Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-27 / 123. szám
1987. MÁJUS 27., SZERDA 3 Tájékoztató aktuális kérdésekről Papok bákegyíílése Az Állatorvostudományi Egyetem jubileumán Tartalékunk a humán erőforrás Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára mondott üdvözlőbeszédet Az Allatorvostudományi Egyelem jubileumi ünnepségén — mint arról az 1. oldalon beszámoltunk — Pál Lénárd mondott iidvüzlőbeszédet. Az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte az egyelem tanárait és diákjait, s az Állategészségügyi Szolgálat dolgozóit. A magyar állatorvosok munkásságát méltatva utalt arra: az elért sikerekben meghatározó szerepet játszott, hogy a régi, kiváló professzorok nagy figyelmet fordítottak az oktatási, a kutatási és a gyakorlati munka szoros egységére; az egyetem mai vezetői — nagy elődeik munkásságának méltó folytatóiként — ápolják és erősítik ezt az egységet. A vásárvárosban Az ipar napja Kedden a beruházási javak szakvásárán folytatódott a szakmai rendezvények sorozata. Ezúttal ipari napot tartottak. Az Ipari Minisztérium meghívására már a kora reggeli órákban mintegy ötszáz vállalatvezető népesítette be a kiállítói standokat és Kapolyi László ipari miniszter vezetésével együttesen tekintették meg a járműipari, a műanyag- ipari kiállítást, a műszergyártók és a Szerszámgépipari vállalatok bemutatóit. A Magyar Tudományos Akadémia és az OMFB kiállításán tanulmányozták azokat a kutatásfejlesztési programokat, amelyek kapcsolódnak az ipari szerkezetátalakítási törekvésekhez. A tavaszi vásárt felkereste Berecz Frigyes miniszterelnökhelyettes, aki ipari vezetők és a Hungexpo vezetőinek társaságában körsétát tett a vásárvárosban. A Közép-Duna Vidéki Intézőbizottság tavaly is jelentős összegekkel támogatta az idegenforgalom feltételeinek javítását. Állami támogatásból kezdődött meg a Nógrád megyei Bánki-tó környezetének a rendezése is. S hogy érdemes volt erre milliókat áldozni, arról a bizottság tagjai maguk is meggyőződhettek, tegnapi ülésüket ugyanis a festői szépségű kis tó partján tartották meg. Belföldi turizmus A dr. Sághy Vilmos, nyugalmazott miniszter, a KDIB elnöke vezetésével megtartott be a tavalyi munkáról es az idei idegenforgalmi főidény feladatairól, valamint a pénzügyi támogatások odaítéléséről. A beszámoló és a szóbeli kiegészítés részletesen számba vette mindazt, amivel a Közép- Duna Vidék idegenforgalmi szempontból jelentős területei, települései gyarapodtak. Az intézőbizottság mindehhez — különböző forrásokból — mintegy 60 millió forinttal járult hozzá. Hasonló nagyságrendű az az összeg is, ami ebben az esztendőben rendelkezésre áll. A tervek között szerepel a belföldi turizmus fellendítése, s ehhez kapcsolódóan a fizetővendég-látás, a falusi turizmus és a turistaházak fejlesztése. Az idei idegenforgalmi idényre való felkészülésről, valamint a zöldség-gyümölps kereskedelem helyzetéről tanácskozott keddi ülésén — a siófoki Ezüstpart üdülőben — az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A képviselők — Nyers Rezsőnek, a bizottság elnökének vezetésével elsőként a Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatóját vitatták meg az idegenforgalom ez évi terveiről és a tervek megválód sításának feltételeiről. Az előterjesztésből és Vincze Imre belkereskedelmi miniszterhelyettes szóbeli kiegészítőjéből egyaránt kitűnt, hogy az idegenforgalom ma hazánk gazdaságának egyik legsikeresebb ágazata. Noha az alapvető cél a vendégfogadás minőségi feltételeinek javítása — és a bevételek ilyen módon való növelése —, azonban a vendégszám további gyarapodásával is számolni kell. A szálláshelyek gyarapítására a jelenlegi időszakban csak a fizetővendég-szolgálat bővítésével és a kempinghálózat fejlesztésével kínálkozik lehetőség. Egyetértve a vitában felszólaló Ábrahám Kálmán államtitkárral — az Országos A béke és barátság hónap eseményeihez kapcsolódóan. a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága, a megyei katolikus papi békebizottság és az egyházközi békebizottság rendezésében papi békegyűlést tartottak tegnap a Pest Megyei Tanács dísztermében. A megye egyházi személyiségeinek sorában ott volt Marosi Izidor, a közelmúltban kinevezett váci püspök, s elődje, Bánk József nyugalmazott érsek-püspök, valamint Aranyosi Zoltán zsinati tanácsos, az országos egyházközi békebizottság főtitkára. A gyűlés elnökségében foglalt helyet Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese és dr. Fogd Mihály, a HNF Pest Megyei Bizottságának titkárhelyettese. Kiss József kanonoknak, a megyei katolikus békebizottság titkárának, az Országos BékeA felszólalók arra is figyelmeztettek, hogy a belföldi turizmusról szólva nem szabad figyelmen kívül hagyni az életszínvonal alakulását, s ehhez kell igazítani a kínálatot. Csonka Tibor, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese, a KDIB alelnöke azt hangsúlyozta, hogy az idegenforgalom, a turizmus feltételei közül csak egy dolog az infrastrukturális háttér. Nagy gondot kell fordítani a vízminőségre is, hiszen ez az idegen- forgalom alapvetően a Dunára épül, a folyó jelenti a fő vonzerőt. Fontos tehát a partszakaszok rendezése, szabad strandok, úgynevezett belvizek kiSzakbizottsági keszámsió Dr. Sághy Vilmos, az intézőbizottság munkáját értékelő vitát összefoglalva kiemelte többek között, hogy a KDIB tevékenysége mellett rendkívül nagy jelentősége van a helyi kezdeményezéseknek, elsősorban az olyanoknak, amelyek az adott terület vezetőit és lelkes lokálpatriótáit tömörítik. Külön szólt a nyugdíjasok aktivitásában rejlő tartalékokról, s arról, hogy érdemes szorgalmazni a helyi egyesületek, baráti körök szerveződését. A továbbiakban az intéző- bizottság a nagymarosi vízlépcső környezetfejlesztési szakbizottságának beszámolóKörnyezet- és Természetvédelmi Hivatal és a Balatoni Intézőbizottság elnökével — a kereskedelmi bizottság állást foglalt amellett, hogy a vendégforgalom mértékét a Balaton természeti teherbíró képességének határán belül kell tartani, illetve a gazdasági szempontokkal egyenrangú tényezőként kell kezelni a természet- és környezetvédelmet. Az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága a zöldséggyümölcs kereskedelem helyzetéről szóló tájékoztató jelentésről tárgyalva megállapította, hogy termelési adottságaink. a jelenleginél jobb ellátást tennének lehetővé. Változatlanul sok feszültség forrása a termelő- és felvásárló szervezetek közt a szerződéses fegyelem hiánya. Több képviselő javasolta, hogy az egyenletesebb ellátás és az indokolatlanul nagy árrések megszüntetése, a termelő és a fogyasztó közötti út rövidítése érdekében fordítsanak nagyobb gondot — és lehetőség szerint több anyagi forrást — a városi és községi piacok hálózatának fejlesztésére. Az ülésen felszólalt Polgár- di József Pest megyei képviselő is. tanács tagjának megnyitója után Sarkadi Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese aktuális kül-, bel- és egyházpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót, különös tekintettel a béke megóvására, a leszerelésre. Az előadásból és a hozzászólásokból is kitetszett, hogy a hosszú történeti út eredményeként van jelenük és jövőjük a hívőknek ebben a társadalomban, akik részesei a szocializmus építésére. létrejött politikai szövetségnek. A világ- és egyházpolitikai kérdéseken kívül szó esett az ország, a megye további fejlődéséről, a gazdasági és társadalmi gondokról, s arról, hogyan járulhatnak hozzá ezek megoldásához az egyházak. A papi békegyűlést Juhász Sándor református esperes, a megyei egyházközi' békebizottság elnöke, az Országos Béketanács tagja zárta be. ját hallgatta meg az eddig végzett munkáról. Dr. Bérezik Árpád akadémikus, az MTA Vácrátóti Botanikai Kutatóintézetének igazgatója, a szakbizottság elnöke elmondta, hogy a KDIB elnöksége által tavaly létrehozott 'ad hoc jellegű bizottság feladata volt a vízlépcsővel kapcsolatos, az idegen- forgalom szempontjából is jelentős problémák fölmérése, ezek megoldásának lehetőség szerinti elősegítése. Természeti értékek A bizottság ennek a célkitűzésnek elegét tett, különösen ami a feszültségek föltárását illeti.' Az már a testület jellegéből .következik, hogy sok; esetben nem szolgálhatott megoldási javaslattal, de valójában ez nem is feladata. Megállapították például, hogy a vízlépcsőhöz' kapcsolódó idegenforgalmi létesítményekhez hiányzik az anyagi fedezet. Az természetes, hogy a beruházó elhárítja ezeknek a költségeknek a vállalását, de ugyanakkor más sincs, aki erre képes lenne. A bizottság elnöke bejelentette. hogy munkájukat elvégezték, s ezzel működésüket beszüntetik. A beszámolóhoz kapcsolódó hozzászólásokból azonban az derült ki, hogy célszerű lenne, ha a bizottság — esetleg módosított célokkal — tovább működne. Ezt a javaslatot az intézőbizottság egyhangúlag elfogadta, hangsúlyozva. hogy át kell gondolni a célkitűzéseket, s olyan programot kell kidolgozni, amely az egyéb, ebben a témában érintett bizottságok tevékenységi körét nem fedi, s élőreviheti a táj természeti értékeinek védelmét. A történelmi múlt méltatása után szólt arról, hogy a korszerű állattenyésztés szükségessé tette az egyetem jelentős fejlesztését. A céltudatos tevékenység eredményeként kialakultak azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő színvonalú állatorvosképzést hazánkban. A fejlesztés több évtizede folyamatos, és ez kézzelfogható bizonyítéka annak is, "hogy a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium elismeri és támogatja az egyetemen folyó eredményes tevékenységet. A KB titkára ezután a gazdaságfejlesztés mai teendőit elemezve elmondotta: a jelen időszakban a legfontosabb tennivalók a társadalmi termelés hatékonyságának radikális javításával, a forrásképzés és elosztás egyensúlyának megteremtésével kapcsolatosak. A társadalmi termelés hatékonyságának javításában meghatározó tényező a termelési struktúra megalkuvásoktól mentes, késlekedés nélküli és megfontolt átalakítása. Ebben az átalakításban — amely egyébként nem egyszeri, hanem szükség szerint rendszeresen megújuló és konfliktusokkal járó feladat — döríló fontossága Van a' műszaki fejlesztésnek, a technológia korszerűsítésének, és annak a szellemi infrastruktúrának, amit a tudományos kutatás, az oktatás, a képzés és a továbbképzés teremt meg. Átfogó reformokra, a régi módszerek feladására és új stílus kialakítására van szükség ahhoz, hogy a társadalmi rendszerünkben meglévő jelentős tartalékokat feltárhassuk, hasznosíthassuk. Amikor a tartalékokról szólok, akkor nem egyszerűen csak az anyagi erőforrásokban, hanem sokkal inkább a legfontosabb termelési tényezőben, a humán erőforrásban rejlő gazdag lehetőségekre gondolok. Ezek a lehetőségek elsősorban nem a munka mennyiségének növelésével, hanem a munka minőségi jegyeinek javításával, a tudás, az alkotó tett megbecsülésével, az egyéni teljesítmények szabad kibontakoztatásával hasznosíthatók. , Pál Lénárd ezután beszélt arról, hogy a társadalmi, gazdasági kibontakozáshoz alapvető prioritásaink szűkítésére van szükség. Elsődleges fontosságú a gazdaság szerkezeti átalakítása és az ehhez nélkülözhetetlenül szükséges műszaki fejlesztés. Az összes többit ennek a fő prioritásnak kell alárendelni, úgy azonban, hogy azok viszonylagos háttérbe szorítása ne veszélyeztesse magának a fő prioritásnak az érvényesülését. Vonatkozik ez mindenekelőtt az adósságállománynak és általában a népgazdaság egyensúlyi helyzetének a kezelésére. Világosan látnunk kell, hogy az egyensúlyi követelmények túlzottan merev érvényesítése akadályozhatja a struktúra átalakításához szükséges műA növénytermelési szakemberek napjainkban nagy terhet kell hogy a vállukra vegyenek, hiszen egyre inkább arra kell törekedni, hogy itthon lehessen megtermelni az eddig valutáért beszerzett szóját és egyéb fehérjedús' takarmányokat. Már 15 éve annak, hogy az állati eredetű takarmányokat megfelelő növényi tápanyagokkal váltották fel hazánkban is, egyelőre azonban a szükséges mennyiségnek csak kis hányadát sikerül saját termelésből fedezni. Matos Lászlóval, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Pestvidáki Területi Központjának főnökével a hazai fehérjeprogramról beszélgettünk. — A napokban voltam egy főmérnöki konzultáción, ahol ugyancsak jelentős szerepet szántak a program ismertetésének és a lehetőségek megvitatásának. Eddig azonban főleg elméleti előrelépésről beszélhetünk, ugyanis a velünk kapcsolatban álló gazdaságok igényei nem sokat változtak az elmúlt évekéhez képest. Említésre méltó előrelépésről ezek szerint nem is beszélhetünk? — A vállalatunk mindent elkövet, hogy a jövő évi — remélhetőleg nagyobb — igényeket ki tudja elégíteni vetőmagokból, s ennek érdekében a tavalyinál kétszer nagyobb területre, pontosan 600 hektár takarmányborsóra szerződtünk, de csillagfürtből és lóbabból sem lesz hiány. Ebben az évben először szójával is elkezdtünk foglalkozni, igaz, egyelőre csak 5 hektáron termeltetünk. Bízunk abban, hogy a következő években növekszik a szójaigény is, Hiszen a megye adottságai megfelelnek ennek a növénynek. Egyedül megoldani a megye ellátását nem lehet könnyű feladat. Együttműködésre nincs lehetőség? — Ez év februárjában megkerestük a megyei gabonaforgalmi vállalatot, de ők akkor nem tudtak semmi biztosat mondani, hiszen még nagyon kezdeti stádiumban volt ez a program. Egyébként mi csak a vetőmagellátással foglalkozunk, hiszen ez a fő profilunk; de ha szükség lesz rá, természetesen gazdasági hasznosítás céljára is termeltetünk a partnerekkel. — Milyen támogatást adnak azoknak a gazdaságoknak, akik részt vesznek a fehérjedús növények termesztésében? szaki fejlesztést és technológiai korszerűsítést. Ugyanakkor az egyensúlyi követelmények figyelmen kívül hagyása súlyosan veszélyeztetné a gazdaság szerkezetének átalakítását. A fő prioritás érdekében átmenetileg szűkíteni kell a fogyasztást, ami természetesen konfliktusok forrása lesz, ám be kell látnunk, hogy konfliktusok nélkül nincs kibontakozás, s nem lehet megalapozni a felemelkedés feltételeit. A továbbiakban azzal foglalkozott, hogy a gondolkodás- mód jelentős átalakítására van szükség. Világossá kell tennünk, hogy az értéktermelés fokozásának követelményei meg kell hogy előzzék a javak elosztásának és elfogyasztásának bővítését szorgalmazó igényeket. A hangsúlyt az anyagi források növelésére kell tenni. El kell érni, hogy kialakuljanak azok a feltételek, amelyek között a gazdasági szervezetek számára létkérdés a jövedelmezőséget növelő racionális gazdasági cselekvés. Ennek érdekében számos területen — elsősorban a gazdasági szervezetek működési feltételeiben, az irányítás rendszerében — jelentős változásokra van szükség. — Sajnos mi hátrányos helyzetben vagyunk, ugyanis nem kaptunk s ebből kifolyólag nem is adhatunk felárat a termelőinknek. Néhány vállalat ugyanis állami támogatással tudja ösztönözni a termelőket, sajöb's éá nekünk nem áll módunkban. — Néhány szakember véleménye szerint az országban termelt takarmányok gyengébb minőségűek, vagyis termőképességben és fehérjetartalomban elmaradnak az importtakarmányoktól. Ha ez így van, akkor is megéri az olcsóbb, de gyengébb hatásfokú növényekkel foglalkozni? — Ez csak részben igaz, a takarmányborsó esetében például semmiféle különbség nincs. A szójánál valóban tapasztalható eltérés, de a szakemberek igyekeznek a legjobb fajtákat meghonosítani, illetve a termelési rendszerek palettájára felvenni. Egyébként önmagában a minőségi különbség nem sokat jelent, megfelelő takarmánykeveréssel ki lehet küszöbölni ezt a problémát. Az állatok súlygyarapodásában azonban a legnagyobb jelentőséggel a megfelelő aminosav-garnitúra bír, s ezt nemcsak a szójával lehet megoldani. — Véleménye szerint hazánkban már megteremtődött a szakmai, illetve műszaki feltétele annak, hogy a korábban felhasznált állati fehérjék helyett a gazdaságok és a kistermelők az előbb említett növényi táplálékokat hasznosítsák az állatokkal? — A feltételek részben megvannak, hiszen sok nagyüzemben számítógépes takarmány-összeállítást alkalmaznak, s ennek megfelelően saját termelésű növényeket használnak fel. A kistermelőknél más a helyzet, ugyanis közülük nem sokan rendelkeznek komputerrel, s általában úgy vélik, hogy az olcsóbb takarmánnyal kifizetődőbb az állattartás. Ez pedig a húsminőség rovására megy. Végül engedtessék meg egy megjegyzés az elhangzottakhoz: igaz ugyan, hogy a vetőmag-termeltető vállalat kimutatása szerint ebben az évben 173 tonna fehérjedúsnak mondható takarmánybor- só-vetőmagot igényeltek a gazdaságok, s ez a tavalyihoz képest több mint 600 százalékos előrelépést jelent, de vajon mit fognak érezni ebből a kistermelők, akik az állatállomány felével rendelkeznek? (Bánsági) M. N. P. Galvanizáló Ceglédről Szovjet exportra, galvanizálóberendezést gyártanak a ceglédi Vasipari Ivtsz-nól. Malizs János lakatos a tartókeretek áramellátását ellenőrzi a berendezésen. (Vimola Károly felvétele) Az idegenforgalom feltételeinek javítására A KDIB támogatása hatvanmillió ülés fjő napirendi j>or$jaként_ PfdißÜ: TSOiog főttíká rszámőté alakításja. elsősorban a víz- i hépCTŐ’^feraishez HtápcsoIódVa. Országgyűlési bizottság tárgyalta Javuíhat a zöldségellátás Sikerül-e az importkiváltás? Fehérjedús takarmányok
