Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-06 / 105. szám

1987. MÁJUS SZERDA Vállalati kötvénypiacon Élénk forgalom Élénk forgatom tapasztal­ható a vállalatok által'vásárol- ható kötvények piacán. A Bu­dapest Bank — amely jelen­leg ■ legnagyobb forgalmazója ezeknek az értékpapíroknak az első negyedévben 1,2 milliárd forint értékben vá­sárolt, illetve adott el kötvé­nyekét. Ebben az időszakban a bank kétszer annyi értékpa­pírt vásárolt és hozott újra forgalomba, mint tavaly az egész esztendő íorán. Az első negyedévben több, újonnan kibocsátott kötvény is megjelent az értékpapírpia­con. A vállalatok mellett egy­re inkább a bankok is vállal­koznak kibocsátásra. KGST-bizottsági ülés Mezőgazdasági kooperáció Kedden Balatonszemesen megkezdődött a KGST mező- gazdasági együttműködési ál­landó bizottságának 66. ülés­szaka. A tanácskozáson a KGST-országok küldöttségein kívül Jugoszlávia és — meg-1 figyelőként — a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság delegációja is részt vesz. Az ülést Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitotta meg. Ez­után Kiril Malinov, a Bolgár Nemzeti Agráripari Szövet­ség központi tanácsának el­nökhelyettese — az ülés elnöke — üdvözölte a résztvevőket, majd a bizottság megkezdte munkáját. Az ülésszakon megvizsgál­ják a KGST-tagországok 2000-ig szóló műszaki-tudo­mányos együttműködési komplex programjának vég­rehajtásával kapcsolatos kér­déseket. Megvitatják, hogy az európai KGST-országok miképpen segíthetnék a Viet­nami Szocialista Köztársaság és Mongólia agrárgazdaságá­nak fejlesztését. Megtárgyal­ják a növénytermesztés és az állattenyésztés gépesítése, vil­lamosítása és automátizálása terén elért eredményeket és meghatározzák a soron kö­vetkező feladatokat. Kártalanítás júniusban Fogadónap a hó első hétfőjén Különösebb hírverés nélkül is tudják az emberek Nagy­maroson, hogy minden hónap első’ hétfőjén Honvéd Tibor, a Vízlépcső építésének nagyma­rosi létesítményi főmérnöke és Niedermüller Ferenc tanácsel­nök fogadónapot tart. Délután háromkor már jó páran vá­rakoztak, hogy ügyes-bajos dolgaikat a légii letek eseb bek­kel beszéljék meg, vagy egy­szerűen tájékozódjanak az erőművel és a község életé­véi kapcsolatos kérdésekről. A helybelieknek biztosított • fó­rumon gyakori vendégek a ze- begényiek, a fővárosiak, sőt a szomszédos Komárom megye állampolgárai is. Módosult elképzelések Természetes dolog, hogy ha az ember problémáját meg­hallgatják, még akkor is nyu- godtajp ban távozik, ha a meg­érdes. .Más esetben elegen­dő egy ” név, akí" ’niajff" iftfea- igazít, így voljí ezzel az az esz­tergomi férfi is. akinek felve­tésére —■ lévén, ügye nem a lé­tesítményi főmérnök hatáskö­réivé tartozik — az OVIBER más illetékesénél kell választ keresni. A nagymarosiak közül leg­többen az iránt érdeklődtek, mint Szabó István, Jakus Mi- hályné, Slögl Istvánná, illetve Endrődi Imréné és családja, hogy a korábban kisajátított ingatlanukért mikor kapják meg a pénzüket. Türelmetlen­ségük természetes, hiszen a tu­lajdonosok annak idején min­den papír nélkül, a bizalom alapján járultak hozzá ahhoz, hogy kertjükből, gyümölcsö­sükből néhány száz négyzet- métert majdan a beruházás céljaira hasznosítsanak. Azóta megtörtént a felmérés.. geodé­ták jelölték ki a területeket, túl vannak a kárbecslésen is, de a földért, zöldkárért járó forintok még nem érkeztek meg. Mint a létesítményi fő­mérnök yálaszaiből kitűnt; az időközben módosult elképzelé­sek miatt a hivatalos okmá­nyokat újólag kellett benyúj­tani a földhivatalba, ezért a késedelem. A felvonulási la­kótelep helyigénye ugyanis — elkerülendő a zsúfoltságot —, az eredeti tervektől eltérően nagyobb. Honvéd Tibor állítá­sa szerint nincs akadálya an­nak, hogy az ügyiratokat most már véglegesen rendezve az érintett állampolgárok június­ban megkapják a pénzüket. Annál is inkább, mert ez a téma előbb-utóbb kedvezőtlen hangulatot szülne az eddig példás hozzáállásé községben. Sajnos nem lehetett ilyen közeli és konkrét dátumot ígérni azoknak, akik Zebe- gényből jöttek. Ritzl Gyuláné és Lacza Istvánná, a Dózsa utca 4. és 6. számú házak tu­lajdonosai azt akarták meg­tudni, elbontják, avagy ma- radhat-e épületük. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy Ze- Keéénybén1988^- ftefn vár­hatók kisajátítások, arról be­dig ' időben értesítik áz' érin­tetteket. Más kérdés, hogy amíg nincs a kezükben a hi­vatalos papír, nehéz az ingat­lant értékesíteni, illetve való­színűleg csak áron alul lehet. Egyéni elbírálás A pénz viszont kellene, mert befejezés előtt áll az új ház, a fészek itt már bizonytalan, amott pedig még,nincs. Embe­rileg teljes mértékben érthet i az aggodalom, ám a fent jel­zett időponton kívül más fo­gódzó e fogadónapon nem ke­rült. Arra azonban számíthat­nak, mert ígéretet kaptak a kérdezők, hogy ügyüket egyé­nileg megvizsgálva, levélben ad választ az OVIBER. A korábbi falugyűléseken és egyéb fórumokon rendszeresen elhangzott a kérdés: milyen hatással lesz a beruházás a környezetre, egyáltalán meny­nyit gyarapodnak a községek Ns, az emberek tájékoztatását 'is szolgálva egy kéréssel pá­rosított felajánlás is elhang­Félmillié darab a terv Szoknyák, blúzok, kabátok Évente mintegy 118 millió forint értékű különféle női felsőru­házati' termék készül a Pevdi ceglédi konfekcióüzemében. Ké­pünkön Balaton Andrásné Veit gőzvasaló segítségével a divatos női szoknyákat vasalja simára. (Hancsovszki János felvétele) zott hétfő délután. Varga Zol­tán, a váci művelődési köz­pont igazgatója az intézmény nevében javasolta, hogy ha a beruházó makettet, térképet és előadót biztosít, június 1-jétől otthont adnának egy kiállítás­nak, melyre a környezetvédel­mi napok keretében kerülne sor. Az ötlet megvalósításá­nak elvileg nincs akadálya, legfeljebb azon érdemes el­gondolkodni: ha már a tab­lók és az értelmezésükhöz szükséges szövegmagyarázatok elkészülnek, nem kellene-e a bemutatót továbbvinni a me­gyében, de legalábbis a Duna­kanyar érintett településein, hogy a lakosság friss rajzos, képes információk alapján tá­jékozódhasson, s láthassa az erőmű és környezetének ki­csinyített mását is* A vízisport jövője Mindez olyannyira termé­szetes igény, hogy a hétfői fó- Himóh á’^büHSjíSéáti GyöéKös házaspár árra is’ rákérdezett; Űhilyen*űéhétőségef rTésznek ‘ a vízlépcső elkészülte után a ví­zisportoknak? Előkerült a tervrajz, mely a strand terü­letére egy korszerű moiorcsór nakbázist álmodott, műhellyel, üzemanyagtöltő-állomással, csónakátemelővel, néhány ven­dégszobával és klubbal. Mint azt Niedermüller Ferenc ta­nácselnök elmondta, e komoly beruházáshoz a község anya­gi ereje kevés, ezért tárgyal­tak a Dunatours Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatallal, az Okisz Laborral és a Ramovil- lal is. A két utóbbi cég az anyagi támogatásért üzlethe­lyiséget kérne a területen, ahol sportruházati cikkeket és a csónakokhoz szükséges al­katrészeket árusítanák, javít­va ezzel is a szolgáltatás, az ellátás színvonalát. Fazekaá Eszter Pozsgay Imre Szentendrén Az előre mutató reformok útján Mint lapunk első oldalán hírül adjuk, Pozsgay Imre, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára tegnap Szentendrére látogatott. A helyi népfrontbizottság székházában Benkovits György, a HNP Szentend­rei Városi Bizottságának titkára köszöntötte a ven­déget, aki az egész napos program nyitányaként a megyei népfrontapparátus tagjaival találkozott. Ahogy Pozsgay Imre mondotta: nemcsak tájékoztatni, ha­nem tájékozódni. Informá­ciókat, tapasztalatokat sze­rezni érkezett Szentendré­re. Megváltozott helyzetben Ha manapság két ember vagy egy baráti társaság leül beszélgetni, mindjárt az or­szág, a gazdaság helyzete ke­rül szóba, hát még, ha az eszmecsere hivatalos keretek között folyik. Pozsgay Imre is azzal kezdte rövid vitaindító­ját, hogy bizony változott a helyzet a HNF 1985. decembe­ri, VIII. kongresszusa óta. Akkor a szervezet nemzeti programmá tette, vállalta az MSZMP XIII. kongresszusa határozatai végrehajtásának segítését^ ám azóta kiderült, hogy nem igazolódtak be az akkori társadalmi, gazdasági várakozások. Ilyen körülmé­nyek között hogyan lehet nemzeti egyetértésre mozgó­sítani? S van-e hozzá kellő bizalom a politika iránt? Ilyen és ebihez hasonló kér­dések foglalkoztatják ma a népfront vezetőit, aktivistáit. A népfrontapparátus tagjai munkájuk feltételeiről, gond­jairól beszélve egyben számos kérdést fogalmaztak meg. Pél­dául hát: högyán közelítsen' a népfront a sorra alakuló ön­tevékeny égyesületete, közön­ségek felé, várható-e a vá­lasztási rendszer további kor­szerűsítése, s hogyan lábal­hatunk ki gazdasági bajaink­ból? Pozsgay Imre a népfront szerepét hangsúlyozva elmond­ta: a szervezetnek állást kell foglalnia az embereket érintő minden kérdésben, hiszen nél­küle milliók lennének kire­kesztve a közéletből. Az egye­sületek működését is segítenie kell, mi több, elébe kell men­nie az igényeknek. Termé­szetesen csak azokat vállal­hatja fel, amelyek hasznos, társadalmi céljainknak meg­felelő tevékenységet kívánnak folytatni. Pozsgay Imre csak részben értett egyet azokkal, akik a gazdaság javítását nemzeti sorskérdésként említették. Igaz ugyan, hogy amíg az gon­A program a szentendrei népfrontbizottság székházában kez­dődött. A képen balról jobbra: Kovács Antalné, a HNF Pest Megyei Bizottságának elnöke, Pozsgay Imre, Simon János, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának osztályvezetője és Túr- csányi Imréné, a szentendrei városi pártbizottság titkába (Er- dősi Ágnes felvétele) Cikkünk nyomán Felhívni a figyelmet Az elmúlt hét keddjén je­lent meg írásunk egy Vácott élő négygyermekes családról, akik önhibájukon kívül — a fiatal szülők kiskeresetűek és betegesek — kerültek kilátás­talan anyagi helyzetbe. A cikk megjelenése utáni napokban sűrűn csörögtek szerkesztősé­günk telefonjai, olvasóink kö­zül sokan nyilvánítottak vé­leményt az említett írással kapcsolatban. A legtöbben örömmel üdvözölték, hogy la­punk ilyen jellegű problé­mákkal is foglalkozik, s ki­fejtették véleményüket: más­kor is szívesen olvasnának hasonló, az egyszerű emberek hétköznapjait bemutató írá­sokat. Volt, aki olvasószolgá­latunk munkatársát kereste fel, hogy elmondja: elég szo­morú tény, hogy bizonyos dol­gokat gyakran csak a sajtó segítségével lehet elintézni, és az is előfordul, hogy az ille­tékesek csak az újságból ér­tesülnek az amúgy rájuk tar­tozó tennivalókról. Egyik gö­döllői hozzászóló szerint úgy látszik, nálunk csak a „sze­meseknek áll a világ”, a sze­rények pedig csendben ma­gukra utalva kínlódhatnak. De érkeztek másfajta rea­gálások is, mint például Acs Tivadar budapesti olvasónké. Bár, mint mondta, ő maga is négy gyereket nevel, mégis szeretne felajánlani egy sze­rény összegű készpénzt és né­mi használt bútort a megszo­rult váci család megsegítésé­re. Köszönettel vesszük olva­sóink élénk érdeklődését és segítő szándékaikat bajba ju­tott embertársaik iránt — írásunk, úgy látszik, nem volt pusztába kiáltott szó. Mégis le kell szögeznünk, a cikkel nem az volt a célunk, hogy egy adakozási akciót indít­sunk útjára, hiszen, mint a végén írtuk, az említett csa­lád problémája aligha egye­dülálló. Szándékunk az írással csu­pán az volt, hogy észrevétes- sük azokat is, akik természe­tüknél fogva csendben, össze- szorított fogakkal élik gon­dokkal teli mindennapjaikat, és hogy ... éppen ezért, job­ban kell figyelnünk egymás­dokkal küszködik, addig az összes társadalmi probléma megoldása késik. Ám a poli­tika elsőbbségét még ez eset­ben is hangsúlyozni kell, hi­szen a gazdaság csupán esz­köz a céljaink felé vezető úton. Beszélt a Fordulat és re­form című, a népfront égisze alatt született tanulmányról is, amelyet mintha valamiféle titok lengene körül, holott nyíltan lehet szólni róla. Köz­gazdászok egy csoportja készí­tette, a népfront társadalom­politikai tanácsának egyetér­tésével. A programot magas szintű szakmai vitának, kriti­kának vetették alá, s annak eredményét az illetékesek elé terjesztették. Egyébként annak rövidített változata hamaro­san sajtónyilvánosságot kap. Szellemi potenciál Az eszmecsere után Pozsgay Imre rövid sétát tett a város­ban, megtekintette a Szentend­rei Képtár szerb kultúrtörté­neti kiállítását. Vujicsics Szto- ján kalauzolta a vendéget, akit elkísért Színi István, a városi tanács elnöke és Bihari József, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója is. A délutáni program ott foly­tatódott, ahol a délelőtti elkez­dődött, a népfrontbizottság székházában. Ezúttal a városi értelmiség képviselőivel talál­kozott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra. A beszélgetésen ott volt Rozgonyi Ernőné dr., a városi pártbizottság titkára is. S nemcsak a helyszín, hanem a feltett kérdések, gondolatok is ugyanazok voltak, mint né­hány órával azelőtt. Pozsgay Imre is kérdések megfogalma­zásával kezdte a beszélgetést. Mennyire lehet a mai Magyar- országon teret nyitni a szel­lemi életnek, legyen szó a pe­dagógusokról, vagy a műszaki értelmiségről? Eléggé megbe­csüljük-e a tudást? Mindjárt válaszolt is: közismert, hogy nem. Inkább úgy kell fel­tenni a kérdést: hogyan lehet­ne a szellemi potenciált még jobban a közgondolkodás, a politika szolgálatába állítani, s hogyan hathat az vissza a művelőire? Nyíltság, demokrácia Előjöttek ezzel kapcsolatos vélemények, kérdések, ám a résztvevők láthatóan ugyan­arra voltak kíváncsiak, mint délelőtti társaik: mi lesz a gazdasággal, hogyan folytató­dik a reformé Ez alkalmat adott rá, hogy Pozsgay Imre bővebben fejtse ki vélemé­nyét. Sok mindent másképpen kell csinálni, mint korábban. S ezzel rögtön megfelelt arra a kérdésre is, amely a jó ér­telemben vett másként gondol­kodásról szólt. Rosa Luxem­burgot idéztei .a gondolkodás szabadsága a másként gondol­kodás szabadságával kezdődik. Ez is a megújulás feltételei­hez tartozik, hiszen a meg­változott helyzetben új mód­szerekre van szükség. Nem­csak a gazdaságban. Érzékeny­sége folytán a gazdaság mutat­ta meg, hogy reformra van szükség, de nemcsak ott, ha­nem a társadalom egész terü­letén. Ezért ma már nem elég pusztán a gazdaság jobbításán fáradozni. Ez lehet az alapja a kibontakozásnak, a további fejlődésnek. Gondjaink meg­oldásához nyilvánosság, nyílt­ság, előremutató reformók, társadalmi ellenőrzés és a de­mokrácia kiterjesztése szüksé­ges. A gazdaság ennek csupán egyetlen, de igen fontos rész­területe, terepe. Pozsgay Imre programja a tömegszervezetek házában fe­jeződött be, ahol késő dél­után népes közönség előtt a Közélet és demokrácia címrhei tartott előadást. Kövess László Nemzetközi tudományos ülésszak Mentők centenáriumán Ünnepi emléküléssel kezdő­dött meg kedden a magyar mentésügy négynapos cente­náriumi rendezvénysorozata a Budapest Kongresszusi Köz­pontban, hazai és külföldi szakemberek részvételével. Az ülésen jelen volt Csehák Ju­dit. a Minisztertanács elnök- helyettese és Radics Katalin, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője is. Elsőként dr. BeUcze Béla, az Országos Mentőszolgálat fő­igazgató főorvosa idézte fel a szervezett mentés százéves tevékenységét. Ezt követően Csehák Judit köszöntötte a centenáriumát ünneplő men­tőszolgálat dolgozóit, majd fel­olvasta Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének a mentőkhöz intézett levelét, s átadta a 100 éves mentőszol­gálat megalapítását tanúsító jubileumi oklevelet; Az emlékülésen köszöntötte a szervezetet a tűzoltóság Is és a munkásőrség képviselője. Az Elnöki Tanács az év­forduló alkalmából, kimagasló tevékenységük elismeréseként dr. Bencze Bélának, az Orszá­gos Mentőszolgálat főigazgató főorvosának Április Negye­diké Érdemrendet, dr. Cselkó Lászlónak, az OMSZ nyugal­mazott főigazgató-helyettesé­nek a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. Három dolgozónak a Munka Érdemrend ezüst, kettőnek a bronz fokozatot adományozta. Többen Kiváló Munkáért ki­tüntetésben és miniszteri di­cséretben részesültek. Délelőtt megkezdődött a nemzetközi oxyológiai-mentés- tudományi kongresszus ün­nepi tudományos ülése, ame­lyen hazai szakemberek tar­tottak előadásokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents