Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-25 / 97. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM 1987. Április 25., szombat Csak hkb'él készül cipő Párián^ fiit végig a homlokzatán A ceglédi vasútállomás szomszédságában, a Kossuth Ferenc utca végén épül az új autó­busz-pályaudvar. A Dél-Pest Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat lakatosbrigádja képünkön az épület homlokzati párkányát szereli. (Apáti- Tóth Sándor felvétele) Alig több mint három évvel ezelőtt szokatlan, de igazán derék dologra szánták el ma­gukat Albcrtirsán. Története­sen egy addig kocsmaként mű­ködő épületet átalakítottak, s a budapesti Haladás Cipőipa­ri Szövetkezet égisze alatt egy felsőrészkészítő üzem kezd­hette meg tevékenységét. Fel­szerelték a legmodernebb ma­sinákkal. S közben persze a leendő dolgozók a fővárosba jártak tanulni a szakma kü­lönböző fortélyait. Lehettek tí­zen—tizenketten. Az indulás­kor aztán hozzájuk csatlakoz­tak — körülbelül ennyien — azok, akik korábban bedolgo­zóként pénztárcákat, kulcstar­tókat stb. készítettek otthon. A jelenlegi harmincnyolcas létszám nemcsak a helybéli lányokból és asszonyokból vér- buválódott össze. Járnak ide Dánszentmiklósról, Míkebu­dáról, Ceglédbercelről. A ve­A legnagyobb hazai mező- gépipari vállalatnál, a szolno­ki Mezőgépnél úgy progra­mozták az első negyedévi ter­melést, hogy a szálas takar­mányok betakarításához idő­ben kellő mennyiségű korsze­rű gépet adhassanak a gazda­ságoknak. Az elmúlt években ugyanis több jogos bírálat ér­te a vállalatot, hogy nem szállítja le ezeket a gépeket az esedékes munkák idejére és az igényeknek megfelelő mennyiségben. A bírálat szó­ba került az év eleji munkás­gyűlésen is, ahol elhatároz­ták. hogy_ változtatriak ezeií a helyzeten.' A szálas takarmányok első betakarítása általában május­ban kezdődik, a szolnokiak már legyártottak és értékesí­tettek 400 Kesston körbálázót az év során elkészülő 2500­A rendőrségi íróasztalon heverő három dosszié felelőt­len emberi játszmák követ­keztében vastagodott meg. Amit magukba zárnak: egy csomó hiábavaló munka és elveszített idő. Mivégett? Sorrendben először Szűcs László abonyi gépkezelő tette meg a maga bejelentését. Tör­ténete szerint március 13-án este 7 óra tájban, Szolnokról megérkezvén, kerékpárral in­dult hazafelé. Táskájában sza­lámi és vagy két tucat kré- mes. Útközben betért a KlOSZ-büfébe, ahol két sört fogyasztott, s ahonnan 9 óra körül távozott. A következő eseményt emlékezete úgy rög­zíti, hogy lakásától nem mesz- sze, a Nagykőrösi út és a Wesselényi utca találkozásá­nál 4 vagy 5 személy hirte­lenjében megtámadta őt, le­ütötték, táskáját — a szemé­lyi igazolvánnyal és a gépke­zelői jogosítvánnyal együtt — elrabolták. Pénze azonban, a farmerzsebben lapuló 2700 fo­rint, megmaradt. Zuhanás közben a kárvallott homloka megsérült. A helyszíni vizsgálat során Szűcs kiegészítette elbeszélé­sét: támadói a fejére húzták a dzsekijét, és megrugdosták. Innen a homlokseb. A bejelentés nyomán eljárás indult ismeretlen tettes ellen. Ám rablásra utaló érdemleges nyom nem került elő. és szem­tanú sem jelentkezett. Ezzel • szemben a rendőrök vércsep- peket, illetve véreseimbe szá­radt hajszála! találtak a köze­li kettős villanyoszlop tövé­zetők pedig Ceglédről utaznak át naponta, tudtuk meg Vörös MártU telepvezető-helyettes­től. Hárman rendelkeznek szakmunkás-bizonyítvánnyal, a többiek betanított munkások. Általában férfilábbelik ke­rülnek le a szalagról. Buda­pestről naponta jön' a kocsi, hozza a kiszabott anyagot és a szükséges kellékeket: cérnát, tűt stb. Visszafelé sem megy üresen, mivel viszi az elké­szült felsőrészeket, amelyekre aztán a fővárosban —■ vagy a szövetkezet más telephelyén, például Rákoscsabán, Istenme­zején stb. — ráragasztják a talpat és szárítják. Egyébként a kőbányai központ Simontor- nváról kapja a bőrt, az ottani gyárban is van tüzöderészle- gük. Cegléden szintén szeret­nének egy hasonló üzemet lét­rehozni, erről most folynak a tárgyalások. Á ceglédi cégekkel igen jó a ból. Az RK—2-es típusú fű­kaszából eddig négyszázat szállítottak le, és a fennma­radó 140 gép is ^elkészült március végéig. .Gyártottak az első negyedévben 100 új típu­sú, az elődeinél többet tudó RK—185-ös' fűkaszát is. A Class-licenc alapján készülő gép újdonsága, hogy vágóma­gassága állítható, vágószerke­zetéhez szártépő is csatlako­zik, s nagyobb a teljesítmé­nye a korábbi típusoknál. 50 UTB önfelszedő takarmányko­csit is leszállítanak a takar­mánybetakarítási szezonra. Fogadóóra Április 29-én, szerdán dél­után 2-től fél 7-ig Sós János, a városi tanács elnökhelyette­se fogadóórákat tart a város­házán. Rablémesék-ben. Szűcs vallomásaiból egy­re több ellentmondás bukkan elő, bár határozottan állítja, hogy történetének semmi köze a villanykaróhoz, sebét pedig rúgások okozták. Időközben az abonyi strand mögül előkerül egy barna szí­nű táska. A sértetté, aki ezt követően már nem feszíti to­vább a húrt. A március 20-án fölvett jegyzőkönyvben elis­meri, hogy a kérdéses napon ittas volt, fogalma sincs, hol és miképp veszíthette el a táskáját, a villanyoszlopnál elzuhant, feje megsérült, vér­zett. Mivel igencsak szégyell- te, hogy véle ilyesmi meg­esett, elhallgatva az igazat, felesége unszolására rablást jelentett, nem számolva a kö­vetkezményekkel. Ezzel a vizsgálat lezárult. Bűncselekmény nem történt. © Bata Albert abonyi éjjeliőr bejelentése egy március 14-i történetről számol be. Este hét óra lehetett, ami­kor Bata a Tetétleni úton ke­rékpározva munkahelyére tar­tott. Körülbelül 150 méterrel elhagyva a vasúti átjárót, két biciklis férfiember zárkózott föl mellé, lelökték a járműről, s pénzt követeltek tőle. Ezt megtagadta, mire leteperték az árokparton, ily szavakat hal­latva: te piszok abonyi. Zse­kapcsolatuk, hiszen a cipész ktsz nemegyszer végzett bér­munkát számukra, .jelenleg viszont a Pemü gyáregységét bízták meg feladattal. Áz al- bertirsaiaknak nem kell ag­gódniuk, mert az év végéig van már munkájuk. Szovjet exportra gyártanak két mo­dellt, 30—30 ezer párat. Ta­valy decemberben ennek a megrendelőnek csinos, fehér női cipőket készítettek. A piacon természetesen csak az első osztályú áruknak van esélyük. Ezt jól tudják a lá­nyok és asszonyok, akiknek a keresetük a darabok számától függ. A gépen dolgozóknak megvan a 4—5 ezer forintja, de a kézi munkások közt is akad olyan, hogy 5 ezer forin­tot visz haza. Az előbbieknek jobban kell vigyázniuk, hiszen egy elhibázott öltést már nem lehet felfejteni, míg az utób­biaknak azért van lehetőségük a javításra. Eddig soha nem fizetett senki, ha valamit el­rontott. Éppen most van folya­matban a tűréshatár kidolgo­zása. Valószínű, hogy száz pár­ból kettőnél lehet elvéteni mondjuk az öltést. Elképzel­hető, hogy rövidesen bevezetik majd ezt a normát, s aki en­nél többet hibázik, az bizony fizethet. Mindenesetre ettől azt remélik, hogy a minőség az eddiginél is jobb lesz. Érdekesség áz, hogy csak bőrből gyártanak cipőt — mű­bőr noih jöhet számításba —, ezért az áraiK igen magasak. Van úgy, hogy ugyanaznap két-három modell készül. Egy műszak alatt 300 pár lábbeli kerül le a szalagról. Most a létszám bővítését határozták el. A jelentkezőknek egy hó­napig a teljesítménytől füg­getlenül tanulóbért fizetnek. Ezután döntik el, hogy kézi vagy gépi munkásként alkal­mazzák, s ettől kezdve már az ügyességén és szorgalmán mú­lik. hogy mennyit keres. És akkor az álarcos lesújtott beit átkutatták, késsel fenye­gették, pénztárcáját (benne 500 forint) elemelték. Nyomozás indul ismeretlen tettes ellen. Bata vallomásai egyre kuszábbak, mígnem március 2Q.-án teljesen átírja, immár a valóságból merítve tárja föl a történteket. Mint mondja, átgondolta az esemé­nyeket. Már munkahelyére menet is fogyasztott pálinkát, ami igencsak éreztette hatását. A szarvasmarha-telepre ki­érve láttta, hogy a jószágok a korláton kívül, szabadon kó­szálnak. Kerékpárra pattant, s elfurikázott a brigádvezető- 'höz jelenteni a dolgot. Ezt kö­vetően azonban nem a telep felé vette az irányt, épp el­lenkezőleg. Egy vendéglátó- helyet látogatott meg, ahol újabb pálinkát gurított le a torkán. A bicikli világítása nem működött, a pilóta ittas volt, s az említett helyen az árokba borult, zsebéből kiesett néhány személyes tárgya. A rablómesét már ő maga eszel­te ki. © A harmadik história is Abonyban született. Fodor Vilmos március 14-én késő este lakására érve, a kertka­pun belépve azt kényszerült tapasztalni, hogy egy titokza­tos alak, harisnyaálarcban elébe lép, és se szó, se beszéd, A bő termésért Az albertirsai és dán.szent- mikiósi Micsurin Termelőszö­vetkezet messze földön híres korszerű almáskertjéről. A közelmúltban gondosan meg­vizsgálták azokat a teendőket, amelyek elvégzésével még eredményesebbé tehetik az al­matermesztést. Ha a talaj- munikákra, a trágyázásra, a metszésre és a növényvéde­lemre kellő gondot fordítanak, akkor 9-—10 ezer tonna gyü­mölcs megtermelése lehetsé­ges. Ennek a hatalmas meny- nyiségnek a felét exportra al­kalmas minőségben kell meg­termelni, minden részfelada­tot igényesen és összehangol­tan kell elvégezni. Kórusszemfe Jelentős esemény színhelye lesz április 26-án, vasárnap a Kossuth Művelődési Központ színházterme, ahol 10 órától a Vándor Sándor kórusszemie bemutatóját rendezik meg. Mint arról már korábban lapunk hasábjain beszámol­tunk, a Ceglédi Autójavító Kisvállalat az elmúlt eszten­dőben az Interag Rt. Unitról hálózatának tagjai sorába ié­leüti. Mégpedig a bal halán­tékára mért ökölcsapással. A sértettből kiserken a vér, né­hány percre elveszíti eszméle­tét is/ Az álarcos kiforgatja Fodor tárcáját, öt darab száz- forintost eltulajdonít, ám egy piros hasút benne hagy. A nyomozás során a ceglédi rendőrkapitányság levelet küld a kórház sebészeti osz­tályának, benne két kérdés­sel. 1. A keletkezett sérülést va­lamilyen eszközzel okozhat- ták-e? 2. Keletkezhetett-e a sérülés oly módon, hogy a sértett el­esett és fejét a kertkapun be­lül lévő vízóraakna betonozott szegélyébe ütötte? Szintén a levélből derül ki, hogy a nevezett személy erő­sen ittas volt, ráadásul gyógy­szer hatása alatt állt. Válasz: tompa tárggyal való ütés, vagy tompa tárgyhoz va­ló ütődés következtében jöhe­tett létre a sérülés. Március 19-én Fodor elis­meri, hogy története napján erősen ittas állapotban érke­zett haza, s a kapun belépve a vízaknára zuhant. Ennyi az álarcos támadás valóságalap­ja. Három dosszié, felelőtlen emberi játszmákkal, hiábavaló munkával, elveszített idővel. Időközben eggyel szaporodott az abonyi rablómesék száma. V. S. Versverseny fa alapítvány második éve i Az abonyi József Attila Ter­melőszövetkezet névadója irán­ti tisztelete jeléül irodalmi alapítványt létesített 1985-ben. A nagyközségi általános isko­lás tanulók körében meghir­detett, a költő nevét viselő második szavalóverseny helyi döntőjét a tanácsháza díszter­mében a költészet napja al­kalmából rendezték. A Gyulai és a Somogyi iskola 10—10, a nevelőotthon pedig 3 lányt és fiút talált alkalmasnak, hogy az 1000, 800, 600, 400 és 300 forintos könyvutalványokért vetélkedjen. Valamennyi kisdiáknak egy József Attila-verset és egy tet­szés szerint választott költe­ményt kellett elmondania, ami r.éhányuknak egészen jól si­került. A verseny végén a fel­készítő tanárok közül Magyar Sándornéval (Gyulai) és Győ­ré Csabával (Somogyi) beszél­pett. Űj korrózió elleni védel­met vezették be, s ehhez a svéd Dinol AB Tuff—Kote Di- nol termékét használják fel. Az Interag az ország 20 TDK- állomásának egységes szinten tartására, az eljárás még tö­kéletesebb megvalósítására tö­rekszik. Ennek érdekében a kezelés során ás az átadáskor rendszeresen figyelemmel kí­sérik a minőséget, valamint a technológiai fegyelmet. A vizs­gázott -szakemberek állandó képzését is fontosnak tartják. Ezért rendeztek a napokban Cegléden nyíregyházi, ózdi. egri. szegedi, fővárosi és hely­beli korrózióvédő szakembe­rek részvételével továbbképző tanfolyamot. Ennek során az egyes típusoknál felmerült sa­játosságokat, az elmúlt idő­szakban szerzett tapasztalato­kat beszélték meg a jelenle­vőkkel. A Dacia és Polski gépko­csiknál eddig nem alkalmaz­‘ták az új korrózióvédelmet. 1907 februárjától viszont igen: az előbbinél három, az utób­binál ötéves garanciával. Mi­vel a kezelés fokozott figyel­met igényel, az 5 év során két alkalommal külön felülvizs­gálatra jelennek meg a jár­művel az ügyfelek. A tanfolyamon szó esett a technológia fejlesztésének újabb lehetőségeiről. A to­vábbképzésen mindenkinek vizsgázni kellett. Négyen kap­tak kiváló minősítést, az egyik közülük a Ceglédi Autó­javító Kisvállalat dolgozója. Vietnámi képek Április 28-án, kedden este hat órakor a Kossuth Mú­zeumban Nánási Iván Viet­nami villanások című dia- film-összeállítását mutatja be a Körutazás Délkelet-Ázsiá­ban című sorozat keretében. Minden érdeklődőt szívesen látnak. . gettünk. Kérdésünk azonos volt: Milyen szempontok sze­rint készítették fel a vetélke­dőre a tanulókat és miben lát­ják a verseny lényegét? Magyar Sándorné: — Három gyermekkel fog­lalkoztam, valamennyien ked­velik a költészetet, az iskolai ünnepségeken rendszeresen szavalnak. Elsődleges szem­pontnak tartottam, hogy a gyerek saját maga döntse el, melyik verset választja, majd az érdekelt, érti-e a szerző mondanivalóját, és azt képes-e jól tolmácsolni. Ezt a válasz­tási lehetőséget feltétlenül fon­tosnak éreztem, hiszen a több­éves . tapasztalatból tudom, hogy a kötelezően előírt vers mondanivalóját általában nem tudják kellő átéléssel tovább­adni. A nyelvművelés, a tisz­ta, szép beszéd lassan társa­dalmi gonddá nő. Anyanyel­vűnk csak akkor igazán „édes”, ha valóban szépen be­szélünk. Ennek érdekében az első lépéseket nekünk kell megtenni, s e versenyre va­ló készülés ennek a törekvés­nek egyik láncszeme. Fontos­nak tartottam azt tudatosítani szavalóinkban, hogy nemcsak mi, tanárok vagyunk kíván­csiak a versekre, hanem a felnőttek is szívesen hallgat­ják. Győré Csaba: — Édesanyámmal, kollégám­mal, Győré Istvánnéval, négy tanulóval foglalkoztunk, azon­ban közvetlen kontaktusba csak a háziversenyek, az elő­döntők- során kerültünk velük. Sok verset olvastunk el közö­sen, értelmeztünk, de a dön­tés jogát meghagytuk a gye­rekeknek. Egy dologra azért nagyon ügyeltünk, hogy vala­mennyi majdani versenyző az egyéniségének' megfelelő ver­set tanuljon meg és mondjon el. A termelőszövetkezet kez­deményezését jónak, hasznos­nak tartjuk, hiszen míg a gye­rekek idáig eljutották, több költeménnyel megismerked­tek, egyben néhányat megked­veltek, s könnyen meglehet, hogy verset és irodalmat sze­rető emberekké válnak. Pásztor Páltól, a tsz elnöké­től az eredményhirdetés után egyebek között ezeket hallot­tuk: — Az alapítvány tízezer fo­rintról szól, de nem a pénz a fontos, hanem az, hogy az ál­talános iskolásokkal megked- veltessük ä költészetet, s az eddiginél kicsivel többet tud­janak meg termelőszövetkeze­tünkről. Szerintem a célkitű­zés megvalósul. Az ötödik, hetedik osztályo­sok versenyében: 1. Kállai Fa- time (Gyulai isk), 2. Vajda Eliza (Gyulai isk.), 3. Szarrák Ildikó (Somogyi isk.). A hetedik, nyolcadik osz­tályosok között: 1. Káté Lilla (Somogyi), 2. Csernák István (Gyulai), 3. Veres Kálmán (ne­velőotthon).* Gy. F. ISSN 0133—26C« (Ceglédi Hírlap) Gépek a mezőgazdaságnak F. F. A rozsda már Esem ellenfél

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents