Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-22 / 94. szám

1987. Április 22., szerda 5 Ha akadna mecénásuk... Fiatal fuvolás lányok koncertje A 'kelleténél korábban ér­keztem a Magyar Néprajzi Múzeum impozáns épületéhez. Ezúttal nem a Rajna-parti népművészetet reprezentáló kiállítás, az ősi civilizációkat bemutató gyűjtemény, vagy a többi érdekes tárlat csaloga­tott ide. hanem egy meghívó a ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola fuvola-kamara­együttesének a koncertjére. A gyakorlás ajándéka — Nagyon lelkesek a gyere­kek! — mutatott körbe érez­hető büszkeséggel a vezető­jük, Zalavölgyi Cecília tanár­nő. — Ilyenkor, nincs szük­ség szülői szigorra a reggeli ébresztéskor, imádnak közö­sen szerepelni. Ebben látják a heti négy gyakorlás értel­mét és ajándékát. Cegléd zenei életének alap­ja a zeneiskola. Béres Károly igazgató áll a több mint nyolc- száz növendéket foglalkoztató intézmény élén. Nemcsak az a céljuk, hogy hivatásos mu­zsikusokat neveljenek — ez nem is várható el. Viszont igyekeznek zenei intelligen­ciát, érzékenységet, nyitottsá­got plántálni a fiatalokba. A fuvolazenekar 1983 őszén alakult, s azóta- sok-sok meg­hívásnak tettek eleget: első­sorban városukban és környé­kén, de Pest megye más tá­jain is megfordultak. Termé­szetesen Budapest sem új helyszín a számukra, sőt, lenne lehetőségük külföldi — lengyelországi, itáliai, NDK- beli — vendégszereplésekre is, ezeknek azonban komoly anyagi vonzatúk van. Hálás dolog volna arról hallani, hogy szűkebb pátriájukban akadna olyan mecénás, aki vállalná patronálásukat. Így, kellő pénzalappal más nem­zetiségű hallgatóság előtt Is öregbíthetnék a magyar zene­oktatás hírnevét. Versenyben a zongorával Jutott még idő a rövid próba és az előadás között egy kis beszélgetésre. Rög­tön az elején kiderült, hogy a fuvola népszerűsége lassan vetekszik a zongora és a he­gedű kedveltségi fokával. Túl­nyomó többségben a gyengébb nem dönt mellette, amit az :s bizonyít, hogy a jelenlegi har­minc növendék között csupán egyetlen fiú található. — Mennyire mondható el- terjedtnek egy ilyen felállású zenélést forma? — Ritka madár. Tudtommal Kezdődhet a muzsika. A kép bal oldalán Mayer Edit. (A cím feletti képen: magán­koncert előadás előtt) a fővárosban kettő működik, vidéken viszont a miénk az egyetlen. A tanárnő szavaiból az is kiderült, hogy az utóbbi évek­ben négyen tanultak tovább a szegedi és a békéscsabai ze­neművészeti szakközépiskolá­ban, s ez jó aránynak számít. — Egyébként öröm ezzel a társasággal dolgozni — vallja. — A különböző életkorú, és ebből adódóan más és más felkészültségű gyerekek egész­séges, egymást támogató kö­zösséget alkotnak. Az időseb­bek seglitik a kisebbeket, és ezzel akarva-akaratlanul is gyorsítják a szakmai fejlődést. Korszakokat átfogva Fellépéseinket egyéb progra­mokkal tesszük teljesebbé. Most is szerveztünk színház­látogatást. A közös élmények felejthetetlenné teszik az együtt töltött órákat: ezért fordulhat elő, hogy kiörege­dett muzsikusaink is vissza- visszajárnak hozzánk. Ezek után kíváncsi várako­zással ültem le. A múzeumok­hoz társul az áhítatos csend fogalma. Jó dolog, hogy más kezdeményezések mellett oly­kor az előadóművészetek is helyet kapnak falaikon belül. Érdekes párhuzamot jelentett, hogy a tárlatokhoz hasonlóan a zenekar műsora is az em­beri történelem több korsza­kát ölelte fel. Gymel J^III. századi darab­jával kezdtek. A remek akusz­tikájú díszterem levegője élet­tel telítődött, s a kezdetben csaknem üres széksorok gyor­san megteltek látogatókból lett közönséggel. Örömmel hallot­tuk Mozart, Haydn, Rossini, Schubert műveinek interpre­tálását. A tizenöt fuvola szár­nyaló hangja magával raga­dott, néha szinte szimfonikus hanghatásokat létrehozva. Jól sikerült Cserepnyin fuvola- quartettjénék előadása, de a legfőbb élményt Telemann h-moll szonátája jelentette Mayer Edit adta elő az eddig karnagyi teendőket ellátó Za­lavölgyi -Cecília zongorakísé­retével, nagy intonációs kész­séggel. 0 vendégként műkö­dött közre, a szegedi szakkö­zépiskolában a különleges te­hetségek tagozatára jár. Fel­tűnést keltett az utolsó mű is. hiszen a kor-körkép végén egy hipermodern magyar szer­ző, . Zempléni László Vivace című kompozícióját mutatták be hozzáértéssel. Nem volt könnyű darab, mert a megle­hetősen szaggatott szólamfel­építés igen nagy összeszokott­ságot igények Propagandát érdemelne! A közönség meleg tapssal jutalmazta a tizenéves lányok produkcióját. Csak az érthe­tetlen, miért nem kap egy ilyen hangverseny nagyobb propagandát, amely a húsvéti programba remekül beilleszt­hető. Kellemes kikapcsolódás­ban részesültek a múzeumlá­togatói. Közöttük olasz, né­met, angol és csehszlovák tu­risták, akik a tárlatok nyúj­totta látványosságok mellett, minden bizonnyal magukkal viszik majd hazánkból e kon­cert maradandó zenei élmé­nyét is. Az együttes május 21-én a városligeti Vajdahu- nya'd-várban. a Mezőgazdasá­gi Múzeumban ismétli meg műsorát. Prukner Zoltán Kiállítótermekból Állandó tárlat Nagymaroson A Munkácsy-dí jas tGrantner Jenő szobrászművész tekinté­lyes életművet hagyott ránk örökségül, amelyet az alkotó özvegye — mintegy negyven szobrot — Nagymarosnak ajándékozott. E nagylelkűsé­get Nagymaros viszonozta; a műveket áilandó gyűjtemény­ben helyezte el, s ezzel az • egész Dunakanyar gazdago­dott. A zebegényi Szönyi Ist­ván, a veröcemarosi Gorka Géza és a váci Hincz Gyula Múzeum után Nagymaros is feliratkozott — panorámája mellett — szobrokkal is az emlékezetes helyek sorába. Annál is inkább előrehaladást jelent ez a szobormúzeum- avatás, mert Nagymaroson Gyurcsek Ferenc és Kaubek Péter jóvoltából szoborsétány gyönyörködteti a kiránduló­kat. Itt működött Pap Gyula vezetésével a 40-es évek vé­gén a Nagy Balogh János Kollégium, amely Munkácsy- és Kossuth-díjas alkotókat nevelt. Megvalósítandó eszmény Grantner Jenő nagymarosi emlékkiállítása eszmesugallé plasztikákat tár a látogatók elé. Affinitása a magyar törté­nelem nagy eseményeit is érinti, értelmezi; nemcsak a személyiségeket, hanem ben­nük és általuk népünk helyt­állását, küzdelmeit. Grantner Jenő rajz- és mintázókészsé­gével mesteri színvonalon, ra­gadta meg Thököly Imre, Dó­zsa, Hunyadi Mátyás alakját, azt, hogy velük és általuk nemzetként maradtunk fenn a százados megpróbáltatások­ban. Szentgyörgyi Istvántól a Képzőművészeti Főiskolán megtanulta a műfaj követel­ményeit; ezt csatolta tehetsé­géhez. gondolkodásához, esz- méléséhez — innen a Grant- ner-szobrok egyenletessége minőségben, szemléletben és kidolgozásban egyaránt. Köztéri szobrok Kiemelkedő terrakottája az 1962-ben készült Zsákhordó. Mesterségbeli tudása révén dokumentumerejű portrékat mintázott Liszt Ferencről, a Tisza-szabályozó Vásárhelyi Pálról, Bartókról, Ady End­réről, Radnóti Miklósról, Mol­nár Erikről, Tolnay Kláriról, arcmásaikban kifejezte nem­csak a személyiség egyedisé­gét. hanem a gondolkodás, a költői, színészi szemlélődés ál­talánosságát is. Igazán emlé­Grantncr Jenő: Zsákhordó (részlet) kezetes alkotása a szintén Nagymaroson látható, lírai fi­nomsággal mintázott portréja feleségéről. Grantner Jenő kitűnően raj­zolt, ezért grafikái készülő­dést jelentettek plasztikáihoz. Természetesen a Grantner-rajz vizsgálódást, tájékozódást je­lentett mindig előre, mindig az új szobor irányába. Így, ilyen rajzi előkészítéssel len­dültek szoborrá női aktjai, fi­gurái. Vérbő realizmusa, min­den tekintetben kimagasló szobrászi tehetsége egy min­denki számára közérthető és gyönyörűséget keltő életmű­vet eredményezett; megbízha­tó, értékes és nem romló al­kotásokat. Köztéri szobrai kö­zül 1969-ben avatták fel Ti- szadobon a Vásárhelyi Pál emlékművet, Ludas Matyi alakját Debrecenben, mészkő­ből mintázott Csalód-ját pedig Nagykanizsán. Bronzba öntik Érdekelte, izgatta az embe­ri hősiesség, helytállás az életben, a történelemben, a mesében. Ezt összegzi Toldi­Rádiófigyelő ja. örvendetes, hogy Nagy­maros Tanácsa azt tervezi, hogy hamarosan — talán már a közeljövőben — bronzba ön- tik a gipszpéldányt. Ezzel újabb szép szobra lesz Nagy­marosnak, a Dunakanyarnak, mi több; szobortestben felvil­lanó erős, egészséges eszmé­nye az ifjúságnak. Annál ia inkább, mert a szemközti Vi- segrádon népi-történelmi lá­tók keretében évente Toldi Miklóst választanak az erős, egészséges, fizikai próbát ki­álló férfiak sorából. Losonci Miklós A legkisebbek duója CSALÁDI KÖR. Manapság — ki tudja, miért — oly sok műsor foglalkozik a sokgyer­mekes, sokunokás nagy csalá­dokkal. Árkosi Júlia szinte egyedülálló személyiség. Az elmúlt 33 évben 15 gyereket vett ki állami gondozásból. Régebben nevelőszülőként, most pedig örökbefogadással vállalta az édesanya szerepét. Ez az utóbbi forma sajnos anyagilag kedvezőtlenebb Sokkal nehezebben kapnak a gyerekek állami támogatást. Még mindig 11 gyereket tart el nyugdíjából. Igaz ugyan, ebben az évben, júliusban új örökbefogadási törvény szüle­tik, amely szerint nem a gyámhatóság, hanem a bíróság döntése alapján kerülhet va­laki örökbefogadással új csa­ládi környezetbe. Arról nem esett szó, hogy ezzel az új törvénnyel megváltozik-e a szociális juttatások elosztása. Érthető és valóban szükséges, amit Júlia néni tervi#* vett: egy országos érdekvédelmi egyesület megalakítását. En­nek a szervezetnek nevelő­szülők lennének a tagjai, így áttételesen gyermekeik érde­keinek védelme is lehetővé válna. A műsorban az örökbefoga­dás problémáját egy időre le­zárták. Helyet kapott Szél Júlia riportja is. amelyet Galgamácsán, Vankóné Dudás Juli falujában készített a húsvéti szokásokról GONDOLAT — JEL. A rá­dió kulturális hetilapjában vasárnap ismét érdekfeszítő témákról hallhattunk. Szóba került többek között Thomas Mann-nak, a harmincas-negy­venes években papírra vetett elmélkedése a politikáról. A műsor kommentátora ezeket az írásokat az író munkássá­gának sötétebb oldalaként mutatta be. Nem hinném, hogy bármifajta előjellel kell ellátni a 20. század egyik legnagyobb írójának, gondol­kodójának írásműveit. APÄR0L FIŰRA. Húsvét hétfőjének reggelén nem nyu- lakról, hanem lovakról hal­lottunk. Vajon milyen meg­fontolás következményeképp ? A Pomázon 5—6 évvel ezelőtt felszámolódott lovasiskolára emlékeztek a műsor készítői. Nem foglalkoztak a felszámo­lás körülményeivel, nem ez volt a céljuk. Hogy mi, az sem vált előttem teljesen vi­lágossá. Annak idején Schif­fer Andor volt a tsz elnöke, aki a lovasiskola megszünte­tésébe " belebetegedett, majd meghalt. A műsorban két fia emlékezett vissza a lovak­hoz, az állatokhoz való kötő­désére, arra a harmóniára, ami kialakulhatott munkája közben. Kicsit zavaró drama­turgiai fogással a párbeszédek közé bevágták Varga Ferenc­nek, az Óbuda Tsz elnökének temetési búcsúbeszédét. HALLÖ, ITT VAGYOK! Szilágyi János műsora, mint az többször elhangzott, első­sorban a telefonnal rendelke­ző magányosoké. Az adás előtt a 10 órás hírek utolsó mondatai éppen azt jelezték, hogy az idei húsvéti ünne­pekben nagyon sok öngyilkos volt, számuk jóval nagyobb, mint a korábbi években. Le­het, hogy közülük akadt olyan, aki három héttel ez­előtt, amikor ennek az adás­nak Szilágyi János az anya­gát öszeállította — telefonált. Most már hiába nyúlt volna az életet mentő telefonkészü­lékhez, nem jelentette volna számára az utolsó menedéket. A hét beszélgetést meghall­gatva — összevetve a koráb­biakkal — semmitmondónak találtam. Lehet, hogy igaza van Szilágyi Jánosnak, aki maga mondta: hét-nyolc éve csinálom ezt a műsort, abba kellene már hagynom ezt az egészet. Űjj Írisz Emlékek gyűjtése Oktatástörténet Sok értékes dokumentumot, tárgyi emléket gyűjtöttek ösz- sze az elmúlt néhány hónap alatt az iskolák az Országos Pedagógiai Könyvtár és Mú­zeum több más intézmény­nyel, szervezettel együtt köz­readott felhívására. A mú­zeum már meglévő anyagát jól egészítik ki az országos akció során felkutatott emlé­kek. A megyei és a fővárosi gyűjtőhelyekre beadott, Hletve nyilvántartásba vett naplókat, fotókat, feljegyzéseket, tárgya­kat felhasználják majd a Pe­dagógiai Múzeum néhány év múlva a nagyközönségnek is bemutatandó kiállításához. A kiállítást egy fővárosi, XI. ke­rületi felújított villaépületben nyitják meg, itt kapnak he­lyet a régi tantermek és pe­dagóguslakások berendezését, az egykori iskolai egyenruhá­kat visszaidéző tárgyak. Ma már országos szervező­hálózat segíti az oktatás és a nevelés kallódó emlékeinek felkutatását. Valamennyi me­gyében a népfrontbizottságok is felhívják az iskoláit, az amatőr helytörténészek fi- Syelmét az oktatástörténeti gyűjtőmunka fontosságára. A Tanért például csereakciót hir­detett: helytörténeti emléke­ket jelentő taneszközökért új eszközöket adnak. Valamennyi iskola bekap­csolódhat a munkába — hív­ják fel a figyelmet a szerve­zők — a pincékben, a padlá­sokon, a szertárakban, a rak­tárakban kutatva az emlékek után. A pályázatra szánt anya­gokat június 1-jéig veszik át a megyékben és a fővárosban kijelölt gyűjtőhelyeken. Az ér­deklődők a megyei népfront- bizottságokon, illetve az Or­szágos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum múzeumi osztályán kaphatnak részletes felvilágo­sítást a pályázat feltételeiről.

Next

/
Thumbnails
Contents