Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-02 / 78. szám

198*. ÁPRILIS 2., CSÜTÖRTÖK SZENTENDREI ^Cújam A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Szívderítő példák Nem maradnak magukra 5 A Szentendrei Népi Ellenőrzési Bizottsági legutóbb ^ körzet községeiben és a városban élő időskorúak szí | ciális ellátását vizsgálta. A népi ellenőrök jártak | szentendrei és kisoroszi idősek klubjában, s felkeresi« $ öt település tanácsi illetékeseit. A helyszíni tapasztala í szerzés során sokat beszélgettek a gondozottakkal. Egynapi bérüket Milyen általánosítható ta­pasztalatokat szereztek a né­pi ellenőrök? Vegyük sorra először a pozitív jelenségeket. A tanácsok ciklusonként legalább egyszer tárgyalják a szociálpolitikai kérdéseket. A szakigazgatási szervek dolgo­zói — különösen a kisebb tele­püléseken — naprakész isme­retekkel rendelkeznek a gon­dozásra szorulókról. A tanács­tagok, a vöröskeresztes aktí­vák, a körzeti orvosok, a védő­nők és a lakosság is jelzi, ki­nek romlottak a körülményei, kire férne rá a segítség, öröm, hogy körzetünkben jelenleg egyetlen időskorú sincs, aki jogosult a támogatásra, de nem kapja meg. A segélyt egy hónapon belül (az átutalás miatt), az ételt gyakorlatilag azonnal eljuttatják az egye­dül maradt emberhez. A házi gondozásba vételhez sem kell várni egyetlen napot sem. A szociális étkeztetést igénylők száma évről évre nö­vekszik. Az időskorúak támo­gatására biztosított összeget a tanácsok mindenütt az utolsó ■fillérig felhasználják. Megható példákkal is találkozhatunk. A Pomázon lévő üzemek dol­gozói egynapi bérüket, a he­lyi kisiparosok szakipari Jpiw- kát ajánlottak fel az idén épü­lő idősek klubja költségeihez. És most a negatív tapasz­talatokról. A hatodik ötéves terv időszakában több tele­pülésen célként jelölték meg az öregek napközi otthoná­nak elkészítését. Kisoroszi­ban egészen, Szentendrén és Pomázon részben, másutt egy­általán nem tudták megvaló­sítani az óhajt. Sajnos hazánkban a túlter­helt általános iskoláktól ne­hezen várható el a tehetség- gondozás megnyugtató megol­dása. Mindezeket felismerve fordul a központi iskola öt tanára a Hazafias Népfront városi bizottságához, hogy az utóbbi támogassa egy tehet­séggondozó műhely létrehozá­sát. A Művelődésügyi Minisz­térium és az Országos Peda­gógiai Intézet engedélyezett ..általános iskolai fakultatív foglalkozások” tematikájára épülne az oktatás. Hat-nyolc fős kiscsoportok számára he­ti kétszer 2 órában tanítaná­nak számítástechnikát, mate­matikát, energiafizikát, ké­miát és technikát. A tandíjak­ból vásárolnák meg a szá­mítógépeket, tartozékokat, .ta­nulókísérleti eszközöket, vi­deókat, tévéket és magneto­fonokat. A Géniusz stúdió megindí­tását a Hazafias Népfront patronálja, a tagok számára biztosítja a termet. Hírek - események Versenyfelhívás. A szent­endrei kisiparosok és kiske­reskedők szentendrei pártalap- szervezete felhívással fordul a városban dolgozó összes ke­reskedőhöz. Arra kérik őket, hogy csatlakozzanak a vásár­lók jobb ellátását segítő moz­galomhoz. Rendezzék kiraka­taikat, tartsák rendben üzle­teiket és annak környezetét, udvarias kiszolgálással érjék el, hogy a vásárlók könyvé­ben csak dicsérő megjegyzé­sek legyenek. Aktívabban ve­gyenek részt a szocialista bri- gádmozgalemban. A beneve­zési határidő április 20. A részvételi szándékot jelző le­velet m városi tanács város­üzemeltetési osztálynak: ellen­őrzési csoportja várja. A ver­senyben induló kiskereskedők munkáját és, üzletét a zsűrita­gok folyamatosan ellenőrzik. A rangsort a felsorolt szem­pontok teljesítése alapján ál­lapítják meg. Évente két al­kalommal értékelnek. A nyer­teseket jutalomban részesítik. Lomtalanítás. A szokásos tavaszi tisztogatásra a belvá­rosban és a Pannónia-telepen április 13-án, 14-én és 15-én, ízbégen, a Vasvári- és Füzes- parki-lakótelepen 16-án és 17-én, az üdülőterületen 21-én 22- én, a Felszabadulás-lakó­telepen és László-telepen 23- án és 24-én kerül sor. A szociális segélyezés gya­korlatában konfliktusokat okoz az, ha a hatóságok az eltartásra köteles hozzátarto­zó anyagi viszonyai iránt kez­denek érdeklődni. Ilyenkor a kisnyugdíjas, illetve a rossz körülmények között élő idős ember mereven elzárkózik a juttatás kérése elől, mondván: akkor inkább semmit, de a gyermekeimet hagyják békén! S említsük meg e helyen, hogy a fiatalok egy része nem örül annak, ha a szülők az idő­sek klubjába járnak. A népi ellenőrök nem kí­vánatos jelenségnek minősí­tették, hogy a szociális segé­lyek elbírálása során a tár­sadalmi kontroll a tanácstag véleményére korlátozódik. Önként vállalkoznak Hosszú esztendők óta visz- szatérő refrén az, hogy a hi­vatásos gondozók 3800—4000, a társadalmiak énnél. is ke- vesebb fizetést, illetve .tiszte­letdíjat kapnak. Az. utóbbiak döntő többsége nyugdíjas, il­letve kisgyermekét egyedül gondozó anya. Ennyi pénzért mások aligha vállalják a ne­héz munkát. A még meglévő lelkesedést azonban az mutat­ja, hogy a gondozók fele ön­ként vállalkozik a feladatra. Meghatóan szép példát is fel­lelhetünk. Leányfalun a gon­dozónő az apát és értelmi fo­gyatékos fiát gondozta. A szü­lő halála után az asszony ott­honába fogadta a gyermeket. Teljesen önzetlenül, hiszen tőlünk is azt kérte, hogy ne­vét ne említsük. A népi ellenőrök vizsgála­ta hangsúlyozza, hogy körze­tünkben a lehetőségeken belül messzemenően gondoskodnak az idős rászorultakról. Sajnos a szűkös költségvetés kizárja azt, hogy az ellátás színvona­lában jelentős javulás követ­kezhetne be. A divatos kifeje­zést használva: ' áz emberi tényezővel nincs baj. Szigeti szemleút A legfontosabb a tisztítómű Kevesen tudják, hogy a Közép-Duna-völgyi Intézőbizott­ságnak Pest megye területén hét területi bizottsága mű­ködik. Közülük az egyik a Szentendrei-sziget idegen­forgalmának és infrastruktúrájának fejlesztésével fog­lalkozik. Az elnöke Havass Imre, a Pest Megyei Tanács osztályvezető-helyettese, a tagjai pedig azoknak á cé­geknek a képviselői, amelyek „birtokolják” a két Duna- ág közötti földet. A területi bizottság ülésein így rend­szeresen jelen vannak a Fővárosi Vízművektől, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaságtól, a Kék Duna Szakszövetke­zettől, a szigeti községek tanácsaitól. gorú egészségügyi rendszabá­lyokat léptetünk életbe. " A pócsmegyeriek tehát biza­kodnak, a környék állandó, la­kosai és, üdülői pedig .türel­metlenül várják a strand nyi­tását. ló minőségű Legutóbb Tahitótfalu Taná­csa volt a vendéglátó, a napi­renden pedig kiemelkedő he­lyen szerepeltek az idei be­ruházások. Kérdésünkre Ha­vass Imre elmondta, hogy a Szentendrei-sziget fejlesztésé­re a nyár és az ősz folyamán a KDIB két és fél millió fo­rintot tud fordítani. Egyebek között folytatják Kisoroszinál a szigetcsúcson a sátorozóhe­lyek kialakítását. A pócsme- gyeri tófürdő ötszázezer fo­rintos támogatást kap. Tahi- tótfaluban a 11-es főútvonalon Visegrád irányába továbbépí­tik a járdát. 9 KDIB 200 ezer forinttal járul hozzá a költ­ségekhez. Ebben az évben azonban a legfontosabb a szennyvíztisztítóval kapcso­latos munkák befejezése. Mind a négy szigeti község szippan­tott szennyvizét ide szállítják. A Kisoroszi határában készü­lő golfpálya további csino-ítá- sához 100, a Szigetmonostor— Horány szabadidőpark létre­hozásához 300 ezer forinttal járul hozzá. — Sokan beszélnek arról, hogy a pócsmegyeriek úgy jár­nak a tófürdőjükkel, mint a budakalásziak az Omszk tó­val. Mi erről Havass Imre vé­leménye? — A két víz között hason­lóság van abban, hogy ka­vicsbányászat következtében alakultak ki, s itt is, áz Omszk parkban is engedély nélkül kezdtek fürödni az emberek. Pócsmegyeren azonban cseré­lődik a víz. A Kék Duna Szakszövetkezet öntöz belőle. Hosszú, évek óta fürdőnek a tóban, s még mindig jó minő­ségű a víz. A falu feäöli ol­dalon forrás táplálja. A kivett vízmennyiség a Duna felől áramlik, útközben szennyezés nem éri. Maximáltuk a befo­gadható létszámot, egyszerre 500 ember tartózkodhat a ke­rítéseken belül. Zsigmond Miklósáé, a Pócs- megyeri Tanács vb-titkára; —• Én nagyon bízom az em­lített meleg vizű forrásban. A falu felőli oldalon a télen sem fagyott be a tó. Azonkívül szi­Tar sül ások alakulnak Javult az energiaellátás Az elmúlt héten a Leányfalui Tanács Végrehajtó Bizott­sága a település elektromos ellátásának helyzetéről tár­gyalt. Az Elmű jelen lévő képviselői elmondták a testü­let tagjainak, hogy több mint kétezer fogyasztót látnak el a községben. A hálózat hossza 32 kilométer, 15 transz­formátor vigyázza, hogy a feszültség megfelelő legyen. A tanács és az Elektromos Müvek képviselői egyetértet­tek abban, hogy az utóbbi években jelentősen javult az energiaellátás. A 11-es úton a higanygőzlámpákat nát­riumra cserélték. Több transz­formátort építettek. Az üdü­lőrészeken egymás után ala­kulnak a társulások. Milyen problémákra terelő­dött még a szó? Arra például, hogy az Elmű szakemberei hosszú idő eltelte után javít­ják ki a közvilágítás hibáit. A válasz: a munkaerőhiány és gazdaságossági okok miatt egy égőcsere miatt nem utaz­nak Leányfalura. A nagyobb üzemzavarokat azonban az ügyelet elhárítja. A vonalakat kedden és csütörtökön vizs­gálják. A végrehajtó bizottság tag­jai felvetették, hogy az égők cseréjekor a villanyszerelők eldobálják a régieket. Sok esetben balesetveszélyt te­remtenek ezzel. Válasz: a vállalat vezetői ismerik ezt a gondot, nemcsak Leányfalun van ez így. Állandó harcban vannak saját embereikkel a jelenség megszüntetése miatt. Azt kérték, hogy « konkrét eseteket azonnal jelezzék, így a tettes kiléte megállapítható. A lakosság figyelmébe ajánl­juk azt, hogy tavaly decem­bertől érvényben van egy jog­szabály, amely előírja, hogy a tanács a közművállalatok nyi­latkozata nélkül nem adhat ki építési engedélyt. Az ok: még Leányfalun is, ahol pe­dig az Erdész utca térségének a kivételével az elektromos ellátás jó, három zárolt kör­zet található. Olyan helyre, ahová a víz, vagy villany nem vezethető be, nem adható ki építési engedély. Egyébként az Elmű képviselői ígéretet tet­tek. arra, hogy a zárolt körze­teket három éven belül fel fogják számolni. Többen említették, hogy. a főutcán este 10 óra után nem állnak át a lámpák a taka­rékos világításra. Ennek oka az egyébként igen modern automatika hibája. Az Elmű ilyen esetekben jelzést kér, mert különben súlyos veszte­ségek érik. S végezetül egy adat. Leány­falu évenként mintegy 550 ezer forintot fizet a közvilá­gításért. Körforgalom lesz Kedvező tapasztalatokat sze­reztünk Kisorosziban is. Mint­egy 2,3 millió forintos költ­séggel építik a Petőfi utca szi­lárd burkolatát. A község anyagi lehetőségeihez mérten igen komoly vállalkozásnak minősíthető az 1200 méteres rész rendbetétele. De más szempontból is fontos! Erről Mészáros Lajosné vb-titkár így beszél: — A szigetcsúcson kialakí­tott kemping forgalma roha­mosan növekszik. Eddig csak a falu keskeny főutcáján át lehetett megközelíteni a he­lyet. Az autók kétirányú köz­lekedése nehéz és veszélyes volt. A Petőfi utca szilárd burkolatának kiépítése után körforgalom lesz. Az új sza­kasz átkarolja a község ősi részét, lehetővé teszi az üdü­lők sármentes megközelítését. S mi látható a szigetcsú­cson? Fabók Tibor gödi kis­iparos 120 elöregedett, veszé­lyessé vált fát vág ki a kem­ping területén. Már most fi­gyelni' kell1 az Illetékeseknek arra, hogy' ä sáitorozóhely kö­zepén 'mindén 'fűzfa legalább 100 esztendős.: Fiatal nem lát­ható,.-közöttük. . A természetes utánpótlás tehát hiányzik. En­nek az lehet a magyarázata, hogy a partszegélytől beljebb eső .részeken olyan vastagon rakódik le az iszap, .hogy a magvak képtelenek áttörni rajta. Húsz-harminc év múlva minden fa elöregszik a sziget­csúcs közepén. Feltétlen cse­metéket kell ültetni! Ez a fes­tői hely megérdemli a gondos­kodást. Eszményi hely A táborozóhelyen kerti csa­pok, szociális létesítmények, zuhanyzók láthatók. A keleti oldalon az egyetlen lehetséges bejáratot kerítés, sorompó és portásfülke vigyázza, másutt körbehömpölygi a Duna. Esz­ményi hely csónakkikötőnek, pihenőnek. Sok vélemény üt­közése után győzött a józan ész. Kempinget alakítottak ki a szigetcsúcson. Bárcsak a most zajló- vitából is a termé­szetet féltők kerülnének ki győztesen! A kérdés az, hogy az említett kapun beérkező autók tnaradhatna.k-e a sátrak felverése után, vagy távozniuk kell a kerítésen kívülre. Je­lenleg, sajnos az az álláspont, hogy maradhatnak. Pedig a kaputól a legtávolabbi pont sincs messzebb hatszáz mé­ternél. Drága táborok Pénz beszél, a gyerek meg... Az igazi tavasz még nem érkezett el, az iskolák és az úttörőmozgalom vezetői mégis már a nyárra gon­dolnak. Pontosabban arra, hogy hol és hogyan fogják táboroztatni a gyerekeket. Sajnos gondot itt is talá­lunk bőven. Bognár Mária városi úttö- ] körzete a rőelnök szomorúan mondta, | leintve az hogy városunk és körzétünk úttörői közül kevesebben utaznak az idén nyáron az ország más tájaira, mint ta­valy. Nem a vállalkozókedv csökkenéséről van szó, hanem a költségek már-már elvisel­hetetlenné vált növekedésé­ről. Egy 12 napos vándortá­bor például legalább 1500 fo­rintba kerül. Pedig ez a fajta pihenés-gyaloglás a legolcsóbb formák egyike. El lehet kép­zelni, mennyibe kerül a kom­fortosabb ellátás ugyanennyi időre. Induljunk csak egy kicsit távolabbról! Városunk és kör­zetünk úttörőcsapatai hosszú éveken át azzal büszkélked­hettek, hogy az ossz tanulói létszám • több mint fele meg­fordult az ország különböző vidékein. Ma már örülnénk annak is, ha 40 százalékuk számára nyílna hasonló lehe­tőség. Az ok egyszerű. A szülők nem bírják a kiadá­sokat. Ezen túl azonban van még egy fájó pontja a dolognak. Hosszú éveken át szociálpoli­tikai törekvés volt. hogy a hátrányos helyzetű vágy nagy; családokból származó gyere­kek legalább nyáron tudja­nak elmenni néhány hetes pi­henőre. Most viszont ők ma­radnak ki legelőször. Azok az apróságok utaznak, akik szü­leikkel az iskolai barangolá­sok nélkül is bejárnák orszá­gunk kies részeit, esetleg kül­földet is. Marad a kérdés: hová vezet a táborozási költ­ségek további emelkedése? Mit tudunk egyáltalán nyúj­tani a hátrányos helyzetű, il­letve a nagy családból szár­mazó gyermekeknek? A kive­zető út a sürgős központi se­gítség lenne, hiszen az úttö­rőcsapatok legföljebb egy-két anyagilag gyengébben álló szülő gyermekét tudják segí- tenl. Az Igazsághoz tartozik, hogy az elmondottak ellenére ki kell jelentsük: Szentendre és táborozásokat te- országos átlagnál sokkal kedvezőbb helyzetben van. Olyan okok miatt, ame­lyeket részint ismernek, ré­szint kevésbé tudnak a szü­lők Amit talán leírni sem kellene, azaz, hogy a Dunaka­nyarba utazni a másutt lakó gyermekek számára vonzó le­hetőség. A vízi telepünkért, a Tahitótfaluban fekvő táborért és a Lenin úti iskola parktá­boráért bármelyik távoli út­törőcsapat szívesen ajánl fel cserelehetőséget. Ilyen alapon jutnak el a város és körze­tünk falvainak gyerekei töb­bek között Balatonszabadiba, Balatonfüredre, Keszthelyre, Sötétvölgybe, Tapolcára, Za- márdiba. Táborhelyeink jú­nius, 17-től augusztus 26-ig foglaltak. Értelemszerű, hogy ezen idő alatt a mi gyerme­keink is úton vannak. A költ­ségeket minden esetben a vendéglátók fizetik. Sajnos meg kell mondani azt is. hogy a szentendrei táborok drágák. Pedig a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet kedvezményesen adja az ebé­det az ott üdülőknek, de hát a szombat-vasárnapi főzést külön kell fizetni. Vannak út­törőcsapatok, amelyek évek óta ugyanarra a helyre jár­nak. A budakalásziak Keszt­helyen, a visegrádiak az NDK-ban mozognak otthono­san. Körzetünknek jól jön az is, hogy három vándortábor út­vonala vezet át rajta. A Vö­röskő I., II. és a Ságvárl. Ezenkívül a Szabadság-for­rásnál található egy 100 főt befogadni képes sátortábor is. Mindent összevetve a város­ból és a körzetből megközelí­tőleg 3000 olyan gyereknek van lehetősége a táborozásra, akiknek a szülei meg tudják fizetni a költségeket. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Villanófény Hallgatom tanácsi dolgo­zó ismerőseimet. A rend­szeres nevelési segélyekről van szó. Pontosabban ar­ról, hogy rengeteg admi­nisztrációval jár a kezelé­se. Mert két szerv foglal­kozik ezzel. Hogy Is van «*? AiVí í ''5; ' A helyt tanácsok hozzák a határozatokat, elkészítik a környezettanulmányokat. Megállapítják, hogy milyen Összegre lenne szüksége a rászorulónak. Logikusan az következne. hogy ezek után megkezdik a pénz fo­lyósítását. De nem így tör­ténik! Az iratokát elkül­dik a Pest Megyei Gyer­mek- és Ifjúságvédő Inté­zetnek. Ott helybenhagyják a közigazgatásiak megálla­pításait, majd több-keve­sebb késéssel végre forin­tokhoz jut a segélyezett. A körforgás minden év. után ismétlődik, az adatokat, amelyek a rászorulókra vo­natkoznak, karban kell tar­tani, ha változás van, viszi a holló a borítékot a GY1- Vl-be. Miért nem kapják meg a tanácsok az általuk kért segélyezési összeget köz­vetlen felhasználásra? Ok ismerik legjobban a tele­pülés lakosságát, az összes adminisztrációt ők végzik. Mert létezik az 1974-ben kelt rendelet, amely ki­mondja, hogy a segélykeret rendeltetésszerű használa­táról, ennek ellenőrzéséről a GYIVI gondoskodik. Bö- rőcz Istvánné gazdasági ve­zető elismeri, hogy cége és a tanácsok között az emlí­tett esetekben valóban pár­huzamos tevékenység fi­gyelhető meg. Tud arról, hogy a felsőbb szervek fog­lalkoznak a gondolattal: ke­rüljenek a rendszeres neve­lési segélyre fordítható ösz- szegek a tanácsok költség- vetésébe. Azt nem mondja ki, hogy ebben az esetben a GYIVI a lánc felesleges szeme. A statisztikák mutatják, hogy a segélyt kérők száma évről évre gyarapszik. A tanácsoknál és az intézet­ben éppen elég munkát ad az élet. Fölösleges a dolgo­zókat párhuzamos ügyinté­zéssel terhelni. A HNF-székházban ' Indul a Géniusz stúdió „A* általános Iskolás tanulók képességének fejlesztése, tehetségének kibontakoztatása, valamint pályaválasztásának elősegítése, egyben kö­zépiskolai tanulmányainak előkészítése, tudásszintűk emelése, új ta­nulása, önképzési módszerekkel való megismertetése a kor követel­ményeinek megfelelően. A számítástechnika széles körű alkalmazásá­nak, korlátlan lehetőségének megismertetése lehet a magyar gazda­ság és szellemi gazdaság jövőjének biztosítéka. A tehetséges gyermek számára a tudásszint elérhető felső határa a esi Hágott ég.” Ezek a gondolatok Dienes professzortól valók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents