Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-29 / 100. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1987. Április 29., szerda XXXI. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM Fúzió után a Lenin Termelőszövetkezetben A jó földek reményt nyújtanak Megszüntették az eső okozta elmaradást 1959-ben 16 termelőszövet­kezet tarkítja Cegléd termelési térképét. Abban az esztendő­ben a Vörös Október, a Zrí­nyi és a Hajnalcsillag elneve­zésű mezőgazdálkodó csopor­tok egyesülésével létrejön a Lenin Tsz. Időközben a Május 1., az Aranymező és az Alkot­mány erőinek összeadásából kialakul a Vörös Csillag Tsz. 1975-ben a Vörös Csillag, 1987- ben pedig a Magyar—Szovjet Barátság Tsz olvad be a ceg­lédi Lenin Termelőszövetke­zetbe. Józsa István elnökkel az Utóbbi fúzió tapasztalatairól váltottunk szót. Két lehetőség — Abban, hogy az egyesü­lést kimondó határozatot meg­hozták, milyen szerepet ját­szottak a szövetkezeten kívül­ről jövő elképzelések? — Több esztendővel ezelőtt hallottunk az MSZB Tsz gond­jairól. Elkészítettünk egy számvetést, hogy ha az MSZB Tsz terheit, amit már 1972 óta cipel magával, elengedik, ak­kor mi át tudjuk venni a szö­vetkezetét csökkentett lét­számmal. És persze az adós­sággal együtt, amit úgy 80 mil­lió forintra tettünk. Ennek az adósságnak az ütemezett, 2000-ig való törlesztésére az átkerülő', javarészt 36 aranyko­ronás, tehát kitűnő termőké­pességű földek fedezetet nyúj­tanak, sőt hosszabb távon jó hasznot hozhatnak. Ebből ki­indulva mi jelentkeztünk, hogy átvennénk az MSZB Tsz-t. A megyei tanács elnökhelyettese azt válaszolta: nem. Mondván, nem olyan erős a Lenin Tsz, hogy ezt megtehetné. Akkor aztán föl is hagytunk a kísér­letezéssel. — De később kiderült, hogy az MSZB Tsz semmiképp sem tud megállni a saját lábán. — Ebben a helyzetben két lehetőség kínálkozott. Az egyik a csődeljárás, amire még nem akadt példa a magyar szövetkezeti mozgalomban. A másik a beolvadás, aminek a véghezvitelére fölkértek ben­nünket, tehát nem tukmálta ránk senki. Hajlandóságot mu-' tattunk az egyesülésre a meg­felelő személyi háttérrel és a Lenin Tsz gépeszköz-kapacitá- sának növelésével. — Milyen belső viták előz­ték meg a Lenin Tsz-ben az egyesülést? — Volt vita, de az egészsé­gesebb változatából. Minden fórumon kifejtettem, hogy az egyesülésből a tsz tagságának semmiféle erkölcsi vagy anyagi pozícióromlása nem származ­hat. Biztos, hogy az emberek­ben volt és esetleg vart némi félelem, óvatosság, hogy meg- kapják-e azt, amit eddig. De az ígéret úgy szól, hogy jövő­re is meglesz az a 10 százalé­kos nyereségrészesedés, ami az i,dén. — De hát ez egyelőre csak ígéret. — Igen, az, de nem könnyel­mű. Elég, ha csupán annyit mondok, hogy a korábbi álla­potokhoz képest az egyesített szövetkezetben már az első három hónap során 10 millió forint munkabér-megtakarítás mutatkozik. Ezenkívül az MSZB Tsz 29 millió forintos általános költsége 10 millióra csökkent. Csökkenő költségek — Igen jól hangzik az a 10 millió forintos munkahét-meg­takarítás, De miből adódik? — Egyrészt abból, hogy ko­rábbi veszteséges tevékenysé­gek megszűntek, másrészt pe­dig a 80 fő körüli adminiszt­ratív állományból összesen 16 került át. — Mi történik az MSZB Tsz 30 millió forint értékű gép­állományával? — Nagyjából 10 millió forint értékűt megtartunk, a többit eladjuk. Tehát a gépekhez fű­ződő járulékos költségek csök­kennek, illetve a továbbiakban nem jelentkeznek. És ez a lé­nyeg. Amikor én ezt különböző helyeken elmondtam, kinevet­tek. — A Lenin Tsz 1985-ben ki­fejezetten rossz, vezetési vál­sággal fűszerezett évet zárt, de a tavalyi eredmény sem nevez­JóS sikerűit ünnepi gála A napokban tartották meg i Kossuth művelődési központ izínháztermében a Várkonyi skola fennállásának 25., név­másának 20. évfordulója ál­cáiméból rendezett kulturá- is estet, amelynek közremű- cödői az intézmény jelenlegi is egykori diákjai voltak. Először Giba Lászlóné igaz­gató mondott rövid köszöntőt, amelyben többek között szólt írről, hogy a tanulók évről ívre közönség előtt méretnek -neg. Külön öröme az estnek, logy egyre több osztály mu­tatkozik be közösen, s keve­sebb az egyéni szereplő. Színes, változatos volt ez az ünnepi gála. Jól betanított je­lenetekkel és ügyesen kivá­lasztott díszletekkel. Nem be­szélve a remekbe sikeredett jelmezekről — hála a lelkes pedagógusoknak és szülőknek, így aztán nemegyszer lát­ványos, színvonalas előadá­soknak tapsolhatott a publi­kum. Hogy a kisebbek is mennyire komolyan készültek a nagy bemutatkozásra, azt az elsősök A kiskakas rézkraj­cárja és a másodikosok Bor­sos'rántotta című mesejele­nete példázta. De bájos volt a Nyuszi-bugi dalra koreog- rafált tánc is. A nagyobbak — ötödikesek és hetedikesek — drámai jelenetei egymást múlták felül a színvonalban. Az Ami megérthetetlen, a So­kan voltunk és a Kicsi madár a legmélyebb érzéseket vil­lantotta fel. Az önálló szereplők közül Nagy Krisztina vállalkozott a legnehezebb feladatra. Hiszen minden kíséret nélkül nép­dalokat énekelt, s a közönség figyelmesen hallgatta. Ez még sokszor felnőtt előadóknak sem sikerül. Kár, hogy egy-egy produk­ció után tucatjával álltak fel a szülők, s a csemetéjüket vitték magúkkal. Mondván: az én gyerekemet láttam, a másé meg nem érdekel. Azonkívül, hogy zavarták az újabb szereplőket — az első rész végéig talán a publikum egyharmada tartott ki —, le­maradtak a gála második fe­léről. A most zenéi pályán működő egykori diákok — Kelemenné Balogh Zsuzsa, Pintér Istvánná, Péntekné Biró Edit, Mayer Edit — kellemes koncertje azt mu­tatta, hogy bár az iskolában nincs zenei tagozatos oktatás, azért a tehetségekkel ügyesen foglalkoznak. F. F. hető falrengetőnek. Ilyen előzmények után kissé merész­nek látszik a fúziós szövetke­zet számára megjelölt 24 millió forintos nyereségterv. — A volt MSZB Tsz alap- tevékenységéről már az elmúlt évben lehántották az igencsak terhes ipari sallangokat, az ál­talános költségeket fokozato­san csökkenteni tudjuk, s ha fölmérjük az átkerült földte­rületek értékét, akkor ez a nyereségterv inkább szerény­nek mondható. Gyenge közepes — Az egyesülésről határozó egyik közgyűlésen az MSZB Tsz nyugdíjasai a korpótlék megadását és a háztáji jutta­tás megtartását kérték. — Ezek olyan kiadást jelen­tenének, amit még egy gazdag szövetkezet sem vállalhatna magára, viszont a nyugdíjaso­kat nem akartuk megrövidíte­ni, ezért az alacsony összegű nyugdíjakat kiegészítettük. — Milyen képet mutat a ha­tár 1987 áprilisának végén? — Az országos előrejelzé­sekkel szemben azt mondom, hogy gabonából csak gyenge közepes termés várható. 2—300 hektárnyi búzát ki kell szánta­ni, helyette nyereséget hozó kapásnövényeket, mákot, nap­raforgót vetünk. A csapadék- viszonyok késleltették ugyan a munkát, de sikerült pótolni a lemaradást. Jelenleg a nap­raforgó és kukorica területé­nek előkészítése, vegyszerezé se folyik. V. S. Mit kivan a lakosság? Kiszolgáltatottság helyett A szolgáltatásokról szinte mindenki tud olyan történetet mondani, amelyből az derül ki, hogy a lakosság esetenként inkább kiszol­gáltatott, mint jól kiszolgált. Van egy intéz­mény, amely az egész társadalmat képvisel­ve vizsgálja ezt a témát: a Szolgáltatási Ku­tatóintézet. Ennek feladata, hogy a fogyasz­tási és termelési szolgáltatások közgazdasági és társadalomtudományi kérdéseinek kutatá­sával segítse az irányítás különböző szintjein a szolgáltatási ellátást szervező, fejlesztő te­vékenységet, hozzájáruljon a fogyasztói ér­dekvédelmi problémák megoldásához, A há­rom és fél évtizede működő, többször átszer­vezett intézet az Ipari Minisztérium felügye­lete alá tartozik. Csak pár óra várakozás A főként közgazdászokból álló szakembergárda részt vesz például az országos kö­zéptávú kutatás-fejlesztési terv két témájának kidolgozá­sában. de mint eredményérde­keltségű intézetnek, szerteága­zó munkájához hozzá tartozik, hogy konkrét kutatási felada­tokra vonatkozó megrendelé­seiket teljesít országos főható­ságé szerveknek éppen úgy, mint "megyei tanácsoknak, vagy az OKISZ-nak, KIOSZ- nák. valamint szolgáltató vál­lalatoknak, Természetes, hogy az egyes témák legjobb szak­értőivel együttműködő kutató­gárda széleskörűen tájékozott a szolgáltatások helyzetéről, ezért kérdeztük az intézet igazgatóját arról, mi a véle­ménye a Minisztertanács kö­zelmúltban hozott határozatá­ról. — Kétoldalú indíttatású a döntés, amely szerint az idén szeptember elsejétől a vállal­kozók olyan időpontban köte­lesek megkezdeni a szolgálta­tást. hogy ügyfeleik várakozá­sa ne haladja meg a kettő, de legfeljebb négy órát — kezd­te válaszát dr, Németh György igazgató. — Egyrészt a munkaidőalap védelme kí­vánja így, másrészt a lakos­ság igénye, hogy a szolgálta­tások minősége fejlődjön, le­gyen összhang a színvonal és az ár között, hozzáférhető Le­gyen, és igazodjon a megren­delő kívánságaihoz. Jogos ál­lampolgári igény, hogy a szol­gáltatást minél jobban beha­tárolt időszakban kezdjék meg a megrendelők lakásán, ingat­lanán végzett munka esetén. De számolni kell azzal is, hogy ha más feltételeket szab­nak a szolgáltatásnak, ehhez eszközök is kellenek. Egy-egy vidéki városban működő szol­gáltató vállalathoz 10—12 köz­ség is tartozik, itt már nem elég a munkaszervezés, gép­kocsira is szükség van. Ahol a fél megye tartozik egy-egy javítószolgálathoz, ott még a 4 órás várakozási idő sem látszik megvalósíthatónak, hi­Bálában a hulladék A Budapest és Vi­déke MÉH ceglédi telepén a próba- üzemelését végzi az új NSZK- gyártmányú le- mezbálázó gép. E gépkolosszus na­ponta ötven tonna lemez bálázására képes. 45b W A felső képünk előterében látható bálák súlya egyen­ként 4—7 mázsa, s négy-öt percen­ként présel ilyet a berendezés. Lent: Szálkái László préseli a fémhulladékot, melyet a Dunai j Vasműnek szállí­tanak majd hasz­nosításra. (Apáti-Tóth Sándor felvételei) szén ha az egyik helyen vá­ratlanul hosszabb időt vesz igénybe a munka, már borul a program. Ezért is differen­ciál a Minisztertanács rende­leté oly módon, hogy: A jog­szabály rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, ha a szolgáltató olyan településen végzi tevékenységét, ahol te­lephelye van. Tény, hogy pluszköltséget jelent a félnapos várakozási idő betartása is a kis telepü­lések ellátásában, annál is in­kább, mert még egyes megye-, ken belül is nagy különbsé­gek vannak a szolgáltatás helyzetében. Az egy lakosra jutó fogyasztási szolgáltatások vidéken mért értéke 1985-ben a fővárosi átlagnak 55 száza­léka. Ezen belül például az építőipari javítások aránya 89 százalék, a fényképészeté vi­szont csak 16 százalék, a tex­tiltisztításé 28 százalék. Ha azt hasonlítjuk össze, hogy egy lakos 1985-ben hány fo­rintot költött szolgáltatásra, akkor Budapesten 4845 forint az átlag, vidéken 2661 forint. Ami nyilván összefügg föld­rajzi adottságoktól kezdve sok mindennel, valószínűleg leg­kevésbé azzal, hogy vidéken nem tartanak igényt megfele­lő szolgáltatásokra. A fejlődést segítve és ösz­tönözve, az előrelépés útját fürkészve a Szolgáltatási Ku­tatóintézet az idén — az Or­szágos Tervhivatal mellett működő központi szolgáltatás­fejlesztési bizottság felkérésé­re — olyan jelentős feladatot is végez, amely a jövő évi népgazdasági szabályozó- rendszer előkészítésének része. Legteljesebb gyűjtemény Például modellszámításokat készít a lakossági szolgáltatá­sok témakörében, Az intézet idei munkatervében szereplő kutatási téma például a hazai szolgáltatások hosszú távú fejlődési tendenciáinak, a szolgáltatások eszközigényes­ségének vizsgálata. A szerző­déses munkákra vonatkozó tervek között szerepel például a kistelepülések fogyasztási szolgáltatási ellátásának elem­zése, fejlesztésére javaslatok, módszerek kidolgozása. Fontos tevékenysége még az intézetnek az információs, tá­jékoztató munka, egyrészt iá­ját — a Fogyasztási Szolgálta­tások című — folyóiratán és kiadványain keresztül, más­részt állandóan gyarapodó szakkönyvtára áll az érdeklő­dők rendelkezésére. A szolgál­tatási irodalomnak hazai vi­szonylatban valószínűleg leg­teljesebb gyűjteménye ez a könyvtár. Tavaly Magyarország 'is belépett a KGST lakossá­gi szolgáltatásokat fej­lesztő szervezetébe, és a Szol­gáltatási Kutatóintézetet kér­ték fel a szervezet hazai tit­kársági. koordinációs felada­tainak elvégzésére. Bizonyos, hogy az így szerzett közös ta- .pasztalatok jól hasznosíthatók. Ösztönző érdekeltség Ezt a jó helyezést erősíti, ha megvalósul mindaz, amit a közelmúltban a Miniszter- tanács is megerősített: kidol­gozzák a szolgáltatás megfele­lő ösztönzőrendszerét, amely érdekeltté teszi a vállalkozó­kat abban, hogy gyors, kifo­gástalan munkával szolgálják a lakosságot. Imre Erzsébet Hangverseny Április 30-án, csütörtökön este 6 órakor kezdődik a ze­neiskola hangversenytermé­ben Szelezsán Zsuzsa énekes és Legány Dénes zongorista zeneakadémiai hallgatók kon­certje. Várakozás Éjjel 2 óra tájban kon­centrikus körök jelentek meg előttem; a város sze­mét- és rendezettségi, vala­mint közömbösségi szoóiog- ráfiai térképe. Minél kin-' tebb megyünk a városból, annál rendezettebb az ut­cák képe. Semmiféle felhívás, kom­müniké nem jelent meg az újságokban, a tanács sem deklarált ‘ semmit ‘ez ügy­ben. mégis olyan emberek­kel találkoztam február vé­gétől április végéig, akik alig álltak a lábukon,, bot­tal támaszkodtak, esetleg kisgyermekükkel civódtak, de gereblye volt a kezük­ben, lapátoltak, ásót ragad­tak, s minden külön noszo­gatás nélkül a téli, kora ta­vaszi kátyúkat, a földutak átkát igyekeztek eltüntetni. A város belső körében más a helyzet, a saját ko­misz, szemetes, rossz szo­kásaiktól elidegenedett em­berek várják a városgaz­dálkodási vállalat felmen­tő seregeit. Termékeny vá­rakozással múlatva az időt. S. D. Sportmúlt könyvekben Figyelemre méltó doku­mentációs anyagot mutat be május 30-ig tartó időszaki ki­állításán a ceglédi Kossuth Múzeum. A városi sporttör­téneti bizottság ezerkötetes szakkönyvtárából válogatott példányait tették közszemlére, kiegészítve az Országos Test- nevelési és Sportmúzeum gyűjteményétől kapott néhány írásművei. Elsősorban a ré­gebbi kiadású könyvek kerül­tek a budapesti intézményből a kiállítási darabok közé, így például Molnár Lajos 1875-ös keltezésű Athletikája, amely a sportág első hazai szak­könyve. Természetesen az ónyomtatványoknak inkább csak a történeti becse nagy, hiszen mondandójuk ma már nem időszerű. A tárlat egyik érdekessége Mező Ferenc Az olimpiai já­tékok története című munká­ja, amivel a szerző aranyér­met nyert az 1929-es amsz­terdami szellemi olimpián, s amelyet a világ valamennyi nyelvére lefordítottak. A szakágak szerint csoportosí­tott anyag meglehetősen gaz­dag kínálatból tevődik össze A sportfényképészet jeles produkciói között ott találjuk a hajdani ceglédi tornásznőt, Füle Juditot megörökítő fel­vételt is. A záróblokk ceglédi szer­zők sporttárgyú munkáit he­lyezi egymás mellé. Szikszay István 1902-es, Ócsay Gergely 1928-as, Jós Miklós 1948-as írása után a legfrissebb Kürti Béla könyve, amely a város sportéletének múltját dolgoz­za fel, s amelyért a szerző 1986-ban az Ezüstgerely pá- • lyázaton díjat kapott. Éppen 1978 óta gyűjti, lel­tározza, rendszerezi és őrzi a városi sporttörténeti bizottság a Ceglédre vonatkozó doku­mentumokat. Immár rendel­kezésre áll egy sportmúzeum teljes anyaga, amelyhez méltó hely híján a nagyközönség ki tudja, meddig még nem fér­het hozzá. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Kő- szünetet mondunk mindazoknak, akik édesanyám, ÖZV. TELEK ISTVÁNNE temetésén megjelen­tek, táviratot küldtek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. SZI­GETVÁRI JOZSEFNÉ. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Há­lás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik férjem, édes­apánk, nagyapám, JÖNÁS LA­JOS nyugdíjas pedagógus,elhuny­ta alkalmából részvétükkel mély gyászunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A GYÁSZOLÓ CSALÁD. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents