Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-22 / 94. szám

ELŐRE AZ 1987. EVI NÉPGAZDASÁGI TERV SIKERES MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT! Pergel László betegszállítás közben Dn Györy Attilával, a Pest Megyei Mentőszervezet veze­tőjével nem nehéz találkozni, összefutottunk már vele bal­esetnél, tudományos konfe­rencián, vöröskeresztes vetél­kedőn, elkísért minket az idei kegyetlen tél legnehezebb nap­jaiban, amikor a mentősök munkájáról készítettünk ri­portot, ott volt tavalyelőtt a királyréti országos mentőtalál­kozón s a Hungaroringen, a versenyen. Amúgy négygyer­mekes családapa. A kérdésre — hogyan győzi energiával? — Csak nevet: van a váci mentősök között tízgyermekes Is. Amikor a munkatársairól beszél, úgy gondolhatná az ember szavai nyomán, a majd félezer Pest megyei mentős, együtt, egy nagy család. Örö­mökkel, küszködéssel, gondok­kal. Ezekről kérdeztük most dr. Győry Attilát. • Más-e a mentősök munká­ja Pest megyében, mint egye­bütt? — Ami a lényeget illeti, nem. De ami a körülményeket ille­ti, igen. Közhely emlegetni, hogy nagyok a szállítási tá­volságok, rosszak, s idén to­vább rosszabbodtak az utak. De arra talán kevesen gondol­nak, hogy 11 országos és nem­zetközi főútvonal, sztráda ve­zet át a megyén. Részint ezért is több itt a baleset, mint más tájakon. Nincs megyeszékhely, vannak viszont nagy kórhá­zak távolabb, Vácott, Ceglé­den. Hosszú ideig — mert a beutalási területi rend nem volt megfelelő — gyakorta for­dult elő a keresztbe szállítás a fővároson át. Apropó, fővá­ros: az agglomerációra vetül Budapest árnyéka. Az alkoho­lizmus, az öngyilkosság, az olykor verekedésig, késelésig fajuló családi botrány itt bi­zony nem számít fehér holló­nak. És megyei sajátosság az is. hogy a mi területünkön épült fel a Forma—1-es autó­pálya, s tavaly a 200 ezernél több néző egészségügyi bizto­sítása főleg a megyei mentő- szervezet feladata volt. £> Ha már említette a hosz- szú szállítási utakat: gyakorta hallani, hogy sokára ér a helyszínre a mentő. Tényleg Jellemző a késedelem? — Pontos adatokkal szolgál­hatok. Egy mentéshez tavaly átlagosan 26 kilométernyi utat tettünk meg, 55 perc alatt. Eb­ben persze benne van az oda- út, a beteg első vizsgálata, el­látása, szállítása,' s a kórházi átadási procedúra is. Akad egy másik szempont is. Min­den ötödik hívás azonnali, ami annyit tesz, hogy nappal egy, éjszaka két percen belül indulnunk kell. Az ilyen ese­tek 3,7 százalékában előfor­dult késés, valójában azonban az, hogy éppen nem volt az állomáson szabad mentő. nyílna orvosi szintű beavat­kozásra, például újraélesztés­re, vagy az infarktusos bete­gek azonnali ellátására. És legutoljára maradt a távoli vágyálom (mert nem ez a leg­fontosabb), a csillogó-villogó, szép, új Mercedes rohamko­csi. Ezek után arról, ami van: 11 megnyugtató állapotú men­tőállomás. Két kiemelt tech­nikai felszerelésű Nysa, ben­nük EKG, a megállt szív új­raindításához szükséges defib­rillator. Azután a többi 92 fu­tó kocsi, ezek ugyancsak so­kat gyarapodtak az utóbbi időben. Mindegyikben van rá­dió, vákuummatrac, lélegezte’ tőballon, leszívó, kötszer gyógyszer, s egy zsák — a: újszülöttek ellátáshoz val( kellékekkel, kelengyével. É: van üres állásunk is, kere­sünk most éppen 23 gépkocsi- vezetőt és 14 ápolót. A töb­bieknek, akik már nálunl dolgoznak, van türelme, eltö­kéltsége, lelkesedése. Ezt más­hogy nem lehet... A Talán ml, gyalogosok, autó' sok. tanulók, dolgozók, háztar­tásbeliek, nyugdíjasok — egy szóval laikusok — segíthet­nénk. Nem így véli? — Azt hiszem, hogy ez igaz De időzzünk a tényéknél Ilyen tény az, hogy rengete­gen tanulnak elsősegélyt nyúj­tani a Vöröskereszt tanfolya­main, vagy az autóvezetésre való felkészüléskor. Ám a ta­nulás még nem tudás. Hamar elfelejtik, s ha baj van, több­nyire nem merik alkalmazni ismereteiket. Megesik, hogy a kétajtós kiskocsi hátsó ülésé­re gyömöszölik be a gerincsé­rültet, s általában, hogy moz­gatják a csonttörötteket. Az a véleményem, hogy csupán a vérzéscsillapítással, s a lég­utak szabaddá tételével mégis évente több tucat ember éle­tét menthetnék meg itt Pest megyében is. Pest negyei históriák Szolgálat újévtől szilveszterig Dr. Győry Attila Ilyenkor más állomástól kér­tünk segítséget, vagy az úton levő kocsit irányítottuk át. Megesik az is, hogy a mentő „siet”. Ha például egy állo­mástól távoli faluban éppen végez, s ugyanoda hívják. Er­re jó a rádiókapcsolat. (Egyéb­ként Budapesten az ilyesfajta késés adata 6,7 százalék.) Mennyi idő alatt is érünk oda? Mihez képest? A beha­vazott, jégbordás vagy sáros úthoz, a forgalmi dugóhoz, vagy az M3-ason gyakori tej­szerű ködhöz viszonyítva? Azl hiszem, a lehetőségekhez ké­pest mindig gyorsan. Ha va­laki mégis hosszúnak érzi a várakozást, az nem csak azért van, mert a baj idején ólom­lábakon vánszorognak a per­cek. Többnyire az is közre­játszik, hogy csak annyit mond az orvos: majd jön a mentő, De hogy 3 vagy 6 órán belüli szállítást kért-e, azt nem em­líti. A A mentés feltételei jók-e? Mi van hozzá, ml nincs? — Hadd kezdjem az utóbbi­val. Nagykátán egy istállóból alakították ki még 1960-ban a mentőállomást. Akkor egy kocsijuk volt és négy dolgo­zójuk. Most 10 kocsi és 42 dol­gozó van ott. Üj állomás kel­lene Monorra is, ahol a ki­lenc közül csak egy járműnek jutott garázs, s tavaly — mert életveszélyes lett — azt le is kellett bontani. Tűkön ülve várjuk, hogy az építési hibák kijavítása után birtokba ve- hessük valahára a szentendrei állomást. Csak ezek után kö­vetkezik a sorban, hogy el kel­lene érnünk, ne csak négy vá­rosban, hanem minél több ál­lomásunkon legyen esetszol­gálat, kellően felszerelt jár­művel, felkészült személyzet­tel. így mindenütt módunk Munkában a dabasi mentők S záz éve éppen, hogy dr. Kresz Géza — a bécsi mentők segítségével — létrehozta a Budapesti ön­kéntes Mentő Egyesületet. L926-ban alakult meg a Vár­megyék és Városok Országos Mentő Egyesülete. Az Orszá­gos Mentőszolgálat — mely magába olvasztotta elődeit — 1948-ban jött létre. A centenárium alkalmából ielent meg az emlékkönyv, mely a magyar mentésügy 80 íevezetes eseményét örökíti meg naptárában. Érdemes be- eolvasni: 1891. október 29.: Tömeges cárhely felszámolására rende­leti gyakorlat Isaszeg vasút- ülomáson. 1916. november 30.: Vasúti tárámból Herceghalom vasút- illomáson. I. Ferenc József emetéséről jövő gyors-külön- zonat a grazi személyvonat­ai ütközött össze. Hatvanhá- ■om halott, 163 sérült. 1931. szeptember 13.: Ma- uska Szilveszter felrobban- otta Biatorbágyon a vasúti rölgyhidat. Az ostendei gyors öbb kocsija mélybe zuhant, rizenkilenc halott, 34 sérült. 1948: Egy gyorsvonat Ceg- édbercel körzetében sínkoro- latörés miatt kisiklott, több :ocsi felborult, az étkezőko- :si kigyulladt. Ez volt az Or- zágos Mentőszolgálat első tö- naoes balesete. 1968. december 22.: Sze­mélyvonat és tehervonat fror tális ütközése Mendén. Negj venhárom halott, 57 sérült. 1984. március 24.: A Vises rád—Lepence autóverseny-pc lyán egy gépkocsi a nézők ke zé rohant. Három halott, 1 sérült. 1985. október 28.: Tömege karambol az M3-as autópá lyán. Harminchat gépkoc: ütközött. 33 sérült. 1986. március 5.: Autók se rozatos karambolja ködben a M3-as út 12—13. kilométert nél. Két halott, négy súlyo: nyolc könnyű sérült... Az Országos Mentőügj Közlöny (ez volt a Városok é Vármegyék Országos Ment Egyesületének hivatalos lapjé példányaiban is csemegék« találtak a kötet szerzői. lm néhány közülük: 1931. „Óceánrepülők fogad tatására egyesületünk 4 men tőautóval, 12 orvossal é ugyanannyi ápoló személyzet tel vonult ki a mátyásföld repülőtérre ... Komolyabb be avatkozásra nem volt szűk ség.” 1934. „Kovács Aladár, kispesti mentőállomás gépko csivezetője, tartalékos pilót alhadnagy 1934. február 28 án a Dunakeszi országútól egy betegszállítás lebonyolító sa után autójával szerencsét lenül járván, a helyszínei meghalt.” Továbblapozni sem érdek télén. Láthatjuk a képeken i régi mentőgépkocsikat, ; Ford V—8-ast, az Opel Kapi tänt, a Hanomagot, az Ifa Garantot, a Buickot, a rímelj Gödöllőn szolgált, míg aknár; nem futott, s fel nem rob bánt, úgy, hogy vezetője Zsigri József is szilánksérü léseket szenvedett. Ápolója Fábián Jenő ma is mentő: Gödöllőn. Megtudhatjuk, hogy töbt helyütt — így Cegléden Nagykőrösön, Százhalombat­tán, Szentendrén, Vácott mái a húszas évektől volt szerve­zett mentés, méghozzá a tűz­oltók kezében, s eleinte lófo­gattal. A nagykőrösi krónika­író jegyezte fel, hogy a város muzeális értékű lovas mentőjét (mely ma is látható ott s múzeumban) csak az előkelő úri betegek szállítására hasz­nálták. Ennyit — szűkén mérve — a múltról, melynek része volt, hogy a II. világháború során gyakorlatilag megszűntek a mentőegyesületek, beolvadtak a légoltalom szervezetébe. A felszabadulás óta megtett utat röviden úgy jellemezhet­jük: méltó az előzményekhez. 1954-ben, Budapesten, Euró­pában elsőként kezdte meg működését a rohamkocsi-szol­gálat. A hatvanas évek elején kezdődött a rádiósítás, ekkor történt az első sikeres, tartóé eredményt hozó helyszíni új­raélesztés. A hetvenes évek­ben megjelent a vákuum­matrac, megtörtént az első helyszíni pacemaker-ellátás, elkezdődött a főiskolai men­tőtisztképzés, s megalakult a Magyar Mentésügyi Tudomá­nyos Társaság. A nyolcvanas években állt szolgálatba az első mentőheli­kopter, kezdődött el az orvos- egyetemeken az oxyológiai — a sürgősségi esetekkel kap­csolatos — oktatás. A tudo­mányág elnevezése egyébként dr. Gábor Auréltól, az OMSZ egykori főmunkatársától szár­mazik. Felépült a budapesti mentőbázis, s tavaly az Or­szágos Mentőszolgálat elnyer­te kiemelkedő munkájáért az MSZMP KB vörös zászlóját, valamint másodízben a Mi­nisztertanács és a SZOT-el- nökség vörös zászlóját. A Pest megyei történet nem különbözik az or­szágostól. A gyarapodás évei voltak, ezek, sorra épül­tek — épülnek — a mentő- állomások, modernizálódott és fejlődik tovább a felszerelés. Ma Aszódon, Cegléden, Dobá­son, Érden, Gödöllőn, Mono- ron, Nagykátán, Nagykőrösön, Ráckevén, Százhalombattán, Szentendrén, Szigetszentmik- lóson, Szobon és Vácott, va­lamint az 1890-ben épített Markó utcai megyei mentő­központban 477-en — közöt­tük két orvos, 13 mentőtiszt, 229 mentőápoló, 189 gépko­csivezető — állnak mindenna­pos, mindenórás készenlét­ben. Tavaly 4 millió 678 ezer kilométernyi utat tettek meg, s 176 ezer 653 alkalommal láttak el betegeket. —— .. i ___________ A z oldalt írta: Vasvári G. Tál Fotó: Vimola Károly — Igen, nagyok a terveim. Szeretnénk gyereket, jó len­ne befejezni a házat, elvégez­ni a főiskolát. De van még időm, 26 éves vagyok. Ha mindez teljesül? Maradok mentős. Ez ugyanis nem szak• na, diagnózis. Azt jelenti: megszállott.., még varrni is tanultam. De három éve építkezem. Tető alatt már a fal, csak az aj­tók, az ablakok várják jobb sorsukat a fészerben. Talán egyszer a ház is készen lesz... — Az állandó készenlét. Az a legnehezebb. Ügy kezdeni a áiapot: nem tudom, hogy balesethez, infarktushoz, szü­léshez vagy egy járni nem tudó, idős beteg szállításához hívnak. De ettől izgalmas ez a munka. És téved, aki azt hiszi, hogy az ember idővel megedződhet, közönyössé vál­hat. Az élmények nem enge­dik. A legmegrázóbb ezek közül a gyermekbaleset. Busz ütötte el azt a négyévesfor­ma kislányt, akin nem segít­hettünk. Nem élt már, mire odaértünk. Utána hetekig éj­szakánként verítékben úszva riadtam fel. Vele álmodtam. A legszörnyűbb a tehetetlen­ség. Szerencsére nekünk szin­te naponta megadatik a tu­dat: segítettünk valakin. — Hogy megköszönik-e? Legenda, hogy sosem. Én például határozottan emlék­szem arra, hogy tavaly egy lány levelet írt nekünk, mert segítettünk megmenteni az édesanyját. Az állomáson? Harmincketten dolgozunk... Nem is sejtem, milyen az átlagmentős, de azt sikerült megtudnom, hogy körülbelül hat éve van a pályán. Mint Pergel László a dabasi men­tőállomásról. Ápoló, s ahogyan mondja, ma éppen könnyű napja van, csak kísérnie kell a betegeket felülvizsgálatra és a kórházból vissza. — Hogyan lesz az ember mentőápoló? Én nem annak készültem, mint minden nor­mális gyerek, mozdonyvezető akartam lenni vagy katona. Monoron végeztem a gimná­ziumban, azután egy évig se- gédmunkáskodtam Hernádon a Március 15. Tsz-ben. A fe­leségem — tanítónő — már mentősként ismert meg, s szokott meg. Nincs gyerme­künk, így beletörődik, hogy havi 230—240 órát dolgozom. Csak azt emészti meg nehe­zen, hogy foglaltak az ügyelet miatt a hétvégi, az ünnepi napjaim, s ritkán jutunk el a barátokhoz. De ha nem len­ne az ügyelet — a túlóra —, nem jönne össze a havi 6 ezer 600 körüli summa. — Mellékes? Ugyan már ... Tanulok, konzultációkra járok. Most vagyok elsőéves az Egészségügyi Főiskola mentő­tiszti szakán, levelezőn. Az­előtt a szabadidőmben barká­csoltam, zenét hallgattam, Ez ugyanis nem szakma, ez valójában diagnózis... Százesztendős az embermentés Vijjog a sziréna, villog a kék fény, rebeg a szélben a kis vő rös zászló. Még a gyerek is tudja: ez a nénó-autó. A mente Milyen a szolgálat? Máig is érzem a kezemen az 52 éves Infarktusos szürkülő arcú, százhalombattai férfi szorítását ahogy — mert engem is mentősnek hitt, s belém kapaszkodót — szinte pumpálta kezével a vért saját ereibe. 6 emlékezni fogok sokáig arra: az idei rendkívüli télen i leghidegebb napokban hogyan jutott cl a mentőautó még a hó lánccal is küszködve Gödöllőről Erdőkertesre, majd Veresegy házra, ahol fel kellett venni egy nyöszörgő borda- vagy csigo lyatörött férfit is a magas vérnyomásos néni mellé. A vezető nem szentségeit, pedig lett volna rá oka. össze szorította száját, a volánra ügyelt, hogy biztonságban juttathas­sa kórházba a kezelésre szorulókat. A jelvénye: szárnyas ke rék. Nem sikerült ezen a riporton sokat megtudnunk a mentő ápolótól sem. Talán csak annyit, hogy azokban a gubanco időkben naponta legkevesebb 11 órát dolgozott. Nem ért r; csevegni, lekötötték a betegek. A jelvénye: vörös kereszt. Az újságíró csak nagyritkán, néhány órát tölt a mentősöl között. Nagy élmény. De nekik mindez — hétköznapi. A mun kájuk az életmentés. Vagy több, mint a munkájuk? 1985. májusában Királyré fen volt az országos mcntőstalálkozó. Az ember azt gondolná pihentek, gyönyörködtek a tájban, kirándultak. Nem így tör tént. Csapatokban versengtek a staféta állomásain; egészség ügyi és autóműszaki tesztkérdésekre válaszoltak, újraélesztés bői vizsgáztak az ambu-baba segítségével... És ha hiszik, h: nem: élvezték. Talán mert akkor a tét nem az emberélet, csupán a győ MAlAtM .IaII Amikor ólomlábú az idő A kérdéseinkre válaszol dr. Győry Attila megyei főorvos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents