Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-06 / 105. szám

2 1987. MÁJUS 6., SZERDA ^JEívian Közleményt adtak ki Gorbacsov és Marchais találkozójáról A párbeszéd az enyhülés tényezője A viláff kommunista pártjai közötti önkéntes és egyenjogú együttműködés jelentőségét hangsúlyozta hét­tőn Mihail Gorbacsov az SZKP KB főtitkára és Georges Marchais, az FKP főtitkára. Mindketten úgy vélekedtek: fontos, hogy a két- és többoldalú együtt­működés formái változatosak legyenek, s megfeleljenek minden testvérpárt nemzeti érdekeinek csakúgy, mint a világ kommunistái közös érdekeinek. A hétfői talál­kozóról szóló közleményt kedden tették közzé Moszk­vában. A szovjet és francia kom­munisták álláspontja szerint megvannak az objektív felté­telek ahhoz, hogy létrehozzák a békeerők szilárd és hatha­tós szövetségét, amely képes lenne gátat vetni a nukleáris fenyegetésnek és biztosítaná az emberiség életben maradá­sát. E cél elérésében megha­tározó szerep hárul a kom­munista pártokra, a békemoz­galomban való tevékeny rész­vételükre, a különféle erőkkel folytatott párbeszédre és együttműködésre. Mihail Gorbacsov és Georges Marchais támogatásáról bizto­sította azt a tervet, hogy a le­szerelésért küzdő európai erők nagyszabású találkozón vegye­nek részt. A szovjet—francia viszonnyal kapcsolatban a közlemény ki­emeli, hogy az SZKP és az FKP nagy jelentőséget tulaj­donít a két ország közötti párbeszéd fejlesztésének, ami a biztonság és az enyhülés fontos tényezője. Mindkét pártot aggodalommal tölti el a Franciaországban folyó szovjetellenes kampány, amely » két ország viszonyának megrontását célozza. A közle­mény felhívja a figyelmet ar­ra, hogy a történelmi tapasz­talatok, a két nép hagyomá­nyos barátsága, jelenlegi ér­dekei a francia—szovjet kap­csolatok egyenjogúságán ala­puló, építő szellemű fejleszté­sét követelik meg. A találkozón a főtitkárok részletesen tájékoztatták egy­mást pártjaik munkájáról. Mihail Gorbacsov hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunióban megkezdett, az élet minden területét — a gazdaságot, a politikai rendszert, a szellemi életet, a kultúrát és az ideoló­giát — átfogó átalakítási fo­lyamat a szocializmus életere­jének, megújulási képességé­nek bizonyítéka. A Francia Kommunista Párt főtitkára újólag megerő­sítette: a francia kommunis­ták támogatják a szovjet párt társadalmi-gazdasági stratégiáját, az átalakítás, a demokratizálás politikáját. Georges Marchais véleménye szerint az SZKP politikája súlyos csapást mér a szovjet- ellenességre, s kedvező hatás­Geraszimov sajtóértekezleté Provokatív reagani kijelentések Gennagyij Geraszimov szov­jet külügyi szóvivő provoka­tív, rágalmazó és sértő kije­lentéseknek minősítette a szovjet—mexikói kapcsolatok­kal összefüggésben nemrég el­hangzott amerikai állásfogla­lásokat. Keddi moszkvai saj­tótájékoztatóján Geraszimov hangsúlyozta, hogy az ameri­kai állásfoglalások célja: befe­ketíteni a Szovjetunió békesze­rető külpolitikáját. Geraszimov rámutatott, hogy a most folyó szovjet—mexikói külügyminiszteri tárgyalásokat baráti légkör, egymás kölcsö­nös megértése jellemzi. A Szovjetunió és Mexikó a fon­tosabb nemzetközi kérdések­ben azonos vagy egymáshoz közelálló álláspontot képvisel. Ezt támasztották alá a keddi díszebéden Moszkvában el­mondott beszédek is. A szovjet külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Rea­gan amerikai elnök lapkiadók előtt mondott beszédében Le­ninnek tulajdonított olyan ki­fejezéseket, hogy például „Mexikón át vezet az út Ame­rikához”. Az általa emlege­tett „szovjet tízparancsolatot” még a tanácsadói sem tudták bemutatni az újságírók kéré­sére, nem voltak képesek bi­zonyítékkal szolgálni arra néz­ve, hogy az idézett gondolatok valóban Lenintől származnak. (Geraszimov asztalán ott so­rakoztak Lenin művei, s a szovjet szóvivő felajánlotta a külföldi tudósítóknak, hogy fáradjanak ki, mutassák meg a Reagan által idézett monda­tokat.) Geraszimov kérdésekre vála­szolva kifejtette: május végén Berlinben tartják meg a Var­sói Szerződés politikai tanács­kozó testületének ülését, ame­lyen a tagállamok legfelső szinten képviseltetik magukat, így ott lesz Mihail Gorbacsov is. Az SZKP KB főtitkára a tervek szerint a közeljövőben látogatást tesz Romániában is — erősítette meg a szóvivő. sal van a nemzetközi osztály­harcra. Mihail Gorbacsov és Georges Marchais elégedetten szólt a két párt közötti kapcsolatok fejlődéséről, amelyhez a leg­felső szintű találkozók is hoz­zájárulnak. A Francia Kommunista Párt küldöttsége, élén Georges Marchais főtitkárral kedden elutazott a szovjet fővárosból. Todor Isivkov pekingi látogatása Hatnapos hivatalos baráti látogatásra kedden Pekingbe érkezett Todor ZsiVkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtit­kára, a Bolgár Népköztársa­ság Államtanácsának elnöke. A bolgár vezető Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­bízott főtitkára és Li Hszien- nien, a Kínai Népköztársaság elnöke meghívásának tesz eleget. A nyolcadik forduló Géniben Genfben megkezdődött a szovjet—amerikai fegvverzetkorlátorási tár­gyalások újabb fordulója. A képen: Jullj yoroncov szovjet külügy­miniszter-helyettes, a tárgyalóküldöttség vezetője nyilatkozatot ad. (Folytatás az t. oldalról) értek véget kedden Genfben azok a szovjet—amerikai tár­gyalások, amelyek egy atom­támadás kockázatának mér­séklésével foglalkoztak. A küldöttek által előkészí­tett közös tervezet szovjet— amerikai megállapodást irá­nyoz elő olyan központok lét­rehozásáról,,, amelyek a nuk­leáris veszély csökkentésével foglalkoznak. A tervezet egyeztetett szövegét a hozzá­csatolt két jegyzőkönyvvel együtt a két ország kormányai elé terjesztik jóváhagyásra. A kockázatcsökkentő köz­pontokat -pündkét országban vegyes, szovjet—amerikai sze­mélyzet fogja működtetni. Szakértők általánosságban azt is elmondták, hogy a közpon­tok állandó kapcsolatot és a tárgyalások lehetőségét bizto­sítják minden olyan esetben, Iráni—kontra botrány Washingtoni tanúkihallgatások Kedden Washingtonban megkezdődtek a kongresszusi vizsgálóbizottságok nyilvános meghallgatásai az Iránnak tel­jesített titkos fegyverszállítá­sokról és a nicaragvai ellen­forradalmárok ugyancsak tit­kos és törvényellenes katonai támogatásáról. A munka kez­detén elhangzott nyilatkoza­taikban a szenátorok és a Tegnap történT Pártküldöttség A Portugál Kommunista Párt megbí­Hivatalos látogatás Lisszabonba utazott Horváth István, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára. Kíséretében van Dudla József, az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának első titkára, Gecse Attila, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Gál Zoltán, a KB közigazgatási és adminisztratív osztályának alosztályve­zetője. Sarlós Istvánnak, az Ország­gyűlés elnökének meghívására kedden hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Jósé Fede­rico de Carvajal, a spanyol szenátus elnöke. Kíséretében van Ignacio. Go mindé Alix szenátor és Javier Ballarin Iribarren képviselő. Vh-ÍÍléS Hazánkba érkezett Edgar Bronfman, a Zsidó Vi- ■ IrtHM lágkongresszus elnöke, aki a világszervezet vég­rehajtó bizottságának szerdán kezdődő ülésén vesz részt Bu­dapesten. A testület most első ízben tart ülést szocialista or­szágban. A tanácskozáson a többi között előadás hangzik el a kelet—nyugati kapcsolatok alakulásáról, a keresztények és a zsidók párbeszédének kérdéseiről, s a tervek szerint meg­vitatják az antiszemitizmussal és a háborús bűnösök fele­lősségre vonásával kapcsolatos problémákat, majd regionális témákat, illetve a szervezet pénzügyeit tekintik át. képviselők általában azt han­goztatták, hogy az iráni—kont­ra ügyben kezdődő meghallga­tások célja nem vádemelés, hanem a /politikai felelősség megállapítása. Daniel Inouye szenátor, a szenátusi vizsgálóbizottság el­nöke egyebek között leszögez­te: bár Reagan elnök koráb­ban együttműködést Ígért a törvényhozásnak a külpolitika alakításában, ezt az ígéretét megszegték, s az amerikai po­litika irányításét titokban olyan személyek vették át, akik visszaéltek a bizalom­mal, félrevezették a kongresz- szust, az amerikai állampolgá­rokat. Az első tanúkihallgatást kö­zép-európai idő szerint az esti órákra tűzték ki: a bizottsági tagok Richard Secord volt re­pülőtábornokot idézték meg. XSAK RÖVIDÍN..M HELMUT KOHL nyugatné­met szövetségi kancellár csü­törtökön kormánynyilatkoza­tot tesz közzé a leszerelés tárgyában. Ebben várhatóan megnevezi azokat az ismérve­ket, amelyek alapján az NSZK tanulmányozni kívánja a Szovjetunió legutóbbi lesze­relési javaslatait. NADZSIB afgán vezető ki­jelentette, hogy a kabuli kor­mány kész újabb hat hónap­ra meghosszabbítani a január­ban bejelentett tűzszünetet, hogy a nemzetközi megbéké­lés folyamata erősödjék. ha kétségek merülnének föl valamelyik fél lépéseivel vagy szándékaival kapcsolatban. A tárgyalásokon a küldött­ségeket szovjet részről Alek- szej Obuhov nagykövet, ame­rikai részről Richard Perle hadügyi államtitkár és - Ro­bert Linhard, az amerikai el­nök-nemzetbiztonsági kérdé­sekkel foglalkozó különtanács- adója vezette. Az SZKP Központi Bizottságinak lUvözktn Hetvenöt éves a Pravda A szovjet fővárosban kedden ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a szovjet sajtó napjáról és egyben a Pravda megjelenésé­nek 75. évfordulójáról. Az ün­nepségen részt vett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára és jelen voltak más szovjet vezetők is. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1912. május 5-én jelent meg élő- ször az oroszországi bolsevi­kok lapja, a Pravda. Az SZKP Központi Bizott­sága ebből az alkalomból a Pravda szerkesztőségének és kiadójának küldött üdvözleté­ben hangsúlyozta, hogy a lap 75. születésnapja fontos ese­mény a Szovjetunió Kommu­nista Pártja életében. Az üd­vözlet kiemeli, hogy az újság fennállása óta eredményesen terjesztette a tömegek köré­ben a marxizmus—leninizmus forradalmi eszméit, harcolt a szocialista forradalom győzel­méért, a szocializmus felépí­téséért, a békéért, a társadal­mi haladásért. A keddi szovjet napilapok címoldalaikon üdvözölték lap­társukat. A Pravda az év­forduló alkalmából keddi számában megjelentette a 75 pél­évvel ezelőtt megjelent lap hasonmását. A kezdetben 40 ezer dányban megjelenő újságot 1818 márciusáig Pétervárott adták ki, majd a szerkesztő­ség átköltözött Moszkvába. Ma, az SZKP KB vezető lap­jaként, a Pravda több mint 11 millió példányban jelenik meg naponta. A Szovjetunió 56 városába műhold segítségé­vel, fotótávirat formájában juttatják el a lap oldalainak kész mintáit, hogy az újságot helyben kinyomtathassák. ★ A szovjet sajtó napja al­kalmából Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete kedden fogadást adott a Szovjetunió budapesti nagykövetségén. Az esemé­nyen megjelent Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizott­sága agitációs és propaganda­osztályának vezetője és Bá­nyász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Részt vett a fogadáson a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége, az országos lapok, az MTI, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió több vezetője, vala­mint vezető munkatársa. Magyar-etióp megbeszélések (Folytatás az t. oldalról) mányról és Etiópia köztársa­sággá nyilvánításának előké­születeiről. A találkozón je­len volt Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, Bognár Gyula hazánk etiópiai, valamint Wondwossen Hailu, a Szocia­lista Etiópia budapesti nagy­követe. Czinege Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a ma­gyar—etióp kormányközi gaz­dasági együttműködési bizott­ság magyar társelnöke ugyan­csak fogadta Berhanu Bajiht. Berhanu Bajih a nap folya­mán a dunavarsányi Petőfi Tsz-be látogatott.. A vendé? get Tisza András, a termelő- szövetkezet elnöke, Poden Megnyílt a bécsi konferencia harmadik szakasza Jelentősen eltérő nézetek Kedden az osztrák főváros­ban megkezdődött az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó találko­zó harmadik szakasza. A 55 ország (Albánia kivételével valamennyi európai állam, va­lamint az Egyesült Államok és Kanada) a mintegy 140 be­terjesztett javaslat alapján most kezdi a november óta tartó konferencia záródoku­mentumának szerkesztését. E munkával a tervek szerint a következő 3 hónapban kellene megbirkózni és a találkozót július 31-ig befejezni. A ked­di, nyilvános megnyitó ülésen elhangzott beszédek azonban még mindig jelentősen eltérő nézeteket tükröztek, amelyek alapján a tanácskozás elhú­zódása szinte bizonyosra ve­hető. Warren Zimmermann ame­rikai nagykövet ugyan arról beszélt, hogy kiegyensúlyozott záródokumentumra van szük­ség, de csak egy kérdéssel fog­lalkozott: hogyan sértik, kor­látozzák — amerikai véle­mény szerint — a Szovjetunió­ban az emberi jogokat, a csa­ládegyesítést, a kivándorlást, stb. A szónok kezdettől fogva alkalmazott módszerét gyako­rolva most Is elismert ugyan bizonyos mértékű változáso­kat a Szovjetunióban, de rög­tön követelőzőén ismertette a további amerikai igényeket. Jurij Kaslev szovjet nagy­követ megismételte a Szovjet­unió javaslatát: hívják össze Bécsbe a 35 ország külügymi­niszterének tanácskozását. A szovjet küldöttség vezetője egyúttal elutasította az ame­rikai nagykövet vádaskodását, hangoztatva: míg a szovjet po­litikát új gondolkodásmód jellemzi, Washington a jelek szerint megmaradt a régi, szűklátókörű propagandánál olyan kérdésekben is, amelye­ket már megoldottak. A Szovjetunió változatlanul szorgalmazza, hogy Moszkvá­ban rendezzenek konferenciát a humanitárius együttműkö­dés valamennyi kérdéséről. Kaslev végezetül hangsúlyoz­ta: a Szovjetunió kész a rea­lista nyugati javaslatokat el­fogadva, a záródokumentumba beépítve dolgozni a bécsi ta­lálkozó sikeréért. A lengyel, a csehszlovák, a bolgár küldöttség vezetője ugyancsak kiemelte a szocia­lista országok kompromisszum­készségét. Gyula, a TOT főtitkárhelyet­tese fogadta, és tájékoztatta a Budapesttől Kiskunlacházáig hat község határában gazdál­kodó, háromezer dolgozót fog­lalkoztató szövetkezet tevé­kenységéről. Az 1849-ben alakult 6400 hektáron gazdál­kodó szövetkezet — kedvezőt­len területi adottságai miatt — nem csupán növénytermesz­téssel foglalkozik, sokkal in­kább az állattenyésztés, az élelmiszer-feldolgozás és -ke- reskedelm, emellett a háztáji integráció, valamint az ipari tevékenység alkotja profilját. A tájékoztatót követően s vgndég megtekintette a leg­nagyobb szarvasmarhatele­pet: az istállót, a fejőházat, a borjúneveidét és felkereste a nyúltelepet Berhanu Bajih vidéki programja befejezése­ként K. Wagner Istvánnak, a termelőszövetkezet egyik ala­pító tagjának háztáji gazda­ságával is megismerkedett Berhanu Bajih délután a Külügyminisztérium vendég­házában találkozott a magyar sajtó képviselőivel. Kérdések­re válaszolva szólt magyaror­szági tárgyalásainak eredmé­nyéről, Etiópia külpolitikájá­ról, valamint a belső átalaku­lás folyamatáról. Etiópia külügyminisztere —• programja befejeztével ked­den este elutazott Budapest­ről. Az etióp diplomácia ve­zetőjét a Ferihegyi repülőté­ren vendéglátója, Várkonyi Pi­ter búcsúztatta. ...ÉS KARAMI VETTE A KALAPJÁT R asld Karami, a polgárháború dúlta Libanon kormányának tehetetlenségre kárhoztatott elnOke héttőn bejelentette lemondását. A nyugalmáról híres 85 éves veterán szunnita politikus 1955 óta tíz kormány élén állt, mindvégig a politikai Jogegyenlő­séget követelő muzulmánok konzervatív szószólójaként. Egyik kormányának sem kellett azonban olyan roppant feladattal szembenéznie, mint a lemondásával most megszűnt „nemzeti egységkormánynak'’. Dzsemajei elnök szinte lehetetlen feladatra vállalkozik, ami­kor megkísérel másik politikust találni a távozó miniszterel­nök helyébe, aki az alkotmány szerint csak szunnita lehet. A polgárháború ugyan még nem szakította ketté az országot két külön állammá, a realitások azonban nem állnak messze ettőL A keresztények és a muzulmánok többsége az ottho­naikból százezreket elűző harcok következtében az ország egy­mástól elkülönült részében él. A fővárost szétválasztó „zöld vonal” két oldalán egymásnak homlokegyenest ellentmondó nézetet vallanak az ország jövőbeni berendezkedéséről. A többséget alkotó muzulmánok egyenlő, sőt demográfiai sú­lyuknak megfelelő részt követelnek az államhatalomból, és szoros, kitüntetett kapcsolatok ápolását szorgalmazzák Szí­riával, amely 2$ ezer katonát állomásoztál az alig dunántúl- nyl közel-keleti ország muzulmán lakta területein. Karami a tripoli szunnita mohamedánok hagyományos ve­zetője, ám nincs saját miliciája. Talán ezért válhatott kor­mányfői kinevezése újra meg újra kompromisszumos megol­dássá a politikai rendszert uraló keresztény vezetők számá­ra Is. 1921. december 30-án született, az észak-libanoni kikö­tőváros, Tripoli egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb csa­ládjában. Apja szunnita vallási vezető volt, 1945-ben két hó­napig maga is kormányfőként szolgált. Karami Jogot tanult Kairóban. 1951-ben parlamenti képviselőnek választották az észak-libanoni Tripoliban. 1955-ben, 33 éves korában 6 lett Li­banon legfiatalabb kormányfője. Azóta összesen tíz kormányt vezetett. Karami kezdetben ellenezte a keresztényeket a végső vereségtől megmentő és a felekre tűzszünetet kényszerítő Szí­riái bevonulást. Később, amikor a keresztény vezetők sza­kítottak Damaszkusszal, megbékélt és azóta Szíriával szövet­séges politikus maradt. Karami utolsó előtti kormánya 1976- ban omlott össze amikor > keresztény vezetők Őt vádolták ■ hadsereg széteséséért. Karami ekkor visszavonult Trinoliba, ahonnan csak 1981 ta­vaszán tért vissza Amin Dzsemajei elnök hívására, aki meg­bízta őt az „utolsó esély kormányának” megalakításával, Li­banonban hétfő óta azt kérdezik, lesz-e a „legutolsó” esély­nek Is kormánya;

Next

/
Thumbnails
Contents