Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-21 / 93. szám

Szoholyára, Mikolára? Szélkerék juhászatoknak A mezőgazdasási nagy­üzemekben új módszerek­kel igyekeznek csökkente­ni az energiafelhasználást. Az egyik ilyen lehetőség a szélmotor, illetve a szélke­rék alkalmazása. A MÉM Műszaki Intézetének segít­ségével több helyütt az or­szágban folytattak kísérle­teket a szélenergia kihasz­nálására. A lakott területekről na­gyobb távolságra levő állat- telepekre szánják a szélmo­torokat, mindenekelőtt a ju­hászotokban kerül szóba az energianyerésnek ez a formá­ja. Kétféle szélmotort fejlesz­tettek ki, az egyik 0,5, a má­sik 3 kilowatt teljesítményű. A tapasztalatok általában kedvezőek, ám nem minden esetben működik megfelelően ez újonnan vásárolt berende­lés, mert — mint megállapí­tották — a gazdaságok gyak­ran rosszul mérik fel a lehe­tőségeket. Nincsenek tisztában e helyi szélsebességgel és szél­iránnyal — csakis az általá­nos meteorológiai adatokkal rendelkeznek — márpedig «nélkül hiábavaló a fáradozás. A kutatók ezért különleges ínérőszerkezetet fejlesztettek ki: ezzel több hónapon ke­resztül 15—30 méteres magas­ságban mérik a széljárás jel le/nzőit és ezek ismeretében tesznek javaslatot a berende zés megvásárlására, felszere­lésére. Terjed a szélkerék felhasz­nálása is. Ezt a szerkezetet szintén a levegő áramlása hajtja meg, ám nem áramot fejlesztenek vele, hanem mechanikai erőt viszik át va­lamilyen szerkezetre. Szenny­víztárolókban, illetve halasta­vakban a szélkerékkel tartják állandó mozgásban a vizet, növelve annak oxigéntartal­mát. Az első ilyen berende­zést Balmazújvároson szerel­ték fel, a helyi szennyvíztáro­ló anyagát keveri az új szer­kezet, segítve a szerves anyag lebomlását. A szélmotorok természete­sen lényegesen gazdaságosab­bak a hasonló célra szerkesz­tett benzinmotoroknál: az elektromos energia fejleszté­sénél 1 kilowatt teljesítmény­re óránként 16—18 forint jut a szélmotor esetében, a ben­zinmotoros generátor 25—28 forintért adja ugyanezt a tel­jesítményt. Jelenleg már 20 mezőgazda- sági nagyüzemben használják a szélenergiát. Vácról - a hazai lapokban Á Napló (Veszprém) beszá­molt arról, hogy szilikátipari kiállítás nyílt a helyi Ba­kony Múzeumban, ahol az ipar fejlődését bemutató tár­laton láthatók a Dunai Ce­ment- és Mészmű termékei is. A Tungsram ismertette a Vá-' ci Fényforrásgyár tavalyi eredményeit, idei terveit. 1987-ben a váci gyár legfon­tosabb feladata a KT-sor má­jusi üzembe állításával a szükséges mennyiségű fénycső elkészítése. A Magyar Vasutas érdekes­ségként említi, hogy a Pest— Vác közötti első vonat megin­dításakor a vasúti személyzet zöld atillát, magyar nadrágot és nemzetiszínű forgóval el­látott kalpagot viselt. A Szövetkezet oldalas cikk­ben mutatta be a Vác és Vi­déke Áfész tevékenységét: az 1987-es évre egymilliárd 230 millió forint árbevételt és 35 milliós hasznot terveznek, forgalmukat növelik. A Nők Lapja közölte Kur- nász Lászlóné panaszát: prog­ramozható, színes videojáté­kot vásárolt, a drága játék egyik alkatrésze eltörött, a váci Gelka megígérte, de nem teljesítette a cserét. Programjavaslat fiz életreform jegyében így ünnepelünk május 1-jén A város hagyományainak megfelelően zenés ébresztő köszönti a lakosságot a Sza­badság téren, a Március. 15. téren, a Rádi úti, a Földvári téri, a Deákvári és a Gombá­st úti lakótelepen május l-jén A hagyományos felvonulás reggel 9-kor kezdődik az ifjú gárda díszmenetével. 10 óra előtt köszönti a résztvevőket Termán József, a DCM szak- szervezeti titkára. 10 és 12 óra között az or- szágzászlónál a Duna-parton térzene lesz és körülbelül 12- kor kezdődik majd a Duna parfi majális, ahol korosz­tályra tekintet nélkül minden­ki jól szórakozhat a sok szí­nű programon, A korábbiaknál látványo­sabbnak, érdekesebbnek ígér­kezik május első napja Ör- bottyánban is. A területi párt- bizottság és a községi közös tanács, valamint a társadalmi szervezetek az őrbottyáni központi Iskola udvarán ren­dezik az ünnepséget, ahol Pe- szeki Sándor, a területi párt- bizottság titkára mond ünne­pi beszédet. A három község lakosságát zenés ébresztő kelti majd itt is, 10 óra után pedig lesz fu­tóverseny, gladiátor- és kara­te-bemutató, pont délben a csomádi táncegyüttes, majd a Kvassay asszonykórus ad mű­sort. Akit pedig a sport érdekel, részt vehet lövészeten, meg­nézheti a rádióamatőrök be­mutatóját, a kispályás focit, vagy a lányok-asszonyok lab­dajátékait. A térzenén pedig kívánságokat is teljesítenek. A versenyekre nevezni a helyszínen lehet 9 óráig. Propagandistáknak Ma, kedden délután 3 óra­kor az MTESZ-székház dísz­termében (Vác, Köztársaság u. 19.) tartja a propagandis­ták napját az MSZMP Vác Városi Bizottsága. Mint az már hagyomány, a Lenin szü­letésének évfordulóján rende­zett ünnepség keretében el­hangzik egy előadás, is, ez­úttal a szocializmus építésé­nek mai kérdéséről beszél Nu- ber István, az MSZMP KB munkatársa. Április 21., kedd; 17.30-kor, a 42-es teremben az életre­form klub tagjainak tart elő­adást dr. Oláh Andor főorvos, szakíró: Egy napom az élet­reform jegyében címmel. — 18 órakor a HNF nőklubjában TIT-előadás az emberi jo­gokról. Április 22., szerda: A Tex­tilipari Műszaki és Tudomá­nyos Egyesület Vácott tartott ülésén 14.15-kor Korompay Sándor tart előadást a bélés- szövőgyárban a Magyar Se­lyemipar Vállalat műszaki színvonaláról. — A művelő­dési központ színháztermében 10 és 12 órakor a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia szimfonikus zenekara játszik, Faith Tibor vezénylésével. — A pedagógusklub tagjainak Saskó István túrát vezet Kós- pallagra és Kisinócra. — 18 órakor költészet napi program a 8-as teremben. Április 23., csütörtök: A Híradástechnikai Anyagok Gyárában megtekinthető az lróarcok és találkozások cí­mű kiállítás az üzem aulájá­ban. — 14.15-kor a DCM 151- es tanácstermében történelmi témájú vetélkedő a gyár szocialista brigádjai számára. — 15.30-kor bábcsoport-fog- lalkozás a művelődési köz­pontban Havas Endréné ve­zetésével. Április 24., péntek: Gyar- mathy Ágnes díszlet- és jel­meztervező kiállítása a Ma­dách Galériában. — Für Ti­bor fotókiállítása az emeleti galérián. — Állandó kiállítá­sok: a Madách Imre munkás­ságát és Váci György alkotá­sait bemutató tárlat. Április 25., szombat: 8 óra­kor találkoznak az úttörők a vasútállomáson, Ferencz Ti­bor gyalogtúrát vezet a Bör­zsönybe. — 9 órakor az ifjú­sági klub tagjai indulnak a művelődési központ elől, a Rám-szakadékhoz vezetett tú­rára. — Olimpiai otpróba, fu­tás, Vác—Rád—Vác útvona­lon, rendezője a TSF. — 14 órától Agyagos kezek cím­mel fazekasköri foglalkozást vezet a 24-es teremben Ascher Zoltán. Április 26., vasárnap: 7.10- kor találkoznak a Börzsöny természetjáró kör, tagjai a MÁV-állomás pénztárcsarno­kában. A mai túra kb. 18 ki­lométeres útvonala: Drégely­vár—Pénzásás—Varjasi va­dászház—Kemence. — 17 óra­kor kezdődik az alsóvárosi sportstadionban a Vác—Salgó­tarján NB Il-es labdarúgő- waerkőzés. Hangversenykorút Utazik a kórus A Hámán Kató Általános Iskola gyermekkórusa csütör­tökön reggel a franciaországi Colmar városába utazik. Most adják vissza azt a láto­gatást, amit az ottani zeneis­kola gyermekkara tett tavaly Vácott. A gyerekek, egy hétig lesznek távol, több hangver­senyt is adnak. Kjftina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM. 92. SZÁM 1987. ÁPRILIS 21., KEDD Gyermekkertészek között Kipróbálja, amit megtanult — Anyukám, képzeld el, új óvó néni volt az óvodá­ban — újságolta kislányom nagy lelkesen. — Nagyon szép szeme van, és majd a nyáron is eljön hozzánk. A Forte Fotokémiai Ipar óvodájában gyakori a vendég, az üzemi gyermekintézmények közül talán a legsűrűbben lá­togatott. Köszönhetik ezt a még mindig szép és rendben- tartott épületnek, a felszere­lésnek, és nem utolsósorban a színvonalas munkát végző pe­dagógusgárdának. Az elmúlt héten a nagykő­rösi szakközépiskolából Szabó Mónika volt ötnapos gyakor­laton, aki a középső csoportos óvodásokkal és foglalkozásaik­kal, valamint játékaikkal is­merkedett. — Hogyan fogadták a gye­rekek a leendő óvó nénit? — kérdeztem Máté Imrénétöl, akinél a gyakorlati idejét töl­tötte. — Nagyon hamar megked­velték, befogadták. Mónika másodikos, az ő. feladata a gondozás, a játék figyelése és vezetése. Az egy hét alatt mindennap leírta részletesen az eseményeket, majd én rö­viden értékeltem a munkáját. A foglalkozásokról a hospitá- lófüzetébe jegyezte fel az ész­revételeit. A játékokat alapo­san előkészítette, megszervez­te, Egy alkalommal vezetett égy ötperces tornát, amit perc­nyi pontossággal kidolgozott. Az iskola a feladatok pre­cíz, pontos, részletes előkészí­tését kéri a tanulóktól, ez se­gíti őket, hogy jó szervező és irányító óvónővé váljanak. A heti munkát úgy alakítottuk, hogy amit elméletben megta­nult, azt láthassa a gyakorlat­ban is. Ebben az évben még nem volt sem továbbképzés, sem bemutató a városban. Minden óvoda feladatul kapta, hogy április végéig készítsék el az új oktatási törvényre épülő működési szabályzatot, mely szeptember 1-jével lép életbe. — Mit jelent a Forte-óvoda nevelőiestül fenek a sza­Közöttünk élnek A sportszervező Talán nem haragszik érte, ha elárulom az életkorát: 72 éves. Korát meghazudtoló fris­sességgel, szorgalommal serénykedik, dolgozik a csapatok körül. Naponta megjelenik a sportpályákon. Már tősgyökeres vácinak vall­hatja magát Sebeszta Miklós, a Váci Izzó MTE labdarúgó-szakosztályának intézője. Amikor e rövid nyilatkozatra kértem, éppen Budapestre sietett, egy újonnan igazolt labda­rúgó átigazolási ügyeinek intézésére. A meg­érdemelt nyugdíját tölti, de ma is rendszere­sen bejár a volt munkahelyére, a Cement- és Mészművek váci gyárába, ahol hosszú éveket töltött és még mindig nagy tisztelet­tel fogadják. Az aktívan tevékenykedő, csupa szív sport­ember így vall életéről, pályafutásáról: — A labdarúgással való kapcsolatom Te­mesvárod kezdődött. A helyi AC serdülő-, ifi- és felnőttcsapatában játszottam, mint ka­pus. Ez a csapat akkoriban a román bajnok­ság I. osztályában szerepelt. 1940-ben átke­rültem Győrbe, itt találtam munkalehetősé­get, a lenszövő ipari vállalatnál, és a spor­tolást az ETO-ban folytattam. Majd egy sú­lyos vállsérülés véget vetett pályafutásom­nak. Maradtam, az utánpótláscsapatok intézője lettem. Közben jött a háború, fogság, és 1946- ban hazatérés. Üjra kellett mindent kezdeni. Egy-két régi barátommal hozzáláttunk a munkához. Toboroztuk a fiatalokat. A lab­darúgó-intézői feladatok mellett az ETO-nál a tekeszakosztály vezetését is elláttam. Örömmel olvasom, figyelem, a késői utódok ma is jól szerepelnek a bajnokságban. Igazi szenvedélyem azonban a foci volt. Dunaúj­városba kerültem dolgozni, ahol szintén be­kapcsolódtam a labdarúgó-szakosztály mun­kájába. A következő állomás Budapest, 1955-ben a Gamma-gyár BLASZ I. osztályú csapatának lettem az intézője, és a budapesti szövetség­gel való kapcsolatom, ami ma is tart, ekkor kezdődött. Ma is hetente egy alkalommal be­járok a szövetségbe, intézni a csapatok ügyes-bajos dolgait. 1961-ben kerültem Vác- ra, a DCM-be dolgozni. Nem volt ismeretségi köröm, csak szurkolói szinten volt kapcsola­tom a focival. Majd Steidl Sándor barátom­mal szerveztünk egy labdarúgó-csapatot a DCM-ben. Városi, körzeti bajnokságban sze­repeltünk. Nagy terveket szőttünk, ide iga­zoltunk számos, jó nevű labdarúgót. De 1964 márciusában Szokol István hívásá­ra „átigazoltam” a jelenlegi klubhoz. Várhidi Pál volt az edző, akkor hagyta abba a pá­lyafutását, ez volt első edzői állomása. 1972- ig mindenes voltam: intéző, technikai vezető, szövetségi képviselő. A Vácott eltöltött 25 év alatt sok kellemes és Jcellemetlen emlékem volt. A kellemetlent az ember hamar elfelejti. Szívesen emlék­szem vezetőkre, edzőkre, játékosokra. Csak az elismerés hangján szólhatok dr. Lenyó Lászlóról, aki akkoriban is nagy patronálnia volt a klubnak. Kedves emlékek fűztek Mé­száros „Csűri” barátomhoz, aki edzője, játé­kosa volt a csapatnak, sajnos már nincs kö­zöttünk. Hirtelen nehéz lenne összeszámolni, hány edzőt, vezetőt „szolgáltam már ki”. Hány labdarúgót igazoltam Vácra. — Milyen helyezést vár most a csapattól? — Bizakodó vagyok. Dobogós helyet várok. A közelmúltban igazoltunk három labdarú­gót. akik játéklehetőséget is kaptak és iga­zolták képességüket. Kívánom, hogy a tavasz gazdagabb legyen pontokban az őszinél. Ha ez sikerül, „egy kicsit én is benne vagyok”. Akik ismerik, tisztelettel szólnak Miklós bá­csiról. Örökös intézője a klubnak, szinte „tartozéka a sportpályának”. Kívánjuk, le­gyen is az még sok-sok évig. Macska Emil bályzat Összeállítása? — kér­deztem Gubacsi Ferencnétől, az óvoda vezetőjétől. — Először is a nevelőtestü­let minden tagjának részlete­sen és pontosan ismernie keli az új oktatási törvényt, annak a ránk vonatkozó részeit. Az­után megvitatjuk a törvény új motívumait, majd szabály­zatban rögzítjük a végrehaj­tás óvodai menetét. Vélemé­nyem szerint ez az új oktatá­si törvény rendkívül gyerek­centrikus, minden változtatás az ő érdekükben történt. Elő­nye, hogy a jövőben az óvo­dai nevelés-oktatás felmenő rendszerű lesz, azaz egy óvó­nő viszi végig három éven ke­resztül a csóportot. A beisko­lázás rendszere is megválto­zik, születési időpontok alap­ján, három lépcsőben lehet a hatéves gyerekeket iskolába íratni. A családi háttér isme­retében az óvónő és a szülő közös elhatározásából a nyári születésű gyerekek még egy évig óvodások maradhatnak. — Az óvoda szocialista bri­gádja mennyiben segíti ezt a munkát? — Az aranykoszorús Brunsz- vik Teréz szocialista brigád tagjai munkájuk során össze- kovácsolódtak, bármely bri­gádtémában ülnek le, mindig a pedagógia, a nevelés kerül a beszélgetés középpontjába. B. Tóth Piroska Arcán feszült figyelemmel... Gubacsi Ferencné, Máté Imre né és Szabó Mónika a gyerekek közös játékában. (Mátron Györgyné felvételei) Öt éve telepedtek le A városhoz tartozóan Mentők, tűzoltók, az éjsza­kai ügyeletes orvost szállító gépkocsivezetők a megmond­hatói: mennyire nehezíti munkájukat, hogy egy-egy új városrész felépítése után hó­napokkal, esetleg évekkel ké­sőbb kap megfelelő útcanév- és házszámtáblákat. ★ Kisvác aránylag csendes részén, a Dózsa György út egyik épületében működik Unfer Erzsébet vezetésével a Color1 címfestő műhely. A kis létszámú munkacsapat öt éve telepedett Vácra. Megszeret­ték a várost, megfelelő te­remhez jutottak. Tevékenysé­gük híre túljutott azóta Vác határán. A Gödi Nagyközségi Tanács megbízásából folyamatosan készítik az utcatáblákat s az azzal szinkronban lévő, vi­lágos alapú, fekete . keretes házszámmegjelöléseket. Esz­tergom belvárosában is az itt készült táblák kerültek-a ház­falakra, " s Ráday Mihály egyik tv-műsora után gót stí­lusú betűkkel rendeltek ut­cafeliratokat a főváros mű­emléképületeire. Unfer Erzsébet azt vallja, hogy az esztétikus cégtábla vagy más felirat hozzátartozik a szép városképhez. Hat mé­ter hosszú, több részből álló épületfelirat — fekete alapon, aranyló betűkkel — a Szőnyi Tibor Kórház és Intézményei épülettömbjének a homloka­ra kerül. Dolgoznak fémmel, fával, üveggel, műanyaggal. Érde­kesebb megbízásként említik, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókjainak bejáratát is az ő piunkájuk jelzi. A leégett budapesti Indiai Di­vatház új helyre, a Tolbuhiri körútra került: stílszerű, ke­leties betűkkel kérték a 13 méter hosszú, másfél méter magas feliratot. A Börzsönyi Erdőgazdaság megrendelésére turistákat eligazító térképet készítettek. Mutatják a panaszkönyvet, ami a beírások alapján in­kább a dicséretek könyve. Ta­nácsi és társadalmi szervek vezetői megörökítették, hogy a Color műhely munkájával elégedettek, betartják a ha­táridőket, eleget tesznek a ve­vők kérésének. Ezzel öregbí­tik nemcsak saját hírnevüket, hanem egy kicsit Vácét is. Papp Rezső ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents