Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-22 / 94. szám
PEST MEGYEI VilHG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXXI. ÉVFOLYAM, 94. SZÄM Ára: 1,80 forint 1987. ÁPRILIS 22., SZERDA MA o ákmikar Óloumlúbú .-Minden ötödik hívás Ä azonnali, ami annyit tesz, OX SCO hogy nappal egy, éjszaka két percen belül Indulnunk kell. Az ilyen esetek 3,7 százalékában előfordult késés, valójában azonban az, hogy éppen nem volt az állomáson szabad mentő. Ilyenkor más állomástól kértünk segítséget, vagy az úton levő kocsit irányítottuk át.” (3- OLDAL) BStám«c ..A Legfelsőbb Bíróság kedden ”élut.n jogerős itélettel lezárta & professzor a közismert • hipofízis-ügyet, amelynek főszereplője dr. László Ferenc, a Szegedi Or/ Kezdeményezcen a biztonságért/együttműködésért Kádár János Stockholmban Kádár János Svédországban. Az MSZMP főtitkárát a stockholmi repülőtéren Ingvar Carlsson miniszterelnök fogadta Propagandisták kitüntetése A lenini úton céljainkért V. Kádár János, a Magyar ^ Szocialista Munkáspárt fő- í titkára, a Magyar Népköz- £ társaság Elnöki Tanácsá- 'j nak tagja kedden Svédor- i szágba érkezett Ingvar p! Carlssonnak, Svédország ^ miniszterelnökének, a Svéd ^ Szociáldemokrata Munkás- !- párt elnökének meghívásá- 'í ra, hivatalos látogatásra. | Űtjára elkísérte Várkonyl ^ Péter külügyminiszter, Ge- £ cse Attila, a Központi Bi- £ zottság külügyi és Karva- ^ lies László, a Központi Bi- ^ zottság agitációs és propa- í gandaosztályának helyettes 4 vezetője, Melega Tibor küi- ? kereskedelmi és Patkó And- ^ rás pénzügyminlszter-hc- ^ lyettes, Szigeti Károly, ^ a Magyar Népköztársaság ^ svédországi nagykövete í Stockholmban csatlakozott 6 a kísérethez. A magyar küldöttséget ^ a stockholmi repülőtéren ^ Carlsson kormányfő, Anita ^ Gradin külkereskedelmi és ^ megbízott külügyminiszter £ és Ragnar Dromberg, Svéd- í ország budapesti nagyköve- " te fogadta. I A rövid üdvözlési ceremónia után Kádár János és kísérete szálláshelyére, Stockholm egyik festői szépségű parkjában levő, a XVII. században épült Haga-palotába hajtatott. Kegyeletes megemlékezéssel kezdődött Kádár János prog- ramj*a a kora délutáni órákban. Az MSZMP főtitkára koszorút helyezett el az 193S februárjában meggyilkolt, nagy nemzetközi tekintélyű politikus, Olof Palme, egykori svéd miniszterelnök sírján, az Adolf Fredrik templomkertben. Ezután Kádár János, a Ro- senbadba, a svéd miniszterelnök hivatalába hajtatott, ahol megkezdte tárgyalásait Ingvar Carlsson kormányfővel. A kora délutáni órákban a miniszterelnöki hivatalban Kádár János és Ingvar Carlsson megbeszélésével megkezdődtek a hivatalos magyar— svéd tárgyalások. A szívélyes, baráti légkörű találkozón a két politikus a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseivel és ezen belül az európai kontinens helyzetével foglalkozott. Különös figyelmet fordítottak a béke megőrzésének feladataira és a kölcsönös bizalom légkörének megteremtésére. Áz MSZMP főtitkára és svéd vendéglátója megelégedéssel szólt a két ország szinte minden téren eredményesen fejlődő kapcsolatairól. Megerősítették, hogy kölcsönös a szándék a mindkét nép javát szolgáló jó viszony erősítésére és az együttműködés további lehetőségeinek feltárására. A több mint egy órán át tartó négyszemközti találkozót követően Kádár János és Ingvar Carlsson vezetésével a két ország tárgyalóküldöttségei hivatalos, plenáris megbeszélést tartottak.' A tárgyaláson magyar részről jelen voltak Kádár János kíséretének tagjai. A megbeszélés mindvégig szívélyes, nyílt, baráti légkörét a négyszemközti találkozó hangulata határozta msg. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy az emberiség számára létfontosságú feladat az óriási anyagi és szellemi erőforrásokat felemésztő és egyre veszélyesebbé való fegyverkezési hajsza megfékezése, világűrre való kiterjesztésének megelőzése, az erőegyensúly megvalósítása a fegyveres erők és fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén. Megelégedéssel állapították meg, hogy a nemzetközi helyzetben értékelhetők bizonyos kedvező változások. Reménykeltőnek nevezték, hogy , az utóbbi Időben a szovjet— amerikai tárgyalásokon haladást értek el fontos fegyverzetkorlátozási kérdésekben. Magyar és svéd értékelés szerint jó lehetőségek kínálkoznak konkrét kompromisz- szumos megállapodások elérésére és egyetértettek abban is, hogy a fegyverzetkorlátozás területén mielőbbi áttörésre van szükség. Ez kedvező hatással lenne az egész nemzetközi helyzet alakulására. A tárgyaló felek kölcsönösen hangsúlyozták, hogy mindkét ország kezdeménye- zöen hozzá kíván járulni a béke, a nemzetközi biztonság és együttműködés ügyéhez, különös figyelmet szentelve a helsinki folyamat fenntartásának és eredményes továbbvitelének. A két delegáció tagjai részéről tapasztalható volt az a törekvés, hogy minél jobban megismerjék egymás országának belső helyzetét. Megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—svéd kapcsolatok rendezettek és főként az utóbbi években — a kölcsönös erőfeszítések eredményeként — eredményesen fejlődtek. Az együttműködés fejlesztésének távlatait vizsgálva, különösen fontosnak ítélték a gazdasági téren rejlő lehetőségek jobb kihasználását. Mindkét fél ösztönözni kívánja a hagyományos kereskedelmi forgalmon túlmutató, korszerű együttműködési formákat, a termelési kooperációkat, a vegyes vállalatok alapítását, a svéd működő töke bevonását, az együttműködést a harmadik piacon. A tárgyaló felek készségüket nyilvánították ki a magyar—svéd kapcsolatok további fejlesztésére. A magyar—svéd tárgyalások befejeztével Várkonyi Péter és Anita Gradin aláírta Magyarország és Svédország beruházásvédelmi megállapodását. Az aláírásnál jelen volt Kádár. János és Ingvar Carlsson, s ott voltak a két tárgyaló küldöttség tagjai is. Az egyezmény célja a két ország vállalatai közötti gazdasági együttműködés elmélyítése, az egymás területén megvalósított beruházások kölcsönös védelme. Ingvar Carlsson este díszvacsorái adott Kádár János tiszteletére a svéd külügyminisztérium dísztermében. A vacsorán jelen voltak a két tárgyaló küldöttség tagjai. (Folytatás a 2. oldalon) Lázár György fogadta Alekszej Antonovot Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta Alekszej Antonov szovjet miniszterelnök-helyettest. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Gáspár Sándor Berlinbe utazott Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével kedden szakszervezeti küldöttség utazott Berlinbe, a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség (FDGB) XI. kongresszusára. Az elutazásnál jelen volt Karl-Heinz Luqenheim, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete. Mormon egyházi küldöttség Russel M. Nelson vezetésével rövid látogatást tett Budapesten a mormon egyház küldöttsége. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke kedden megbeszélést folytatott a mormon egyház amerikai és európai központjának képviselőivel. A delegációt fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese kedden hivatalában fogadta Mikío Katót, a Kyowa Hakko Kqgyp CO. LTD elnökét, Shoi Kuriyamát, a Toyo Menka Kaisha LTD alelnökét, valamint- Douglas Gustafsont, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) európai regionális igazgatóját, akik a magyar—japán fermentációs részvénytársaság alapító okmányának aláírása alkalmából tartózkodtak haVlagyimir Iljics Lenin születésének 117. évfordulója alkalmából agitátorokat és propagandistákat tüntettek ki kedden, az MSZMP Központi Bizottságának székházában. A kitüntetési ünnepség elnökségében helyet foglalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is. Lakatos Ernőnek, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztálya vezetőjének megnyitó szavai után Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben felidézte: pártunkban jó hagyománnyá vált, hogy Lenin születésének napján emlékezünk meg a szocialista eszmék, a marxista elmélet terjesztőinek, propagandistáinak, a kommunista mozgalom sok ezer szellemi fáklyavivőjének fáradságos munkájáról. Hozzátette: — A mostani emlékezés nevezetes időben történik, idén ünnepeljük Lenin nagy történelmi tettének, az általa vezetett, első győztes szocialista forradalomnak a 70. évfordulóját. Immár két emberöltő távlatából tekintve a lenini életműre, mégsem csupán a teljesítménynek adózunk, s nemcsak mint hagyatékot becsüljük, hanem követendőnek, élőnek és nem utolsósorban időszerűnek érezzük a lenini tanítást gazdálkodázánkban. A szívélyes légkörű megbeszélésen véleményt cseréltek a világgazdaság és a nemzetközi kereskedelem kérdéseiről, áttekintették a magyar—japán gazdasági • kapcsolatok, a két ország vállalatai közötti együttműködés helyzetét, a kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. A megbeszélésen részt vett Szabó István, a Hajdúsági Agráripari Egyesülés elnöke és Novobáczky Iván, a HAGE igazgatója. sunk, társadalmi fejlődésünk mai problémáinak megoldásában is. A soron levő teendőkről szólva — egyebek között — hangsúlyozta: — Ma a gazdaságépítés újabb és nehéz feladatai előtt állunk, amelyeknek megoldása új megközelítéseket, a korábbi beidegződésektől gyakran gyökeresen eltérő lépéseket igényel. Ezek megtétele során sem szabad megfeledkeznünk Lenin útmutatásáról, aki miközben felhívta a figyelmet az újító megközelítések szükségességére, rámutatott arra is, hogy az új gondolatok felvetése, az új módszerek bevezetése nem megy könnyen, számolni kell nehézségekkel is., Most olyan helyzetben vagyunk, amikor a gazdaság átformálásához időre, türelemre és nem utolsósorban határozott elkötelezettségre, sok-sok energiára van szükség. Ma nem a szocializmus fennmaradásáról, hanem további fejlődéséről, a szocialista gazdálkodásban rejlő összes erőforrások kihasználásáról, mozgósításáról és — ezzel szoros kölcsönhatásban — társadalmi rendszerünk további demokratizálódásáról van szó. Ennek útját-módját> keresik ma a legtöbb szocialista országban. Nem véletlen, hogy a Szovjetunióban Mihail Gorbacsov, amikor először tavaly július 31-i, habarovszki beszédében „valóságos forradalomnak" nevezte az új pártvezetés elindította reformot, a lenini új gazdasági politikára — orosz nyelvű kezdőbetűivel: a NEP-re — hivatkozott tanulmányozandó előzményként. Amikor jelenleg a Szovjetunióban politikusok, társadalomtudósok, írók a nagy társadalmi átalakítás útjára lépve a lenini NEP-et emlegetik, nem egyszerűen az előfutár, az úttörők emléke előtt tisztelegnek. S nemcsak arról van szó, hogy a nagy forradalmár és a szocialista gazdaság első reformerének példájából nyernek bátorítást a (Folytatás a 2. oldalon.) Szerkesztőségünk vendége volt A régi módon nem lehet Dr. Dobi Ferenc, a Me- dosz főtitkára, Pest megye — Tápiószele 6. választókerület — országgyűlési képviselője tegnap eleget tett a Pest Megyei Hírlap meghívásának, és baráti beszélgetés keretében napjaink mindenkit izgató kérdéseiről beszélgetett az újságírókkal. Az őszinte légkör megteremtését segítette az a tény, hogy dr. Dobi Ferenc immár 1951 óta hűséges olvasója és segítője a Pest Megyei Hírlapnak. Reggelenként lapunk olvasásával kezdi munkanapját, s így joggal érdekelte vendégünket, milyen problémák foglalkoztatják munkájuk közben a megyei hírlap munkatársait. Ugyanazok a kérdések hangzottak el, mint bár. mely más munkahelyen: a nehéz gazdasági helyzetben miképpen tudja védeni a dolgozók érdekeit a szak- szervezet? Miként tudja összeegyeztetni az össztársadalmi érdekeket a csoportérdekekkel? Valamennyiünk érdeke például a többi közöött, hogy mindenütt csak annyi munkaerőt foglalkoztassanak, ahány hasznot hajt az országnak. Ugyanakkor azonban az sem elhanyagolható tényező, hogy megőrizzük eddigi vívmányunkat, a teljes foglalkoztatottságot: Tehát mindenki találja meg a tudásának, képességének megfelelő helyet, de ott, ahol a nemzetnek szüksége van rá. Ebben és sok más kérdésben a szakszervezetnek is állást kell foglalnia, érvelnie elképzelései mellett, s megértetni: valamennyiünk boldogulását befolyásolja egy-egy napjainkban megjelenő határozat. Szóba került a találkozón az ágazati szakszervezetek szerepe, befolyása az össz- szakszervezeti mozgalomra. A Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezete, amelynek 400 ezer tagja van — ide tartoznak a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, az erdő- és vadgazdaságok, valamint a felületi vizeken dolgozó szakszervezeti tagok — már létszámánál fogva is fontos tényezőt jelent a mozgalomban. Részese annak a törekvésnek, hogy a magyar mezőgazdaság jó hírét ne tegyük kockára. A mezőgazdasági egyetemek, főiskolák. mezőgazdasági kutatóintézetek dolgozói — mintegy 40 ezer agrárértelmiségi —, tehát áz elméleti és gyakorlati feladatok megtestesítői is itt tagok. Pest megyében a legnagyobb a mezőgazdasági dolgozók szervezettsége! A találkozás során szóba került a nagyüzemben dolgozók érdekvédelme, s a kisvállalkozások, ' a kisszövetkezetek, magánvállalkozások által felvetett számos új kérdés, ellentmondás. Mint ahogy érdeklődést váltott ki a részvevőkből annak boncolgatása is: amióta állami feladat lett a társadalombiztosítás, a munkavédelem, miként találja meg az új szervezeti rendszerben helyét a szakszervezet. Régi módon nem lehet e téren sem dolgozni. A vállalati tanácsok is befolyásolják a szakszervezetek munkáját; nehogy átfedés legyen a testületek között. világosabbá kell tenni mindkét szervezet hivatását. Megnehezedett a szak- szervezet szerepe az utóbbi években azért is. mert míg korábban a felfelé ívelő korszakban könnyebb volt megvalósítani az érdekvédelmi szerepet, addig ma. amikor kevés az anyagi forrás, nehezebb a jogos igényekért is harcolni, legyen az bér- vagy árrendezés, bérfejlesztés, szociális kérdés. Sok szó esett az alacsony nyugdíjasok helyzetéről, A tisztességben ledolgozott évek után, valamint azt figyelembe véve, hogy aktív éveiben mindenki fizeti a nyugdíjjárulékot, éppen a mi humán társadalmunk nem engedheti meg, hogy öregjei romló körülmények között éljenek. Köztudott, hogy dr. Dobi Ferenc sokat fáradozik mint országgyűlési képviselő választókerülete érdekében. Pándon az iskola- felújítás és másutt sok más segítség emlékeztet arra, hogyan lehet szűkös anyagiak közepette is egy-egy ügyet sikerre vinni. Mind a szakszervezetben, mind az országgyűlésben vállalt tisztsége miatt sok kérdés hangzott el a demokratizmussal kapcsolatban. Az emberek beleszólása a közügyekbe, a vélemények meghallgatása a lakosságot, a dolgozókat érintő kérdésekben rendkívül fontos. Csak ily módon — a vitáktól sem félve — várható, hogy mindenki sajátjának érezze, ami körülötte történik, és szószólója legyen’ különböző intézkedéseknek. Szerkesztőségünk vendége rendkívül problémaérzékenyen, őszintén és felelősséggel beszélt tisztségeiből adódó, tehát fontos dolgairól. Gazdasági kapcsolatokéi Magyar—japán tárgyalás
