Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-25 / 97. szám
1987. Április ző., szombat *EST • MEGYE. Beszélgetés bádogzene-kísérettel Egy műemlék újjászületésre vár Keressünk megoldó képletet! Az értelmezések különbözősége Manapság mind több dolgozó köteles szembenézni a tény- ^ nyel: egy szép napon más munkahelyet kell keresnie, mert < vállalata lehúzta a rolót. Jobb esetben átvészeli a krízist egy '/ belső átcsoportosítással, bár az sem mentes a konfliktusok- í tói. Lehet, hogy másik szakma elsajátítását várják tőle, vagy J egyszerűen olyan beosztást kínálnak föl, amelyhez se kedve, 7 se tehetsége. Előfordulhat az Is, bogy az új poszt a korábbi- ^ val ellentétben csak ingázással tölthető be, netán anyagilag í sem egészen annyit biztosit, mint a régi. Csikorogva nyílik a kapu, belépünk a templomkertbe. A magas téglakerítés több évszázados nyugalmat zár körül. Ez azonban csak pillanatnyi hangulat. A benti állapotok nagyon is maiak. A tégláig levert vakolat, a harang- torony körül befejezetlen állványzat. tetején rögzítetlenül himbálóznak a három méter hosszú csövek is, az erős szél tépi-cibálja, nyikorgátja a párkány bádogborítását. Ez azonban nemcsak az alkalmi látogatókat zavarja, hanem az itt élőket is. Számos levél érkezett már a tanácshoz a környékbeliektől — s az utóbbi időben nincs már olyan falugyűlés Ráckevén, amelyiken szóba ne kerülne a görögkeleti szerb templom rendbehozatala. Közös templom Nem csoda, hogy ennyire előtérbe, került a műemlék sorsa. Hiszen két esztendővel ezelőtt állványoztak az Országos . Műemléki Felügyelőség emberei, s akkor szabadították meg az épületet az amúgy is málló burkolattól. Aztán megállt a munka menete. Az idő azonban nem. — Az idén. még nem láttam itt mozgást — jegyzi meg indulat nélkül Bajront Miklós, B volt lelkész fia, aki készségesen vállalkozott a rendkívüli... idegenvezetésre. A hétvégeken egyébként is ezt teszi, a kezelői jog tulajdonosa, a ló- revi görögkeleti szerb egyház- közösség megbízásából. A templomban akár órákat Is eltölthetnénk. Igaz, nincs fűtése, a villanyt sem vezették be, csak gyertyával világítanak benne. Szerencsére a kora délutáni napsütés ad elég fényt a nézelődéshez — de talán pontosabb az a kifejezés: A mennyezeted jól kivehető a beázás, amely „előhozta” az 1514- böl származó freskót Vimola Károly felvételei a csodáláshoz. A bejárat mellett levő ikonosztáz barokk díszítésű. Nem hiszem, hogy a!kad az országban ilyen gazdagon díszített görögkeleti szerb templom. A freskók alulról fölfelé „építkeznek”, pontosan betartva a szigorú előírásokat. Soronként meghatározott rendben festették meg a szentek képmását, a vallás' témájú jeleneteket. — A templom hármas felosztású — magyarázza Bajront Miklós —, az oltár, külön a férfiak, s külön a nők részére fenntartott helyek. A templom építése előtti időszakban már éltek szerbek Ráckevén, németekkel, olaszokkal és magyarokkal egyetgmben. Egy templomuk volt. amelyet fölváltva használtak. Kereskedéssel és Vízimolnársággal foglalkozták. Az itt élők jómódú emberek voltak, ezért kerülhetett sor külön templom építésére, mégpedig 1487-ben.., Virágzik a salétrom A templomhoz két kápolnát csatoltak; a Koszma és Dómján nevű orvos-szentek emlékére, akik valahonnan a Balkánról indultak el, s hosszú utat tettek meg, közben gyógyítottak. Egyetemes szentekké nyilvánították őket. Az épület hátsó részében sírok találhatók, valószínűleg az egykori kolostor férfi szerzetesrendjének tagjait vagy vezetőit temették ide. A rendet Mária Terézia oszlatta föl és a kolostor vezetőjének, archi- mandritájának sírja is itt található. A mellette álló falon ugyancsak sűrűn „virágzik” a salétrom. A festményeket és a freskókat 1765-ben készítették. A mennyezeten — a kereszt íá- lött — a beázás következteben előkerült egy 1514-ből származó falikép: Mária Krisztussal. A falaltat a padlótól, s még a mennyezetet is beborító freskók évszázadok óta őrzik különös színeiket, amelyek keverési módjának titkát mind a mai napig nem tudták megfejteni. — Sajnos, a templomról szóló írások közül nem sok maradt meg — mesél tovább Bajr.ont Miklós. Tud azonban több száz éves zsoltár- és misekönyveket mutatni. — Ez — hoz egy vaskos kötetet — ógörög nyelven íródott, s a XVIII. századból való. Az 1701-ben kelt Evangéliumot Szentendrén őrzik. Bár ásatásokat nem végeztek itt, de állítólag a kántori lak — amely lakatlan, mert konyhai fala ledőlt — helyén állott a kolostor. Jóllehet nincs látogatási nap mégis állandóan jönnek a kiváncsi magyar és külföldi turisták. Bajront Miklós mindannyiszor elnézést kér, s őket is tájékoztatja, kalauzolja végig a templomon. Néhai Bajront Sándor esperes gazdag és felelősségtelje1 szellemi örökséget hagyott a fiára, aki ezen egyedi értékű műemlékeknek nemcsak a történetét, hanem a szeleteiét is megtanulta édesapjától — Érkeznek érdeklődőié a világ minden tájáról — tér vissza Bajront Miklós — Ausztráliából, Kanadából, az NSZK-ból. Szerbül, magyarul, németül megértetem magam, angolul és oroszul is el tudom mondani a lényeget. Egyébként a Csepel Autógyár anyagellátási osztályán dolgozom. De igazán itt érzem jól magam a hétvégeken, amikor idegenvezetést tartók. Idős férfi siet felé. Ismerősként üdvözlik egymást. — Hallottam, hogy itt vagy — lép hozzánk —, s kérdezni akartam, hogy van-e már valami! Csak fejrázás a válasz. Az általános iskola nyugdíjas igazgatója, Dárdai István, a Savoyai-kastély idegenvezetője csalódottan távozik. Csak ígéret?... Rajta .kiviül afnéfefftpkan,Ie- sit-várják. a, Ráckevén és: környékén élők közül gaz előrehaladást a templom ;heiyreál- lításában. Hiszen . augusztus 28-án kezdődik a templom 500 éves fennállása aUcalmábó’ rendezendő ünnepségsorozat amely várhatóan -még nagyobb tömegeket vonz majd messzi országokból is. Mackó József, a városi jogú nagyközség pártb:zottságá- nak első titkára és Raffay Béla tanácselnök már a múlt év novemberében személyesen jártak az Országos Műemléki Felügyelőségnél, ahol ígéretet kaptak. De beváltására méa ez ideig nem került sor. Vennes Aranka \\\\\\\\\\w\\\\\\\\\ A cím fölött! képünkön: Mettko- pottan áll Ráckevén az értékes műemlék: az Ötszáz éves görögkeleti szerb templom A. statisztika idős korúnak nevezi a 60 évesnél idősebb férfiakat, az 55 évesnél idősebb nőket, valamint azokat, akik . fiatalabbak ugyan, de korkedvezménnjml vagy betegség miatt már nyugdíjasok. Róluk, életkörülményeikről, munkavállalási lehetőségeikről, egészségi állapotukról ad képet a KSH Idős korúak helyzete című kiadványa, amelyet a Statisztikai Kiadó Vállalat tett közzé az 1984. év: mikrocenzus (kis népszámlálás) adatai alapján. Az összesítés szerint a nyugdíjkorhatáron felüliek száma 1984 végén 2,3 millió volt, s 2,2 millióan élveztek valamilyen jogcímen nyugdíjat. (A nyugdíjasok száma jelenleg már 2,3 millió.) Összességében 1.9 millióan saját, 300 ezren pedig özvegyi jogon kaptak nyugdíjat. E két adat ma 2 millió, illetve 300 ezer. A saját jogú nyugdíjasok száma a nemek között csaknem egyenlően oszlik meg, özvegyi jogon azonban csdk- nem kizárólag nők élveznek nyugdíjat. Az idős korúak 15 százalékának nincs életben levő gyermeke, 25 százalékuknak egy, csaknem egyharmaduknak 2, a többieknek 3 vagy több gyermeke van. A nyugdíjasok- 32 A népgazdasági követelmények sarokba szorították a vállalatokat. Létszámgazdálkodási magatartásukat ma már az óvatosság jellemzi. Terveikben — a megváltozott keresetszabályozás következményeként — ha nem is radikális formában, de a hatékonyan nem foglalkoztatható munkaerő leépítésének szándéka mindenképp tükröződik. Az alapvető kérdés az, hogy a mozgások iránya és nagysága létrehozza-e a foglalkoztatás szerkezetében a hatékonyság javulása szempontjából szükséges változásokat. Erről a témáról beszélgettünk Peráth Bélával, a Pest Megyei Tanács munkaügyi osztályvezetőjével. • Az adatok szerint a nyugdíjkorhatárt elérők száma az utóbbi években rendre meghaladta a munkába lépőkét, vagyis öregszik nemzetünk, szűkül az utánpótlás forrása. A munkaerőpiacon csak e csökkenő létszám megszerzé- sccrt és újraelosztásáért folyhat a verseny a vállalatok kö- zött. De valós versenyről be- szélünk, amikor egyszerre van jelen a szakmunkáshiány és a szakképzetlenek hada, vagyis a jelentős munkaerőhiány ténye nem képes elfedni a fel- veteli szándékok, és az elhe- lyezkedési törekvések között feszülő eltéréseket? — Pest megyében az elmúlt év utolsó negyedében 5794 dolgozót kerestek a vállalatok, ezzel szemben a münlraközve- títő irodában csak 392 jelentkezőt tartottak nyilván. Ez a kép azért hamis, mert a vállalatok jó szakmunkásokat keresnek, ellenben nagyrészt csak képzetlen munkaerőt tudnák közvetíteni. A megye egész területén kevés a szakmunkás. Vasasokat keres a Ganz Árammérőgyár, az Ipari Műszergyár. Lakatosokat, hegesztőket, forgácsolókat, villamossági szerelőket, műszerészeket tudna foglalkoztatni a Csepel Autógyár, a Pestvidéki Gépgyár és a Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézete. Állandósult a hiány sütőipari szakmunkásokból, és valamennyi szövőipari tevékenységet folytató vállalatunknál, ahol ez már oly mértéket is elér, hogy akadályozza a termelési feladatok ellátását. Vállalaton belül gyakoriak az ideiglenes, és egyre sűrűbbek a végleges átcsoportosítások. százaléka él együtt gyermekeivel. A nyugdíjasok 80 százalékának nyugdíja nem éri el a 4 ezer forintot. Közülük legtöbben nők, s ennek alapvető oka. hogy többnyire ők azok, akik özvegyi nyugdíjat kapnak, amely lényegesen alacsonyabb. mint a saját jogon kapható összeg. E korosztály egyötöde tudja rendszeres vagy alkalmi munkavállalásból kiegészíteni nyugdiját. Az idősek életkörülményeit többnyire anyagi helyzetüknél is nagyobb mértékben meghatározza egészségi állapotuk. A statisztikai felmérések szerint 45 százalékuk az átlagosnál rosszabbnak tartja egészségi állapotát, s csupán 4 százalék érzi úgy, hogy egészségesebb kortársainál. Különösen azok érzik gyengének egészségüket. akik egyedül laknak, s nem kapnak családi segítséget. Az idős korúak több mini relének van tartós betegsége. Elsősorban a keringési rendszer megbetegedéseiben szenvednek, többen átestek már infarktuson, trom• A megye speciális helyzetben van, hiszen a főváros ütőerén él, így számítania keli a Budapestről kiszoruló emberekre, akik feltehetőleg nálunk keresnek majd elhelyezkedési lehetőséget. De nyilván nem a kvalifikált munkaerő kopogtat. — Logikus gondolatmenet, bár szerencsére még nem érzékeljük azt, ami mögötte van. Lehet, hogy megyénknek sincs szüksége a fővárosban feleslegessé vált segéd- és betanított munkaerőre, mert ami érvényes ott az iparban, az igaz nálunk is. • Hallani olyan hangokat, hogy a vállalatok nem jelentik be három hónappal előbb azt, ha tíz dolgozónál többet kívánnak elbocsátani, hanem hetente küldenek el öt-hat embért. — A baj ott van, hogy a vonatkozó minisztertanácsi rendeletet egyrészt különbözőképp értelmezik a vállalatok, másrészt a helyi tanácsok készületlenek, sem ők, sem mi nem tudjuk pontosan, mik a gazdálkodók szándékai. Eddig az információk nem a szabályos módon, hanem szájról szájra terjedtek, s mire az ember kihámozza a valót, már késő... Ha a leépítés szándékáról nem értesíti!? időben a telephely szerint illetékes szak- igazgatási szervet és. ezért ők képtelenek felvenni a kapcsolatot a dolgozó állandó lakóhelyének tanácsával, „a&Kor szervezett keretek között nem. biztosítható, hogy mindenkinek a. legelfogadhatóbb megoldást kínálják föl. Leépítések kapcsán kellett új helyet találni 150 embernek a kiskun- lacházi Égszöv-ben, tizennégynek a Pest Megyei Moziüzemi Vállalatnál, nyolcvannak a Ganz Kapcsoló és Készülékek Gyárának monori gyáregységében. Hasonló szándékot jelzett például a dömsödi Dózsa Tsz, a Taurus Gumiipari Vállalat váci gyára és a Pest Megyei Volán Vállalat. Belső átcsooortosítást tervez, mely 130 embert'érint, az Ipari Műszersyár vasadi üzeme. Más kérdés, hogy a helyi tanácsok apparátusában törtmunkaidőben képesek foglalkozni az állást keresőkkel. Ráckevén például már most lehetetlennek minősítették a dolgot, márpedig még csak az elején tartunk az átcsoportosításoknak. Tény,1 hogy hamgbózison. Az idült egészségi problémákat súlyosbítja, hogy az idős. korúak, körében az alkoholfogyasztás meglehetősen nagymértékű, a férfiaknak csaknem kétharmada rendszeresen fogyaszt szeszes italt. A nyugdíjasok szabadidejüket általában jól használják fel; 1,1 millióan kertészkednek. méhészkednek, barkácsolnak, egymillióan kézimunkáznak, 230 ezren végeznek rendszeresen társadalmi munkát. Legfőbb szórakozásuk a televíziónézés, a rádióhallgatás, az újság- és könyvolvasás. Az idős korúak 14 százaléka rendszeresen jár kirándulni. s a férfiak között sok híve van a horgászatnak, a kártyának, a sakknak és a biliárdnak is. A megkérdezettek 15 százaléka néhány éven belül életkörülményeinek javulását várja, 38 százalékuk úgy véli, hogy nem következik be változás, 40 százalékuk rosszabbodással számol, 7 százalékuk pedig nem tudja megítélni a változás irányát. rosan létre kell hozni a közvetítőirodák. területi hálózatát 1 is, hogy a munkát keresőknek ne kelljen a fővárosba utazniuk. Gond viszont az, hogy e , néhány embert foglalkoztató irodák munkatársainak miként oldjuk meg a bérezését. ® Sajnos csökken a megye iparában, mezőgazdaságában ás kereskedelmében foglalkoztatottak száma, s talán indokolatlanul duzzad a kisiparosok, kiskereskedők, illetve a gazdasági munkaközösségekben dolgozók tábora. Kedvezőtlen, hogy e magánvállalkozók nem az ellátatlan területekre vándorolnak, s nem olyan tevékenység űzésére váltanak működési engedélyt, mellyel hozzájárulhatnának a hiányszakmák felszámolásához. A vállalatoknál is egyszerre tapasztalni a keresletet a jó • szakmunkások iránt és felesleget a képzetlen emberekből. Ráadásul az adott végzettségű emberek nem konvertálhatók mondjuk Nagykáta és Szob között. Milyen lehetőség van az átképzésükre? — . A fiatalok rugalmasak, előbb vállalkoznak új szakma tanulására, de közöttük is van két réteg, a veszélyeztetett és hátrányos helyzetűek, illetve azok, akik kifogásolható magatartásuk miatt egy ilyen szituációban csak nehezen találnak munkát. A nyugdíj előtt állók már nem szívesen adják a fejüket tanulásra, s gondoskodni kell a megváltozott munkaképességűekről is. Foglalkoztatásuk a már meglévő központi intézkedések mellett sem lesz megoldható további segítség nélkül. A középkorosztály .számára — ha a tevékenysége veszteséges vagy nem elég hatékony —, ugyancsak .megfelelő elfoglaltságot kell találni. Átképzési támogatásra 200 millió forintos országos keret áll rendelkezésre,; de eddig még nem tolongtak érte a megyei vállalatok;., Két kérelmet adott be a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat, égyet-egyet az Ipari Műszérgyár, a Ganz Árammérőgyár, a kiskunlacházi Petőfi Tsz és az Örkényi Béke Tsz. A legtöbb: helyen betanító képzésről van szó, pedig munkakultúránk csak úgy emelkedhet. egyben úgy lehet hosz- Szú távon is biztonságban a munkavállaló, ha szakmunkásnak tanul, kivált a hiányszakmákban — mondta Peráth Béla. A központi intézkedéseket gyakorta követi kapkodás. Amikor a tanácsok építéshatóságai kaptak nem oly rég nagyobb önállóságot, ehhez hiányoztak a szakemberek, nem utolsósorban a bér is. Érettségivel, kereskedelmi végzettséggel nem lehet jó műszaki döntéseket hozni. Küszöbön az adóreform, de azok, akiknek azt helyben kell végrehajtaniuk, vajon rendelkeznek-e minden feltétellel? Most fogalkoztatáspolitikán- kon a sor. De mint a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője mondta: Ráckevén máris tiltakoztak, mert sem ember, sem gép a nyilvántartáshoz, a közvetítéshez. Iga2 ugyan, hogy a megyei munkaerő-szolgálati iroda rövidesen kap számítógépet, hogy szervezze, kézben tartsa segítségével a munkaerőpiacot, ám kérdés, hogy a szükséges adatokat megkapják-e a vállalatoktól, s ha igen, akkor azok mennyire megbízhatóak, illetve mennyi taktikai lépést takarnak. Tény. hogy a gazdálkodókat a hatékonyság irányába kell terelni. Ugyanakkor nem hagyhatjuk számításon kívül társadalmunkban az embert, aki kötődik a lakóhelyéhez, családjához, hivatástudattá] végzett szakmájához. E bonyolult egyenlet megoldásához nem biztos, hogy már megtaláltuk a helyes levezetést. Pedig mindenképpen meg kell találni. Fazekas Eszter Egy felmérés tanulságai Hogyan élnek az idősek?
