Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-25 / 121. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA m*<--fi. - —.—■—,—- - - _■ ______________ __________________ . X XXI. ÉVFOLYAM, 120. SZÄM 1987. MÁJUS 25., HÉTFŐ Alfeertirsa, Szabadság Tsz Sikeresebb gazdálkodás a céljuk | A Dolina dimbes-dombos vidéke eső utáni napsü­f tésben ragyog. Az üdezöld berek felett egy egerésző $ ölyv puha szárnycsapásokkal repül, majd eltűnik a te- ^ kintetünk elöl. Itt-ott még virítanak a völgy védett % virágai. A természetvédelmi területtel nincsen gond, £ ám az albertirsai Szabadság Tsz szántóin annál több £ a teendő. Igaz, hogy a kukorica szépen sorol, a dinnye- £ palánták is a szabadban élvezik már az aranyat érő £ esőt és az éltető napfényt, de van még, ahol nem tün- 4 tették el a szántók sebeit. Gyerekeket segélyeznek Emberségük követendő Diákok, figyelőm! Ismerkedés a számítógéppel A számítógépek használata iránt egyre nagyobb az érdek­lődés az ifjúság körében. Mind többen szeretnék elsajátítani kezelésüket. Ezt látva, a KISZ Cegléd Városi Bizottsága szá­mítógépes tanfolyamot indít. Június 29-től július 10-ig ösz- szesen hatvan tanítási óra ke­retében ismerkedhetnek meg az általános iskola felsőtago­zatos diákjai és a középisko­lások a Basic-programozásl nyelvvel. A hallgatók szükség szerint a tanítási napokon ebédre is befizethetnek. A tanfolyamot a Bem József Ipari Szak­munkásképző Intézetben tart­ják és június 5-ig jelentkez­hetnek az érdeklődők a KISZ városi bizottságán. Színház Nincsen szezon nő nélkül — ezzel a címmel mutatkozik be a Vidám Színpad Ceglé­den, május 25-én 17.30 és 20 órakor a művelődési központ­ban. A fellépők között lesz Bodrogi Gyula, Hernádi Ju­dit, Straub Dezső, Nyertes Zsuzsa, Katona János és Fa­ragó Vera is. Fűnyíró a betonon Cegléd a hazai lapokban mert könyékig olajosán nem lehet füvet nyírni. Valamire­való honpolgár ad az ilyenre. S közben a csodagép egyenle­tesen dorombol. Jobb mint új korában. Gyorsan kezet mos­ni... ! Roppant gyanús. Túlságosan finoman jár a motor. Hát ez nem igaz! Csak a fia állíthat­ta le. Hamarosan tisztázódik, hogy ez kizárt dolog, mivel ö a szomszédban játszik. Aztán minden megvilágosodik. Vala­mi tócsa bűzlik a fűnyíró alatt. Oh, a benzin! Nem csoda, hi­szen kiesett egy kis csavar. Mindjárt visszacsavarja. Laza káromkodás röpköd a levegő­ben. Ez a felforrósodott bestia megégette az ujját. Benzint tölt. Egy-két profi mozdulat és máris morog a gép. Neki engedi a fűnek. Alom vele dolgozni. S ő ezt becs­mérelte ... A fene egye meg! A diófa alatt hogy virgoncko- dott ez az átkozott — igaz, ott csupán három-négy centis a fű. Még ilyet! Ebből elég, gye­rünk a betonra, ott mindjárt pajkos lesz. Egyáltalán muszáj ezt a füvet ma lenyírni? Nem is olyan nagy még. Azért újra beindítja a motort. Isteni a hangja. Hogy ezzel holnap mekkorát alakít! Ideje leállí­tani. minek zabálja fölöslege­sen a benzint. Ma éjjel nyu­godtan lehet aludni, mert en­nek a fűnyírónak semmi baja. A betonon. F. F. Indiai diák Május 26-án, kedden este hat órakor a ceglédi Kossuth Mú­zeumban Indiát bemutató szí­nes diáit vetíti az érdeklődők­nek Nánási Iván fotográfus. Jégverés után Nem elég, hogy a kemény tél alatt az őszi telepítésű lu­cerna kifagyott, bajt okozott az árpában és a búzában, most meg a tavaszi jégeső pásztázta, paskolta földjein­ket. Elverte a vetőmagnak szánt árpát, ötven hektár bú­zát is károsított, de a burgo­nya- és a lucernatáblák egy részét sem kímélte. Az újból hasznosítandó terület így vagy 200 hektárra rúg. A tsz ve­zetősége — látva az előre nem számított elemi csapásokat — kénytelen volt az egyébként is szerény nyereségtervet a felére csökkenteni. Beérnék már három és fél millió fo­rint tiszta eredménnyel is. Nagy Gábor, az újonnan választott elnök a gazdaság előtt álló közeli és távoli teendőket sorolja. A belső tartalékok zömét már mozgó­sították, és számos fontos lé­pést tettek az előző időszak­ban. A téli fűtést a fahulladék hasznosítására alapozták, op­timálisabb műfrágyá-felhasz- nálást vezettek be, felszámolták a korszerűtlen gyümölcsöst, megszüntették a sertéste­nyésztést, magánszemélyeknek adva bérbe a telepet. Orsógó- üzemet létesítettek és árunö­vényként bevezették a napra­forgó termesztését. Most az üzem- és munka- szervezés javításával, odaadó munkával, nagyobb hatékony­sággal, megalapozott közgaz­dasági elemzéssel lehet ötről a hatra jutni. Később majd a belső szerkezeti átalakítás­nak kell következnie és a ve­zetőknek számos új módszert kell meghonosítaniuk. A növénytermesztés lehető­ségeit szűkítik a homokterü­letek és az erodált dombolda­lak., A termőhelyi adottságok ismeretében kell kiválasztani a növényfajtákat. Az idén több mint 200 hektáron ve­tettek napraforgót. Ebből 6 milliós árbevételt remélnek. Ki kellene használniuk a hű­tőház közelségét, elsősorban szántóföldi zöldségfélék, ubor­ka, paradicsom, paprika, gyö­kérzöldség meghonosításával. Erre fel kell készülni mind szakmailag, mind a szüksé­ges eszközök előteremtésével. Az öntözést szélesebb körben alkalmazzák, helyreállítják az öntözőfürtöt, igénybe veszik a kutak vizét. Értékes szarvasmarha-állo­mány van a birtokukban, amely a jelenlegi tehenen­ként fejt évi 5000—5200 liter tejnél többre lenne képes, ha megfelelő tartástechnológiát tudnának kialakítani. Az el­avult telep erre nem alkal­mas. Nem a gondozókon mú­lik, hiszen valamennyien lel­kiismeretes, hozzáértő, állat­szerető emberek. A Taurina rendszer bevo­násával rekonstrukciós terve­ket készíttetnek és megpá­lyázzák a világbanki hitelt meg az igénybe vehető támo­gatást. A tejház és az istál­lók részleges karbantartása már megkezdődött. A juh tar­tás körülményeit is javítani kell. Ha a rekonstrukció meg­valósul, akkor az állattartó épületek egy részét más célra szabadíthatják fel. Igényesebb tenyésztői munkával a juhá- szattól is nagyobb eredmény remélhető. Az elöregedett gépparkot banki hitelből sikerült fel­frissíteni. Még bérmunkát is tudnak vállalni, elsősorban nehéz talajmunkákat — toló­lapozást, a talajfordítást, szál­lítást. Műtrágyáznak a gyü­mölcstermesztő egében, a Mi­csurin Tsz-ben, dolgoztak a hűtőház megbízásából. Gépe­ket kölcsönöznek, illetve ma­guk is másoktól kémek. Jó szakmai, baráti kapcsolat fű­zi őket a környező gazdasá­gokhoz, amelyekkel kisegítik egymást vegyszerrel, műtrá­gyával, takarmánnyal. A fafeldolgozó részleg az idén kedvezőbb eredményt ígér, a forgácsoló- és a laka­tosüzem stabilan működik, az orsózónak is van munkája. Szükség van mindegyikük nyereségére. Az építőipari részleget saját igényeikhez igazítják. Mindenki érdekeit A vezetők és a beosztottak munkát szerető és értő, szor­galmas emberek, akik na­gyobb eredmények elérésére is képesek. Ha megvannak a munkafeltételek, készek bizo­nyítani. Sok a jól képzett szakember, nemcsak a diplo­mások között, hanem trak­torosként, gépkocsivezetőként, műhelybeli szerelőként, lá­daüzemi dolgozóként, állat- gondozóként is nagyszerűen megállja a helyét a tagság. Nagy becsülete van a régi szakvezetőknek, akiket maguk neveltek ki és kötődnek a gazdasághoz. Nem kell más­honnan hozni embereket, csu­pán a közgazdasági vonal vár erősítésre. A döntések alaposabb elő­készítésére, a költségek kö­rültekintő elemzésére van szükség. A munkaerő teljes körű kihasználására töreked­nek. Az ágazati önállóság ke­retei között érdekeltté tesz­nek mindenkit — vezetőket, dolgozókat — a nagyobb eredmény elérésében. Kidol­gozzák ennek a megfelelő er­kölcsi. anyagi hátterét. Az ed­digi veszteséges ágazatokat vagy nyereségessé teszik vagy megszüntetik. Nagy Gábor személy sze­rint is megemlékezett legkö­zelebbi segítőtársairól. Elődje az elnöki székben Valent Mi­hály volt, aki szeptemberig elnöki tanácsadóként segít a korábban kiépített kapcsola­tok átvételében, a partnerek­kel való megismerkedésben. Takách Gyula főagronómus lelkiismeretes, igényes szak­vezető. Laczkó László ker­tészmérnök a növénytermesz­tési főágazat vezetője, aki a tsz-ben még nem termesztett új növények beállítását előké­szíti. Kőhalmi Mihály a bel­ső szervezeti átalakítás kere­tében létrejött ipari és szol­gáltatóágazat élén működik. Takách Gyulával és Laczkó Lászlóval folytatódott a be­szélgetés. Elmondották, hogy a szövetkezet kötelezettségei nagyrészt megszabják a szán­tók hasznosítását. Az ipar­szerű gabonatermesztési prog­ram elkötelezett résztvevői, másrészt a szarvasmarha-állo­mány számára megtermelendő takarmány szabja meg igé­nyeiket, Marad még vagy 200 hektár terület, amellyel úgy kezdhetnének valamit, hogy az az átlagosnál nagyobb ha­szonnal honorálja a befekte­tett munkát. Miután a bur­gonya vetőgumót, az árpa és a búza vetőmagját évek óta saját maguk állítják elő, vol­na esélyük a vetőmagtermesz­tők között. Ez mutatkozik járható útnak. Nem igényel pótlólagos beruházást, a szak­mai színvonal és a fegyelem megvan hozzá. Mint elmon­dották, a munkafegyelem egyébként is erősödött a szö­vetkezetben. Megvan a jcszándék Újdonságként próbálkoznak a szudáni fűvel a jászkara- jenői Árpád Tsz-ben szerzett jó szapasztalatok alapján. Lu­cernát még száz hektáron te­lepítenek magfogás céljából. Régebben jól pénzeltek be­lőle. Mindketten úgy vélik, hogy a csökkentett nyereség- terv háttere megvan, ám az alaptevékenységre túl nagy teher hárul a közismerten magas termelési költségek mellett. Ezért kell a kiegészí­tő iparágaktól egyre több hasznot várni, mert ott tető van az emberek feje fölött — mint mondták. Az emberekben megvan a jó szándék. Megértik, hogy mostanában szombaton, va­sárnap is dolgozni keü. .Sok a fiatal, akiket itt képeztek ki, univerzálisak, többféle feladat ellátására alkalmasak. A tár­gyi feltételek kielégítőek. Egyetértésben fejtették ki, hogy a Szabadság Termelő- szövetkezetben nincsenek bel­ső feszültségek, csupán az ágazat pozíciója nyomasztja őket, teszi próbára az embe­reket. Sokan tudják, mégsem árt újra hangsúlyozni, amit Ba­lázs Sándor, az ÉVIG ceglédi leányvállalatának vszb-titkára mondott: Az ÉVIG a város bázisüzeme. Ez megmutatko­zik például abban is, hogy je­lentős mennyiségű társadalmi munkát végeznek a vállalat dolgozói a városnak. Ennek fejében — s persze nemcsak ezért — az EVIG-esek nem tudnak olyan reális kéréssel fordulni a város vezetőihez, amit azok ne teljesítenének. Ebben valószínűleg az is sze­repet játszik, hogy a leány- vállalat igazgatója, Tankó Zol­tán a városi Hazafias Nép­frontbizottság elnöke. Ugyan­csak nem elhanyagolható és kölcsönös előnye mind a vá­rosnak, mind a vállalatnak, hogy a szakszervezetek városi bizottságának, amely város- politikai kérdésekkel foglal­kozik, Kis Tibor, -a vállalat műszaki osztályvezetője is tagja. De lássuk konkrétabb oldal­ról ezt a kölcsönösen jó kap­csolatot, mélynek lényegét Szunyogh Zoltánná munka- verseny-felelős tárta fel. — Az értékeléskor külön ki­mutatás készült arról, hogy 1986-ban a versenyben levő közösségek mennyi társadalmi munkát végeztek a termelés­ben, mennyit a város javara és mennyit összesen. Ez 38 ezer 251 órát tesz ki. Ebből 23 ezer 47 óra külön terme­lési, műszaki és egyéb gazda­sági felajánlásokból tevődik össze — mondja Szunyoghné, a munkaverseny tavalyi szám­adatait böngészve. A gyár környékének rende­zésére, gyomirtásra, ablakok tisztítására, a sportpálya gon­dozására, az erdei faház és környékének rendezésére, az EVIG-klub karbantartására és parkosításra összesen 6 ezer 846 óra társadalmi munkát fordítottak a brigádok. Köz­vetlen ez az óraszám nem a város, hanem a vállalat rend­ben tartását szolgálta, köz­vetve azonban igen, hiszen a vállalat is része a városnak. Külön 2586 óra társadalmi munkát végeztek a kollektí­vák: például a terembe hang­szórókat szereltek, nyugdíjas- ügyeket intéztek. Á fentieknél konkrétabb számadatok mutatják a város és gyermekintézményeinél végzett társadalmi munkaórá­kat. Iskolákra és óvodákra, a rokkantak egyesületének tá­mogatására, nyugdíjasok pat- ronálására, a kisegítő iskola bentlakóinak támogatására, a szociális otthon lakóinak meg­segítésére, a sportolók, kirán­dulók és például az iskolások szállítására, valamint a városi pártbizottság melletti szökő­kút javítására összesen 5 ezer 772 óra ingyenmunkát végez­tek a brigádok. Ehhez nem kelj külön kommentár. Mégis érdemes kiemelni az önzetlenség szép példájaként a kisegítő iskola bentlakóinak támogatását, amely abból állt — és ezt a továbbiakban is gyakorolják a brigádtagok —, hogy átad­ják részükre a gyerekeik ki­nőtt holmijait, a még ép ci­pőt, kabátot, pulóvert és egye­beket. Szunyogh Zoltánná el­mondta, hogy csak jó holmi­kat vittek be a gyerekek­nek, az iskola igazgatója azonban azt kérte, vihetnek javításra szoruló holmit is, mivel a rendelkezésükre álló összegből nem tudják kielé­gíteni a szükségleteket. Az ÉVIG brigádjai 1986-ban eze­kért a gyerekekért: egy ruha­gyűjtési akciót és egy játék- és könyvgyűjtési akciót ren­deztek. Kell-e már most mindezt magyarázni? Annyi bizonyos, hogy ezek a brigádok ember­ségből kitűnőre vizsgáztak. B. L. A köztiszteletnek örvendő úr gondolt egyet: fűnyí­rót vesz. Ugyanis a hobbiker­ten úgy el tudja engedni ma­gát a fű. Persze azt belátta, hogy az az igazi, ha kaszával esik neki. Mert csak így lehet érzéssel csinálni. Az ember fel­tűri az ingujját, megköpködi a tenyerét, s ahogy suhint... Minden mozdulatnak koreog­ráfiája van, a teste ívet ír le, és közben megtörli verejtéke­ző homlokát. S lába előtt el­fekszik az a fránya fű. Ezt a felemelő érzést nem adhatja meg egy hilmi-holmi fűnyíró. Am kinek van arra ideje, hogy kaszálgasson? Nem pénz ötezer forint egy csodagépért. Igaz, néhány lel­kes birka is megtenné, de azok ostobán bégetnek. Viszont a masina kellemesen berreg s ahogy a füvet harapja, az nem akármi. S az első hónapok után pláne ez volt a véleménye. Hogy miért nem vásárolt már hamarabb! Aztán egy nap az elkényeztetett jószág duzzog­ni, sőt, akaratoskodni kezdett, s ebből lassan rendszert csi­nált. Egy év kellett ahhoz, hogy kiderüljön: nem más ez, mint egy csökönyös dög. Pe­dig most is, amikor beindít­ja ... Valóságos muzsikája van annak, ahogy morog. S a betonon gyönyörűen gurul, né­mi túlzással suhan. Alom tol­ni. Irány a fűbe, ami nem nagy ám, csak nyolc-tíz centis ... Hirtelen asztmásán köhög és végül leáll az istenadta. Hát persze... a karburátor. No de az csak nem foghat ki egy köz- tiszteletnek örvendő úron. Pár perces babrálás, s megköny- nyebbülten sóhajt fel. Most már semmi akadálya, hogy az a piszok dolgozzon. Előbb azonban meg kéne mosakodni, Az Esti Hírlap április 9-i számában látott napvilágot a Ceglédi énekkar Cipruson cí­mű tudósítás arról, hogy a Holló Gyula karvezető irányí­tásával sikeresen koncertező városi pedagógus-énekkar tag­jait fogadta Nicosia polgár- mestere is. — A Magyar Nem­zet április 10-i számában A ceglédi pedagógus-énekkar si­kerei Ciprusban címmel tele­fontudósítást közölt. A Csongrád Megyei Hírlap április 11-i számában jelent meg a Szakmunkástanulók te­rületi bemutatója című írás arról, hogy az Országos Peda­gógiai Intézet, a Kórusok Or­szágos Tanácsa és a Szegedi 624-es Számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet közös rende­zésében került sor április 25- én Szegeden az Éneklő Ifjúság szakmunkástanuló kórusainak területi bemutatójára, melyen a közönség elé lépett a Ceglé­di Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Szakmunkásképző Inté­zet együttese Kurdics Mária vezetésével, valamint a 203-as Számú Bem József Ipari Szak­munkásképző Intézet kórusa Győré Sándor karnagy vezeté­sével. A Kisalföld április 11-i szá­mában láttunk a Két első hely súlyemelésben című tudósítást a Cegléden megrendezett kö­zépfokú tanintézetek súlyeme­lő országos bajnokságáról, me­lyen 212 versenyző vett részt. A Magyar Hírlap április 18-i számában jelent meg ScJk piades Erzsébet Bibliobusszal a kenyérgyárba című írása, melyben bemutatja a Ceglédi Városi Könyvtár mozgókönyv­tárát és a Sáska utcai megál­lóhelyét. Az Ország-Világ április 22-i számában jelent meg Deák Fe­renc Magyar diákok Moszkvá­ban című képes riportja kint tanuló diákokkal. A beszélge­tőpartnerek egyike Hegedűs Éva, aki a ceglédi Kossuth Gimnáziumban érettségizett, és férje, Heizer Antal is. összeállította: Kósik Lajos KSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Tamasi Tamás Lámpa áll a ház közepén A főutca állomás felőli végén épül, épülget az Arany­udvar, amely több apró boltocskának ad majd helyet, A fa­lak egy részét már felhúzták, ám a többemeletnyi magas kan­deláber még a helyén trónol. Kíváncsian várjuk, milyen me­rész építészeti megoldással csatlakoztatják a bazárhoz (Apáti-Tóth Sándor felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents