Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-25 / 121. szám

4 &£Hod 1987. MÁJUS 25., HÉTFŐ A KISZ nem lehet tulajdonos J Megtorpantam a hírlapárus pavilonja előtt: az egyik ^ magazin címlapján gyönyörű kastély fényképe. A tiszta ^ vonalvezetés, a leegyszerűsített formák, a finom, stili- ^ zált oszlopok ismerősek — a bécsi Belvedere lenne? A ^ belső oldal aláírása aztán eláruja; bár az építész Hil­^ debrand és az egykori tulajdonos, a Savoyai család a '• két épület esetében azonos, a fotó Ráckevén készült... Munkásszállóból túristaház Elmaradt a program Nyitány viharban Szombaton Balatonfüreden S viharos időjárás miatt el­marad t, a balatoni szezonnyi­tó tervezett kulturális és sportprogramja. Helyette fe­dél alatt, szűk körben tartot­ták meg a szezonnyitó ünnep­séget, amelyen Czeglédi József, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője elmondotta, hogy az idén a tavalyinál na­gyobb vendégvárásra számíta­nak. A Balatonnál gyors fej­lesztési programot hajtanak végre a kereskedelmi háló­zatban. Tavaly a bolthálózat a tervezett 2300 helyett már 3600 négyzetméterrel bővült. A parti kereskedelem hálóza­ta idén több autós bevásárló központtal és ABC-áruházzal gazdagodik, s megnyitnak 11 új élelmiszerboltot is. Űj vá­sárcsarnokot kap ebben a sze­zonban Balatonfüred is. A gyorsfejlesztési program 17 000 négyzetméteres hálózatbőví­tése javarészben az idén meg­valósul, csak néhány beruhá­zás befejezése húzódik át jö­vőre. A mostanihoz hasonló, zord időjárás újabb figyelmeztetés a balatoni vendéglátóknak, hogy a fürdésre alkalmatlan napokban is gazdag, tartal­mas programot kínáljanak a vendégseregnek. • Tovább folytatja telefonter­mékeinek féjlesztését a Me­chanikai Művek. Ezért bekap­csolódott az elektronikai al­katrészfejlesztési programba. Ennek keretében asztali táv­beszélő készülékeket alakíta­nak ki, melyeknek sorozat- gyártását az év második felé­ben kezdik meg. Foglalkoznak e készülékcsalád továbbfej­lesztésének a gondolatával is: krhangosítós. komfort szolgál­tatást nyújtó típusokat hoz­nak majd forgalomba 1988-tól. Folytatják a vállalat profil­jába tartozó más termékek fejlesztését is. Megkezdődött az új típusú fénycsőkondenzá­tor sorozatgyártása, másfél millió darabot készítenek az idén. E berendezéssel jelentős villamos energiát takarítanak meg a felhasználóknak, a fénycsövekkel világító intéz­ményeknek, vállalatoknak. Ebben az évben kezdtek hozzá a General Electric licen­ce alapján a középfeszültségű fázisjavító kondenzátorok so­Gyom és kacatok A pusztán úgy tíz évvel ez­előtt még iskola is működött az egykori miniszterelnök, Da­rányi Kálmán kastélyában, az­tán elvitte azt is a körzetesí­tés, ugyanúgy, mint az ott ta­nító pedagógus -házaspárt, akik — mesélik — nagy hivatástu­dattal dolgoztak. Minden ta­nyai gyerek továbbtanult, aki kezük alól kikerült. Ma a fel­sősök Gyermelyre, az alsósok pedig Szomorra utaznak na­ponta busszal, kétszeri átszál­lással. Anyácsával már a gazdaság sem törődik. A hosszúkás, om­ladozó falú istállóépületek jel­zik csak, hogy valamikor itt is voltak jószágok. Juhot, tehe­net tartottak, az egykori cse­lédházak udvarában pedig ba­Sikeresnek mondhatják az első negyedévet a PEVDI pi- lisszentiváni gyáregységében. Csaknem 63 millió forint ér­tékben termeltek, pedig ja­nuárban, februárban még erős lemaradás mutatkozott. Az időjárás szokatlan helyzetet teremtett, a hó alól szinte úgy kellett kibányászni a terepet. Nem tudtak szállítani, megfe­lelően fűteni, s elakadt a busz- közlekedés is. Ám mind ez a múlté. Májusünnep alkalmá­ból tavalyi munkájukért is­mét A Vállalat Kiváló Gyár­rozatgyártásához, melyekből körülbelül 400 darabot állíta­nak elő ez évben. E konden­zátorok impregnálásához fran­cia importból származó úgyne­vezett környezetbarát anyagot használnak fel. Űj termékük alkalmazásával csökkenthető a beruházási költség. Foglalkoznak a szovjet— magyar kooperációban gyár­tott nagynyomású festékszóró- berendezések továbbfejleszté­sével is. A Szovjet partnerrel közösen licencvásárlást tervez­nek az NSZK-beli Wagner cégtől, s ennek alapján olyan új gépeket gyártanának, ame­lyeknek a műszaki paraméte­rei meghaladják a jelenlegie­két és lényegesen könnyebbek lesznek. A szórási technika fejleszté­se és a környezetszennyezés csökkentése érdekében hozzá­fogtak a festékelőmelegítök korszerűsítéséhez. Az idén el­készítik a prototípust, jövőre indul majd a sorozatgyártás. Ezzel csökkenne a festékhez kevert hígító mennyisége. romfí kapirgált. Most gyom és kacatok mindenütt, ameddig a szem ellát. Vajon kik lakhatnak még itt, ezen az isten háta mögötti pusztán... 1 Találomra nyitunk be az egyik ajtón Aranyos Jánosék- hoz, aki éppen hétvégi pihenő­napjait tölti, amúgy traktoros a gazdaságban. A 49 esztendős férfi 1964 óta dolgozik a tehe­nészetben, trágyát és silót hord, előkészíti a takarmányt az ete­téshez. Felesége is ott dol­gozik, a konyhán. Három kis­lányuk közül már csak a két kisebb iskolás, a gazdaság Ny- sája viszi őket Somodorig, on­nan pedig Volán-járattal men. nek Szomorra, az iskolába. Az alapvető élelmiszereket, az ember úgy mondja: a kenyeret és sót, Somodorpuszta boltjá­egysége lettek. Év végéig lesz még mit tenni, mert 240 mil­lió forintnyi az éves terv. Schmidt Petra teljesítményben karikázik, azaz a táskadísze­ket, a füleket látja el megfe­lelő borítással. A felső képen: Marok Edéné minőségi ellenőr előtt nyitott bőröndök. Szigo­rú alapossággal nézi át vala­mennyit, csak hibátlan készáru juthat tovább. Perlaki István szettes is azt vizsgálja, hogy megfelelnek-e a követelmé­nyeknek (Erdősi Ágnes felvételei) ban veszik, de bevásárolni már Pestre járnak. Mint ahogy, ha jön a betegség, a főváros­ba viszi be őket a mentő. A hét végi orvosi ügyelet... ? Hát az nem olyan egyszerű. Tök, Zsámbék, Budajenö és Perbál tartja felváltva. Ha va­laki rosszul lesz, előbb Tök községbe megy, ott az orvosi lakáson megtudja, éppen ki és hol tart ügyeletet. Telefon ...? Az nincs, de talán már nem is lesz a pusztán. Volt idő, ami­kor még Piliscsabán fizették a községfejlesztést. Anyácsa- puszta..., hát az hol van? — kérdezték Aranyos Jánost, mi­kor megmondta, honnan jött fizetni. Most már legalább te- hót nem szednek, nem fej­lesztenek itt már semmit. Merész vállalkozás Aranyos János — aki egyéb­ként póttanácstag Zsámbékon — reménykedik. ígérték,. 1990- ig megoldják a félszáznyi anyá- csapusztai ember dolgát. Ügy mondták, adnak telket vala­hol a szomszédos falvak egyi­kében és hozzá 100 ezer forin­tot, aztán építkezhet, ki ho­gyan tud. Ha lehet, ő Tök köz­séget választaná, mert ott él a rokonság. Még fiatal, de mi lenne az öregekkel, a gazda­ság nyugdíjasaival, akik már nemigen foghatnak bele olyan Féfpenziós ellátás lenne Aligha én vagyok az egyet­len, aki hamarabb ismerte meg az osztrák főváros mű­emlékeit, mint a Pest környé­kieket. A Csepel-sziget, a Du­nakanyar után, csak az utóbbi időben kezd az idegen- forgalom egyik központjává válni. S mivel még csak kezd, az errejáró egyelőre nehezen talál szállást a környéken. Ez adta az ötletét a kiskunlachá- zi Építő- és Gépipari Szövet­kezeti Közös Vállalat KISZ- bizottságának: az amúgy is évek óta üresen álló vállalati munkásszállót alakítsák át ol­csó turistaszállássá. — Az építőipari részleg szék­helye Budapest és ebben a ráckevei házban, a Felszaba­dulás úton addig laktak a munkások, amíg a nagyobb építkezések véget nem értek itt — emlékezik vissza Korona Sándor, az Égszöv KISZ-bi- zottságának titkára. — Ennek már három éve. A vállalat próbálta kiadni, eladni, de vé­gül megmaradt. Téliesíthető, kazánnal fűthető, étkezőből, konyhából és hatvan ember befogadására alkalmas négy­ágyas szobákból áll. Van me­leg víz, sőt még telefon is. Igaz, három év alatt nagyon leromlott az állaga, de az elülső nagy helyiséget átala­kíthatnák élelmiszerbolttá, az amúgy sincsen a környéken. Az étkezőből egytálételes ki­főzde lehetne, így megoldód­na a vendégek félpenziós el­látása. Végül tervezünk sport­termet és tv-szobát is. — Most hol szállhat meg a Ráckevéra látogató turista? — Ehhez hasonló olcsó he­lyen sehol, csak a Keve Szálló és a Savoyai-kastély között választhat, de az mindkettő igencsak drága — mondja Kovács Jánosné a KISZ-bi- zottságon. — A közelben van még a dömsödi Lovasfogadó meg a Hotel Apaj, de ezenkí­vül csak fizetővendég-szobák­ban lehet aludni. Pedig nya­ranta évről évre erősödik az itteni idegenforgalom. — Biztos, hogy nem állna üresen a jövendő szálloda — veszi át a szót ismét Korona merész vállalkozásba, mint egy építkezés... ? — Talán kérdezze Tarczi Józsi bácsit — mondja ven­déglátóm —, ő lakik itt legré­gebben, vagy negyven éve. — A latyakos, eső áztatta úton át­kísér a nyugdíjas szomszéd­hoz, az egyik nadrágszíjpor- táig. Tarczi József apósáék még cselédek voltak a Darányi­gazdaságban. Abban az idő­ben négy család járt egy kony­hára. téglából rakott tűzhelyen főztek. Az asszonyok szó sze­rint beleláttak egymás fazeká­ba — meséli Józsi bácsi. — Én 51-ben kerültem a gaz­daságba, és onnan is mentem el nyugdíjba. Mióta csak az eszemet tudom, mindig dol­goztam. Semmink nem volt a feleségemmel, amikor össze­kerültünk. Egy szalmazsákot tömtem ki, azon aludtunk, ösz- szeszedegettem az eldobott ron­gyokat, eladtam, azon vettünk tálat. Már lehetett nokedlit főzni. Szóval lassan, de gya­rapodtunk. Később már disz­nókat tartottunk. Mikor a gye­rekek megnőttek, ők is segí­tettek. Hajnalban keltünk az etetéshez, utána ki-ki ment dolgozni vagy az iskolába. Három gyereket neveltünk itt fel — mutat körbe a piciny, de ragyogóan tiszta, szépen berendezett szobában —, és mindegyikük megtalálta a szá­mítását. A lányok férjhez men­tek, az egyik karosszérialaka­toshoz, a másik szobafestő- mázolóhoz. A fiam pedig — ő volt a legjobb tanuló — főis­kolát végzett, most rendőr hadnagy. Négy gyönyörű uno­Sándor —, á vállalati csere- kapcsolatok útján Csehszlová­kiából és az NDK-ból is sokan szívesen eltöltenének itt egy­két hetet, hiszen a fővároshoz is közel van. Télen meg KISZ- tanfolyamokat is rendezhet­nénk benne. Csak videót vehetnek — Ha az ötlet a KISZ-töl származik, a működtetés is KISZ-vállalkozás lenne? — Az első elképzelésünk még ez volt — válaszol Weisz Károly, a KISZ Ráckevei Vá­rosi Jogú Nagyközségi Bizott­ságának titkára. — A Duna- tourfcszal együtt falusi nagy ifjúsági turizmust képzeltünk el ide, „KISZ-gmk” vezetésé­vel. Ennek azonban két aka­dálya is van. Az első, hogy a felújításra senkinek nincsen pénze, az Égszöv sem tudja vállalni a költségeket. A Du- natoursszal és az Express- szel folytatott tárgyalásaink is azért fulladtak kudarcba, mert az utazási irodák kész épüle­tet vártak, erre pedig jócskán költeni kellene. A második gondot a KISZ-vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok jelen­tik. Ilyen formában csak munkaidő után lehet munkát végezni, főállásban nem, pe­dig a szállónál erre lenne szükség. A bevételből közös­ségi célokra felajánlandó 40 százalékot csak dologi kiadá­sokra használhatjuk fel, kirán­dulásokra például vagy legföl­jebb klubfelszerelést, tv-t, vi­deót vásárolhatunk. Beruházás- •ra nem fordíthatjuk, adott eset­ben tehát nem vehetjük meg, az Égszovtől a %íünkáss2áN; lást, még ha lenne is rá pénz- zünk. Az sem segítene, ha a A napenergia hasznosítása az utóbbi években hazánkban is polgárjogot nyert, s már több vállalat, szövetkezet és intézet készít berendezéseket, felszereléseket, amelyek a napsugárzás közvetítésével vi­kám van, s három hónap múl­va már az asszony is nyugdí­jas lesz. — Mit csinálnánk, ha el kellene innen menni...? Hát összeülnénk a gyerekekkel és megtanácskoznánk. Tudja, úgy vagyunk, hogy nem volna az gond, hova menjünk. Hétvé­geken abc-sorrendben láto­gatjuk végig őket, azután meg ők jönnek el hozzánk. Látom, sokat dolgoznak, de jól van­nak és egészségesek. Én sem ejtettem még ölembe a kezem a mai napig sem, most nyu- lakat tenyésztek. Tarjánból jön a felvásárló Szomorra, 66 forintot adnak az első osztá­lyú nyuszik kilójáért Dombok tövében Tarczi József a kapuig kísér és gondosan belakatolja mögöt­tünk. — Tudja — mondja bú­csúzóul —, azért régen nem volt ilyen elhanyagolt ez a hely, nézzen csak körül, csupa gaz és trágyadomb. Nem igé­nyesek az emberek a környe­zetükre. Azelőtt az intéző egy szalmaszálat sem engedett el­szórni az úton. Gondolhatja, nem az intézőt kívánom én vissza. Az emberek úgy tudják: a tanács meg a gazdaság azon van, hogy új család ne tele­pedjen le Anyácsapusztán. Kár ezért a szép vidékért, itt a gyönyörű dombok tövében! Le­het, tíz év múlva úgy eltűnik errefelé minden a föld színé­ről, mint az innen nem mesz- szire fekvő valamikori Nán- dorp úszta...? Antal Piroska vállalat átadná az épületet a saját KISZ-bizottságának, mert egy KISZ-szervezet nem jogi személy, így tulajdonos sem lehet. — Mi akkor a megoldás? — Az egyik lehetőség, hogy mégis akad egy vállalkozó, aki hajlandó befektetni, de a vállalkozást semmiképpen sem akarjuk kiengedni az ifjúsági szövetség kezéből. A másik el­képzelésünk, hogy társadalmi összefogással, KlSZ-munkaak- ciókkal újítjuk fel a házat. Ilyesmire már akadt itt példa, így lett új úttörő- és ifjúsági ház egy régi, XVIII. száza­di romos épületből. Rengete­get segítettek a ráckevei gaz­dasági egységek, a legtöbbet az Architektúra Kisszövetke­zet. Anyagot és szakembereket adtak. Most is az akkori segít­ségnyújtókra számítunk, hi­szen értelmes célokra ők is szívesen fordítanak pénzt. Ez a turistaszálló pedig komoly bevételt hozna egy ilyen fej­lődő üdülőkörzetben, mint az itteni. A szálloda megnyitása nagyon hasznos lenne a kör­zet fiataljai számára is. Megosztozhatnak a hasznon A ráckevei KISZ-bizottság anyagi lehetőségei ugyanis olyan szűkösek, hogy nem tu­dunk támogatást nyújtani a hozzánk tartozó községi bizott­ságoknak. így viszont — mivel a közös munkával felújított épület későbbi hasznán a résztvevők megosztoznának — hozzá tudnánk járulni költ­ségeikhez. — Mikorra várható mégis, hogy új formában megnyílik a Felszabadulás úti ház? — Ebben az évben sajnos már semmi esetre sem. De a megoldást még az idén meg­keressük, hogy a jövő nyár elején ' már fogadhassuk a Ráckevén szállást keresőket, Mörk Leonóra zet melegítenek háztartási, tisztálkodási, fűtési célokra. E kimeríthetetlen energiafor­rás alkalmazásának elterje­dését jól szolgálja most, hogy a Csőszerelőipari Vállalat be­fejezte azt ta többéves mű­szaki fejlesztést, amelynek alapján nemcsak a napener­gia hasznosításához szükséges egyik-másik berendezés — napkollektor, bojler, szivaty- tyú stb. —, hanem valameny- nyi tartozék és szerelvény gyártására, beszerzésére és forgalmazására is berendez­kedett. Ehhez a komplex nap- energiás melegvízellátó rend­szerhez tartozó elemeket pe­dig egységcsomagokban kínál­ják, hogy a teljes készletet egyszerre kapják kézhez a felhasználók. Az egységcso­maghoz közérthető szerelési vázlatot is mellékelnek. A családi házak napener- gyasztástól függően — általá­ban 2—4 négyzetméter felüle­tű napkollektort kell elhe­lyezni a napsugárzásban leg­gazdagabb tetőszakaszokon. A kollektorok alumíniumle­mezébe préselt csőkígyókban keringő vizet melegíti fel a napenergia, amelyet nálunk 4—8 hónapon át lehet hasz­nosítani, s ekkor megtakarít­ható a villanybojlerhez szük­séges villamos energia. A kí­sérleti adatok szerint vidéken egy családi ház villanyszám­láját évente több mint ötezer forinttal csökkenti a napener- giás berendezés, mégpedig hosszú távon, több évtizeden át. így a befektetés várha­tóan 7—10 év alatt megtérül. A családi házak napener- giás egységcsomagjainak for­galmazását a nyár közepén kezdik meg a vállalat fővá­rosi telephelyén. Tárgyaláso­kat kezdtek arról is, hogy ez a termékük a Fészek áruhá­zak és az Építők boltja keres­kedelmi hálózatának kínála­tában is mielőbb megjelen­jen. A Mechanikai Művekben Többirányú fejlesztés Lehet, hogy két év múlva eltűnik? Apátián, anyátlan Anyácsapuszta ^ Az autóstérképen sem találni a települést — Anyácsa- | puszta —, amely a Nyakas-hegy tövében terül el. Szo- É mór községnél, túl a megyehatáron, egy fiatalasszony j áll gyermekével a szakadó esőben. Tőle kérdezzük az ^ utat. Somodorpusztára igyekeznek, a tehenes járatot ^ várták, de úgy látszik, a gazdaság autóbusza ma késik. ^ Elvisszük őket, közben vagy másfél kilométert már Ko- ^ marom megyében autózunk. Az itteniek Tatabányára í járnak orvoshoz, ha kell. Egy kilométer és 110 méter, í pontosan ennyi a távolság a két szomszéd puszta, So- g modor és Anyácsa, Komárom és Pest megye települé- g sei között. Mindkettő a Pilis-hegyi Állami Gazdasághoz ^ tartozik. Helyhatóságilag azonban már nem ilyen egy- ^ szerű a helyzet, az anyácsaiak sokszor még maguk sem á tudják, melyik ügyükkel hová forduljanak. Kimeríthetetlen energiaforrás Egységcsomag napházhoz A BŐRÖNDÖK GYJlRA

Next

/
Thumbnails
Contents