Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-27 / 123. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 123. SZÄM Ára: 1,110 forint 1987. MÁJUS 27., SZERDA Alkotó koxSssétf »Hogyan kell dolgoz- fihSKOJO KöiMaacy nunk, meddig kell felmondás tOl€Bsw még időről időre bi­zonyítanunk, hogy végre megszűnjön a létbizonytalan­ság ?” 15. OLDAL) „■ • • ka a szülők jobban fon- reigeienves toLóra veszik a körülmé­egy tanar ellen nyékét — vagy az általános iskola igazgatója saját hatáskörében tisztázza__a történ­teket — nem kerül sor egy feddhetetlen életű pedagó­gus meghurcolására.” (6. OLDAL) Mihaiii Gorbacsov bukaresti beszéde A reform nyíltsággal párosul A hivatalos, baráti látogatá­son Bukarestben tartózkodó Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedd délelőtt a román államtanács székhá­zában folytatta hivatalos tár­gyalásait Nicolae Ceausescu- val, az RKP főtitkárával, köz- társasági elnökkel. E második megbeszélésükön áttekintették a világpolitika számos fontos problémáját, valamint a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom időszerű kérdé­seit. Ezután az SZKP KB főtit­kára a román vezető társasá­gában felkereste a bukaresti „Augusztus 23.” Fémipari Kombinátot. A csaknem 20 ezer dolgozót foglalkoztató kombinát Románia egyik leg­nagyobb gépipari vállalata. A motorok és kohászati berende­zések legfőbb vásárlója a Szovjetunió. A többórás gyár- látogatás első részében Mihail Gorbacsov találkozott a válla­lati tanács tagjaival, majd megtekintette a kombinát több termelőegységét. Délután román—szovjet ba­rátsági nagygyűlést tartottak Bukarestben az államtanács palotájának kongresszusi ter- t Folytatás a 2. oldalon) Az Állatcrvostudományi Egyetem bicentenáriumán Elismerés vörös zászlórenddel Kedden, az építők Rózsa Fe­renc székházában rendezték meg a 200 éves Allatorvostudo- mányi Egyetem jubileumi ün­nepségét. Az elnökségben he­lyet foglalt Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Köpeczi Béla akadémikus, művelődési mi­niszter, Medve László egészség- ügyi miniszter és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Ott volt Juan Figue­roa, az Állatorvos Világszövet­ség elnöke. Az ünnepség te 24 országból mintegy ibO vendég érkezett. A jubileumi ünnepséget dr. Kovács Ferenc akadémikus, az egyetem rektora nyitotta meg. Megemlékezett az oktatási in­tézmény alapítójáról, Tolnay Sándorról és tudós munkatár­sairól, akik nagy képességgel és tehetséggel rakták le a ma­gyar állategészségügy szelle­mi alapjait. A megnyitó után Losonczi Pál mondott köszöntőt. Szólt arról, hogy az intézmény fejlődésé­nek az egykori állatgyógyásza­ti tanszéktől a mai önálló egye­temig vezetett pályája jól ér­zékelteti annak a tudomány­nak és az ügynek a fontossá­gát, amelyet művel és szolgál. Azért tudott és tud maradan­dót és értékállót alkotni, mert a hazai állatorvosképzést és állategészségügyet mindig az időszerű kérdések megoldására irányuló törekvés jellemezte. Losonczi Pál bejelentette, hogy a 200. évforduló alkal­mából az Elnöki Tanács a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjét adományozta az Állat­orvostudományi Egyetemnek, értékes munkássága, az állat­A Munlsa Vürcs Zászló Érdemrendet adta át Losonczi Pál dr. Kovács Ferenc rektornak orvostudomány és állategész­ségügy fejlesztése, valamint az áliatorvosképzés terén elért kimagasló eredmények elisme­réséül. Az Elnöki Tanács el­nöke a kitüntetést a Minisz­tertanács által adományozott' jubileumi oklevéllel égyütt ad­ta át' dr. Kovács Ferencnek. Ezután Pál Lénárd mondott üdvözlőbeszédet, amelyet a 3. oldalon ismertetünk. A továbbiakban Losonczi Pál. kitüntetéseket adott át a hazai állatorvostudomány je­les képviselőinek. Kiemelkedő munkásságuk elismeréseként az Elnöki Tanács a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta dr. Kovács Ferenc akadémikus­nak, az Állatorvostudományi Egyetem rektorának: az Ápri­lis Negyediké Érdemrendet kapta dr. Horváth György egyetemi tanár, az egyetemi pártszervezet titkára; a Mun­ka Érdemrend arany fokozatá­val tüntették ki dr. Kami Gyu­la egyetemi tanár, rektorhe­lyettest. A jubileumi ünnepség al-, kalmábó! hazai és külföldi tiszteletbeli doktorok avatásá­ra is sor került. A bicentaná- rium alkalmából ma az Állat­orvostudományi Egyetemen tudományos ülésszak kezdődik. Belvízvédelmi készültség Megteltek a csatornák Belvíztavak szerte a határban Az elmúlt napok esős időjá­rása a mezőgazdákon kívül a vízügyi szakembereknek is feladta a leckét. A rövid idő alatt lehullott 100—150 milli­méter csapadék komoly gon­dokat okoz a Közép-Duna-völ- gyi Vízügyi Igazgatóságnak is. Gráczer Imrétől, a belvizes csoportvezetőtől megtud fűk, hogy tegnaptól másodfokú bel­vízvédelmi készültséget ren­deltek el a megyében. Erre azért volt szükség, mert az esőzések következtében a föl­dek és a belvízelvezető csator­nák teljesen fel vannak töltőd­ve, valamint a Duna vízszint­je is jócskán megemelkedett. A zsilipek elzárásával egy időben üzembe helyezték a szunyog- pusztai szivattyútelepet. Ezen­kívül még öt helyen szivaty- tyúzzák a vizet, s így az össz­teljesítmény 16 köbméter át­emelése másodpercenként. A nagy teljesítményű telepek működtetése azért szükséges, mert minden csatorna túl van telítve, s az óriási vízmennyi­séget a Ráckevei (Soroksári)- Duna-ágba kell terelni. A ké­szültség előreláthatóan egy hé­tig tart, ha az időjárás nem okoz további meglepetéseket. Ez alatt az idő alatt várhatóan több mint kétmillió köbméter Megyei megnyitó Erden Péntektől könyvhét ( Az ünnepi könyvhét programjairól és kiadványairól tá­ji jékoztatta tegnap Zentai Péter László, a Könyvvilág fe­lelős szerkesztője a sajtó képviselőit a Magyar Könyv­kiadók és Könyvterjesztők Egyesületének székhazában. Az országos megnyitó május 29-én Nyíregyházán lesz, s Berecz János, az MSZMP KB titkára tart ünnepi beszé­det. idén ,74 könyv jelenik összesen egymillió 809 ezer példányban. Egy-egy kö­tél átlagára 57 forint 50 fillér. A könyvhét ideje — június 6-ig — alatt az országban min­denütt — így Pest megyében is — könyvtári napokat ren­deznek. Ezek keretében több mint hatszáz író-olvasó talál­kozóra is sor kerül majd. A könyvheti ajánlólistán szereplő művek közül egy ki­advány — Berend T. Iván: Válságos évtizedek című mun­kája — még nem készült el a nyomdában, ezért ez csak kés­ve kerülhet az olvasók kezébe. Az elmúlt esztendő irodalmi termését jól tükröző, népsze­rű antológiák, a Körkép, a Ri- valda és a Szép versek a könyvhét ideje alatt fétáron kaphatók. Tartalmilag, esztéti­kailag magasabb igényű az idén mindhárom kiadvány, mint az elmúlt években volt. bői. bizonyára nagy érdeklő­désre tart majd számot Sütő András Advent a Hargitán cí­mű, három színművet közre­adó kötete, A lélek visszatér című szovjet novellaantoló­gia, Sarkadi Imre Párbeszéd az idő dolgairól című, kiadat­lan írásokat tartalmazó köny­ve. s bizonyára sláger lesz az ismeretlenség homályába bur- kolódzó Csokonai Lili Tizen­hét hattyúk című regénye. A világirodalom remekei közül figyelmet érdemel két Nobel- díjas író műve: Samuel Beckett Molloy-Malonc meghal — A megnevezhetetlen és Wole So­yinka Aké — A gyermekkor évei című regénye. ★ Az. ünnepi könyvhét Pest megyei megnyitója ebben az esztendőben Érden lesz. a vá­rosi könyvtár udvarán, má­jus 30-án, szombaton délután öt órakor. Az ünpepi beszédet Tallózva a gazdag kínálat- Jókai Anna írónő tartja. K ’ ereken negyedszázad alatt kilencezer fővel nőtt meg Vác lakos­sága. Tartsuk ezt soknak, kevésnek, vagy éppen elfo­gadható arányú gyarapo­dásnak? Elkerülhetetlen a kérdésre kérdéssel felelés. Mihez képest mérünk? A hatvanas évek elejének 27 ezer főnyi népessége, meg a jelenlegi 36 ezres létszám között yalójában az húzódik meg, hogy a városba két-három község- nyi ember ment. A tele­pülés illetékes szakemberei ma azt mondják, a jelek szerint az ezredfordulóra sem lesz nagyobb a város népessége 39-40 ezer fő­nél, a mostani évtized vé­gére pedig 37-37,5 ezres lélekszámmal dolgoznak a tervezésnél. A korábbi, vi­szonylag gyors — bár a megye települései egy ré­széhez képest közepes se­bességű — népességnöve­kedésnek ezek szerint vége. Ideje is, hogy így legyen, sóhajtanak sokan, főként azok, akik őslakóként még — az ötvenes évek végéig — élvezték a klasszikus kisváros légkörét, szoká­sait, életritmusát. A kis­városnak voltak előnyei, de hátrányai sem kicsinyek! Valójában akkor alakult ki — elsőként a fővárosba be­járva — az ingázásnak az a mértéke, amely ma is jellemző, s amellyel a szak­emberek a foglalkoztatás­ban továbbra is meghatá­rozó tényezőként számol­nak. Vannak azonban jelei valami újnak. A főváros, elsősorban annak ipara már nem igényli olyan korlátlanul a munkaerőt, mint öt vagy tíz esztende­je. szemben a korábbiak­kal tehát, a helyi munka- lehetőségeknek megnőtt. és nő a becsülete. S ugyan még nem jellemző, de már egyre több 'helyen tapasz­taljuk: a városban is el-el- tűnnek a gyárak, a vállala­tok bejáratai elől az eddig elmaradhatatlannak látszó táblák, felveszünk ... Rio­gatnánk a felkerekedőket, a munkahelyet változtatni akarókat? A tény említése nem ilyen átlátszó trükk eszköze, a munkahely meg­választása ugyanis — meg­győződésünk — olyan ál­lampolgári jog, amelyet senki sem vonha,t kétség­be. Csakhogy van valami, amiről hosszú-hosszú esz­tendőkön át nem esett szó, s ez az a jog, amelyet a munkaadó gyakorolhat. A munkavállaló megválasztá­sának joga. A kettő együtt ér valamit, holott eddig csak az első, a munkahely megválasztásának — szinte korlátlan — joga létezett a gyakorlatban, a másik nem. A hatvanas évek gyors iparosodása vitte, vonzotta vizet fognak átszivattyúzni a szakemberek. A megyében kö­rülbelül 500 hektárnyi terüle­ten tapasztalható elöntés, ám ennek csak töredéke a belvíz, ugyanis a talajba folyamatosan szivárog be a csapadék. A leg­kritikusabb helyzet a mélyen fekvő részeken alakult ki. el­sősorban Szunyogpuszta, Apaj- puszta, Kiskunlacháza és Döm- söd körzetében. Összesítő jelentés Az áruforgalomról A Belkereskedelmi Minisz­térium áruforgalmi jelentése szerint az év első négy hó­napjában a kiskereskedelem forgalma 180,8 milliárd forint volt. Folyó és összehasonlító árakon egyaránt a vegyes iparcikkek értékesítése az át­lagosnál jobban növekedett. Áprilisban a kiskereskedelem értékesítése meghaladta az 50 milliárd forintot. Ebben a hó­napban leginkább az élelmi­szerek és élvezeti cikkek for­galma növekedett. A jelentés szerint az élelmiszerek iránt megnyilvánuló igen élénk ke­resletet kevés kivétellel kielé­gítette a kereskedelem. A szokásosnál hidegebb ta­vaszi időjárás miatt nem volt nagy az érdeklődés a tavaszi és nyári ruházati cikkek iránt. A vegyes iparcikkek köré­ben javult az ellátás porszí­vókból, hazai hűtőszekrények­ből, villanybojlerekből és alu­míniumedényekből. Továbbra sincs elegendő hazai automa­ta mosógép, s egyre kevésbé kapható fekete-fehér televízió. A bútorok körében nincs elég elemes szekrénysor, gyermek­bútor és kellő választékban kárpitozott garnitúra. A Tüzép-telepeken április­ban elegendő szilárd tüzelő­anyag állt a vásárlók rendel­kezésére. Még nem az MO-ás autópálya épül Szerződés leletmentésre A Budapesti Történeti Mú­zeum régészeinek már nagy gyakorlata van az útépítés előtti leletmentésben. Az Mll-es munkálatai, a Fló­rián téri csomópont építése számtalan régészeti emléket hozott felszínre, s a szakembe­reknek nem kis fáradságába került, hogy az épületmarad­ványokat megőrizhessék. Az MO-ás autópálya kivite­lezői előtt most ismét régé­szek járnak. Tegnap délután írta alá a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, dr. Szé­kely György és az UTIBER igazgatója, dr. Szentirmai Ist­ván azt a szerződést, amely­nek értelmében a beruházási hitelkeretből négymillió forin­tot adnak át a múzeumnak a leletmentésre. A tervek szerint a régészek az első 14 kilométeres szaka­szon hét nyilvántartott lelőhe­lyen tárják föl a múlt emlé­keit. Az MO-ás körgyűrű építése — o tegnap elterjedt hírrel szemben — még nem kezdő­dött meg, csupán az M5-ös autópálya csomóponti hídjá­nak cölöpözéséhez fogtak hoz­zá. JELEK Vácra a munkaerőt, e vele a letelepedni kívánó csalá­dokat. Valójában ekkor nőtt meg ugrásszerűen a lakosság. Az idő múlását jól érzékelteti, hogy a me­gye valamennyi városát fi­gyelembe véve, itt a leg­inkább elöregedettek az ipari üzemek gépei, beren­dezései. A ma már ötven­százalékosnál is alacso­nyabb nettó érték — a bruttó értékhez képest — jól mutatja, a megújulás késett és késik, de most már egyre égetőbb. S ha erre végre mód teremtődik — olyan áron is, hogy akadnak esetleg menthetet­len. azaz felújításra nem kerülő ipartelepek —. ak­kor joggal feltételezhető: kevesebb emberre lesz szükség, mert a korszerű berendezések csökkentik az éiömunkaigényt. Ennek következményei, hatásai halvány jelként ott vannak már abbari a szá­mításban, hogy a város lakossága századunk végére 39-40 ezerre liő csupán, amint annak is lelhetők már ma jelei, ami a ter­mészetes szaporodás és a bevándorlás közötti jelen­legi nagy különbség ki­egyenlítődését ígéri. A vá­rosban ugyanis ma hét­szere) nagyobb a beván­dorlás mértéke, mint az él- veszületések adta szaporu­laté, s ez az arány hosszú távon nem tartható fenn, mert hatalmas összegű hát­térágazati fejlesztéseket kö­vetelne. Jelei vannak tehát annak, hogy a város — nem valami befelé fordu­lási ösztönnek, hanem ob­jektív gazdasági változá­soknak engedve — a magá­hoz vonzás helyett most már a szerkezeti, a minő­ségi változtatásokat érvé­nyesíti a foglalkoztatásban, aminek természetesen nyo­ma lesz a népesség alaku­lásában, ennek ott lesz a jele, jegye a településfej­lesztés szinte valamennyi területén. L ehetőséget kell terem­teni ennek a hármas tagozódásnak a szoros összekapcsolására, azaz ar­ra, hogy — megengedve a leegyszerűsítést — a város kínálta életkörülményekben tükröződjék a foglalkozta­tásban végbemenő változás, s hogy ezek együttes hatása úgy formálja a népesség számát, hogy abban érvé­nyesülhessen az egészséges önkorlátozás. Ami persze feltételezi — megköveteli! — a városkörnyéki tele­pülések mainál gyorsabb, átfogóbb fejlesztését, hiszen a város ezen á módon kerülheti el az anyagi for­rások oldaláról fedezhetet­len népességgyarapodást. Ennek azonban ma még a kelleténél kevesebb jelét látni. Mészáros Ottő 4

Next

/
Thumbnails
Contents