Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-22 / 94. szám

6 1987. Április 22., szerda Jogi takácsok © Sz. J. ceglédi nyomdász tanácsi lakását leadta a lakás- Ügyi hatóságnak és az OTP- től egy újraértékesített örök­lakást vásárolt. Olvasónk az iránt érdeklődik, hogy ilyen estben mennyi illetéket kell fizetnie. A lakástulajdon megvétele­kor a vásárlót illetékfizetési kötelezettség terheli. Ennek mértéke a forgalmi érték 2%-a. Ha a vásárló szociál­politikai kedvezményben ré­szesült, ennek összegét a for­galmi értékből le kell vonni. Amennyiben a vevő régi la­kását a vásárlást megelőző vagy az azt követő egy éven belül eladja, az illetéket a két lakás forgalmi értéke közötti különbség alapján kell megha­tározni. Ilyen esetben azonban a forgalmi értéket a szociál­politikai kedvezménnyel csök­kenteni nem lehet. Ha két la­kást cserélnek el, az illetéket a forgalmi értékek különböze- te alapján kell megállapítani. Az új illetéktörvény hatályba lépése, 1986. július 1-je óta megszűnt tehát az a korábbi rendelkezés, hogy az ingatla­non fennálló kölcsöntartozást az illeték alapjából levonták. A vásárlók azonban így is elő­nyösebb helyzetbe kerültek, mert az illeték mértéke a már előbb említett 2%-ra csökkent. A jogszabály elő kívánja se­gíteni a lakásigények kielégí­tését azzal is, hogy lehetővé teszi a tanácsi bérlakás elcse- rélését ingatlantulajdon elle­nében. Ilyenkor az illeték alapját a lakástulajdon for­galmi értékénék felében kell meghatározni. Olvasónk esetében azonban nem ez történt, hiszen ő több­szörös használatbavételi díj éllenében leadta régi lakását a tanácsnak, és az OTP-től, mint eladótól vásárolt örök­lakást. így tehát őt a csere után járó kedvezmény nem il­leti meg és a forgalmi érték két százalékát kell kifizetnie. A M. S. budaörsi MAV-alkal- maiott egy építési telket örö­költ testvéreivel. Két testvére részét megváltotta. A harma­dik örököstárs azonban isme­retlen helyen tartózkodik, ol­vasónk építkezni szeretne, de most tanácstalan. Kaphat-e építési engedélyt? Az építési engedélyt az in- jatlan tulajdonosának, továb­bá annak szabad adni, aki az építési munkák elvégzéséhez az ingatlan tekintetében ren­delkezésre jogosultak hozzá­járulását megszerezte. A kö­zös tulajdon esetén a rendel­kezési jog a tulajdonostársak között megoszlik. Mindegyik­nek olyan arányú a rendelke­zési joga, amilyen arányban tulajdoni hányada van. Ha a telken építkezni kívánnak, a tervezett munkák elvégzésé­hez valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. Elő­fordulhat azonban olyan eset is, hogy a hozzájárulás meg­szerzése a tulajdonostárs tar­tózkodási helye miatt, vagy egyéb okból rendkívüli ne­hézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Ilyenkor az építésügyi hatóság akkor is megadhatja az engedélyt a ter­vezett munkákhoz, ha ahhoz a tulajdonostársaknak a tulaj­doni hányad szerint számított többsége hozzájárult. Olvasónk tehát, mivel a te­lek háromnegyed részének tulajdonosa, joggal remélheti az engedély kiadását. Más len­ne a helyzet, ha a testvére is­mert helyen tartózkodna, de bármilyen okból megtagadná a hozzájárulást. Ilyenkor az elmaradt nyilatkozatot csak a bíróság ítélete pótolhatja. • L. T.-né olvasónk (érje az elmúlt év nyarán disszidált. Hollétéről azóta sincs tudomá­sa, és Így a gyermektartásdí­jat nem tudja tőle behajtani. Helyzetét nehezíti, hogy férje családi házát állami tulajdon­ba vették. A jogellenesen külföldre tá­vozott vagy hazatérést meg­tagadó személy vagyonát a ko­rábbi jogszabályok alapján elkobozták, illetőleg ellenér­ték nélkül az állam tulajdoná­ba került. Ilyen esetekben az állam az eLkobzott, illetve a tulajdonába került vagyon erejéig felel a disszidenst ter­helő lejárt, illetőleg a jövőben előreláthatólag esedékes tar­tásdíjért, továbbá a szüléssel kapcsolatos követelésekért. Ennek az eljárásnak abban az esetben van helye, ha a bí­róság már megállapította a tartásdíjat és a határozat vég­rehajtható. Ha ennek értel­mében a volt tulajdonos tar­tásdíj fizetésére köteles, an­nak meghatározására az ille­tékes bíróság megállapítja, hogy az állam milyen össze­gért felelős, és egyúttal meg­szabja a havonta kifizetésre kerülő részleteket is. Olvasónknak tehát a leírtak szerint kell kérelmet előter­jesztenie. Az új földtörvény szerint 1987 szeptember 1-jét követően, az előbb ismerte­tett elkobzásra már nem ke­rül sor. A jogellenesen kül­földön tartózkodó magánsze­mély ingatlantulajdona ugyan­is kérelemre arra a belföldi magánszemélyre száll át, aki az ingatlant a tulajdonos ha­lála esetén a törvény alapján örökölné. A Szomszédasszonyomtól té­len 20 000 forintért irhabundát vettem, írja egy magát meg­nevezni nem kívánó olvasónk. A múlt hónapban azonban megjelent nálam a rendőrség és közölték, hogy a szomszé­dom a bundát lopta. A kabátot még akkor elvitték, és isme­rősömtől azt hallottam, hogy nem Is kapom vissza. A bűncselekmény útján szer­zett dolog vevője a dolgon TÍZ NAP RINDILITil iSSM» Az Országgyűlés megalkot­ta a földről szóló 1987. évi I. törvényt. A raktári dolgozók leltár­hiányért való felelősségét sza­bályozza a Minisztertanács 11/1987. (IV. 3.) számú rende­leté. Ennek hatálya a vállala­tok raktáraiban foglalkozta­tott dolgozókra terjed ki, és rendelkezéseit az 1987. októ­ber 1-je után kezdődő leltár- időszakokra kell alkalmazni. A külkereskedelmi minisz­ter módosította az áruk, szol­gáltatások és anyagi értéket képviselő jogok külkereske­delmi forgalmának engedé­lyezéséről szóló 3/1977. (VII. 23.) KKM rendeletet. A korlátolt felelősségű tár­saságokról szóló 1930. évi 5. törvény egyes rendelkezései­ben meghatározott értékek forintértékéről, illetve a rész­vénytársaság alaptőkéjének és a részvények névértékének legkisebb mértékéről rendel­kezik a 10/1987. (IV. 3.) PM számú rendelet. A belföldi jogi személyek által létesített részvénytársa­ság és korlátolt felelősségű társaság létesítésének és mű­ködésének pénzügyi, adózási feltételeiről, továbbá alkalma­zottai anyagi érdekeltségi rendszeréről a 11/1987 (IV. 3.) PM számú rendelet tartal­maz előírásokat. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 12. számá­ban találhatóak. Az 1987. évi 4. sz. Pénzügyi Közlöny tartalmazza az egyébként szinte hozzáférhe­tetlen, de a gyakorlatban al­kalmazott 1875. évi XXXVII. törvénycikket a kereskedelmi törvényről, valamint az 1930. évi V. törvénycikket a korlá­tolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról. nem szerez tulajdonjogot. Azt sem követelheti a valódi tu­lajdonostól, hogy a neki visz- szaadott dolog ellenértékét megfizesse. A bűncselekmény útján szezett dolog megvételével já­ró kockázatot tehát a vásárló­nak kell viselnie. Aki azonban ellenérték fejében a valós áron vásárolt olyan tárgyat, amely­ről nem kellett tudnia, hogy az bűnös úton került az eladóhoz, nem viselheti ennek a követ­kezményeit. Lehetősége van te­hát olvasónknak arra, hogy a dologért kifizetett vételárat visszakövetelje attól, akivel az adásvételi szerződést meg­kötötte, vagyis aki olyan dol­got adott el neki, amelyet bűncselekmény útján szerzett meg, s amely nem az ő tulaj­donában volt. A T. E, szakmunkástanuló teljesítménybérben dolgozik. Több héten keresztül táppén­zes állományban volt. Az iránt érdeklődik, lio.y az ő esetében mit kell alapul venni a táp­pénz kiszámításánál. Az a szakmunkástanuló, akit megbetegedésekor szakmun­kásbérben (teljesítménybér­ben, szakmunkás órabérben, szakmánybérben) foglalkoz­tatnak, a szakmunkástanuló­viszony fennállása alatt táp­pénzre az általános szabályok szerint jogosult, azzal az elté­réssel, hogy a kereset napi átlagának megállapításánál az irányadó időszakon belül biz­tosításban töltött időként csak azt áz időt lehet figyelembe venni, amelyben szakmunkás bérben részesült, keresetként pedig csak a szakmunkásta­nuló-viszony fennállása alatt kapott bért. Az év végi ré­szesedést és jutalmat azonban az általános szabályok sze­rint figyelembe kell venni. A kereset napi átlagát úgy kell kiszámítani, hogy az irányadó időszakra figyelembe vehető keresetet el kell osztani a biz­tosításban .töltött napok szá­mával, és az igy kapott ösz- szeget meg kell szorozni a munkaidőkeret naptári nap­jainak számával és azt el kell osztani a munkaidőkeret sze­rinti munkanapok számával. Dr. Sinka Imre Anya és leánya Mérgezés gyomirtó szerrel A görög tragédiákra emlékeztet ez a történet, melyben előfordul ön- ' gyilkosság, öngyilkossági kísérlet és végül különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés. Anya és leánya vádolta egymást a legsúlyosabb bűntett elkövetésével, míg végül a nyomozó hatóságok felderítettek az igazságot. Szerepel ebben a nem mindennapi bűnügyben egy olyan vegyi anyag is, melyről napjainkban elég sokat hallani: a Gramoxone gyomirtó szer. Megvásáiolható a nagyobb szaküzletckben, csak annyi szükséges hozzá, hogy a vevő bemutassa a személyi Igazolványát. Ezzel a permetezöszerrel az utóbbi években már sok — nagy szen­vedéssel járó — öngyilkosság történt. A tények Ismeretében fel kell tenni a kérdést: feltétlenül szükség van-e a vegyszer forgalomba hozatalára? a betonjárda réseiben kiütkö­ző füvet. Múlt év november 3-án, délután Kishonthy Noémi a fővárosba utazott. A vona­ton összetalálkozott egy mun­katársával, és miután a Nyu­gati pályaudvaron leszálltak a vonatról, bementek a Marx téri vetőmagboltba. Itt a fia­tal lány elmondta, hogy mi­lyen célból akar gyomirtó szert vásárolni és ekkor a Gramoxone-t ajánlották neki. A pénztárnál személyi igazol­ványt is kértek, mert az elő­írás szerint ez kötelező. Mivel iratai az öngyilkossági kísér­letnél elvesztek, kollégáját kérte meg, hogy adja át a sa­játját. Így az ő adatait je­gyezték fel. Amikor este Kishonthy Noé­mi hazatért a gyomirtó szer­rel, az anyja utasította őt, hogy vigye fel a szobájába, és tegye az ágya mögé, nehogy ötéves kishúgának a kezébe kerüljön. Öngyilkos lett A tragikus események szín­helye Monori-erdő, Tölgyfa utca 100-as számú családi ház. A kertben szőlőtőkék vannak, melyeknek a perme­tezéséhez nem is olyan ré­gen vásárolták meg a beren­dezést. A kapuhoz vezető út kőkockái között gyorsan ki­nő a fű, a ház lakói ezt is rendbe akarták tenni. Szép, nyugalmas tervek, melyek a gyarapodást, a külcsínt szol­gálják. De azóta minden más­képpen alakult. A Tölgyfa utcai házban öt ember lakott. Kolev István múlt év júliusában kötött há­zasságot egy elvált asszony­nyal, akivel akkor már öt éve élettársi kapcsolatban élt. Az asszonynak előző házassá­gából két leánya született: Kishonthy Dóra és Noémi. Ök eredetileg az édesapjukkal laktak, később azonban az anyjukhoz költöztek. Velük élt az asszony második házas­ságából származó ötéves kis­lánya is. Kolev István alkoholista volt, ittasan gyakran bántal­mazta feleségét és két nevelt lányát. Az ideges, rendkívül zaklatott légkörben a fiata­labbik Kishonthy lány, Dóra 1985. július 19-én öngyilkos- sági szándékkal gyomirtó szert ivott. Ekkor kórházba került, ahol hat hónapig ke­zelték, ám állapota csak át­menetileg javult. A kórházból el is engedték, de múlt év ok­tóber 1-jén a mérgezés követ­keztében meghalt. ‘ A kezelő­orvos már korábban közölte hozzátartozóival, hogy a gyil­kos szer a szervezetben olyan erős roncsolást okoz, mely hosszabb távon lehetetlenné teszi az életet. Testvére halála és a család­ban mindennapos veszekedé­sek, verekedések a 19 eszten­dős Noémit annyira megvisel­ték, hogy öngyilkossági szán­dékkal a Szabadság hídról a Dunába ugrott, de a vízi ren­dészet kimentette. Köviddel később Kolev Istvánná megkérte a leányát, hogy amikor Budapesten jár, vásároljon erős gyomirtó szert, mert ki akarja pusztí­tani a szőlő közötti dudvát és Kórházba váfték Néhány héttel később, ta­valy november 5-ről 6-ra vir­radó éjszakán Kolev István rosszul lett, hányt, ezért Mo- norról kihívták hozzá az ügye­letes orvost, aki injekciót adott neki. Másnap a körze­ti orvos megvizsgálta, torok- gyulladással kezelte és torok­öblítésre szolgáló készítményt írt fel neki. A felesége több alkalommal elkészítette szá­mára és odaadta neki a keve­réket. Két nappal később Kolev István már olyan rosszul volt, hogy a körzeti orvos mentővel szállíttatta be a ke- repestarcsai kórházba. Ott tü­dőgyulladással kezelték, de no­vember 20-án meghalt. Az igazságügyi orvosszak­értői vélemény szerint Kolev István halálát a gyomirtó szer okozta. A mérgező anyag a tápcsatorna útján jutott az elhalt szervezetébe és félhe­veny senyvesztő állapotot idé­zett elő, mely tartós fájda­lomérzettel járt és az átlagot meghaladó szenvedés előidé­zése után vezetett a halál­hoz. Élete, orvosi bizonyos­sággal, még megfelelő kezelés esetén sem lett volna meg­menthető. Amikor bebizonyosodott, hogy gyilkosság történt, Kis­honthy Noémi önfeljelentést tett, magára vállalta a bűn­tény elkövetését. A nyomozás során azonban kiderült az igazság. Részlet Kishonthy Noémi vallomásából: „Féltem az anyámtól, aki már Kolev Ist­vánt is megütötte egyszer bal­tával. Nálunk mindig napi­renden voltak a cirkuszok, a veszekedések. Tudom, hogy édesanyám számára én nem sokat jelentek, és ugyanez vonatkozott meghalt testvé­remre, Dórára is. Nem sokat törődött velünk, el se ment a húgom temetésére. Amikor haragudott, nagyon durva tu­dott lenni. Mielőtt a temetés­re mentem, kopaszra lenyírta a hajamat, mert azt akarta, hogy úgy találkozzak az édes­apámmal. Nagyon féltem az anyánktól. Láttam, amikor be­lekevert valamilyen barnás folyadékot Kolev István to­roköblítőjébe. Kérdeztem tő­le, mi az, akkor azt mondta, hogy Gramoxone, és előző nap már a kávéjába is rakott be­lőle. Mondta, hogy nem bírja elviselni az örökös italozását és durvaságát. Amikor kór­házba szállították a nevelő­apámat, kértem az anyámat, hogy mondjuk meg az igazat, hátha meg lehet még mente­ni Kolev Istvánt, ö erre azt mondta, hogy akkor vigyem én a balhét, úgyis meg akar­tam halni. És még azt is mondta, hogy ha ráverem a balhét, leveszi a fejemet!” iÖTÍdesen tárgyalás Az asszony nem tett beis­merő vallomást, de a szakér­tői vélemények, a bűnjelek és a nyomozás egyéb adatai bi­zonyítják a tényállást. A Pest Megyei Főügyészség vádolja Kolev Istvánnét kü­lönös kegyetlenséggel elköve­tett emberölés bűntettével és Kishonthy Noémit, segítség- nyújtás elmulasztásának vét­ségével. A büntetőügyet rövidesen a Pest Megyei Bíróság tárgyalja. Gál Judit Olvasóink részére ingye­nes jogi tanácsadást tar­tunk minden csütörtökön 17—19 óra között a Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett le­velekre pedig folyamato­san válaszolunk. Ismerkedés az ifalhoBfban (Bl.) Csábít a könnyelműség forint pénzbírsággal sújtotta, a másik felnőttet pedig fi­gyelmeztetésben részesítette. Természetesen a fiatalkorú ellen eljárás indult. Figyelmeztetők az idős, be­teges emberek sérelmére elkö­vetett erőszakos cselekmények tapasztalatai. Egyik este két fiatalkorú és egy gyermekko­rú az ajtót betörve behatol­tak egy 75 éves, ágyban fek­vő, beteg férfihoz, akinek ott volt a fia is. A galeri tagjai a fiúra támadtak, lenyomták az ágyra. Az idős férfi fel akart kelni és segítségért kia­bált, de hasztalanul, mert visszalökték a heverőre, mi­közben a gyermekkorú a le­fogott sértett kezéről leszakí­totta az óráját. Még pénz után kutatott, de nem talált, majd elhagyták a lakást. Ezt követően néhány nap múlva ismét bejutottak a la­kásba. Az ebédet főző idős férfi két kezét hátracsavarták, lenyomták őt az ágyra és pénzt követeltek tőle. A sér­tett közölte, nincs pénze, menjenek el. Mialatt a fia­talkorúak a sértettet lefogva tartották, a gyermek a fogas­ra akasztott kabátból kivett 370 forintot és mindhárman eltávoztak. A fiatalkorúak bíróság előtt felelnek tettü­kért. Kijátszott rendelkezések A hasonló esetek megelő­zésére ajánlatos — többek között — különösen fizetési napokon kerülni az alkohol- fogyasztást. A könnyű isme­retségektől, alkalmi ivócim­boráktól sem árt óvakodni! De a dicsekvés is könnyen felkeltheti a bűnözők figyel­mét. A vendéglátóiparban dolgozók is eredményesen közreműködhetnek a meg­előzésben. Például, ha gya­nús dolgot észlelnek, figyel­meztetik a jóhiszemű embert pénzének gondosabb őrzésére, az alkalmi ivócimborákat ke­reső vendégekkel szemben pedig határozottabban lépnek fel. Kötelességük továbbá, hogy ittas embereket, és fia­talkorúakat ne szolgáljanak ki alkohollal. A tapasztalatok alapján bi­zonyos bűncselekmények szá­mának emelkedésében az is közrejátszik, hogy sokan nem vigyáznak eléggé használati tárgyaikra, vagyorfukra. Kulcs as ablakban, lábtörlő alatt... Gyakran csábítják a tolvajo­kat, hogy a hétvégi házakat és gépkocsikat gazdáik nyit­va hagyják. Sokan lakásukról távozva a kulcsot idegen szá­mára is könnyen hozzáférhe­tő helyen — például az ab­lakban, villanyóradobozban, vagy lábtörlő alatt — hagy­ják. A rutinos bűnözőnek ke­vés idő kell ahhoz, hogy a kulcsot megtalálja és a tulaj­donos távollétében a lakásba behatolva elvigye a pénzt és egyéb értékes tárgyakat. Pé- da erre annak a fiatalkorú­nak az esete, aki a tulajdo­nosok könnyelműségét kihasz­nálva, csaknem 100 ezer fo­rint értékű holmit vitt el egy lakásból. A példák érzékeltetni kí­vánták, hogy milyen fontos a lakosság és a hatóságok együttműködése a bűncselek­mények megelőzésében és felderítésében. Éppen ezért szól úgy a törvény, hogy a bűnüldözés és a bűncselek­mények megakadályozása az egész társadalom és minden állampolgár erkölcsi köteles­sége. Dr. Orell Ferenc János főügyészségi ügyész LsakásvéfsB illetéke g Építési engedély kin dósához minden füleidé nos Btozzáfárulásc szükséges g T'artásdí jjffizetés elkobzott va gy ónból g Tolvajtól nem lebet tulajdont sze rezni g Szakmunkástanuló táppénze ® Ál­lasido difazasa Emlékezetes marad annak az ittas férfinak a könnyel­műsége, aki fizetési napon hazafelé tartva betért a ven­déglőbe, és két lánnyal isme­retséget kötve italozott. Ami­kor kiegyenlítette a számlát, észrevették, hogy sok pénze van. Ezért a közeli temetőbe csalták, s a kabátjából ki­lopták 5 ezer forintját. A tapasztalatok arra inte­nek, hogy nemritkán előfor­dul a tiltó rendelkezések ki­játszása, s ez bűntettek elő­idézője lehet. Például tavaly egyik este három fiatalkorú Tökölön a Pletser sörbárban szórakozott. Ketten közülük — 15 éves lányok — alkoholt ittak, miután eltávoztak, az utcán randalíroztak. A tette­seket felelősségre vonták, és a rendőrhatóság a sörbár fel­szolgálóját 3 ezer forint pénz­bírsággal sújtotta. Zsebkéssel megszúrfa Szólni kell továbbá a szü­lők, és általában a felnőttek felelőtlenségéről, következet­lenségéről is, mint például abban az ügyben, amikor a 16 éves fiú az apjával, vala­mint ismerősükkel a sződi Marselek-féle italboltban szó­rakozott. A fiatalkorú az ap­ja és-az ismerős által részére rendelt s elfogyasztott sörtől lerészegedett. Miután az ital­boltból elmentek, a fiatalko­rú és ismerőse összeszólalkoz­tak, miközben őt a fiú zseb­késsel hasba szúrta, úgy, hogy életveszélyes sérüléssel szállí­tották kórházba. A rendőrha­tóság lerészegesítés szabály- sértése miatt az apát 2 ezer

Next

/
Thumbnails
Contents