Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-11 / 86. szám

jm Van program „Ügy látom, alaposan _ megdrágul a munka­le* níl!OOTS®ffOZ®5ÍIO* erő, és ez nagyarányú belső mozgásra kényszeríti a mezőgazdasági üzemeket is. Emellett egyes ágazatok jövedelmezőségének válto­zásával is számolni kell. Az új körülményekhez gyor­san kell alkalmazkodni.. (2. OLDAL) Felszámolták -Hírt kell majd még I . . i adnunk a közvélemény­ül V Sffi.r &'£ SSW Off €SQ m * « nek arról, milyen fele­lősséget állapít meg a rendőrség, ügyészség, bíróság a vizsgálat nyomán. Kivárjuk azt is, amíg a volt igazga- ,tó felépül súlyos betegségéből, és kívánjuk, addig ne évüljön el tette: hány alacsonyan fizetett szakma bé­rét lehetett volna fedezni az elfolyt milliókból, hány lakás, közmű, iskola, óvoda, netán út épülhetett volna a kár összegéből.” (3. OLDAL) MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IZ MSZMP PEST MEGYE BIZOTTSÁGI ÉS I MEGYE TINACS LSPJ1 XXXI. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM Ara; 2,20 forint 1987. Április 11., szombat ,.A közoktatás fejlesztési prog­ramja, és az ok- hogy irányítási Szüléknek az oktatási tüsnrényré! tatási törvény újdonsága valóban az, szintként fogadja el az iskolát, ami annyit jelent, hogy legyen önállóbb mind szakmailag, mind pedig az ezt elősegítő valamennyi tényezőben.” (1. OLDAL) Fizetnek kellett írni a megállapodást. •»,_ rm Természetesen nem vagyunk elége­li gSÜ&QvGZM dettek, de egyhangúan így határoz­tunk, hiszen csak így menthetjük meg a világbajnok­ság vasárnapi nyitányát — jelentette ki Prost." (11. OLDAL) Mihail Gorbacsov fegyverzetkorlátozási javaslatai Prágai barátsági nagygyűlés Mihail Gorbacsov — aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Prágában — pén­teken délelőtt ellátogatott a CKD Praha Vállalat komp­resszorgyárába. Az egyik leg­régibb csehszlovák gépipari céghez Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára kalauzolta a ma­gas rangú szovjet vendégét, aki nagy érdeklődéssel szem­lélte meg a több mint száz­éves vállalat ifjú — 19G5­Krasznai Lajos fogadta a vendégeket Könnyen érthetünk szót Elutazott a Szófia megyei pártküldöttség Krasznai Lajos (jobb oldalon) tájékoztatja a vendégeket. Mellette Nagy Sándomé. Bal ol­dalon: Milana Nikolova, Nikolaj Nikolov, a tolmács és Ilja Kuszev. (Hancsovszki János felvétele) A hét elején tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy az MSZMP Pest Megyei Bizottságának meghívására Szófia megyéből pártdelcgáció tartózkodott a megyében, hogy tanulmányozza a Pest megyében folyó ideológiai, kul­turális munkát és ismerkedjen társadalmi, gazdasági helyzetünkkel. A pártmunkásküldöttséget Nikolaj Ni­kolov, a Szófia megyei pártbizottság titkára vezette, a delegáció tagjai voltak: Ilja Kuszev, a pártbizottság oktatási osztályának vezetője, valamint Milana Niko­lova, a Szvoga városi pártbizottság' titkára. Tegnap az MSZMP Pesti zal, hogy az extenzívről kivé­Megyei Bizottságának székhá­zában Kjrasznai Lajos, a me­gyei pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket. A ba­ráti találkozón részt vett Nagy Sándomé, a megyei pártbizottság titkára és Bárd András, a pártbizottság osz­tályvezetője. Krasznai Lajos bevezetőül méltatta azt a sok esztendő óta tartó barátságot, amely a két megyét összefűzi, s hang­súlyozta, ápolni kell ezt a kapcsolatot, mert ez hatással lehet mindkét nép életére. Különösen a mai világhely­zetben értékelhető leginkább, mit jelent a két testvérmegye fejlődő barátsága, amely visz- szatekintve az elmúlt eszten­dőkre kézzelfoghatóan tanú­sítja ennek eredményességét. Azonos itt és ott is A megyei pártbizottság első titkára részletesebben ismer­tette Pest megye más szocia­lista országok egy-egy megyé­jével kialakított tartós barát­ságát, megjegyezve, hogy a szófiai kapcsolat abban külön­bözik a többitől, hogy Szófia megye is hasonló sajátossá­gokkal rendelkezik, mint Pest megye, hiszen földrajzi elhe­lyezkedése, a főváros lüktető hatása ott éppúgy érvényesül, mint hazánkban. Mivel közö­sek a gondok, könnyebb meg­találni a kulcsát is a közös tevékenységnek. Beszélt Krasznai Lajos nap­jaink nehéz, összetett felada­tairól, így a többi között ar­ról, hogyan szélesítettük a demokráciát a gazdasági élet­ben, miként küszködünk az­tel nélkül mindenütt áttérje­nek az intenzív gazdálkodás­ra, miként formáljuk át a termékszerkezetet. Az innová­ciós forradalom nem marad hatástalan országunkban, sem más szocializmust építő or­szágban, ezért a szocialista gazdasági közösség együttmű­ködését meg kell újítani. Szólt a megyei pártbizott­ság első titkára azokról a ne­hézségekről is — így a többi között a gazdaságirányítás ta­pasztalatairól, vagy a koráb­ban ismeretlen vagy el nem fogadott, vitatott közgazdasági kategóriákról —, mint pél­dául a piac szerepe, a mun­kaerő és annak ára, a köt­vény fogalma, a különböző vál­lalkozások ... Nem titkolta a vendégek előtt, hogy terveink megvalósítása lassabban ha­lad, mint ahogy azt a párt XIII. kongresszusa meghatá­rozta. Mindezek tükrében ismer­tette meg a Szófia megyei de­legációt a megyében észlelhe­tő folyamatokkal, hiszen a külső hatások Pest megyébe is begyűrűznek. Bizonyos vo­natkozásban jobb eredménye­ket értünk el az országos át­lagnál, így nincs veszteséges ipari üzemünk a 600, vállalat között, s a 72 termelőszövet­kezet közül is csupán kettő­ben zártak veszteséggel. A vendégek a hét során maguk is tapasztalhatták, amiről Krasznai Lajos szólt, s megerősítették állítását, mi­szerint sok olyan kommunis­tával, dolgozóval találkoztak, akiknél tapasztalták, hogy ki­állnak a politikai irányvonal mellett, s mindent elkövetnek a sikeresebb munkáért. A munka elején Mint Krasznai Lajos saját helyzetünkről, úgy Nikolaj Nikolov is részletesebben szá­molt be Szófia megye politi­kai, gazdasági, ideológiai éle­téről, azonnal kifejtve, hogy bár a politika elsődlegességét senki nem vitatja, jelen pilla­natban a gazdaság megszilár­dításának, fellendítésének korszakát élik, s a politika minden eszközével is ezt szükséges segíteni. Számuk­ra különösen érdekes volt az itteni tapasztalat — mondot­ta a Szófia megyei pártbizott­(Folytatás a 7. oldalon.) Egy építész grafikái Erdélyi útirajzok Tápiószelén, a Blaskovich Múzeumban tegnap délelőtt megnyílt Finta József akadé­mikus, Kossuth- és állami dí­jas építész Erdélyi útirajzok című kiállítása. A kalotaszegi és magyarbikali tájképeket, épületeket és kopjafákat meg­elevenítő grafikákat Farkas Adám szobrász ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A Pest Megyei Múzeumok Igazgató­ságának vezetője, Bihari Jó­zsef javaslatára Finta József rajzai az országban először megyénkben kerülnek bemu­tatásra. Az Aladics Antal ren­dezte tárlat május 31-ig Tá­piószelén, Cegléden pedig a Kossuth Múzeumban június 12-től július 12-ig tekinthető meg. Mihail Gorbacsov (baloldalt) találkozott a Csehszlovák Kom­munista Párt elnöksége, titkársága és ellenőrző bizottsága tagjaival. A kép jobb oldalán a második Gustáv Husák ben alapított — üzemének, a különféle kompresszorokat és hűtőberendezéseket gyártó kompresszorgyárnak a terme­lési folyamatait. A vendégeket a vállalatnál Lubomir Strou- gal, a CSKP KB elnökségének tagja, miniszterelnök, vala­mint több más gazdasági ve­zető fogadta. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken a CSKP Központi Bizottságának székházában találkozott és megbeszélést tartott a KB el­nökségének és titkárságának tagjaival. Szovjet részről a találkozón jelen volt Vagyim Medvegyev, az SZKP KB tit­kára is. Az SZKP KB főtitká­ra és a csehszlovák vezetők szívélyes baráti légkörben megvitatták a két testvérpárt és a két ország közötti együtt­működés további fejlesztésé­nek kérdéseit, valamint az időszerű nemzetközi problé­mákat. Délután a kultúra palotá­jában mondott beszédet Mi­hail Gorbacsov csehszlovák- szovjet barátsági nagygyűlé­sen. A szovjet párt vezetője megállapította, hogy a két or­szágot és a két pártot szoros szálak fűzik össze, az együtt­működés számukra igen hagy jelentőségű. Hozzáfűzte: azo­nosan vélekedünk belső dol­gainkról és a nemzetközi helyzetről. Mindkét félnél ta­pasztalható a törekvés, hogy (Folytatás a 6. oldalon.) Kádár János Svédországba látogat Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja, Ing­var Carlssonnak, Svédország miniszterelnökének meghívá­sára a közeli napokban hiva­talos látogatást tesz Svédor­szágban. Kétnapos fórum Úttörőtörténet Országos úttörőtörténeti vándorgyűlés kezdődött pén­teken Székesfehérvárott. A ti­zennyolcadik alkalommal meg­rendezett kétnapos fórumon az úttörővezetők, valamint a megyei, városi úttörőtörténeti bizottságok vezetői cserélik ki tapasztalataikat a mozgalom­kutatás eredményeiről, doku­mentumainak gyűjtéséről, őr­zéséről és bemutatásáról. MÁJUS 1. JELSZAVAI A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának 1987. május elsejei jelszavai: 1. Világ proletárjai, egyesüljetek! 2. Éljen május elseje! 3. Éljen a marxizmus—leninizmus! 4. Éljen a proletár internacionalizmus! 5. Erősödjék a szocializmust építő népek egysége! 6. Támogatjuk a szabadságukért, függetlenségü­kért küzdő népeket! 7. Éljen a Szovjetunió, a béke és a haladás szi­lárd támasza! 8. Éljen a magyar—szovjet barátság! 9. Köszöntjük a nagy októberi szocialista forrada­lom győzelmének 70. évfordulóját! 10. Békét a világnak! 11. Atomfegyvermentes világot! 12. Nemzeti összefogással a XIII. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtásáért! 13. Előre az 1987. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért! 14. Köszöntjük a szocialista brigádoj^t, a mun­kában élenjáró dolgozókat! 15. Fiatalok! Jövőnk a tét! Tettekkel a szocialista Magyarországért! 16. Éljen pártunk és népünk megbonthatatlan egy­sége! 17. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! 18. Éljen és gyarapodjon szeretett hazánk, a Ma­gyar Népköztársaság! A megyében befejezés előtt áll a borsó vetése Kényszerszünet a földeken Alig kezdődtek meg a tavaszi munkák a földeken, máris kényszerszünetet kell tartani. A hétközepi esőzé­sek miatt vesztegelnek a mezőgazdasági nagyüzemek gépei, amelyek a hét elején, 3 nap alatt megmutatták, mire képesek; a MÉM adatai szerint sokfelé került a földbe vetőmag, éspedig olyan ütemben, amire szinte alig volt eddig példa. A zöldborsó vetése a vége felé jár’Pest megyében is, ám vannak olyan' területek az országban, ahol a munka zö­me még hátra van. A tavaszi árpa magjának ilyenkor már földben lenne a helye, ezt azonban csak kevesen tudták elérni. A szakemberek szerint a tavaszi árpát a déli ország­részekben immár nem célsze­rű a továbbiakban vetni, , az ország középső vidékén > és északon még néhány napot rászánhatnak erre. A növény ugyanis nem tűri a kelés utá­ni nagy meleget és részben emiatt a mezőgazdák nem te­kinthetnek él az óptimális ve­tési idő betartásától. A kije­lölt területre más növényt kell elvetniük, főleg a kuko­rica jöhet számításba. Megindultak a napraforgót vető gépek is, de igazából még csak az elején vannak a sze­zonnak. Ez a növény a továb­biakban folyamatosan, és a ké­sőbbi terméskiesés veszélye' nélkül vethető. Mindenütt ül­tetik a burgonyát, s a cukor­répa vetése is megkezdődött A MÉM szakemberei szerint az esőzések végül is jó szol­gálatot tettek az ősszel elve­tett kalászosok megerősítésé­ben. Azt, hogy szükség volt a csapadékra, jelzi: a zsenge ga­bonavetések szinte néhány óra alatt felszívták a nedvességet. Különösen a rosszabb víz­gazdálkodású kötött talajokon jött jól a csapadék. Ezek felső rétege ugyanis kicserepesedett, s most az esőzéseknek olyan hatása volt, mintha mechani­kai úton, hengerezéssel simí­tották volna le a talajt; sima, egyenletes felület alakult ki és ebben ismét zavartalanul fejlődhetnek a fiatal növé­nyek. Országszerte befejezéshez közeledik viszont a gyümölcs­fák és a szőlők metszése. A nagyüzemiekben csaknem min­denütt elkészültek ezzel, a kiskertekben viszont van még hátra munka. A kerti munkáknál mintegy négyhetes késés mutatkozik. Késői lesz tehát a virágzás is, és a gyümölcs- és szőlőszüret ideje várhatóan ugyancsak kitolódik. A MÉM szakembe­rei szerint a téli és a kora ta­vaszi fagykárok értékét egy­előre még mindig nem lehet megállapítani, annyi bizonyos, hogy az alföldi részeken és a sík vidékeken komoly pusztu­lás mutatkozik a csonthéjas gyümölcsösökben, mindenek­előtt a kajszibarackban. A dombos, lejtős vidékeken azonban szerencsére lényege­sen kisebbek a károk, itt még remény van arra, hogy az élő szervezet úgy-ahogy regene­rálódik. A szőlősökben erős a fagykár. A korábban telepített sző­lők közül az idén mintegy háromezer hektár fordul ter­mőre. Ez azonban semmikép­pen sem ellensúlyozza a vár­ható terméscsökkenést, hiszen ezek az ültetvények is he­lyenként fagykárokat szen­vedtek, s amúgy is lényege­sen nagyobb a kiesés annál, hogy ekkora terület termése feledtethetné a veszteségeket.

Next

/
Thumbnails
Contents