és a belügyminisztert arra, hogy június 1-jétől visszaállítsák az 1979 előtt hazánkban érvényes sebességhatárokat. Eszerint az autópályákon ettől az időponttól 120 kilométer, az autóuta- kon pedig 100 kilométer lesz a legnagyobb megengedett sebesség. Az országutakon és a lakott területeken nem változnak a sebességhatárok. Bányász Rezső rámutatott, hogy a változtatást a felgyorsult forgalom és az autóutak jobb kihasználásának igénye tette szükségessé. Növekvő idegenforgalom Az idegenforgalom idei alakulására vonatkozó kérdésre Bányász Rezső elmondta, hogy a megkésett tavaszi idő ellenére, az év első három hónapjának adatai kedvezőbbek a tavalyinál. Március végéig mintegy 10 százalékkal nőtt a hazánkba beutazók száma. S ez a tendencia folytatódott áprilisban is. Felvetődtek végül a papírellátás gondjai is, annak kapcsán, hogy egyszer-egyszer késve jelennek meg képeslapok. Mint Bányász Rezső kijelentette: a posta illetékeseinek kérését tolmácsolja, amikor azt kéri, hogy ne az ő dolgozóik rossz munkájának tekintsék, ha az olvasók ilyenkor nem jutnak időben hozzá képeslapjaikhoz. A szóvivő elmondta, hogy a Magyar Posta 1986-ban 35,5 millióval több lappéldányt terjesztett, mint az azt megelőző évben. A lapkiadásnak és terjesztésnek azonban problémákkal kell megküzdenie, amelyeknek megoldási lehetőségeit vizsgálják — mondotta Bányász Rezső. Á. I. A megyei termelési verseny győztesei Több tejet és jobb húst Országosan is élen állnak a gazdálkodók Tegnap délelőtt Gödöllőn tartották meg a tej- és hústermelési verseny értékelő és díjkiosztó ünnepségét, a Petőfi Sándor Művelődési Központ színháztermében. Z. Szabó Zoltán, a Gödöllői Állattenyésztési Vállalat igazgatóhelyettesének megnyitója után dr. Polgár Mihály, a Pest Megyei Tanács osztályvezetője értékelte az elmúlt év eredményeit. Kiemelte azokat a gazdiaságokat, melyek az országos versenyen is sikereket értek el. A tejtermelés — mint megírtuk — két kategóriagyőztese; a kocséri Petőfi Tsz és az Alagi Állami Tangazdaság lett. A Kiskunsági Állami Gazdaság különdíjat kapott. Az országos hústermelési versenyben harmadik a nagykőrösi Mészáros János Tsz. Az abonyi József Attila Tsz kü- löndíjban részesült. A kistermelők versenyében Szász Béla Százhalombattáról és Balázs László Tinnyéről nyert második díjat. A megyei verseny győzteseinek az elismeréseket dr. Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese adta át. Az egy tehénre jutó éves tejtermelés győztese a toki Egyetértés Termelőszövetkezet és a vácszentlászlói Zöldmező Tsz lett. A tejzsírtermelő verseny győztesei a túrái Magyar —Kubai Barátság Tsz, illetve a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága. Hústermelésben a kevés nevező miatt csak egy kategóriában adtak ki első díjat, melyet a nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezet nyert 94 ponttal (100 pontos értékelési rendszer alapján.) Az egyéni tejtermelési verseny győztesei Bugyi József Újszilvásról, illetve Deli Miklós Alsónémedi- ből. A tizenegyedik alkalommal meghirdetett versenyen most először ítéltet oda különdíjat a legtisztább tejet értékesítő gazdaságnak. A vándorserleget a budakalászi Öbuda Termelőszövetkezet birtokolja, egyelőre egy esztendeig. A díjkiosztó ünnepség végén a Gödöllői Állattenyésztési Vállalat kóstolóval egybekötött termékbemutatóra és tenyészállat-bemutatóra hívta a résztvevőket. B. Gy. Tanácskozik az Akadémia közgyűlése (Folytatás az í. oldalról.) viszonyaink között kiemelkedő jövedelmek elérését teszi lehetővé. A Magyar Tudományos Akadémia intézeteiben végzett tevékenységet méltatva utalt arra, hogy az akadémiai kutatómunkának jó a híre a tudományos világban. Ugyanakkor tolmácsolta azt az aktuális követelményt, hogy az akadémiai kutatás a jövőben segítse sokkal közvetlenebbül az új gyártási eljárások bevezetését, a termék- szerkezet korszerűsítését. a gyártmányok korösszetételének javítását, világszínvonalú termékek kifejlesztését. Ügy vélte: nem kielégítő a társadalomtudományok hozzájárulása a társadalmi tudat, az ideológia formálásához, a modern szocializmusfelfogás elméleti megalapozásához. Ezen a téren még sok a tennivaló — mondotta. A párt nem mondhat le és nem is mond le arról, hogy megfogalmazza az ideológiai szférát érintő kutatásokra vonatkozó legfontosabb igényeit — hangoztatta az MSZMP KB titkára. A társadalomtudományok pártirányítása politikai eszközökkel, a párt vezető szerveinek állásfoglalásaival valósul meg, de a párt nem vállalja, nem vállalhatja magára a tudományos viták eldöntését. Igényt tart viszont a marxista tudományosság következetes érvényesítésére, a fogalmi rendszerben megnyilvánuló eklekticizmus elkerülésére, a polgári társadalomtudományi elméletek kritikai kezelésére. A Magyar Tudományos Akadémia ajánlásait, javaslatait a politikai és a gazdasági vezetés mindig nagy figyelemmel tanulmányozta. A jövőben a Központi Bizottság és a Minisztertanács a különböző nagy horderejű döntések előkészítésében a korábbinál is jobban kíván támaszkodni a tudomány képviselőinek, az MTA tagjainak és testületéinek véleményére, kezdeményezéseire — mondotta végezetül Pál Lénárd. Jó befektetés a kutatás támogatása Ezután az MTA intézmény- hálózatában a VI. ötéves terv során elért kutatási eredmények értékelése következett. A témához Láng István mondott bevezetőt. Elöljáróban kiemelte: a kutatás lehetőségeit, az eredmények elérését nagymértékben befolyásolja a kutatás infrastruktúrájának fejlettsége. Az igazi előrelépéshez főként többletforrásokra van szükség, de sokat segíthet a helyzetelemzés, a mérlegelésen alapuló stratégiai gondolkodás és előrelátás is. Az akadémia kutatóhelyein 1976—1980 között 11,5 milliárd, az elmúlt öt évben pedig 15 milliárd forintot használtak fel kutatásra. Ennek a fele az állami költségvetésből származott, a másik fele pedig szerződéses munkákból. Nem mutatható ki pontosan, hogy a költségvetésből kapott hét és fél milliárd forintért cserébe mit adott vissza az államnak az akadémiai kutatás — hangsúlyozta. Ennek ellenére nyugodtan és magabiztosan nézhet az Akadémia bármilyen összehasonlítás elébe. Megkockáztatható az a bizonyára nagy vitát kiváltó tétel is, hogy az állam számára talán az egyik legkifizetődőbb üzleti vállalkozás lenne a tudományos kutatás fokozottabb pénzügyi támogatása — mutatott rá Láng István. Társadalomelmélet kimunkálása a feladat Láng István bevezetője után Kulcsár Kálmán akadémikus, azt MTA főtitkárhelyettese a társadalomtudományi kutatások eredményeiről, a tudományág és a magyar társadalom viszonyáról beszélt. Elmondotta, a társadalomtudományok fejlődése nagyban függ annak a felfogásnak az érvényesülésétől, hogy napjainkban és a jövőben a tudomány egyre inkább a társadalom egyik legfontosabb tényezőjévé válik. Alapvető jelentőségű a társadalmi folyamatok, jelenségek, problémák feltárása. Ennek révén bontakoztatható ki erőteljesebben a társadalom időszerű problémáinak elemzése, feltárása, a társadalomfejlődés hosszú távú megalapozása. A tudomány szerepe nő a politiVírusmentes növénynevelés A Gyümölcs- és Dísznövény-termesztés! Fejlesztő Vállalat növény- és szövettenyésztési laboratóriumában mikroszaporí- tással létrehozott vírusmentes gyümölcsfákat és dísznövényeket nevelnek. Főként a gyümölcsfák szaporításával foglalkoznak, közöttük több saját kikísérletezésű, valamint külföldről honosított fa található. A közelmúlt sikernövényei közül most a ceglédi óriás kajszit, az érdi bőtermőt és az újfehértói fürtös meggyet nevelnek. Képünkön: Lakatosné Pammer Gabriella és Fritz Jánosné mikroszaporítással foglalkozik kai döntések előkészítésében is. Az Akadémia főtitkárhelyettese a továbbiakban arra a kedvezőtlen jelenségre hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt 10 esztendő során a társadalomtudományi kutatásokra fordított összeg folyamatosan csökkent. Ennek ellenére jelentős fejlődés, tapasztalható a kutatómunkában, az akadémiai kutatóhelyeken új szemlélet honosodott meg, amelyben szerepet játszott külföldi módszerek sikeres alkalmazása, A következő öt esztendő tudományos feladatairól szólva elmondotta: a kutatóknak a társadalom egységes rendszereire, tevékenységi szféráira épülő elméleti eredmények alapján egy általános társadalomelmélet kimunkálásához kell hozzálátniuk. A korábbi, többnyire leegyszerűsített elméleti próbálkozásokkal szemben csakis ezen az úton lehet elérni eredményeket, s az így kialakított társadalomkép adhat ideológiai segítséget a korszerű szociológiai felfogás kialakításához. Ezt követően Csurgay Árpád akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese a természet- tudományi kutatóhelyek eredményeiről és gondjairól tartott előadást. Beszámolt arról, hogy az akadémiai kutatóhelyek az elmúlt öt év során több mint ezer belföldi és külföldi találmányi bejelentést tettek, s szabadalmaik száma meghaladta a 600-at. Az ebből származó bevétel 510 millió forint volt. Az akadémiai intézetek kutatói jelentős szerepet vállaltak a nemzetközi tudományos munkában is. A magyar kutatók észlelték elsőként a . világ leggyorsabb bioelektromos jelét. Ók állították elő az úgynevezett pikoszekundumos lézerimpulzusokat, kidolgozták az izolált kromoszómák átvitelének metodikáját és eredményesen vettek részt a Halley-üstökös megfigyelésében. Csurgay Árpád hangsúlyozta: mivel továbbra is szűkösek az anyagi lehetőségek, az intézeteknek az eddigieknél jobban ki kell használniuk, a nagy értékű, korszerű mérő- rendszereiket, számítógépeiket. Ehhez kézenfekvő megoldásnak látszik: közös szolgáltató laboratóri umok szervezése. Ezután vita következett. Az Akadémia közgyűlése ma zárt üléssel folytatja munkáját az MTA várbeli kongresszusi termében. Átadták a díjakat A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1987. évi Akadémiai Aranyérmet Szókefalvi- Nagy Bélának, az MTA rendes tagjának, tudományos tanácsadónak, a József Attila Tudomány- egyetem analízistanszéke nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárának ítélte oda a matematika, ezen belül elsősorban a funkcionálanalízis területén elért nemzetközileg kiemelkedő eredményeiért, széles körű és magas szintű tudományos és társadalmi közéleti aktivitásáért, valamint közel ötvenéves, rendkívül igényes és színvonalas oktató-nevelő tevékenységéért. Akadémiai Díjat kapott Dömyei- né Németh Juult, a fizikatudomány doktora, az ELTE elméleti fizikai tanszékének egyetemi tanára; Bocz Ernő, a mezőgazda- sági tudomány doktora, a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanára; Spät András, az orvostudomány doktora, a SOTE Élettani Intézetének egyetemi tanára; Andrássy István, a biológiai tudomány doktora, az ELTE állatrendszertani és ökológiai tanszékének tudományos tanácsadója, címzetes egyetemi tanár; Sajó András, az állam- és jogtudomány doktora, az MTA Állam- és Jog- tudományi Intézetének főmunkatársa, egyetemi tanár; Szilas A. Pál, a műszaki tudomány doktora, a Nehézipari Műszaki Egyetem olajtermelési tanszékének főmunkatársa, nyugalmazott egyetemi tanár. Megosztott. Akadémiai Díjban részesült Illés László, az irodalomtudomány kandidátusa, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és József Farkas, az irodalomtudomány kandidátusa, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos osztályvezetője Befunde und Entwürfe című művéért; Szász Zoltán, az MTA Történet- tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, osztályvezető; Barta Gábor és Miskolczy Ambrus, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársai; Bóna István, a történet- tudomány doktora, az ELTE régészeti tanszékének egyetemi tanára: Péter Katalin, a történettudomány kandidátusa, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa; R. Vár- konyi Agnes, a történettudomány doktora, az ELTE bölcsészettudományi karának tanszékvezető egyetemi tanára; Tóth Endre, a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezetője; Trócsányi Zsolt nyugalmazott főlevéltáros és Vékony Gábor, az ELTE régészeti tanszékének adjunktusa, az Erdély története című műért; Bokor József, a műszaki tudomány kandidátusa, a Csepel Művek Számítástechnikai Intézetének osztályvezetője, címzetes egyetemi docens; Horváth Sándor, a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedési kara mechanikai tanszékének egyetemi adjunktusa; Keresztes Albert, a műszaki tudomány kandidátusa, a BME közlekedési kara mechanikai tanszékének egyetemi docense, Nándori Ernő, a műszaki tudomány kandidátusa, a BME közlekedési kara mechanikai tanszékének egyetemi adjunktusa és Várlaki Péter, a műszaki tudorpány kandidátusa, a BME Közlekedéstechnikai és Szervezési Intézetének tudományos főmunkatársa a járművek dinamikai vizsgálatának és méretezési elméletének alapvető továbbfejlesztéséért ; Galamb Vilmos, a kémiai tudomány kandidátusa, az Alkaloida Gyógyszergyár kutatási főosztály- vezetője, Fályi Gyula, a kémiai tudomány doktora, az ELTE általános és szervetlen kémiai tanszékének tudományos tanácsadója és Ungváry Ferenc, a kémiai tudomány kandidátusa, a Veszprémi Vegyipari Egyetem szerves kémiai tanszékének egyetemi docense iparilag jelentős homogénkatalitikus karbonilezési reakciók mechanizmusának tisztázásáért; Fehér Zsófia és Nagy Géza, a kémiai tudomány kandidátusai, az MTA műszaki analitikai kémiai tanszéki kutatócsoportjának tudományos főmunkatársai és Hor- vay György, a kémiai tudomány kandidátusa, a Budapesti Műszaki Egyetem általános és analitikai kémiai tanszékének egyetemi adjunktusa az áramló oldatos elektroanalitikai méréstechnikák kifejlesztésében, tanulmányozásában és alkalmazásában végzett úttörő, nemzetközileg is elismert munkájukért. Az idén másodízben jutalmazta az Akadémia elnöksége a magyar tudomány eredményeinek népszerűsítésében kiemelkedő munkásságot kifejtő újságírókat Akadémiai Újságírói Díjjal. Egyéni díjat kapott Kovács Dénes, a Népszabadság rovatvezetője. Megosztott díjban részesült Simonffy Géza, a Magyar Rádió tudományos ismeretterjesztő rovatának vezetője, Eke Károly, a Magyar Rádió tudományos rovatának főmunkatársa és Egyed László, a Magyar Rádió külső munkatársa. A díjakat Berend T. Iván adta át.
