Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-06 / 105. szám

xc\ PEST . MEGYEI VILÁG PSOLETÁRJAÍ. EGYESÜLJETEK! MA: EZ:MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS MEGYEI TINÍCS LÄPJI XXXI. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. MÁJUS 6., SZERDA Fogadónap a hó A nagymarosiak közül a _ legtöbben az iránt ei^dek­elso hefro/en lődtek .... hogy a koráb­ban kisajátított ingatlanukért mikor kapják meg a pén­züket. (3. OLDAL) Folytatódik a tárgyalás életüket vesztették. Tizenöt bányász nem tudott kime­nekülni. A bányamentőknek négyet sikerült kimenteniük, a többiek .... (8. OLDAL) Tápioszecsci start Győzelem napi emléksfaféta Táplószecsötől Neme síned­vesig tart az a tegnap reg­gel útnak indult emlékfutás, amit a Magyar Néphadsereg egyik alakulatának KISZ-bi- zottsága és a KISZ Központi Bizottságának honvédelmi ne­velési tanácsa szervezett. A II. világháborút lezáró, győze­lem napjának 42. évfordulója alkalmából rendezett esemé­nyen hat honvéd három nap alatt, váltófutásban teszi meg a 287 kilométeres távot. Útvonalukon, amely érinti Tápiószecsőt, Érdet, Gárdonyt, Székesfehérvárt, Veszprémet, Celldömölköt, Vasvárt, Kör­mendet és Nemesmedvest, a települések fiataljai is csatla­kozhatnak a futókhoz. Az emlékfutás a nagy ok­tóberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére a Lenini Komszomol által meg­hirdetett nemzetközi staféta része. Az első futó azt az em­lékfáklyát viszi majd, amit ta­valy októberben a Szovjet­unióban vettek át ünnepélye­sen a magyar fiatalok a kom- szomolistáktól. Látogatás Dunavarsányban Loscnczi Pál és Czinege Lajos fogadta Berhanu Bajih etióp külügyminisztert A dunavarsányi Petőfi Tsz nyúltelepén Losonczl Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke kedden a Par­lamentben fogadta a hivatalos látogatáson hazáinkban tar­tózkodó Berhanu Bajih etióp külügyminisztert. A szívélyes légkörű találkozón elismerés­sel szólt Etiópia aktív szere­péről az afrikai' kontinens problémáinak megoldásában. Kifejezte készségünket a két ország között jól fejlődő kap­csolatok elmélyítésére. Az etióp diplomácia Vezetője tá­jékoztatást adott, a hazájá­ban folyó társadalmi, politi­kai átalakulásról, a közel­múltban elfogadott alkot- (Folytatás a 2. oldalon.) A nukleáris és űrfegyverek kérdéséről A nyolcadik forduló Genfben Kedden Genfben megkez­dődött a nukleáris és űrfegy­verzettel foglalkozó szovjet— amerikai tárgyalások nyolca­dik fordulója. Először a két küldöttségvezető, Jurij Voron- cov és Max Kampelman ta­lálkozójára került sor. A TASZSZ hírügynökség emlékeztet arra, hogy a genfi tárgyalásokon a Szovjetunió szerződéstervezetet terjesztett elő a Szovjetunió és az Egye­sült Államok Európában tele­pített közepes hatótávolságú rakétáinak felszámolásáról. A tervezet e problémának a reykjavíki csúcstalálkozón összehangolt, majd George Shultz amerikai külügymi­niszter moszkvai látogatása idején ismételten jóváhagyott megoldását tartalmazza. Reá­lis lehetőség van arra, hogy a megállapodás közös tervezetét Megnyílt Helsinkiben a magyar hét Hasznot hozó kapcsolatok A magyar—finn gazdasági kapcsolatokban rejlő lehető­ségek jobb kiaknázását, az A lemaradásból két hetet behoztak Meleget, csapadékot vár a vetés Post megye többi gazdasagához hasonlóan a vácszentlászlói Zöldmező Tsz-ben is három hetet késeit a tavasz. Márciusban mindössze né­hány napot dolgozhattak a talaj lezárásán. Áprilisban a gazdaság területén leesett 56 milliméter csapadék kedvezően hatott ugyan az araügy is gyenge búzák fejlődésére, ám a tavaszi munkákat hátrál­tatta. Ahogy Mczrlczky László, a gazdaság növénytermesztési ága­zatának vezetője elmondta, bármily kedvező is lesz a májusi, a jú­niusi időjárás, az említett okok miatt nem számíthatnak jó búza­termésre ebben az évben. Április közepén az időjá­rás módot adott arra, hogy teljes erővel hozzálássanak a talaj előkészítéséhez, a ve­téshez. A zöldborsó április 16- ra földbe került, három hét­tel később a szokásosnál. Áp­rilis 29-re a többi fajta. Ezt követte az említett területek vegyszeres gyomirtása. Lucer­nát 125 hektáron telepítettek. Április harmadik dekádjában vetették el a 670 hektáros te­rületen a napraforgót, még­pedig három fajtából. Á vegy­szeres gyomirtással is elké­szültek, 200 hektáron már so­rol is a növény. A szántóföldi növényter­mesztés tavaszi munkáival párhuzamosan dolgozott a kertészeti ágazat is. Elvetet­ték 40 hektáron a petrezsely­met, 10 hektáron vöröshagy­ma-, míg 4 hektáron uborka­magot. A fóliatelepen értéke­sítésre került 0,3 hektárról a retek és a fejes saláta. Ugyan­akkor 1,3 hektáron fólia alá kiültették a hajtatásos ubor­kapalántát is. A Zöldmező Tsz-ben a legnagyobb vetés- területet a kukorica és a si­lókukorica foglalja el. A ket­tő együttesen 1457 hektár. A vetést április 27-én kezdték meg, s úgy számítják, hogy e hét végére be is fejezik. Ko­rai és középkorai fajtákat ter­melnek, főleg Pioner-hlbride- ket. A gazdaság felkészült a lucernakaszálásra és a -beta­karításra is. Kijavították a forró levegős lucernaszárító üzemüket, ahol ezer-ezerket- tőszáz tonna granulátumot kí­vánnak előállítani. A lucerna többi része kazalba,- illetve bá­lázva kerül majd a szérűs- kertekbe. A három hét lemaradásból eddig két hetet sikerült be­hozni. Mégpedig úgy, hogy a társágazatok összehangolták tevékenységüket, s a gépek, az emberek napi 12-13 órát dolgoztak, dolgoznak hétvé­geken éppúgy, mint ünnepna­pokon. Most továbbra is — ahogy Vácszentlászlón mondják — 18—22 fokos melegek kellené­nek, s legalább 10—15 mil­liméter csapadék ahhoz, hogy a földbe vetett mag gyorsan, egyenletesen kikeljen. V. E. együttműködés közvetlenebb, s tartósabb hasznot hozó for­máinak megteremtését szor­galmazta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyette­se a finnországi magyar hét megnyitóján. A magyar ipar és élelmiszer-gazdaság leg­korszerűbb termékeit bemu­tató kiállítást és a hozzá kap­csolódó eseménysorozatot ked­den nyitották meg a Helsinki melletti Espoo Tipoli kong­resszusi központjában. A finn házigazdák nevében Pertti Salolainen külkereske­delmi miniszter köszöntötte a résztvevőket, s kijelentette, hogy finn részről elsődleges célnak tekintik a finn és a magyar vállalatok közötti együttműködés bővítését, a konkrét t üzleti megállapodá­sok számának gyarapítását. ez év végéig előkészítsék. Er­re a szovjet fél készen áll. A forduló során a felek folytatják az űrfegyverkezés megakadályozásával és a ha­dászati támadó fegyverzetek radikális csökkentésével kap­csolatos kérdések megvitatá­sát is. Ugyanakkor közös megálla­podástervezet kidolgozásával (Folytatás a 2, oldalon) Közélet és demokrácia Pozsgay Imre Szentendrén Látogatás a szerb kultúrtörténeti kiállításon. A képen balról jobbra: Bihari József, a Fest Megyei Múzeumok Igazgató­ságának igazgatója, Pozsgay Imre, Szini István, a Szentend­rei Városi Tanács elnöke és Vujicsics Sztoján. Bizalom, közmegegyezés, de­mokrácia — ez a három foga­lom, s az azokkal összefüggő gondolatok, teendők tértek vissza újra és újra Pozsgay Imre tegnapi szentendrei lá­togatása alkalmával. Az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra a helyi népfrontbizottság meghívását elfogadva először a megyei népfrontapparátus tagjaival találkozott. Ott volt Kovács Antalné, a HNF Pest Megyei Bizottságának elnöke, Simon János, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának osztály- vezetője és Turcsányi Imréné, a városi pártbizottság titkára. Ezután Szini Istvánnak, a vá­rosi tanács elnökének kísére­tében rövid sétát tett a város­ban, megtekintette a Szent­endrei Képtár kiállítását. Dél­után a város értelmiségének képviselőivel folytatott eszme­cserét. A beszélgetésben részt vett Rozgonyi Ernőné dr., az MSZMP Szentendre Városi Bizottságának első titkára is. A program a tömegszerveze­tek házában fejeződött be, ahol Pozsgay Imre Közélet és demokrácia címmel tartott előadást. (Részletes tudósítás a 3. oldalon.) A pátyi Zsámbéki Medence Tsz-ben is járják a határt a mun­kagépek ÁRNYÉKBAN K ’ orszerűbbé tenni va­lamit, mint amilyen volt, mindig öröm, mert eredmény. A gondol­kodásnak — és a cselek­vésnek — ez a sematikus útja azután gyakran ve­zet bennünket olyan tájak­ra, ahol egyszeriben nehe­zen ismerjük ki magunkat, már-már kétségessé téve annak eldöntését, ami eredmény lett, az valóban jobb-e, hasznosabb-e. Ap­rócska eset a példatárból. Lényeges eredménynek lát­szott — mert hiszen a ké­zi munkára kapható embe­rek tábora folyamatosan zsugorodott — az uborka gépi betakarításához a kellő eszközök megtervezé­se, gyártásának megkezdé­se. Amihez természetesen olyan fajtái kellettek en­nek a növénynek, amelyek tűrik a gorombább bánás­módot. Lettek ilyenek is. Csak éppen ... csak éppen bukott egy nagyot a gépi betakarítás, mert az erre alkalmas uborkafajtákról bebizonyosodott, hogy je­lentős előnyeik mellett hát­rányaik szintén tetemesek. Esztendők óta küzd az uborkából nagy mennyisé­get exportáló Nagykőrösi Konzervgyár azzal a gond­dal, amelyet a nyersáru minősége, elsőként is a gépi betakarításra kiter­mesztett űn. parthenocarp fajta — nekünk, laikusok- ’ nak ez a mag nélküli uborka — okoz. Ezt a pu­hulásra hajlamos árut ugyanis riadtan utasítja el a tőkés piaci partnerek mindegyike. A termelők viszont — éppen előnyei miatt — szívesen foglal­koznak vele, előszeretettel kínálják fel átvételre a gyárnak. Látszatra egészen más területre átlépve. Örven­detes jeleit látjuk annak, hogy az 1985. évi mélypont után a megye termelőszö­vetkezeteiben növekszik a sertésállomány. A tavalyi két-három százalékos — de némely gazdaságban húsz-, harmincszázalékos — gyarapodás napfénye azonban ismét szembetű­nővé tette az árnyékokat. A minőséggel összefüggő gondokat. Ezeken a hasá­bokon nem először hozzuk szóba — és bizonyos, nem utoljára — a túlságosan zsíros húsok okozta bon­tási, feldolgozási, értékesí­tési nehézségeket. A fölös zsírnak tartás- és takar­mányozástechnológiai okai vannak. Amint ilyenek az okok akkor is, amikor — a korszerűsítés kétarcúsá­gát láthatjuk takaratlanul — túlságosan „jól” sike­rült az állat felnevelése. Az állatot ugyanis tartá­si, takarmányozási mani­pulációkkal megfoszthat­juk a szükséges mértékű zsírképzéstől is — hiszen mind a bel-, mind a kül­földi piac a teljesen zsír- talan, sovány húst részesí­ti sokszoros előnyben —, csak éppen ennek az ered­ménynek van árnyéka is. Színében halvány — vagy éppen túlságosan is sötét —, állagában laza, puha, vizes — vagy éppen ke­mény, száraz — hús a következmény. A szakem­berek ezt a nemzetközi piacokon elfogadott — angol kifejezések kezdő­betűiből képzett — jelölé­sekkel PSE, illetve DFD húsként tartják számon. Ezeknek a húsoknak ter­mészetesen az ára is olyan, amilyen, bár ismeretesek — szintén nem árnyék nél­küli! — minőségjavító technológiák a feldolgozás során. Igaz, ezek viszont a húsipar máig legkénye­sebb pontjához, a nitritek sokféle kétséget rejtő fel- használásához kapcsolód­nak... Akkor tehát? Sem uborka, sem sertéshús? A megye mezőgazdasági üze­mei és kistermelői több mint félmillió vágósertést adtak el tavaly, azaz be­láthatjuk, bár nem hatal­mas a haszon, a bevételre szüksége van a közösnek, az egyénnek egyaránt. Amint az uborkánál lénye­gében hasonló a helyzet. Kőrösön és környékén ugyanis sok idős embernek nyit szerény bevételi for­rást a termesztése, így fe­dezve a megélhetés költsé­geit. Tévedés lenne a képlete­sen említett, értett árnyé­kot úgy felfogni, mint amik kérdőjellé görbülve meredeznek az eredmé­nyek mellett. Az igazi hét­köznapi tudomány az, mi módon lehetséges a tudo­mány eredményeit napsü­tötte és árnyékos részek minél kedvezőbb egyezte­tésével a gyakorlat tere­pére átvinni! S ebben a köznapi tudományban, kár lenne tagadni, sok a ta­nulni-, a pótolnivalónk. L ehetőségeink kama­toztatásában nem va­gyunk nagymesterek, s még kevésbé abban, hogy ne kritika nélkül, hanem értő elemzéssel fogadjunk mindent, ami hasznosnak ígérkezik, ami a korsze­rűbb megjelölést viseli ma­gán. A megye mezőgazda­sága az a kivételes hely, ahol általában érdeklődés, nyitott kapu fogadja az újat, a friss fejlesztési eredményeket. Döntő rész­ben ennek a gondolkodás- és magatartásbeli módnak köszönhető, hogy a nagyon nehéz helyzeteken is túl­jutottak, túljutnak a mező- gazdasági üzemek. Az in­tenzív fejlesztésnek azon­ban az árnyékai is inten­zíven nőnek. Azaz tudo­mány és gyakorlat embe­reinek az eddiginél szoro­sabb összefogására, együtt­működésére teremtődött igény. Sőt. ennél több. Szükséglet. Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents