Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-02 / 78. szám

K»r . .un iff] 1987. Április 2., csütörtök; Alazany-rakétákksI Jégeső-elhárítás A legkorszerűbb szovjet technológiát . vezették be az idén a házai jégeső-elhárítás- ban. Az Országos ; Meteoroló­giai Szolgálat a licencszerző­dés keretében olyan új, komp­lex rendszert vásárolt meg, amelynek alkalmazása — vár­hatóan — hatásosabbá teszi a jégverések elleni védekezést. A védekezés lényege az, hogy a radar képernyőjén megfigyelt jégveszélyes fel­hőkbe rakétákat lőnek, ame­lyeknek hatóanyaga szétszóró­dik. s elejét veszi annak,-hogy a jégszemek meghízzanak és jégeső keletkezzék. A védel­mi rendszer szeme — az idő­járási radar — a Tenkes-he- gyen. működik, onnan irányít­ják a tizenöt rakétakilövő ál­lomást. A védekezés korszerűsítése mér tavaly megkezdődött. Űj típusú — a korábbinál hatá­sosabb — jégeső-elhárító ra­kétákat állítottak rendszerbe: a szovjet gyártmányú Alo,- zany-rakétákat. A most be­vezetett új technológia szerint több tényezőt vehetnek figye­lembe a szakemberek a véde­kezés során, s ezek alapján pontosabban ki tudják jelölni a lőterületet és már korai fá­zisban megkezdhetik a be­avatkozást. Mem varrják, hanem tűzik A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnökségé — az érdekvédelmi .munka fejlesztésére — ágazati bizott­ságokat hozott létre, a mező- gazdasági szövetkezetek ' . Vv kongresszusa; ' hatafözatáriálí­«ti;.«#*». .* »***<& fát il&y A minőség szép külsővel párosul Szitás márkavédjeggyel örömmel tölti el az embert, ha a mind gyakrabban hallható panasz- áradatban néha felfedezni vél egy*egy kis szigetet, ahol nem úgy kezdik az eredmények ismertetését, hogy „a nehéz körülmények el­lenére ennyit és ennyit teljesítettünk ..Noha a Szilasmenti Tsz- ben is joggal élhetnének effajta védekezéssel, Lakatos Jenő szak- tanácsadó mégsem hivatkozik a gazdaság 12 koronás termőföldjére, Illetve a szabályozók negatív hatására. Bár ők is kényszerhelyzet­ben vállalták 1971-ben a gyógynövények termesztését, illetve feldol­gozását. Azóta ez a tevékenység világhírnevet, kitüntetések sorát és nem utolsósorban több százmilliós nyereséget hozott a kercpestar- csaiaknak. .v Termékeikkel naponta ta­lálkozhatunk az üzletek pol­cain, illatszerbóliokban, gyógyszertárakban, és’ látha­tók a televízió képernyőjén. Harminchatféle kozmetikai és testápoló szert állítanak elő saját üzemeikben, s vala­mennyi termékük természetes hatóanyagot tartalmaz. A gyártás folyamatában teljes mértékben mellőzik a szinte- tikumokat, s ily mőöoii jóval nagyobb gyógyhatást sikerül elérniük, mint a hasonló ter­mékekkel foglalkozó verseny­társaiknak. A gyógynövény-főágazat ké­szítményei közül feltétlenül említést érdemel a halimbai teacsalád, a Silanus test­ápoló szerek és teák, a francia parfűmükkel is versenyre kelő Anna termékcsalád, az Unicumhoz hasonló Miklós keserű, valamint a különféle spray-k és az illő olajak. Az imént felsorolt gyógyhatású szereket a gazdaság kísérleti laboratóriumában ötlötték ki a szakemberek, s a közel­múltban kezdték meg forgal­mazásukat. Az év elejéig az ágazat keretén•- belül , működött az aromaüzem ÁB, amelyről ugyancsak szólni kell, hiszen á hazái kereslet mintegy 85 százalékát szintén a kerepes- tarcsaiak elégítik ki. A gazdaság élelmiszer-fő- ágazata az előbbinél jóval ki­sebb, de jövedelmezőbb. Kür lönféle zöldségszárítmányokat, ételízesítőket, valamint pri- tamin paprikát állítanak elő, de foglalkoznak a hazánkban közkedvelt ruszli csomagolá­sával is. ■Eredményeik növelését szol­gálja az Is, hogy az általuk felhasznált gyógynövények 90 százalékát a szövetkezet, fér-; meli meg; Vagyis nem kell vitatkozniuk az alapanyag- gyártókkal, nem kell perle­kedni a szállítókkal. Nem vé­letlen, hogy Kifá$p-EurMa: legnagyobb 'gy60iifoénj)-féU dolgozójává nőtte ki magát. Évente .4 millió dolláros va-' lutabeyételhez juttatják a népgazdaságot; A titok nyitja, egyszerű; nekik sikerült az, ami jó néhány minőségi árut előállító vállalatnak, illetve gazdaságnak nem; megoldot­ták a csomagolás problémá­ját. Igaz ugyan, hogy ezért sok milliót kellett beruház­Oszlopos tűzőgépen készíti a cipőfelsőrészeket Laki Dénesné, a Dél-Pest Megyei Cipőszövetkezet művezetője. A ceglédi iizem évente mintegy 20 millió forint értékben gyárt férficipőket, papucsokat, tánccsizmákat és másfajta cipőket. (Hancsovszki János felvétele) A T0T;ban alakultak Ágazati bizottságok megfelelően. A hat ágazati bi­zottság a TOT vezetőinek és ügyintéző szervezőiéinek mun­káját segíti majd; egyebek kö­zött azzal, hogy elemzi az időszerű szakmai, kérdéseket, és 'véleményt is mond 1 a meg­oldási lehetőségekről. A bizottságok olyan munka­tervet • készítenek, amely fel­öleli a legfontosabb szakmáj területeket, ám lehetővé teszi azt'is, hogy akár soron kí-Vüi megvizsgálhassák az időnként adódó részletkérdéseket is. A testületek javaslatot tesznek az állattenyésztés, a növény­termesztés, a kertészét, a ház­táji és kisegítő termelés, a ki­egészítő tevékenység-és a-szak­szövetkezeti munka korszerű-, sítésére. Üléseikre külső szak? embereket is meghívnak, hogy min élúátfógőtobs légyén mni elemzés. A bizottságok időnként beszámolnak -munká­jukról a TÓT elnökség-étiek, ! Az önállóságnak feltételei vannak .fe, Hogv sötétbe ne ugorjának Egy szűk esztendeje, a május 1-jei ünnepi lapban tettük fel a kérdést a táborfalviaknak: mit ér a fa­lu, ha társközség? Akkor sok keserűség került felszín­re, régi sérelmek, hosszú évek óta őrzött tüskék, még­is a kocsmai közvélemény kutatásnak — amelyen vagy egy tucat táborfalvi vétt reszt — a végeredménye, § hogy szinte semmi - esélyük nem lenne nagyobb fej- ^ lődésre, gyorsabb gyarapodásra,' ha visszanyernék a ^ tizenhét éve elveszített függetlenségüket, 3 saját tftná- § csőt. Akkor az is kiderült, nyomós oka volt a közös íj tanácsnak Örkényben,, s annak, hogy csak- annyi, ju- § tott Táborfalvinak, amennyi. Kél veit akkor Örkény Ok ugyanis, még az önál­lóság idején — jobbára Ka- lákában — felépítették a leg­szükségesebb intézményekét, iskolát, óvodát, sporttelepet. Villamosítottak és' megépült a vízvezeték-hálózat. Hol volt ettől akkoriban Örkény másik két társközsége, Hernád és' Pusztavacs! Az előbbi Euró- pa-hírű termelőszövetkezete ellenére a legalapvetőbb dol­gokkal sem rendelkezett, nem volt iskola, óvoda, közműhá­lózat, még út is alig. Így -esett, hogy a táborfalvi ta­nácstagok is rendre belátták, a szomszéd gondja a nagyobb. A legnagyobb. A legnagyobb feladatokra kapott a közös tanács céltámogatást, csak­hogy ez— valami oknál fog­va — mindig kicsit kevesebb volt a szükségesnél, így vitte a saját forrást is. Míg Ör­kényben, Hernádon, Pusztava- cson szinte évente avattak valamit, Táboríalván eszten­dőkön át nem épült semmi, sőt a* meglévő is csak enyé­szett. Amikor végre elkezdő­dött a művelődési ház re­konstrukciója. ez többet jelen­tett a táborfalviaknak, mint egy szép, vadonatúj létesít­mény. Jelkép, bizonysága an­nak, hogy a tanács rájuk is figyel, ide is jut pénz. Az egy hónapja megtartott falugyűlésen az utolsó hozzá­szóló mégis, azzal a kéréssel állt elő, hogy bízza meg e fó­'rum; .a, táborfalvi, . elöljárósá­got a,z élsza kadá's módjának, leb etőségének megtudakölásá Val Az addig Midben, nyu­godt1 mederben fplyó falugyű­lés résztvevői nagy többséggel megszavazták ezt a javaslatot. Hernádra sokat fizettek Somogyvári László, az Örké­nyi Közös Tanács elnöke; inge­rülten tiltakozik, amikor meg­tudja, mi járatban Vagyok. — Nem nyilatkozom — mondja, s szavait széles kar mozdulatokkal kíséri. — Hiá­ba mondanék akármit, a tá­borfalviakat nem lehet meg győzni. S ha egyszer el akar­nak szakadni, nincs ember, aki megállítsa őket. Csak ak kor követnek el nagy hibát, amikor folyton Hernádhoz ha­sonlítják magukat. Az ő szá mukra nemcsak Zsámbok ese­te a bátorító, példa, hanem Hernádé is. Csakhogy Hernád mögött, amikor önálló taná­csa lett, az ország második legnagyobb termelőszövetke­zete állt a maga gazdasági erejével. Hiszen Hernádból a Március 15. Termelőszövetke zet csinált községet. De ki­re, mire támaszkodhat ffábor falva? Se szövetkezet,' se vál lalat, még aprócska üzem is alig van helyben. — Megrendeltük a táborfal­vi .általános iskola bővítésé­nek kiviteli terveit — mond­ja, Kéri László vb-titkár, aki már egy ideje hallgatja az Kísérletező kedv Dunakeszin Színes cserepek a háztetőn niuk, de az eredmény nem marad el, hiszen jó néhány nyugat-európai országban és az amerikai kontinensen is megtalálhatók a termékeik. Az említetteken kívül a ter­melőszövetkezet ipari és szol­gáltató ágazattal is rendelke­zik,. s a sokirányú 'tevékeny­ségnek- köszönhetően sikerül kompenzálni a mezőgazdaság okozta veszteségeket.; Ennek lényszerű bizonyítéka, hogy az elmúlt esztendőben az 1,2 milliárdos árbevétel mellett 60 millió forintos nyereségre tettek szert. Idei terveikre a szintentar- tás jellemző, de ezzel együtt több új »* terméket / kívánnak piacra dobni. Ezek között megemlíthetjük a Fitóka név­re hallgató üdítőital-családot, valamint a Pepemix instant kakaóport és a különböző üdítőitfdporokat, j . Emellett természetesen számítanak termékeik elavulási idejével is, ezért a szakemberek folya­matos kutató-, kísérletező- munkájára. . van szükség. Olyan ritka kollektívái a- kere- psstárcsaiaké, ahol nincsenek szakembergondok., nem hirdet­nek .mrmkésfelvételt a gaz­daság kapuján. . S hogy mivel sikerült mindezt elérni? A -dolgozók átlagkereseté megközelíti ha­vonta a 7 ezer forintot, ami nem igényel különösebb kom­mentárt..... Bánsági György Hazánkban az elmúlt ti> évben alapvető változások történtek a cse­répgyártásban. A natúr tetőfedő anyágok mellett technológiai fej­lődést követően lényegesen korszerűsödött a gyártmány- és a ter­mékszerkezet. Mindezek jelentős minőségjavulást is eredményeztek. A színes (mázas), valamint a színezett (engóbczolt) cserepek iránt mind erőteljesebb az érdeklődés. A hazai cserépgyártási palettán ott sorakoznak az említettek mellett a hódfarkú, továbbá a beton te­tőfedő anyagok legkülönbözőbb fajtái a VAJÉV-BRAMAC és a 43-as AÉV Dunakeszin, a Római. Betoncserépgyárban készített színes be­toncserepek. A BRAMAC, valamint a római cserép esztétikailag is újat hozott. Az általuk fedett épületek valóban tetszetőseit, bár áraik kevésbé szimpatikusak. A mind erőteljesebb reklámpropaganda-tevé­kenység mellett Is mindkét - cég -értékesítési gondokkal küzd. Az országban másodikként A 43-as Állami Építőipari Vállalat Dunakeszin — a VÁÉV-BRAMAC üzleti meg­fontolásokból . kétségtelenül előnyős kezdeményezésé után '— dz országban másodikként kezdte el a betonból előállít­ható tetőcserepek gyártását. Mindez részét képezte ánnak az ágazati elképzelésnek, hogy a házgyárral rendelkező építőipari vállalatok felké­szültek áz alacsony szintszá­mú sor, Valamint ikér- és társasházak gyártására, szere­lésére, amelyek — döntő többségükben — Igénylik a magastetős megoldást. Dunakeszin, a betoncserép­gyárban a 200 milliós .beruhá­zás után, 1985 decemberében indult meg. a próbatermelés. Az évi 20 millió cserép elő­állítására. tervezett létesít­mény az elmúlt, évben - még csak 13 millió körüli teljesít­ményt tudott felmutatni, .En­nek okai között1 Szerepelt pél­dául az, hogy a létszámhiány esetenként elérte az :ötven százalékot! Tavaly októbertől már sikerült megvalósítani a két műszakos termelést, de az olasz importból származó gyártóberendezések kihasz­náltsága a mai napig sem tel­jés. A dunakeszi üzem altkor váltaná be a hozzá fűzött re­ményeket, ha minden különö­sebb megerőltetés nélkül hoz­ni tudná az évi 20 milliós teljesítést, amely 360 millió fórintos bevétellel' járna. Ez év első Két hóhapjabái az időjárási körülményekre tekintettel szándékosan kény­szerültek a ígljésítmény- >visz- szafogására. Az erősen átfa­gyott alapanyagból a leggon­dosabb előkészítés és meg­munkálás- mellett sem tudtak volna minőségi árut előállí­tani. Nem kívánták a még mindig magas selejtszázalékot tovább növelni, fgy műsza­konként mindössze 20—25 ezer darabra futotta... Már­ciusban már voltak 40 ezer darabos teljesítések is. A vál­lalat, illetve a gyár vezetősé­gének az az elképzelése, hogy átlagban napi 60 ezret gyár­tanak. Még így is mindössze 15 millió darabos éves telje­sítést regisztrálhatnának. A nyereség ma csak vágy Viszont, ha ez megvalósul­na, már csekély nyereséget is hozna a gyár. Az első ne­gyedévi elképzeléseket s a tárolótéren sorakozó, mintegy 1 millió darabos állókészletet tekintve azonban a nyereség pillanatnyilag csak vágy. A lemaradások pótlására többlet-, elsősorban hét végi műszakokat terveznek. Ami feltétlenül biztató, hogy erre az évre sikerült a gyár ter­melésének jelentős hányadát a Tüzép számára lekötni. Most az anyagában színe­zett cserepet lakkbevonattal felülkezelik. Reménykedve várják a próbagyártási ta­pasztalatokat. A termékszer­kezet bővítése, a korszerűbb választék megteremtése azon­ban újabb fejlesztést, techni­kai felkészültséget igényel. A Budalakk-kal előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a te­kintetben, hogy a különlege sen jó minőségű anyaghoz, az Acriláthoz minél előbb hoz­zájussanak. Ugyanis ezzel vonják be a cserepeket, hogy meggátolják azok minőségi károsodását. A gyártmányfej­lesztésben számolnak egy osztrák céggel való kapcsolat­teremtésre is, 'tőlük speciális szóróberendezést, szeretnének venni. Prototípus gyártórendszer Jelenleg piros és barna színben kínálják a dunakeszi betoncserepeket. Az, anyavál lalat, a 43-as ÁÉV számára is jut az itt gyártott anyagok­ból, évente 2—3 millió darab A . közeljövőben például a Káposztásmegyeren épülő la­kótelepre készítenek néhány ezer fekete betoncserepet. Munkaerő és minőség. Ez a két fogalom a dunakeszi cse­répgyárban nagyon is együtt­ható tényezők. Csak megbíz­ható, szakmailag jól képzett munkásgárdával lehet meg­valósítani a hatékony gyár­tást, a minőségi betoncserép előállítását. Mindezekre te­kintettel olyan törzsgárda, ki­alakítására törekednek, amely a kollektíva gerincét, a húzó­érőt adja. A lazítok, a ha­nyagul dolgozók helyébe megbízható dolgozókat vesz­nek fel. A cserépgyári berendezést szállító olasz cég számára is prototípus ez a gyártórend­szer. Kezelését, műszaki kar­bantartását lépésről lépésre tanították meg az itteniekkel. Egyébként a termékek az Európában elfogadott szab­ványnak megfelelnek. A cse­repekre adott 30 év garancia ugyancsak jó jogosítvány le­het. Gyócsi László elnök indulatos szavait — Ebben az ötéves tervben tető alá is kerül. Ha kell, fnás pénzeket — Örkényit, pusz'ta- vacsit csoportosítunk át, hogy elkészülhessen. De hon­nan vesz Táborfalva millió­kat, ha elszakad? Ki ad ne­kik kölesöh, hä önállóak lesz­nek? " ; Kora délután érünk Tábc-r- falvára. Ä település kihhlt Nép télen utcák, üres Udvarok, még áz italbolt is zárva, ahol egy esztendeje bészélgetfühk a táborfalviakkal. Nagy János elöljárót az író­asztala mellett találom, akár­csak legutóbb, amikor a társ- községi státusról beszélget­tünk. — Gondolom, az elszaka­dás érdekli. Valóban mégbí­zott a falugyűlés, hogy te­gyünk lépésekét éz ügyben De élőre kell bocs'átánom: az elöljáróság, a helyi népfrőnt- bizottság és a pártalapszér- vezét ríérii ért égyet . ezzel. Nem tartjuk időszerűnek Tárgyaltunk 'á nagyközségi közös tanács és a dabasi párt- bizottság Vezetőivel és hekilt is elmondtuk ezt. Ennek elle­nére természetesen elvégez­zük azt a feladatot, amivel 3 falugyűlés megbízott. ' — Nyilvánvaló, hogy az öt­letet a közelmúlt zsámboki eseményei adták, de vajon végiggondolták-e, hogy Van­nak-e a törekvés megvalósí­tására )obb, törvényesebb idő­pontok, például a tanácsi vá­lasztások. Ez is belejátszik abba. hogy jelenleg nem tart­ják v időszerűnek' az elszaka­dást? r-• Tudomásul kell Vfnnl. hogy. az önállóság jelentő» kiadásokkal járna. Itt van például mindjárt a ' tandcshá- za A régi épületben1 működik most az anya- és Csecsemő­védelmi tanácsadás," a posta és a könyvtár. Hová tesszük, tennénk ezeket, ha 8 közigaz­gatás visszaköltözne Tábor- falvára? Kezdődik a'' gázprog­ram, amely kicsit ' hirtelen, váratlanul jött. Ez‘ is nagy feladat, pénzt, energiát köt lé, f : — És az iskola? ' “ ' — Nem látnám reményte­lennek a dolgot, báb kétség­telen. hogy nagy 'adósságba kellene verjük magunkat, hogy összeszedjük a ’ hiányzó milliókat. Hiszen a tehóből évente 420 ezer íörlnt jön be, ami öt év alatt is alig több mint kétmillió. — Gondolom, csak előnyö­sebb egy nagyközség' mellett a magasabb fejkvótává!' társ­községnek lenni,.... ­Ők messzebb látnak — Máshol talán —- vála­szolja az elöljáró —, de nem itt. Örkény ugyanis két társ­községével egyetemben a leg­alacsonyabb fejkvótát kapta; Ennél kevesebbet akkor sem kaphatnánk, ha önállóak len­nénk. Kérdem én, mire, elég az a 354 forint? Legföljebb csak konzerválni, stabilizálni az elmaradottságot. Az eltelt tizenhét év alatt sem sikerült lecsillapítani egyesek kedélyét, hogy jó döntés volt a háromezer, lel­kes községet mással összevon­ni. Talányba nekünk is vala­mivel több jutott volna,* ■ Nagy János keserűen beszél, igaz, neki személy szerint it minden oka megvan erre. Év­tizedek óta tanácstag, vág? harminc esztendeje szinte minden, fontos, a községre vo­natkozó döntésnél ott volt. Már másodszor nevezik áru­lónak a táborfalviak,- Először, amiért mint tanácstag, i meg­szavazta a tanács összevoná­sát. Most, amiért nem tartja időszerű, helyes döntésnek az elszakadást. .. . ; Miközben kikísér, arról be­szél, talán sikerül meggyőzni a táborfalviakat, hogy ugyan­azt akarja a tizenegy tagú elöljáróság is, mint ők. Csak-- hogy nekik nagyobb betekin­tésük van a pénzügyekbe; f érthető, ahogy mondják, miért­vannak kétségeik. Nem ugor­hatnak indulatok alapján* sö­tétbe, bizonytalanba, in­kább a biztos mába kapasz­kodjanak, Máza Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents