Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-27 / 123. szám
WVI1 Mi LYE 1987. MÄJUS 27., SZERDA Mihail Gorbacsov bakarosti kószádé A reform nyíltsággal párosul (Folytatás 02 1. oldalról.) mében. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet az SZKP KB főtitkára és felesége, Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára, valamint Nicolae Ceausescu és felesége, továbbá más román vezetők. A nagygyűlés megnyitása után először Ceausescu mondott beszédet. majd Mihail Gorbacsov emelkedett szólásra. Bevezetőjében Gorbacsov elégedettséggel szólt arról, hogy Románia és az RKP fejleszteni kívánja az együttműködést a Szovjetunióval, illetve az SZKP-val. Gorbacsov ezt követően röviden elemezte azokat az okokat, amelyek a Szovjetunióban elkerülhetetlenné tették az átépítésnek nevezett, két éve elkezdett reformokat. Ennek az elemzésnek a bevezetőjében kijelentette: a Szovjetunióban tudják, hogy Románia egész sor nehéz problémával küzd, és vannak olyan gondok, amelyek a mindennapi életre is rányomják bélyegüket. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a román kommunisták és dolgozók képesek lesznek megoldani ezeket a nehézségeket. Gorbacsov ezzel összefüggésben kiemelte, hogy az átalakítás koncepciója a Szovjetunióban nem egyvalaki személyes akaratából, hanem a párt kollektív gondolkodása nyomán született. A szovjet társadalom különböző rétegeiben nem ma és nem is tegnap kezdett érni annak gondolata, hogy szükség ván a változásokra — emelte ki Gorbacsov, és hozzátette: nem lehet kozmetikázásra szorítkozni, hanem alapvető, radikális reformokra van szükség, el kell távolítani azokat az okokat, amelyek miatt lelassult az ország fejlődése. Forradalmi jelleg Mihail Gorbacsov az átalakítás szükségességét a szovjet gazdaság egyenetlen fejlettségével is indokolta. Emlékezteit arra, hogy amikor a közelmúltban Bajkonurban, a szovjet űrközpontban járt, újólag meggyőződhetett arról, hogy miközben egyes ágazatokban a Szovjetunió nagyon magas szintet ért el, más területeken elmaradt. Hangsúlyozta, hogy az átalakítás forradalmi jellegű feladat, amelynek megoldásához fel kell szabadítani az emberi kezdeményezőkészséget, s ehhez egyetlen lehetséges út vezet: a demokratizálás. Leszögezte, hogy ennek érdekében a Szovjetunióban határozottan , felszámolják a bürokratikus akadályokat, megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy az emberek tudatosan részt vehessenek a termelési, társadalmi és politikai döntések meghozatalában. Mihail Gorbacsov kifejtette: a Szovjetunióban számos ok folytán a demokráciát főként Mihail Gorbacsov bukaresti látogatása második napján egy nehézipari gépgyárat keresett fel. A képen: az SZKP főtitkára (jobbról) az üzem dolga az osztályok és társadalmi c portok érdekeinek képviseleteként értelmezték. Szocialista rendünk jelenlegi fejlettségi szintje megköveteli, hogy tovább lépjünk. Célul tűzzük ki, hogy közelítsük a demokráciát az emberekhez, a legszélesebb teret nyissuk meg ahhoz, hogy kibontakozzon az emberek alkotó képessége, hogy senki se érezze magát pusztán csavarnak az államgépezetben — hangsúlyozta egyebek mellett. Komplex program Az átalakítás megvalósításánál az SZKP természetesen a Szovjetunió konkrét feltételeiből indul ki. Ezzel együtt figyelmesen tanulmányozzuk barátaink tapasztalatait, kísérleteit, széles körben felhasználjuk mindazt, ami megfelel körülményeinknek. Másrészt örömmel tölt el bennünket, ha a testvéri országok a maguk számára hasznosnak találnak valamit abból az alkotó munkából, amit mi végzünk. A szocialista országok gazdasági együttműködése továbbfejlesztésének fontosságáról szólva Mihail Gorbacsov hangsúlyozta a testvérpártok vezetőinek tavalyi tanácskozásán született döntések jelentőségét. Ennek kapcsán leszögezte, hogy a KGST mindeddig megfelelően teljesítette feladatát, de most a közös tevékenység új módszereire, irányításának modern formáira van szükség, amelyek lehetővé teszik a gazdasági együttműködés színvonalának lényeges emelését, a résztvevők hasznának növelését. A KGST-tagországok elfogadták a műszaki-tudományos fejlesztés 2000-ig szóló komplex programját. Ennek végrehajtása megkezdődött, de őszintén szólva egyelőre nem elég energikusan folyik. Véleményünk szerint lehetséges és szükséges is e nagy fontosságú ügy meggyorsítása — hangsúlyozta. Tegnap történ! Grósz Károly látogatása %&£?&£&£ tagja, a budapesti pártbizottság első titkára Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter kíséretében kedden látogatást tett a néphadsereg hátországvédelmi alakulatainál. Darányi Miklós vezérőrnagy, a hátországvédelmi alakulatok parancsnoka tájékoztatást adott a katonai szervezet feladatairól, tevékenységéről. A PB tagja ezután megtekintette a metró újpesti szakaszának építkezését, a káposztásmegyeri lakótelep kivitelezési munkálatait, s találkozott a beruházásokon dolgozó katonákkal. Felkereste a dunai flottillát, ahol egyebek között korszerű aknamentesítő hajókat tekintett meg. 0rszág-Vigág-évíordis3é A Magyar—Szovjet Baráti Társaság képes hetilapja, az Ország-Világ 1957 májusában jelent meg első ízben. Fennállásának három évtizede alatt kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy hazánk lakossága reálisan és minél sokrétűbben kapjon képet a Szovjetunióról, a szovjet emberek életéről, a magyar és a szovjet nép sokoldalú kapcsolatáról,, a barátsági mozgalom eseményeiről. A lap alapításának 30. évfordulója alkalmából kedden ünnepséget rendeztek az MSZBT székházában, ahol Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára köszöntötte a szerkesztőség kollektíváját. Az eseményen jelen volt Karvalics László, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és Bányász Rezső államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke. Az ünnepségen részt vett Ivan Bagyul, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa, az SZBTSZ magyarországi képviselője. között Csütörtökön Berlinben ismét összeül a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé. Az ülésen elemezni fogjuk az Európában és a világban kialakult helyzetet, egyeztetjük legsürgetőbb együttes külpolitikai akcióinkat. Döntő mértékben közös erőfeszítéseinknek köszönhető, hogy sikerült megvédenünk a szocialista ál lamok biztonságát és szuvere nitását, sikerült akadályt állítanunk a háborús kalandorok útjába. Nem mondhatjuk azt, hogy minden közös lépésünk szerencsés volt és sikert hozott, de egyet bizton állíthatunk: mindig békére törekedtünk és ezt tesszük a jövőben is. Politikánk legfőbb célja a nukleáris katasztrófa megakadályozása, az emberiség megmentése. Ma minden ország számára a legfőbb kérdés: hogyan hárítsuk él a háborús veszélyt? A válaszok azonban különbö-; zőek. Az Egyesült Államok és számos kapitalista ország vezetői szerint ennek módja az elrettentés, s elsősorban a nukleáris elrettentés révén megvalósított biztonság. Mi egészen más elvi alapokon állunk — a fegyver- és erőszakmentes világon alapuló biztonság pártján. Elvi chpck Reális utat ajánlunk ehhez a megoldáshoz: az atomfegyverek és más tömegpusztító fegyverfajták csökkentését és teljes felszámolását, az űrfegyverkezési hajsza megakadályozását, az atomfegyver-kísérletek beszüntetését. Jelenleg az európai közepes hatótávolságú rakéták kérdése van napirenden. A NATO-országok egyes politikusai legutóbbi nyilatkozataikban és beszédeikben kijelentették, hogy elvileg megvalósítható a probléma radikális megoldására előterjesztett szovjet javaslat. Ezután azonban számos „de” merült fel részükről — s most már mindenki számára világosnak kell lennie annak, hogy ki van az atomfegyvermentes világ mellett és ki ellene. Szeretnénk bízni abban, hogy a végső döntés meghozatalakor Nyugaton felülkerekedik a jóakarat és a politikai realizmus, s ennek eredményeként már ebben az évben megszülethet a közepes ható- távolságú rakéták felszámolására vonatkozó megállapodás. Zsivkov fogadta Hámori Csabát Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke kedden Szófiában fogadta a Dimitrovi Komszomol XV. kongresszusán részt vevő külföldi delegációk vezetőit, közöttük Hámori Csabát, az MSZMP PB tagját, a KISZ KB első titkárát, aki a nap folyamán érkezett Szófiába. A Bolgár Kommunista Ifjúsági Szövetség kongresszusán kedden szólalt fel Hámori Csaba. Átadta a KISZ Központi Bizottságának üdvözletét, s a magyar fiatalok nevében köszöntötte a tanácskozást. A KISZ KB első titkára a nap folyamán megbeszélést folytatott Andrej Bundzsulov- ml, a Dimitrovi Komszomol XB első titkárával a két if- úsági szervezet előtt álló leg- ontosabb feladatokról, együtt- nűködésük fejlesztéséről. Cremilszkih sajtótájékoztatója Előtérben ez európai biztonság Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára vezeti a szovjet küldöttséget a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének május 28—29-é\l, Berlinben sorra kerülő ülésén — közölte keddi tájékoztatóján Jurij Gremitszkih, a szovjet külügyminisztérium információs főosztálya vezetőjének első helyettese. A tanácskozáson várhatóan áttekintik a világon kialakult helyzetet, így az európai feszültség csökkentésének, a helsinki folyamat továbbvitelének kérdéseit, a nukleáris leszerelési intézkedéseket és a külpolitikai együttműködés további erősítésének módjait — mondotta. A szóvivő az iráni—iraki konfliktussal kapcsolatban rámutatott, hogy az összecsapás hevessége nem csökken, haA szocialista országok újságíróival szemben Egyoldalú amerikai korlátozás Egyoldalú megkülönböztető endelkezésekkel korlátozza a szocialista országok újságíróinak tevékenységét az Egyesült államok külügyminisztériuma. Az érintett országok nagykövetségeihez eljuttatott diplomáciai jegyzék szerint a szocialista országok — köztük hazánk — újságíróinak vissza kell szolgáltatniuk a külügyminisztérium épületébe szóló állandó belépőket, amellyel részt vehettek a minisztérium napi sajtótájékoztatóin. Ezentúl minden sajtórendezvényen csak előzetesen kért engedéllyel vehetnek részt, s csak meghatározott napszakban. A külügyminisztérium napi sajtótájékoztatói a külföldi tudósítók számára nyilvánosak, azokon eddig minden, a minisztériumhoz akkreditált tudósító szabadon részt vehetett, megfelelő igazolvány birMERENYLET Ismeretlen fegyveresek kedd reggel az egyiptomi fővárosban tüzet nyitottak az amerikai nagykövetség egyik diplomáciai rendszámú gépkocsijára, s a három utas közül kettőt, a külképviselet biztonsági szolgálatának tagjait könnyebben megsebesítették, majd elmenekültek. Az Egyesült Államok nagykövetsége bejelentette, hogy tovább erősítik az amerikai érdekeltségű épületek, valamint a személyzet védelmét. tokában. A korlátozó rendelkezés nem tartalmaz érdemi indokolást, és kizárólag a szocialista országok tudósítóit érinti. Az intézkedés további kihatásai egyelőre nem ismeretesek. Mivel eddig a külügymi- nisztériumi belépő megadása jelentette az alapot az egyéb akkreditálások — kongresszus. Fehér Ház — engedélyének kérelmezéséhez, kérdéses, hogy a továbbiakban ez miként valósul meg. A külügyminisztériumi intézkedéssel egyidejűleg korlátozták a tudósítók belépését a Pentagon sajtóirodájába is. nem erősödik, s ez veszélyt jelent a szomszédos országokra nézve is. A Perzsa-öbölben mind veszélyesebbé válik a hajózás. Ugyanakkor a feszültség növekedését a térségben az Egyesült Államok katonai jelenlétének növelésére kívánja felhasználni. A Szovjetunió szerint a jelenlegi körülmények között nagy jelentősége van a nemzetközi erőfeszítések, elsősorban az ENSZ keretei között tett lépések aktivizálásának az iráni—iraki konfliktus mielőbbi beszüntetése érdekében. A fegyverzetkorlátozás és a leszerelés kérdéseiről szólva, a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról kötött szovjet— amerikai szerződés 15. évfordulója alkalmából a szóvivő hangsúlyozta: a Szovjetunió e szerződés fenntartásáért, a benne foglalt intézkedésrendszer megerősítéséért száll síkra, s felszólítja az amerikai felet, hogy ne gyengítse, ne ássa alá ezt a szerződést. A Szovjetunióban netn zavarják az Amerika Hangja Rádió adásait — erősítette meg egyik válaszában a szóvivő. Ez a nyíltság erősödésének bizonyítéka — mondotta. A Szabad Európa és a Szabadság Rádió a CIA irányítása alatt áll, bomlasztó, a belső stabilitás aláásását célzó adásokat sugároz, ezért ezekre az állomásokra nem vonatkozik a zavarások megszüntetése — mondta. A szóvivő elítélte az amerikai külügyminisztériumnak azt a megkülönböztető gyakorlatát, hogy a Szovjetunió és több szocialista ország újságírói számára megnehezíti a minisztériumi sajtóközpont látogatását. Reagan egyelőre halogatja a végleges döntést A washingtoni héják követelése Amerikai szélsőjobboldali politikai szervezetek kedden felszólították Reagan elnököt: azonnali hatállyal mondja fel a rakétaelhárító rendszerekről megkötött szovjet—amerikai szerződést. A szerződés aláírásának 15. évfordulóján megtartott sajtókonferenciájukon azt követelték, hogy az Egyesült Államok jelentse be: él a hat hónapos felmondási idővel és annak lejártával semmisnek tekinti a szerződést. Ugyanakkor sürgették, hogy teljes erővel folytassák az új Brit választási küzdelem Kinncsk a támadások célpontja A brit kortesküzdelmek történetében is szokatlanul gátlástalan támadások pergőtüzébe került Neil Kinnock munkáspárti vezér atomfegyvermentesítési programja. A kormánypárt és a középutas szociáldemokrata-liberális ellenzék támadásához a muníciót a konzervatív Sunday Telegraph vasárnap közölt szenzációs „értesülése” szolgáltatta. A lap közölte, hogy a Munkáspárt hatalomra kerülése esetén az Egyesült Államok azonnal és önként kiürítené valamennyi brit földön levő támaszpontját. Bemard Rogers európai NATO-főparancsnok cáfolta ugyan a konzervatív újság állításait, de ez nem akadályozta meg sem a kormánypártok sem a szociáldemokrata-liberális ellenzéket, hogy e feltételezésre alapozzák lélektani hadviselésre emlékeztető kampányukat. Egy kedden közzétett közvélemény-kutatás adatai szerint a Munkáspárt 5 pontra megközelítette az élen haladó Konzervatív Pártot. típusú „űrvédelmi” rendszer kifejlesztését és a lehető legkorábban kezdjék meg az űrfegyverek telepítését is. A szerződést most 15 éve, 1972. május 26-án írták alá Moszkvában, s az amerikai szenátus még az év októberében ratifikálta. A Reagan- kormány 1985 októberében jelentette be, hogy álláspontja szerint a szerződés határoz- mányainak „széles körű” értelmezése lehetővé teszi az új típusú űrfegyverek kifejlesztését és kipróbálását, bár elismeri, hogy telepítésükre nem kerülhetne sor. A törvényhozás mindkét házában rendkívül kiterjedt ellenzéke van az ilyen értelmezésnek. Mint az általában a szélső- jobboldal nézeteit hangoztató The Washington Times kedden megírta, a kormány most úgy döntött, hogy tovább halasztja a „végleges” döntést a szerződés értelmezéséről, s ehelyett erőfeszítéseit arra összpontosítja, hogy meggátolja a törvényhozást a program lelassításában, illetve abban, hogy kötelezőnek mondja ki a rakétaelhárító fegyverekről megkötött szerződés szűkebb értelmezését. Tiltakozóhullám a rendőri brutalitás ellen Dél-koreai kormányválság VISZONYLAGOS A NYUGALOM Az elmúlt napok véres hindu—muzulmán összetűzései miatt Uttar Prades indiai szövetségi állam hatóságai kedden előzetes óvintézkedéseket tettek a további vallási-etnikai gyökerű lázongások megelőzésére. Betiltották a vallási szervezetek és politikai pártok találkozóit és nagygyűléseit, a fanatikus nézeteikről ismert vallási elöljárókat és politikusokat pedig kitiltották az olyan körzetekből, amelyekben kiéleződött a feszültség a két közösség között. A legvéresebb összecsapások színhelyén, Mirut városban viszonylagos nyugalom uralkodik. Az ottani, egy héttel ezelőtt kirobbant zavargásokban a legfrissebb jelentések szerint több mint százan vesztették életüket. Az óvintézkedések egyébként azért váltak szükségessé, mert hindu—muzulmán incidensek történtek Uttar Prades más körzeteiben is. Delhi óvárosában a rendőrség szerint „fokozatosan javul” a helyzet, néhány órára enyhítettek a kijárási tilalmon. A fővárosban a hindu és muzulmán csoportok utcai harcaiban nyolcán vesztették életüket. India lakosságának mintegy nyolcvan százalékát teszik ki a hinduk, muzulmánnak tizenkét százalék vaUja magát. Bizonyos szervezetek és pártok fanatikus jelszavak hangoztatásával saját hasznukra próbálják fordítani a többségükben nyomorúságos körülmények között élő tömegek vallási érzületeit. A dél-koreai rendőrség brutalitása ellen kibontakozott országos tiltakozás miatt kedden lemondásra kényszerült a dél-koreai kormány. Csőn Tu Hvan államfő a testületi lemondást azonnal elfogadta és új kormányt nevezett ki. Az új kabinet vezetője az elnök egyik tanácsadója, a 69 esztendős Li Han Kei lett. A korábbi miniszterelnökön kívül annak egyik helyettese, továbbá a belügyminiszter és az igazságügy-miniszter is távozott. Az államfő leváltotta az ország főügyészét és a titkosszolgálat vezetőjét is, A mostani kormányválsághoz az vezetett, hogy az év elején rendőrségi kihallgatáson halálra kínoztak egy 21 éves diákot. Az esetről készült hivatalos jelentés egyedi túlkapásnak tüntette fel az ügyet, de ezt az ellenzéken kívül a dél-koreai katolikus egyház vezetése is elutasította. A püspöki kar állásfoglalása után országszerte zavargások törtek ki, s az államfő jobbnak látta, hogy a kabinet néhány tagjának kicserélésével próbálja leszerelni a diktatórikus rendszer elleni tiltakozást. A hetedik éve hatalmon lévő Csőn Tu Hvan most alakította át 21. alkalommal kormányát.
