Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-14 / 112. szám

S­PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. MÄJUS 14., CSÜTÖRTÖK A tehén „Két generális kérdés, ami­** ■ * g_ , « re ma még nincs válasz. mit SZÓI hozza . Mint ahogy arra sem: haj­landó-e a tehén annyi abrakot megenni, amennyit szá­mára a szakirodalom előír? Vagy megelégszik annyival, amennyit a lehetőségek megengednek?” (3. OLDAL) Az élet folyamatát ..Domonkos Béla érdi * szobrász a sokat dol­OZOKÍfl gozó, a folyamatosan, alkotó művészek sorába tartozik. Mindig kiállításra ké­szül vagy megbízásokon dolgozik vagy csak saját gyö­nyörűségére.” (5. OLDAL) Hazautazott a görög külügyminiszter Nyílt, őszinte légkörben Cél: a kapcsolatok fejlesztése Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnöke szerdán a Parlamentben fo­gadta Karolosz Paputtaszt, a Görög Köztársaság külügymi­niszterét. A találkozón áttekintették a két ország kapcsolatrend­szerének területeit. A görög diplomácia vezetője — mint­egy látogatásának tapasztala­tait összegeve — elmondta, hogy a magyar vezetőkkel folytatott tárgyalásai teljes mértékben igazolták azokat a pozitív várakozásokat, ame­lyekkel Budapestre érkezett. Valamennyi találkozón meg­győződhetett róla, hogy ma­gyar részről is megvan az akarat a két ország hagyo­mányosan jó kapcsolatainak további fejlesztésére, beleért­ve a gazdasági együttműkö­dés bővítését is. Elismerően szólt a magyar vezetőkkel folytatott tárgyalásainak nyíltságáról, őszinte és ba­ráti légköréről. Trautmann Rezső és Karo­losz Papuliasz találkozóján kölcsönösen hangsúlyozták an­nak jelentőségét, hogy Ma­gyarország, illetve Görögor­szág — társadalmi rendsze­rük és nemzetközi elkötele­zettségük különbözősége elle­nére — azonosan vagy ha­sonlóan ítéli meg a legfonto­sabb nemzetközi kérdéseket. A megbeszéléseken részt vett Emmanuel Kalpadakis, Görögország budapesti, vala­mint Hollai Imre, hazánk athéni nagykövete. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettes délután fogadta a görög diplomácia vezetőjét. Karolosz Papuliasz hiva­talos magyarországi látogatá­sának befejeztével az esti órákban elutazott Budapest­ről. A görög diplomácia ve­zetőjét vendéglátója, Várko- nyi Péter külügyminiszter bú­csúztatta a Ferihegyi repülő­téren. A búcsúztatásnál ott volt Görögország budapesti és hazánk athéni nagykövete is. Vasúti ellenőrök A szovjet pártfőtitkár beszéde A világ válaszúthoz érkezett Mihail Gorbacsov bajkonuri és leninszki látogatása Hazánkba érkezett Manfred Gcrywoda Mgróthy Lászlónak, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek, az Országos Tervhivatal elnökének meghívására szer­dán Budapestre érkezett Manfred Gorywoda minisz­terelnök-helyettes, a lengyel minisztertanács mellett mű­ködő tervbizottság elnöke. A vasút villamosbercndezésci- nek rendszeres felülvizsgála­ta nagyon fontos a közlekedés biztonságának szempontjából. Képünkön Gyulai László és Honti András műszerészek a veresegyházi szakasz védőföl­deléseit ellenőrzik. (Vimola Károly felvétele) Szabadidőközpontok a Pilisben Alapos felmérés után Űjabb erdei szabadidőköz­pontokat épít ki a Duna­kanyarban a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság. Helyük megválasztására egy-egy for­galmasabb hétvégén légifel­vételeket készítettek, amelyek képet adtak a kirándulók főbb mozgásirányairól. A felvételek tanúsága szerint a Pilist fel­Számítógép vezérli keresők túlnyomó része elsősor­ban Visegrádra, Dobogókőre, a Lajos-forrás és a Szőke-for­rás környékére, valamint a Rám-szakadékhoz igyekszik, míg más területeken gyérebb a forgalom. A vizsgálatok alapján Esz- tergom-Vaskapunál és Lajos- forrásnál kívánnak új szabad­időközpontokat kialakítani a már meglévő, parkolókkal, er­dei játszóterekkel, éttermek­kel, jurtatáborral, kemping­gel, miniállatkerttel, sípályák­kal rendelkező visegrád-mo- gyoróhegyi kirándulóközpont mintájára. A Lajos-forrás környékét elsősorban a téli sportok kedvelőinek szánják: a tervekben sípáilyák, fel­vonók kiépítése szerepel. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára május 11— 13-án látogatást tett a bajkonuri űrrepülőtéren és a kazahsz­táni Leninszk városában. Látogatása során Gorbacsov több­ször találkozott és beszélgetett tudósokkal, munkásokkal, mű­szaki szakemberekkel és a város lakóival. Az SZKP KB főtitkára a bajkonuri űrközpontban meg­tekintette a szovjet űrhajók indítására szolgáló berende­zéseket. Méltatta a bajkonuri dolgozó kollektívák munkájá­nak honvédelmi jelentőségét is. Az űrrepülőtéren jelenleg új, univerzális rakétahordozó felbocsátásának előkészületei folynak. Az új eszközzel Jöld körüli pályára állíthatók lesznek különféle űrhajók, nagyméretű, tudományos és népgazdasági célokat szolgáló űrberendezések, köztük az állandó űrállomásokhoz kap­csolható modulok is. A laboratóriumok, kísérleti létesítmények és indítóállá­sok mellett épült fel az űr­repülőtér adminisztratív köz­pontja, Leninszk város. A ta­lálkozókon Mihail Gorbacsov nagy figyelmet fordított az űrrepülőtér dolgozóinak élet- körülményeire, megtekintette Leninszk több közintézmé­nyét és elbeszélgetett a lako­sokkal. Az SZKP KB főtit­kárának beszélgetőpartnerei teljes támogatásukról bizto­sították a pártnak a társadal­mi-gazdasági fejlődést gyorsí­tó programját. Mihail Gorbacsov a leninsz­ki művelődési palotában gyű­lésen találkozott az űrrepülő­tér és a város dolgozóival. Ezen az SZKP KB főtitkára beszédet mondott. A Szovjetunióban folyó át­alakítás napról napra szélese­dik. mind kézzelfoghatóbb for­mákat ölt, a problémák mind nagyobb körét fogja át és az élet mind mélyebb rétegeibe hatol be — mondotta leninszki beszédében Mihail Gorbacsov. — Ügy is fogalmazhatnék, hogy a januári KB-ülés óta az átalakítás folyamatát az jel­lemzi: a munka mind tárgy­szerűbbé, konkrétabbá válik, r _ » s ez vonatkozik a gazdaság, a demokrácia, a tudományos élet, az ideológia és a kádermunka területére. Az átalakítás nem az embe­rek egy csoportjának vessző- paripája, törekvése; az átala­kításra megérett a szovjet tár-; sadalom. A politikai bizottság és a kormány ülésein nem­egyszer felvetődött a kérdés: van-e alternatívája az átalakí­tásnak, vannak-e más életké­pes javaslatok. Mint kiderült, mindenki megértette, hogy a választás helyes volt. Csakis egyetlen következtetés von­ható le: a XXVII. pártkong­resszus által kijelölt úton kell (Folytatás a 2, oldalon) Szocialista országok diplomatái Moszkvában A békéért és biztonságért Május 13-án Moszkvában a szocialista országok külügymi­nisztériumainak vezető képvi­selői tanácskozást tartottak. Áttekintették azokat a felada­tokat, amelyek a szocialista ál­lamok által a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszeré­nek létrehozásáról az ENSZ- ben közösen előterjesztett kezdeményezéssel kapcsolato­sak. A tanácskozást, amelyen magyar részről Horn Gyula külügyminisztériumi államtit­kár vett részt, konstruktív, elvtársi légkör jellemezte. A tanácskozást sajtóértekez­let követte, amelyen Vlagyi­mir Petrovszkij szovjet kül­ügyminiszter-helyettes kijelen­tette: A biztonság átfogó rendszerének megteremtése nem egyszeri akció, hanem hosszú folyamat, amely szoro­san kapcsolódik a nemzetközi kapcsolatok demokratikusabbá és emberibbé tételéhez. A szocialista országok diplo­matái a sajtóértekezleten be­számoltak arról, hogy kétol­dalú, illetve többoldalú tárgya­lásokon kedvező tapasztalato­kat szereztek a kezdeményezés nemzetközi fogadtatásáról. Vé­gezetül utaltak arra is, hogy a mostani tanácskozás szervesen kapcsolódik a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanács­kozó testületének május végen Berlinben sorra kerülő ülésé­hez. KB-titkári tanácskozás Közleményt adnak ki Szerdán Bukarestben befeje­ződött a szocialista országok kommunista és munkáspártjai szervezési kérdésekkel foglal­kozó titkárainak tanácskozása. Az ülésről sajtóközlemény je­lenik meg. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára szerdán fogadta a tanácskozá­son részt vett küldöttségek vezetőit, köztük Horváth Ist­vánt, az MSZMP KB titkárát. Horváth István tegnap ha­zaérkezett Bukarestből. Űj, számítógép vezérelte mérőautomata kezdte meg a folyama­tos munkát a Telefongyár nagykátai gyáregységében. A fran­cia gyártmányú CAT 02-es típusú berendezés az itt gyártott tekercsek folyamatos bemérésére és ellenőrzésére alkalmas. Felvételünkön Laczi Erika egy új, exportra készülő apró te­kercs paramétereit ellenőrzi le. , (Hancsovszki János felvétele) A környezet védelméhez tartozik Elsőként jelzik a veszélyt Szerdán Visegrádon a Ma­gyar Madártani Egyesület szervezésében megkezdődött az Európai Madárvédő Egye­sületek ötnapos nemzetközi találkozója. A résztvevők — 28 ország 130 képviselője — a többi között a mezőgazda- sági művelés és a madárvé­delem összefüggő kérdéseit, a veszélyeztetett fajok meg­mentésének lehetőségeit vitat­ják meg, s szóba kerül az is, hogy a savas esők erdőket pusztító hatása miként érinti a madárvilág életét. A tanácskozás jelentőségét kiemeli, hogy a madárvéde­lem szorosan a környezet vé­delméhez tartozik; azokon a természeti területeken ugyan­is, ahol az emberi beavatko­zás megbontja a biológiai egységet, a madarak az első veszélyjelzők. Eltűnésük vagy megritkulásuk figyelmeztet: gyors beavatkozásra . van szükség. Ezért a tanácskozás résztvevői most egységes szemlélet alapján közös irányelveket kívánnak kiala­kítani a madarak költőhe­lyeinek, élőhelyeinek fokozott védelmére, s ezek alapján ajánlatot készítenek az ENSZ- nek a madárvédelem nemzet- . közi összhangjának megte­remtésére. VÉDŐSZÁRNYAK T ámadhat olyan benyo­mása az embernek, a tapasztalatok felületes értékelése alapján, mintha ma több lenne az ellent­mondás, a feszültség a me­zőgazdasági gépgyártásban és forgalmazásban, mint korábban, azokban a „szép időkben”, amikor ennek a tevékenységnek a javat Bu­daörsről (a megszűnt) Me­zőgép Tröszt irányította. A felszín valóban sok olyas­mit mutat, ami első látás­ra meghökkenti a szemlé­lőt, hiszen milyen furcsa — szokatlan? — dolog az, ha a volt testvérek most ve- télytársként lépnek fel? Mert ez történik a Mező­gép-vállalatok esetében, például abban, amiben a megye országosan az első lépéseket tetté meg, a fo­lyékony műtrágyázás gépi technológiai láncának elő­állításában és kipróbálásá­ban. Az akkor még létező tröszt védőszárnyai alatt ez egyetlen vállalat lehetősé­gének — jogosultságának — látszott, ma viszont több cég van jelen a piacon, mű­szaki jellemzőkben, haszná­lati értékben, karbantartási szükségletekben eltérő be­rendezéseket kínálva, s ami igazán újdonság, árban is versenyezve igyekeznek maguknak megszerezni a vásárló mezőgazdasági üze­mek pénzét A védőszárny eltűnése látszatra rendetlenné tette a korábbi jólfésültséget — egy gyártó, egyféle géplánc, egyféle ár —, a valóságban azonban a felhasználót, a vevőt szolgáló változásokat hozott, versenyt — verse- nyecskét — a fejlesztésben, a gyártásban, az értékesítés­ben. Az a dolgok természe­téből következik, hogy en­nek a versenynek lesz győz­tese — az a cég, amely az árral arányban álló műsza­ki jellemzőket garantálja gépeire —, s lesznek olya­nok is, ahol nem igazolód­nak be a számítások, azaz ezeknek az eszközöknek az előállításával fel kell majd hagyniuk. Jól járnak a fel­használók, s általuk a köz­vetett népgazdasági haszon is gyarapodik... lám, mi­lyen szép a menyasszony! Ennyire azért nem szép. Sajnálatosan gyakori köz- gondolkodásunkban — gaz­dasági és más természetű ügyekkel kapcsolatban egy­aránt — az a végletesség, mely szentként kezel min­dent, ami magán hordja a hivatalos létezés pecsétjeit, ám amikor ezeket a pecsé­teket visszavonják, egysze­riben ördög lesz a tegnapi angyalból. Témánk eseté­ben — de nem csak témánk esetében — is ez történt, történik, A tröszti védő­szárnynak ugyanis voltak hátrányai, de voltak tagad­hatatlan előnyei is. Ma a Mezőgép-vállalatok nem alaptalanul érzékelik, meny­nyivel nehezebb egy-egy licencia megvásárlásának, termelésbeni bevezetésé­nek lebonyolítása, mint ak­kor, amikor ennek gazdája a tröszt volt, a maga hier­archikus tekintélyével. Amint ez a tekintély, a nép- gazdasági kapcsolatrend­szerben elfoglalt hely, kép­viselt súly érvényesült pél­dául az anyagellátás né­hány kényes területén is, ahol most egy-egy vállala­tot — ráadásul a Mezőgép­vállalatok java nem szá­mit mamutnagyságúnak — a monopolhelyzetben levő gyártók könnyedén elutasí­tanak, mondván, ekkora tételekkel ők nem foglal­koznak, a maga csip-csup igényeivel menjen a meg­rendelő oda. ahova akar ... Az ilyen és hasonló hely­zetek — a belőlük szárma­zó gondok — nem számíta­nak kivételesnek, hanem rendszeresek, ismétlő- dőek. Ami azt mutatja, a népgazdaság szervezeti rendszerében, az ágazat- és vállalatközi kapcsolatok­ban egyszerre van jelen azok csoportja, akik na­gyon is élnek a monopol­helyzet adta védőszárnyak takarásával. A gyakorlat­ban tehát úgy késztet ver­senyre gyártókat az új helyzet, hogy több tekin­tetben ugyanakkor kiszol­gáltatja őket a nem verse­nyeztetett termelők kénye- kedvének. Amire rámond­hatnánk, hogy fából vaska­rika, de a makacs léte en­nek az állapotnak azt mu­tatja, korántsem olyan kép­telenség, mint a fából vas­karika. L ehetőségeink a szerve­zeti rendszer átalakí­tásában — nem for­mális, hanem versenyhely­zetet teremtő átalakításá­ban — sokkal nagyobbak, mint amennyit egyáltalán ma szemhatárunk körébe vontunk. A szemhatár tá­gítását ugyanis éppen a védőszárnyak sokasága aka­dályozza, s ezek a védő­szárnyak olyan csoportér­dekeket takarnak, amelyek élesen szemben állnak a népgazdasági érdekekkel, de éppen a védőszárnyak alatt elrejtezve, valódi ké­püket meg nem mutatva, közös ügynek tüntethetők fel... ! A trösztök meg­szüntetése — jóval koráb­ban a létrehozása — nem igényelt többet egy-egy ál­lamigazgatási tollvonásnál. Ezek a tollvonások azon­ban — el ne feledjük, holott gyakran elfeledni látszunk — csak itt-ott teremtettek versenyhelyzetet. Minden­ki a pályán van, ez igaz. Csak épnen nem egyenlő feltételekké1 Mészáros Ottó I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents