Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-25 / 121. szám

Válasz cikkünkre Kifogástalan ellátás Tisztelt Szerkesztőség! Ügy érzem, nekem is tollat kell ragadnom olyan újságcikk megjelenése esetén, ami csak részben fedi a valóságot. A vácszenttászlói Zöldmező Tsz tejüzeme 253 kereskedelmi egységbe szállít naponta tejet és tejterméket. 1986—87. év­ben a kereskedelem részéről minőségi kifogás nem merült fel az általunk szállított ter­mékekkel kapcsolatban. Ez nem jelenti az-t, hogy a követ­kező időben ilyen nem fordul­hat elő, de megjósolni, hogy nyaranta visszatérő gond a tej és tejtermékek rossz minősé­ge, ez enyhén szólva felelőt­lenség. Üzemünk rendszeresen árut szállít Gödöllő, Aszód és ezek vonzáskörzetébe tartozó községekbe, de áruink megbe­csülésre találnak Budapest ABC-áruházaiban is. Időben és jó minőségben ki­szállítjuk áruinkat, és rugal­masan alkalmazkodunk a ke­reskedelem igényeihez. A sza­vatossági időt minden termé­künkön feltüntetjük. A levélíró „kényszerkenyér” felvetésére egy-két számadat­tal szeretnék válaszolni. Általános gyakorlat, hogy a kereskedelem többszörösét ren­deli az 1 kg-os kenyérből, mint 2 kg-ból. Ezt bizonyítja vizsgálatom eredménye, hogy például: 1987. április 10—30. között Zsámbok községből 1 kg-os alföldi kenyérből 5000 kg-ot, 2 kg-os fehér kenyérből 992 kg-ot igényeltek az üzle­tek a sütőüzemünktől. A meg­rendelés leadása utáni telefo­non történő módosítást is fi­gyelembe véve a fenti idő alatt kiszállítottunk 4972 kg 1 kg-os alföldi kenyeret, és 1192 2 kg- os fehér kenyeret. A megren­delő kereskedelem igényét igyekszünk maximálisan ki­szolgálni. Mindez azt bizonyítja, hogv a cikk írója egyéni szubjektív véleményét írta le, nem a la­kosság igényét. Természetesen a vácszent- lászlói Zöldmező Tsz biztosí­tani tudja Valkó, Vácszent- lászló, Zsámbok és Dány köz­ségek kenyér- és péksüte­mény-, valamint 253 kereske­delmi egység tej- és tejter­mékellátását időben és megfe­lelő választékban. Sára Ferenc. ágazatvezető ★ Az a bizonyos, a valóságot „csak részben" fedő újságcikk, egyik zsámboki olvasónk leve­le, amelyben természetesen egyéni tapasztalatait, szubjek­tív véleményét írta le. De nem ő az egyetlen, aki panaszko­dik a tejre. Ilyen kifogásokat lehet hallani Gödöllőn: lyukas a zacskó, a tej savanyú, sok­szor a zárt tasakban sincs meg a föltüntetett mennyiség, nem olvasható a szavatossági idő, vagy nincs is rajta. A kétki- lós kenyérről csak annyit, ha valóban nem kellene, ak­kor nyilván ott maradna a polcon, zsámboki olvasónk nagy örömére. Annyit még az egészhez, hogy a szóbeli no­szogatásokat, írjunk már va­lamit a rossz tejről, rendsze­rint elhárítjuk, panaszos leve­leket is ritkán teszünk közzé. Előre tudjuk ugyanis az érin­tett üzemek válaszát. Körülbe­lül olyan, mint az ágazatve­zetőé. Mi abban reményke­dünk, hogy eljön az idő. ami­kor a mostaninál többen kí­vánnak eladni tejet és kenye­ret, a vásárló pedig egyszerű­en nem vesz abból a fajtából, amelyikkel megjárta. Ez lesz a legnagyobb meó. Akinek az áruja a polcokon marad, nem tehet mást, mint jobb termé­ket szállít. Az persze már nem ellátás, hanem kereskedés lesz. Nem kellenek panaszos leve­lek és védekező, visszautasító válaszok. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Magyar filmek múzeuma: Fűszer és csemege, készült 1939-ben; 17 órakor. A jugoszláv új hullám: Ron­do. Készült 1966-ban; 19 óra­kor. Lakatos Vince: Agrárszoció, fotótörténeti kiállítás, megte­kinthető 15—19 óráig. A hónap műtárgya: Mihály Rezső: Trisztán és Izolda, tusrajz; megtekinthető az előtérben. Olvasóink fóruma Levizsgázott vizsgáztatók A gödöllői 202-es Szakmun-\ kásképző Intézet II. éves ta­nulói izgatottan készültek a május 18-án reggel 8 órától tartandó szakmai szintvizsgá­ra, festők és kőművesek. A megjelent fiatalok mun­karuhába öltöztek és otthon­ról hozott teljes felszerelésben várták a feladatot. A bizott­ság négy önként jelentkezőt megbízott egy, a város szóién található szoba kifestésével. A többiek a KIOSZ épületében maradtak. Szakmai feladatuk a következő volt: az udvarról lehordták a dobozos csempét, majd — mivel a bizottságnak egyéb dolga akadt —, otthagy­ták a fiatalokat az épületben. A fiúk nem értették, miért maradtak magukra, s mivel magyarázatot nem kaptak, tü­relmesen megvárták, míg 2 óra múlva a bizottság vissza­érkezett a vizsga színhelyére. A fiúktól azt kérték, ássák fel az udvart és tegyék rendbe az émésztőgödör környékét! Az egyik diák felháborodá­sára ezek a felnőtt, tekinté­lyes vizsgáztató urak azt felel­ték, hogy szájon vágják az-t, aki nem csinálja, amit ők mondanak! Ezek a fiatalok 17 —18 évesek! Háborgó lélekkel, ne neki­fogtak a fiúk az udvar rend- behozatalához, melyet 16 óráig elvégeztek. Ez volt hát a szintvizsga, melyet ezek a szakemberek megszerveztek! Természetesen május 19. is vizsganap lett, hi­szen az egynapos határidőkből mi olyan könnyen csinálunk kettőt’ A jövő szakmunkásainak ez a megalázása, a tanoncidőkre emlékeztető eljárás velük szemben visszaélés a hatalom­mal! Meggyőződésem, hogy ha a KIOSZ felkéri az iskolát, vagy a kisiparosoknál tanuló diákokat, egy társadalmi mun­kanapon hozzák rendbe a KIOSZ udvarát, úgy ezer örömmel jelentkeznek. Mit várhatnak felnőtt mesterem­berek a jövő szakmunkásaitól, ha példamutatásuk már addig sem mutat, hogy egy vizsga­napot megszervezzenek. N. N. Gödöllő A barokk kastély olyan em­beri alkotás, amely korának szép teljesítménye volt, és ma országos jelentőségű építészeti emlékünk, történelmi esemé­nyek emlékhelye is. Városunk patinás neve ehhez a kastély­hoz kapcsolódott. Gödöllő regionális központ volt, amelyen belül a Grassal- kovichok földesúri és kegyúri jogokat gyakoroltak. A hatal­mas birtoktestnek a kastély volt a központja, amelyben kiváltságosok élvezték az éle­tet, de kirívó ellentétként, annak árnyékában egy sze­gény, elmaradott jobbágyfalu húzódott meg, amelynek népe annak természeti szépségeit sem élvezhette. A kastélyt építészetileg töb- bé-kevésbé már feltárták, ko­rabeli és közelmúltbeli leírá­sok már méltatták. Soraimmal a tizennyolcadik és tizenki­lencedik század leírásaiból merítek. A franciakertnek rangja volt. Az építményt úgy tájol­ták, hogy a természetes és mesterséges elemek egymás hatását harmonikusan kiemel­jék. Érdemes emlékeztetni ar­ra, hogy a korabeli kertet a művészetpártoló Grassalko- vich-feleség, herceg Esterházy Leopoldina kifinomult ízlése virágpompába öltöztette és ro­mantikus pihenő- és mulató­kertté varázsolta. Paget (Pedzsett) János, a magyarrá lett angol botanikus, Bem tá­bornok egyik szárnysegédje, A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM. 120. SZÁM ____________1987. MÁJUS 25.. HÉTFŐ S zemle az építkezéseken Kielégítően haladnak a munkával Nem kedvezett az idő a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága helyszíni szemléjéhez. Az időjárás felelősének ud­variasságából csupán arra tel­lett. hogy a szemle idejére elállította az esőt. Mint ahogy ez már évek óta lenni szo­kott, a testület tagjai a hely­színen nézték meg, hogyan haladnak a Gödöllőn jelenleg folyó építkezések. Központi ügyelet Jártak a volt pártbizottsági épületben, a Kossuth Lajos és a Kör utcai lakótelepen, a Fácán soron, s a leendő gim­názium területén. A szemle után a beruházó és kivitelező cégek képviselői adtak tájé­koztatót a munkákról. A volt pártbizottsági épü­letben, mint ismeretes, az egészségügyet szolgáló helyi­ségeket alakítanak ki. Két reumarészleg, csecsemő- és terhesgondozó, fizikoterápia, gyermekrendelő, labor, két körzeti orvosi rendelő kap itt helyet. Az átalakítás után eb­ben az épületben működik a központi ügyelet. Kérdésre válaszolva elmondták, fogá­szat nem lesz az épületben. A kivitelezéssel megbízott Gödöllői Építőipari Kisszö­vetkezet elnöke, Orth Mihály arról tájékoztatta a végrehaj­tó bizottságot, hogy a munka jó ütemben .halad. Árszerke­zet-átalakítással végeztek, el­készültek a víz és villany alapvezetékeivel, a nyári hó­napokban befejezik a burko­lást, a vakolás hatvan szá­zalékán is túljutottak. A szer­ződés szerint december 20-ára kell átadniuk az épületet. A munka jelenlegi állása arra enged következtetni, hogy a határidőt előrehozhatják szep­temberre. A Kör utcai lakótelep elké­szült. Ebben a negyedben a Pest Megyei Állami Építőipari Vállalat 259 OTP-lakást épí­tett. Túlnyomó többségébe be­költöztek, már csak huszon­négy lakás használatba vételi engedélyének kiadása van hátra. A testület éles szemű tagjai persze nyomban meg­állapították. az épületek kör­maradandó esztétikai élmény­kért írta le 1836-ban. Ebbe a festői környezetbe beleillett a magyar történelmet felidéző egykori királydombon állott képtár a magyar királyok mellképeivel. Kár, hogy mind­ez mindörökké a múlté. A Terézia-szoba és a cse­répedények 1856-ban, Hunfal- vy János Magyarország és Er­dély története című könyvé­ben érdekes emléket idéz fel. Az aranyrojtokkal és paszo­mányokkal ékesített és vörös damaszt mennyezettel borított szobában lakott 1751-ben Má­ria Terézia, akit Grassalko- vich fényűző pompával látott vendégül. Az a szájhagyo­mány, amely szerint augusztu­si hőségben sóval borított úton szánkáztatta végig a bundában didergő királynőt a besnyői kegyhelyig, a leírás szerint, úgy tűnik, megtörtént eset. A királynőnek családi em­léktárgyakként mutatta be azo­kat a cserépedényeket, ame­lyekben a családalapító gróf pécsi szegény diák korában a kapucinusoktól hordta az in­gyenebédet és amelyeket meg­gazdagodása idején beara- nyoztatott. Nyomuk veszett. Máriabesnyőn a kapucinus rendhez fűződő ragaszkodását nyéke még nincs teljesen rendben. De ez már részben a lakók dolga is. Az ő közre­működésükkel készülhet el a parkosítás, hogy ne csak be­lülről, hanem kívülről is otthonos képet nyújtson ez a városrész, ahol szemtanúk ál­lítása szerint a lakások minő­sége a szokásosnál jobb. A Magyar-ház A tanács pénzügyi, vala­mint műszaki osztálya kiegé­szítő jelentésében szó esett a korábbi szakaszról is, amikor még zajlottak az építkezések. Az építőipari vállalat több hónapos csúszással adta át a házakat, a fölvonulási terüle­tet nem minden esetben rak­ták rendbe, építési hulladékot hagytak hátra. A Fácán soron elégedetten, talán egy kicsit irigykedve nézelődtek a vb-tagok. Kies területen, erdő szélén állnak a tetszetős küllemű házak, amelyekben tagas lakások ta­lálhatók. Nem aratott ilyen tetszést a Kossuth Lajos utcai építkezés. Különösen az nem, hogy az egyik épületet nagyon beszo­rították két másik közé. Az egyik balkonjáról a másik tűzfala karnyújtásnyira van. A Kossuth Lajos utcai sza­nálással kapcsolatban Födi Sándorné az iránt érdeklő­dött, mi lett a sora a Ma­gyar Kázmér-ház bizonyos elemeinek, amelyek megőrzési­re érdemesek, s korábban ar­ról volt szó, ., hogy beépítik valamelyik új házba. A ta­nácselnök közölte, így is lesz. Szigorúbb ellenőrzés A Kossuth Lajos utcában 249 lakás készül. Eddig 90 OTP- és ugyanennyi tanácsi lakást adtak át. A beruházási vállalat tájékoztatójának to­vábbi részében hátráltató té­nyezőiket soroltak föl, amelyek késleltetik a munkát. Ez az első ütemre vonatkozik. A másodikban olyan épüle­teket emelnek, amelyek pin­ceszintjén, valamint az épü­letegyüttes belső részén par­kolókat helyeznek el. Emiatt a lakások ára megemelked­het. örökítette meg a rendház és templom építésével. Ez utób­bit ott építtette fel, ahol a csa­lád egy nötagja a megvadult lovak okozta veszélyhelyzetből csodatétel nyomán megmene­kült. Ma is látogatott búcsú­járóhellyé egy tizenkettedik századbeli, később brilián­sokkal felékesített kis Mária- dombormű legendája tette, amelynek csodatevő erőt tu­lajdonítottak. Másfajta történelmi emlék kapcsolódik a rendházhoz. Itt élt 1774—75-ben Fessler Ignác szerzetes, aki a rendből tör­tént kilépése után Oroszor­szágba ment és a Volga men­tén az ősmagyarok nyomait kutatta. Megállapításait A magyarok és teleptársaik című könyvében német nyelven hozta nyilvánosságra. Ebben Reguly Antalnak méltó tu­dóstársa lett. Fej öté, Bábát, vadaspark. A korabeli mezőgazdasági kultú­rát képviselte a parkerdőben létesített fejőte, a mai fogal­maink szerinti tehenészet. A választékosán berendezett vil­la két szárnyában 100 svájci tehenet istállóztak. Vajon ez volt az őse a babati istálló­kastélynak, amelyet egykori írások szerint egy tüdőbeteg Végezetül a gimnáziumról. Ezekben a hetekben látvá­nyos munka folyik, a szerke­zetépítés. Napról napra válto­zik a kép, újabb és újabb elemek válnak láthatóvá. A két osztály úgy véli, a ked­vezőtlen időjárás miatt az el­ső negyedévben némiképp le­lassult a munka, a második­ban azonban gördülékenyen haladtak, és az elképzelések szerint folyik a szerelés. A munka mind mennyiségileg, mind minőségileg kielégítő. Az osztályok a beruházók­kal, kivitelezőkkel kialakult kapcsolatokat is minősítik. A gimnázium építésén dolgo­zókkal jó a munkakapcsola­tuk, a kisipari szövetkezettel szintén. A beruházási válla­latról elmondták, hogy a vá­ros érdekeit közvetlenebbül kellene képviselniük, és nem ártana a kivitelezőkkel szem­ben a szigorúbb műszaki el­lenőrzés. A közelmúltban véget ért az 1986—87-es magyar röp­labdabajnokság. Az NB II. Közép-csoportjában szereplő Gödöllői SC női csapata eb­ben a bajnoki évben negyed­szer küzdött a nemzeti baj­nokság második vonalában. A mindössze hatéves múltú együttes eddig kétszer a U., egyszer pedig a 10. helyen végzett. A sportkör vezetése nem volt türelmetlen, Tudta, hogy csak körültekintő után­pótlás-szervezéssel és többévi szorgalmas munkával lehet elérni azt, hogy egy csapat biztos résztvevője legyen az NB II-nek. A magasabb osztályba ke­rülés után az első években elkeseredett küzdelmet kellett folytatni a benn maradásért, ami az előző bajnoki év vé­gén is csak osztályozó árán sikerült. Az 1985—86-os év mégis több szempontból biz­családtagnak építettek olyan hiedelem alapján, hogy a te­hénistálló levegőjének tartós belélegzése annak természetes gyógymódja? Az egykori le­írások szerint a fejőte elpusz­tult. A főúri kedvteléshez hozzá tartozott a vadászat. A magas palánkkal védett terület 3 óra járásnyira övezte a kastélyt. A szabadságharc idején ez az erdőrengeteg — ma is még 8000 hektárnyi — honvéd-, császári és cári orosz csapatok hadműveleti mozgás- és szál­lásterülete volt, pusztulásnak indult és egyre zsugorodott. A koronauradalom. A jó gazdasági érzékkel rendelkező Grassalkovich ősapát mind­össze három nemzedék követ­te. A kastély fénykora leha­nyatlott, az utolsó örökösök már pazarlóan külföldön köl­tötték el a hatalmas birtok­test jövedelmét. Átmeneti idő után az állam vette kezelésbe és koronauradalomként első­sorban a mezőgazdaságot fej­lesztették, a kastélyt mint kormányzói nyaralót már csak szerényebb keretek kö­zött tartották fenn. Hazánkban a felső mezőgaz­dasági intézeteket, például Keszthelyen és Magyaróvár ott, az ottani hatalmas főúri bir­tokokon hozták létre. A ko­ronauradalmat — a mái egye­tem szálláscsinálójának te­kinthetjük. Szakonyi Dezső R Kiváló címért Vendéglátás A Kiváló Vendéglátó Egység cím elnyeréséért versenghet­nek idén először a gödöllői ét­termek, büfék, eszpresszók. A versenyt a Váci Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat, a Gö­döllő és Vidéke Áfész szerve­zi. Minden olyan vendéglátó egység nevezését várják, mely­nek dolgozói, vezetői úgy vé­lik, a lehető legjobban megfe­lelnek a hozzájuk betérők igé­nyeinek. A május harminca­dikéig leadott nevezések alap­ján a fogyasztók tanácsának tagjai a helyszínen ellenőrzik a nevezettek közül mely ven­déglátók érdemelték meg a cí­met. Borsod megyében Tapasztalatcsere Háromnapos tapasztalatcse­rére indulnak ma, hétfőn a vá­rosi népművelők és könyvtá­rosok. Útjuk során ellátogat­nak a miskolci, tiszalúci, ka­zincbarcikai, sárospataki, sá­toraljaújhelyi művelődési ház­ba, könyvtárba, megtekinte­nek múzeumokat, műemléki együtteseket. Május 25-én: A kis hableány. Színes, ma­gyarul beszélő japán rajzjá­tékfilm. 4 órakor. Várlak nálad vacsorára. Szí­nes, magyarul beszélő ameri­kai film. 6 és 8 órakor. tató volt már. A saját neve­lésű ifjúsági csapat csak haj­szállal maradva le a dobo­góról a negyedik helyen vég­zett és az o&ztályozón muta­tott játék arra engedett kö­vetkeztetni, hogy az idén a felnőttcsapat is jobb helye­zést ér el. Az ifiből négy lánnyal bő­vült feinőttkeret edzője és já­tékosai azt a célt tűzték ki, hogy az idei bajnokságban a 8—9. hely valamelyikét meg­szerzik. E cél elérését szol­gálta a tavaly augusztus vé­gén Tabon szervezett egyhe­tes edzőtábor is. A lányok lelkesedése és szorgalma az egész bajnokság alatt töretlen volt. A húszéves átlagéletkorú csapat szereplése most nagy­szerűen sikerült. A 22 mérkő­zésből 13 esetben győztesen hagyták el a játékteret, ide­genben is legyőzve olyan nagy múltú együtteseket is, minta budapesti Tipográfia TE, vagy a Salgótarjáni TC. Az előze­tes célkitűzést messze túlszár­nyalva a csapat az ötödik he­lyen végzett! A bajnokság végeredménye: 1. Rákosmenti TK 22 22 — 66-15 44 2. Bp. Harisnya. 22 18 4 59-23 40 3. Hatvani KVSC 22 15 7 54-29 37 4. Tipográfia TE 22 14 8 51-32 36 5. GSC 22 13 9 45-33 35 6. Lehel SC 22 13 9 47-37 35 7. Salgótarján 22 12 10 47-35 34 8. Dabas 22 8 14 31-46 30 9. Központi Sí 22 7 15 33-49 29 10. Szigetszentmik. 22 5 17 20-54 27 11. Honv. Auróra 22 5 17 20-54 27 12. Kincsesbánya 22 — 22 0-66 .22 A GSC csapatában a követ­kezők szerepeltek: Somogyi- né Szántó Zsuzsa — csapat- kapitány —, Bódi Krisztina, Havas Szilvia, Kiszel Erika, Kolozs Erzsébet, Kolozs Ju­lianna, Seregi Éva, Szanissló Andrea és Zsulya Agnes. A lányok tudják, hogy ezt a szép eredményt megtartani, netán túlszárnyalni csak to­vábbi nagyon szorgalmas munkával lehet. Most június végéig levezető edzéseken vesznek részt, júliusban pi­hennek, és augusztusban kez­dik meg a felkészülést az új bajnoki évre. Az alapozás egyhetes edzőtáborral kezdő­dik Székesfehérváron, melyen az ifi néhány tehetsége is részt vesz. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) A kastély múltjából Legendák és leírások K. P. Röplabda Töretlen szorgalommal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents