Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-08 / 83. szám
NAGYKŐRÖSI Marfan A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 82. SZÄM 1987. ÁPRILIS 8., SZERDA Szembesíteni a lelkiismerettel Létszám, képzettség, munkaidő A munkaerővel, munkaidővel való gazdálkodás alapos felülvizsgálata az első lépések egyike a gazdasági folyamatok, a termelés racionálisabbá tétele felé. Közismert, hogy elég sok probléma van nálunk e területen, jelentős szemléletbeli, módszerbeli változásokra van szükség, hogy a dolgozó ember hiánytalanul kibontakoztathassa munkahelyén képességeit, alkotó erejét, vagyis a közkeletű kifejezéssel élve megteremtődjék a nyolcórai munkaidőnek a becsülete. Elénk mozgás Az intézkedések lényegében mindenütt indokoltnak látszanak az állami, a szövetkezeti szektorban egyaránt, még az úgynevezett jól menő munkahelyek további boldogulásához is komoly tartalékok vannak a tág értelemben vett munkaszervezésben. Ezen belül a folyamatokat mindig elsődlegesen meghatározó tényező volt a létszámhelyzet, amely a munkaerő szabad áramlása folytán meglehetősen sarkított képet mutat. Sajnálatos — de immár elkerülhetetlen —, hogy a természetes mozgás mellett most már adminisztratív intézkedések is kellenek az ésszerű arányok kialakításához. Észrevehető az is, hogy ahol létszámhiány mutatkozik, ott sem a számszerűség, inkább a minőségi szempontok dominálnak elsődlegesen, vagyis az a törekvés, hogy kevesebb, de kvalifikáltabb munkaerővel oldják meg a termelési feladatokat. Ilyenformán a létszámbőségben levő üzemek is mind körültekintőbb szelekcióra kényszerülnek. A kevesebb, de szakképzettebb gárdával többet. jobbat termelni elvet érvényre juttatni persze nem megy egyik hétről a másikra, a bázismunkaerő megtartása vagy a kiszemeltek megnyerése végső soron a munka- s anyagi körülmények függvénye. Egyértelmű tehát, hogy itt azok az üzemek vannak nyeregben, amelyek az adott környezetben elerhető munkalehetőségek között aránylag a legtöbbet tudják nyújtani a munkavállalónak. De ennek részletei nem tartoznak témánkhoz. A fenti kérdé-. sek mélyebb elemzését is elvégezték mások, csak azért villantottunk fel belőlük, mert szűkebb környezetünket is meghatározó változások elemei. Vessük össze kijelentéseinket tárgyilagosan a valósággal, mégpedig egy ipari üzem munkaügyi létszámgazdálkodását az utóbbj két év eseményei alapján. A Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet egyike a legtöbb nyereséget termelő gazdasági egységeknek, s ez igaz akkor is, ha 1986-ban jóval kevesebb haszonra tett szert az exportértékesítés nehézségei miatt, mint az előző évben. Tavaly az átlagos állományi létszámot 388 személy képviselte, nem sokkal voltak kevesebben, mint ahogy tervezték. Az adatok viszont élénk létszámmozgást mutatnak, 1985-ben összesen 26 be-, és 36 kilépő volt. 86-ban 55, illetve 59-re módosultak ezek az arányok. Tudni kell azonban, hogy javarészt a katonai szolgálatra bevonuló, illetve leszerelő fiatalok, valamint a gyesre menő anyák részesei személy szerint az állományváltozásnak.- vagyis ilyenformán lényegében stabil kollektíváról beszélhetünk, amit bizonyít az is. hogy a törzsgárdából kilépők száma évek óta alacsony. Mint ismeretes, a szövetkezet, régóta jelentős erőfeszítéseket tesz termékei korszerűsítésére. s különösen a jelenlegi piacviszonyokra való tekintettel létfontosságú számára, hogy e téren mihamarabb és mind nagyobb eredményt érjen el. Logikus tehát, hogy ehhez egyre képzettebb szakembergárdára van szükség. A szakmunkástanulók képzésére nagy gondot fordítanak, hiszen az utánpótlás legfontosabb bázisa itt van. Tavaly 13 friss bizonyitványú szakember állt munkába a 18 közül. jelenleg 9 szakmában, 48-an tanulnak a műhelyek munka padjainál. Nagyobb teljesítmény Kényes kérdéshez, a munkaidő kihasználásához érkeztünk. Ez némileg romlott az 1985. évihez viszonyítva, átlagot számolva 81,73 százalékos. Jelentős eltérések vannak a különböző munkaterületeken. A munkaidő-kihasználási mutató a VII/1-es részlegben például csupán 70,53 százalék — más összefüggések világítják meg, hogy mégis 8,6 százalékkal nagyobb itt az éves teljesítmény, s ez vonatkozik a többi készáruter- melő-részlegre is — a legmagasabb ez a szám a X-es részlegben: 89.23 százalék. A nem tervezhető időveszteségek két év viszonylatában növekedtek, persze nem feltűnő mértékben. A munkanapoknak összesen 6,9 százaléka esett ki tavaly, s ebben elsősorban a táppénzes napok dominálnak. Az igazolatlan napok száma több mint kétszeresére emelkedett, és 47 napot tett ki, de gyorsan hozzátesszük, korántsem súlyos az ügy. mindössze négy ember magatartása rontotta a szövetkezeti statisztikát. A nem fizikai dolgozóknál is jelentős viszont — 599 — a betegség miatt elveszett napok száma. Milyen arányban ? t Meg kell hagyni, e számok akkor mondanának sokat, ha felmérnénk azt is, vajon a táppénzes idő, és egyéb igazolt napokból eredő üzemi veszteség milyen arányban áll a távollétek szükségességével. Nyilván e szembesítésre nem vállalkozhatunk, de egyértelmű választ alighanem a környezet jó ismerői sem tudnának adni. E vonatkozásban javítani a munkaidőmérlegen, már nemcsak rendelkezésbeli. adminisztrációs, hanem mélyen emberi probléma, amivel rendre szembe kell néznie a lelkiismeretnek is. Még ott is. ahol úgy tűnik, aránylag helyén vannak ezek a kérdések. Legközelebb ezeket másutt vesszük szemügyre. Miklay Jenő A Tormásban HúsboSt nyílik Az Ifjúság utcában, a bisztró és a bolt között, új húsbolt nyílik április 10-én, pénteken reggel fél 7 órakor. Az új üzlet jelentősen javítja a kertváros kereskedelmi ellátottságát, s egyben kielégíti az ott lakók jogos igényeit. TIT-elcadások Gazdag témacsokor Meglehetősen változatos TIT-előadások között válogathattunk a korábi hónapokban, de nem lesz ez rosszabbul áprilisban sem. Néhány programra felhívjuk olvasóink figyelmét. A konzervgyár nyugdíjasainak klubjában 10-én 16 órai kezdettel dr. Szabó Attila történész Regék és mondák a magyar történelemben címmel viszi hallgatósága elé mondandóját. A rákszűrés jelentősége a nők egészségvédelmében dr. Lakatos László orvos előadásának témája, 14- én fél 3 órai kezdettel hallható a TBF Volán Vállalat helyi telepén. Másnap, 15-én 15 órakor Pintérné dr. Torma Mária, a városi tanács vb-titkára a Vá- gi István Szakmunkásképzőben ad tájékoztatást mindarról, amit a munkába lépőknek tudniuk kell. Ezen a napon még két másik előadás is lesz, az egyiket az ifjúsági leányotthonban tartja 16 órai kezdettel dr. Kulin Sándor orvos a káros szenvedélyekről, 18 órakor pedig a művelődési központban a nők akadémiája keretében Kocsis Jánosné tanácselnök a városunk utóbbi időben történt fejlődését tekinti át hallgatóságával. Április 16-án 15 órakor a szociális otthonban I^isné Tóth Gabriella az ország szép épületeit bemutató előadása lesz soron. Nem kis érdeklődésre tart számot dr. Novák László múzeumigazgató lakóhelyünk népművészetéről tartandó ismeretterjesztő előadása, amelyre 22-én fél 11-kor várják a közönséget az idősek napközi otthonába. Tóth Tibor tanár Nyugat-Európa turistaszemmel című előadása már többször szerepelt másutt, 23-án negyed 4-kor kerül szóba ismét a tanulságos téma a konzervgyár könyvtárában. Megalapozzák a jó ízlést Zenei nevelés felső fokon „Az igazi cél: Lelkes apostolokat nevelni, akik arra szánják az egész életüket, hugy a zene áldásait a legszélesebb rétegekre kiterjesszék.’’ Tóth Béláné Orosz Szeréna egész életével ezen kodályi gondolat szellemében munkálkodott tudásával, gyermekszeretetével úgy, hogy sokaknak egy életre szólóan feltárta a zene csodálatos birodalmát. Tehetségek is kerültek ki a keze alól, de sokkal több volt azok szi- ma. akik az irányító vezetese mellett lettek művelői, élvezői, értői a magasabbrendű zenének. i| r4lF A nagykőrösi születésű zenetanárnő Jászberényben végezte a polgárit, majd a gimnáziumot. Édesanyja zongora- játéka gyakran csendült tel' otthonukban, az ő kívánsága volt, hogy leánygyermeke zenét tanuljon. Ormos Cyuláné magyaróráin az egyre szélesedő tanítás birtokában lehetősége nyílt a tanítás metodikájának megfigyelésére is. 1339- ben a sikeres zeneakadémiai felvételt négy évig kemény tanulás követte, ennek befejezését a háború nem tette lehetővé. 1942-ben a nagyanyái házban zongorázni tanította a szépszámú érdeklődőket, miközben Huzella Elek elméleti tanár és Ormosné irányítása mellett továbbképezte magát. Szilvássi László 1951-ben a szakszervezeti zeneiskolában munkatársakat keresett. Egyedüli nőként Hartyáni Dezsővel, Geszner Jenővel. Har- czegh Lászlóval kevesen, de kellő szaktudással és felelősségvállalással kezdték meg az akkori ötven gyermek zenei nevelését. Az ügy iránti elkötelezettség az alapítók e lelkes gárdája a hiányos feltételek ellenére sem riadt visz- sza a tennivalóktól. Az egymást segítő kis alapközösség és vezetőjük lelkes, áldozatkész munkája azt eredményezte, hogy már az első szak- felügyelői látogatás alkalmával Kadosa Pálné ezt írta jegyzőkönyvébe; „Nagykőrös zeneiskolája az ország egyik leaf ejlödökénesabb, legjobban dolgozó intézménye, mely képes a város -zenei életének irányítására’’. Az egyre javuló feltételek között énekkar, zenekar, kamaraegyüttes működött. ..Mindannyiunkat az a szellem vezérelt, hogy sok-sok élményen keresztül megnyissuk a fiatalok lelkét a zenéhez. Arra törekedtünk, hogy olyan zenei anyaggal ismertessük meg a növendékeket mely közel áll hozzáiuk. ami nem lépi át az ő gondolat- és érzelemvilágukat, de fokozatosan sikerekkel párosulva egy életre megnyeri őket a zene számára:” Üttörő szellemű volt az iskola abban is, hogy 1951-ben lehetőséget, teremtett a zeneóvoda létrejöttéhez. A nagy érdeklődés rögtön két csoport Metszés után kitakarják Fázott, most melege van i!: í A nyársapáti Haladás Termelőszövetkezet 36 hektáros zalagyöngye-ültetvényct is alaposan megviselte a kemény januári, februári hideg. A növénygondozók óvatos, szakszerű metszéssel próbálták ellensúlyozni a károkat. Néhány hét múlva már meglátszik a sorokon, hogy beavatkozásuk menynyire volt sikeres. A jó idő beköszöntővel a tőkék kitakarásához fogtak a szorgos asszonyok, akik Abonyból járnak át minden reggel a gazdaságba. Este alighanem nekik is jólesik a pihenés, hiszen reggel 7 órától délután 5-ig keményen dolgoznak a hosszú kordonok között. (Varga Irén felvétele) működését tette lehetővé. Az útkereső feladatokban Tóth Béláné és Szabó Ferencné óvonó az éneklési készség, a ritmus- és hallásfejlesztés, a zenehallgatás és egyszerű hangszerek megszólaltatásához kereste a legjobb metodikát. E közös munkában döntő volt az igényes zenei élmény nyújtása, az első benyomások pozitiv jellege, a korán kifejlesztett jó ízlés megalapozása. Az értelmet és érzelmet formáló zenei alap jó út- ravaló volt a 40—50 növendéknek a későbbi választott hangszeres tanuláshoz. Fényképek sokasága őrzi az egykori gyermekarcokat, akik egy igen fogékony korszakban értő. szerető, de követelő irányítás mellett az élet egyik legnagyobb „kincsesházához” kaptak belépőt. Kadosáné és Holló Gyula szakfelügyelők méltán szólnak elismerően a zeneóvoda színvonaláról és törekvéseinek helyességéről. Türelem, szeretet, elhivatottság, szaktudás, a vállalt tevékenységért érzett felelősség, mindez olyan erény, mely a két pedagógus személyiségének varázsaként maradt meg a tanítványokban. w Szerénke néni napi postájában mindig akad egy-egy levél, mely volt tanítványok sorsáról ad híradást. Mindehhez kellett egy olyan személyes kapcsolatteremtő készség, mely nemcsak a tanárt., de az embert is megőrizte abban a közös felfedező munkában, mely az egyetemes műveltségben való jártasságot segítette. „Harmincegy év a zene szolgálatában úgy repült el, mint egy álom, ez idő alatt egy nagy családot mondhattam a magaménak, melyben a kötőanyag köztünk a zene kapcsán teremtődött meg. Az élet engem sem kímélő nehézségeihez is a zene adott nyugalmat, türelmet, felüdülést. kikapcsolódást és állandó íeltöltődést. Ebben az otthonban is egykor hegedüsza- kos férjemmel gyakran csendült fel a közös házi muzsika. Bálint Ferenc, majd Kis István igazgatása alatt úgy érzem, hogy egy sokoldalú, feladataihoz mindig hű intézményben dolgozhattam, melyet a szakvezetés 1963-ban a „minta zeneiskolák” közé sorolt. Közösen egy várost és környezetét tettük zenekedvelőkké vagy művészekké. Később, mint igazgatóhelyettest minden törekvésemben a jobbító szándék vezérelt, s ehhez a tantestületi kollektíva megfelelő társ volt. 1961-ben sikeresen elvégeztem a Szegedi Zeneművészeti Főiskolát munka mellett, az ott elsajátítot- takból ismét a tanári működésemet tettem gazdagabbá.” Tóth Béláné Szerénke néni 1982-ben ment nyugdíjba, ma a megérdemelt pihenés éveiben olvas, keresztrejtvény* fejt. rádiózik, tévézik és gyakran muzsikál. Egyedül él, de nem magányosan. Elég a kapun kilépnie, hogy számos kedves ismerős vegye körül. Többféle kitüntetése mellett a miniszteri dicséret több évtizedes áldozatos munkájának méltó magas szintű elismerése. ..A zene mindenkié" — fogalmazta meg Kodály Zoltán. Ez csak úgy lett valóság, hogy ilyen szemléletű, szaktudású és lelkesedésű ember, mint Szerénke néni, egy teljes élei odaadásával ezt a szellemet szolgálta nap mint nap, számos generáción át. Szendrődi Judit Sporthírek Kettős győzelem idegenben Tápiószele—Nagykőrösi Kgy. Kinizsi 1-3 (0-0). Kinizsi: Tiger — Farkas J, Nyári, Szabó B„ Adámi — Kovács Z., Porhanda, Vígh — Benkó (Dankó, 85. p.), Mari, Toricska (Sallai, 65. p.). Tápiószelén az első húsz percben kiegyenlített játék folyt. Ezután a hazai csapat volt a többet támadó, de a körösi védelem jól zárt, biztosan hárított. A Kinizsi támadásai nem voltak elég meggyőzőek, hamar az ellenfélhez került a labda. A félidő végén a jó szelei támadás végén alig kerülte el a körösi kaput a labda, majd szögletrúgás után nehezen szabadított fel a körösi védelem. Szürkébb első félidő után annál mozgalmasabb volt a második. Támadólag, lendületesen játszott a Kinizsi. Mari átadása után Benkó nem jól találta el a labdát, a kapus védett. Az 50. percben lábról lábra ment a labda, Porhanda—Benkó—Kovács Z. és az ő pörgős lövése a felső sarokban kötött ki. 0-1. Ezután a hazai csapat is rákapcsolt, veszélyesen támadtak és az 55. percben 11-eshez jutottak: az erős. lapos lövést Tiger remek vetődéssel kivédte. Döntő mozzanat volt. A hazai csapat továbbra is igyekezett, a körösi védők vagy csak röviden, vagy nem rúgták el időben a labdát, így a 63. percben bekövetkezett az egyenlítés. 1-1 A 67. percben Mari jó labdát kapott a jobb oldalon, lapos beadásából a kapu előtti tömörülésben a két perccel előbb csereként beálló, igen fri^en mozgó Sallai ügyesen a hálóba lőtte. 1-2. Nagyon Szükséges, megnyugtató gól volt. öt perc múlva a mindenütt ott lévő Víghet a 16-oson belül buktatták, a megítélt büntetőt Mari biztosan lőtte a hálóba. 1-3. Sallai és Benkó előtt volt még lehetőség, a körösi kapunál Tiger, Szabó B.. Nyári hárítottak biztosan. Megérdemelt, értékes győzelem. Az egész csapatot dicséret illeti, különösen Tiger, Adámi, Kovács Z. és Vígh dicsérhető. Túri Ferenc játékvár zető engedte a folyamatos játékot és sárga lap alkalmazása nélkül is nagyon jól vezette a mérkőzést. Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Tá- piószelei ifi 0-2 (0-0). Kinizsi ifi: Hagymási — Bállá, Kecskés, Czinkus. Sípos — Somodi, Barabás, Bertalan — Kiszel, Pörge (Bari), Parázs. Már az első félidőben is több helyzet kimaradt, de így is — végig fölényben játszva — tetszetős, jó játékkal biztosan nyert a körösi csapat. Gól- lövő: Bállá. Barabás. Jók: Bállá. Czinkus. Kiszel. Tápiószőlősi serd.—Nk. Kgy. Kinizsi serd. 2-1 (1-1). Kinizsi serd.: Petrik — Csikós, Aszódi, Dér, Juhász L. -- Pécsi, Tóth, Oláh — Forgács, Madár, Karsai. Csere: Zsiga, Balogh. Nemcsak az eredmény, de a mutatott játék is nagy csalódás, mindenki mélyen tudása alatt játszott. Góllövő: Oláh. A játékoskeretet bővíteni kellene. de erre Nagykőrösön nincs lehetőség. Utánpótlás nincs, az ősszel már nem is lesz serdülőcsapat, ha így haladunk. P. S. Szerdán Labdarúgás. Cegléd: C. Vasutas—Nk. Kgy. Kinizsi, barátságos mérkőzés. Torna. Pécs: a középiskolás bajnokság országos döntője. Mozi, színház A nagyteremben: Mackenna aranya. Színes, amerikai western. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: E. T. (A földönkívüli). Színes, amerikai sci-fi, fél 6-kor. ★ A kecskeméti Kamaraszínházban, este 7 órakor: Fekete Sándor: A Lilla-villa titka. Bérletszünet. SSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap
