Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-06 / 105. szám

1987. MÄJUS 6.. SZERDA A korszerű mellett fogy a hagyományos is Már előjegyzéseket is felvesznek Statisztikai kimutatások sze­rint a magánlakás-építők az elmúlt évben különösen kiug­ró teljesítményt produkáltak. Mindez nem modható el az állami építőiparról. Különös tekintettel a tanácsi lakásépí­tésekre ... Veszteség nélkül Az 1984 második felében kezdődő, s 1985-ben különö­sen nagy visszaeséssel járó építőanyag-értékesítés ko­moly anyagi veszteségeket okozott a gyártóknak. A ke­resletmegtorpanás hatására 10 millióval csökkent, míg tavaly 11 százalékkal növeke­dett például a Thermoton falazóblokkok választéka. Je­lezve a lendületesebb magán­építkezői kedvet. Az 1986-os szerény felfelé ívelést jelzi, hogy a téglaipar egyetlen vállalata sem volt veszteséges vagy alaphiányos. A számok esetenként valóban beszédes tények, tme: A Tég­la- és Cserépipari Tröszt ter­mékeinek 99 százalékát kor­szerűsített állami szabványok szerint gyártják. A jól meg­választott szabvány pedig a minőség mércéje lehet. Az 1986. január 1-jón beve­zetett új hőtechnikai szab­vány ugyan szigorítja a fel­használható építőanyagok kö­rét, s ez az építkezők zsebére megy, de gazdaságosságukhoz nem férhet kétség. Különösen ha az energiatakarékosság is szóba kerül. Durva összehasonlításban hazánkban mintegy 10 mil­lió telek és közel 3,5 millió lakás van. A korszerű építő­anyagokkal történő építkezés lényegesen meghosszabbítja a felépített lakások élettarta­mát. A közelmúltban az építő­anyag-kínálattal kapcsolatban érdeklődtünk .a, Budai Tégla­ipari Vállalat két gyárában. A törökbálintj' téglagyárban a meghatározó profilt az FB/ 19-es vázkerámia béléstestek készítése jelenti. Azonban számottevő s a gyár számára kedvező igénylés esetén gyár­tanak a Betonipari Művek Fért gerenda típushoz hasonló gerendához betonbéléstesteket is. Aki felkeresi a gyárat, az | első, ami szembeötlő, hogy 90— 100 ezer darab körüli a kész­áru. Golobits József gyárve­zető-helyettes elmondta, hogy | az elmúlt év decemberében szinte teljesen kiseperték a gyárudvart. — Egyszerűen nem maradt álló készletünk. Olyan bélés- testmennyiség, amely áthúzó­dott volna 1987-re. A január 20-án indított gyártást köve­tően viszont egyik hétről a másikra felfutott a készle­tünk. Volt időszak, amikor i 300 ezer darabot tároltunk. Ebben benne volt mint nem várt kísérő jelenség a mos­toha időjárás is. Aztán a ta- : vasz közeledtével ismét meg- ! indult a vásárlói kedv és napjainkban átlagosan 90—100 ezer körüli anyagmennyiség vár vevőre. Mint minden területén a ! népgazdaságnak, így a tégla­iparban is lendületet kapott a vállalkozói kedv. Az építke­zők megnyerésére számos kedvezményes vásárlási akciót indítottak be. Közéjük tarto­zik az előjegyzéses vásárlási forma. Erről mondta a gyár­vezető-helyettes. — Az előjegyzést követően 2—3 héten belül jöhetnek az építkezni szándékozók az áruért. Gazdaságos fajta A törökbálinti üzemhez tar­tozó százhalombattai tégla­gyárban még dacolnak a gyártóberendezések, az itt dolgozó téglások a múló idő­vel. Idén közel 3 millió kis méretű egységnek megfelelő Uniformot állítanak elő. A dolgozók zöme helybeli. így számunkra sem mellékes, hogy meddig működik ez a téglagyár. A vállalat solymárvölgyi (Solymár I-es) gyárában az esztendő első negyedévében kimondottan Uniform-blok: kokat készítettek. Idén ennek a korszerűnek számító, Cseh- I.ingl technológián alapuló gyárnak 43 millió kis méretű téglaegységnek megfelelő fa­lazóanyag-mennyiséget kell előállítania és maximálisan értékesítenie. Az egészség szolgálatában Memcsik László, a gyár mű­szaki vezetője bizakodó han­gon közölte, hogy értékesítési gondjaik nincsenek. Ahogy lendületet kap a magánépít- kezésd kedv, s ez elsődlege­sen a nyári időszakra tehető, úgy fogy nagyobb tételben az építőanyag. — Az Uniform számunk­ra gazdaságos téglafajta. Olyan típusú vázkerámia, amely a gyártás és az árfek­vés szempontjából egyaránt kedvez a vállalatnak. Az épít­kezők is szívesen vásárolják. Kedvelt a Poroton—30-as is. Ebből mintegy 15 millió kis méretű egységnek megfe­lelő mennyiséget gyártunk. Minimális selejt A solymári I-es téglagyár által előállított falazóanyagok minősége kiváló. A selejt alig haladja meg az egy szá­zalékot. A fogyasztók ke­gyeiért itt is küzdenek. En­nek tulajdonítható, hogy ha igény van a 10-es válaszfal- téglákra, azokat is készítenek. Annál is inkább, mert a vá­laszfaltéglák mennyisége és típusai, nem minden esetben fedezik a fogyasztói igényeket. A téglaiparban zömében osztrák, NSZK-beli és sváj­ci cégektől vásárolt licenc alapján készítik a hőtechni­kai szabványnak megfelelő építőanyagok nagy hányadát. A modern falazóanyagok mel­lett érthetően igény van a ha­gyományos tágiákra is. Annál is inkább, mivél szab­ványelőírásoknak megfelelő falazatot régebbi típusú tég­lákból is el lehet készíteni. Viszont biztosítani kell hozzá a megfelelő szigetelési és va­kolási réteget Mindenesetre az iparágban arra törekedi- nek, hogy egyrétegű homogén falszerkezettel is biztosítani tudják a hótakarékosságot. A mind költségesebb lakásépít-, kezések, legyen az magánerős vagy állami, érthetően' arra késztetik az építkezőket, hogy minél gazdaságosabban ala­kítsák ki a családi fészket. A választék tehát adott, s vannak különböző vásárlási kedvezmények is. És ha a minőség terén is csökkennek a kifogások, akkor valóban sikerülhet az építőanyagokat gyártók álma. Valamennyi el­készített portéka értékesítésre kerülhet. Gyóesi László Üzem a dantei vízió alsó bugyrában Szagos, de nélkülözhetetlen Büdösgyár. így nevezi min­den környékbeli az Állatií'e- hérje Takarmányokat Előállí­tó Vállalat tököli gyáregysé­gét. Hogy rászolgált erre a névre, afelől nem sok kétsége lehet annak, aki felkeresi a látszólag ideális környezetben és helyén felépült üzemet. Egy kis erdő közepén áll, a gyor­san növő lombosodó fajták eredményeként jóformán ki sem látszik a fák közül. A fe­lületes szemlélőt, aki Tököl felől az árvízvédelmi gáton vezető úton akarja megköze­líteni Szigetcsépet, csupán egy tábla figyelmezteti, hogy itt van a gyáregység. Ott még semmit sem érzékelni abból a szagból, aminek következmé­nyeként ez az üzem a gúny­nevét kapta. Emelygünk, pedig alig egy perc alatt zárt helyen, Róz'.a Miklós üzemigazgató irodájá­ban vagyunk, ahol már nem érezni az átható szagot. Ez a szag klmoshatatlaa —* Persze, hogy szagosak vagyunk — ismeri el a jó ke­délyű igazgató, akit titkon irigylünk most kiadós náthá­ja miatt. — Sajnos büdös anyaggal dolgozunk, de hozzá kell tennem, hogy minden re­latív. Voltunk már szagosab­bak is. Például, amikor még a fővárosi Illatos úton dolgo­zott az üzem, ahonnan 1970- ben telepítették át ide. De még í983-ban is sokkal több panasz volt ránk szagügyben. Az országban kilenc ilyen üzem működik. A tököli is több megye vágóhídjainak hulladékát — csontot, belet, tollat stb. — dolgozza fel, s állít elő ezekből, az egyébként fertőzővé válható anyagokból értékes takarmányt. A cél te­hát kettős: nemcsak az ipari termelés, hanem a környezet- védelem. A hSfmíncégy széf-'' ződött vágóhídról évente hu- szoriótézef fonná hulladék' ébí' kezik Tökölre. ebből ötezer­négyszáz az állati tetem. — Valaha például a legna­gyobb vágóhídról napi hat for­dulóval jött a nyersanyag, job­bára nyitott teherkocsikon — folytatja az üzemigazgató. — Manapság két fuvar érkezik, nagy gépeken, zárt konténe­rekben. Mindent fertőtlení­tünk, nagy teljesítményű mo­sóink vannak a szállítóeszkö­zök tisztítására, de tudomásul kell venni, hogy ezek a jár­művek és tartályok minden, még oly alapos mosás után is büdösek maradnak. Évekkel ezelőtt dán techno­lógiát vásároltak a szagtala­nításra, amely azonban a többszöri átszerelés után sem vált be tökéletesen. Négy esz­tendeje indult az üzemben egy átfogó környezetvédelmi program száztízmillió forin­tos költséggel. Erinek részeként 1983-tól megszüntették az üzem területén a több kisebb épület­ben, illetve szabadtéren törté­nő feldolgozást. Ezek egyéb­ként az állandó kapacitásnö­vekedés nyomán jöttek létre. A rekonstrukció során egy helyre került a feldolgozás, zárt technológiával olyan üzem épült, ahová behajthat­tak a szállító járművek a nagy szervizkapukon. Tavaly­előtt, 1985 végén pedig egy olyan szűrőt, úgynevezett bio- filtert helyeztek üzembe, amely napjainkban a legkor­szerűbb e területen. — Csupán az épületben fo­lyó munka zárt rendszerének kialakítása harmincmillióba került, ötvenbe pedig a szennyvíztisztítás. Ez a beru­házás még tart, a végered­mény a teljes biológiai tisztí­tás lesz. így kerül majd a vi­zünk a Dunaba. Hogy mi okozhatja, mindezek ellenére, a kellemetlen illatot, amit Szi- getcsépen éreznek? Feltehető­leg a nyitott ablakok, ajtók. Hiszen télen nincs panasz ránk. Valószínűleg azért, mert az üzemben dolgozók ilyenkor nem nyitnak ablakot. Nyáron azonban gyakran előfordul, hogy a nagy meleg miatt hu­zatot csinálnak az emberek. Ez a szag és talán a szállító­járműveké az, ami az uralko­dó széljárás miatt éppen Szi- getcsépen érezhető. Ka egy kicsit távolabb... S nekik nem vigasz az, hogy 'áZ ÄTEV' tököli gyáfa- nak szagra vonatkozó paramé­terei 1 jóvalf'űiá 'megenged határ alatt vannak. Ma már tudják az illetékesek, ha annak idején csak egy-kétszáz méterrel távolabb építik az üzemet Tököltől, akkor a szél nem Szigetcsép felé, hanem azon túl, egy lakatlan terület­re vinné a szagot. A másik oldal — az üzem — helyzete még kevésbé irigylésre méltó. Esztendőkön keresztül olyan társadalmi nyomás nehezedett az üzem vezetőire, amely olykor már a testi épségüket Vagy éppen személyes szabadságukat fe­nyegette. A százhetven dolgo­zóból hetven kicserélődik egy évben. Van, aki három nap, s aki két hóiiap után köszön el. Aki komólyan veszi a felada­tát, az is az első hónapokban tejen, sajton, péksüteményen él, míg képes legyőzni a hús iránti undort. A fizetés önnia- gában teljesen átlagos. Ami vonzóvá teszi valamelyest ezt az üzemet, az á harmincszá­zalékos veszélyességi pótlék. Ez azonban reális kockázatot takar. A lépfenétől, a hastí­fuszon át a veszettségig sok mindent össze lehet szedni. Előfordult már, hogy irodai dolgozók betegedtek meg, akii« csupán az üzemből érkező pa­pírokkal kerültek kapcsolatba. Szolgáltatók - kiszolgáltatvb — Szolgáltató vállalat va­gyunk, olykor némileg kiszol­gáltatva — folytatja Rózsa Miklós. — Negyvenméteres védőerdőt kell telepítenünk, ez ma még nincs meg min­denütt ilyen mélységben. He­lyünk viszont nincs rá, a mű­velési ágból kivont földért viszont horribilis összeget kell majd fizetnünk. Azon sem le­pődnék meg, ha miután sike­rül mégis telepítenünk erdőt, kiderülne, hogy ennyi fához már erdészt is foglalkoztak? nunk kell. Az üzemigazgató rezignált­sága érthető. Az üzemhez ve­zető út rendkívül rossz álla­pota miatt a Közúti Igazgató­ság 8 tonna összsúlykorlátozd táblát helyezett el itt. Így szabályos módon legföljebb légi úton lehetne megközelí­teni az üzemet. Ha ezt á sza­bályt betartaná az ÁTEV. há­rom napon belül eltűnne a hús a fővárosi boltokból, mert leállna az a harmincegy vá­góhíd, amelyeket a tököli úzérri szabadít meg -napönta' a veszélyes hulladékoktól/ *>-■­Rózsa MikíóS^ftém ígéif sem­mit. Nem állítja, hogy ezután mindig csukva lesznek az ab­lakok az üzemben a harminc­fokos kánikula idején' —• ami-- kor az'üdülők hűsölni, fel­üdülni, jó levegőt szívni vágy­va özönlenek a fővárosból er­re a környékre — s amikor az üzemben a dantei vízió egyik legalsó bugyrára emlé­keztető körülmények között dolgoznak emberek, S ebben a helyzetben ez a legtisztes­ségesebb válasz. Móza Katalin Még mindig Trabanttal jár A sérelmeket feledi az ember A Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete a holland Organonteehnika céggel együttműködve ebben az évben meg­kezdi a AIDS-vírus és a hepatitisfertőzés kimutatásához használatos diagnosztikai tesztek egyes komponenseinek elő? állítását. Az Akadémia intézete a teszt mind több alkotórészét készíti el. így lehetővé válik, hogy hazánkban is előállítsák az eddig küllőidről beszerzett fontos diagnosztikai készleteket. A teszt segítségével -a vérből kimutathatják azokat az antiteste­ket. amelyek az AIDS-vírussal fertőzött szervezetben képződ­nek. (Balaton József felvétele) Nem ott kezdem, hogy mi­kor születtem és hol, mert számomra igazán életem azon szakaszának volt értelme, amit a Dabasi Nyomdában töltöt­tem. Ez-1971 októberével kez­dődött. Akkor indult meg Da- bason a nyomda építése, s en­gem átkért az akkori veze­tés a volt járási tanácstól. Ak­koriban még csak egy kis gép­írócsoport készítette az egye­temi jegyzeteket, annak let­tem a vezetője. Semmit sem tudtam a nyomdászatról, hi­szen előtte hivatalnok voltam. Sohasem felejtem el az akko­ri igazgatót (az elődvállaUt Budapesten a Váci utcában működött), aki egy hét tanú-. lás után hazaküldött Dabasra ezekkel a szavakkal: na most bedoblak benneteket a mély­vízbe, ússzatok. Hát tényleg kapkodtunk a levegő után! Mi is volt az akkori időszak ne­hézsége? Fiamat akkor vették fel az óvodába, én levelező ta­gozaton a gimnáziumot vé­geztem, s közben egy új mun­kahely, egy új szakmával való ismerkedés. Míg épült a nyom­da, két bérelt szobában dol­goztunk. Onnan naponta a kerékpár csomagtartóján hord­tam a „központba”, az anya­gokat, volt amikor beleborult a sárba. Talán két év sem telt el és az IBM-szedőgép mellé megérkezett a Composer sze­dőcsalád, melyen már igénye­sebb szöveget tudtunk előál­lítani. Folyamatosan tanultuk a technológiát, időközben mű­vezetőnek neveztek ki, és a nyomda végleges átadásakor, 1974-ben már megkaptam a Szocialista Kultúráért kitünte­tést. Közben leérettségiztem, s kisebb tanfolyamok után azon törtem a fejem, hogy szakmát kellene tanulnom, mert így nem fogom tudni megállni a helyem. Egy kolleganőmmel Budapestre jártunk hetente háromszor, kéziszedést tanul­ni. Emlékszem, a drága Pló- derer bácsi nem'akart ben­nünket elvállalni, azt mondta: ilyen rövid idő alatt lehetet­len ezt megtanulni! És a vizs­gán az igazgató az egész isko­la előtt megdicsért az ered­ményért. Amikor már volt szedő szakképesítésem, ki­derítettem, hogy jelentkezhe- tem technikusminősítőre Üjabb két év bejárás Buda­pestre. Sikeres vizsga után megszereztem a nyomdaipari technikusi képesítést. De majd elfelejtem, kisfiam ékkor már iskolás volt. Estén­ként, mikor ’ elvégeztem az otthoni munkát, lefektettem a gyereket, akkor fogtam hozzá tanulni, ameddig bírtam. Is­tenem, ha visszagondolok, mennyi időt loptam el a gyer­mekemtől! És ezt akkor érez­tem igazán, amikor Budapestre került már szakközépiskolá­ba ... Végzett technikus voltam, közben elvégeztem a marxista középiskolát is, és akkor úgy éreztem, hiányzik a tanulás, egyszerűen maradt lekötetlen energiám. A nyomdaipari szakszervezet szervezésében a Gutenberg Művelődési Otthon­ban egy továbbképző tanfo­lyam indult, a Betűszedés mes­tere címért. Hát elkezdtem, 45 fővel indultunk. Négy év ta­nulás után ötödmagammal tettünk sikeres vizsgát. Jelenleg már a Compugra- phic fényszedés technológiá­jának. megtanulásán is túl va­gyunk, és a szövegelőállító üzem vezetője vagyok. 1972-ben alakult meg üze­münkben az önálló szakszer­vezet, amelynek titkára let­tem, s vagyok a mai napig. Nem is tudom, azt hiszen nem tudom elmesélni milyen is volt ez az elmúlt 15 év. Oj üzem, új szakma, és egy szak- szervezet létrehozása, es ne­künk nem Volt mit és kitől átvenni. Azt sem tudtuk, ho­gyan kell egy szb -ülést meg­tartani vagy egy ünnepséget lebonyoiitani. Emlékszem, hogy dadogtam és milyen za­varban voltam, amikor a május 1-jei ünnepséget nekem kel­lett levezetni. Azt hiszem, a legfontosabb nálunk akkor az volt. hogy minden belépő dol­gozót megnyerjünk a szak­szervezetnek. És azután foko­zatosan mindig jobban csinál­tuk a dolgunkat, úgy vélem ennek elismeréseként kaptam meg a Szakszervezeti Mun­káért ezüst, majd múlt év no­vember 7-én az arany fokoza­tot. Most, utólag ez az egész szépnek tűnik, mert a bánto- dásokat, sérelmeket (mert ab­ból is kijutott ám bőven!) el­felejti az ember. De volt ám- azért az életemben sok-sók nehézség is. Nekem is- ugyan­úgy volt háztartásom, nagy kert, ahol dolgozni kellett, mint bármely más vidéken élő asszonynak. És van férjem, aki bizony nem mindig vette jó néven, hogy már megint későn megyek haza. Nem szé­gyellem, sokszor bizony vesze­kedtünk is emiatt. De azért tudom, ő is titkon belátta, hogy végül is engem a munkámért megbecsültek és megbecsül­nek ma is. 1 ■ Végezetül ha megkérdez­nék, hogy boldog ember va­gyok-e, csak azt tudnám mon­dani, igent Egészséges vagyok, van egy nagyszerű fiam, aki most végez, geodéta lesz, és úgy érzem, sikerült becsületes embernek nevelni. És művel­hetem ezt a csodálatos szak­mát. amit nyomdászatnak ne­veznek, dolgozhatok a szak- szervezetben. S miközben így éltem, nem jutott időm pén/- hajhászásrá, nincs nyaralóm, uram bocsa’; színes televízióm se és még mindig Trabanttal járunk. Kancsár Lászlóné szavait lejegyezte: .-ó i; Antal Piroska

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents