Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-22 / 94. szám
1987. Április 22., szerda 5 Ha akadna mecénásuk... Fiatal fuvolás lányok koncertje A 'kelleténél korábban érkeztem a Magyar Néprajzi Múzeum impozáns épületéhez. Ezúttal nem a Rajna-parti népművészetet reprezentáló kiállítás, az ősi civilizációkat bemutató gyűjtemény, vagy a többi érdekes tárlat csalogatott ide. hanem egy meghívó a ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola fuvola-kamaraegyüttesének a koncertjére. A gyakorlás ajándéka — Nagyon lelkesek a gyerekek! — mutatott körbe érezhető büszkeséggel a vezetőjük, Zalavölgyi Cecília tanárnő. — Ilyenkor, nincs szükség szülői szigorra a reggeli ébresztéskor, imádnak közösen szerepelni. Ebben látják a heti négy gyakorlás értelmét és ajándékát. Cegléd zenei életének alapja a zeneiskola. Béres Károly igazgató áll a több mint nyolc- száz növendéket foglalkoztató intézmény élén. Nemcsak az a céljuk, hogy hivatásos muzsikusokat neveljenek — ez nem is várható el. Viszont igyekeznek zenei intelligenciát, érzékenységet, nyitottságot plántálni a fiatalokba. A fuvolazenekar 1983 őszén alakult, s azóta- sok-sok meghívásnak tettek eleget: elsősorban városukban és környékén, de Pest megye más tájain is megfordultak. Természetesen Budapest sem új helyszín a számukra, sőt, lenne lehetőségük külföldi — lengyelországi, itáliai, NDK- beli — vendégszereplésekre is, ezeknek azonban komoly anyagi vonzatúk van. Hálás dolog volna arról hallani, hogy szűkebb pátriájukban akadna olyan mecénás, aki vállalná patronálásukat. Így, kellő pénzalappal más nemzetiségű hallgatóság előtt Is öregbíthetnék a magyar zeneoktatás hírnevét. Versenyben a zongorával Jutott még idő a rövid próba és az előadás között egy kis beszélgetésre. Rögtön az elején kiderült, hogy a fuvola népszerűsége lassan vetekszik a zongora és a hegedű kedveltségi fokával. Túlnyomó többségben a gyengébb nem dönt mellette, amit az :s bizonyít, hogy a jelenlegi harminc növendék között csupán egyetlen fiú található. — Mennyire mondható el- terjedtnek egy ilyen felállású zenélést forma? — Ritka madár. Tudtommal Kezdődhet a muzsika. A kép bal oldalán Mayer Edit. (A cím feletti képen: magánkoncert előadás előtt) a fővárosban kettő működik, vidéken viszont a miénk az egyetlen. A tanárnő szavaiból az is kiderült, hogy az utóbbi években négyen tanultak tovább a szegedi és a békéscsabai zeneművészeti szakközépiskolában, s ez jó aránynak számít. — Egyébként öröm ezzel a társasággal dolgozni — vallja. — A különböző életkorú, és ebből adódóan más és más felkészültségű gyerekek egészséges, egymást támogató közösséget alkotnak. Az idősebbek seglitik a kisebbeket, és ezzel akarva-akaratlanul is gyorsítják a szakmai fejlődést. Korszakokat átfogva Fellépéseinket egyéb programokkal tesszük teljesebbé. Most is szerveztünk színházlátogatást. A közös élmények felejthetetlenné teszik az együtt töltött órákat: ezért fordulhat elő, hogy kiöregedett muzsikusaink is vissza- visszajárnak hozzánk. Ezek után kíváncsi várakozással ültem le. A múzeumokhoz társul az áhítatos csend fogalma. Jó dolog, hogy más kezdeményezések mellett olykor az előadóművészetek is helyet kapnak falaikon belül. Érdekes párhuzamot jelentett, hogy a tárlatokhoz hasonlóan a zenekar műsora is az emberi történelem több korszakát ölelte fel. Gymel J^III. századi darabjával kezdtek. A remek akusztikájú díszterem levegője élettel telítődött, s a kezdetben csaknem üres széksorok gyorsan megteltek látogatókból lett közönséggel. Örömmel hallottuk Mozart, Haydn, Rossini, Schubert műveinek interpretálását. A tizenöt fuvola szárnyaló hangja magával ragadott, néha szinte szimfonikus hanghatásokat létrehozva. Jól sikerült Cserepnyin fuvola- quartettjénék előadása, de a legfőbb élményt Telemann h-moll szonátája jelentette Mayer Edit adta elő az eddig karnagyi teendőket ellátó Zalavölgyi -Cecília zongorakíséretével, nagy intonációs készséggel. 0 vendégként működött közre, a szegedi szakközépiskolában a különleges tehetségek tagozatára jár. Feltűnést keltett az utolsó mű is. hiszen a kor-körkép végén egy hipermodern magyar szerző, . Zempléni László Vivace című kompozícióját mutatták be hozzáértéssel. Nem volt könnyű darab, mert a meglehetősen szaggatott szólamfelépítés igen nagy összeszokottságot igények Propagandát érdemelne! A közönség meleg tapssal jutalmazta a tizenéves lányok produkcióját. Csak az érthetetlen, miért nem kap egy ilyen hangverseny nagyobb propagandát, amely a húsvéti programba remekül beilleszthető. Kellemes kikapcsolódásban részesültek a múzeumlátogatói. Közöttük olasz, német, angol és csehszlovák turisták, akik a tárlatok nyújtotta látványosságok mellett, minden bizonnyal magukkal viszik majd hazánkból e koncert maradandó zenei élményét is. Az együttes május 21-én a városligeti Vajdahu- nya'd-várban. a Mezőgazdasági Múzeumban ismétli meg műsorát. Prukner Zoltán Kiállítótermekból Állandó tárlat Nagymaroson A Munkácsy-dí jas tGrantner Jenő szobrászművész tekintélyes életművet hagyott ránk örökségül, amelyet az alkotó özvegye — mintegy negyven szobrot — Nagymarosnak ajándékozott. E nagylelkűséget Nagymaros viszonozta; a műveket áilandó gyűjteményben helyezte el, s ezzel az • egész Dunakanyar gazdagodott. A zebegényi Szönyi István, a veröcemarosi Gorka Géza és a váci Hincz Gyula Múzeum után Nagymaros is feliratkozott — panorámája mellett — szobrokkal is az emlékezetes helyek sorába. Annál is inkább előrehaladást jelent ez a szobormúzeum- avatás, mert Nagymaroson Gyurcsek Ferenc és Kaubek Péter jóvoltából szoborsétány gyönyörködteti a kirándulókat. Itt működött Pap Gyula vezetésével a 40-es évek végén a Nagy Balogh János Kollégium, amely Munkácsy- és Kossuth-díjas alkotókat nevelt. Megvalósítandó eszmény Grantner Jenő nagymarosi emlékkiállítása eszmesugallé plasztikákat tár a látogatók elé. Affinitása a magyar történelem nagy eseményeit is érinti, értelmezi; nemcsak a személyiségeket, hanem bennük és általuk népünk helytállását, küzdelmeit. Grantner Jenő rajz- és mintázókészségével mesteri színvonalon, ragadta meg Thököly Imre, Dózsa, Hunyadi Mátyás alakját, azt, hogy velük és általuk nemzetként maradtunk fenn a százados megpróbáltatásokban. Szentgyörgyi Istvántól a Képzőművészeti Főiskolán megtanulta a műfaj követelményeit; ezt csatolta tehetségéhez. gondolkodásához, esz- méléséhez — innen a Grant- ner-szobrok egyenletessége minőségben, szemléletben és kidolgozásban egyaránt. Köztéri szobrok Kiemelkedő terrakottája az 1962-ben készült Zsákhordó. Mesterségbeli tudása révén dokumentumerejű portrékat mintázott Liszt Ferencről, a Tisza-szabályozó Vásárhelyi Pálról, Bartókról, Ady Endréről, Radnóti Miklósról, Molnár Erikről, Tolnay Kláriról, arcmásaikban kifejezte nemcsak a személyiség egyediségét. hanem a gondolkodás, a költői, színészi szemlélődés általánosságát is. Igazán emléGrantncr Jenő: Zsákhordó (részlet) kezetes alkotása a szintén Nagymaroson látható, lírai finomsággal mintázott portréja feleségéről. Grantner Jenő kitűnően rajzolt, ezért grafikái készülődést jelentettek plasztikáihoz. Természetesen a Grantner-rajz vizsgálódást, tájékozódást jelentett mindig előre, mindig az új szobor irányába. Így, ilyen rajzi előkészítéssel lendültek szoborrá női aktjai, figurái. Vérbő realizmusa, minden tekintetben kimagasló szobrászi tehetsége egy mindenki számára közérthető és gyönyörűséget keltő életművet eredményezett; megbízható, értékes és nem romló alkotásokat. Köztéri szobrai közül 1969-ben avatták fel Ti- szadobon a Vásárhelyi Pál emlékművet, Ludas Matyi alakját Debrecenben, mészkőből mintázott Csalód-ját pedig Nagykanizsán. Bronzba öntik Érdekelte, izgatta az emberi hősiesség, helytállás az életben, a történelemben, a mesében. Ezt összegzi ToldiRádiófigyelő ja. örvendetes, hogy Nagymaros Tanácsa azt tervezi, hogy hamarosan — talán már a közeljövőben — bronzba ön- tik a gipszpéldányt. Ezzel újabb szép szobra lesz Nagymarosnak, a Dunakanyarnak, mi több; szobortestben felvillanó erős, egészséges eszménye az ifjúságnak. Annál ia inkább, mert a szemközti Vi- segrádon népi-történelmi látók keretében évente Toldi Miklóst választanak az erős, egészséges, fizikai próbát kiálló férfiak sorából. Losonci Miklós A legkisebbek duója CSALÁDI KÖR. Manapság — ki tudja, miért — oly sok műsor foglalkozik a sokgyermekes, sokunokás nagy családokkal. Árkosi Júlia szinte egyedülálló személyiség. Az elmúlt 33 évben 15 gyereket vett ki állami gondozásból. Régebben nevelőszülőként, most pedig örökbefogadással vállalta az édesanya szerepét. Ez az utóbbi forma sajnos anyagilag kedvezőtlenebb Sokkal nehezebben kapnak a gyerekek állami támogatást. Még mindig 11 gyereket tart el nyugdíjából. Igaz ugyan, ebben az évben, júliusban új örökbefogadási törvény születik, amely szerint nem a gyámhatóság, hanem a bíróság döntése alapján kerülhet valaki örökbefogadással új családi környezetbe. Arról nem esett szó, hogy ezzel az új törvénnyel megváltozik-e a szociális juttatások elosztása. Érthető és valóban szükséges, amit Júlia néni tervi#* vett: egy országos érdekvédelmi egyesület megalakítását. Ennek a szervezetnek nevelőszülők lennének a tagjai, így áttételesen gyermekeik érdekeinek védelme is lehetővé válna. A műsorban az örökbefogadás problémáját egy időre lezárták. Helyet kapott Szél Júlia riportja is. amelyet Galgamácsán, Vankóné Dudás Juli falujában készített a húsvéti szokásokról GONDOLAT — JEL. A rádió kulturális hetilapjában vasárnap ismét érdekfeszítő témákról hallhattunk. Szóba került többek között Thomas Mann-nak, a harmincas-negyvenes években papírra vetett elmélkedése a politikáról. A műsor kommentátora ezeket az írásokat az író munkásságának sötétebb oldalaként mutatta be. Nem hinném, hogy bármifajta előjellel kell ellátni a 20. század egyik legnagyobb írójának, gondolkodójának írásműveit. APÄR0L FIŰRA. Húsvét hétfőjének reggelén nem nyu- lakról, hanem lovakról hallottunk. Vajon milyen megfontolás következményeképp ? A Pomázon 5—6 évvel ezelőtt felszámolódott lovasiskolára emlékeztek a műsor készítői. Nem foglalkoztak a felszámolás körülményeivel, nem ez volt a céljuk. Hogy mi, az sem vált előttem teljesen világossá. Annak idején Schiffer Andor volt a tsz elnöke, aki a lovasiskola megszüntetésébe " belebetegedett, majd meghalt. A műsorban két fia emlékezett vissza a lovakhoz, az állatokhoz való kötődésére, arra a harmóniára, ami kialakulhatott munkája közben. Kicsit zavaró dramaturgiai fogással a párbeszédek közé bevágták Varga Ferencnek, az Óbuda Tsz elnökének temetési búcsúbeszédét. HALLÖ, ITT VAGYOK! Szilágyi János műsora, mint az többször elhangzott, elsősorban a telefonnal rendelkező magányosoké. Az adás előtt a 10 órás hírek utolsó mondatai éppen azt jelezték, hogy az idei húsvéti ünnepekben nagyon sok öngyilkos volt, számuk jóval nagyobb, mint a korábbi években. Lehet, hogy közülük akadt olyan, aki három héttel ezelőtt, amikor ennek az adásnak Szilágyi János az anyagát öszeállította — telefonált. Most már hiába nyúlt volna az életet mentő telefonkészülékhez, nem jelentette volna számára az utolsó menedéket. A hét beszélgetést meghallgatva — összevetve a korábbiakkal — semmitmondónak találtam. Lehet, hogy igaza van Szilágyi Jánosnak, aki maga mondta: hét-nyolc éve csinálom ezt a műsort, abba kellene már hagynom ezt az egészet. Űjj Írisz Emlékek gyűjtése Oktatástörténet Sok értékes dokumentumot, tárgyi emléket gyűjtöttek ösz- sze az elmúlt néhány hónap alatt az iskolák az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum több más intézménynyel, szervezettel együtt közreadott felhívására. A múzeum már meglévő anyagát jól egészítik ki az országos akció során felkutatott emlékek. A megyei és a fővárosi gyűjtőhelyekre beadott, Hletve nyilvántartásba vett naplókat, fotókat, feljegyzéseket, tárgyakat felhasználják majd a Pedagógiai Múzeum néhány év múlva a nagyközönségnek is bemutatandó kiállításához. A kiállítást egy fővárosi, XI. kerületi felújított villaépületben nyitják meg, itt kapnak helyet a régi tantermek és pedagóguslakások berendezését, az egykori iskolai egyenruhákat visszaidéző tárgyak. Ma már országos szervezőhálózat segíti az oktatás és a nevelés kallódó emlékeinek felkutatását. Valamennyi megyében a népfrontbizottságok is felhívják az iskoláit, az amatőr helytörténészek fi- Syelmét az oktatástörténeti gyűjtőmunka fontosságára. A Tanért például csereakciót hirdetett: helytörténeti emlékeket jelentő taneszközökért új eszközöket adnak. Valamennyi iskola bekapcsolódhat a munkába — hívják fel a figyelmet a szervezők — a pincékben, a padlásokon, a szertárakban, a raktárakban kutatva az emlékek után. A pályázatra szánt anyagokat június 1-jéig veszik át a megyékben és a fővárosban kijelölt gyűjtőhelyeken. Az érdeklődők a megyei népfront- bizottságokon, illetve az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum múzeumi osztályán kaphatnak részletes felvilágosítást a pályázat feltételeiről.
