Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-21 / 93. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM 1987. ÁPRILIS 21., KEDD Ösztönző felárak Kedvcsináló tenyésztőknek A közelmúltban megjelent Apránként adagolt kedvcsináló című írásunkban néhány mondat erejéig szót ejtettünk a sertések felvásárlási árainak év elején történt változásairól. Több olvasónk óhajának teszünk éleget most, hogy visz- szatérünk a témára. Kérték, részletezzük, milyen szempontok játszanak szerepet az alapáron felül esedékes különböző juttatások megállapításakor. Maradjunk az előző cikkben vázolt helyzetnél, amikor egy mezőgazdasági termelőszövetkezet közreműködésével — esetünkben az Arany János Tsz — történik az értesítés, és vegyük példának az optimális súlyú, tehát a 95—120 kilogramm között lévő sertéseket. Nos, mint említettük, ezen állatok kilogrammonkénti alapára jelenleg 41 forint 20 fillér. A tenyésztőknek minden kiló után további 50 fillért fizet a szövetkezet az úgynevezett közvetítési díjból. Aki az ipar által legjobbnak tartott húshasznú sertést hajtja a mérlegre, 1 forint vágási felár üti a markát, s újabb 1 forint (időszaki felár) ha történetesen az év első felében adja le állatait. Mint hírlik, valószínűleg ez a kitétel megszűnik, és egész évMozi, televízió, video Film versenyez a filmmel Ami a város tömegszórakoztató intézményekkel való ellátottságát illeti, aligha mond- hatnónk, hogy el vagyunk kényeztetve. A kulturális centrum alkalmi programjai vagy a lokális rendezvények mellett gyakorlatilag a mozi kínál folyamatosan a köny- nyed, de mégiscsak kulturált kikapcsolódáshoz műsorokat. A jó öreg Arany János filmszínház, ha nem rs tud sokkal többet nyújtani annál, mint ami funkciójába, vagy ha úgy tetszik profiljába beleillik, de ami rábízatott, azt becsülettel teszi, jószerével a film hőskorától kezdve. Azóta sok minden történt vele, tulajdonosok, vezetők váltották egymást, s közben átépült, megszépült, bizonyítván ^később, hogy a nagy rivális, a televízió sem tudta kikezdeni tekintélyét. Azzal, hogy a maga nemében egyeduralkodó ebben a városban — becsületére legyen mondva —, soha nem próbált visszaélni, inkább azt kereste, miként lehetne gyarapítani, jobbá tenni azokat a programokat, melyek egy filmszínháztól kiteljenek. Minden mozirajongó megtiszteltetésnek veszi például, ha a premieren szereplő filmeket az elsők között láthatja a vásznon. Gondolom, feltűnt nekik, hogy a körösi moziban erre is lehetőség van már, január elseje óta ugyanis kiemelt kategóriába sorolták az intézményt, ami tehát azzal az előnnyel is jár,, hogy némi toleranciával itt is az országos bemutató napjaiban vetítik az új filmeket. .Nyitottabbá vált a filmforgalmazás is, most már nemcsak a Mokép, hanem a Filmtudományi Intézet anyaga is rendelkezésre áll. Az időjárás jobbra fordultával rövidesen ismét megnyíló cifrakerti kertmozi az idén új, nagyméretű vetítőfelületet kap, s ezzel sokat javul a kép minősége. Valószínű, hogy e technikai módosítás sem marad hatástalan a forgalomra, de a közönségcsalogatásnak van más módja is. A kertmozi műsoréit uni- kumjellegűvé próbálják tenni, részint a még országos bemutató előtt lévő újdonságok, valamint igazi sikerfilmek felvonultatásával. Azt gondolom, a filmforgalmazásban járatlan ember is könnyen el tudja képzelni, hogy a videotechnika milyen potenciális veszedelmet jelent a mozi üzleti sikereire nézve. A mozitechnika fejlesztésével, jobb műsorpolitikával sikerült a televízióval felvenni a versenyt, csakhogy most már a video segítségével, a televíziózás révén szilárdan állandósult állapotban a film kel versenyre a filmmel, s ez már harc a javából. Igaz, attól még odább vagyunk, hogy minden házban otthont találjanak a képtechnika e modern képviselői, de már van belőlük any- nyi, hogy a kazettaforgalmazást sem hagyhatják figyelmen kívül. Ma még javarészt feketén, ijesztően borsos kölcsönzési díjakért lehet hozzájutni gyakran agyonmásolt, csapnivaló minőségű szalagokhoz. Ami pedig a tartalmat illeti, arról jobb nem beszélni, némelyeknek még szűk körben, zárt ajtók mögött való vetítése is csaknem kimeríti a szabálysértés fogalmát. No, de hagyjuk ezt, úgy mondják, minden csoda három napig tart, s ez igaznak látszik a videokazetták esetében is. A horror s egyéb, a művészetnek még csak a közelében sem járó esinálmá- nyok helyett mindinkább az esztétikai élvezetet nyújtó, tartalmas filmek után kutat a videók közönsége is. A Kalamáris és Vénusz presszókban a múlt évben beindult a videoprogram, újabban pedig a kazetták kölcsönzésére is lehetőség van a filmszínházban. Elsősorban azokat a filmeket kínálják az aprócska dobozokban, melyeket már nem tűzik műsorukra, vagy még nem játszanak a mozik. Az intézményes kazettaforgalmazás igazi értelmét, hasznát azonban nem a ritkaságokhoz való hozzáférhetőség jelenti, hanem a lehetőség, hogy általa a filmművészet valódi értékei jussanak el a videonézők mind szélesebb táborához. My. J. Született: Simon Jójárt Zoltán, és Pesti Katalin: Szilvia; Nagy Gombai Imre és Szűcs Ilona: Imre; Szabó Ambrus és Csabai Klára: Ágnes; Dan- ka István Tibor és Olajos Erzsébet: István: Tóth Ambrus Károly és Sinkó Erzsébet: Viktor; Andó György és Andó Mária: Zsolt nevű gyermeke. Névadót tartott: Tóth István és Kisprumik Emma: Zsolt; Vincze István és Halasi Erzsébet: István nevű gyermekének. Házasságot kötött: Varga Dániel és Hripta Gabriella; Tóth Ferenc és Pigler Zsuzsanna; Sípos Béla és Kuczik Brigitta. Meghalt: Pesti Ambrus (Vá- gi I. Itp. 2. ép.); Kis Ferenc (Fény u. 3.); Tamási József (Tázerdei u. 15.). re szólóan járandóságnak tekintik az imént említett felárat. A fent elmondottak vonatkoznak minden tenyésztőre, függetlenül attól, hogy tagja-e a szövetkezetnek, avagy kívülállóként igényli a gazdaság közreműködését az értékesítésben. Létezik viszont úgynevezett tagi felár, amely értelemszerűen csak a szövetkezeti tagokat illeti meg. Ök a 10 darabon felül leadott állatok után kilónként még 1 forintot kapnak, tíznél kevesebb sertés esetén 50 fillért; ilyenformán ha valaki például 40 jószágot hoz, abból 30-ra számolják el a magasabb összeget. Tehát a feltételek teljesítése esetén mindent összevetve 44,70 forintra jön ki a végösszeg egyszeri leadás alkalmával. Ezen felül az esztendő végéig felhajtott minden egyes sertés után 20—20 forintot térít visz- sza a szövetkezet kivétel nélkül mindenkinek. Látszólag nem sokkal vannak jobb helyzetben a tagok, mint a kívülállók, ám ha a fentebb leírt tagi felárakkal kalkulálunk kiderül, esetenként több ezer forint lehet a különbség ugyanazon darabszám esetén. A sertéstenyésztés mai helyzete megkívánja, hogy több más intézkedés mellett a nem tagokat érintő hátrányokat is megszüntessék. Egy, a szövetkezet kebelén belül létesítendő sertéstenyésztő szakcsoport keretében erre lehetőség kínálkozik. Ez persze csak az érem egyik oldala, szakcsoportot létrehozni akkor indokolt, ha a feleknek minden vonatkozásban érdekük fűződik hozzá. Pillanatnyilag ezen összefüggéseket mérlegelik. A fejleményekről majd mi is beszámolunk. —ay Jólesik a közönségsiker Gondolatok a kosárlabdasportról A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi SE NB I-es férfi kosárlabdacsapata kiesett az NB I B csoportjából és jövőre ismét az NB II középcsoportjában fog játszani. Ez a hír önmagában talán keveset mond, és egyáltalán nem fejezi ki azt az erőfeszítést, munkát, amely a látszólagos kudarc mögött meghúzódik. Az elmúlt évben az NB II- ből — 60 csapat közül — jutott fel a csapat harmadikként a legmagasabb osztályba. Tulajdonképpen meglepetés volt számunkra a lehetőség, hogy magasabb osztályban szerepeljünk. A város és a sportkör vezetőinek biztatására vállaltuk végül is a felsőbb osztályban való szereplést. Szerencsés véletlennek köszönhetően a feloszlott BSE- ből sikerült néhány játékost megszerezni: Karagits Miklóst, Simon Sándort, Horváth Ádá- mot, Zágráb Nándort és Kovács Miklóst. Anyagi támogatásunk is jelentősen növekedett, részint a megyei, városi tanácsi, valamint a bázisszerv, a konzervgyár segítségének köszönhetően. Ezenkívül több egyéb támogatást is sikerült biztosítani részben Kecskemétről, részben más ipari üzemiektől. Az edzőkérdés megoldódott, két edző végezte a csapat felkészítését: Táskái Gábor és Baumann Gáspár. Igen jó, összetartó ' kollektíva alakult ki. Mindannyiónkat egy cél vezetett: megalapozni a jövőnket, tehát bennmaradni az NB I-ben, azzál a személyi állománnyal, amely pillanatnyilag rendelkezésünkre áll. A bajnokság során a rájátszásokkal együtt 9 mérkőzést nyertünk és sajnos több olyan mérkőzést veszítettünk el, amelyeket megnyerhettünk volna. Gondolog itt a KSC elleni első mérkőzésre, amikor még pár másodperccel a befejezés előtt 6 ponttal vezettünk, és hosszabbítást kellett játszanunk, melyben alulmaradtunk, vagy a Szolnok elleni itthoni mérkőzésre, ahol az utolsó másodpercben két pont előnyünk ismét döntetlenre olvadt le, és szinte pontosan ugyanígy történt a Ganz-MA- VAG elleni itthoni mérkőzésen is. Elmondható, hogy a csapat nem játszott alárendelt szerepet a bajnokságban, kis Szerencsével no meg néha tár- gyilagosabb bíráskodással is — a kiesés veszélye talán fel sem mei'ült volna. Gyors és fájdalommentes A tüdőszűrő és tüdőgondozó állomás — az egészségvédelem, a- megelőző tevékenység részeként — rendkívül fontos feladatot old meg. Évente több mint húszezer nagykőrösi lakos kapja meg az idézőt, s a gondozó dolgozóit dicséri, hogy nem a többlet- munkára gondolnak, amikor újra írnak évente nyolcezer behívót, hanem azt a lehetőséget mérlegelik, hogy talán megmenthetnek egy-egy beteget. Pedig a szűrés gyors, fájdalommentes, és nemcsak Bertalan Béláné, a tüdőszűrő berendezés kezelője (felső kép), de a páciens is mosolyog a gép belsejében. Az Eutest nevű érzékeny szerkezet segítségével a tüdő teljesítőképességét vizsgálják. Dr. Poncsák Mária íőorvosnő (az alsó képen jobbra) ebből sokféle következtetést vonhat le, s okos tanácsokat adhat. (Varga Irén felvételei.) A szakosztályvezetés munkája is megnőtt: 7 csapatot kellett mozgatni, a bajnokságban szerepeltetni. Ügy érzem, megfelelő rutint is szereztünk és őszinte, jó sport- kapcsolatokat építettünk ki mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban is. A színvonalas mérkőzések igen nagy erkölcsi hátteret is teremtettek és őszintén szólva erre a közönségsikerre nem is számítottunk. A nagykőrösi szurkolók mintaképül szolgálhatnak, hiszen sportszerűen, mindig csak a saját csapatot dicsérve és az ellenfél hibáit sosem becsmérelve izgultak együtt a csapatért, szurkoltak nekünk. Sajnos, nem úgy történt, ahogy szerettük volna, de azért szeretném megköszönni azt a lelkes erkölcsi támogatást, amelyet a csapat a bajnokság során szinte minden mérkőzésen — még idegenben is — megkapott. Salgó András szavai jutnak eszembe: a közönség ilyen lelkesedését csak a pályafutása fénykorában, a műegyetemistáknál tapasztalt. A játékosok mindannyian megszerették a várost, a közönséget és méltán népszerűsítették ezt a szép sportágat. Az általános iskolás és a középiskolás fiatalok tucatjai jelentkeztek a Kinizsinél edzési, játéklehetőséget kérve, és azt hiszem, hogy ez volt a legfontosabb. Egy új utánpótlás bontogatja szárnyait és sikerült kinevelni olyan körösi játékosokat, akik nagy jövő előtt állnak. Pásztor Attila, Módra György, Tóth Dénes — hogy csak a legkiválóbbakat említsem. Felvetődik a kérdés: hogyan tovább, mi lesz a csapattal — mint ahogy ezt számtalan, velünk együtt érző szurkoló megfogalmazta — a mindent eldöntő mérkőzés Után? A szakosztály vezetősége szeretné, ha a csapat együtt maradna és ennek érdekében mindent meg is teszünk. Ha bent maradtunk volna az NB I-ben, akkor is tudomásul kellett volna véhíü; hogy néhány játékos, főleg az idősebb korosztályból, akkor is befejezte volna pályafutását. Gondolok itt dr. Salgó Andrásra, Újhelyi Gáborra, Szirmai Zoltánra. Sajnos, a csapatépítés munkája nehezebb körülmények között, erkölcsileg hátrányosabb helyzetben fog majd megtörténni, de az NB II-ben való szereplés nem jelenti azt, hogy a megkezdett úton meg- állnánk és nem próbálkoznánk meg ismét egy év múlva a magasabb osztályba való felkerüléssel. Vannak néhányan, akik a jól bevált „na ugye, megmondtam előre” sopánkodás mögé bújva hangoztatják „bölcsességüket, előrelátásukat”. Ha ilyen emberekre hallgatnánk, soha nem léptünk volna előre. A kockázatot vállalni kell és néha a kudarcot is, enélkül nincs haladás. Ezt igazolja az a sporthír is, hogy például Körmend csapata megnyerte az 1986 '87. évi kosárlabda nemzeti bajnokságot, a nagy múltú fővárosi csapatok előtt. Lehet tehát színvonalas kosárlabdát létrehozni kis városban is, lelkes összefogással és úgy érzem, ez a lehetőség városunkban is megvan. A fiatalok megértettek minket. Megható volt a mindent, de legalábbis több év munkáját eldöntő mérkőzés után az a szeretet, amellyel az általános iskolás korú szurkolók egy része az öltözőben körbevette a csapat tagjait és autogramot kért a piros-fehér Kinizsi-zászlóra vagy a csapat fényképére. Szeretném megköszönni a szakosztály erkölcsi, anyagi támogatását a már említett intézményeken és ipari üze-i meken kívül a nagykőrösi Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezetnek, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskolának és a városgazdálkodási vállalatnak. Nehezebb lesz az új körülmények között, de erkölcsi kötelességünknek tartjuk, hogy tovább folytassuk e társadalmi munkánkat a csapatért, a Kinizsiért és nem utolsósorban városunkért. Dr. Ábrahám Tibor, a kosárlabda-szakosztály elnöke Kisgazdaságok Lucernaföld-porció Mint korábban megírtuk, az Arany János Termelőszövetkezet hatalmas lucernatábláit az idei tavaszon is felparcellázzák az állattenyésztő kisgazdaságok részére. A terület felosztását április 24-én és 25-én végzik, mindkét napon reggel 8 órára várják az igénylőket a szövetkezet háztáji ágazatának munkatársai. Nem ártalmas Mossák a víztornyot A PVCSV üzemmérnöksége értesíti a nagykőrösi közüzemi vízfogyaszíókaf, hogy 1987. április 23-án, csütörtökön éjjel víztoronymosatást, 24-én és 25-én pedig hálózatmosatást végez. A fenti napokon időszakos vízhiány és nyomáscsökkenés lesz. A víz sárgás színű és klórszagú, amely egészségre nem ártalmas. Kérik szükség esetén a víz előtározását. Igazi hetipiac! forgatag Valódi hetipiacos forgatag közepébe csöppertt a látogató pénteken a Kálvin téren. Ami eladnivalóból ilyentájt létezik, az mind megtalálható volt a hosszú pultokon. A gyümölcs- és zöldségpiacon sok primőrt láttunk, A hónapos retek csomóját 8— 16, a zöldpaprika darabját 7— 14 forintért adták, a silányabb hüvelyek pedig 3 forintba kerültek. A zöldhagyma csomója 5, a , saláta feje 7—10, az uborka 100, a paradicsom 250, az alma 12—16, a krumpli 10—12, a vetőgumók 10 forintba kerültek kilónként. A spenótot 10, a sóskát 5-6 forintért adták. Az újpetrezselyem csomója 4 forint volt. A tavalyi sárgarépa és gyökér ára még mindig tartotta magát, az előbbit 22—25, a másikat 22—35 forintért mérték, a zeller pedig 30 forintba került a legtöbb helyen. Sok vágott és töves virágot hoztak a termesztők, a KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetét mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen drága jó édesanyánk, özv. Mocsai Józseínét u'to:só útjára elkísérték, sírjára koszorút, virágot helyeztek és £ \ részvétekét nyilvánították távira- ■“ ' t'ilag 1*. A gyászoló család. dália gumóit 10—20, az árvácska tövét 5-6 forintért kínálták. A paradicsompalánta (ez volt többségben) pedig 4 forintért kelt el. A baromfipiac is nagyon forgalmas volt. A tyúkokat kilónként számolva 50 forintra tartották, a rántani váló csirkét ugyancsak. Több helyen árultak háromhetes csirkéket is, ezeket darabonként 30 forintért adták. Közeledvén a húsvét, a tojás ára is felszökött kicsit, 1,80—2 forintba került, a kereskedő 1,89- ért kérte. Egy árus nagy szekér vá- gatlan akácfát hozott, és 120 forintra tartotta száz kilogrammonként, de nem nagyon érdeklődtek portékája iránt. Mozi Az elveszett frigyláda fosztogatói. Színes, amerikai ka-' landfilm. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben: Jézus Krisztus szupersztár. Színes, amerikai filmmusical, fél 6- kor. ÍSSI4 9133—870» (Nagykőrösi Hírlap
